., ',, JELENTÉS a minisztériumk, rszágs hatáskörű szervek kötségvetési és váaati feügyeeti eenőrzési tevékenységének, vaamint a beső eenőrzési rendszere rnűködésének vizsgáatáró 1993. ápriis 142.
A:z eenőrzést vezette: Kssváry György igazgatóheyettes A:z eenőrzést végezték: Baázs Andrásné Kvácsné Szepesi Etei Mnár Jás Nagy Aksné Surányi Tamás Csizmadia József Hajna István Varga Idikó számvevő-tanácss számvevő-tanácss számvevő főtanácss számvevő küső szakénő küső szakénő küső szakénő
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK v -23-53/1992/93. Témaszám: 134. JELENTÉS a minisztériumk, rszágs hatáskörű szervek kötségvetési és váaati feügyeeti eenőrzési tevékenységének, vaamint a beső eenőrzési rendszere müködésének vizsgáatáró A minisztériumk, rszágs hatáskörű szervek (tvábbiakban: közpnti áamigazgatási szervek) feügyeete és a kötségvetési eenőrzés hatáya aá tartzó önáó kötségvetési szervek száma - a Hnvédemi Minisztérium fejezet nékü, az I. 1-i adatk szerint - az 1989. évi 506-ró 1992-re 607-re emekedett. (A HM adatait az összesítésné figyemen kívü hagytuk, egyrészt a fejezet sajáts szervezeti rendje, másrészt a vizsgát időszakban bekövetkezett jeentős szervezeti átrendezödések miatt.) Az eenőrizendő pénzügyi nagyságrendet érzéketeti, hgy a közpnti kötségvetési szervek 1991. évben mintegy 342,9 Mrd Ft működési, fenntartási céú kiadást tejesítettek. A közpnti áamigazgatási szervek feügy()ete aá 1989. évben 304, rníg 1992. évben (I. 1-i áapt szerint) 268 váaat tartztt. A vizsgáat céja annak értékeése vt, hgy a közpnti áamigazgatási szervek és intézményeik eenőrző tevékenysége hgyan feet meg rendetetésének, mennyiben segítette eő a gazdákdás cészerűségét, eredményességét és szabáyszerűségét, vaamint az áami vagyn védemét. Heyzetértékeésünkné figyeemme vtunk az áamigazgatás és intézményrendszerének átaakuására. A vizsgáat megáapításai 27 közpnti áamigazgatási szerv heyszíni eenőrzésén és 5 közpnti szerv számszaki infrmációinaapunak (. sz. meéket). A vizsgáat az 1989-1992. III. negyedévig terjedő időszakra terjedt ki.
-2- I. Következtetések, javasatk Az áami kötségvetés tartós feszütségei az emút években egyre inkább eőtérbe áíttták a kötségvetési szervek működtetésének és gazdákdásának racinaizáását, a beső tartaékk fetárását, a gazdákdásnak - mind a feügyeeti, mind az eenőrzött szerv részére hasznsítható - cészerűségi, eredményességi és törvényességi (szabáyszerűségi) szempntk szerinti értékeését. A kötségvetési eenőrzési tevékenységet ehhez igazdva keett megszeevezni és ennek szgáatában keett a beső eenőrzésnek az intézményvezetést segítenie. A közpnti áamigazgatási szervek vezetői sk esetben még mst sem ismerték fe az eenőrzésnek- mint az irányítás egyik aapvető eszközének - a jeentőségét és így tartós emaradás tapasztaható a követeményekke szemben. Bár heyenként jó irányú emzduás is érzékehető az eenőrzési tevékenységben, de nem ez a jeemző. A kötségvetési és a beső eenőrzés az áamigazgatás egészében nem épett eőre, rendetetésének igen mérséketen feet meg. Ez összefügg azza, hgy az eenőrzést rangn au, másdagsan kezeték, a feügyeetét asóbb vezetői szintekre adták (így hiányztt a függetensége), a szeméyi fetéteeket nem megfeeően biztsíttták, tvábbá emaradt az eenőrzés beszámtatása és heyzetértékeése. Ennek következtében frduhattt eő, hgy a kötségvetési eenőrzést több heyen nem a jgszabáyban eőírt gyakriságga szervezték meg, sőt esetenként huzamsabb időn át nem a jgszabáy szerinti tartamma és jeegge működtették. A vizsgáati jeentésekben a kritikai és az k-kzati összefüggések szerinti értékeés hiánya vagy a megáapításk érdemi hasznsításának, ietve a szükséges intézkedéseknek az emaradása ényegében az eenőrzés rendetetésszerű működését kérdőjeezi meg. Az eenőrzések tartamiag hiánys eátása azt jeenti, hgy hatéknysági és szabáyszerüségi szempntbó a működés, a gazdákdás yan ényeges terüetei képezték az értékeés fehérft-ját, mint pédáu a feadat- és a szervezetrendszer (étszárnk) összhangja, a kötségvetési tervezés és az eőirányzatmódsításk megaapzttsága, vagy a kötségvetési beszámó és méreg vaódisága. u a tény, hgy az eenőrzés huzamsabb időn keresztü tartamiag hézags vt, magában rejti annak veszéyét, hgy az érinteten terüeteken a cészerűten és szabáytaan gazdákdás fetáratan maradt, számttevően rntva így a kötségvetési eszközök hasznsuását. A feeősség iberáis kezeése, a szankciók emaradása az eenőrzés szabáytaanságktó, muasztásktó vaó visszatartó erejét gyakran ényegesen gyöngítette.
-3- A beső eenőrzés működése - bár heyenként tapasztaható eőreépés - visznyag szées körben nem feet meg a követeményeknek. Átaában jeemző vt, hgy a beső eenőrzés nem képezett hézagmentes rendszert, nem érvényesüt töretenü a rendfenntartó, a szabáys működést, a cészerű gazdákdást eősegítő funkciója. A beső eenőrzés egységes rendszere sk heyen azért nem épüt ki, mert a működési, a gazdákdási fyamatk és az eenőrzési tevékenység egymássa összehangt szabáyzására hibákka, következetenü kerüt sr. Csak krátzttan vaósut meg az az evárás, hgy az eenőrzés eőre szabáyzttan, közvetenü kapcsódjn az intézményi feadateátási, gazdasági, ügyvitei és vezetési fyamatkhz. A vezetői eenőrzés többnyire a követemények irányában - de nem mindenütt egységesen és vaamennyi eszközében - fejődött. A vezetők pénzügyi jgkörének gyakrását száms heyen a gazdákdási köteezettségekhez kapcsódó hatáskörök, feeősségek nem egyértemű rendezettsége, ietve zárt rendszerének hiánya gátta. Ez következményeiben esetenként a gazdákdás rendjét, fegyemét is veszéyeztette. A függetenített beső eenőrzés gyakran a szabáyszerűségi kérdéseket heyezte eőtérbe, így a gazdákdás cészerűségi és eredményességi szempntú értékeéséve csak szűkebb körben segítette a vezetést. Ennek következtében és a ritkább kritikai értékeések miatt az eenőrzések hasznsítása, hatéknysága mérséket vt. Az áamigazgatási szervek tevékenységében a váaati feügyeeti eenőrzés több heyen indkatanu háttérbe szrut. A feügyeőbizttságk étrehzásának ehetőségéve az aapító szervek kisebb hányada - és nem mindig tejes körben - ét. Esetenként működésüket nem kisérték keő figyeemme. A váaati feügyeeti eenőrzéseket több esetben nem a jgszabáyi követeményeknek megfeeően szervezték meg. Ennek ka részben a privatizációs fyamatk, ietve az ezze kapcsats aapítói döntések ehúzódása vt. Az emút években az átfgó váaatfeügyeeti eenőrzés szerepének visszaszruásáva - esetenként megszűnéséve - az áamigazgatási feügyeet egyik egfntsabb eszközérő mndtt e, ameye segíthette vna az áami vagyn hatékny működtetését. Amennyiben az áamigazgatási feügyeet aatt áó váaatk - a privatizációs törvények aapján- társasággá aakunak, úgy áami tuajdnsi eenőrzésük az 1988. évi VI.
-4- törvény eőírásai szerint megdttnak tekinthető. Ugyanakkr nem egyérteműen szabáyztt a minisztériumk szerepe az rszágs közszgátató tevékenységet eátó gazdákdó szervezetekke kapcsats tuajdnsi jgk gyakrásában. A törvény nem rendekezik egyérteműen arró, hgy a minisztériumk a vagyn működtetéséhez miyen nyivántartási és értékeési rendszert köteesek akamazni, tvábbá miyen szervezette dják meg a tuajdnsi jgk gyakrását (minisztériumi apparátussa, e céra szervezett kötségvetési intézménnye vagy az ÁV Rt-hez hasnóan működő gazdasági társaságga). A kötségvetési szervek feügyeeti jeegű pénzügyi-gazdasági eenőrzését (kötségvetési eenőrzés) és beső eenőrzését, vaarnint az áamigazgatási feügyeem váaatk feügyeeti eenőrzését meghatárzó jgszabáyk az emút évek srán többször módsutak. A tapasztaatk szerint aznban a gyakrat skszr etért a jgszabáykban rögzített követeményektől Ennek szankcináására visznt - a beső eenőrzés egyes eseteit kivéve - átaában nem kerüt sr. Az áarnháztartás gazdákdásának eenőrzésében 1990. évtő ényeges vátzást jeentett az Országgyűés eenőrző szervének, az Áami Számvevőszéknek a étrehzása. Az áamháztartásró szóó 1992. évi XXXVIII. törvény rendekezik a számvevőszéki és a kötségvetési eenőrzésrő, a kötségvetési szervekné a beső eenőrzés megszervezésének és működtetésének köteezettségérő, vaarnint az adók és más befizetések eenőrzéséről Ugyanakkr nem szabáyazza az áarnháztartás arendszereihez kapcsódó váakzói vagyn eenőrzését (tuajdnsi eenőrzés). Újabb vátzás, hgy az áarnháztartási törvény aapján a Krmány 1993..!9-éve étrehzta saját eenőrző szervét, a Közpnti Számvevöségi Hivatat. A Hivata étrehzásáva és a számvevőségek tervezett feáításávaétrejönnek a fetéteei, hgy a Krmány fyamatba építve eenőrizze a közpnti kötségvetés bevéteeit és kiadásai t. Így ekerühetők ennének a 1211993. (I.8.) Krm. rendeet szerinti párhuzams eenőrzések az ÁSZ-sza. Az eenőrzés jgi szabáyzásának vátzásai az utóbbi időben azza jártak, hgy - néhány új eerc01zési frmát kivéve- az eenőrök jgai és köteezettségei nincsenek meghatárzva, ugyanakkr a pénzügyi-gazdasági eenőrzésnek és a beső eenőrzésnek nincs evi irányító ja.
-5- Az eenőrzés megáapításai aapján a következőket javasjuk: 1. A Krmány a) az áamháztartási törvény szeemében dgzzn ki intézkedési prgramt a kötségvetési eenőrzés és a kötségvetési szervek beső eenőrzésének tvábbfejesztése érdekében, figyeemme a Közpnti Számvevőségi Hivata étrehzására, ietve a számvevőségek feáítására; Ennek keretében - tekintse át a kötségvetési eenőrzés, vaarnint a kötségvetési szervek beső eenőrzése heyzetét, rendetetését és szervezeti eheyezését az áamigazgatásban, ietve az áamháztartásban, - méregeje a jgi szabáyzás indkt m6dsítását (a jgszabáyi m6dsításná vizsgája meg a kötségvetési eenőrzés gyakrisága differenciát megáapításának cészerűségét - p. biznys kötségvetési nagyságrend és egyszerű feadatrendszer esetén 3 évenkénti eenőrzés - a m6dsítássa kényszerítse ki az eenőrzés fntsságának megfeeő kezeését, szeméyi fetéteeinek biztsítását, tartami színvnaát, a gazdákdás feeősségének érvényesítését és az eenőrzési tapasztaatk maradéktaan hasznsítását, rögzítse a feeősséget az eenőrzésrő szóó jgszabáyi eőírásk betartásáért); b) szabáyazza a minisztériumkhz tartzó rszágs közszgátató tevékenységet eátó gazdákdó szervezetekke kapcsats áami tuajdnsi eenőrzést. 2. A közpnti áamigazgatási szervek a) rendejék e intézményeik részére a beső szervezeti, működési és gazdákdási szabáyzataik feüvizsgáatát és szükséges megújítását, kiigazítását úgy, hgy azkhz a fyamatba épített eenőrzés szervesen ieszkedjen; b) szrgamazzák intézményeik feé a függetenített beső eenőrzés szeméyi és egyéb fetéteeinek megteremtését, az eenőrzés feügyeetének jgszabáy szerinti rendezését és az eenőrzés szervezett, követeményeknek megfeeő működtetését; c) m6dszertani útmutatók kiadásáva, a beső eenőrzés heyzetének fejezet szintü értékeéséve segítsék annak megerősítését, hatéknyságának javítását.
-6- II. Részetes megáapításk A. Kötségvetési eenőrzés A feügyeeti jeegű kötségvetési eenőrzés szabáyait a többször módsíttt 23/1979. (VI.28.) MT rendeet és a 96/1987. (XII.30.) PM rendeet írta eő. A szabáyzás szerint a miniszter, az rszágs hatáskörű szerv vezetője a feügyeete aá tartzó önáó kötségvetési intézményné feügyeeti jeegű kötségvetési eenőrzést végez, ameyet két évenként ke megtartani. Az eenőrzés céja a rendekezésre áó eszközökke vaó gazdákdás hatéknyságának és szabáyszerűségének, vaamint az aapító határzat szerinti tevékenység értékeése. Az eenőrzés a feügyeeti irányítás részét képezi, ameyet a feügyeeti szervek az áam tuajdnjgát érvényesítve gyakrnak. Az eenőrzés az intézmények gazdákdását ényegében tejes keresztmetszetben értékei Így vizsgánia ke a finanszírztt feadatk és szervezetek indktságát, az önfinanszírzó képesség javítását, a bevétei ehetőségek fetárását, a pénzeszközök fehasznáásának cészerűségét, az erőfrrásk működtetésének hatéknyságát, a működés és a gazdákdás szabáyzttságát és szabáyszerűségét, vaamint a beső eenőrzés hatéknyságát. Ezeknek a jgszabáyi követeményeknek az eenőrző tettek eeget. szervek a következők szerint. Az eenőrzési feadatk végrehajtása A közpnti áamigazgatási szervek jeentős hányadáná a két évenkénti kötségvetési eenőrzési köteezettségnek nem tettek eeget, ietve a feügyeetük aá tartzó kötségvetési intézmények egy részéné (vagy egészéné) ezt nem hajttták végre. Ezáta a módsíttt 23/1979. (VI.28.) MT rendeet 97. paragrafusában az eenőrzés gyakriságáró szóó eőírást megsértették. A két évné régebben eenőrzött szervek aránya összességében 1989-ben és 1991-ben egyaránt 19 %-t tett ki és az 1992.. féévi adatk sem utatak javuásra. A két évné régebben eenőrzött szervck száma 1989-ben hat, míg!991-ben nyc áamigazgatási szervné vt jeentösebb arányú. Mindkét évben jeemző vt ez az NM-né, az ÜSZF-né, a PM-né, az MKM-né és az OTSH-ná, ietve jgeőd jeikné.
-7- Az MM-né 1992-ben (várható adatk szerint) az eenőrizendő szervek 72 %-át, az OMMF-né 100 %-át (3 intézmény), az NGKM-né (4 intézmény) több mint a feét, míg a KTM-né mintegy a feét kétévné régebben eenőrizték. A kötségvetési eenőrzést több esetben nem a jgszabáyi eőírásknak megfeeöen szervezték meg. Heyenként huzamsabb időn át nem működtették az eenőrzést, másh cé- vagy témavizsgáatkka próbáták heyettesíteni az átfgó értékeést. Az OMMF-né 1990-tő egyátaán nem tettek eeget a két évenkénti eenőrzésnek, ugyanakkr cé- és témavizsgáatt sem végeztek. A KTM-né és az OTSH-ná az új szervezet éetbe épésének eső kötségvetési eenőrzést nem szerveztek. évében Az NGKM-né és az MM-né a jgszabáyi eőírásk szerinti tartamma két évenkénti eenőrzést nem végeztek, az intézményi gazdákdás egészét nem értéketék. (Módsíttt 23/1979. (VI.28.) MT rendeet 96. par. (2) bek. és a 96. 1 1987. (X.30.) PM rendeet 3. par. () bek.). Eheyett cé-, ietve témavizsgáatkra kerüt sr. Más esetekben a két évenkénti eenőrzések meett a szükséges cé- és témavizsgáatk megtartása is nehézségekbe ütközött a szűk eenőrzési kapacitás míatt. A két évenkénti eenőrzésen kívü középtávú tervidőszaknként egyszer, a szakmai tevékenység értékeésére is kiterjedő eenőrzést írt eő a Minisztertanács rendeete 1991. évig. E kmpex eenőrzésre átaában csak szűkebb körben és mérséket eredménnye kerüt sr. Egyes heyeken aznban még a jgszabáyi eőírás hatáytaarutását követően is kedvező gyakrat tapasztaható. A BM-ben az eenőrzések súypntja a kmpex eenőrzések feé tódtt e, a szakmai terüetek bevnásáva, a vizsgáandó szervektő függően, esetenként a szeméyi fetéteek jeentős kncentráásáva. Az FM-ben a vizsgát időszakban csaknem minden kötségvetési eenőrzést a szakmai fősztáyk közreműködéséve fytattak e, az eenőrzési és a szakmai terüet zavartaan együttműködéséve. Az eenőrzések tartami színvnaa a vizsgát esetek számttevő hányadáná nem eégíti ki a követeményeket. Az eenőrzés főként az IM-né, az MM-né és a KTM-né vt aacsny színvnaú. Mérséket színvnaú vt az eenőrzési munka a Miniszterenökségné és az MK Ügyészségné, ugyanakkr az átagná jbb színvnaúnak minősíthető a KHVM-né és az IKM-né. A jeentések összeáításáná jeemző hiánysság vt - differenciát megjeenéssei - az ismertető, eíró részek túztt mértéke, a kritikai értékeés, ietve a minősítés háttérbe
-8- szruása, az k-kzati összefüggések, a rendszerbei kk nem keő fetárása, heyenként a szabáyszerüségi szempntk túságs eőtérbe kerüése, ugyanakkr a cészerűségi és hatéknysági szempntú értékeés kis súya és sk esetben a hasznsítható javasatk emaradása. Ezek a hiánysságk az eenőrzés szakmai követeményrendszerétő, vaarnint a jgszabáyi eőírásktó vaó etérést jeentenek. Az eenőrzések gyakran ényeges gazdákdási terüetek értékeését meőzték, így az intézményi gazdákdás tejeskörü megítéésére hsszabb tá vn sem kerüt sr. Így több esetben emaradt a feadat- és a szervezetrendszer (étszámk) összhangjának, a kötségvetési tervezés és az eőirányzat módsítási igények megaapzttságának, a kötségvetési beszámó és méregvaódiságának, a beső eenőrzési rendszer működésének, vaarnint az intézmények - váakzásba befektetése esetén - tuajdnsi eenőrzésének értékeése. Egyes minisztériumkná még a étszám- és bérgazdákdást is aig érintették (IM). Ugyanakkr kedvező, hgy heyenként fekérték a kötségvetési eenőrzés szervezetét az Áami Számvevőszék vizsgáatait követően megteendő intézkedések eenőrzésére (KHVM, MM, KSH). A feeősség megáapításának gyakrata, az erre vnatkzó jgszabáyi eőírásk (9611987. (XII.30.) PM rendeet 18. par.) figyemen kívü hagyása, esetenként az efgadhatatan iberaizmus gátták az eenőrzési tapasztaatk megfeeő hasznsítását és a gazdákdás rendjének, fegyemének megsziárdítását. Az ejáró revizrk többször, indkt esetekben, a jgszabáy áta meghatárztt muasztásk akamáva sem áapíttták meg a feeősséget. Ezt a hiánysságt az NM-né, az MM-né, a PM-né, a KM-né és a KSH-ná áapíttta meg a vizsgáat. Az FM-né visznt vaamennyi muasztásért átaáns érvénnye az intézmények eső számú vezetőit tették feeőssé, nem vizsgáták ki, ietve nem vizsgátatták ki a szeméyre szóó feeősséget. Az eenőrzések reaizáási gyakrata, annak határzatausága heyenként nem segítette keően a megáapításk miné jbb hasznsítását, az eenőrzés súyát nem növete. A zárótárgyaás rendszerét heyenként nem akamazták, így a megteendő intézkedéseket szeméyes gndatcsere keretében nem aapzták meg. Esetenként emaradt az intézkedési tervek összeáítása vagy azk feüvizsgáata, tvábbá az intézkedések végrehajtásának következetes számnkérése. Utóeenőrzést többségében a következő kötségvetési eenőrzés keretében tartttak. Egyes esetekben aznban az indkt küön utóeenőrzéseket - a szűk eenőri étszám miatt - nem hajttták végre. A fetárt hiánysságak megszüntetésére heyenként és esetenként emaradt az érdemi intézkedés (Miniszterenökség, MTA, KSH).
-9- Az eenőrzések hatásfkát rnttta, hgy a jeentésekben rögzített muasztáskat és. feeősségfevetéseket nem mindig követte a tényeges feeösségre vnás. Az MTA-ná a Mátraházi Üdüő, a Müszerügyi Szgáat és a Baatni Limnógiai Intézet esetében maradt e a feeösségre vnás. A KSH-ná nem érvényesítették a feeösséget az Áami Népességnyivántartó Hivata és a Gazdaságkntató Intézet eenőrzését követően. Kedvező, hgy az MKM-né és az IKM-né a feeősség kezeésének körütekintő, a jgszabáynak megfeeő gyakrata vt tapasztaható. Az MKM-né gyakran és indktan vetették fe a feeősséget. A feeösségre vnás keretében heyenként a feeöst pgári peres ejárás keretében kártérítésre köteezték (Közpnti Múzeumi Igazgatöság) vagy áásábó fefüggesztették (Baatni Gyermekközpnt), büntető ejárást és kártérítést kezdeményeztek (Nemzetközi Hungarógiai Közpnt), emeett eőfrdut, hgy fegyehni ejárásn kívü vezetőcserét hajtttak végre (Magyar Táncművészeti Főiska). 2. Az eenőrzési tevékenységet befyásó tényezök a) Az eenőrzés áamigazgatási szerven beüi heye, szerepe, jgáása aapvetőerr meghatárzza annak érdemi működését, függetenségét és fetéterendszerét. A vizsgát években gyakri vt, hgy a kötségvetési eenőrzés feügyeetét az áamtitkárheyettesné aacsnyabb szintre heyezték. Ez az áamigazgatási szervek több mint 40 %-áná frdut eő még 1992-ben is (MK Ügyészség, Miniszterenökség, OMFB, ÜSZF, OTSH, PM, KFI, KTM, MTA). A HM-né 1992. eőtt az eenőrzések végrehajtásáhz - a szerv vezetőjének, vagy heyettesének aárendet - függeten szervezet nem műk:ödött. Az eenőrzés így a feső vezetéstő etávdtt, nem önáó szervezetként működik, ami függetenségét nem biztsítja. Kedvezőten, hgy az utóbbi időben megaakut új szervezetekné is fősztáyi szervezeten beüre srták a kötségvetési eenőrzést (OTSH, KTM). Ugyanakkr néhány heyen az eenőrzés jeentőségének feismerését mutatja, hgy - a krábbi évekke szemben - magasabb rangra, áamtitkári feügyeet aá heyezték a kötségvetési eenőrzést (BM, FM, IKM). Az MM-né a feső vezetéshez kapcst, függeten eenőrzési szervezetet építettek ki és az eenőrzés tapasztaatait rendszeresen értéketék A minisztériumi szervezeti és működési szabáyzatkban (SZMSZ) heyenként nem vagy nem megfeeőerr határzták meg a. kötségvetési eenőrzési tevékenységet,
-10- annak szervezeti és szeméyi fetéteeit, ami hzzájárut az eenőrzés rendezetenségéhez, működési gndjaihz. Az NGKM-né és a KTM-né nem rendekeztek az eenőrzési eátásáró, szervezeti, szeméyi fetéteeirő. feadatk A KHVM-né az Eenőrzési Osztáy - az SZMSZ szerint - az áamtitkár feügyeete aatt, de nem önáó sztáyként müködik, így vezetőjének jgáása rendezeten. A KSH-ná cészerűten vt, hgy a tiks ügykezeési feadatkat is az Eenőrzési Osztáyhz csatták. Az eőzőek meett az eenőrzés nem jeentőségének megfeeő kezeését mutatja, hgy az áamigazgatási szervek vezetése skszr nem keően támaszkdtt annak megáapításaira, javasataira és tevékenységének vezetői fórumkn vaó megtárgyaása is többnyire emaradt. Iyen módn az eenőrzés nem váhattt az irányító munka szerves részévé. b) A vizsgát időszakban a kötségvetési eenőrzés hatáya aá eső szervek száma (HM nékü) összességében 20 %-ka emekedett. Ezze szemben az eenőrzési apparátusk áásheyei 37 %-ka, a tényeges étszámk pedig 43 %-ka csökkentek. Az eenőrzési feadatk növekedésemeett több heyen a szeméyi fetéteek rmttak, csökkent az eenőrzést eátók étszáma, ietve az tartósan eégteen vt. Az eenőrzési feadatk az NM-né 12 %-ka, a KHVM-né 160 %-ka, az OTSH-ná pedig hármszrsára növekedtek. Ezze szemben az eenőri áásheyek és a tényeges étszámk az NM-né 50 %-ka, ietve 37 %-ka, a KHVM-né 67 %-ka, ietve 62 %-ka, míg az OTSH-ná 25 %-ka, ietve 75 %-ka csökkentek. Az MTA-ná az eenőrzési feadatk 15 %-ka, az eenőri áásheyek és a tényeges étszám visznt 29 %-ka csökkent. Az FM-né a feadatk 20 %-{JS növekedése meett az eenőri áásheyek vátzatank maradtak, míg a tényeges étszám egyharmadda csökkent. Az MM-né 1992-ben 23 intézmény eenőrzéséhez (és a beső eenőrzés eátásáhz) 3 eenőri státnszt rendetek, ami nem aránys a feadatkka. Az MKMben a vizsgát időszak egészében eégteen vt a tényeges étszám. A étszámfeszütségeket az NM és a KNM megbízáss jgvisznyú fgakzta- táskka, míg az FM részfgakzásúakka igyekezett enyhíteni. Az MM csak mérséketen, az OTSH pedig nem ét ezze a ehetőségge az 1992. évben. Más fgakztatási frmát a PM is csak kismértékben akamaztt.
-- Az eenőrzés szeméyi fetéteeit rnttta, hgy a rendekezésre áó áásheyek 1991-ben és 1992.. féévben csak részben vtak betötve. Az üres áásheyek aránya a HM-né 33 %, ietve 25 %, az FM-né 25 %, ietve 50 %, az MM-né 55 %, ietve 22 %, az MKM-né 30-30 %, az OTSH-ná 1992-hen 67%, míg a KSH-ná 67%, ietve 33% vt. A PM-né11991-hen mind a 3 ááshey hetöteten vt. Az eenőrzést eátók fekészütsége csak részben fee meg a követeményeknek. A 9611987. (XII.30.) PM rendeet eőírta, hgy a kötségvetési eenőrzést csak egyetemi, főiskai végzettségge és fesőfkú kötségvetési képesítésse ehet eátni. Az 1992. évben a revizri ámány 80 %-a rendekezett fesőfkú iskai végzettségge. Ez az arány javuó irányzatt mutat az 1989. évi 73 %-ka szemben. A szakképesítést tekintve 1992-ben a revizrk 9 %-ának vt kevees könyvvizsgáói és 49 %-ának fesőfkú kötségvetési (méregképes könyveői) szakképesítése. A tvábbi 42 %-nak nem vt meg az eőírt szakképesítése. A revizrk szakképesítés szerinti fekészütsége rmtt 1989-hez képest, mert a fesőfkú kötségvetési képesítésse kevesebben rendekeznek, ezek aránya O %-ka csökkent. Az 1992. évhen az MTA-ná a revizri ámánynak 80 %-a, az MM-né150 %-a, a BM-né 21 %-a csak középiskai végzettségge rendekezett. A BM-né a revizri ámány 79 %-a, az NM-né és az MM-né 50 %-a, a KHVM-né és a HM-né 67 %-a nem rendekezett a fesőfkú kötségvetési képesítésse. A HM-né ebhen közrejátsztt az, hgy katnai, műszaki és jgi képzettségűek fgakztatására is szükség van, akik esetéhen a kötségvetési szakképesítés aói fementést a vizsgát időszakhan még nem kezdeményezték. Az iskai végzettség, de főként a szakképzettség szerinti színvna még akkr sem mndható kieégítőnek, ha figyeembe vesszük, hgy a rniniszter, az rszágs hatáskörű szerv vezetője biznys esetekben az eőírt képesítés megszerzése aó fementést adhat. A főfgakzású revizrk havi átags keresete 1989-rő 1992-re két és fészeresére- 21,1 e Ft-ró51,9 e Ft-ra- nőtt. Az 1992.. féévi adatk szerint a kereseti szint jeentősen szór6dik. Egyes áarnigazgatási szervekné határztt törekvés tapasztaható a revizrk fkzttabb anyagi megbecsüésére, itt a keresetek az áarnigazgatás átagná jóva magasabbak (p. FM, HM, PM, Miniszterenökség, OMFB; 63-67 e Ft). Az áarnigazgatás átagtóényegesen emaradnak a keresetek az OTSH-ná (30 e Ft), a KSH-ná (34 e Ft), az MKM-né (36 e Ft), a KTM-né (37 e Ft) és az MTA-ná J39 e Ft). Jeentős részben az adtt áarnigazgatási szerven beüi átagnak feenek meg a revizri keresetek. A bérezési ehetőségek aznban gyakran krátt szabtak a kvaifikátabb munkaerő akamazásának.
- 12- c) Az eenőrzések ejárási gyakrata esetenként nem segítette eő azk jgszabáyk szerinti, szakszerű végrehajtását. Az éves (fééves) eenőrzési terveket többségében a fesőszintű vezetők (miniszter, áamtitkár, enök, főtitkár) hagyták jóvá. Egyes esetekben aznban már a tervekben megfgamazták a két évenkénti eenőrzési köteezettségtő vaó entaradást, amive így eőre számtak (p. PM, MM). Más esetben az eenőrzési terv frmáis vt, mive az eőirányztt feadatk tejesítése szeméyi kapacitássa nem vt megaapzva (KTM). A jóváhagytt eenőrzési tervek heyenként időbeni ütemezést, az eenőrzések kezdésének és befejezésének időpntját nem tartamazták, így keő szervező erőve nem rendekeztek (IM, FM, KSH). Az eenőrzési prgramk nagy mértékben befyásták a vizsgáatk eredményességét. Az eenőrző szervek gyakran aapvető kérdéseket hagytak e a prgrambó (IM, PM), ugyanakkr nem emeték ki a kucsfntsságú, aktuáis és az intézményi sajátsságkhz igazíttt szempntkat (MTA, PM, KTM). A prgrarnak szervezési része heyenként néküözte a szükséges knkrétságt. Nem határzták meg az eenőrzésben résztvevőket, a határidőket (FM), vaamint a revizrak közötti munkamegsztást (FM, PM). Ez kizárta vna a feadat végrehajtásáért vaó szeméyes feeősség érvényesítését. Az MM-né a vizsgáatkat átaában nem aapzták meg eenőrzési prgramkkal Ennek hiánya azza járt, hgy esetenként a gazdákdás ényegi kérdéseinek vizsgáata entaradt és nem vt számnkérhető a prgramfegyeem sem. Néhány esetben a prgrarnak cératörő, megaapztt összeáításáva is ehetett taákzni, ah a gazdákdás egfntsabb kérdéseinek értékeését irányzták eő, úgy, hgy figyeemme vtak az aktuaitáskra és a vizsgáandó szervek sajátsságaira is (BM, HM, KHVM, FM). Esetenként a jgszabáy eőírásaitó etérően jártak e az eenőrzések végrehajtása srán. A KTM az Asó-Tiszavidéki Környezetvédemi Feügyeőségné 1992. évben tarttt eenőrzését - a számvitei rend hiánysságaimiatt - fefüggesztette, de nem áapíttták meg az intézmény vezetőjének és a számviteért feeős vezetőnek a feeősségé (96/1987./XII.30J PM rendeet 15. par. (2) és (5) bek.). Az MTA eenőrzései srán több akamma az Akadémia Kutatási Aapjába történő Iefizetés emaradását áapíttták meg. Az eőírásk szerint büntető jeegű Iefizetést keett vna kezdeményezni, ietve erendeni, - még akkr
-13- is, ha ez összességében csak 23,7 e Ft befizetését jeentette vna -erre aznban főtitkári döntés aapján (egy esettő etekintve) nem kerüt sr (23/1979. NI28J MT rendeet 91. par.). Az MKM-né gyakri vt a prgramfegyeem megsértése anékü, hgy a prgramt az azt kiadó vezető engedéyéve módsíttták vna (96/1987. IXII.30J PM rendeet 12. par. (4) bek.). B. Besö eenőrzés A kötségvetési szervek beső eenőrzésérő ugyanazk a jgszabáyk rendekeznek, ameyek a kötségvetési eenőrzésről Eszerint a kötségvetési szervek beső eenőrzési rendszerének eő ke segítenie az intézményi feadatk ésszerű, miné kisebb ráfrdítássa vaó eátását, vaamint a feadatk eátásában a beső rendet és fegyemet, az áami tuajdn védemét A beső eenőrzés akkr töti be rendetetését, ha a beső irányítási rendszer szerves részéve, prduktív eemévé váik és eősegíti a vezetői döntések megaapzttságát. A beső eenőrzést a vezetői,- a munkafyamatba épített- és a függetenített eenőrzés egységes rendszere áta ke működtetni. A beső eenőrzés rendszerét, mechanizmusát az intézményi működés átfgó szabáyzásáva ke megaapzni. A szabáyzás szerint a függetenített beső eenőrzés a kötségvetési szerv vezetőjének közveten feügyeete aatt á. A beső eenőrzési rendszer kiaakításáért, szabáyzttságáért és hatékny működéséért a kötségvetési szerv vezetője a feeős.. Az eenőrzési rendszer müködése A beső eenőrzés a vizsgát időszakban az intézmények jeentős részében emaradt a követeményektő, mert nem építettek ki yan rendszert ameyben az eenőrzés hárm eeme - a vezetői, a munkafyamatba épített és a függetenített eenőrzés - egymást erősítő és kiegészítő módn működne. Így a szükségesné kisebb szerepet tötött be a beső rend és fegyeem fenntartásában, vaamint az intézményi irányításban. A vezetöi eenörzések többnyire eősegítették a gazdákdás rendjét. Száms eszköze közü a vizsgát körben a beszámtatásk, azn beü küönösen a vezetöi értekezetek rendszere funkcinát jó. A munkaértekezetek tervszerüségét, hatéknyságát jó segítették a feadattervek, tvábbá a döntésekrő szóó, azk végrehajtását, számnkéré-sét szgáó dkumentumk (p. MTI, MR, PM, OMMF, FM és
- 14- egyes intézményeik:). Az NM egyes intézményeiné jeentős közveten heyszíni eenőrzésének. szerepe vt a vezetők Másutt a beszámitatásk még nem akttak egységes és fyamatsan műk:ödtetett rendszert. Azkat utóag dkurnentáisan nem rnindig ehetett nymnkövetni, s így hatásfkuk nem vt keően mérhető. Rnttta a beszámitatásk hatéknyságát, hgy a döntések, utasításk végrehajtásának eenőrzése nem ritkán emaradt. A KM-né a dgzók; rendszeres és eseti beszámtatása kivéte nékü emaradt. Az infrmáció rendszerre épüö vezetői eenőrzés a szikségesné kisebb, de átaában növekvő szerepet kaptt (MTI, MTA, OMMF). Nem kieégítő szervezettsége ugyanakkr esetenként hátrátatta a pénzügyi gazdasági fyamatk figyeemrne kísérését, a szikséges intézkedések kezdeményezését (p. FM egyes intézményei). Az aáírási jgkör gyakrásában a vezetői eenőrzést - többnyire az eenőrzött időszak eső feére jeernzően - gyakran a szabáyzatanság, ietve esetenként szabáyeenes gyakrat gyengítette. A k;öteezettségváaás, utaványzás, eenj~gyzés, érvényesítés rendjét nem, vagy egyes vnatk;zásában nem a 4/1991. (II.2.) PM rendeet eőírásának megfeeöen szabáyzták (MTI, MTA, MM egyes intézményei). Esetenként hiánysan gyakrták az aáírási jgkört, átaában a köteezettságváaásk eenjegyzése és az érvényesítés vt hézags (MTA, PM, MM egyes intézményei). A munkafyamatba épített eenőrzés eredrnényessége a vizsgát szervekné vátzó vt, heyenként színvnaa javut. Több heyen az eenőrzés efgadható szinvnaára utatak, hgy csak kis számban frdutak eő munkahibák (KM, MKM, NM). Más esetekben a munkafyamatba épített eenőrzés nem műk:ödött megfeeően. A munkafyamatba épített eenőrzés eégteenségemiatt a szerv késedemesen tett eeget jövedeemadó eö1eg átutaási köteezettségének, ezért jeentős összegű késedemi pótékt fizetett (Pest Megyei Rendőrfó'kapitányság). A szakeenőrzések önáósut frmái (pénztáreenőrzés, szárnaeenőrzés, stb.) többnyire kieégítően funkcinátak. Az eenőrzés hézags működése rniatt munka!iibák maradtak fetáratanu, esősrban a házipénztári eszámás rendjének kiaakításában, a köteezettségváaás, eenjegyzés, érvényesítés, utaványzás fyamatában, az eőegeszámásban és nyivántartásban, vaarnint a etárzásban.
- 15- A beső eenőrzés működését ugyanakkr nem mindenütt aapzta meg keően a működési és a gazdákdási fyamatk szabáyzása. Az intézményi feadatk, a jgszabáyk vátzását gyakran nem követte, vagy nem keő ütemben követte a beső reguáció. Így skszr egyes fyamatk szabáyzása emaradt, vagy egyes beső rendekezések - részben vagy egészben - krszerútienné vátak. A vizsgát intézmények széesebb körének nem vt, vagy eavut az SZMSZ-e, számarendje, etárzási, házipénztárkezeési szabáyzata, stb. Ezek a hiánysságak a munkafyamatba épített eenőrzés befyásták. működését kedvezőtenü Az ügyvitei szabáyzatkban, munkaköri eíráskban az eenőrzési feadatk rögzítésének az emaradása, a számvitei, pénzügyi fyamatk szabáyzásának hiánya, hiánysságai száms heyen hátrátatták a fyamatba épített eenőrzés szervezettebb működését. Feeős dgzók nem rendekeztek aktuáis munkaköri eírássa (OGY Hivataa, MTA Természettudmányi Kutató Labratórium, Müszaki Fizikai Kutató Intézet). A munkaköri eírásk részben hiányztak, vagy azkban az eenőrzési feadatk nem, vagy nem megfeeöen szerepeitek (MTV). A számítógépes fedgzás kzta feadatvátzásk rögzítésének hiánya miatt, a munkaköri eírásk még nem vtak te jeskörűek (IM). Beső működési, ügyvitei szabáyzatk részben hiányztak, vagy nem vtak krszerüek. A számvitei törvény hatáybaépését követően az intézmények túnymó többségéné a számarend, esetenként egyes kapcsódó szabáyzatk (p. etárzás) nem készütek e. A függetenített beső eenőrzés nem fejődött kieégítően. Tevékenységének szfuvnaa, hatéknysága az intézmények nagybb hányadáná - küönböző kkbó - emaradt a követeményektől A függetenített beső eenőrzés tartami színvnaát meghatárzta, hgy a vizsgáatk többségükben a gazdákdás egy-egy részterüetét (heyenként évenként visszatérően ugyanazt) és esősrban szabáyszerűségi szempntbó értéketék. yen fntsabb hagymánys vizsgáati terietek vtak a etárzás, a biznyati fegyeem betartása, a köteezettségváaásk rendje, a pénztáreenörzés, stb.
- 16- Újabban eőtérbe kerüt heyenként az intézmények működőképességét befyásó terüetek, a váakzásk eredményességének, a befektetések szabáysságának, a ikviditásnak, stb. vizsgáata (KHVM). A beső eenőri jeentések nagybb hányada eíró jeegű vt, érdemi megáapításk nékü. Az kk méyebb fetárása és a minősítés átaában nem vt jeemző. A feeősség fevetéséve evétve étek. Az intézményvezetés munkáját skszr a javasatk sem segítették, hiányuk, vagy kidgzatanságuk miatt (p. Legfesőbb Bíróság, NM, KÜM, MM egyes intézményei). Szűkebb körben vt tapasztaható, hgy az eenőrzés színvnaasan, keő méységben és rendszerszeméette értékete a gazdákdást és jó kimunkát javasatkka segítette az intézkedések megtéteét (MR, BM, KSH egyes intézményei). Ezek közi több fekért szakértők áta végzett vizsgáat vt (MEH, OMMF, PM egyes intézményei). A függetenített beső eenőrzés egyik eggyengébb pntja a reaizáás vt. A vizsgáatkat gyakran nem követte a hiánysságk, szabáytaanságk megszüntetését következetesen és eredményesen szgáó vezetői intézkedés. A tapasztaatk, javasatk hasznsítása skszr frmáisan sem feet meg a követeményeknek. A beső eenőrt nem mindig vnták be a reaizáás fyamatába, a tett intézkedésekrő nem kaptt visszacsatást. Több esetben a vizsgáati megáapításk hasznsítását nem tudták dk:umentáni (p. reaizáó evé, intézkedési terv, utasítás /MTA, MM, PM, FM/). Ezek hiányában az eenőrzések eredményessége, hatéknysága aacsny szintű. 2. A függetenített beső eenőrzést befyásó tényezök a) A függetenített beső eenőrzés feügyeeti rendje - a jgszabáyi eőírás eenére - még mindig sk heyen nem biztsíttta a törzskari jeeget, a tevékenység visznyags függetenségét (23/1979. (VI.28.) MT sz. rendeet 98. par.). Az intézmények!992-ben a függetenített beső eenőrök 36 %-át (1989-ben 31 %-át) nem az intézményi főigazgató irányítása aá heyezték. Kedvezőten, hgy nőtt a gazdasági vezetők feügyeetéhez, vagy az aacsnyabb szinthez rendet beső eenőrök száma, aránya.
- 17- A gazdasági igazgató irányítása aá - ényegében összeférheteteni - tartztt 1989-ben a függetenített beső eenörök 7 %-a, 1992-ben %. Az egyéb szervezeti megdásk aránya 22-23 % között mzgtt. Küönösen gyakri vt az eenőrzés NM és a PM intézményeinél aacsnyabb szintre heyezése a BM, az b) A közpnti áamigazgatási szervek mtézményeiné a függetenített beső eenőrzés frmái egyre vátzatsabbak. A függetenített beső eenőrzést eggyakrabban fő főfgakzású beső eenőr akamazásávaátták e. Több föbó1 áó beső eenőri szeevezetet csak a egnagybb intézményekné müködtettek. Több esetben étek a részfgakzású, a megbízáss jgvisznyú és az szttt mnnkakörű beső eenőr fgakztaásáva. Az intézmények egyharmadáná függetenített beső eenőrt nem fgakztatnak. Ezek egy részéné a tevékenység, a gazdákdás kisebb nagyságrendjéné fgva ez nem is indkt. Az OGY-né az eenőrzés hiánya aznban azza járt, hgy ényeges terüetek (p. frakciók gazdákdása) értékeése maradt e és adtt ehetőséget szabáytaanságk ekövetésére. Az intézmények vezetése fkzatsan. egyre migybb hangsúyt fektetett a függetenített beső eenőrzés szervezeti, szeméyi f eitéteeinek kiaakítására, de az több heyen még nem aránys a feadatkka. Összességében 1989-1992. közöt 13 %-ka emekedett a főfgakzású eenőri áásheyek száma. Emeett szttt mnnkakörben 61 %-ka, megbízáss jgvisznyban 39 %-ka több beső eenőrt fgakztattak. Ugyanakkr vaameyest csökkent a részfgakzású revizrk száma. Heyenként az eőzőektő etérő tendenciák is tapasztahatók. A KHVM-né az intézmények száma több mint két és fészeresére nőtt, míg a beső eenőri áásheyek száma és a tényeges étszám mintegy 30 %-ka csökkent. Az MTA-ná a beső eenőri áásheyek és a tényeges étszám mintegy 70 %-ka, f övei csökkent, mive a KFKI -ná a beső eenőrzési sztáyt megszüntették. A Magyar Teevízióná (MTV) a beső eenőri áásheyeket 45 %-ka, a tényeges étszámt pedig mintegy 40 %-ka csökkentették. Az újnnan étrejött szervezetekné a függetenített beső eenőrzés szervezeti szeméyi fetéteei az indktnáassabb ütemben követték az intézményi struktúra kiépítését, s az a vizsgáat időszakában sem épüt ki, ietve nem funkcinát az
- 18- evárható mértékben (MM, IM, FM, NGKM). A HM-né a kiaakíttt szervezeti struktúrák- a szervezet vezetőjének közveten feügyeetéve működő- függetenített beső eenőri apparátust nem tartamaznak. Kedvezőten vt, hgy a szervezett áásheyeket növekvő arányban nem sikerüt tejeskörűerr és tartósan betöteni. A közpnti áamigazgatási szervek és intézményeik egészében a főfgakzású áásheyek 20 %-a vt 1992-ben betöteten, míg 1989-ben az üres áásheyek aránya 13 % vt. Az üres áásheyek száma a BM-né, HM-né és az NM-né a egtöbb. A függetenített beső eenőrzési kapacitást, tevékenységének hatéknyságát rnttta, hgy több heyen gyakran peratív és nem a munkakörükbe tartzó feadatkra (szabáyzás, heyettesítés, stb.) kaptak megbízást (MEH, PM, MTA egyes intézményei). Eőfrdut, hgy a beső eenőr eenőrzési munkát nem végzett, munkaterve nem vt, feadatainak számnkérése emaradt (MTI). A beső eenőrök iskai végzettsége összességében emarad a 96/1987. (XII.30.) PM rendeet követeményeitő, ugyanakkr többségüknek megvan az eőírt szakképzettsége. A fesőfkú iskai végzettségűek aránya -a kismértékú javuás eenére -nem megfeeő, az 1989. évi 38 %-ka szemben 1992-ben 45% vt. Ez az arány még akkr is kedvezőten, ha tekintetbe vesszük az intézmények nagyságrend szerinti differenciáódását és a képesítés aói fementési ehetőség érvényesítését. Az 1992. évben a sk jeentős intézménnye rendekező NM-né a beső eenőrök 18 %-ának, a KHVM-né 14 %-ának, az FM-né 49 %-ának, az MKM -né 51 %-ának, az IKM -né 57 %-ának, a KM -né 43 %-ának és az MTA-ná 33 %-ának vt csak fesőfkú iskai végzettsége. A függetenített beső eenőrök anyagi eismerésének mértéke dinamikusarr emekedett. A főfgakzású revizrak havi átags keresete 1989-1992. között köze dupájára emekedett, 16,3 e Ft -ró 31,6 e Ft -ra. A szakmai átagtó emaradó szint aznban meghatárzó k az áásheyek betötetenségében, a heyenként tapasztat fuktuációban. Az 1992.. féévi adatk szerint az átaghz képest kiugró a keresete az Áami Vagynügynökség (Á VÜ) beső eenőrének, az átagt meghaadó a Miniszterenökség, az MTV és az IKM intézményei beső eenőreinek. Az átagná rsszabbu fizetik a beső eenöröket a KHVM (27 e Ft), a HM (28,8 e Ft), az FM (29 e Ft) és az MTA (29 E Ft) intézményeiné, vaamint a Magyar Rádióná (MR, 29 e Ft).
- 19- c) A függetenített beső eenőrzés rendjének szabáyzttsága összességében nem javut. Az intézmények tendenciájában növekvő számban és arányban nem tettek eeget a 96/1987. (XII.30.) PM rendeet vnatkzó eőírásainak. A beső eenőrzés működését, fetéteeit és ejárását 1992-ben az intézmények 26 %-áná (1989-ben 24 %-áná) nem szabáyzták. A egtöbbször ez a KTM, a KHVM, IKM, BM és MKM intézményeiné frdut eő. Száms heyen a szabáyzatk krszerütienek vtak, eavutak (OTSH, NM intézményei, MTI, Legfesöbb Ügyészség). A függetenített beső eenőrzés ejárási rendjét az intézmények többsége betarttta. Szűkebb körben eőfrdut, hgy nem készítettek feadattervet, a vizsgáatkat nem prgramra aapzták. C. Váaati feügyeeti eenőrzés Az áami váaatkró szóó többször módsíttt 1977. évi VI. törvény az aapító szerv feadatkörébe tartözóan határzza meg az áamigazgatási feügyeet aá tartzó váaatk tevékenységének átfgó értékeését. A váaati feügyeeti eenőrzés céját, feadatát, gyakriságát, szervezeti kereteit, az eenőrzési megáapításk hasznsítását a 39/1978. (VII.8.) MT rendeet szabáyzta. A szükség szerint, de egaább 5 évenként egyszer a heyszínen végrehajtandó átfgó váaati feügyeeti eenőrzés céja, hgy tejes körben és kmpex módn értékeje a váaat tevékenységét, annak szervezettségét és gazdaságsságát, a váaati vezetés erre irányuó munkájának hatéknyságát. A krábbi szabáyzás az áamigazgatási szerv részére ehetövé tette, hgy a feügyeete aatt áó áami váaat tevékenységének átfgó feügyeeti eenőrzésére, értékeésére és a váaat működését befyásó meghatárztt kérdések véeményezésére feügyeő bizttságat hzzn étre. A 24/1990. (VIII.! 3.) Krm. rendeet ugyanakkr eőírja, hgy a feügyeő bizttság az aapító szerv megbízásábó eenőrzi a váaat, ietve a váaat ügyvezetésének tevékenységét és kötees az aapító szerv fekérésére a váaat átfgó eenőrzését evégezni.. Az eenőrzési feadatk végrehajtása A vizsgát időszakban a közpnti áamigazgatási szerveknek kevesebb mint a fee áttt e váaati feügyeetet ( 1989-ben 10, níg 1992-ben 13 szerv). Jeemzően köze egyharmadukhz kncentráódtt a feügyet váaatk 90 %-a.
-20- Növekvő számban és arányban az FM (15 % - 18 %), a KHVM ( % - 18 %), ényegében vátzatan mértékben az MKM (16 % - 18 %) és ényegesen csökkenő mértékben, de tvábbra is száms váaat feett gyakrt feügyeetet az IKM. A közgazdasági környezet vátzása, a kiépüő piaci gazdasági fetéteekhez igazdás, az áami vagyn eredményes működtetésének követeménye a váaati feügyeeti eenőrzések jeentőségének növekedését igényete. Ugyanakkr a közpnti áamigazgatási szervek nagybb részéné a feügyeeti jgsítványk közü indkatanu háttérbe szrut, esetenként eértékeödött az eenőrzés. Növekvő hányaduk nem, vagy egyre kevésbé tett eeget a többször módsíttt 39/1978. (VII.18.) MT rendeet vnatkzó eőírásainak. Csökkent az eenőrzések gyakrisága. A szükség szerint, de a egaább öt évenként esedékes átfgó feügyeeti eenőrzésekre egyre szűkebb körben kerüt sr, heyette sk esetben céeenőrzést végeztek. Nem fytattt váaatfeügyeeti eenőrzést a PM, KTM, és OTSH. Csökkent a feügyeeti eenőrzések száma az IKM-né, NGKM-né és az MKM-né. Az FM-né 1990. II. féévétő nem. vt kmpex vizsgáat. Az FM feügyeete aá tartzó váaatk több mint feéné 1992-ben 5 évné régebben vt feügyeeti eenőrzés. A vizsgát szervek szűkebb körére jeemző kedvező tapasztaat, hgy eenőrzési köteezettségüknek maradéktaanu eeget tettek (KHVM, NM, MTA, BVOP). A feügyeeti eenőrzések jgszabáyban meghatárztt tartami követeményei a végzett átfgó vizsgáatkná csak részben érvényesütek (BVOP, KHVM). A cészerűségi és eredményességi szempntk meett a gazdákdás törvényességének, beső rendjének és fegyemének vizsgáata esetenként háttérbe szrut (NM). Ugyanakkr az átfgó eenőrzések emaradása és heyettük a cévizsgáatk eőtérbe heyezése miatt a feügyeeti eenőrzések jgszabáy szerinti céja nem, vagy csak erősen krátzttan tejesüt (FM, IKM, MKM). A vizsgáatk tartamára a közgazdasági környezet vátzása hatássa vt. A privatizációs fyamatk feerősödéséve, a működési fetéteek szigrdásáva a vizsgáatk hangsúya többségükné átheyezödött a. gazdasági stabii tás, ikviditás heyzetének értékeésére, az átaakuás eőkészítését szgáó intézkedések eenőrzésére.
-21- Az 1991-1992. évben - esősrban a közérdekű bejeentésekre - erendet céeenőrzések meghatárzóan a privatizáció ebnyításának m6djára, a vagynkimentések vizsgáatára irányutak. Az eenörzések tartami színvnaa differenciát vt. Azk az eenőrzések, ameyek a gazdákdást összefüggéseiben értéketék, az k-kzati összefüggéseket fetárták és a tapasztaatk aapján skirányú javasatt tettek hatéknyan segítették a feügyeeti munk:át (MTA, KHVM, NM, IKM, NGKM). Az FM-né céeenőrzéseket több fősztáy együttműködéséve jó szervezetten hajttták végre, a tényszerű jeentésekhez jó ieszkedtek a vezetők számára javast intézkedések (büntető ejárás, munkajgi ejárás megindításának kezdeményezése, ietve szakmai jeegű intézkedések megtétee). A javasatk között gyakran eőtérbe kerüt a küső társasággá átaakuás szükségessége (NM). tőkebevnás igénye, a gazdasági Több akamma kezdeményeztek feeösségre vnást, esősrban bejeentésre erendet eenőrzések. A vétkes köteezettségszegések gyakran a privatizációs fyamatkhz, a vagynátmentésekhez vtak kapcshatók (FM, KSH, MKM). Az eenőrzések szervezésének, eőkészítésének és végrehajtásának, reaizáásának rendje átaában megfeet a követeményeknek..az ut6eenőrzések hiánya és az eenőrzések ritkább gyakrisága miatt az eenőrzések megáapításainak hasznsuásáró az áamigazgatási szervek többségükben közvetett infrmációkka rendekeztek. A javast intézkedések végrehajtásáró száms esetben kedvezőek vtak a tapasztaatk. Az MTA-hz tartzó Akadémiai Kiadó és Nymda Váaatná fytattt vizsgáatt követően evégeztették a váaat tejes átviágítását, sa hatéknyságt cézó átszervezéseket hajtttak végre. A KHVM-né több esetben indítttak szeméyi feeősségre vnást az eenőrzések kezdeményezésére. A kiszabtt fegyehni büntetések - a megáapításk súyátó függően - evátás, jutam csökkentés, írásbei figyehneztetés vtak. A KSH vezetése a Statisztikai Kiadó Váaatná a Cmputerwrd Infrmatikai Kft-ben törzstőke átruházásáva kapcsats intézked~ cévizsgáata aapján a Fővársi Ügyészséghez frdut jgi tisztázás és büntetőejárás megindítása végett. A Fővársi Ügyészség, majd kiiön megkeresésre a Legfőbb Ügyészség az érintettekke szemben büntető ejárást nem tarttt indktnak és az ügyet eseteges pgári peres ejárás ehetőségére utaó megjegyzésse adta vissza.
-22-2. Az eenőrzés tevékenységét befyásó tényezők a) A váaati feügyeeti eenőrzés feadataira kijeöt saját eenőrző szervezetre, annak jgáására a 3911978. (VII.! 8.) MT rendeet nem tartamaz küön megkötést Részben ebbő, de meghatárzóan az eenőrzési funkcióva kapcsats szeméet eredt az akamaztt megdás. A közpnti áarnigazgatási szervek a váaati és más -esősrban kötségvetési - eenőrzési feadataikra cészerűen közös eenőrző szervezetet jeötek ki (MKM, PM, KSH, IKM, KHVM). Az eenőrzés feügyeetét több esetben nem a fesővezetés átta e. Az NGKM-né a szakmai feügyeeti eenőrzések szervezését, irányítását és a közérdekű Iejeentések vizsgáatát az áamtitkár heyettes atá rendet Eenőrzési Önáó Osztáy átta e. Az MTA-ná a Pénzügyí Fősztáy szervezetébe tartzó Beruházási Osztáy krdináta a feügyeeti vizsgáatkat. Több heyen nem jeöték ki a váaati feügyeeti eenőrzések eőkészítését, a végrehajtás megszervezését és összehangását eátó szervezeti egységet (KTM, IM, NM, OTSH), ietve azt a vizsgát időszakban indkatanu feszámták (FM). A váaatk számának növekedése eenére az FM-ben végrehajttt átszervezések srán eőször megszűnt a váaati feügyeeti eenőrzéseket összefgó, végrehajtó váaatfeügyeeti fősztáy, majd fkzatsan feszámták az egyes ágazati fősztáykn beü kiaakíttt revizri csprtkat, függetenített revizri áásheyeket A közpnti áarnigazgatási szervek egy része a 73/1982. (XII.5.) MT, majd a 24/1990. (VIII.! 3.) Krmányrendeet aapján feügyeőbiwttságkat hztt étre. Szűk, de növekvő körben a 39/1978. (VII.18.) MT rendeetben eőírt feügyeeti eenőrzési feadatkka a feügyeőbizttságkat bízták meg. 1989-ben a közpnti áamigazgatási szervek %-áná, 1992-ben 30 %-áná a váaatk feügyeeti eenőrzését a feügyeőbizttságuk átta e. A feügyeőbizttságk tevékenységét a jgszabáyi eőírásk betartásáva több heyen hatéknyan irányíttták. ' A KHVM a bizttságk működéséhez miniszteri szabáyzat! adtt ki. Évente beszámtatták a bizttságkat végzett munkájukró és a váaatk gazdasági heyzetének értékeésérő, az errő készüt összefgaó jeentést a minisztérium vezetőtestiete is megtárgyata.
-23- Az NGKM megfeeően érvényesítette az eenőrzési szempntjait a feügyeő bizttságk éves munkatervében, és beszámtatta azkat a végzett vizsgáatkró, a váaat tevékenységérő. Másutt kevésbé étek a feügyeőbizttságk étrehzásának ehetőségéve (MKM, PM). Esetenként nem frdut keő figyeem a már étrehztt feügyeőbizttságk működésére. Az FM a vájaatk kisebb részénéétrehztt feügyeóbizttságk tevékenységé nem rientáta, tapasztaataikat nem értékete, átfgó eenőrzéssei nem bízta meg. Gyakratiag 1992-tö a minisztérium és a feügyeőbizttságk közötti kapcsat megszűnt. b) A váaatfeügyeeti eenőrzések szeméyi fetéteei a közpnti áamigazgatási szervekné jeemzőerr rmttak. Az 1989-1992. években az eenőrizendő váaatk számának 12 %-s csökkenése meett az eenőrzést eátók áásheyeit 28 %-ka mérséketék, míg a tényeges étszám 20 %-ka vt kevesebb, azaz kedvezőtenebbé vát az áásheyek betötöttsége. A főfgakzású revizri áásheyeknek összességében 26 %-a betöteten vt 1991-1992. években. A váaati feügyeeti eenőrzéseket eátók a vizsgát időszakban átaában megfeeő fekészütségge rendekeztek. Az 1989. és az 1991. években vaamennyiük egyetemi végzettségű 1992-ben csupán egy főnek nem vt fesőfkú iskai végzettsége. vt, míg Az eenőrzést végzők szakképzettség szerinti összetétee rmtt 1989-1992. évek között és csak részben kieégítő. Az ámány egyaránt 17 %-a vt kevees könyvvizsgáó 1989-ben és!992- ben, míg a méregképes kevée rendekezök aránya 62 %-ró 43 %-ra esett vissza. A főfgakzású revizrk havi átags keresete 1989-1992. között több mint dupájára- 21,2 e Ft-ró 47, e Ft-ra- nőtt. Az 1992. I. féévi adatk szerint az átagt jóva meghaadja az NGKM, ietve attóényegesen emarad a KSH revizrainak keresete. c) Az 1992. évi Lm. és LIV. törvények, vaamint a 126/1992. (VI11.28.) Krmányrendeet hatáyba épése új heyzetet teremtett. A közpnti áamigazgatási szervek csak az rszágs közszgátató tevékenységet eátó - s a jgszabáyk meghatá-
rzta keretek között gazdasági társaságkká aapítandó - egyes váaataik feett gyakrják az áami tuajdnsi jgkat. Így erősen csökkent a minisztériumi feügyeet aá tartzó váaatk száma. -24- Az időegesen áami tuajdnban évő váaatkat a vi7sgát idöszak végére az Áami Vagynügynökségnek átadták. A részben, vagy egészben tartósan áami tuajdnban maradó váaatk átadása az Áami Vagynkezeő Részvénytársaságnak a heyszíni vizsgáat befejezéséig nem zárut e. Az áamigazgatási feügyeet aatt áó váaatk gazdasági társasággá aakuásának megtörténtét követően- a törvényben eőírt határidő 1993. december 31. -a váaati feügyeeti eenőrzés étjgsutsága megszűnik:. A minisztériumk a hzzájuk tartzó rszágs közszgátató tevékenységet eátó gazdákdó szervezetekke kapcsatsan az áam tuajdnsi jgait fgják gyakrni. Az 1990. évi LIII. törvényben aznban nem szabáyzták következetesen a minisztériumk vagynkezeői tevékenységét. Budapest, 1993. ápriis r( Meéket: 20 ap