***I JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 15.7.2013 2013/0074(COD) ***I JELENTÉSTERVEZET a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2013)0133 C7-0065/2013 2013/0074(COD)) Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság Előadó: Gesine Meissner PR\943981.doc PE516.661v01-00 Egyesülve a sokféleségben

Az eljárások jelölései * Konzultációs eljárás *** Egyetértési eljárás ***I Rendes jogalkotási eljárás (első olvasat) ***II Rendes jogalkotási eljárás (második olvasat) ***III Rendes jogalkotási eljárás (harmadik olvasat) (Az eljárás típusa a jogszabálytervezetben javasolt jogalaptól függ.) A jogszabálytervezet módosításai A Parlament módosításaiban a jogszabálytervezet módosításait félkövér dőlt betűkkel jelölik. A dőlt betűs kiemelés jelzi az illetékes osztályoknak, hogy a jogszabálytervezet mely részeiben javasolnak javításokat a szöveg véglegesítése érdekében (például nyilvánvaló hibák vagy kihagyások esetén egy adott nyelvi változatban). Az ilyen jellegű módosítási javaslatokat az érintett osztályok hagyják jóvá. A jogszabálytervezettel módosítani kívánt, már létező jogszabályra vonatkozó valamennyi módosítás fejléce egy harmadik és egy negyedik sort is tartalmaz, amelyekben a létező jogszabály, illetve érintett rendelkezésének megjelölése található. Egy már létező jogszabály Parlament által módosítani kívánt ám a jogszabálytervezet által nem módosított rendelkezésének idézett részei félkövér betűkkel szerepelnek. Az ilyen részekben az esetleges törléseket a következőképpen kell jelölni: [...]. PE516.661v01-00 2/37 PR\943981.doc

TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE...5 INDOKOLÁS...34 PR\943981.doc 3/37 PE516.661v01-00

PE516.661v01-00 4/37 PR\943981.doc

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2013)0133 C7-0065/2013 2013/0074(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0133), tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 100. cikkének (2) bekezdésére, valamint 192. cikkének (1) bekezdésére és 194. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7 0438/2013), tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, tekintettel a Belga Királyság Parlamentje, a német Bundesrat, az ír Képviselőház, az ír Szenátus, a litván Parlament, a holland Szenátus, a holland Képviselőház, a lengyel Szenátus, a román Szenátus, a finn Parlament és a svéd Parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolással ellátott véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével, tekintettel a Régiók Bizottságának 2013. július 18-i véleményére 1, és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően, tekintettel eljárási szabályzatának 55. cikkére, tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Halászati Bizottság véleményére (A6-0000/2013), 1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; 2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. 1 A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. PR\943981.doc 5/37 PE516.661v01-00

1 1 cím Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás keretének létrehozásáról (A magyar nyelvi változatot nem érinti.) Or. de A bizottsági javaslat angol változatával szemben a német fordítás az integriertes Küstenzonenmanagement fogalmat használja az integriertes Küstenmanagement helyett. A terminológiát azonban a félreértések és az eltérő értelmezések elkerülése érdekében a különböző nyelveken egységesen kell használni. 2 1 preambulumbekezdés (1) A fokozott és gyorsan növekvő igény, mely a tengeri térségek különféle célú hasznosítására irányul ideértve a megújuló energiaforrásokat alkalmazó létesítmények telepítését, a tengeri hajózást és halászati tevékenységeket, az ökoszisztémák megőrzését, az idegenforgalmat, az akvakultúralétesítmények üzemeltetését, akárcsak a parti erőforrásokra nehezedő többféle nyomás, integrált tervezési és irányítási megközelítést igényelnek. (1) A fokozott és gyorsan növekvő igény, mely a tengeri térségek különféle célú hasznosítására irányul ideértve a megújuló energiaforrásokat alkalmazó létesítmények telepítését, a tengeri hajózást és halászati tevékenységeket, az ökoszisztémák megőrzését, a nyersanyagok kitermelését, az idegenforgalmat, az akvakultúralétesítmények üzemeltetését, akárcsak a parti erőforrásokra nehezedő többféle nyomás, integrált tervezési és irányítási megközelítést igényelnek. PE516.661v01-00 6/37 PR\943981.doc

A preambulumbekezdés kiegészül a nyersanyagok kitermelésével, hogy összhangban legyen a 7. cikkel. 3 2 preambulumbekezdés (2) Ilyen óceángazdálkodási megközelítés kidolgozására került sor az Európai Unió integrált tengerpolitikájának keretében, melynek környezetvédelmi pillérét a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv jelenti. Az integrált tengerpolitika célja a tengerek és óceánok fenntartható fejlődésének elősegítése, valamint koordinált, koherens és átlátható döntéshozatali rendszer kialakítása az Unió azon ágazati politikái tekintetében, amelyek többek között a tengermedencékre vonatkozó stratégiák vagy makroregionális stratégiák révén kihatással vannak az óceánokra, tengerekre, szigetekre, a tengerparti és a legkülső régiókra, valamint a tengeri ágazatokra. (2) Ilyen óceángazdálkodási és tengeri irányítási megközelítés kidolgozására került sor az Európai Unió integrált tengerpolitikájának keretében, melynek környezetvédelmi pillérét a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv jelenti. Az integrált tengerpolitika célja a tengerek és óceánok fenntartható fejlődésének elősegítése, valamint koordinált, koherens és átlátható döntéshozatali rendszer kialakítása az Unió azon ágazati politikái tekintetében, amelyek többek között a tengermedencékre vonatkozó stratégiák vagy makroregionális stratégiák révén kihatással vannak az óceánokra, tengerekre, szigetekre, a tengerparti és a legkülső régiókra, valamint a tengeri ágazatokra. Az integrált tengerpolitikát (ITP) különösen azzal a céllal hozták létre, hogy egy koherensebb irányítási keretet teremtsenek a tengerpolitika számára. 4 3 preambulumbekezdés PR\943981.doc 7/37 PE516.661v01-00

(3) Az integrált tengerpolitika a tengeri területrendezést és az integrált partiövezetgazdálkodást horizontális politikai eszközként határozza meg, melynek segítségével a hatóságok és az érdekeltek koordinált és integrált megközelítési módot alkalmazhatnak. Az ökoszisztéma-alapú megközelítés hozzá fog járulni a tengeri és partiövezet-gazdálkodás fenntartható növekedésének, valamint a tengeri és tengerparti erőforrások fenntartható használatának előmozdításához. (3) Az integrált tengerpolitika a tengeri területrendezést és az integrált partiövezetgazdálkodást horizontális politikai eszközként határozza meg, melynek segítségével a hatóságok és az érdekeltek koordinált és integrált határokon átnyúló megközelítési módot alkalmazhatnak. Az ökoszisztéma-alapú megközelítés hozzá fog járulni a tengeri és partiövezetgazdálkodás fenntartható növekedésének, valamint a tengeri és tengerparti erőforrások fenntartható használatának előmozdításához. A határokon átnyúló együttműködés erősítése döntő fontosságú az integrált tengerpolitika, és különösen a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás számára. 5 10 preambulumbekezdés (10) A következetesség és jogi egyértelműség érdekében a tengeri területrendezés és az integrált partiövezetgazdálkodási stratégia földrajzi hatósugarát a meglévő uniós jogi eszközökkel és a nemzetközi tengerjoggal összhangban kell meghatározni. (10) A következetesség és jogi egyértelműség érdekében a tengeri területrendezés és az integrált partiövezetgazdálkodás földrajzi hatósugarát a meglévő uniós jogi eszközökkel és a nemzetközi tengerjoggal összhangban kell meghatározni. A tengeri területrendezés az eljárásra és nem magára a tervre vonatkozik, és ennek az integrált partiövezet-gazdálkodás esetében is így kell lennie. PE516.661v01-00 8/37 PR\943981.doc

6 12 preambulumbekezdés (12) Miközben az Unió szempontjából helyénvaló a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás szabályainak lefektetése, a tagállamok és azok illetékes hatóságai továbbra is felelősek tengervizeik és parti menti övezeteik tekintetében az ilyen tervek és stratégiák kialakításáért és meghatározásáért, ideértve a tengeri térség arányos elosztását is a különböző ágazati tevékenységek között. (12) Miközben az Unió szempontjából helyénvaló a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás keretrendszerének lefektetése, a tagállamok és azok illetékes hatóságai továbbra is felelősek tengervizeik és parti menti övezeteik tekintetében az ilyen tervek és stratégiák kialakításáért és meghatározásáért, ideértve a tengeri térség arányos elosztását is a különböző ágazati tevékenységek és tengergazdálkodási felhasználási módok között. 7 16 preambulumbekezdés (16) A tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás hozzá fog járulni többek között a következő aktusokban foglalt célok megvalósulásához: a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet, a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK határozat módosításáról szóló 884/2004/EK európai parlamenti és tanácsi (16) A tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás hozzá fog járulni többek között a következő aktusokban foglalt célok megvalósulásához: a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet, a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK határozat módosításáról szóló 884/2004/EK európai parlamenti és tanácsi PR\943981.doc 9/37 PE516.661v01-00

határozat, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia, az erőforrás-hatékony Európa megteremtésének ütemterve, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló uniós stratégia; továbbá adott esetben szolgálni fogja az EU regionális politikájának köztük a tengermedencékre vonatkozó stratégiáknak és a makroregionális stratégiáknak a céljait is. határozat, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia, az erőforrás-hatékony Európa megteremtésének ütemterve, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló uniós stratégia és a Javaslatok és stratégiai célkitűzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedő időszakra című bizottsági közlemény (COM(2009)0008); továbbá adott esetben szolgálni fogja az EU regionális politikájának köztük a tengermedencékre vonatkozó stratégiáknak és a makroregionális stratégiáknak a céljait is. 8 19 preambulumbekezdés (19) A tengeri területrendezés legfőbb célja a tengeri területek használati módjainak beazonosítása, irányítása és az ezekkel kapcsolatos konfliktusok kezelése. Ehhez a tagállamoknak legalább azt kell biztosítaniuk, hogy a tervezési folyamat vagy folyamatok végén létrejöjjön egy átfogó terv a tengeri térséggel kapcsolatos különféle használati formák tekintetében, figyelemmel az éghajlatváltozással összefüggő hosszú távú változásokra is. (19) A tengeri területrendezés legfőbb célja a tengeri területek használati módjainak beazonosítása és irányítása, az ágazatközi konfliktusok minimalizálása és a fenntartható növekedés javítása a tengeri ágazatban. Ehhez a tagállamoknak legalább azt kell biztosítaniuk, hogy a tervezési folyamat vagy folyamatok végén létrejöjjön egy átfogó terv a tengeri térséggel kapcsolatos különféle használati formák tekintetében, figyelemmel az éghajlatváltozással összefüggő hosszú távú változásokra is. PE516.661v01-00 10/37 PR\943981.doc

9 20 preambulumbekezdés (20) A tagállamok feladata, hogy egyeztessék és összehangolják terveiket és stratégiáikat a többi releváns tagállam vagy harmadik ország adott tengeri régiójáért, alrégiójáért vagy part menti övezetéért felelős hatóságaival, összhangban a szóban forgó tagállamok és harmadik országok európai vagy nemzetközi jogból fakadó jogaival és kötelezettségeivel. A tagállamok közötti és a környező harmadik országokkal folytatott határokon átnyúló együttműködésekhez szükséges, hogy minden tagállamban legyenek az ügyért felelős hatóságok. Ezért a tagállamoknak ki kell jelölniük azt az illetékes hatóságot vagy hatóságokat, amely(ek) felelős(ek) a többi tagállammal vagy harmadik országokkal való együttműködésért. Tekintettel a tengeri régiók, alrégiók vagy part menti övezetek közötti különbségekre, ezen irányelv keretein belül nem helyénvaló részletesen előírni az együttműködési mechanizmus jellemzőit. (20) A tagállamok feladata, hogy a lehetséges mértékig egyeztessék és összehangolják terveiket és stratégiáikat a többi releváns tagállam vagy harmadik ország adott tengeri régiójáért, alrégiójáért vagy part menti övezetéért felelős hatóságaival, összhangban a szóban forgó tagállamok és harmadik országok európai vagy nemzetközi jogból fakadó jogaival és kötelezettségeivel. A tagállamok közötti és a környező harmadik országokkal folytatott határokon átnyúló együttműködésekhez szükséges, hogy minden tagállamban legyenek az ügyért felelős hatóságok. Ezért a tagállamoknak ki kell jelölniük azt az illetékes hatóságokat, amelyek felelősek a többi tagállammal vagy harmadik országokkal való együttműködésért. Tekintettel a tengeri régiók, alrégiók vagy part menti övezetek közötti különbségekre, ezen irányelv keretein belül nem helyénvaló részletesen előírni az együttműködési mechanizmus jellemzőit. 10 25 preambulumbekezdés (25) Annak biztosítására, hogy a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák (25) Annak biztosítására, hogy a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák PR\943981.doc 11/37 PE516.661v01-00

megbízható adatokon alapuljanak, továbbá hogy a járulékos adminisztratív terhek csökkenjenek, fontos, hogy a tagállamok az adatgyűjtés meglévő eszközeinek alkalmazásakor a rendelkezésre álló legjobb minőségű adatokat gyűjtsék össze (például A tengerrel kapcsolatos tudás 2020 kezdeményezés keretében). megbízható adatokon alapuljanak, továbbá hogy a járulékos adminisztratív terhek csökkenjenek, fontos, hogy a tagállamok az adatgyűjtés meglévő eszközeinek alkalmazásakor a rendelkezésre álló legjobb minőségű adatokat gyűjtsék össze és használják azzal, hogy ösztönzik az érdekelt feleket adataik és információik megosztására (például A tengerrel kapcsolatos tudás 2020 kezdeményezés keretében). Számos érdekelt fél, például a bányatársaságok, illetve kőolaj- és földgáztársaságok hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek a kitermelés megkezdése előtt, ezeket az adatokat azonban később sohasem használják fel vagy osztják meg. 11 1 cikk 1 bekezdés (1) Ez az irányelv létrehozza a tengeri és partvidéki gazdaságok fenntartható növekedésének és a tengeri és tengerparti erőforrások fenntartható használatának előmozdítását célzó tengeri területrendezés és integrált partiövezet-gazdálkodás keretét. (1) Ez az irányelv létrehozza a tengeri és partvidéki gazdaságok fenntartható növekedésének és a tengeri és tengerparti erőforrások fenntartható fejlődésének és használatának előmozdítását célzó tengeri területrendezés és integrált partiövezetgazdálkodás keretét. A fenntartható fejlődés és a fenntartható növekedés együttes megemlítése rámutat Európa tengeri és partvidéki gazdaságainak eltérő fejlettségi fokára, valamint hangsúlyozza, hogy az integrált tengerpolitika hosszú távú megközelítéssel és szélesebb hatókörrel rendelkezik, mint egyszerűen a növekedés, különösen az integrált partiövezet-gazdálkodással összefüggésben. PE516.661v01-00 12/37 PR\943981.doc

12 1 cikk 2 bekezdés (2) Az Európai Unió integrált tengerpolitikájának összefüggésében ez a keret biztosítja, hogy a tagállamok tengeri területrendezési terveket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre az 5. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében. (2) Az Európai Unió integrált tengerpolitikájának összefüggésében ez az irányelv keretet biztosít arra, hogy a tagállamok tengeri területrendezési terveket és integrált partiövezetgazdálkodási stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre az 5. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében. Az új megfogalmazás nagyobb mozgásteret biztosít a tagállamoknak az integrált partiövezetgazdálkodás végrehajtási módjának megválasztásában. 13 3 cikk 1 pont 1. part menti övezet : a partvonal tenger felőli és szárazföld felőli oldalára kiterjedő geomorfológiai terület, melynek tengeri határa a tagállamok parti vizeinek külső határával azonos, szárazföldi határa pedig a tagállamok által az integrált partiövezetgazdálkodási stratégiákban meghatározott határ; 1. part menti övezet : a partvonal és a partvonal tenger felőli és szárazföld felőli oldalára kiterjedő geomorfológiai terület. A szárazföldi és tengeri határokat a tagállamok határozzák meg, és ezek a határok nem lépik túl a parti vizeiket. A tagállamoknak szabadon kell meghatározniuk mindkét határt, és nem feltétlenül az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákban. PR\943981.doc 13/37 PE516.661v01-00

14 3 cikk 2 pont 2. integrált tengerpolitika : uniós szakpolitika, melynek célja az összehangolt és következetes döntéshozatal előmozdítása, hogy ezáltal a következetes, tengeri vonatkozású szakpolitikák és a megfelelő nemzetközi együttműködés révén optimalizálni lehessen a tagállamok különösen az Unió part menti régiói, szigetei és legkülső régiói, valamint a tengeri ágazatok fenntartható fejlődését, gazdasági növekedését és társadalmi kohézióját; 2. integrált tengerpolitika : uniós szakpolitika, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy előmozdítsa az összehangolt és következetes ágazatközi és határokon átnyúló tengeri irányítást, amelyet azzal a céllal alakítanak ki, hogy ezáltal optimalizálni lehessen a tagállamok különösen az Unió part menti régiói, szigetei és legkülső régiói fenntartható fejlődését, gazdasági növekedését és társadalmi kohézióját; Új javaslat az integrált tengerpolitika fogalommeghatározására, mivel a korábbi megfogalmazás nem volt egyértelmű. 15 3 cikk 2 a pont (új) 2a. tengeri területrendezési terv : a tengeri területeken folytatott emberi tevékenységek térbeli és időbeli elosztására vonatkozó, bizonyos gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzések megvalósulására irányuló nyilvános elemzési és tervezési folyamat eredményeként létrejött terv vagy tervek; PE516.661v01-00 14/37 PR\943981.doc

Fogalommeghatározás beillesztése az egyértelműség érdekében. 16 3 cikk 2 b pont (új) 2b. integrált partiövezet-gazdálkodási stratégia : formális és informális gyakorlatok és/vagy stratégiák, amelyek a part menti területeket érintő folyamatok összességének átfogó irányítására szolgálnak, koordinált módon kezelve a part menti tevékenységekkel összefüggő szárazföld tenger kölcsönhatásokat a part menti és tengeri területek fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében. Ezek a stratégiák gondoskodnak arról, hogy az irányítási és fejlesztési döntéseket a különféle ágazati szempontok összehangolásával hozzák meg. Fogalommeghatározás beillesztése az egyértelműség javítása érdekében. 17 3 cikk 5 pont 5. nyilvánosság egy vagy több természetes vagy jogi személy, valamint a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlattal összhangban azok szövetségei, szervezetei, illetve csoportjai; (A magyar nyelvi változatot nem érinti.) PR\943981.doc 15/37 PE516.661v01-00

Helyesbítés, mivel maga nyilvánosság nem jelenti, valakinek a bevonását valamibe. Ellenkező esetben nyilvánosság részvételéről lenne szó. 18 4 cikk 1 bekezdés (1) Minden egyes tagállam köteles kidolgozni és végrehajtani egy vagy több tengeri területrendezési tervet és egy vagy több integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiát. Ezeket külön dokumentumokban rögzíthetik. (1) Minden egyes tagállam tengeri területrendezési terveket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákat köteles kidolgozni és végrehajtani. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy vagy integrált megközelítést követnek, vagy pedig külön tengeri területrendezési terveket és integrált partiövezetgazdálkodási stratégiákat hoznak létre. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megválasszák az integrált partiövezetgazdálkodás végrehajtásának módját. 19 4 cikk 1 a bekezdés (új) (1a) Továbbra is a tagállamok és illetékes hatóságaik felelnek e tervek és stratégiák kialakításáért és tartalmuk meghatározásáért, ideértve a tengeri térség arányos elosztását is a különböző ágazati tevékenységek és tengeri felhasználási módok között. PE516.661v01-00 16/37 PR\943981.doc

20 4 cikk 3 bekezdés (3) A tagállamok a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezetgazdálkodási stratégiák kidolgozásakor kellő figyelmet fordítanak a régiók és alrégiók jellegzetességeire, az egyes ágazati tevékenységekre, az érintett tengervizekre és part menti övezetekre, valamint az éghajlatváltozással összefüggő lehetséges hatásokra. (3) A tagállamok a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezetgazdálkodási stratégiák kidolgozásakor kellő figyelmet fordítanak a tengeri és part menti régiók és alrégiók jellegzetességeire, az egyes jelenlegi és jövőbeli ágazati tevékenységekre, az érintett tengervizekre és part menti övezetekre, valamint az éghajlatváltozással összefüggő lehetséges hatásokra. A szöveg kiegészítése a pontosítás és annak érdekében, hogy magában foglalja az összes lehetséges ágazati tevékenységet. 21 5 bekezdés bevezető rész A tengeri területrendezési terveknek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmazniuk a tengervizeken és a part menti övezetekben egymással versengő ágazati tevékenységek egymás mellettiségének megkönnyítése és konfliktusaik kezelése érdekében, valamint hozzá kell járulniuk a következőkhöz: A tengeri területrendezési terveknek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmazniuk a fenntartható fejlesztés, a tengeri ágazat növekedése és a tengervizeken és a part menti övezetekben folyó különböző ágazati tevékenységek egymás mellettiségének megkönnyítése és konfliktusaik minimalizálása érdekében, valamint hozzá kell járulniuk a következőkhöz: PR\943981.doc 17/37 PE516.661v01-00

22 5 cikk b pont b) a tengeri közlekedés fejlődésének elősegítése, hatékony és költséghatékony hajózási útvonalak kialakítása Európaszerte, ideértve a kikötők rendelkezésre állását és a közlekedésbiztonságot is; b) a tengeri közlekedés fejlődésének elősegítése, ideértve a kikötők rendelkezésre állását és a közlekedésbiztonságot is; A megfogalmazás értelmileg magában foglalja a hajózási útvonalak európai irányítását. A következmények problematikusak, mivel erre nincsenek európai hatáskörök, és ez beleavatkozást jelenthet a szabad versenybe, és ellentétes a nemzetközi kötelezettségekkel, például az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményével az IMO hajózási útvonalak meghatározásával kapcsolatos kizárólagos hatáskörével. 23 5 cikk c pont c) a halászati és akvakultúra-ágazat fenntartható fejlődésének és növekedésének előmozdítása, ideértve a foglalkoztatás kérdését a halászati és a kapcsolódó ágazatokban; c) a halászati ágazat fenntartható fejlődésének és az akvakultúra-ágazat fenntartható növekedésének előmozdítása, ideértve a foglalkoztatás kérdését a halászati és a kapcsolódó ágazatokban; A közös halászati politika reformja szerint a fenntartható halászat kialakítása bír elsődleges jelentőséggel Európában, nem a növekedés fokozása. Ugyanakkor fenntartható növekedés lehetne elérni az akvakultúra-ágazatban. PE516.661v01-00 18/37 PR\943981.doc

24 5 cikk e a pont (új) ea) ugyanazon tengeri térség különböző ágazatok általi többszörös felhasználásának előmozdítása; A tengeri területrendezés a korlátozott tengeri térségek hatékony felhasználását előmozdító eszköz, ezért elő kell mozdítani a többszörös felhasználást célzó területrendezést. 25 5 cikk e b pont (új) eb) további célkitűzések, például a fenntartható turizmus előmozdítása és a kulturális örökség megőrzése. A felsorolt célkitűzéseket nem szabad teljes listaként értelmezni. Ezek a célkitűzések csupán az uniós szinten meglévő célkitűzések összevont felsorolásai. A tagállamok szabadon kiegészíthetik a listát további, sajátos nemzeti érdekeik szerinti célkitűzésekkel. 26 6 cikk 1 bekezdés (1) A tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák keretében operatív lépéseket (1) Minden egyes tagállamnak operatív lépéseket kell kidolgoznia az 5. cikkben meghatározott célkitűzések elérése PR\943981.doc 19/37 PE516.661v01-00

kell kidolgozni az 5. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében, figyelembe véve minden kapcsolódó tevékenységet és az azok tekintetében alkalmazandó intézkedéseket. érdekében, figyelembe véve minden kapcsolódó tevékenységet és az azok tekintetében alkalmazandó intézkedéseket. Egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok dolgozzák ki ezeket az operatív lépéseket. 27 6 cikk 2 bekezdés b pont b) hatékony, határokon átívelő együttműködést kell biztosítaniuk a tagállamok, a nemzetközi hatóságok és a releváns ágazati politikákban érdekeltek viszonylatában; b) a 9. cikkel összhangban biztosítaniuk kell a releváns ágazati politikákban érdekeltek részvételét; Az érdekelteket be kell vonni. Az együttműködés megkövetelése egy lépéssel túllépné a szükséges mértéket, és visszatartaná a folyamatot. 28 6 cikk 2 bekezdés b a pont (új) ba) a 12. cikkel összhangban biztosítaniuk kell a hatékony, határokon átnyúló együttműködést a tagállamok között; PE516.661v01-00 20/37 PR\943981.doc

Mivel az érdekeltek bevonása és a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködés két teljesen eltérő ügy, érdemes ezeket két különböző pontban megemlíteni. 29 6 cikk 2 bekezdés c pont c) a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák ugyanazon régiókban, alrégiókban és azok part menti övezeteiben található harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengervizekre és part menti övezetekre gyakorolt, határokon átívelő hatásainak beazonosítása és e hatások kezelése az érintett országok illetékes hatóságaival való együttműködés keretében, összhangban a 12. és 13. cikkel. c) a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák ugyanazon régiókban, alrégiókban és azok part menti övezeteiben található harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengervizekre és part menti övezetekre gyakorolt, határokon átívelő hatásainak beazonosítása és e hatások kezelése az érintett országok illetékes hatóságaival való együttműködés keretében, összhangban a 13. cikkel. A 12. cikk más tagállamokra és nem a harmadik országokra utal, ezért a 12. cikkre való hivatkozást törölni kell. 30 6 cikk 2 bekezdés c a pont (új) ca) egyrészről a legjobb elérhető adatokon kell alapulniuk, másrészről pedig garantálniuk kell a szükséges rugalmasságot a jövőbeli fejlemények figyelembevétele érdekében; PR\943981.doc 21/37 PE516.661v01-00

Az irányelv céljai ambiciózusak, különösen azon országok számára, amelyeknek még nincs tapasztalatuk a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás terén. Ezért fontos hangsúlyozni a rugalmasság és az adatok szükségességét. A tengeri környezet nagyon összetett, részben még mindig ismeretlen és jelenleg változó környezet. 31 7 cikk 1 bekezdés (1) A tengeri területrendezési terveknek magukban kell foglalniuk legalább a tengervizek feltérképezését, vagyis fel kell mérniük a tengeri területeken folytatott releváns emberi tevékenységek tényleges és potenciális térbeli és időbeli elosztását az 5. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében. (1) A tengeri területrendezési terveknek magukban kell foglalniuk legalább a tengervizek feltérképezését, vagyis fel kell mérniük a tengeri területeken folytatott releváns emberi tevékenységek és tengeri felhasználási módok tényleges, tervezett és potenciális térbeli és időbeli elosztását az 5. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében. Mivel számos tagállam már több területet kiosztott bizonyos felhasználásokra, anélkül, hogy tényleges tervekkel rendelkezett volna ezen irányelv alapján, már vannak tervezett elosztás is, nem csupán egy lehetséges elosztás. Az említett pontoknak nem mindegyike tevékenység. 32 7 cikk 2 bekezdés bevezető rész (2) A tengeri területrendezési tervek kidolgozásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük legalább a következőket: (2) A tengeri területrendezési tervek kidolgozásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük többek között a következő felhasználásokat és tevékenységeket: PE516.661v01-00 22/37 PR\943981.doc

Az említett pontoknak nem mindegyike tevékenység. 33 7 cikk 2 bekezdés b pont b) olaj- és gázkitermelő telepek és infrastruktúrák; b) olaj- és gázkitermelő, valamint egyén nyersanyag-kitermelő telepek és infrastruktúrák; Megemlítik a kőolajt és földgázt. A nyersanyagokat is meg kell említeni. 34 7 cikk 2 bekezdés e pont e) halászati területek; e) meglévő és potenciális halászati területek; Ahogy az atlanti-óceáni makrélafélék esetében is láthatjuk, a halászati területek változhatnak. 35 7 cikk 2 bekezdés g a pont (új) ga) katonai képzési területek; PR\943981.doc 23/37 PE516.661v01-00

A katonai képzési területeknek is szerepelniük kell, azonban csak területként. 36 7 cikk 2 bekezdés g b pont (új) gb) egyéb releváns felhasználások és tevékenységek. Hogy a felsorolás nyitva maradjon további, számos tagállamban fontos felhasználás és tevékenység előtt, fontos beilleszteni egy ilyen kiegészítő pontot. 37 8 cikk 1 bekezdés (1) Az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak magukban kell foglalniuk legalább a part menti övezetekben alkalmazott meglévő intézkedések leltárát és egy vizsgálatot arra nézve, hogy szükség van-e további intézkedésekre az 5. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez. A stratégiáknak az integrált és ágazatközi politikák végrehajtását kell célozniuk, és figyelembe kell venniük a szárazföldi és tengeri tevékenységek kölcsönhatásait. (1) Az integrált partiövezet-gazdálkodást vagy egy gyakorlatkészlet formájában, vagy pedig egy vagy több stratégia kidolgozásával kell létrehozni. A tagállamoknak meg kell határozniuk a part menti övezetekben alkalmazott meglévő intézkedéseket, és egy vizsgálatot kell készíteniük, hogy szükség van-e további intézkedésekre az 5. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez. Az integrált partiövezet-gazdálkodásnak az integrált és ágazatközi politikák végrehajtását kell javítania, és figyelembe kell vennie a szárazföldi és tengeri tevékenységek kölcsönhatásait PE516.661v01-00 24/37 PR\943981.doc

A tagállamoknak szabadon kell dönteniük a 3. cikk 4. pontja szerinti integrált partiövezetgazdálkodási stratégiák pontos kialakításában. Mindazonáltal hasznos még egyszer pontosítani az integrált partiövezet-gazdálkodás mint olyan eszköz szerepét, amely biztosítja a szárazföld tenger kapcsolódási folyamatokat. 38 8 cikk 2 bekezdés bevezető rész (2) A tengeri integrált partiövezetgazdálkodási stratégiák kidolgozásakor a tagállamok figyelembe veszik legalább a következő tevékenységeket: (2) A tengeri integrált partiövezetgazdálkodási stratégiák kidolgozásakor a tagállamok figyelembe veszik a következőket: 39 8 cikk 2 bekezdés a pont a) meghatározott természeti erőforrások használata, ideértve az energia kinyerését és a megújuló energia termelését szolgáló létesítményeket; törölve 40 8 cikk 2 bekezdés a a pont (új) aa) már bevált gyakorlatok és kialakított stratégiák az európai integrált partiövezet- PR\943981.doc 25/37 PE516.661v01-00

kezelés végrehajtásáról szóló 2002/413/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlással összhangban; 41 8 cikk 2 bekezdés a b pont (új) ab) meglévő formális és informális gyakorlatok, hálózatok és határokon átnyúló együttműködési mechanizmusok; 42 8 cikk 2 bekezdés a c pont (új) ac) releváns tevékenységek, létesítmények, eszközök és infrastruktúra; 43 8 cikk 2 bekezdés b pont b) infrastruktúra, energiatermelő létesítmények, közlekedés, kikötők, part menti művek és egyéb építmények, többek között zöld infrastruktúra fejlesztése; törölve PE516.661v01-00 26/37 PR\943981.doc

44 8 cikk 2 bekezdés c pont c) mezőgazdaság és ipar; törölve 45 8 cikk 2 bekezdés d pont d) halászat és akvakultúra; törölve 46 9 cikk 1 bekezdés (1) A tagállamok megteremtik az érdekeltek nyilvános részvételének lehetőségét a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezetgazdálkodási stratégiák kidolgozásának korai szakaszában. A tagállamok megteremtik nyilvános részvétel lehetőségét az érintett érdekeltek, hatóságok és nyilvánosság tájékoztatásán és a velük folytatott konzultáción keresztül a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásának korai szakaszában. A tagállamok azt is biztosítják, hogy ezek az érdekeltek és hatóságok és az érintett nyilvánosság hozzáférjenek a véglegesített PR\943981.doc 27/37 PE516.661v01-00

eredményekhez. A nyilvános részvétel széles fogalom, ezért meg kell határozni a részvétel formáját. Emellett össze kell vonni az (1) és (2) bekezdést. 47 9 cikk 2 bekezdés (2) A nyilvános részvétel keretében biztosítani kell, hogy az érdekeltek, a hatóságok és az érintett nyilvánosság megtehessék észrevételeiket a tervek és a stratégiák előzetes változatáról, illetve hozzáférhessenek a már rendelkezésre álló eredményekhez. törölve 48 9 cikk 3 bekezdés (3) A nyilvános részvétel lehetőségének megteremtésekor a tagállamok az egyéb uniós jogszabályok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban járnak el. törölve Az eredeti szövegnek nincs hozzáadott értéke. PE516.661v01-00 28/37 PR\943981.doc

49 10 cikk 1 bekezdés (1) A tagállamok megszervezik a rendelkezésre álló legjobb minőségű adatok összegyűjtését, valamint a tengeri területrendezési tervekhez és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákhoz szükséges információk cseréjét. (1) A tagállamok megszervezik a rendelkezésre álló legjobb minőségű adatok összegyűjtését és felhasználását, valamint a tengeri területrendezési tervekhez és az integrált partiövezetgazdálkodási stratégiák végrehajtásához szükséges információk cseréjét. 50 10 cikk 3 bekezdés (3) Az (1) bekezdésben említett adatok gyűjtésének és cseréjének megszervezésekor a tagállamok amennyire csak lehetséges az integrált tengerpolitika keretében kidolgozott eszközöket alkalmazzák. (3) Az (1) bekezdésben említett adatok gyűjtésének és cseréjének megszervezésekor a tagállamok amennyire csak lehetséges az integrált tengerpolitika és más releváns uniós politikák keretében kidolgozott eszközöket alkalmazzák. Előfordulhat, hogy a releváns eszközök közül nem mindegyik része az integrált tengerpolitikának. 51 12 cikk 1 bekezdés PR\943981.doc 29/37 PE516.661v01-00

(1) A tagállamok együttműködnek a part menti övezetükkel vagy tengeri területükkel határos tagállamokkal annak érdekében, hogy tengeri területrendezési terveik és integrált partiövezetgazdálkodási stratégiáik koherensek és összehangoltak legyenek az érintett part menti övezet vagy tengeri régió és/vagy alrégió tekintetében. Az ilyen együttműködésnek figyelembe kell vennie különösen az olyan transznacionális tényezőket, mint a határokon átnyúló infrastruktúra. (1) A part menti övezetükkel vagy tengeri területükkel határos tagállamok konzultálnak egymással és megteszi a szükséges lépéseket, hogy együttműködjenek annak érdekében, hogy tengeri területrendezési terveik és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáik koherensek és összehangoltak legyenek az érintett part menti övezet vagy tengeri régió és/vagy alrégió tekintetében. Az ilyen együttműködésnek figyelembe kell vennie különösen az olyan transznacionális tényezőket, mint a határokon átnyúló infrastruktúra., hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak a tagállamoknak abban az esetben, ha az együttműködés minden megtett erőfeszítés ellenére nem lehetséges. 52 12 cikk 2 bekezdés b pont b) a tagállamok illetékes hatóságainak e célra kifejlesztett, az érintett part menti övezetre vagy tengeri régióra és/vagy alrégióra kiterjedő hálózatai. b) a tagállamok illetékes hatóságainak az érintett part menti övezetre vagy tengeri régióra és/vagy alrégióra kiterjedő hálózatai. 53 12 cikk 2 bekezdés b a pont (új) PE516.661v01-00 30/37 PR\943981.doc

ba) minden egyéb megközelítés, amely teljesíti az (1) bekezdés követelményeit; Általában a regionális megközelítés részesítendő előnyben, azonban lehetnek esetek, amikor a kétoldalú vagy más stratégia a kivitelezhetőbb. 54 13 cikk 1 bekezdés A valamely harmadik ország part menti övezetével vagy tengeri területével határos tagállamok megtesznek minden erőfeszítést annak érdekében, hogy tengeri területrendezési terveiket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáikat az érintett part menti övezet vagy tengeri régió és/vagy alrégió tekintetében egyeztessék az adott harmadik országgal. A valamely harmadik ország part menti övezetével vagy tengeri területével határos tagállamok konzultálnak azzal az országgal, és megtesznek minden erőfeszítést annak érdekében, hogy együttműködjenek és tengeri területrendezési terveiket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáikat az érintett part menti övezet vagy tengeri régió és/vagy alrégió tekintetében egyeztessék az adott harmadik országgal. 55 17 cikk 2 bekezdés (2) Az (1) bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. PR\943981.doc 31/37 PE516.661v01-00

Erre a bekezdésre hivatkoznak (pl. a 16. cikk (2) bekezdésében), nem pedig az (1) bekezdésre. 56 18 cikk 4 bekezdés (4) A 4. cikk (1) bekezdésében említett tengeri területrendezési terveket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákat az ezen irányelv hatálybalépését követő 36 hónapon belül kell kidolgozni. (4) A 4. cikk (1) bekezdésében említett tengeri területrendezési terveket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákat az ezen irányelv hatálybalépését követő 48 hónapon belül kell kidolgozni. Az előadó véleménye szerint a 36 hónap nem reális. Az előírt időtartamnak ambiciózusnak kell lennie, de nem vezethet a végrehajtás elkapkodásához. Figyelembe kell venni a tengeri területrendezés különböző szakaszait a tagállamokban. 57 18 cikk 5 bekezdés (5) A 15. cikk (1) bekezdésében említett jelentést legkésőbb 42 hónappal ezen irányelv hatálybalépése után, majd azt követően hatévente kell benyújtani. (5) A 15. cikk (1) bekezdésében említett jelentést legkésőbb 54 hónappal ezen irányelv hatálybalépése után, majd azt követően hatévente kell benyújtani. Módosítva, hogy összhangban legyen a 18. cikk (4) bekezdésével, azaz hat hónappal az ott szereplő határidő után. PE516.661v01-00 32/37 PR\943981.doc

58 18 cikk 6 a bekezdés (új) (6a) Az ezen irányelvben szereplő átültetési kötelezettségek nem alkalmazandók a tengerparttal nem rendelkező tagállamokra. A tengerparttal nem rendelkező tagállamoknak nincs part menti és tengeri területe, ezért a tengeri területrendezési tervek és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák létrehozásának számukra nincs haszna. Mégis fontos lehet számukra ez az irányelv. A tengerparttal nem rendelkező tagállamokat a többi tagállamok felkérhetik az együttműködésre, különösen az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kialakítása és végrehajtása során, ha van olyan folyó, amely átfolyik azon az országon, majd a tengerbe torkollik. Ezért ezeknek a tagállamoknak figyelembe kell venniük ezt az irányelvet az olyan tevékenységek megtervezésekor, amelyek érinthetik más tagállamok tengerpartjait, de nyilvánvalóan nem tudják átültetni az ezen irányelv szerinti kötelezettségeket. PR\943981.doc 33/37 PE516.661v01-00

INDOKOLÁS I. Általános háttér Az Európai Uniót óceánok és tengerek övezik, és több tenger tartozik a tagállamok joghatósága alá, mint szárazföld. Emellett a partvonal, amelyen a 28 tagállamból 23 osztozik, hétszer hosszabb, mint az Egyesült Államoké. Több mint 200 millió uniós polgár él a part menti területeken, 88 millió pedig ott dolgozik, ami az EU GDP-jének 40%-át állítja elő. Közülük 5,4 millióan dolgoznak a tengerészeti és tengerhasznosítási ágazatokban, amelyek bruttó hozzáadott értéke mintegy 500 milliárd euró. Ezek a tények jelzik a tengeri és part menti területek, valamint a tengeri gazdaság jelenlegi fontosságát az Európai Unió számára. A jövőben azonban még fontosabb szerepet fognak játszani. Ezekben a régiókban és ágazatokban tovább fognak bővülni a humán és gazdasági tevékenységek. Az EU tengeri gazdaságára döntő szerep hárul az Európa 2020 stratégia céljainak elérésében, és hatalmas potenciállal rendelkezik Európa versenyképességének biztosításában a globalizált világban. Ezért az EU-nak vezető szerepet kell játszani a tengerészeti és tengerhasznosítási kutatásban és innovációban, valamint a tengeri ágazatok növekedésének előmozdításában. A tengeri energiaforrások, mint például a tengeri szélenergia-termelés vagy az árapály-energia döntő szerepet játszhat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának és az EU energiabehozataltól való függőségének csökkentésében. Hogy eleget tegyenek az emberi fogyasztásra szánt hal iránti növekvő keresletnek, és az emberi fogyasztásra szánt hal behozatalának további növelése nélkül elérjék az EU halállományával való fenntartható gazdálkodást, elengedhetetlen a tengeri akvakultúra előmozdítása. Napjainkban az EU külkereskedelmének 90%-át tengeren bonyolítják le. Az európai kikötők, tengeri hajózási útvonalak és a hajózási ágazat fontos szerepet játszik az ellátási lánc biztosításában, valamint európai vállalatoknak és az európai piacnak a világ más gazdaságaival való összekapcsolásában. Mindezek csak néhány példa a meglévő tengeri tevékenységekre. De van még számos más is, mint például a kőolaj, a földgáz és más nyersanyagok és erőforrások kitermelése, illetve a tengeri és part menti idegenforgalom. Az egész tengeri ágazat növekedésének és fejlődésének ösztönzése még tovább a tengeri térségek iránti keresletet. Ezért a fenntartható gazdasági növekedés garantálása és az ágazatközi konfliktusok megelőzése érdekében össze kell hangolni a tengeri térségek iránti meglévő és jövőbeli keresletet. Ezek az ágazati tevékenységek azonban egy törékeny környezetben folynak, amelyről még mindig nem tudunk eleget, és amelynek szépségét és gazdagságát meg kell őrizni a jövő nemzedékei számára. A part menti és tengeri térségek nagy népsűrűsége és az itt folyó jelentős humán tevékenység nyomás alá helyezi ezeket az ökoszisztémákat. Ezért döntő fontosságú, hogy ésszerű egyensúlyt találjunk a gazdasági, társadalmi és környezeti tényezők között a tengeri gazdaság növekedésének sikeres előmozdítása, ezzel egyidejűleg pedig a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében. Mivel a tengeri és part menti térségek közötti kölcsönhatás igen összetett, döntő fontosságú, hogy ez az irányítási és gazdálkodási folyamat biztosítsa a szárazföld tenger kapcsolódást, és magában foglalja az PE516.661v01-00 34/37 PR\943981.doc

óceánokat, tengereket és tengerpartokat. II. Szakpolitikai háttér 2007-ben az Európai Bizottság közzétette az Unió integrált tengerpolitikájáról szóló közleményt (kék könyvet). Ebben a Bizottság kidolgozta egy újfajta tengeri irányítás létrehozását azzal az átfogó céllal, hogy optimálisan és fenntartható módon fejlődjön valamennyi tengerrel kapcsolatos tevékenység. E cél elérése érdekében össze kell hangolni a tengeri kérdésekkel foglalkozó különböző szakpolitikai területeket, és egy integrált, ágazatokon átívelő megközelítést kell követni. Emellett az érdekelteket jobban be kell vonni a döntéshozatali folyamatba. A kék könyv egy ambiciózus programot határozott meg az ágazati politikákra, amelyet fejleszteni kell ahhoz, hogy megteremtsék a sikeres integrált tengerpolitika irányítási keretrendszerét. E cél elérése érdekében három fő eszközt határoztak meg: a) tengerfelügyelet; b) adatok és információk; és c) tengeri területrendezés és integrált partiövezet-gazdálkodás. 2007 óta egyre jobban kirajzolódott az integrált tengerpolitika. 2010-ben az Európai Parlament jelentést fogadott el az integrált tengerpolitika értékeléséről. 2011-ben az 1255/2011/EU rendelet 40 millió eurós költségvetési tételt hozott létre az integrált tengerpolitika számára az elkövetkező két évre, az év során pedig a Bizottság javaslatot tett a közös halászati politikát és az integrált tengerpolitikát finanszírozó Európai Tengerügyi és Halászati Alap létrehozására. Eközben az integrált tengerpolitika környezeti pilléreként elfogadták a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvet, a Bizottság 2012-ben elfogadta a kék növekedésről szóló közleményt, Ciprus elnöksége alatt pedig megállapodás született a növekedést és foglalkoztatást célzó tengerészeti és tengerhasznosítási menetrendről szóló limassoli nyilatkozatról. Ezzel egyidejűleg finomították az integrált tengerpolitika eszközeit is. 2008-ban elfogadták a Tengeri területrendezési útiterv: Egységes alapelvek érvényesítése az EU-ban című közleményt, 2011-ben pedig hatályba lépett a mediterrán térség tengerparti övezetének integrált kezeléséről szóló jegyzőkönyv. Emellett elindították az Északi-tenger, a Balti-tenger és az Atlanti-óceán tengeri területrendezését előkészítő cselekvésekre irányuló projekteket is. III. A Bizottság javaslata E fejlemények eredményeképp a Bizottság javaslatot tett a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásáról és végrehajtásáról szóló keretirányelvre. A javaslat célja, hogy meghatározza a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásának és végrehajtásának eljárási keretét a tagállamokban. Ezeknek a terveknek és/vagy stratégiáknak hozzá kell járulniuk a meglévő uniós célkitűzések eléréséhez, mint amilyen az Unió energiaellátásának biztosítása, a tengeri szállítás előmozdítása, a fenntartható halászat előmozdítása és a környezet megőrzése és védelme. Ezen túlmenően egy ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmazniuk, és elő kell segíteniük a tengervizeken és a part menti övezetekben folyó különböző ágazati tevékenységek egymás mellettiségét. PR\943981.doc 35/37 PE516.661v01-00

A tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kialakítása és meghatározása a tagállamok feladata. Azonban teljesíteniük kell számos minimumkövetelményt, mint például kölcsönösen össze kell hangolni és integrálni kell a terveket/stratégiákat, és valamennyi releváns tengeri és part menti tevékenység figyelembevételével hatévente felül kell vizsgálni őket. A tengeri területrendezési tervek magukban kell foglalniuk a tengeri terület feltérképezését, és fel kell tüntetniük a tevékenységek aktuális és potenciális térbeli és időbeli eloszlását. A javaslat tartalmazza azon tevékenységek nem teljes felsorolását, amelyeket figyelembe kell venni e tervek kialakítása során. Az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak tartalmazniuk kell a meglévő intézkedések leltárát, jelezve, hogy szükség van-e további intézkedésekre. Figyelembe kell venniük a part menti térségekben folyó tevékenységek nem teljes felsorolását is. A tervek és stratégiák kialakításakor a tagállamoknak kiemelten együtt kell működniük a part menti övezetükkel vagy tengeri területükkel határos más országokkal, tagállamokkal és harmadik országokkal, és már korai szakaszban be kell vonniuk az érintett nyilvánosságot. IV. Az előadó álláspontja Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát. A tengeri területek iránti kereslet növekszik, felhasználásuk pedig gyakran nincs összehangolva. Azonban még csak nagyon kevés tagállam rendelkezik tengeri területrendezési tervvel. Ahhoz, hogy jelentős növekedést érjenek el a tengeri ágazatban, az innovatív kkv-nak és a nagyvállalatoknak jogbiztonságra van szükségük, hogy beruházzanak a jövőbeli technológiákba vagy olyan költséges projektekbe, mint az offshore szélenergia-hálózatok. A tengeri területrendezési tervek a kék növekedési menetrend sikeres végrehajtásának kulcsai azzal, hogy megteremtik ezt a biztonságot, és elősegítik a különböző ágazati tevékenységek egymás mellettiségét. Ezért a tengeri területrendezésről szóló irányelv logikus következménye az integrált tengerpolitika 2007-es létrehozásának és a kék növekedési menetrend 2012-es elfogadásának, és ezek következő lépésének tekintendő. A tengeri és part menti tevékenységekre és felhasználásokra gyakran környezeti szempontból érzékeny területeken kerül sor. Következésképpen e tevékenységek irányítása és tervezése során ökoszisztéma-alapú megközelítést kell követni. Mivel a tengeri és part menti területek között nagyfokú kölcsönhatás van, a tengeri területrendezést és az integrált partiövezetgazdálkodást egymást kiegészítő eszközöknek kell tekinteni. Mindazonáltal nagyon fontos annak biztosítása, hogy ez a keretirányelv összhangban legyen a szubszidiaritás elvével, és a tagállamokra bízza, hogy nemzeti, regionális vagy helyi szinten hatékonyan foglalkozzanak sajátos érdekeikkel és sajátosságaikkal. Különösen a partvidék olyan, különböző jellemzőkkel rendelkező terület, amely eltérő stratégiai megközelítéseket tehet szükségessé, hogy hatékonyan foglalkozzanak egyedi sajátosságaikkal. Ezért a tengeri területrendezésről és integrált partiövezet-gazdálkodásról szóló keretirányelvnek kellő rugalmasságot kell biztosítania a tagállamok számára, hogy hatékonyan lépjenek fel a közös célkitűzések keretében. Ez az irányelv nem akadályozhatja a tengeri területrendezési tervek tényleges fejleményeibe, és nem avatkozhat be az integrált partiövezet-gazdálkodás jól működő formális és informális gyakorlatokba sem. Az előadó erőteljesen támogat egy olyan eljárási keretrendszert, amely a koherens és PE516.661v01-00 36/37 PR\943981.doc