ÉRCEK Minden olyan kőzetet ércnek nevezünk, melyből azadottkor technológiai szintjén gazdaságosan fémet nyerhetünk ki. Az érc azon komponensei, melyek az adott fémet (fémeket) tartalmazzák az ércásványok.
A vas a Föld második leggyakoribb féme Leggyakoribb ércei: (Fe) hematit, Fe 2 O 3 trig, vastartalma 70%, magnetit, Fe 2+ Fe 3+ 2O 4 szab ill. FeO Fe 2 O 3, vastartalma 72,41%, goethit, Fe 3+ O(OH) romb, vastartalma 62,92%, limonit, 2Fe 2 O 3 3H 2 O, vastartalma 59,89% sziderit (FeCO 3, vastartalma 48,28%), hidrohematit (2Fe 2 O 3 H 2 O, vastartalma 66,27%), chamozit (vas-oxid-tartalmú szilikát) szferosziderit (FeCO 3 ) gazdasági szempontból alárendelt
Vasérckitermelés : Kína Svédország - Kiruna (magnetit) Ukrajna, Oroszország, Kanada és Ausztrália Magyarországon Rudabányán és környékén gyenge minőségű és nem nagy mennyiségű limonit (barna vasérc) található triász dolomitban.
Rézérc Fontos ötvözőanyag A réz és a cink (horgany) ötvözete a sárgaréz. Jól forgácsolható, szabad levegőn nem oxidálódik. Élelmiszer-gépgyártásban is használható. Színe a réztartalomtól függ, pl. a hamis (gagyi) arany 80%-a réz. A réz és az ón ötvözete a bronz. Jól önthető, vegyileg ellenálló. Dísztárgyakat, szobrokat, alkatrészeket készítenek belőle. Szépen patinásodik pl. a városi levegő kéntartalmától. A réz és a nikkel ötvözete az újezüst, azaz az alpakka. Ezüstszínű, vegyileg ellenálló. Étkezőedények, -eszközök egykori alapanyaga.
Réz (Cu) Legfontosabb ásványa a kalkopirit (CuFeS 2 )
Főbb lelőhelyei: Chile, Amerikai Egyesült Államok Indonézia Magyarországon Recsken kb. 1000 méteres mélységben jelentős porfíros rézérc-telep található, amely a mátrai vulkánossághoz kapcsolódó forró vizes oldatokból vált ki az eocén időszakban. Jelentéktelen mennyiségű rézérc található még a Börzsönyben, Nagybörzsöny környékén.
Alumínium (Al) A bauxit heterogén üledékes kőzet, az alumíniumkohászat legfontosabb érce, ezen belül a timföld gyártásának alapanyaga, a timföld pedig az alumíniumgyártás kiinduló anyaga. A bauxit főleg alumíniumásványok (gibbsit [γ- Al(OH) 3 ], böhmit [γ-alo(oh)], diaszpor [α-alo(oh)]), vasércek (hematit és goethit) valamint titánérc (anatáz) és kvarc keveréke
bauxit: Magyarországon karsztbauxit fordul elő mészkőhegységeinkben, döntően a Dunántúli-középhegységben. A bauxit a kréta időszakban keletkezett. A Vértesben Gánt környékén, a Móri-árokban Iszkaszentgyörgy környékén, a Bakonyban Ajka környékén (Nyirád, Szőc, Halimba) vannak jelentősebb bauxittelepek, 150-300 méteres mélységben. Kisebb telepek vannak még Zirc, Fenyőfő, Nagyegyháza és Mány környékén. A bauxitkészletek jelentős része a karsztvízszint alatt található, ezért a bányákból folyamatosan kiszivattyúzták a karsztvizet. A karsztvízszint süllyedése a források (pl. Tapolca, Hévíz) vízhozamának csökkenéséhez vezetett.
A bauxitot először tiszta timfölddé alakítják. Ennek lényege, hogy magas hőmérsékleten nátriumhidroxiddal oldják ki az alumíniumvegyületeket. A keletkezett aluminátlúgot ülepítéssel szétválasztják a fel nem oldott vörösiszaptól (ez utóbbi színét a vasoxidtól kapja). Ezután az oldatból hűtéssel kiválasztják az alumíniumhidroxidot.
2010 október 4 Ajka
Ezt szűrik, majd csőkemencében timfölddé alakítják. Ezután a timföldet az olvadáspont csökkentése céljából kriolit (nátrium-alumínium hexafluorid) ásvánnyal keverve elektrolízissel tiszta alumíniummá redukálják.
uránérc: a Mecsekben kb. 1000 méteres mélységben a permi vörös homokkőben található jelentősebb mennyiség. ólom és cink: Recsk, Gyöngyösoroszi és Nagybörzsöny környékén vannak kisebb telepek, amelyek a miocén vulkánossághoz kapcsolódó forró vizes oldatokból váltak ki. mangánérc: A magyarországi mangánérc-telepek a jura időszakban képződtek, üledékes eredetűek, Úrkút és Eplény térségében találhatók.