EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŐLÉS ÁLLÁSFOGLALÁS: Az Európai Unió és Latin-Amerika energiapolitikája a Politikai, Biztonsági és Emberi Jogi Bizottság jelentése alapján Társelıadó az Európai Parlament részérıl: Godelieve Quisthoudt-Rowohl (PPE-DE) Társelıadó a latin-amerikai országok részérıl: Camilo Brenes (Parlacen) 2008. május 1., csütörtök Lima (Peru) DV\719347.doc AP100.311v01-00
EUROLAT Állásfoglalás, 2008. május 1., Lima (Peru) [a Politikai, Biztonsági és Emberi Jogi Bizottság jelentése alapján] Az Európai Unió és Latin-Amerika energiapolitikája Az Euro Latin-amerikai Parlamenti Közgyőlés, tekintettel a latin-amerikai, karibi és európai uniós állam- és kormányfık Rio de Janeiróban (1999. június 28 29.), Madridban (2002. május 17 18.), Guadalajarában (2004. május 28 29.) és Bécsben (2006. május 12 13.) tartott eddigi négy csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatokra, tekintettel a Riói Csoport és az EU 2007. április 20-án Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) tartott 13. miniszteri találkozóján elfogadott közös közleményre, tekintettel az EU-trojka és a közép-amerikai országok miniszterei közötti San José-i párbeszéd 2007. április 19-én, Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) rendezett miniszteri találkozójának közös közleményére, tekintettel a közgyőlés 2006. november 8 9-én Brüsszelben tartott alakuló ülésén elfogadott 2006. november 9-i nyilatkozatra, tekintettel a közgyőlés állásfoglalásaira az EU és Latin-Amerika közötti kapcsolatokról figyelemmel az ötödik limai csúcstalálkozóra, és különös tekintettel a demokratikus kormányzásra, tekintettel az EU állam- és kormányfıi által a 2007. március 8 9-én Brüsszelben tartott csúcstalálkozójukon elfogadott következtetésekre, tekintettel eljárási szabályzata 16. cikkére, tekintettel a Politikai, Biztonsági és Emberi Jogi Bizottság jelentésére, A. mivel az Európai Unió, Latin-Amerika és a nemzetközi közösség egésze problémákkal és kihívásokkal szembesül az energiaszektorban a globalizáció, az energiaforrások (fıleg az olaj) iránti kereslet növekedése, a környezetszennyezés és az ebbıl fakadó éghajlatváltozás, valamint az emelkedı olajárak miatt, B. mivel a 2004-es guadalajarai és a 2006-os bécsi csúcstalálkozón az EU és Latin-Amerika állam- és kormányfıi elismerték, hogy szorosabb regionális és nemzetközi együttmőködésre van szükség az energiaszektorban, C. mivel az EU és Latin-Amerika a május 16 17-én Limában megrendezendı V. EU LAK csúcstalálkozójukon kiemelt figyelmet fordítanak a fenntartható fejlıdés, az energiagazdálkodás, az éghajlatváltozás és egyéb környezetvédelmi problémák terén megvalósuló együttmőködésre, D. mivel az Euro Latin-Amerikai Parlamenti Közgyőlés javasolta, hogy az energia legyen az Európa Latin-Amerika Szövetség vitáinak, illetve a tagjai közötti párbeszéd egyik központi témája, AP100.311v01-00 2/6 DV\719347.doc
E. mivel az energiaszektorban az Európai Unió és Latin-Amerika között hasonlóságok és különbségek is léteznek, tekintettel arra, hogy: Az Európai Unió nettó energiaimportır. Energiafogyasztásának több mint 50%-a importból származik. Ez a helyzet az energiaszállítóktól való jelentıs függést eredményez. E függıség csökkentése érdekében az EU-nak jelentısen csökkentenie kell energiafelhasználását, és ezt a megújuló energiaforrások elımozdítására irányuló politikákkal kell támogatnia, Latin-Amerika jelenleg energiaforrásokban gazdag földrész, ezért kevésbé függ a külsı energiadiplomáciától. Venezuela, Mexikó, Kolumbia, Ecuador, valamint Trinidad és Tobago olajexportırök, míg Argentína és Bolívia elegendı olajat termelnek saját belsı piacuk számára. Bolívia szintén fontos földgáztermelı és -exportır, Peru, Brazília, Chile, Paraguay, Uruguay és az összes többi közép-amerikai és karibi ország ezzel szemben nettó nyersolajimportırök, Az EU-ban az energetikai piac már viszonylag jól kialakult stádiumban van, és bár a hazai erıforrások fokozatos kimerülése következtében az import várhatóan növekedni fog, megállapítható, hogy energiafogyasztása valószínőleg viszonylag állandó marad a jövıben, bár az olajtól való függés csökkentése érdekében nagyobb fokú energiahatékonyságra volna szükség, Latin-Amerikában a belsı energiakereslet (olaj, gáz és villamos energia) kétségtelenül növekedni fog; e kereslet kielégítéséhez és a fennálló kötelezettségvállalások teljesítéséhez jelentıs beruházásokra lesz szükség, F. mivel az EU és Latin-Amerika közötti együttmőködési rendszerek az energetikai technológiák fejlesztésének egyik fontos elemét alkothatják, G. mivel az EU politikai programjában elsı helyen szerepel az energiaügy, és az EU elkötelezett az iránt, hogy integrált megközelítést alkalmazzon a globális felmelegedés leküzdése, az energiabiztonság garantálása, valamint az üzleti versenyképesség elımozdítása érdekében a fogyasztói árak emelése nélkül, H. mivel az EU ambiciózus terveket készített az olajbehozataltól való függıségének csökkentésére, a CO 2 -kibocsátások mérséklésére és a természetes megújuló energiaforrások fenntartható felhasználására, I. mivel az éghajlat változékonysága és az ennek következtében kialakuló szélsıséges jelenségek súlyosan érintették a latin-amerikai kontinenst, és az elmúlt években Európát is sújtották, valamint amint az a vonatkozó tudományos tanulmányokból kiderül, az elkövetkezı években valószínőleg egyre gyakoribbak lesznek a szélsıséges idıjárási és éghajlati jelenségek, J. mivel a környezetszennyezés és az ennek következtében létrejövı éghajlatváltozás közvetlen veszélyt jelent a fenntartható fejlıdésre és a fenntarthatóbb környezet kialakítására irányuló hetedik millenniumi fejlesztési célkitőzésre, K. mivel alapvetı fontosságú az energiaszektorban a technológiai változás és a technológiaátadás elımozdítását, valamint a beruházások serkentését szolgáló megfelelı eszközök megteremtése, 1. üdvözli az EU által az Európai Tanács 2007. március 8 9-i ülésén tett kötelezettségvállalást, DV\719347.doc 3/6 AP100.311v01-00
amely szerint legalább a következıket kell megvalósítani: az üvegházhatású gázkibocsátásnak az 1990-es szinthez képest 20%-os csökkentése legkésıbb 2020-ra, a megújuló energiák 20%-os részaránya az EU teljes energiafogyasztásában legkésıbb 2020-ra, a bioüzemanyagok részaránya az EU teljes közlekedési benzin- és gázolajfogyasztásában az összes tagállamban legkésıbb 2020-ra; a teljes energiahatékonyság növelése a 2005. évi szinthez képest az összes tagállamban legkésıbb 2020-ra; 2. úgy véli, hogy a biregionális együttmőködés, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiák területén megvalósított beruházások bıvítésének köszönhetıen csökkenni fog az energiaimporttól való függés, munkahelyek fognak létrejönni, továbbá fellendül az innováció és a tudásalapú gazdaság; 3. rámutat arra, hogy a jelenlegi, nem fenntartható modell megváltoztatása érdekében elengedhetetlen szükség van az energiafogyasztás racionalizációjára irányuló, a kutatást, a nagyobb energiahatékonyságot és a fenntartható fejlıdést a középpontba helyezı tervre az üvegházhatású gázkibocsátások növekedésének különösen a közlekedés, az építıipar és az ipar területén történı megakadályozása érdekében; 4. hangsúlyozza az energetikai infrastruktúrák fejlesztésének és az azokba történı beruházásoknak a fontosságát a környezetileg fenntartható és a társadalmi jólétet elısegítı, megbízható és megfizethetı energetikai rendszerek rendelkezésre állásának és hozzáférhetıségének biztosítása szempontjából; 5. hangsúlyozza a bioüzemanyagok okozta potenciális kockázatok elismerésének fontosságát az erdıirtás, a túlmővelés, a növekvı mőtrágya- és peszticidhasználat, illetve egyes földterületek monokultúrás mővelésre való áttérése tekintetében; javasolja, hogy készüljön átfogó költség-haszon elemzés a bioüzemanyag-termelésnek, valamint a bioüzemanyagok életciklusának a környezetre gyakorolt hatásáról, illetve az élelmiszer-ellátás biztonságát érintı lehetséges kockázatokról; e tekintetben üdvözli a Bizottság javaslatát a bioüzemanyagok elıállítására és kereskedelmére vonatkozó fenntarthatósági kritériumok megállapítására; 6. hangsúlyozza, hogy az energetikai integráció kulcsfontosságú lépést jelenthet a latinamerikai regionális integráció és fejlıdés irányába; 7. ismételten kifejezésre juttatja azt a meggyızıdését, hogy befektetéseket kell végrehajtani az energiaszektor korszerősítésébe és fejlesztésébe; 8. kéri, hogy az EU és a latin-amerikai országok közötti politikai napirend vegye tekintetbe a nemzetközi aggodalmakat, továbbá biztosítson prioritást az energetika, az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés, illetve a globális felmelegedés megelızését szolgáló politikák területén folytatott együttmőködésnek, valamint mozdítsa elı a fenntartható fejlıdést és a biológiai sokszínőség védelmét; 9. szorgalmazza a stabil, átlátható és a szabályozást célzó politikák támogatását az energiakereskedelem (beleértve a WTO-normáknak megfelelı, a kereskedelmet elısegítı rendszerek elımozdítását), valamint az energiatermelés és -megtakarítás, továbbá AP100.311v01-00 4/6 DV\719347.doc
különösen a legszegényebb közösségek számára az energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében, ami fontos feltétele mindkét fél energiabiztonságának; 10. alapvetı fontosságúnak tartja konkrét és kézzel fogható eredmények elérését a két kontinens között az energetikai kérdésekrıl folytatott ágazati párbeszéd, az energiaügyi miniszterek részvételével zajló csúcstalálkozókat megelızı, valamint a nemzetközi fórumokon folytatott konzultációk, illetve az energetikai, környezetvédelmi, éghajlat-változási és biodiverzitási vonatkozású nemzetközi egyezmények végrehajtása keretében; 11. javasolja, hogy az EU és Latin-Amerika más régiói (Közép-Amerika, az Andok Közösség és a Mercosur) közötti jövıbeli megállapodások tartalmazzanak egy fejezetet az energetika terén folytatott együttmőködésrıl annak érdekében, hogy javuljon az olyan megújuló energiaforrások hasznosítása, mint a napenergia, a szélenergia, a vízenergia és más megújuló energiaforrások, amelyek rövid és középtávon több lehetıséget biztosítanak a fenntartható fejlıdés számára; 12. hangsúlyozza, hogy az érintett régiók közötti energetikai együttmőködésnek a megújuló energia decentralizált formáinak kifejlesztésére kell összpontosítania, ami az energiaellátás legkevésbé költséges és leghatékonyabb, illetve legfenntarthatóbb módja, különösen a külsı régiókban; 13. hangsúlyozza, hogy Latin-Amerika javát szolgálhatná a tudás- és technológiatranszfer, valamint a technikai és technológiai együttmőködés; javasolja az energetika terén folytatott tudományos, mőszaki és technológiai együttmőködéssel, a technológiatranszferrel és a tudósoknak, mérnököknek és diákoknak az Atlanti-óceán két partja közötti cseréjével kapcsolatos programok támogatását, valamint a régió országai és az EU ipari, kutatási és képzési szervezetei közötti együttmőködést; 14. úgy véli, hogy Latin-Amerika meríthet a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos európai tapasztalatokból, valamint a közös energiapiac kialakítására vonatkozó irányelvekbıl; 15. hangsúlyozza, hogy az EU és a latin-amerikai országok illetékes hatóságainak tájékoztatási és képzési kampányt kellene indítaniuk az energiahatékonyságról és a megújuló energiák mindennapi életben való felhasználásának lehetıségeirıl; 16. úgy véli, hogy az EU és Latin-Amerika közötti szorosabb együttmőködés beleértve a vámok WTO szabályoknak teljes mértékben megfelelı kölcsönös csökkentését is jótékony hatással lenne az energiapolitikai párbeszédre, ami lehetıvé tenné szorosabb kötelékek kialakítását, a fı nemzetközi energetikai fejleményekkel kapcsolatos eszmecserét, valamint az energiabiztonság, hatékonyság és fenntarthatóság javítását szolgáló politikák elımozdítását; DV\719347.doc 5/6 AP100.311v01-00 * * * 17. utasítja társelnökeit, hogy továbbítsák ezt az állásfoglalást az ötödik EU LAC csúcstalálkozó elnökségének, az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bizottságnak, valamennyi európai uniós tagállam és az összes latin-amerikai és karibi ország parlamentjének, a Latin-amerikai Parlamentnek, a Közép-amerikai Parlamentnek, az Andok Parlamentnek és a Mercosur Parlamentnek.
AP100.311v01-00 6/6 DV\719347.doc