Matematika szóbeli érettségi témakörök 2017/2018-as tanév

Hasonló dokumentumok
1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, KOMBINATORIKA, GRÁFOK

Matematika szóbeli érettségi témakörök 2016/2017-es tanév őszi vizsgaidőszak

Az osztályozóvizsgák követelményrendszere 9. évfolyam

OSZTÁLYOZÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 9. OSZTÁLY

Matematika. 9.osztály: Ajánlott tankönyv és feladatgyűjtemény: Matematika I-II. kötet (Apáczai Kiadó; AP és AP )

Osztályozó- és javítóvizsga témakörei MATEMATIKA tantárgyból 2016 / tanév

ÍRÁSBELI BELSŐ VIZSGA MATEMATIKA 8. évfolyam reál tagozat Az írásbeli vizsga gyakorlati és elméleti feladatai a következő témakörökből származnak.

Osztályozó- és javítóvizsga. Matematika tantárgyból

TARTALOM. Előszó 9 HALMAZOK

Matematika osztályozó vizsga témakörei 9. évfolyam II. félév:

Osztályozó- és javítóvizsga témakörei MATEMATIKA tantárgyból

Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam

Osztályozó és Javító vizsga témakörei matematikából 9. osztály

A középszintű érettségi vizsga témakörei MATEMATIKÁBÓL

MATEMATIKA TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK. 9. évfolyam

Az osztályozó vizsgák tematikája matematikából évfolyam

SZAKKÖZÉPISKOLA ÉRETTSÉGI VIZSGRA FELKÉSZÍTŐ KK/12. ÉVFOLYAM

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 12.E ÉS 13.A OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 31 HÉT/ ÖSSZ 124 ÓRA

Matematika. a fogalma. Négyzetgyökvonás azonosságainak használata. A logaritmus fogalma, logaritmus azonosságai. Áttérés más alapú logaritmusra.

Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Érettségi témakörök május-június

Az osztályozóvizsgák követelményrendszere MATEMATIKA

Osztályozóvizsga követelményei

MATEMATIKA. Szakközépiskola

MATEMATIKA TANMENET 9.B OSZTÁLY FIZIKA TAGOZAT HETI 6 ÓRA, ÖSSZESEN 216 ÓRA

Az osztályozó vizsgák tematikája matematikából

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Matematika pótvizsga témakörök 9. V

Tanulmányok alatti vizsga felépítése. Matematika. Gimnázium

MATEMATIKA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA

MATEMATIKA tanterv emelt szint évfolyam

Óra A tanítási óra anyaga Ismeretek, kulcsfogalmak/fogalmak 1. Év eleji szervezési feladatok 2.

Az osztályozó- és javítóvizsga témakörei matematika tantárgyból. 9. évfolyam

MATEMATIKA HÁZIVIZSGA 11. ÉVFOLYAM, ALAPOS CSOPORTOK RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Osztályozóvizsga követelményei matematikából (hat évfolyamos képzés, nyelvi-kommunikáció tagozatos csoport)

Matematika házivizsga 11. évfolyam alapos csoportok részletes követelmények

Az írásbeli eredménye 75%-ban, a szóbeli eredménye 25%-ban számít a végső értékelésnél.

Matematika javítóvizsga témakörök 10.B (kompetencia alapú )

Az alapvetı tudnivalók jegyzéke matematikából 9. évf. Halmazok. Algebra és számelmélet

SULINOVA PROGRAMTANTERVÉHEZ ILLESZKEDŐ TANMENET 9. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA

Osztályozóvizsga-tematika 8. évfolyam Matematika

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.A, 9.D. OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT ÖSSZ: 148 ÓRA

TANMENET. a Matematika tantárgy tanításához a 12. a, b c osztályok számára

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 10.B OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

MATEMATIKA TANMENET. 9. osztály. 4 óra/hét. Budapest, szeptember

Matematika házivizsga 11. évfolyam emelt szintű csoport részletes követelmények

Az osztályozó vizsgák tematikája matematikából évfolyam

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok (20%)

Matematika tanmenet 12. osztály (heti 4 óra)

Érettségi előkészítő emelt szint évf. Matematika. 11. évfolyam. Tematikai egység/fejlesztési cél

Osztályozóvizsga követelményei

Javítóvizsga témakörök, gyakorló feladatok 13. i osztály Témakörök

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2005

2. tétel Egész számok - Műveletek egész számokkal. feleletvázlat

Osztályozóvizsga követelményei

Matematika tanmenet 10. osztály (heti 3 óra) A gyökvonás 14 óra

A MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2012

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 11B OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

A MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI. A vizsga formája. Közé pszinten: írásbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

Függvény fogalma, jelölések 15

2018/2019. Matematika 10.K

TANMENET ... Az iskola fejbélyegzője. a matematika tantárgy. tanításához a 9. a, b osztályok számára

Szé12/1/N és Szé12/1/E osztály matematika minimumkérdések a javítóvizsgára

Osztályozóvizsga követelményei matematikából (négy évfolyamos képzés, emelt óraszámú csoport)

Tanmenet a Matematika 10. tankönyvhöz

Osztályozóvizsga követelményei matematikából (négy évfolyamos képzés, alapóraszámú csoport)

Követelmény a 8. évfolyamon félévkor matematikából

Matematika minimum követelmények 1.osztály. Gondolkodási módszerek alapozása. Követelmények

Matematika 5. osztály

A MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TANMENET 2015/16. Készítette: KOVÁCS ILONA, Felhasználja: Juhász Orsolya

9-10. évfolyam felnőttképzés Heti óraszám: 3 óra

TANMENET. a matematika tantárgy tanításához a 12. E osztályok számára

Osztályozóvizsga követelményei

2016/2017. Matematika 9.Kny

MATEMATIKA RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY január 1-től

Matematika felső tagozat

Követelmény a 7. évfolyamon félévkor matematikából

17.2. Az egyenes egyenletei síkbeli koordinátarendszerben

Matematika tanmenet, 9. osztály (heti 4 óra) Halmazok, műveletek racionális számok között 12 óra. Az n elemű halmaz részhalmazainak száma

Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából

2016/2017. Matematika 9.Kny

Matematika. Osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60 p 10 p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése

pontos értékét! 4 pont

TANMENET. a matematika tantárgy tanításához 10. E.osztályok számára

Osztályozóvizsga követelményei matematikából (hat évfolyamos képzés, matematika tagozatos csoport)

Az áprilisi vizsga anyaga a fekete betűkkel írott szöveg! A zölddel írott rész az érettségi vizsgáig még megtanulandó anyag!

Matematika. osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése

5. osztály. Matematika

Matematika tantárgy osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga leírása

Matematika 5. évfolyam

ÖSSZEVONT ÓRÁK A MÁSIK CSOPORTTAL. tartósság, megerősítés, visszacsatolás, differenciálás, rendszerezés. SZÁMTANI ÉS MÉRTANI SOROZATOK (25 óra)

Racionális számok: Azok a számok, amelyek felírhatók két egész szám hányadosaként ( p q

P ÓTVIZSGA F ELKÉSZÍTŐ FÜZETEK UNIÓS RENDSZERŰ PÓTVIZSGÁHOZ. 9. osztályosoknak SZAKKÖZÉP

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

TANMENET. Matematika

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK. 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

SZÓBELI TÉMAKÖRÖK A MATEMATIKA ÉRETTSÉGIRE

Átírás:

Matematika szóbeli érettségi témakörök 2017/2018-as tanév 1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, LOGIKA, KOMBINATORIKA, GRÁFOK 1.1. HALMAZOK 1.1.1. Halmazok megadásának módjai 1.1.2. Halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges, végtelen halmazok, komplementer halmaz. 1.1.3. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. 1.1.4. Ponthalmazok ábrázolása koordináta-rendszerben. 1.1.5. Véges halmazok elemeinek megadási módjai. 1.2. MATEMATIKAI LOGIKA 1.2.1. A kijelentés fogalma. 1.2.2. Logikai műveletek: negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia. 1.2.3. Minden, van olyan kvantorok. 1.2.4. Szükséges, elégséges, és szükséges és elégséges feltételek. 1.3. KOMBINTORIKA 1.3.1. Permutáció, variáció, kombináció (ismétlés nélküli, ill. ismétléses) 1.4. GRÁFOK 1.4.1. Egyszerűbb szituációk megoldása gráfok segítségével. 2. SZÁMELMÉLET, ALGEBRA 2.1. ALAPMŰVELETEK (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) műveleti azonosságai, számolás fejben, írásban és zsebszámológéppel. 2.2. OSZTHATÓSÁG 2.2.1. Osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. 2.2.2. Prímtényezős felbontás. A számelmélet alaptétele. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös fogalma és kiszámítása, alkalmazása szöveges és gyakorlati feladatokban. 2.2.3. Relatív prímek fogalma. A 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályok. 2.2.4. Számrendszerek. Számok átírása 10-es számrendszerből 2-esbe, és viszont. 2.3. SZÁMHALMAZOK. 2.3.1. N, Z, Q,, Q*, R halmazok fogalma. A valós számok és a számegyenes kapcsolata.

2.4. ABSZOLÚTÉRTÉK, NORMÁLALAK. 2.4.1. Számok abszolútértékének fogalma. 2.4.2. Számok normálalakja. 2.5. HATVÁNY, GYÖK, LOGARITMUS 2.5.1. Hatványozás fogalma pozitív egész, 0, negatív egész, valamint törtkitevő esetén. A hatványozás azonosságai. 2.5.2. Az n-edik gyök fogalma. A négyzetgyökvonás azonosságai. 2.5.3. A logaritmus fogalma, azonosságai. 2.6. ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK 2.6.1. Polinom fokszáma, fokszám szerint rendezett alakja. 2.6.2. Nevezetes szorzatok zárójelfelbontásban és szorzattá alakításban: (a+b)2; (a b)2; (a+b)3; (a b)3; a2 b2. 2.7. EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS. 2.8. EGYENLETEK, EGYENLETRENDSZEREK, EGYENLŐTLENSÉGEK. 2.8.1. Alaphalmaz, megoldáshalmaz fogalma. Egyenletmegoldási módszerek: mérlegelv, grafikus módszer, új ismeretlen bevezetése stb. Kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldási módszerei. A másodfokú egyenlet általános alakja, diszkrimináns fogalma, megoldóképlet, gyöktényezős alak. Négyzetgyökös egyenletek. 2.8.2. Abszolútértékes egyenletek. Exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek. 2.8.3. Középértékek. 2.8.3.1. Két pozitív szám számtani és mértani közepe, kapcsolatuk. 3. FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK 3.1. FÜGGVÉNYEK 3.1.1. A függvény fogalma. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, szigorúan monoton növekedés, csökkenés fogalma. 3.1.2. Elsőfokú, másodfokú, abszolútérték-, négyzetgyökfüggvény, lineáris törtfüggvény, trigonometrikus, exponenciális és logaritmikus függvények ábrázolása és jellemzése. 3.1.3. Függvények ábrázolása függvénytranszformációkkal. 3.2. SOROZATOK 3.2.1. Számsorozat fogalma. 3.2.2. Számtani és mértani sorozat fogalma.

4. GEOMETRIA, KOORDINÁTAGEOMETRIA, TRIGONOMETRIA 4.1. GEOMETRIAI FOGALMAK 4.1.1. Szög fogalma, szögfajták, nevezetes szögpárok. Térelemek távolsága, szöge. 4.1.2. Kör, gömb, szakaszfelező merőleges, súlyvonal fogalma. 4.2. GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK. 4.2.1. Egybevágósági transzformációk: tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás, pont körüli forgatás fogalma, tulajdonságai. A háromszögek egybevágóságának alapesetei. Alakzatok tengelyes, középpontos szimmetriája és forgásszimmetriája. 4.2.2. Hasonlósági transzformációk 4.2.2.1. A háromszögek hasonlóságának alapesetei. 4.2.2.2. Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. 4.3. ALAKZATOK 4.3.1. Síkbeli alakzatok 4.3.1.1. Háromszögek. 4.3.1.1.1. Háromszögek csoportosítása oldalak és szögek szerint. 4.3.1.1.2. Háromszög-egyenlőtlenség, belső, külső szögek összege, összefüggés a szögek és oldalak között. 4.3.1.1.3. Speciális háromszögek (egyenlő szárú, szabályos) fogalma és tulajdonságai. 4.3.1.1.4. Háromszögek nevezetes vonalainak, pontjainak, köreinek fogalma, rájuk vonatkozó tételek (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, beírt kör). 4.3.1.1.5. Pitagorasz-tétel és megfordítása. 4.3.1.1.6. Magasság- és befogótétel. 4.3.1.2. Négyszögek. 4.3.1.2.1. Speciális négyszögfajták (trapéz, húrtrapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz, téglalap, négyzet) fogalma, tulajdonságaik. 4.3.1.2.2. Négyszögek belső és külső szögeinek összege. 4.3.1.3. Sokszögek 4.3.1.3.1. Konvex sokszögek átlóinak száma, belső és külső szögeinek összege. 4.3.1.3.2. Szabályos sokszög fogalma. 4.3.1.4. Kör 4.3.1.4.1. A kör és részei (körcikk, körszelet). 4.3.1.4.2. Szögek mérése fokban és radiánban.

4.3.1.4.3. Középponti szög kapcsolata a hozzá tartozó körív hosszával, valamint a hozzá tartozó körcikk területével. 4.3.1.4.4. Thalész-tétel és megfordítása. 4.3.2. Térbeli alakzatok 4.3.2.1. Téglatest, kocka, hasáb, forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete. 4.4. VEKTOROK 4.4.1. Vektor fogalma, abszolútértéke, nullvektor, ellentett vektor. Vektorok összege, különbsége, vektor szorzása számmal. Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai. Vektor koordinátái, vektor 90 -os elforgatottjának koordinátái, vektorok összeadása, kivonása, számmal való szorzása, skaláris szorzása koordinátarendszerben. 4.5. TRIGONOMETRIA 4.5.1. Hegyesszögek szögfüggvényei derékszögű háromszögben. Szögfüggvények általános definíciója. Szögfüggvények közötti összefüggések (pótszögek szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés stb.) Nevezetes szögek (30, 45, 60 ) szögfüggvényei. Szinusz- és koszinusztétel kimondása és alkalmazása. 4.6. KOORDINÁTAGEOMETRIA 4.6.1. Pontok, vektorok 4.6.1.1. Vektor koordinátái, abszolútértéke. 4.6.1.2. Két pont távolsága, szakasz felezőpontjának felírása, alkalmazása. 4.6.1.3. Háromszög súlypontjának koordinátái. 4.6.2. Egyenes 4.6.2.1. Egyenes egyenletének felírása különböző adatokból. 4.6.2.2. Egyenesek metszéspontjának számítása. 4.6.2.3. Egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételei. 4.6.3. Kör 4.6.3.1. Adott középpontú, sugarú körök egyenletének felírása.

4.7. KERÜLET, TERÜLET Kerület, terület szemléletes fogalma. Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból. (min. 2 módszer) Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének, területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. 4.8. FELSZÍN, TÉRFOGAT 4.8.1. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. 4.8.2. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel. 5. VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS, STATISZTIKA 5.1. STATISZTIKA Kördiagram, oszlopdiagram készítése, értelmezése. Átlag, medián, módusz fogalma. 5.2. VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS Klasszikus valószínűség. Visszatevéses mintavétel