2011. július, 2011. augusztus

2011. július, 2011. augusztus Tartalomjegyzék Munkaügyi tárgyú törvényváltozások...2 Változások a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben...2 Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása (Változások 2011. augusztus 1-jétől)...2 Változások a Munka Törvénykönyvében...5 Kollektív szerződéshez kapcsolódó előírások változása (Változás 2011. augusztus 1-jétől)...5 Üzemi tanácshoz kapcsolódó előírások változása (Változás 2011. augusztus 1-jétől)...5 Szakszervezetekhez kapcsolódó előírások változása (Változás 2011. december 1-jétől)...5 Próbaidőhöz kapcsolódó előírások változása (Változás 2011. augusztus 1-jétől)...6 Teljes munkaidőhöz kapcsolódó előírások változása (Változás 2011. augusztus 1-jétől)...6 Szabadsághoz kapcsolódó előírások változása (Változás 2011. augusztus 1-jétől)...8 Munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó előírások változása (Változás 2011. augusztus 1-jétől és 2011. decembertől)...11 Alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvénymódosítás (Változás 2012. január 1- jétől)...14 Változások az Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben...16 Egyszerűsített foglalkoztatottak maximum létszáma (változás 2011. augusztus 1-jétől)...16 Fogalmak változása (változás 2011. augusztus 1-jétől)...16 Munkaidő-nyilvántartás, elszámolás (változás 2010. augusztus 1-jétől)...17 Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosításai...18 Új, illetve módosított fogalmak (változás 2011. augusztus 1-jétől)...18 Mely harmadik országbeli állampolgárok tartózkodhatnak Magyarországon három hónapon túl? (változás 2011. augusztus 1-jétől)...19 Ki kaphat és ki nem kaphat EU Kék Kártyát (változás 2011. augusztus 1-jétől)...20 Mikor tagadják meg az EU Kék Kártya kiadását, illetve meghosszabbítását? (változás 2011. augusztus 1-jétől)...22 Munkáltató adminisztratív kötelezettségei (változás 2011. augusztus 1-jétől)...23 Harmadik országbeli munkavállaló kötelezettségei (változás 2011. augusztus 1-jétől)...25 2011. júliusi és augusztusi törvényváltozások...26 További termékeink, szolgáltatásaink...30

Munkaügy, bérszámfejtés Munkaügyi tárgyú törvényváltozások 2011. augusztustól számos ponton változtak különböző munkaügyi tárgyú törvények. Természetesen vannak lényegesebb és kevésbé lényeges változások. Jelen kiadványunkban ezeket részleteztük és nem tettünk különbséget a mindennapjainkat érintő vagy esetleg az olyan változásokkal, melyekkel munkánk során ritkán találkozunk, hiszen azokat ugyanúgy kell ismernünk. Változások a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása (Változások 2011. augusztus 1-jétől) Vannak olyan szakmák, tevékenységek vagy akár csak a földrajzi elhelyezkedés miatt lehet célszerű, hogy harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztassunk. Természetesen harmadik országbeli állampolgárok is létesíthetnek foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt Magyarországon, azonban ehhez számos előírás vonatkozik és jó ha tudjuk, hogy 2011. augusztus 1-jével az alábbi szabályozások a következőképpen változnak. (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról)

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területén bizonyos kivétellel a munkavállalási engedély, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedély (EU Kék Kártya) alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Fontos, hogy tudjuk, hogy az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak a munkavállalási engedély vagy az EU Kék Kártya beszerzését követően köthető meg. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter ben meghatározhatja a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számát ideértve az EU Kék Kártyaalapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is, azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár ideértve az EU Kék Kártya alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is nem foglalkoztatható az engedélyezési eljárás részletes szabályait. EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját. (Ez a pont 2011. augusztus 1-jétől új rendelkezés.) Ide vonatkozó, új rendelkezések 2011. augusztus 1-jétől: A magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából a

foglalkoztatónak és a harmadik országbeli munkavállalónak olyan előzetes megállapodást kell kötniük, melynek időtartama nem haladhatja meg a négyéves határozott időtartamot. Ez a megállapodás egyben kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Amennyiben az EU Kék Kártya kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően létre is kell hozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelennek számít. A törvény egyértelműen meghatározza azokat a elemeket, melyeket kötelezően kell tartalmaznia egy ilyen megállapodásnak. Ezek pedig a következők: a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR), a harmadik országbeli állampolgárnak a fenti tevékenység ellátáshoz szükséges felsőfokú szakmai képesítése megnevezését, a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét (itt figyelembe kell venni a korábban említett minimális díjazást, melytől csak a harmadik állampolgár javára lehet eltérni), a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartamát.

Változások a Munka Törvénykönyvében Kollektív szerződéshez kapcsolódó előírások változása (Változás 2011. augusztus 1-jétől) A kollektív szerződést a szerződő felek együttesen kötelesek a miniszternek a megkötést követő harminc napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni és a kapcsolódó adatszolgáltatást teljesíteni. 2011. augusztus 1- jétől az adatszolgáltatás elektronikus úton teljesíthető, mégpedig a Kormány hivatalos tájékoztató honlapján és a kormányzati portálon közzétett elektronikus adatlapon keresztül. Üzemi tanácshoz kapcsolódó előírások változása (Változás 2011. augusztus 1-jétől) Míg eddig az üzemi tanácsot, illetve az üzemi megbízottat 3 évre lehet megválasztani, 2011. augusztus 1-jétől ez az időtartam növekedett, így 5 évre választható meg mind az üzemi tanács, mind az üzemi megbízott. Szakszervezetekhez kapcsolódó előírások változása (Változás 2011. december 1-jétől) Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, úgy a munkáltató köteles tájékoztatni a szakszervezetet a következőkről: legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, valamint a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről, legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a

bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végző, valamint 2011. december 1-jétől a kölcsönzött munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről is Próbaidőhöz kapcsolódó előírások változása (Változás 2011. augusztus 1-jétől) A próbaidő hossza alapból harminc nap, ahogy eddig is volt és ez nem is változik. Ami szintén változatlan, hogy a felek, illetve a kollektív szerződés ennél rövidebb időszakot is kiköthetnek. Lehetőség van arra továbbra is, hogy a felek hosszabb próbaidőt kössenek ki, ami nem lehet több, mint három hónap. 2011. augusztus 1-jétől viszont kollektív szerződésben akár 6 hónapos próbaidőt is lehet kikötni, szemben a korábban szabályzott legfeljebb 3 hónappal szemben. Teljes munkaidőhöz kapcsolódó előírások változása (Változás 2011. augusztus 1-jétől) A törvény lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló és munkáltató a napi nyolc, illetve heti 40 óránál rövidebb időben határozza meg a munkavállaló teljes munkaidejét. Abban az esetben, ha heti 36 órás rövidebb teljes munkaidőt állapítottak meg, a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak a következő bekezdés szerint, legfeljebb egy éves határozott időtartamra a munkaidő mértékének a felemeléséről.

Ennek az emelésnek a mértéke a következők szerint történhet. A törvény szerinti teljes munkaidő mértéke és a szerződés szerinti rövidebb teljes munkaidő mérték legfeljebb a rövidebb teljes munkaidő megállapításának napjától a munkaidő megemeléséről szóló megállapodás hatálybalépésének napjáig tartó időtartamra számított különbözetének figyelembevételével emelhető meg oly módon, hogy a teljes munkaidő heti mértéke a negyvennégy órát nem haladhatja meg. A munkaidő megemelésére legkésőbb a rövidebb munkaidő megszűnésének napjától számított harmadik hónap első napjától kerülhet sor. Fontos tudnunk, hogy a munkáltató a munkaidő megemeléséről szóló megállapodás időtartama alatt nem közölhet működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondást vagy csoportos létszámcsökkentés szerinti rendes felmondásról szóló tájékoztatást azzal a munkavállalóval, akinek a teljes munkaideje jelen vonatkozásban a heti negyven óránál hosszabb. Nagyon fontos ismernünk azt az előírást, hogy a fenti bekezdésben meghatározott tilalomba ütköző munkáltatói rendes felmondás, illetőleg tájékoztatás jogellenes, illetve szintén jogellenes a fentiekben leírt teljes munkaidőnél magasabb munkaidő megállapítása. Az ilyen jogellenes foglalkoztatás esetén a szabályozásokat meghaladó munkaidőre, a munkáltató az erre az időre járó munkabér háromszorosának megfelelő összegű átalány-kártérítést köteles a munkavállaló részére megfizetni. Ebből következik, hogy nagyon oda kell figyelnünk, ha ezt a lehetőséget alkalmazzuk, mint munkáltató, hogy figyelemmel legyünk a fentiekbe leírt korlátozásokra. Most pedig nézzük meg, hogy a dolgozó díjazását miként befolyásolja, ha alkalmazzuk a munkaidő növelésének lehetőségét jelen szabályozások szerint. Ez alapján a munkavállaló személyi alapbérét nem érinti, ha teljes munkaidejének a mértéke jelen szabályozások szerint heti negyven óránál hosszabb. Az órabérrel díjazott munkavállaló órabértételét pedig

arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe vennünk. Szabadsághoz kapcsolódó előírások változása (Változás 2011. augusztus 1-jétől) Rendes szabadság Jól tudjuk, hogy a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkavállalónak lehetősége van szüneteltetni a munkaviszonyát. Bizonyos esetekben erre az időszakra is kell szabadságot figyelembe vennünk. Így a munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára; b) a szülési szabadság tartamára; c) a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára (ennek mértéke augusztus előtt egy év volt); d) a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára; e) a tartalékos katonai szolgálat idejére, és f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül. Amint látjuk a c) pontban leírt munkaviszony szüneteltetése esetében 2011. augusztustól csökkent az az időszak, melyre szabadságot figyelembe kell vennünk.

Szabadság kiadása A szabadság kiadására vonatkozó változásokban mind a munkavállaló, mind a munkaadó érdekeit figyelembe vevő módosításokat is találhatunk. A változások nem gyökeres változtatások, mindettől függetlenül fontos azokat tudnunk, így ezeket az alábbiakban részletezzük. Változatlan előírás, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Azonban lehetőség volt következő évre átvinni a ki nem adott szabadságot különböző törvény által indokolt esetben. Ilyen amikor a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kiadható és így átvihető következő évre a szabadság. Ez a szabályozás azonban kibővült 2011. augusztustól figyelembe véve a munkavállalók érdekeit, miszerint ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül kell kiadnia a munkáltatónak a szabadságot a munkavállaló részére. Munkaadó érdekeit, pontosabban a munkaadó rendkívüli gazdasági helyzeteinek lehetőségét is figyelembe vevő módosítás pedig a következő. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Ez eddig is így volt, viszont 2011. augusztustól új rendelkezés, miszerint Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban a felek eltérő megállapodása hiányában ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.

Szabadság pénzbeni megváltása Míg korábban a munkaviszony megszűnésekor, illetve sorkatonai szolgálatra való behíváskor lehetett a ki nem adott szabadságot pénzben megváltani, addig 2011. augusztustól megszűnik az utóbbi eset, illetve újabb lehetőségek léptek életbe a következők alapján. A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet. Fizetés nélküli szabadsághoz kapcsolódó előírások változása (Változás 2011. augusztus 1-jétől) A munkavállalót bizonyos esetekben fizetés nélküli szabadság illeti meg. Ilyenek például a következők: a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából; b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza; c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. 2011. augusztustól, abban az esetben, ha a munkavállaló a fenti bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási

szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap, b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. Munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó előírások változása (Változás 2011. augusztus 1-jétől és 2011. decembertől) Új fogalmak A törvénymódosítás a korábbi fogalmakhoz újabb fogalmakat vezetett be annak érdekében, hogy minél jobban definiálva legyen a munkaerőkölcsönzéshez kapcsolódó szabályozások. Ezek a fogalmak a következők: Munkaerő-kölcsönzés: az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja (a továbbiakban: kölcsönbeadó). Kölcsönvevő: az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót ideiglenesen foglalkoztatja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja. Kölcsönzött munkavállaló: a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából

munkaviszonyban álló munkavállaló, aki felett a kikölcsönzés időtartama alatt a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó és az őt ideiglenesen foglalkoztató kölcsönvevő megosztva gyakorolja, illetve teljesíti. Kikölcsönzés ideiglenessége: a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló által a kölcsönvevőnél elvégzendő munka jellegére, a munkakörülményekre, a felek korábbi nyilatkozataira, a felek között fennálló munkaviszonyból fakadó jogokra és kötelezettségekre tekintettel megállapodásában meghatározott, legfeljebb öt évig terjedő időtartam. Vita esetén a kölcsönbeadót terheli a bizonyítási teher a munkaerőkölcsönzés ideiglenessége tekintetében. Ilyenkor a kölcsönzési időtartam megállapítása során a kölcsönzött munkavállalónak azonos kölcsönvevőnél az előző foglalkoztatása megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzése időtartamát egybe kell számítani, függetlenül attól, hogy a kölcsönzés ugyanazon vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult-e meg Ki lehet kölcsönbeadó? Bővült 2011. augusztustól a kölcsönbeadók köre a következők szerint: Kölcsönbeadó lehet a) az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat (ez új rendelkezés augusztustól), vagy b) az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában szövetkezet, amelyik megfelel az e törvényben, illetve az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek, és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, Magyar Köztársaságon kívüli más állam,

továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó előírások a kölcsönvevő vonatkozásában Míg jelenleg a törvény általánosan előírta, hogy a munkavállalóra a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, addig 2011. decembertől ez az előírás a következőknek megfelelően szűkült: A kölcsönzött munkavállalóra a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt a) a terhes és szoptató nők védelme, b) a fiatal munkavállalók védelme, c) a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok, d) a munkabér összege és védelme, valamint e) az egyenlő bánásmód követelménye vonatkozásában a kölcsönvevőre jogszabály vagy kollektív szerződés alapján irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Mikor semmis a kölcsönbeadó és kölcsönvevő közötti megállapodás? Semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, a) ha a felek a 106. (1) bekezdésében meghatározott tulajdonosi kapcsolatban állnak egymással, (ez jelenleg is így van) b) ha a munkaviszony megszűnése, megszüntetése után a

kölcsönvevővel történő munkaviszony-létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő. Nem minősül e törvény alapján korlátozásnak az olyan megállapodás, amely alapján, ha a kölcsönzés megszűnésétől számított három hónapon belül a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevővel munkaviszonyt létesít, a kölcsönbeadó részére a kölcsönvevő díjazást fizet. (Ez új rendelkezés lesz 2011. december 1-jétől.) 2011. december 1-jétől a kölcsönvevőnek a) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről, b) a betöltetlen álláshelyekről a nála működő üzemi tanácsot, illetve képviselettel rendelkező szakszervezetet rendszeresen, de legalább félévente egy alkalommal, valamint a nála foglalkoztatott kölcsönzött munkavállalókat folyamatosan a helyben szokásos módon tájékoztatnia kell. Szintén figyelnünk kell arra december 1-jétől, hogy a kölcsönzött munkavállalók számára biztosítani kell különösen a kölcsönvevőnél a szociális juttatásokhoz való hozzáférés kapcsán az egyenlő bánásmód érvényesülését, valamint a kölcsönbeadó által biztosított szociális juttatásokhoz a kikölcsönzések közötti időtartam alatti hozzáférést. Alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvénymódosítás (Változás 2012. január 1-jétől) Ahogy eddig is, a Kormány az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján ben határozhat meg különböző munkaügyi szabályozásokat, mint például az alábbiakat: a) a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintő gazdasági okból történő munkaviszony-megszüntetéssel

kapcsolatban az e törvénytől eltérő szabályokat; b) a kötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum mértékét; c) a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékét. Ez utóbbi pont 2012. januártól érvényes, ami azt jelenti, hogy kormány fogja szabályozni az ezzel kapcsolatos tényezőket, illetve a munkaügyi ellenőrzések is ki fognak térni ezen szabályok betartásának ellenőrzésére.

Változások az Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben Egyszerűsített foglalkoztatottak maximum létszáma (változás 2011. augusztus 1-jétől) Míg korábban a törvény nem rendelkezett arról, hogy egy frissen alakult vállalkozásnál miként kell kiszámítani az egyszerűsített foglalkoztatottak maximum létszámát, addig augusztustól ez meghatározásra került mégpedig a következők szerint: Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve nem haladhatja meg a) főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. Fogalmak változása (változás 2011. augusztus 1-jétől) A mezőgazdasági idénymunka fogalmába beletartozik az eddigiek mellett 2011. augusztustól beletartozik már a vadászat is. Így a törvény szerint a mezőgazdasági idénymunka nem más, mint

A növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. 2011. augusztustól a törvény definiálja, hogy mi minősül idénymunkának, ami korábban hiányzott a a törvényből. Tehát idénymunka az olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban. Munkaidő-nyilvántartás, elszámolás (változás 2010. augusztus 1-jétől) 2010. augusztustól abban az esetben, ha a felek írásban kötik meg az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló munkaszerződésüket, akkor nem kell nyilvántartani a következőket: a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, b) szabadságának kiadásával, c) egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat.

Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosításai Új, illetve módosított fogalmak (változás 2011. augusztus 1-jétől) Munkáltató az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényben meghatározott kölcsönbeadót is, amelynek javára, vagy irányítása alatt a foglalkoztatására sor kerül. Foglalkoztatásnak minősül a vonatkozó jogszabályokkal összhangban bármely munka- vagy foglalkoztatási formát magában foglaló, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján történő, valamely munkáltató javára, vagy irányítása alatt végzett tevékenység. Magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásnak minősül az olyan személy foglalkoztatása legalább a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módjáról szóló jogszabályban meghatározott mértékű ellenérték fejében, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel. Felsőfokú szakmai képesítés az a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsító felsőfokú képesítés, amely a munkaszerződésben vagy a kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott szakma vagy ágazat szempontjából szükséges felsőfokú végzettséghez kapcsolódó szakképzettséggel egyenértékű. EU Kék Kártya: olyan engedély, amely magas szintű képzettséggel

rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosítja. Különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek az olyan feltételek a nemi vagy egyéb alapú megkülönböztetésből származó feltételeket is beleértve, amelyek feltűnően aránytalanul eltérnek a legálisan foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási feltételeitől, amely eltérés különösen a munkavállalók egészségét és biztonságát érinti, és sérti az emberi méltóságot. Mely harmadik országbeli állampolgárok tartózkodhatnak Magyarországon három hónapon túl? (változás 2011. augusztus 1-jétől) Három hónapot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve három hónapot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén, aki a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal; b) rendelkezik ba) három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, bb) tartózkodási engedéllyel, bc) bevándorlási engedéllyel, bd) letelepedési engedéllyel, be) ideiglenes letelepedési engedéllyel, bf) nemzeti letelepedési engedéllyel vagy bg) EK letelepedési engedéllyel; (Ez új rendelkezés augusztustól) c) rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel; d) igazolja beutazása és tartózkodása célját;

e) a Magyar Köztársaság területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel; f) tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel; g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja; h) nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása és tartózkodása nem veszélyezteti a Magyar Köztársaság közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekeit; i) nem áll beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt. Ki kaphat és ki nem kaphat EU Kék Kártyát (változás 2011. augusztus 1-jétől) EU Kék Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal, igazolja beutazása és tartózkodása célját, valamint nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása és tartózkodása nem veszélyezteti a Magyar Köztársaság közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekeit, és nem áll beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt, továbbá nem állnak fenn egyéb kizáró okok, b) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott, c) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak, és a Magyar Köztársaság területén valós lakcímadatot

szálláshelyként bejelentett. Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár is kaphat EU Kék Kártyát a következők teljesülése esetén a) az EU Kék Kártyát kiállító tagállamban legalább tizennyolc hónapig jogszerűen tartózkodott és b) rendelkezik a fent említett EU Kék Kártya kiadásához kapcsolódó feltételekkel. Nem kaphat EU Kék Kártyát: a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért; b) akit a Magyar Köztársaság menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített, c) a befogadott, d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik, e) a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik, g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a kereskedelem és befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalás alapján utazott be a Magyar Köztársaság területére, h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a Magyar Köztársaság területén szezonális munkavállalási vízummal tartózkodik, illetve az

Európai Unió más tagállamában szezonális munkát végez, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki a Magyar Köztársaság területén kiküldetésben tartózkodik. Az EU Kék Kártyát a hatóságok legalább egy évre állítják ki, viszont amennyiben a foglalkoztatásra irányuló szerződés ennél rövidebb időtartamra szól, úgy az EU Kék Kártyát a foglalkoztatásra irányuló szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani. Emellett jó, ha tudjuk, hogy az EU Kék Kártya érvényességi ideje legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható. Az EU Kék Kártya a kiadásától számított két éves időszak alatt kizárólag a) a kiadását megalapozó munkaviszonyban, vagy b) hazai foglalkoztatáspolitikai érdek mérlegelése alapján engedélyezett munkaviszonyban való, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosít. Mikor tagadják meg az EU Kék Kártya kiadását, illetve meghosszabbítását? (változás 2011. augusztus 1-jétől) Az EU Kék Kártya kiadását meg kell tagadni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a fenti feltételeknek. Az EU Kék Kártya meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott EU Kék Kártyát vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a) nem felel meg vagy az EU Kék Kártya kiadásakor nem felelt meg a

fentiekben foglalt valamely feltételnek, b) a munkakörhöz szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel nem rendelkezik, c) megélhetése a Magyar Köztársaság területén nem biztosított, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár oly módon nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, hogy az e) vagy f) pontban foglalt feltételek nem valósulnak meg, d) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette, illetve tartózkodásának célja az engedélyezettől eltér, e) legalább egymást követő három hónapon keresztül nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, f) foglalkoztatásra irányuló jogviszonya az EU Kék Kártya érvényességi ideje alatt legalább két alkalommal megszűnt, vagy g) az EU Kék Kártya kiadását követő két évben előzetes írásbeli engedély nélkül végzett a korábban engedélyezettektől eltérő munkát. Munkáltató adminisztratív kötelezettségei (változás 2011. augusztus 1-jétől) Ellenőrzés Nagyon fontos tudnunk, hogy a munkáltató legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más tartózkodásra jogosító engedéllyel, valamint keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik-e. Dokumentumok megőrzése A munkáltató a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott érvényes

tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély másolatát a foglalkoztatás időtartama alatt köteles megőrizni. Bejelentési kötelezettség A munkáltató öt napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdését. A munkáltató emellett öt napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg, illetve a munkavégzés a munkavállalási engedély érvényességi idején belül megszűnik. A fentiek betartása már csak azért is fontos, mert az idegenrendészeti hatóság a fentiekben meghatározott kötelezettséget elmulasztó munkáltatót a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számával arányos mértékű jogszabályban meghatározott közrendvédelmi bírsággal sújtja. A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a munkáltató akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a fentiekben foglalt ellenőrzési és bejelentési kötelezettségének eleget tett, kivéve, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az érvényes tartózkodási engedélyként vagy más, tartózkodásra jogosító engedélyként bemutatott okmány hamis volt. Jó, ha tudjuk, hogy a munkáltató fővállalkozója a munkáltatóval egyetemlegesen felel a közrendvédelmi bírság megfizetéséért akkor, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az alvállalkozó munkáltató harmadik országbeli állampolgárt érvényes tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély, vagy a

keresőtevékenység folytatására jogosító engedély nélkül foglalkoztat. Harmadik országbeli munkavállaló kötelezettségei (változás 2011. augusztus 1-jétől) Az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár köteles a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését, az azt követő újabb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keletkezését, annak kezdő, illetve befejező időpontjától számított öt napon belül bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak. Bár láthatjuk, hogy ez nem a munkáltató kötelezettsége, de célszerű tájékoztatni erről a munkavállalót, mert elképzelhető, hogy nem ismeri ezt az új előírást.

2011. júliusi és augusztusi törvényváltozások Dátum Közlönyszám 2011/8.11 2011/95 Jogszabály száma 157/2011. (VIII. 11.) Korm. Jogszabály címe A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. módosításáról 2011/8.10 2011/94 149/2011. (VIII. 10.) Korm. 150/2011. (VIII. 10.) Korm. 151/2011. (VIII. 10.) Korm. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásában és felszámolási eljárásában közreműködő állami felszámoló adatainak nyilvántartásba vételével és közigazgatási hatósági ellenőrzésével összefüggő eljárási szabályokról A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánítás eljárási szabályairól A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásában és felszámolási eljárásában közreműködő állami felszámoló kijelöléséről 152/2011. (VIII. 10.) Korm. A társadalombiztosítási nyugellátással összefüggő egyes kormányek módosításáról 154/2011. (VIII. 10.) Korm. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kijelöléséről

Dátum Közlönyszám 2011/7.27 2011/89 Jogszabály száma 1259/2011. (VII. 27.) Korm. határozat Jogszabály címe A Fogyasztóvédelmi Tanácsról 2011/7.21 2011/87 139/2011. (VII. 21.) Korm. Egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányek módosításáról 140/2011. (VII. 21.) Korm. Egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányek módosításáról 2011/7.20 2011/86 2011/7.19. 2011/85 2011. évi CVIII. törvény 2011. évi XCIX. törvény A közbeszerzésekről Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról 2011. évi CV. törvény 2011. évi CII. törvény 2011. évi CVI. törvény Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 137/2011. (VII. 19.) Korm. 138/2011. (VII. 19.) Korm. 22/2011. (VII. 19.) BM A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes módosításáról Egyes közúti közlekedési igazgatási feladatokról, valamint egyes közlekedési tárgyú kormányek módosításáról A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM módosításáról és a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM

egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről 2011/7.15 2011/83 2011/7.13. 2011/80 37/2011. (VII. 19.) NFM 121/2011. (VII. 15.) Korm. 46/2011. (VII. 15.) NEFMI 8/2011. (VII. 13.) MNB A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 13/2010. (X. 5.) NFM módosításáról A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. módosításáról A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM módosításáról A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB módosításáról 2011/7.12 2011/79 2011. évi XCI. törvény Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról 2011. évi XCII. törvény A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról 2011/7.07. 2011/77 26/2011. (VII. 12.) NGM 114/2011. (VII. 7.) Korm. A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM módosításáról A hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. módosításáról 44/2011. (VII. 7.) NEFMI Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM, valamint a várólista-sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeiről szóló 45/2006. (XII. 27.) EüM módosításáról 2011/7.05. 2011/76 25/2011. (VII. 5.) NGM A START-kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének,

továbbá elszámolásának részletes szabályairól szóló 31/2005. (IX. 29.) PM módosításáról 2011/7.04. 2011/75 2011. évi LXXXV. törvény A környezetvédelmi termékdíjról

További termékeink, szolgáltatásaink Elektronikus Iratgyűjtemény és Tudástár www.commentor.hu Elektronikus szakkönyvek Munkaügy Időben készüljünk fel a munkaügyi ellenőrzésre! Munkaügy-Adó-Járulék Egészségbiztosítási ellátások www.bersziget.hu Online Szemináriumi GyorsKépzések Munkaügy Időben készüljünk fel a munkaügyi ellenőrzésre! Munkaügy-Adó-Járulék Egészségbiztosítási ellátások www.kepzessziget.hu Szakmai Csomagok Bérszámfejtői szakmai csomag Tb ügyintézői szakmai csomag www.commentor.hu Minden jog fenntartva: Adó Sziget munkaügyi és számviteli szakmai portál www.adosziget.hu NewCommentor Gazdasági Kiadó, Oktató és Tanácsadó Kft.