EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. C(2015) 3894 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA a tagállamok illetékes hatóságai által a személyek határokon történő ellenőrzése során használandó közös Határőrök gyakorlati kézikönyve (Schengeni kézikönyv) létrehozásáról szóló ajánlás (C (2006) 5186 végleges) módosításáról HU HU
MELLÉKLET A C(2006)5186 final ajánlás melléklete a következőképpen módosul: 1. Az első rész 2. pontja helyébe a következő szöveg lép: 2. AZ EU TAGÁLLAMAI: 1. Ausztria 2. Belgium 3. Bulgária 4. Horvátország 5. Cseh Köztársaság 6. Ciprus 7. Dánia 8. Észtország 9. Finnország 10. Franciaország 11. Németország 12. Görögország 13. Magyarország 14. Írország 15. Olaszország 16. Lettország 17. Litvánia 18. Luxemburg 19. Málta 20. Hollandia 21. Lengyelország 22. Portugália 23. Szlovákia 24. Szlovénia 25. Spanyolország 26. Svédország 27. Románia 28. Egyesült Királyság 2. Az első rész 4. pontjának c) pontja helyébe a következő szöveg lép: c) a tagállamok tengeri, folyami és tavi kikötői, amelyek rendszeres belső kompjárat céljára szolgálnak. 3. Az első rész 6., 14. és 15. pontja helyébe a következő szöveg lép: 6. A szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek : az EU-tagállamok, az EGT-országok és Svájc állampolgárai, valamint az őket kísérő vagy hozzájuk csatlakozó családtagjaik, állampolgárságuktól függetlenül. 14. Minimum ellenőrzés : a szabad mozgás uniós jogával rendelkező valamennyi személy ellenőrzése annak érdekében, hogy megállapítsák az EU/EGT-országok vagysvájc állampolgárainak személyazonosságát és állampolgárságát, vagy e személyek azon családtagjainak személyazonosságát és családi kapcsolatait, akik nem valamely EU/EGT-ország vagy Svájc állampolgárai. Ez az úti okmány gyors és egyszerű ellenőrzéséből áll annak megállapítása céljából, hogy az úti okmány érvényes-e, illetve találhatóak-e rajta hamisításra utaló jelek. Amennyiben a kockázatértékelés alapján szükségesnek bizonyul, az ellenőrzés magában foglalhat a releváns adatbázisokban nevezetesen a SIS dokumentumokkal kapcsolatos alrendszerében és az Interpol nyilvántartásában végzett lekérdezéseket is. 15. Alapos ellenőrzés : harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése, amelynek során a határőr ellenőrzi, hogy a harmadik országbeli állampolgár teljesíti-e a valamely schengeni állam területére való belépés (és az onnan való kilépés) valamennyi feltételét. Az ellenőrzés magában foglalhat a releváns adatbázisokban nevezetesen a SIS dokumentumokkal kapcsolatos alrendszerében és az Interpol nyilvántartásában végzett lekérdezéseket is. 2
4. Az első rész 23. pontjának a) pontja helyébe a következő szöveg lép: a) a tagállamok területén való átutazás vagy a tagállamok területére történő első beutazás napjától számított bármely 180 napos időszakban kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás; 5. A II. rész I. szakaszának 1. pontja a következőképpen módosul: (a) az 1.1. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép: a) a határ átlépésére jogosító érvényes úti okmánnyal vagy okmányokkal rendelkeznek, amelyek érvényessége legalább három hónappal meghaladja a tagállamok területéről történő tervezett távozás időpontját (sürgős és indokolt esetben azonban e kötelezettségtől el lehet tekinteni), és amelyeket a megelőző tíz év során bocsátottak ki; (b) Az 1.1. pont utolsó bekezdése helyébe a következő szöveg lép: Megjegyzés: B. a fenti feltételek nem alkalmazandók az EU polgáraira és a szabad mozgás uniós jogával rendelkező más olyan személyekre, akik általában a személyazonosító igazolvány vagy az útlevél egyszerű bemutatásával jogosultak beutazni valamely tagállam területére. További részletekért lásd lentebb az 1.6. és a 3.1. pontot. (c) Az 1.2. pont utolsó bekezdése helyébe a következő szöveg lép: Az alkalmazandó nemzetközi, uniós és nemzeti joggal összhangban valamennyi utasnak joga van ahhoz, hogy az ellenőrzés jellegéről tájékoztassák, valamint szakszerű, barátságos és udvarias bánásmódban részesítsék. (d) Az 1.3. pontban a háttérmagyarázat negyedik és ötödik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép: ellenőrizze az adatokat az állományrendszerben és különösen a SIS dokumentumokkal kapcsolatos alrendszerében és az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányok adatbázisában; ennek során mindig maradjon szóbeli kontaktusban az utassal, és figyelje, hogyan viselkedik és reagál (pl. idegesség, agresszív magatartás, túlzott együttműködési szándék); a Vízuminformációs Rendszerben is ellenőrizze az adatot, amennyiben a vízumbélyegen fel van tüntetve, hogy adatok szerepelnek a VISben. A vízumbélyeg jelzésétől függően ehhez a vízumbélyeg számát ( O jelzés) vagy a vízumbélyeg számát a vízumbirtokos ujjnyomatainak ellenőrzésével együttesen ( FP jelzés) kell felhasználni; mielőtt beüti a határbélyegzőt, győződjön meg arról, hogy a személy nem lépte-e túl a schengeni államok területén való utolsó tartózkodásának engedélyezett időtartamát, vagyis bármely 180 napos időszakon belül 90 napot; (e) Az 1.4. pont helyébe a következő szöveg lép: Be-és kiutazáskor valamennyi személyt minimum-ellenőrzésnek kell alávetni, amely során ellenőrzik az adott személy személyazonosságát a határátlépésre jogosító okmányok alapján. A minimum-ellenőrzés rendszerint az úti okmány gyors és egyszerű ellenőrzéséből áll annak megállapítása céljából, hogy az úti okmány érvényes-e, illetve találhatóak-e rajta hamisításra utaló jelek. Az ellenőrzés magában foglalhat a lopott, jogellenesen használt, elveszett és érvénytelenített dokumentumokra vonatkozó információkat tartalmazó releváns adatbázisokban nevezetesen a SIS 3
dokumentumokkal kapcsolatos alrendszerében és az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányok adatbázisában végzett lekérdezéseket is. Amennyiben az ilyen lekérdezés SIS-figyelmeztető jelzést ad ki az okmány lefoglalásának szükségességéről, a szóban forgó okmányt azonnal le kell foglalni és az erre vonatkozó információt a SIRENEkézikönyvben meghatározott szabályokkal összhangban haladéktalanul továbbítani kell a SIRENE-irodának. A szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek esetében főszabály szerint a minimum-ellenőrzést kell elvégezni (lásd lentebb a 3.1. pontot), kivéve ha feltételezhető, hogy egy adott személy valós, közvetlen és kellően komoly veszélyt jelent a tagállamok belső biztonságára, közrendjére vagy nemzetközi kapcsolataira. (f) Az 1.5. pont új j) és k) alponttal egészül ki: j) mentési szolgálatok, rendőrség, tűzoltóság és határőrség (3.14. pont) k) nyílt tengeri munkavállaló (3.15. pont) (g) Az 1.5. pontban a háttérmagyarázat előtti utolsó bekezdés helyébe a következő szöveg lép: Megjegyzés: azon harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése vonatkozásában, akik EU/EGT-országok vagy Svájc állampolgárainak családtagjai (a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek), lásd a 3.1. pontot. (h) Az 1.6. pont második és harmadik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép: az úti okmány alapos átvizsgálása abból a szempontból, hogy találhatóak-e benne hamisításra utaló jelek. A vizsgálat során adott esetben össze kell hasonlítani az úti okmányokat, vízumokat és tartózkodási engedélyeket a jelenleg határátlépésre jogosító okmányok és a vízumbélyegek mintájával, továbbá megfelelő eszközöket például UV-lámpákat, nagyítókat, ellenőrző lámpákat, mikroszkópokat, okmányvizsgáló berendezéseket, illetve adott esetben olyan fejlettebb eszközöket kell használni, mint a videóspektrum-analizátor stb. Emellett lekérdezéseket kell végezni a releváns adatbázisokban (nevezetesen a SIS és az Interpol releváns alrendszereiben). Ugyanaz vonatkozik a Vízuminformációs Rendszerre, amennyiben a vízumbélyegen fel van tüntetve, hogy adatok szerepelnek a VIS-ben. A vízumbélyeg jelzésétől függően ehhez a vízumbélyeg számát ( O jelzés) vagy a vízumbélyeg számát a vízumbirtokos ujjnyomatainak ellenőrzésével együttesen ( FP betűjel) kell felhasználni. az érintett harmadik országbeli állampolgár úti okmányában szereplő beléptető- és kiléptetőbélyegző-lenyomatok megvizsgálása a beléptetés és kiléptetés dátumának összevetésével annak ellenőrzésére, hogy az érintett személy nem lépte-e túl a schengeni államok területén engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát, vagyis bármely 180 napos időszakon belül a 90 napot. A három hónapos időszakot az első beléptetés időpontjától kell számítani. (i) Az 1.6. pontban a háttérmagyarázat utolsó bekezdése helyébe a következő szöveg lép: Az egyes tagállamoknak az egészségügyi intézkedések végrehajtására illetékes hatóságait tehát a nemzeti és uniós közegészségügyi jogszabályokkal és az egyes tagállamok által kialakított eljárásokkal összhangban mindig be kell vonni a közegészségügyi veszélynek a határon történő beléptetés engedélyezése vagy megtagadása céljából végzett értékelésébe. (j) Az 1.6. pont a következő háttérmagyarázattal egészül ki: 4
Iránymutatás a tartózkodás időtartamának kiszámításához: A 180 napos időszakon belüli 90 napos tartózkodás esetén a beutazás napját a tagállamok területén való tartózkodás első napjának, a kiutazás napját pedig a tagállamok területén való tartózkodás utolsó napjának kell tekinteni. A bármely kifejezés folyamatosan aktualizált 180 napos referencia-időszak alkalmazására utal, a tartózkodás minden napján a megelőző 180 napos időszakra tekint vissza annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is teljesül-e a 90 naponkénti 180 napra vonatkozó követelmény. Tehát megszakítás nélküli 90 napos időszak hiányában legfeljebb 90 napos tartózkodásra van lehetőség. Lásd: http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/borders-andvisas/border-crossing/docs/short_stay_schengen_calculator_user_manual_en.pdf Az Európai Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságának weboldalán található (vagy a CIRCA internetes oldalról letöltött) rövid távú vízumkalkulátor (short-stay calculator) használható az engedélyezett tartózkodási idő új szabályok alapján történő kiszámításához. A felhasználói útmutató tájékoztatást tartalmaz az új szabályokról, a kalkulátor használatáról, valamint gyakorlati példákkal szolgál. Lásd: http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/borders-and-visas/bordercrossing/index_en.htm A rövid távú tartózkodás kiszámításának e módja, amely 2013. október 18-tól van hatályban, nem vonatkozik az EU és Antigua és Barbuda, a Bahamák, Barbados, Brazília, a Saint Kitts és Nevis Államszövetség, a Mauritiusi Köztársaság, valamint a Seychelleszigetek között kötött vízummentességi megállapodásokra, amelyekkel kapcsolatban továbbra is a régi meghatározás van érvényben ( első beutazástól számított hat hónapos időszakon belül három hónap ). Az EU és egyes harmadik országok között kötött vízumkönnyítési megállapodás alapján kiadott vízummal utazó nem uniós polgárok tartózkodásának időtartamát az új kiszámítási módszer szerint kell kiszámítani, mivel ezekben a megállapodásokban 90 naponkénti 180 napra vonatkozó követelmény szerepel. (k) Az 1.10. pontban a Jogalap háttérmagyarázatból törlésre kerül: Az Európai Unió Bíróságának a C-3/241. sz., Bot kontra Préfet Val-de-Marne ügyben 2006. október 3-án hozott ítélete. 6. A II. rész I. szakaszának 2.2.6. pontjában a háttérmagyarázat helyébe a következő lép: * Jogalap: Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1987/2006/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról, 24 26. cikk A Tanács 2007. június 12-i 2007/533 határozata a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról, V IX. fejezet 7. A II. rész I. szakaszának 3. pontja a következőképpen módosul: a) A 3.1. pont címe és a 3.1.1. pont első bekezdése helyébe a következő szöveg lép: 3.1. A szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek 3.1.1. A szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek az alábbi okmányok felmutatásával általában átléphetik valamely tagállam határát: 5
b) A 3.1.2., 3.1.3. és 3.1.4. pont helyébe a következő szöveg lép: 3.1.2. Ha azonban a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személy nem rendelkezik a szükséges úti okmányokkal, vagy ha szükséges, az előírt vízumokkal, az érintett tagállamnak a visszairányítást megelőzően minden ésszerű lehetőséget biztosítania kell számára ahhoz, hogy a szükséges okmányokat ésszerű határidőn belüli beszerezze vagy megküldesse, illetve hogy más eszközökkel igazolja, hogy rendelkezik a szabad mozgás jogával. Amennyiben az utazó géppel olvasható sáv nélküli úti okmányt mutat be, és kétségek merülnek fel a személyazonosságával kapcsolatban, elkülönített helyen való ellenőrzést kell lefolytatni. 3.1.3. A szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek ellenőrzésének főszabály szerint a személyazonosságuk és az állampolgárságuk/családi kapcsolataik vizsgálatára kell korlátozódnia (úgynevezett minimum-ellenőrzés, lásd fentebb az 1.4. pontot). E személyeknek tehát elvileg nem lehet kérdéseket feltenni, a munkaviszony igazolása, a fizetési kimutatások, a bankszámlakivonatok, a zállás, az anyagi fedezet vagy egyéb személyes adatok vonatkozásában. 3.1.4. A határőrök azonban e személyekre vonatkozóan szúrópróba-szerűen további adatlekérdezéseket végezhetnek a nemzeti és európai adatbázisokban annak megállapítása érdekében, hogy e személyek nem jelentenek-e valós, közvetlen és kellően komoly veszélyt a tagállamok belső biztonságára, közrendjére vagy nemzetközi kapcsolataira, illetve a közegészségügyre. A szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek szúrópróbaszerű ellenőrzését kockázatértékelés alapján vagy kiegészítő intézkedésként véletlenszerűen valamennyi határátkelőhelyen le lehet folytatni. A belső biztonságra jelentett kockázat vagy a külső határok biztonságát fenyegető kockázatok elemzése alapján, alapos ellenőrzés alá lehet vetni az olyan személyeket, akik az ilyen kockázatértékelés hatálya alá esnek. Azok a személyek, akik nem esnek a kockázatértékelés hatálya alá, azokra vonatkozóan nem végeznek lekérdezéseket az adatbázisokban. Ez azt is jelenti, hogy az uniós polgárok határellenőrzés elvégzése céljából továbbított, utas-nyilvántartási adatait le lehet kérdezni az adatbázisokban azzal a céllal, hogy azokat bizonyítékként használják fel annak biztosítására, hogy nincs nemzetbiztonsági kockázat. Különösen az ellenőrzések célirányosabbá tétele érdekében fel kell használni az érkező járatok utasaira vonatkozó előzetes utasinformációkat (API) az aktualizált kockázatértékelés alapján. A külföldi harcosok azonosítását szemléltető példa Annak érdekében, hogy felderítsék azokat az EU-ba visszatérő személyeket, akik konfliktusövezetekben harcoltak vagy terrorista szervezeteket támogattak, a határőrök rendszeresen lekérdezéseket végezhetnek az adatbázisokban a bizonyos kategóriába tartozó, a kockázatelemzés hatálya alá eső személyek különös utazási mintáiról (pl. konfliktusövezetek szomszédságából érkező járatok). Ezzel kapcsolatban felkérjük a tagállamokat a Bizottság által, a tagállamokkal és az illetékes ügynökségekkel közösen kidolgozott közös kockázati mutatók használatára. Ezeknek az ellenőrzéseknek minden esetben arányosnak kell maradniuk az elérni kívánt céllal, vagyis a belső biztonság és a külső határok biztonságának védelmével, ugyanakkor igazodniuk kell a tagállamok által azonosított veszély alakulásához. A 6
kockázat növekedése estén fokozni kell az ellenőrzéseket egészen addig, amíg a vonatkozó kockázatértékelés az ilyen fokozottabb ellenőrzések szükségességét jelzi. A SIS-ben vagy egyéb adatbázisban elért találat azonban önmagában nem elegendő ok arra, hogy a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személytől megtagadják a beléptetést (lásd az I. szakasz 6.3. pontját a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek beléptetésének megtagadására vonatkozó szabályokról). A korábbi büntetőítéletek önmagukban nem indokolják a beléptetés megtagadását. c) A 3.4.1. pont a helyébe a következő szöveg lép: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a tengerészek személyazonossági okmányairól szóló 108. sz. (1958) vagy 185. sz. (2003) egyezményével, a nemzetközi tengeri forgalom elősegítéséről szóló egyezménnyel (FAL-egyezmény) és a vonatkozó nemzeti joggal összhangban kiadott tengerészigazolvánnyal rendelkező tengerészek számára a tagállamok engedélyezhetik, hogy a hajójuk által érintett kikötő területén vagy a környező településeken való tartózkodás céljából partra szállva a tagállamok területére belépjenek, vagy a tagállamok területéről a hajóikra visszatérve kilépjenek anélkül, hogy valamelyik határátkelőhelyen jelentkeznének, azzal a feltétellel, hogy szerepelnek hajójuk személyzeti listáján, amelyet megelőzőleg az illetékes hatóságok által elvégzendő ellenőrzésre benyújtottak. A belső biztonsággal és az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatok értékelése alapján azonban a határőrök a partraszállás előtt a 7. cikkel összhangban ellenőrzésnek vetik alá a tengerészeket. d) A 3.8.3. pont a helyébe a következő szöveg lép: A vízummentesség kiterjeszthető iskolai kiránduláson részt vevő olyan diákokra is, akik vízumkötelezettség alá eső harmadik ország állampolgárai, de e kötelezettség alól mentesülő harmadik országban rendelkeznek lakóhellyel (például olyan török állampolgárságú diákok, akik Montenegróban jogszerűen lakóhellyel rendelkeznek). e) A 3.9. pontban az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép: Azokat a határ menti ingázókat és a rendszeres határ menti utazók egyéb kategóriáit, akiket az azonos határátkelőhelyen történő gyakori határátlépés miatt a határőrök jól ismernek, és akikre vonatkozóan kezdeti ellenőrzés alapján a SIS-ben vagy valamely nemzeti adatállományban nem adtak ki figyelmeztető jelzést, csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseknek kell alávetni annak vizsgálatára, hogy rendelkezneke érvényes, a határátlépésre jogosító okmánnyal és teljesítik-e a szükséges beutazási feltételeket. A szúrópróbaszerű ellenőrzést az általában a harmadik országbeli állampolgárok, illetve a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek esetében alkalmazandó eljárásokkal összhangban kell elvégezni. f) A 3.10., 3.11. és 3.12. pontok helyébe a következő szöveg lép: 3.10. Az Európai Közösség és a Kínai Népköztársaság állami idegenforgalmi hivatala között létrejött, a Kínai Népköztársaságból érkező turistacsoportok vízumairól és az ezzel összefüggő kérdésekről (jóváhagyott célállomás státusz, ADS) szóló egyetértési megállapodás különös szabályokat tartalmaz a kínai állampolgárok azon turistacsoportjaira, akik Kínából az Unió területére utaznak. 3.11. Az ilyen, legalább öt személyből álló kínai utazási csoportokban résztvevőknek ( ADS-turisták ) csoportként kell belépniük az Unió területére, és így is kell azt 7
elhagyniuk. E turistáknak továbbá az Unió területén belül az előre megállapított utazási program szerint csoportként kell utazniuk. 3.12. Az ADS-turistákat főszabály szerint csoportvezetőnek kell kísérnie, akinek biztosítania kell, hogy az Unió területére csoportként lépjenek be, és így is hagyják el azt. g) A szöveg a következő 3.14. és 3.15. ponttal egészül ki: 3.14. Mentési szolgálatok, rendőrség, tűzoltóság és határőrség A mentési szolgálatok, a rendőrség és a tűzoltóság szükséghelyzetben eljáró tagjainak beutazására és kiutazására, valamint a határőrök szakmai feladataik ellátása során történő határátlépésére vonatkozó rendelkezéseket a nemzeti jogban kell meghatározni. 3.15. Nyílt tengeri munkavállalók Nem lehet alapos ellenőrzésnek alávetni azokat a nyílt tengeri munkavállalókat, akik rendszeresen visszatérnek a tagállamok területére anélkül, hogy harmadik ország területén tartózkodtak volna. Mindazonáltal az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatok értékelését figyelembe kell venni a végrehajtandó ellenőrzések gyakoriságának meghatározásánál. 8. A II. rész I. szakaszának 4. pontja a következőképpen módosul: a) A 4.1. pont helyébe a következő szöveg lép: Főszabály szerint a harmadik országbeli állampolgárok úti okmányait mind belépéskor, mind pedig kilépéskor következetesen le kell bélyegezni. A bélyegzőlenyomat nem bizonyítja, hogy alapos ellenőrzést végeztek; a bélyegzőlenyomat alapján csak a határátlépés ideje és helye állapítható meg bizonyossággal. A bélyegzés arra is szolgál, hogy a schengeni területre történő beutazáskor és az onnan való kiutazáskor végzett ellenőrzések során meg lehessen állapítani, hogy betartották-e a harmadik országbeli állampolgárok esetében a tagállamok területén engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát, vagyis bármely 180 napos időszakban a 90 napot. b) A 4.2. pont a következő h) és i) ponttal egészül ki: h) a nemzetközi személyszállító és tehervonatok személyzetének úti okmányai; i) harmadik országok azon állampolgárainak úti okmányai, akik bemutatják a 2004/38/EK irányelv által előírt tartózkodási kártyát. c) A 4.3. pont helyébe a következő szöveg lép: Szintén le kell bélyegezni az EU/EGT-országok és Svájc állampolgárai azon családtagjainak úti okmányait, akik harmadik országbeli állampolgárok, kivéve ha a 2004/38/EK irányelvvel összhangban és a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 34. cikke alapján benyújtott minta szerinti, vagy az EU, valamely EGT-ország vagy Svájc állampolgárának családtagja egyértelmű megjegyzéssel ellátott tartózkodási engedélyt vagy kártyát mutatnak be. *Példák: 1) német állampolgár ukrán felesége, aki holland tartózkodási engedéllyel/kártyával rendelkezik (amely feltünteti, hogy az érintett egy uniós polgár családtagja), és a szabad mozgás jogát gyakorolva férje kíséretében utazik vagy férjéhez később 8
csatlakozik. E nő úti okmányát nem kell lebélyegezni; 2) brit állampolgár moldáviai férje, aki rendelkezik brit tartózkodási engedéllyel/kártyával (amely feltünteti, hogy az érintett egy uniós polgár családtagja) és felesége kíséretében utazik. E férfi úti okmányát nem kell lebélyegezni 3) francia állampolgár indiai felesége, aki rendelkezik schengeni vízummal, azonban (még) nem rendelkezik francia tartózkodási engedéllyel/kártyával, és a férjéhez csatlakozik. Ez esetben e nő úti okmányát le kell bélyegezni. d) A 4.6. pontban a háttérmagyarázat előtti bekezdés helyébe a következő szöveg lép: A vízumkötelezettség alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok be- és kiléptetésekor a bélyegzőlenyomatot főszabályként a vízummal szemben lévő oldalon kell elhelyezni. Ha ez az oldal nem használható, a bélyegzőlenyomatot közvetlenül a következő oldalon kell elhelyezni. A géppel olvasható sávot nem szabad lebélyegezni, továbbá nem lehet bélyegzőlenyomatokat elhelyezni a személyes adatokat vagy eredeti hivatalos megjegyzéseket tartalmazó oldalakra. 9. A II. rész I. szakaszának 6. pontja a következőképpen módosul: a) A 6.1. pont f) alpontjának helyébe a következő szöveg lép: f) bármely 180 napos időszakban már 90 napot tartózkodtak a schengeni államok területén, (figyelembe véve a megelőző 180 napos időszak minden egyes tartózkodási napját); b) A 6.2. pontban a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép: A tagállamok nem tagadják meg a harmadik országbeli állampolgár beléptetését, és lehetővé teszik a területükre való beutazást az alábbi esetekben: c) A 6.2. pont c) alpontjának helyébe a következő szöveg lép: c) ha az adott személy valamely schengeni állam által kiadott tartózkodási engedéllyel, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy visszautazásra jogosító vízummal rendelkezik vagy amennyiben az adott személy valamely schengeni állam által kiadott tartózkodási engedéllyel és 10 évesnél régebbi útlevéllel rendelkezik, annak érdekében, hogy e személy átutazhasson és elérhesse az említett állam területét. Az átutazás azonban megtagadható, ha e személyre azon schengeni állam nemzeti adatbázisában, amelynek külső határát át kívánja lépni, a belépés vagy átutazás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzést adtak ki. d) A 6.3. pont helyébe a következő szöveg lép: A szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek beléptetése csak közrendi vagy közbiztonsági okokból tagadható meg, vagyis ha személyes magatartásuk valós, közvetlen és kellően komoly veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére. e) A 6.3.1. pontban az ötödik bekezdés helyébe a következő szöveg lép: A fent említettek nem érintik a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzés következtében meghozandó egyéb intézkedéseket, mint például az adott személy letartóztatása, védekezési intézkedések meghozatala, lopott és elveszett dokumentumokra vonatkozó információk stb. Amennyiben az ilyen lekérdezés SIS figyelmeztető jelzést ad ki az okmány lefoglalásának szükségességéről, a szóban forgó okmányt azonnal le kell foglalni és haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a SIRENE-irodával további tájékoztatásért. 9
f) A 6.3.2. pontban a háttérmagyarázat előtti bekezdés helyébe a következő szöveg lép: 6.3.2. Amennyiben a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személy nem rendelkezik a szükséges úti okmányokkal, vagy ha szükséges, az előírt vízumokkal, az érintett tagállamnak a visszairányítást megelőzően minden ésszerű lehetőséget biztosítania kell számára ahhoz, hogy a szükséges okmányokat ésszerű határidőn belüli beszerezze vagy megküldesse, illetve hogy más eszközökkel igazolja, hogy rendelkezik a szabad mozgás uniós jogával. g) A 6.8. pont helyébe a következő szöveg lép: 6.8. Amennyiben a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személy beléptetését tagadják meg, a határőr mindig köteles írásban is közölni döntését az érintett személlyel. A határozatot úgy kell megfogalmazni, hogy az érintett személy annak tartalmát és következményeit megértse. A határozatnak pontosan és kimerítően tartalmaznia kell azon közrendi vagy közbiztonsági okokat is, amelyek alapján a döntést meghozták, kivéve ha ez állambiztonsági érdekbe ütközik. A határozatnak meg kell jelölnie azt a bíróságot vagy közigazgatási hatóságot, amelyhez az érintett személy jogorvoslati kérelmet nyújthat be, továbbá tartalmaznia kell a jogorvoslati határidőt is. 10. A II. részben az I. szakasz 7.1. pontja első francia bekezdésének a) pontja helyébe a következő lép: a) a tagállamok területén való átutazás vagy bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás a tagállamok területén; 11. A II. rész I. szakaszának 9.2.1. pontja helyébe a következő szöveg lép: 9.2.1. A schengeni térséghez való csatlakozásukig Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia a két- vagy többszöri beutazásra érvényes egységes schengeni vízumokat, a schengeni államok által kiadott hosszú idejű tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeket, nemzeti vízumaikkal egyenértékűnek ismerhetik el a területükön való átutazás céljából vagy a területükön való bármely 180 napos időszakban 90 napot meghaladó, tervezett tartózkodás céljából. 12. A II. rész I. szakaszának 10. pontja a következőképpen módosul: a) A címhez tartozó 8. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép: 8 E rész Norvégiára, Izlandra, Liechtensteinre és Svájcra nem alkalmazandó. E rész Dániára csak annyiban alkalmazandó, amennyiben az a menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes tagállam meghatározására vonatkozik. b) Az Általános elvek háttérmagyarázat helyébe a következő szöveg lép: Általános elvek: A tagállamoknak a határon benyújtott nemzetközi védelem (ideértve a menedékjogot is) iránti valamennyi kérelmet meg kell vizsgálniuk annak érdekében, hogy a 2011. december13-i 2011/95/EU tanácsi irányelvben foglalt kritériumok alapján megállapítsák, a kérelmező jogosult-e az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel kiegészített, a menekültek helyzetéről szóló, 1951. július 28-i genfi 10
egyezménnyel összhangban a menekült jogállásra, vagy az ugyanezen irányelv szerinti kiegészítő védelmi jogállásra. Az adott kérelem megvizsgálására illetékes tagállamot a 2013. június 26-i 604/2013/EK tanácsi rendelettel (Dublin III. Rendelet) összhangban kell meghatározni. A vizsgálat jellegét a 2005/85/EK tanácsi irányelvvel * (a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv) összhangban kell meghatározni. * A 2013/32/EU irányelv 2015. július 21-től hatályon kívül helyezi és felváltja ezt az irányelvet.] c) A 10.4 pontban a jogalapra vonatkozó háttérmagyarázat helyébe a következő szöveg lép: Jogalap: az 1951. július 28-i genfi egyezmény és a New York-i jegyzőkönyv, A Tanács 2725/2000/EK rendelete A Tanács 407/2002/EK rendelete A Tanács 603/2013/EU rendelete A Tanács 604/2013/EU rendelete A Tanács 118/2014/EU rendelete A Tanács 2011/95/EU irányelve A Tanács 2005/85/EK irányelve. Az Európai Unió Alapjogi Chartája és különösen annak 4. cikke (A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma) és 18. cikke (A menedékjog), valamint 19. cikke (Védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szemben). 13. A II. rész II. szakaszának 1. pontja a következőképpen módosul: a) Az 1.1. pont helyébe a következő szöveg lép: A határátkelőhely szolgálatban lévő határőrvezetőjének egyaránt biztosítania kell a személyforgalom és az okmányok hatékony ellenőrzését, valamint a közúti forgalom balesetmentes és folyamatos lebonyolítását. E célból szükség esetén műszaki fejlesztéseket kell végrehajtani, hogy lerövidüljön a releváns adatok lekérdezésének válaszideje. Adott esetben javítani kell a határátkelőhelyek műszaki infrastruktúráját, ideértve az útlevélolvasók és mobil végberendezések fokozottabb használatát is. b) Az 1.2 pont helyébe a következő szöveg lép: Amennyiben lehetséges, a külön ellenőrző sávokra vonatkozó általános szabályokkal összhangban külön sávokat kell működtetni a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek és más harmadik országbeli állampolgárok számára. 11
c) Az 1.3. pontban a második háttérmagyarázat utolsó bekezdése helyébe a következő szöveg lép: E kiegészítő ellenőrzéseket a vonatkozó uniós jogi rendelkezéseknek és az egyes schengeni államok nemzeti jogszabályainak megfelelően kell elvégezni. d) A szöveg a következő 1.4. ponttal egészül ki: 1.4. A tagállamok a szomszédos harmadik országokkal kétoldalú megállapodásokat köthetnek vagy tarthatnak hatályban olyan közös határátkelőhelyek létesítéséről, ahol a tagállam határőrei és a harmadik ország határőrei a nemzeti joguknak megfelelően egymás után végzik a ki- és beléptetési ellenőrzéseket a másik fél területén. Ilyen közös határátkelőhelyek létesülhetnek akár valamely tagállam, akár valamely harmadik ország területén. 14. A II. rész II. szakaszának 2. pontja a következőképpen módosul: a) A 2.2. pont helyébe a következő szöveg lép: 2.2. Az ellenőrzés az alábbi három mód valamelyike szerint végezhető el: a) a valamely schengeni állam területén található első érkezési vagy utolsó indulási vasútállomáson, b) a vonaton menet közben, a harmadik országbeli utolsó indulási vasútállomás és a schengeni államban található első érkezési vasútállomás között vagy fordítva, c) a harmadik ország területén található utolsó indulási vasútállomáson vagy az első érkezési vasútállomáson. b) A 2.4. pont c) alpontjának helyébe a következő szöveg lép: c) vagy a vonaton, a harmadik országban található állomások és a schengeni államokban található állomások között, menet közben végzik el, feltéve hogy a személyek nem hagyják el a vonatot. 15. A II. rész III. szakaszának 1. pontja a következőképpen módosul: a) Az 1.1. pont a következő bekezdésekkel egészül ki: Javítani kell a határátkelőhelyek műszaki infrastruktúráját, ideértve az útlevélolvasók, elektronikus sorompók és mobil végberendezések fokozottabb használatát. Szükség esetén műszaki fejlesztéseket kell végrehajtani, hogy lerövidüljön a releváns adatok lekérdezésének válaszideje. b) A szöveg az alábbi 1.7., 1.8. és 1.9. ponttal egészül ki: 1.7. Az utasokra köztük az Unió polgáraira vonatkozó ellenőrzések célirányosabbá tétele érdekében a 2004/82/EK tanácsi irányelv szerinti előzetes utasinformációkat az érkező járatokra vonatkozó aktualizált kockázatértékelés alapján kell felhasználni. A nemzeti hatóság feladata annak meghatározása, hogy a külső határt átlépő érkező járatok közül melyik esetében használják fel az előzetes utasinformációit. 1.8. Adott esetben javítani kell a határátkelőhelyek műszaki infrastruktúráját, ideértve az útlevélolvasók, elektronikus sorompók és mobil végberendezések fokozottabb használatát is. 12
Szükség esetén műszaki fejlesztéseket kell végrehajtani hogy lerövidüljön a releváns adatok lekérdezésének válaszideje. 1.9. Rendszeresebben kell felhasználni a 2004/82/EK tanácsi irányelv szerinti előzetes utasinformációkat, amelyek a külső határokat átlépő érkező járaton utazó valamennyi utas köztük az uniós polgárok célirányosabb vizsgálatát teszik lehetővé. A nemzeti hatóság feladata meghatározni az aktualizált kockázatértékelés alapján, hogy a külső határt átlépő érkező járatok közül melyik esetében használják fel az előzetes utasinformációkat. Ezeket az előzetes utasinformációkat a tagállamok felhasználhatják bűnüldözési célokra. 16. A II. rész IV. szakaszának 1. pontja a következőképpen módosul: a) Az 1.2., 1.3., 1.4. és 1.5. pont helyébe a következő szöveg lép: 1.2. A hajók ellenőrzését az érkezési vagy az indulási kikötőben, vagy az e célra kijelölt, a hajó közvetlen közelében található területen, vagy az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerinti parti tengeren a hajók fedélzetén kell elvégezni. Az ellenőrzés azonban az erre vonatkozó megállapodások alapján menet közben is végrehajtható, vagy amikor a hajó eléri, illetve elhagyja egy harmadik ország felségterületét. A fedélzeten tartózkodó személyeket nem lehet alávetni alapos határellenőrzésnek. Sor kerül azonban a hajó átkutatására és a fedélzeten tartózkodó személyek ellenőrzésére, ha ez a belső biztonsággal és az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatok értékelése alapján indokolt. 1.3. A hajóparancsnok, a hajó képviseleti jogával rendelkező személy vagy egy szabályszerűen felhatalmazott más személy összeállítja a személyzet és az esetleges utasok listáját, amelynek tartalmaznia kell a nemzetközi tengeri forgalom elősegítéséről szóló egyezmény (FAL-egyezmény) 5. sz. formanyomtatványán (személyzeti lista) és 6. sz. formanyomtatványán (utaslista) előírt információkat, valamint adott esetben a vízum vagy a tartózkodási engedély számát. A személyzet tagjai közé tartozik a hajón alkalmazott, az út során a hajón dolgozó, vagy szolgálatot teljesítő, a személyzeti jegyzékbe felvett valamennyi személy. 1.4. A fenti listá(ka)t át kell adni a határőröknek vagy egyéb hatóságoknak, amelyek az(oka)t haladéktalanul, legkésőbb huszonnégy órával a kikötőbe való megérkezést megelőzően, vagy amennyiben a hajó útjának időtartama huszonnégy óránál rövidebb, legkésőbb az előző kikötő elhagyásakor, vagy l, ha a rendeltetési kikötő nem ismert vagy a hajóút során megváltozott, akkor ennek az információnak a megismerésekor azonnal továbbítják. 1.5. Az átvételi elismervényt (a lista vagy listák aláírással ellátott egy példányát vagy elektronikus visszaigazolást) vissza kell juttatni a hajóparancsnoknak, aki kérésre köteles azt bemutatni, amikor a hajó a kikötőben tartózkodik. b) Az 1.7. pont helyébe a következő szöveg lép: 1.7. A kapitánynak legkésőbb huszonnégy órával a kikötőbe való megérkezést megelőzően, vagy amennyiben a hajó útjának időtartama huszonnégy óránál rövidebb, legkésőbb az előző kikötő elhagyásakor, vagy ha a rendeltetési kikötő nem ismert vagy a hajóút során megváltozott, akkor ennek az információnak a megismerésekor azonnal értesítenie kell a határőröket arról, ha a hajón potyautasok tartózkodnak. A potyautasokért a hajóparancsnok a felelős. 13
17. A II. rész IV. szakaszának 2. pontja a következőképpen módosul: a) A 2.2. és a 2.3. pontok helyébe a következő szöveg lép: 2.2. A körutazást végző hajó kapitánya legkésőbb huszonnégy órával a kikötőbe való megérkezést megelőzően, vagy amennyiben a hajó útjának időtartama huszonnégy óránál rövidebb, legkésőbb az előző kikötő elhagyásakor, vagy ha a rendeltetési kikötő nem ismert vagy a hajóút során megváltozott, akkor ennek az információnak a megismerésekor azonnal el kell juttatnia a határőröknek a hajó útvonaltervét és menetrendjét. 2.3. Ha a körutazást végző hajó útvonala kizárólag a schengeni államok területén fekvő kikötőket érint, nem kell határforgalom-ellenőrzéseket végezni, és a hajó olyan kikötőkben is kiköthet, amelyek nem minősülnek határátkelőhelynek. Mindazonáltal e hajók személyzetét és utasait is ellenőrizni kell, de csak akkor, ha ez a belső biztonsággal és az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatok értékelése alapján indokolt. b) A 2.4. pont e) pontjában a háttérmagyarázat előtti bekezdés helyébe a következő szöveg lép: e) Amennyiben a körutazást végző hajó schengeni állam területén fekvő kikötőből egy másik schengeni állam kikötőjébe indul, nem kell kiléptetési ellenőrzést végezni. Mindazonáltal e hajók személyzetét és utasait is ellenőrizni kell, de csak akkor, ha ez a belső biztonsággal és az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatok értékelése alapján indokolt. c) A 2.5. pont helyébe a következő szöveg lép: 2.5. A körutazást végző hajó kapitánya, vagy annak hiányában a hajótulajdonos képviselője legkésőbb huszonnégy órával a kikötőbe való megérkezést megelőzően, vagy legkésőbb az előző kikötő elhagyásakor, amennyiben a hajó útjának időtartama rövidebb huszonnégy óránál, vagy ha a rendeltetési kikötő nem ismert vagy a hajóút során megváltozott, akkor ennek az információnak a megismerésekor azonnal eljuttatja az illetékes határőrségeknek a személyzeti és utasnévjegyzéket. Az átvételi elismervényt (a lista vagy listák aláírással ellátott egy példányát vagy elektronikus visszaigazolást) vissza kell juttatni a hajóparancsnoknak, aki kérésre köteles azt bemutatni, amikor a hajó a kikötőben tartózkodik. 18. A II. rész IV. szakaszának 5. pontja a következőképpen módosul: a) Az 5.1. pont a következő i) alponttal egészül ki: i. Az 1.3. pont (személyzeti és utaslisták benyújtásának kötelezettsége) nem alkalmazandó. Amennyiben a fedélzeten tartózkodó személyek listáját a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló 98/41/EK tanácsi irányelv szerint kell összeállítani, akkor a hajóparancsnoknak a lista egy példányát legkésőbb a harmadik országbeli kikötőből való elindulást követő harminc percen belül el kell küldenie a tagállamok területén található érkezési kikötő illetékes hatóságának. b) A szöveg a következő 5.2. ponttal egészül ki: Amennyiben egy harmadik államból érkező és a tagállamok területén belül többször megálló komp kizárólag a tagállamok területén az út hátralévő részére utasokat vesz fel, úgy ezen utasokat az indulási kikötőben kiléptetési, az érkezési kikötőben pedig beléptetési ellenőrzésnek kell alávetni. Azon személyek ellenőrzése, akik a közbeeső 14
megállások alkalmával már a komp fedélzetén tartózkodnak, és nem a tagállamokban szálltak fel, az érkezési kikötőben történik. A fordított eljárás érvényes azokra az esetekre, amikor a célország egy harmadik ország. 19. A II. rész IV. szakasza a következő 6. ponttal egészül ki: 6. Teherszállító járatok a tagállamok között 6.1. Nem lehet határforgalom-ellenőrzést végezni a schengeni államok területén található, ugyanazon két vagy több kikötő közötti teherszállító járatokon, amelyek nem kötnek ki a schengeni államokon kívül és árut szállítanak. Mindazonáltal e hajók személyzetét és utasait is ellenőrizni kell, de csak akkor, ha ez a belső biztonsággal és az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatok értékelése alapján indokolt. 15