Hatékonyság vagy ellensúly

Hasonló dokumentumok
Félidei eredmények. közvélemény-kutatás a Heti Válasz megbízásából

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

Közelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Kik voltak a NOlimpia aláírói?

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

Női politikusok a közvélemény szemében

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Hárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

A Narancsvidék trendjei - A 2010 őszi önkorm{nyzati v{laszt{sok mélyelemzése -

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

A választási rendszer és választások

Ellenzéki főváros? Problémaérzékelés és pártpreferencia a fővárosban A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április

Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Alba Radar. 5. hullám. A lakosok politikai preferenciája

Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Iránytű a magyar politikához Az Iránytű Intézet decemberi közvélemény-kutatásának eredményei I.

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Esélyes jelöltek A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Alba Radar. 14. hullám. A lakosok politikai preferenciája

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

Sikos Ágnes politikai elemző

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA

Alba Radar. 4. hullám. Helyi politikai preferencia

Kutatás a rezsicsökkentésről

Választásoktól távolmaradók indokai:

A PÁRTOK HELYZETE 2015 KÖZEPÉN A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

A 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június

Veszprémi helyzetkép A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Bizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA

Az Iránytű Intézet áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I.

Kétharmad a letelepedési kötvények ellen. Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatása

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.

2015. február. 17. Az Iránytű Intézet januári közvélemény-kutatásának eredményei III. Aktuális közéleti kérdések

A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE

Önkormányzati Választások Polgármester jelöltek. Elekes Balázs Lehet Más A Politika ,81%

Az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága Kelet-Közép- Európában

HOGYAN LEHET ORSZÁGOSAN ÖSSZEGEZNI AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEKET? MÓDSZERTAN

A T Á R K I A D A T F E L V É T E L E I N E K D O K U M E N T U M A I. Választáskutatás. A kutatás dokumentációja

Önkormányzati választások október 12. Medina települési választás eredményei. Szavazóköri eredmények. Képviselő testület választása

Európai Unió: bír{ljuk, de maradn{nk

Női képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a as Parlament várható összetételéről

Mélyponton a teljes politikai elit

A baloldal vertikális gyengülése

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -

Másodlagos pártpreferenciák és a választások

Magyarországi választási rendszerek

Magyarországi választási rendszerek

15 ÉV UTÁN. Az Európai Unió és a magyar társadalom

Az új egyéni választókerületek erősorrendje

A BEVÁNDORLÁS- ILLETVE MENEKÜLTKÉRDÉSBEN KIALAKULT TÁRSADALMI VÉLEMÉNYKLÍMA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 2015-BEN

Alba Radar. 1. hullám. Politikai helyzetkép

Iránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből

Szigetvári Viktor előadása

PÁRTOK EGY ÉVVEL A VÁLASZTÁS ELŐTT A REPUBLIKON INTÉZET TANULMÁNYA

ELŐZETES ADATOK. A BOM Alapítvány számára készített közvélemény-kutatásból. Budapest, január 21.

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Választásra jogosultak száma (fő)

J e g y zőkönyv. Ikt.sz.: ABB/1-1/2013. ABB-1/2013. (ABB-7/ )

THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET

A Facebook nem politikai csodafegyver

Jöhet a 8. alaptörvény-módosítás: összevont EP- és önkormányzati választás lesz? június 11. hétfő, 09:00

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

Az Iránytű Intézet áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei II.

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása január

2010. évi L. törvény. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.

Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések

Magyar joganyagok évi L. törvény - a helyi önkormányzati képviselők és polgá 2. oldal d) lakosig 8 fő. 5. (1) A nél több lakosú

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, szeptember

Országgyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény

Alba Radar. 26. hullám

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter

SZENTLİRINC település választási eredményei

II. fejezet A választók nyilvántartása

Az Európai Parlament tagjainak évi választása. Tájékoztató adatok az előzetes eredményről (gyorsjelentés) június 7.

Fővárosi Választási Bizottság. J e g y z ő k ö n y v

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Frakcióvezetők a Parlamentben

Jelenfi Gábor Szegedi Péter: A radikális változás éve

2018-BAN VÉGET ÉRHET VONA GÁBOR PÁRTELNÖKSÉGE

Összehasonlító adatok 2006., 2010., I. félévek

Összehasonlító adatok 2006., 2010., évekről

Emancipációs kérdések Budapesten A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

v é g z é s t : I n d o k o l á s

Átírás:

Hatékonyság vagy ellensúly Az országos adatfelvétel ideje: 2010. szeptember 20-22. A budapesti adatfelvétel ideje: 2010. szeptember 23-27.

2010. 38. hét 2. OLDAL Országos pártszimpátia Kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni. Hiába reménykedtek az ellenzéki pártok, hogy a négy éve történtekhez hasonlóan hamar kiábrándul a kormányból hatalmas szavazótábora, protesthangulatnak nyoma sincs. A Heti Válasz megrendelésére készült szeptember végi kutatásunk azt mutatja, hogy a kormánypártok szövetsége továbbra is kétharmados támogatással rendelkezik: az aktív szavazók 61 (az összes megkérdezett 53) százaléka voksolna a Fidesz KDNPre. Az MSZP látszólag erősödik ugyan, valójában azonban a rejtőzködő szavazótábora bátorodott csak fel. A volt kormánypárt bevallott támogatottsága az aktív szavazók körében most is csak százalék. Ráadásul az MSZP a legelutasítottabb párt: a megkérdezettek 40 százaléka soha nem szavazna rá. Az aktív szavazók körében a Jobbik, a Lehet Más a Politika 3 százalékon áll (az összes megkérdezett 8, illetve 4 százaléka támogatja őket). Az október 3-i önkormányzati választás estéjén így a hírek előreláthatólag a Fidesz elsöprő győzelméről fognak szólni. Igazán érdekesek azok a települések lesznek, ahol a kormánypárt jelöltjei szemben az országos trenddel mégsem tudnak felülkerekedni. Országos közvélemény-kutatási adatokból azonban nem lehet a helyi eredményekre következtetni.

2010. 38. hét 3. OLDAL Fidesz MSZP Jobbik LMP NT / NV / egyéb párt 70 60 40 30 41 36 53 20 10 0 17 10 10 7 8 1 4 1. ábra: Pártpreferencia az összes megkérdezett körében 80 70 60 40 30 20 10 0 47 32 Fidesz MSZP Jobbik LMP NT / NV / egyéb párt 0 3 61 2. ábra: Pártpreferencia az aktív szavazók körében

2010. 38. hét 4. OLDAL Küzdelem a második helyért Most vasárnap az ellenzéki pártok versenyezni fognak a második helyért is. A szavazatszámok tekintetében vélhetően az MSZP-nek sikerül majd megőriznie az ezüstérmet, a Jobbik viszont több kistelepülésen is állíthat majd polgármestert. Ebbe a küzdelembe az LMP nem nagyon szólhat majd bele, hiszen új és egyelőre szervezetlen pártként sok helyen nem tudott jelölteket állítani. Az országos kutatás lakóhely szerinti (nem reprezentatív) eredményeiből az is kiolvasható, hogy a szocialisták a megyei jogú városokban erősebbek a Jobbiknál (az aktív szavazók százaléka szocialista, 5 százaléka radikális szimpatizáns), a községekben viszont fordított az arány (11 százalék Jobbik, százalék MSZP). A választási rendszer miatt így előfordulhat, hogy több, elsősorban kelet-magyarországi megyei közgyűlésben nem az MSZP, hanem a Jobbik lesz a második erő. A megyei közgyűlések összetételébe ugyanis a megyei jogú városok polgárai nem szólhatnak bele. Fidesz MSZP Jobbik LMP egyéb párt NT / NV 80 70 60 40 30 20 10 0 71 65 62 46 17 18 11 8 10 5 2 2 4 2 2 2 1 Budapest megyei jogú város egyéb város község 3. ábra: Pártpreferencia az aktív szavazók körében településtípusok szerint

2010. 38. hét 5. OLDAL Kormánypárti bónusz A mindenkori kormánypártok jelöltjei minden önkormányzati választáson magabiztosan érvelnek amellett, hogy megválasztásukkal a település fejlesztési lehetőségei, fejlődési esélyei is nőnek. A most megkérdezettek 60 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy települése számára előnyt jelentene a kormánypárti vezetés. A Fidesz-szimpatizánsok 73 százaléka osztja ezt a véleményt, s ebben az LMP és az MSZP-tábor is támogatja őket (55, illetve 40 százalék). Leginkább a Jobbikkal rokonszenvezők nem értenek egyet a kormánypárti városvezetés előnyeivel (csak 44 százalékuk osztja ezt az állítást). inkább egyetért inkább nem ért egyet NT / NV összes megkérdezett 60 22 18 FIDESZ-KDNP 73 MSZP 40 34 26 JOBBIK 44 47 LMP 55 36 rejtőzködők 3 17 44 bizonytalanok 44 28 28 0 10 20 30 40 60 70 80 0 100 4. ábra: Kérem, mondja meg, hogy inkább egyetért, vagy inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy az Ön települése számára előnyt jelentene, ha kormánypárti vezetése lenne! (összes megkérdezett pártszimpátia szerint)

2010. 38. hét 6. OLDAL Függetlenek esélyei Noha a kormánypártok népszerűségük tudatában mindent elkövetnek, hogy az önkormányzati választást az országos politikai témák uralják, a helyi szempontok is biztosan fontos befolyással bírnak majd a döntésnél. A jelöltek személyisége, programja, illetve a korábbi ciklus megítélése ugyanis felülírhatja a pártpreferenciát. Ezért érdekes adat, hogy az összes megkérdezett 47 százaléka lát esélyt arra, hogy inkább független vagy civil polgármesterre szavazzon, mint a számára kedves párt jelöltjére. Ez a magas szám nem csak a jelöltek híján a civilekben bízó LMPtámogatókból áll össze, és nem is az utolsó reménységként függetlennek álcázott MSZP-jelöltek szavazótáborából. Az LMP-szimpatizánsok 6, az egyébként a Magyar Szocialista Pártot támogatók 55 százaléka szavazna független jelöltre a településén. inkább igen inkább nem NT / NV összes megkérdezett 47 36 17 FIDESZ-KDNP 44 43 13 MSZP 55 28 17 JOBBIK 40 10 LMP 6 20 11 rejtőzködők 41 33 26 bizonytalanok 28 22 0 10 20 30 40 60 70 80 0 100 5. ábra: Tervezi-e Ön, hogy pártszimpátiája ellenére független, vagy civil polgármesterre szavaz településén? (összes megkérdezett pártszimpátia szerint)

pártszimpátia tisztességesen bánink a közpénzekkel szavahihető szót ért az emberekkel tapasztalt erőskezű vezető szociálisan érzékeny Hatékonyság vagy ellensúly 2010. 38. hét 7. OLDAL A jó polgármester Szintén az országos preferenciát felülíró szempont lehet a polgármesterjelöltek alkalmassága. Ezért arra kértük a megkérdezetteket, hogy egy listából válasszák ki a jó polgármester számukra legfontosabb két tulajdonságát. Minden második válaszadó számára a közpénzek tisztességes kezelése a legfontosabb elvárás, 44 százalékuk pedig a szavahihetőséget emelte ki. Dobogóra került még az a jellemvonás is, hogy a polgármester értsen szót az emberekkel (31 százalék). Az előző tulajdonságoknál kevesebben említették a tapasztaltságot (27 százalék), az erőskezű vezetést (18 százalék), valamint a szociális érzékenységet (16 százalék). Az MSZP-tábor a többinél nagyobb arányban várja azt a jó polgármestertől, hogy tapasztalt legyen és szót értsen az emberekkel. A jobbikosok erőskezű városvezetőre vágynak, az LMP-sek pedig egy szavahihető, a közpénzekkel tisztességesen bánó polgármestert támogatnának a többi párt szimpatizánsainál nagyobb arányban. összes megkérdezett 44 31 27 18 16 MSZP-szimpatizáns 40 40 37 33 1 23 Fidesz-szimpatizáns 52 46 33 23 14 Jobbik-szimpatizáns 53 46 24 31 32 6 LMP-szimpatizáns 56 56 24 20 35 rejtőzködő 47 38 36 25 25 bizonytalan 55 38 30 23 18 11 6. ábra: Ön szerint az alábbiak közül melyik az a két tulajdonság, ami a leginkább jellemzi a jó polgármestert? Kettőt jelölhet! (összes megkérdezett pártszimpátia szerint)

2010. 38. hét 8. OLDAL Kormánypárti vezetés Budapesten A budapestiek 56 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a kormánypárti vezetés előnyt jelentene a fővárosnak. Egy másik kutatásban a Nézőpont Intézet reprezentatív kutatásban vizsgálta a fővárost. A Fidesz-tábor 75 százaléka szerint lehet előnyös Budapest számára a kormánypártok jelöltjeinek győzelme. Minden második Jobbik-szimpatizáns támogatja a többségi véleményt, amivel az LMP-szimpatizánsok 44 százaléka is egyetért. A szocialista tábor 61 százaléka látszólag hitét vesztette a mindenkori kormánypártok által támogatott városvezetés előnyeiben. teljes mértékben egyetért inkább egyetért inkább nem ért egyet egyáltalán nem ért egyet NT/NV összes megkérdezett 34 22 18 14 Fidesz-szimpatizáns 25 11 7 7 MSZP-szimpatizáns 13 2 32 11 LMP-szimpatizáns 21 23 18 25 13 Jobbik-szimpatizáns 26 24 2 bizonytalanok 1 30 16 20 rejtőzködők 25 1 14 27 0 10 20 30 40 60 70 80 0 100 7. ábra: Kérem, mondja meg, inkább egyetért, vagy inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy Budapestnek jó, ha kormánypárti vezetése van! (összes megkérdezett körében pártszimpátia szerint)

2010. 38. hét. OLDAL Főpolgármester-választás A magyar baloldali-liberális pártok soha nem látott bukást szenvedhetnek el vasárnap. Ha október harmadikán megismétlődik a forradalom a szavazófülkékben, a Fidesz parlamenti többségét az önkormányzatokba is átültetheti. Miközben az MSZP már csak néhány, tipikusan szocialista településben és kerületben reménykedhet, kellő támogatás nélküli szocialista főpolgármester-jelölt nélkül most vasárnap a Fidesz nyerheti meg a fővárost. Tarlós István az aktív budapesti szavazók körében 52 százalékon áll, így akár négyszer akkora támogatást élvezhet vasárnap, mint Horváth Csaba (14 százalék). Jávor Benedekre a fővárosi aktív szavazók 7 százaléka, Staudt Gáborra 4 százaléka voksolna. A főpolgármester-jelöltek személyével kapcsolatban azt is érdemes megnézni, hogy pártjuk szavazóbázisában milyen támogatottságot élveznek. Az aktív Fidesz-szavazók 1 százaléka Tarlós Istvánra szavazna most vasárnap, amiben az LMP-tábor 17 százaléka, a Jobbik-tábor 13 százaléka és az MSZP-tábor 8 százaléka is támogatja őket. Horváth Csaba saját táborában 56 százalékot (31 százalék rejtőzködő és bizonytalan), az LMP-szimpatizánsok körében százalékot könyvelhetne el. Jávor Benedekre a Lehet Más a Politika aktív szavazóinak 67 százaléka voksolna ( százalék bizonytalan és rejtőzködő), Staudt Gáborra a jobbikosok 63 százaléka. Tarlós István Horváth Csaba Jávor Benedek Dr. Staudt Gábor NT/NV aktív szavazók 52 14 7 4 23 Fidesz-szimpatizánsok 1 22 5 MSZP-szimpatizánsok 8 56 5 31 Jobbik-szimpatizánsok 13 4 4 67 LMP-szimpatizánsok 17 63 8 bizonytalanok 14 14 72 rejtőzködők 16 6 1 77 0 10 20 30 40 60 70 80 0 100 8. ábra: Ha most vasárnap kellene dönteni arról, hogy ki legyen a budapesti főpolgármester, Ön kire szavazna? (aktív szavazók körében pártszimpátia szerint)

2010. 38. hét 10. OLDAL A fővárosi közgyűlés A Nézőpont Intézet 2010. szeptember 23-27. között készült budapesti kutatása alapján a választási részvételüket több szűrőkérdésben is biztosra ígérő választópolgárokat (56 százalék) összevetettük a legfrissebb választási névjegyzékben szereplő polgárok számával. Az aktív szavazók pártpreferenciáját attitűd kérdések alapján - arányosítottuk a most vasárnap minden bizonnyal szavazni szándékozó választók számával. A kalkulált szavazatszámokat pedig a mandátumelosztásához használt d Hondt-módszer segítségével váltottuk közgyűlési mandátumokra. A mandátumbecslés alapján a választási rendszer módosítása utáni 33 képviselői helyből a Fidesz-KDNP pártszövetségnek komoly esélye van akár 18 mandátum megszerzésére most vasárnap, ami biztos többséget jelentene a fővárosi közgyűlésben. Az ellenzéki pártok ezek alapján képviselői helyen osztoznának. A szocialisták a jelenlegi 23 képviselő helyett főt tudnának az új közgyűlésbe juttatni, az LMP 4, a Jobbik pedig 2 mandátumot nyerne. 18 4 2. ábra: A fővárosi közgyűlés mandátumainak várható megoszlása a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása alapján

2010. 38. hét 11. OLDAL A kutatásokról Az országos adatfelvétel 2010. szeptember 20. és 22. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően legfeljebb + /- 3,2 százalék. Az elemzésben aktív szavazónak nevezzük a választási részvételüket több szűrőkérdés alapján is biztosra ígérő válaszadókat. A budapesti adatfelvétel 2010. szeptember 23. és 27. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, települési reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően legfeljebb + /- 3,2 százalék. Az elemzésben aktív szavazónak nevezzük a választási részvételüket több szűrőkérdés alapján is biztosra ígérő válaszadókat.