A munkaruha, védőruha, formaruha Időállapot: 2017-01-01-2017-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2017-01-06 15:32:23 Tartalomjegyzék: 1. A minősítés szempontjai 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A téma célja megfogalmazni az elhatárolását a munkaruhának, védőruhának, formaruhának. Ismertetni a különböző juttatások adózási kérdését. 1. A minősítés szempontjai Védőruha: a védőeszközök egy csoportja, használatával a veszélyes környezetben dolgozó személy testi épségét védi. Biztosítása kötelező. Munkaruha: használatával a dolgozó saját ruházatát védi. Biztosítása nem kötelező. Formaruha: rendeletben meghatározott területeken biztosított ruházat, illetve a munkáltató önálló döntése alapján biztosított ruházat, melynek használatával a dolgozók azonos ruházata utal a munkáltató kilétére. 1.1 A védőruha Anyagunk a védőeszközök juttatásának alapvető szabályát és a juttatás adóvonzatát mutatja be, nem feladata a különböző veszélyességi csoportokhoz kötelezően előírt védőfelszerelés biztosításának bemutatása. A munkavédelmi törvény a munkáltató feladataként határozza meg, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközök biztosítását. Meg kell 1. oldal
határozni a védőeszközöket (írásban), azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni. A feladat munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Az érintett munkavállalók védőeszköz viselésére történő oktatását dokumentumban kell rögzíteni. A védőeszköz a munkáltató tulajdonában van, kihordási ideje nincs, tisztítása, karbantartása a munkaadó feladata. A védőeszköz (védőruha) biztosítása nem eredményez adóztatási kötelezettséget. 1.2. A munkaruha Olyan öltözet, mely a munkavállaló munkaköri feladatának ellátása közben a saját (utcai) öltözetét védi a nagymértékű szennyeződéstől, a gyorsabb elhasználódástól. Jellemzője, hogy utcai viselésre nem alkalmas (overál, gumicsizma, fejfedő). A fenti kritériumoknak megfelelő ruházat biztosítása szintén adómentes. A munkaruhának kihordási ideje van, a kihordási idő lejártát követően az a munkavállalónál maradhat. Tisztítása, karbantartása a munkavállaló feladata, viselése nem kötelező. A munkaadó szabadon határozza meg, hogy ha a kihordási idő lejárta előtt a munkavállalót kötelezi-e a munkaruha értékének arányos megtérítésére. Ha nem kötelezi, akkor sem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha igen, az a munkaadó egyéb bevétele lesz. 1.2.2. Munkaruha bérlés Nagyobb létszámú vállalkozásoknál jó megoldás a munkaruha bérlése. A munkaruha a bérleti időszak alatt a bérbeadó tulajdonában marad, a szerződéstől függően a kihordási idő (határozott idejű bérleti időszak) után a munkaruhát vagy a bérbeadó selejtezi, vagy a bérlő munkavállalójának tulajdonába megy át. A munkaruhák a magánszemély egyedi nyilvántartási számával rendelkeznek, egy magánszemélynek több (kettő, vagy három) munkaruha van a használatában. A tisztítása a bérbeadó feladata. 1.3. A formaruha 1.3.1. Adómentesen adható formaruhák A következő munkakörökben biztosított (egyen)ruházat (formaruha) az adómentes 2. oldal
juttatások körébe tartozik: a közúti közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben a vízi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörökben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a hajózási vállalat vezetésében a forgalmi, kereskedelmi és a közönségkapcsolattartók, illetve a hajózást képviselők munkaköreiben a légi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel kapcsolattartó munkakörökben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a légiforgalmi irányítás munkaköreiben a posta és távközlés területén az ügyfelekkel, illetve szolgáltatást igénybevevőkkel közvetlen kapcsolatban lévők munkaköreiben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a vízügy területén a gát- és csatornaőri munkakörökben, valamint a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben a sportszervezet által az olimpián, a világ- és Európa-bajnokságon, a speciális világjátékon való részvételhez a versenyző vagy a hivatalos sportszakember részére adott, a nemzeti címerrel ellátott, a nemzetközi szervezet által előírt sportruházat és formaruha a kifejezetten jelmezszerű öltözet viselő munkakörben, a szolgáltatási tevékenységet végző (portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző stb.) munkakörben A fenti munkakörökben juttatott ruházat célja a megkülönböztető jelleg. A felsorolásban nem szereplő formaruha juttatás adómentességének feltétele, hogy az szolgálati tevékenység jellegére utaló öltözet utcai viselésre ne legyen alkalmas (temetkezési vállalat által biztosított formaruha). 1.3.2. Adóköteles formában adható formaruha Jellemzően az országos hatáskörrel rendelkező munkáltatók biztosítják munkavállalójuk számára abból a célból, hogy megjelenésük egyöntetű, megkülönböztető legyen. A ruházat utcai viselésre is alkalmas. A juttatás konkrét formáját a munkáltató határozza meg, a kihordási idő meghatározása is kizárólag a munkáltató joga. Legismertebb formája a pénzintézeti dolgozók formaruhája. 1.3.2.1. Adózás 3. oldal
A juttatás béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyéb juttatásnak minősül, feltéve, hogy a munkáltató rendelkezik egy belső szabályzattal, melyben rögzíti, hogy a munkavállalók összessége, vagy meghatározott csoportja milyen feltételekkel jogosult a formaruha juttatásra. A munkáltató a juttatás hónapjára vonatkozóan a juttatott érték 1,18-szorosa után 15 % Szja-t és 22 % Eho-t fizet, és vall be 08-as bevalláson. 2. Adózás 2.1 ÁFA A védőruha, az adómentesen adható (az Szja. tv. 1. sz. mellékben szereplő) munkaruha és védőruha beszerzési számlájában szereplő forgalmi adó levonható. Az egyéb juttatás céljára beszerzett termékek forgalmi adója nem vonható le, vagy ha levonásba került, úgy az átadáskor kell megfizetni. A munkaruha bérleti számlájában szereplő általános forgalmi adó levonható. 2.2 Társasági adó A beszerzett, vagy bérelt ruházat, a kapcsolódó adóteher az adó alapját csökkenti 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) A beszerzett, vagy bérelt ruházat, a kapcsolódó adóteher az adó alapját csökkenti 2.3.2 Magánszemély Nem érinti 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany A beszerzés, vagy bérlés költsége az EVA alapját nem csökkenti, viszont a költségelszámolás miatt csökken az adózott eredmény és ezáltal a kifizethető osztalék összege. 4. oldal
2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem értelmezhető 2.5 Egyéb adók és járulékok Az elszámolt személyi jellegű juttatások az iparűzési adó alapját nem befolyásolják. Az adóköteles egyéb juttatás 1,18-szorosának összege után 22 % Eho fizetési kötelezettség keletkezik. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel A ruházat beszerzése és átadása (adómentes) T 227 Egyéb anyagok (ruházat) T 466 Előzetesen felszámított áfa K 455 Szállítók T 551 Személyi jellegű ráfordítás K 227 Egyéb anyagok (ruházat) Beszerzés és átadás (adóköteles) T 227 Egyéb anyagok (ruházat) K 455 Szállítók T 551 Személyi jellegű ráfordítás K 227 Egyéb anyagok (ruházat) T 551 Személyi jellegű ráfordítás K 462 SZJA elszámolása K 463 Eho elszámolása Munkaruha bérlése T 552 Bérleti díjak T 466 Előzetesen felszámított áfa K 454 Szállítók 5. oldal
3.2 Egyszeres könyvvitel A ruházat beszerzése és átadása (adómentes) NF - Bankszámla kiadás a számla összegével NF - Anyag beszerzése NF Előzetesen felszámított áfa Átadáskor jegyzék alapján az anyagok rovatról az egyéb költség ráfordítás rovatba Beszerzés és átadás (adóköteles) NF - Bankszámla kiadás a számla összegével NF - Anyag beszerzése Átadáskor jegyzék alapján az anyagok rovatról az egyéb költség ráfordítás rovatba Költségvetési befizetések NF - Bankszámla kiadás az SZJA összegével NF - Munkabér közterhei (személyi jellegű ráfordítás) NF - Bankszámla kiadás Eho összegével NF - Munkabér közterhei (személyi jellegű ráfordítás) Munkaruha bérlése NF Bankszámla kiadás a számla összegével NF Egyéb költség, ráfordítás NF Előzetesen felszámított áfa 3.3 Szja szerinti adózás A ruházat beszerzése és átadása (adómentes) PK - Bankszámla kiadás a számla összegével PK Anyag- és árubeszerzés PK Előzetesen felszámított áfa Átadáskor jegyzék alapján az anyag- és árubeszerzés rovatról átvezetés az alkalmazottak bére és közterhei rovatba Beszerzés és átadás (adóköteles) PK - Bankszámla kiadás a számla összegével 6. oldal
PK Anyag- és árubeszerzés Átadáskor jegyzék alapján az anyag- és árubeszerzés rovatról átvezetés az alkalmazottak bére és közterhei rovatba Költségvetési befizetések PK - Bankszámla kiadás az SZJA összegével PK Alkalmazottak bére és közterhei PK - Bankszámla kiadás Eho összegével PK Alkalmazottak bére és közterhei Munkaruha bérlése PK Bankszámla kiadás a számla összegével PK Egyéb költség, ráfordítás PK Előzetesen felszámított áfa 4. Iratminták, nyomtatványok Munkaruha, formaruha átadási jegyzék (doc - 43.5 KiB) A munkaruha, formaruha átadásának, kihordási idejének nyilvántartására szolgál. A nyomtatványon jelezni lehet a ruházat további sorsát. Védőruha átadási jegyzék (doc - 43.5 KiB) Az ajánlott táblázatban lehet feljegyezni a védőruha átadását, visszavételét, a visszavétel okát. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 100/2008. Adózói kérdés-válasz munkaruházati termék juttatása, kihordási időn belüli térítési kötelezettség [Szja-törvény 1. számú melléklet 8.24. pont] A munkáltató köteles a munkavállalónak munkaruhát biztosítani abban az esetben, ha az a munka során elhasználódik, nagymértékben szennyeződik. Számos munkáltató a munkaruha juttatását kihordási időhöz köti, azaz az ilyen munkát 7. oldal
végző munkavállaló ruháját a kihordási idő végeztével automatikusan cserélik. Kérdésként merül fel, hogy amennyiben a munkaviszony megszűnik, és a munkavállaló a kihordási idő kitöltése nélkül megtarthatja a munkaruhát, keletkezik-e valamilyen adókötelezettség. Adómentes természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak adott munkaruházati termék akkor, ha az megfelel a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 8.24. és 9.2. pontjaiban foglalt feltételeknek (így például abban az esetben, ha a munkaruházati termék használata nélkül a ruházat nagymértékű szennyeződése vagy gyors elhasználódása következik be). A fentiek szerint történő munkaruházati termék juttatás tehát adómentes. Az, hogy a kihordási időn belül történő munkaviszony-megszűnés esetén a munkavállalónak van-e térítési kötelezettsége, adójogilag a munkaruha juttatásával már nem függ össze. Ha a munkáltató a kihordási idő alatt megszűnő munkaviszony esetén a munkaruhát a magánszemélytől nem követeli vissza, annak adójogi következménye nincs. Abban az esetben, ha a munkáltató a fentiek szerint jár el azzal a különbséggel, hogy a munkaszerződés vagy kollektív szerződés alapján a munkavállalónak a munkaviszony megszűnése esetén a kihordási idő hátralevő részének arányában meg kell térítenie a ruha beszerzési árának megfelelő részét, akkor ez a munkaviszonyból eredő térítési kötelezettség a személyi jövedelemadó oldaláról szintén nem bír jogkövetkezményekkel. A megtérített összeg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. (1) bekezdése alapján a munkáltató társaság egyéb bevételének minősül. Adófizetési kötelezettség abban az esetben keletkezik például, ha annak ellenére, hogy a munkaszerződés, kollektív szerződés, belső szabályzat kimondja a fizetési kötelezettséget, a munkáltató attól eltekint. Ekkor az elengedett követelés munkaviszonyból származó jövedelemként adókötelessé válik. (PM Jövedelemadók főosztálya 15435/2008. APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 4007307450) 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 2. (1) E rendelet alkalmazásában védőeszköz minden olyan új készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából, így a) az olyan több elemből vagy eszközből álló együttes, amelyet a gyártó 8. oldal
összefüggően épített egybe abból a célból, hogy az egy személyt egy vagy több egyszerre ható kockázat ellen megvédjen, b) az egy személy által a tevékenység végzése céljából viselt vagy használt, nem védőjellegű eszközre eltávolítható vagy eltávolíthatatlan módon erősített készülék vagy eszköz, c) a védőeszköz cserélhető része vagy eleme, amely annak megfelelő működőképességét biztosítja és kizárólag az adott védőeszköznél használható fel, d) a védőeszközzel együtt forgalomba hozott csatlakozórendszer, amely azt egy másik külső kiegészítő készülékhez kapcsolja, még akkor is, ha ezt a csatlakozórendszert a felhasználónak nem kell állandóan viselnie vagy használnia a kockázattal (kockázatokkal) járó expozíció teljes időtartama alatt, és amelyre az EK típusvizsgálat alapján a tanúsítást végző bejelentett szervezet az 1. számú melléklet követelményei szerinti EK-típustanúsítványt kiadta, vagy a gyártó a 2. számú melléklet szerinti EK-megfelelőségi nyilatkozatot kiállította. 4. (1) A védőeszközök védelmi szintjük alapján három (1., 2., 3.) kategóriába tartoznak. (2) Az 1. kategóriába azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó képes az adott védőeszköz védelmi szintjét elegendő biztonsággal megítélni, az alkalmazásának szükségességét kellő időben megállapítani, és azt az előbbiek alapján megfelelően használni. E szerint az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyek az alábbi hatások ellen biztosítanak védelmet: a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl. kertészkesztyű, ujjvédő); b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetve karbantartószerek, melyek hatása minden nehézség nélkül visszafordítható (pl. hígított tisztítószer-oldatok ellen védelmet nyújtó kesztyű); c) az 50 C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése során felmerülő kockázatok, amelyek egyidejűleg nem teszik ki a felhasználót veszélyes behatásnak (pl. kesztyű, kötény); d) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási, légköri körülmények (pl. fejvédelem, időjárás hatásai ellen védelmül szolgáló ruházat, lábbeli); e) gyenge ütések és rezgések, amelyek nem a test életfontosságú területeire hatnak, nem okoznak maradandó sérüléseket (pl. a fejbőr vagy haj védelmét szolgáló könnyű fej védők, kesztyűk, könnyű cipők); f) napsugárzás (pl. napszemüveg). (3) A 2. kategóriába tartoznak mindazok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1., illetve a 3. kategóriába. 9. oldal
(4) A 3. kategóriába tartoznak mindazok a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek, és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni. E szerint a 3. kategóriába kizárólag az alábbi védőeszközök sorolhatók: a) a szűrőtípusú légzésvédőeszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetve folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetve radiotoxikus hatású gázok ellen védenek; b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédőeszközök, beleértve a búvárkészülékeket is; c) azok a védőeszközök, amelyek kémiai hatások, illetve ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak; d) azok a védőeszközök, amelyek hő hatásának kitett környezetben használhatók, ahol a környezeti levegő értéke eléri vagy meghaladja a 100 C-ot, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak jelen, függetlenül attól, hogy infravörös sugárzás, láng vagy nagyobb méretű olvadt anyagok fröccsenésének veszélye fennáll-e vagy nem; e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet -50 C alatt van, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak; f) azok a védőeszközök, amelyek a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek; g) mindazok a védőeszközök, amelyek a villamosság által okozható kockázati tényezők ellen védelmet biztosítanak, a feszültség alatt álló berendezéseken vagy feszültség közelében végzett tevékenységnél, illetve a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől való elszigetelést szolgálják. 19. (1) A védőeszközökön feltüntetett EK-jelölés - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azt fejezi ki, hogy a védőeszköz megfelel a 3. számú melléklet szerinti alapvető követelményeknek, az alkalmazott honosított harmonizált szabványoknak, illetve az alapvető követelményeknek megfelelő műszaki megoldásoknak. (2) A külön jogszabályban meghatározott esetben az EK-jelölés azt fejezi ki, hogy a védőeszköz a külön jogszabály előírásának is megfelel. Ha a külön jogszabály lehetővé teszi a választást annak és e rendeletnek alkalmazása között, akkor az EKjelölés a választott előírásnak történő megfelelést fejezi ki. (3) Az EK-jelölést valamennyi védőeszközön oly módon kell elhelyezni, hogy az a használatának várható időtartamára jól felismerhető, eltávolíthatatlan legyen. Ha az EK-jelölés a védőeszközön nem helyezhető el annak mérete vagy jellemzője miatt, akkor azt a csomagoláson kell feltüntetni. 10. oldal
(4) A védőeszközön vagy annak csomagolásán egyéb információk is feltüntethetők, azonban azok az EK-jelölés láthatóságát és olvashatóságát nem csökkenthetik. (5) Az EK-jelölésnek tartalmaznia kell a védőeszköz mint végtermék ellenőrzésében részt vevő ellenőrző szervezet azonosító számát, az 5. számú melléklet szerinti "CE" betűket és információkat, továbbá az e -ban meghatározott adatokat. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Mvt.42. A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a) a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal - mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében - meg kell ismertetni, ideértve a 40. (2) bekezdésében foglaltakat is; b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni; c) a munkahely jellemzőitől, a munkaeszközöktől, az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaitól, a munkavállalók számától függően a munkahelyeket megfelelő eszközökkel kell felszerelni a tüzek leküzdésére, és szükség esetén tűzjelzőkkel és riasztó rendszerekkel is el kell látni ezeket; a veszélyforrások ellen biztonsági berendezéseket és eszközöket, jelző-, tűzoltó, mentőkészülékeket, vészkapcsolókat, biztonsági megvilágítást (a továbbiakban: biztonsági berendezéseket) működőképes, a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani; d) gondoskodni kell arról, hogy a munkavállalók egészségét vagy biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén az érintett munkavállalók erről azonnal tájékoztatást kapjanak, a munkát beszüntessék és a munkahelyeket azonnal elhagyják, biztonságos helyre távozzanak; Mvt. 44. (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani. Mvt. 56. Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. 11. oldal
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. ], valamint a béren kívüli juttatások [71. ] után az adó a kifizetőt terheli. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa. 70. (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül (1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül: a) a munkáltató által aa) valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy ab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy ac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;853 b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint kirendelt munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján ba) több munkavállaló, vagy bb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak 12. oldal
jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy bc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg; 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az adómentes bevételekről 8. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes 8.8. a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök; 8.24. a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék; 8.25. a sportszervezet által az olimpián, a világ- és Európa-bajnokságon, a speciális világjátékon való részvételhez a versenyző vagy a hivatalos sportszakember részére adott, a nemzeti címerrel ellátott, a nemzetközi szervezet által előírt sportruházat és formaruha; 9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések. 9.2. Munkaruházati termék: a) a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai; b) az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be; c) az egyenruha, a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai 13. oldal
ca) a közúti közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, cb) a vízi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörökben, a műszaki, nautikai, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a hajózási vállalat vezetésében a forgalmi, kereskedelmi és a közönség-kapcsolattartók, illetve a hajózást képviselők munkaköreiben, cc) a légi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel kapcsolattartó munkakörökben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a légiforgalmi irányítás munkaköreiben, cd) a posta és távközlés területén az ügyfelekkel, illetve szolgáltatást igénybevevőkkel közvetlen kapcsolatban lévők munkaköreiben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, ce) a vízügy területén a gát- és csatornaőri munkakörökben, valamint a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben; d) a kifejezetten jelmezszerű öltözet (így különösen: a kosztümös színielőadások jelmezei), a szolgáltatási tevékenységet végzők (portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző stb.) megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 3. (1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti b) külön adózó jövedelmek közül ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. ] adóalapként meghatározott összege, után. 282/1994. APEH iránymutatás a kegyeleti szolgáltatás során használt formaruha adójogi minősítése A temetkezési kegyeleti szolgáltatásnál használatos formaruha nem tartozik feltétlenül az adóköteles körbe. Ahhoz, hogy az ilyen formaruha-használat kétséget kizáróan ne keletkeztessen adófizetési kötelezettséget, alapvetően két feltételnek kell teljesülnie. Egyrészt a kegyeleti szolgáltatás során használt formaruha még formálisan se 14. oldal
tartozzon (kerüljön) az azt felhasználó tulajdonába. (Az elhasználódás során a cég tulajdonaként kerüljön selejtezésre.) Másrészt a formaruhának megjelenésében is olyannak kell lennie, hogy nyilvánvaló legyen, az nem alkalmas mindennapi utcai viseletre, hanem csak egy meghatározott tevékenység ellátása során kötelezően használják. Ilyen, a köznapitól eltérő használatra utaló jellemzők lehetnek, a temetkezési aktusra utaló emblémák, rajzolatok (tartós rögzítéssel, felvarrással történő) elhelyezése a zakón és/vagy a pantallón, a zsinór, sújtás, bojtdíszítések és mindemellett a ruha megjelenésében a gyászt tükröző sötét szín. Összességében tehát a temetkezési formaruha olyan nem a dolgozó tulajdonában lévő munkaruha, amely változatlan formában (feltűnés nélküli) utcai viseletre nem alkalmas. Az ilyen feltételeknek megfelelő öltöny használata nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. (PM 62.517/1994. Jövedelemadók főosztálya - APEH 9240209031/1994 Adónemek főosztálya, AEÉ, 1994/10.) 37/2000. Számviteli kérdés hogyan kell elszámolni az egy éven belül elhasználódó munkaruha költségét, el lehet-e azt időbelileg határolni, ha a használat két naptári évet is érint? A számviteli törvény 22. -ának (6) bekezdése szerint a munkaruhát, ha a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálja, a használatbavételig készletként kell kimutatni. A felhasznált készletet (ami jellegéből adódóan csak anyagkészlet lehet) pedig anyagköltségként kell elszámolni, amelyet nem lehet időbelileg elhatárolni. [Ugyanúgy nem lehet időbelileg elhatárolni, mint a számviteli törvény 46. -ának (4) bekezdése szerint a kisértékű tárgyi eszközöknek a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egyösszegben elszámolt beszerzési értékét.] A leírtakból következően, a munkaruha költségének két év közötti időbeli elhatárolása ellentétes a számviteli törvény előírásaival. 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el: 1. A rendelet hatálya kiterjed az egyéni védőeszköz munkahelyen történő használatának biztonsági és egészségvédelmi követelményei tekintetében 15. oldal
a) minden munkáltatóra, aki az Mvt. 87. -ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat, b) az a) pont szerinti munkáltató által foglalkoztatott - ideértve a közhasznú munka végzésére irányuló foglalkoztatást is - munkavállalóra. 2. (1) E rendelet alkalmazásában a) egyéni védőeszköz: aa) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá ab) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az aa) pont szerinti cél elérése [a továbbiakban aa) és ab) pontok együtt: védőeszköz]; b) expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényezők mennyiségi meghatározása (az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata). (2) Nem minősül védőeszköznek: a) a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak; b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések; c) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség által viselt vagy használt védőeszköz; d) a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés; e) a sportfelszerelés és sporteszköz; f) az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz; g) a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek. 3. (1) Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. A különösen veszélyes, illetve gyakori kockázatok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A kockázatbecsléshez, valamint a hatékony védelmet nyújtó védőeszköz kiválasztásához, a védőeszközhasználat szabályainak megállapításához a 16. oldal
munkáltató szükség esetén szakértőt vesz igénybe. (3) A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja. 4. (4) A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára. (5) A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. 6. Módosítás az előző változathoz képest 2017.01.01-től a béren kívüli juttatás és egyéb juttatás adóalapja a juttatott érték 1,18-szorosa, az egyéb béren kívüli juttatás Eho mértéke 22 %. Ennek megfelelően módosításra kerültek a jogszabályok és az 1.3.2.1. és 2.5. pontok. 17. oldal