. Ävfolyam 5. szåm 004. szeptember. Hepatitis A jårvåny NÄmetorszÅgban BőrelvÅltozÅsok halmozott előfordulåsa VelencefÉrdőn TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki4.htm ) Impresszum
NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ UTAZÅSSAL ÄSSZEFÉGG Ő HEPATITIS A JÅRV ÅNY NÖMETORSZ ÅGBAN A nämetorszågi Robert Koch KÖzegÄszsÄgÉgyi IntÄzet arrñl tåjäkoztatta az EU tagorszågok illetäkes hatñsågait, hogy NÄmetorszÅgban, EgyiptombÑl hazatärő turiståk között hepatitis A jårvånyt Äszleltek. A turiståk a VÖrÖstenger partjån, Hurgada vårosban lävő egyik hotelben tartñzkodtak jünius 0. Äs jülius 9. között. A megbetegedäsek kezdete zömäben jülius 6. Äs augusztus 0. közä tehető. Ezideig kb. 00 olyan betegről van tudomåsa a nämet egäszsägégyi hatñsågoknak, akinek a megbetegedäse az exponålt szållodåval volt kapcsolatba hozhatñ. A megbetegedäsek többsägät NÄmetorszÅgban diagnosztizåltåk, azonban mås eurñpai orszågokbñl (OlaszorszÅg, FranciaorszÅg, Anglia, Ausztria, SvÄdorszÅg) is jeleztek a szållodåval kapcsolatba hozhatñ megbetegedäseket. A nämet hatñsågok a turiståk köräben zajlñ jårvånyrñl az EurÑpai UniÑ Korai Figyelmeztető RendszerÄn keresztél valamennyi EU tagållam illetäkes hatñsågait tåjäkoztattåk, Äs felkärtäk a tagorszågokat a jårvånyhoz tartozñ esetek felderátäsäre. A jårvåny kivizsgålåsa folyamatban van, a fertőző forrås Äs a turiståk fertőződäsänek körélmänyei egyelőre nem ismertek. SzerkesztősÅgi megjegyzås: A nämet egäszsägågyi hatçségok felhñvték az Egyiptomba utazç turisték figyelmät a hepatitis A elleni aktñv immunizélés lehetősägäre. Nemhivatalos téjäkoztatés szerint az egyik magyar utazési iroda is hepatitis A elleni oltésok beadatéséra kärte utasait. Ennek megfelelően vérhatç, hogy az ÜNTSZ nemzetkázi oltçhelyein is megnávekszik a hepatitis A elleni oltést igänylők széma. A vädettsäg csak a vakcina beadésa utén kät hättel alakul ki, Ñgy amennyiben az utazés kezdetäig nem Éll ennyi idő rendelkezäsre aktñvpasszñv immunizélés javasolt. Egyelőre nincs informéciç arrçl, hogy a kärdäses széllodéban magyar vendägek is tartçzkodtak volna, illetve a fertőzőbeteg jelentő rendszerben bejelentett esetek kázátt nem emelkedett a regisztrélt importélt hepatitis A esetek széma. Tekintettel a fenti rendszerből szérmazç informéciçk korlétaira, az OEK JÉrvÉnyÅgyi osztélya a specifikus hepatitis A surveillance megerősñtäsäre hñvta fel az epidemiolçgusok figyelmät. A hepatitis infectiosa diagnçzissal bejelentett betegek esetäben a jérvényågyi vizsgélatot minden esetben a lehető legrávidebb időn belål el kell vägezni Äs tisztézni szåksäges, hogy hazai vagy importélt megbetegedäsről vane szç. ForrÜs: Eurosurveillance Weekly 004;(5)
HAZAI INFORMÅCIÇ BŐRT ÉNETEKKEL JÅRÇ MEGBETEGEDÖSEK HALMOZOTT EL ŐFORDULÅSA VELENCEFÉRD ŐN Jálius müsodik felàben às augusztus első napjaiban valamely rovar csápäsät követően kialakulñ, erősen viszkető bőrkiétäsekről Ärkezett szåmos lakossågi panaszbejelentäs Velencefärdőről az àntsz FejÄr Megyei Äs GÅrdony VÅrosi IntÄzetÄhez. A megyei tisztifőorvos jálius 8Ån körleveläben hávta fel a VelenceitÑ környäkän praktizålñ håziorvosok figyelmät, hogy a bőrténetekkel jårñ kñrkäpeket jelentsäk az àntsznek. A håziorvosi szakfőorvos jelentäse szerint rendelőjäben naponta 5 beteg jelentkezett kontakt dermatitisre, kisebb räszben csápäsre emläkeztető panaszokkal. Az orvosok jelentäsei Äs az augusztus Ün megkezdett helyszáni jårvånyégyi vizsgålatok alapjån VelencefÉrdő (lakossågszåm a nyåri időszakban: 005000 fő között) 45 tñparti utcåjåban lakñk/nyaralñk köräben kb. 000 fő bőrténetekkel jårñ megbetegedäsäre derélt fäny. A betegek kikärdezäse sorån az alåbbi informåciñkat sikerélt Összegyűjteni: NàhÜny ãrüs lappangüsi időt követően főkänt a combhajlatban às a hãnaljban, a hason, a nyakon, a tarkãtüjon, fäl mågått, nőknàl az emlők alatt erősen viszkető, maculopapulosus bőrelvültozüsok jelentek meg. A kezdetben nähåny papula måsnapra 0 50re szaporodott. HasonlÑ bőrténetek olyan betegeken is megjelentek, akik ezt megelőzően nem Äszleltek rovarcsápäst. Az orvoshoz fordulñ betegeknäl a felållátott bőrgyãgyüszati diagnãzis: rovarcsápäs, allergiås reakciñ, réh. HasonlÑ jelensäget ugyanezen teréleten az elmált àv azonos időszaküban is megfigyeltek. Egy friss beteg bőrelvåltozåsaibñl szårmazñ mintåban talålhatñ käpletet az àntsz FejÄr Megyei IntÄzetÄnek laboratñriumåban atkünak minősátettäk. A betegek Åltal låtogatott partszakasz ÅtvizsgÅlÅsa sorån a biolñgus az aljnövänyzetben rejtőzködő ÄletmÑdot folytatñ, narancssårga szánű, 0,5 mm nagysågü atkåkat azonosátott. Az àntsz megyei intäzete helyettes vezetőjänek kezdemänyezäsäre augusztus àn a Velence VÅrosi PolgÅrmesteri Hivatalban szakàrtői megbeszàlàst tartottak, melyen az àntsz munkatårsain kávél jelen voltak a FejÄr Megyei NÖvÄnyegÄszsÄgÉgyi Äs TalajvÄdelmi àllomås, a FejÄr Megyei àllategäszsägégyi Äs älelmiszerellenőrző àllomås, a KÖzÄpdunÅntÜli VázÉgyi IgazgatÑsÅg TÑfelÉgyelősÄgÄnek Äs Velence ÖnkormÅnyzatÅnak käpviselői is. Az àntsz szakemberei fänykäpfelvätelekkel demonstråltåk a bőrelvåltozåsokat, Äs tåjäkoztatåst
adtak az Åltaluk vägzett helyszáni Äs laboratñriumi vizsgålatok eredmänyeiről. A räsztvevők Åltal megismätelt helyszçni bejürüs sorån a NÖvÄnyegÄszsÄgÉgyi àllomås zoolñgusa a fertőzött partszakasz aljnövänyzetäből Äs Üj betegek bőrelvåltozåsaibñl rovarmintåkat gyűjtött be, melyeket bürsonyatkakänt azonosátott. Az àntsz FejÄr Megyei IntÄzete a polgårmesternek azt javasolta, hogy az atkåk Åltal Ärintett partszakaszt kerçtsàk el, illetve tüjàkoztatã tåblåk kihelyezäsävel hávjåk fel a låtogatñk figyelmät az atkaveszàlyre. A tñ környäkän praktizålñ håziorvosok Äs a panaszosok áråsos tåjäkoztatñt kaptak a bårsonyatkåkrñl Äs az ellenék valñ vädekezäsről. TÜjàkoztatÜst adta: dr. Zsirai Öva helyettes megyei tisztifőorvos (ÅNTSZ Fejàr Megyei Intàzete) dr. Lencsàs Gy ångyi osztülyvezető főorvos (ÅNTSZ Fejàr Megyei Intàzete) dr. Szlobodnyik Judit osztülyvezető (OEK Dezinszekciãs às deratizüci ãs osztüly) Zåldi Viktor biolãgus (OEK Dezinszekciãs às deratizüci ãs osztüly) dr. Berecz Margit bőrgyãgy Üsz, osztülyvezető (OrszÜgos Bőr às Nemikãrtani Intàzet) dr. CsohÜn Ågnes osztülyvezető főorvos (OEK JÜrv Üny ägyi osztüly) SzerkesztősÅgi megjegyzås: A VelencefÇrdőn jélius kñzepån halmozottan jelentkező ismeretlen aetiolögiüju dermatitisek epidemiolögiai kivizsgülüsa, a köroki tånyező gyors azonosátüsa, a gyors vülaszintåzkedåsek meghozatala szåp påldüja a napjainkban oly gyakran emlegetett gyorsreagülüsnak. A pälda bizonyñtja, milyen fontos, hogy az orvosok Äs a lakosség egy adott teråleten Älő populéciçt Ärintő, jérvényos forméban jelentkező tånetcsoport jelentkezäsäre felhñvja a figyelmet. Az ÜNTSZ illetäkes intäzetei a bejelentäst, a lakosség káräben a szokésosnél nagyobb szémban Äszlelt bőrelvéltozéssal jérç panaszokat a szakma szabélyai szerint vizsgélték ki. A klinikai tånetek, a rávid lappangési idő Äs azon täny alapjén, hogy a betegeknäl lézat nem Äszleltek, a vñrusok fertőzäst terjesztő szerepe kizérhatç volt. A FejÄr megyei térshatçségok eredmänyes egyåttműkádäsänek kászánhetően nähény napon belål sikerålt megéllapñtani a tånetekärt felelős biolçgiai Égenst is. Augusztus 4Än az orszégos tisztifőorvos kezdemänyezäsäre ásszehñvott Ärtekezleten a szakemberek mér a tapasztalatokat is ásszegeztäk. MegÉllapÑtottÉk, hogy a bérsonyatkainvéziç helyi jelensäg volt, hasonlçrçl sem a megye, sem az orszég egyäb teråleteiről nem Ärkezett jelentäs. A bérsonyatkék (Trombicula speciesek) testät dås, bérsonyos, ÉltalÉban narancssérga vagy piros szőrzet fedi. 000 fajuk kázål mintegy 50 okozhat Értalmat emberen, illetve héziéllatokon. ÜltalÉban eső utén mésznak ki a talaj felszñnäre pérosodni Äs petäzni. TábbsÄgÅk kisebb 0,5 cmnäl. LÉrvÉi hatlébåak, 0, mm nagységåak, ÄlÄnk narancsvárás szñnűek, azonban tábbnapos, gazdéban valç tartçzkodésuk Äs téplélkozésuk nyomén elärhetik a 0,7 mmt, mikázben szñnåk
vilégossérgéra véltozik. Egyes fajok lérvéi rovarokon Älőskádnek, vagy ragadozçk, mésok melegvärűek parazitéi. VilÉgszerte elterjedtek, de a fajok tábbsäge trçpusi. SzÉrazfáldi Älőhelyeik véltozatosak, a szavannétçl a trçpusi esőerdőig megtalélhatçk. Vannak ÄdesvÑzi fajaik is. Legnagyobb szémban jåliusban, augusztusban Äs szeptemberben lepik el az alacsony vegetéciçt, legtábbszár erdők hatéréban, sűrű bozçtosban, lépos teråletek szälän, patakok partjén Äs gondozatlan gyepen fordulnak elő. A sűrűn elhelyezkedő fenyőtåskäk, az avar, a nédtető alkalmas Älőhelyek szémukra. Az atkénak kizürölag a lürvüi okoznak Ürtalmat (trombiculosis). A frissen kikelt lérvék szäles gazdaspektrummal rendelkeznek, madarakon, Äs kis emlősákán Älőskádnek, de alkalmilag a hézi kedvenceket (kutya, macska), sőt az embert is megtémadjék. A jçllakott lérvék a bőrről lehullanak. A lürvük emberről emberre nem terjednek. A lérva fehärjeigänyät melegvärűek feloldott hémsejtjeinek Äs nyirkénak fogyasztéséval elägñti ki, tehét nem värszñvç! Nem käpez jératot a bőrben, széjszervät bevéjja az epidermisbe, ezéltal pontszerű säråläs ján lätre. A verejtäk, illetve faggyåmirigyek kivezető nyñléséban telepszik meg, proteolitikus enzimeket tartalmazç nyéléval feloldja az epidermist, mely tépléläkéul szolgél. A fehärjebontç enzimek egy tubust käpeznek a bőrben, ahol a lérva 4 napig tartçzkodik, addig, mñg ki nem elägñtette fehärjeigänyät, ezt kávetően spontén leesik. A lérvék emåsztővüladåka allergizülö hatüsé, a bőrtånetek tehét akkor is megfigyelhetők, amikor a lérva mér nincs jelen a bőrán. A lérva okozta Ürtalom a väkony szaruräteggel fedett bőrfelåleteken, elsősorban a hajlatokban, a ruha Éltal leszorñtott bőrfelåleteken (fehärnemű, zokni gumñrozésa alatti terålet) a csuklçn, bokén, lébszéron, combok belső felszñnän jelentkezik, mezőgazdaségi munkésoknél a nyak, a kezek Äs a karok is Ärintettek lehetnek. FőkÄnt gyermekeken a bőrtånetek az egäsz testfelåleten megjelenhetnek. KevÅsbÅ ÅrzÅkeny egyåneken az expozñciçt kávető Çra målva mm nagységå maculék jelennek meg, melyek nähény nap alatt spontén eltűnnek. AllergiÜra hajlamos egyåneken mér ÇrÉn belål papulék, urtikék, papulovesiculék figyelhetők meg, Äs a bőrtåneteket nagyon erős viszketäs kñsäri. EsetenkÄnt a regionélis nyirokcsomçk is megduzzadnak, ritkén rossz kázärzet, léz is jelentkezhet. Ilyen esetekben a viszketäs kb. hät målva, a bőrtånetek hät målva szűnnek meg spontén. A trombiculosis bőrtånetei nem specifikusak, més rovarok is okozhatnak hasonlç klinikai käpet. Legfontosabb a bőrbe fårçdott atka mielőbbi felderñtäse Äs eltévolñtésa. A tånetek helyi kezelässel, esetleg széjon Ét alkalmazott antihisztaminnal enyhñthetők.
MegelőzÅs: MiutÉn a lérvék szabad szemmel nehezen felismerhetők Äs bőrbe jutésuk nähény ÇrÉig tånetmentes, legfontosabb megelőzäsi lehetősäg a fertőzñtt terçlet elkerçlåse. Fontos, hogy keråljåk az Ärintett helyen a vñzparti návänyzetet, a hézi kedvenceket (kutya, macska) is tartsuk tévol. SzemÅlyi vådekezåsre kålánfäle, dietiltoluamid hatçanyagå riasztç (repellens) hatéså käszñtmänyeket hasznélhatunk. A rovarriasztç szerekkel a szabadon hagyott bőrfelåleteket kell bekenni, de az aeroszol palackkal a ruhézat is kezelhető. A käszñtmänyek az atkékat a kezelt bőrfelålettől tévol tartjék, Ñgy csñpäsåket megakadélyozzék. KisgyermeknÄl csak a ruhézatot kezeljåk rovarriasztç hatéså permettel vagy aeroszollal. AjÉnlott a minimum 46 ÇrÉn Ét vädelmet nyåjtç riasztçszerek (AUTAN ACTIVE, a JOHNSON OFF MAX, PROTECTB, SZUKU, UNISTOP) alkalmazésa. Az egyes käszñtmänyek (aeroszol, kräm, folyadäk, stift stb.) hatésénak időtartama a bőrre felvitt mennyisägtől fågg.
TÅJÖKOZTATÅS SZAKMAI RENDEZVÖNYRŐL A Johan Bàla OrszÜgos Epidemiolãgiai Kåzpont KãrhÜzi jürvünyägyi osztülya 004. szeptember Ün (csätårtåk) 0 ãrakor munkaàrtekezletet tart kãrhüzi epidemiolãgusok, kãrhüzhigiànikusok às az ÅNTSZ epidemiolãgusai szümüra. Helye: OKK Fodor terem (Budapest, IX., NagyvÅrad tär.) A munkaàrtekezlet tàmüja: VANCOMICYN REZISZTENS ENTEROCOCUS FERTŐZÖSEK MEGELŐZÖSE A FEKVŐBETEGELLÅTÇ INTÖZM ÖNYEKBEN
A HAZAI JÅRVÅNYÉGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZÖSE A 004. augusztus 9. közötti időszakban a bejelentett fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyégyi helyzete az alåbbiakban foglalhatñ Össze: Az enterülis bakteriülis fertőző betegsàgek közél a salmonellosis Äs a shigellosis jårvånyégyi helyzete igen kedvezően alakult, a bejelentett esetek szåma csupån a fele illetve a harmada volt az 99800. Ävek azonos hetät jellemző mediånnak. A campylobacteriosis előfordulåsa nem tärt el länyegesen a koråbbi Ävektől. A häten nägy Üj gastroenteritis jürvünyrñl Ärkezett jelentäs. A vçrushepatitis megbetegedäsek incidenciåja alacsonyabb volt, mint az 99800. Ävek azonos hetäben, az esetek håromnegyede BorsodAbaÜj ZemplÄn Äs HajdÜBihar megyäben fordult elő. A làgáti fertőző megbetegedàsek a nyåri időszaknak megfelelően igen kis szåmban fordultak elő, a scarlatina Äs varicella esetek heti szåma az ez Ävben regisztrålt legalacsonyabb ÄrtÄk volt. Egy oltåsi korban lävő, de a betegsäg ellen mäg oltatlan håromhñnapos csecsemő pertussis megbetegedäse kerélt a nyilvåntartåsba. Morbillit, rubeolüt nem jelentettek, csupån egy mumpsz esetet regisztråltak. Az idegrendszeri fertőző megbetegedàsek szåma nem våltozott az el őző hetihez käpest, a meningitis esetek elfordulåsa nem haladta meg a koråbbi Ävek azonos hetäben regisztråltat. A häten hat encephalitis infectiosa megbetegedäsről Ärkezett jelentäs, nägy esetet a kullancsencephalitis vçrus okozott (GyőrMosonSopron, Pest, VeszprÄm Äs Zala megye). A Lymekãr epidemiolñgiai helyzete megnyugtatñan alakult, a legtöbb esetet Zala, Pest Äs Vas megyäben valamint a fővårosban diagnosztizåltåk.
EGÖSZSÖGÉGYI, SZOCIÅLIS ÖS CSALÅDÉGYI MINISZTÖRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedàsek MagyarorszÜgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 5/004.sz.heti jelentäs (weekly report) (004.08. 004.08.9.) 004.08.9. a 5. hàten (week) Betegsàg Disease 004.08. 00.08.5 00.08.. MediÜn 998 00 az 5. hàten (week) 004. 00. MediÜn 998 00 Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis 6 6 5 697 446 544 Dysenteria 5 5 6 78 59 Dyspepsia coli Egyàb E.coli enteritis 6 5 58 50 89 6 Campylobacteriosis 47 57 55 888 6 467 Yersiniosis Enteritis infectiosa 697 764 696 50 77 60 7579 69 99 Hepatitis infectiosa 0 0 50 550 75 AIDS Poliomyelitis 6 6 Acut flaccid paralysis 7 9 Diphtheria Pertussis 7 Scarlatina 4 5 5 055 085 440 Morbilli Rubeola 4 54 6 94 Parotitis epidemica 4 7 4 6 Varicella Mononucleosis inf. 79 58 6 65 89 95 84 948 95 850 Legionellosis 54 7 8 Meningitis purulenta Meningitis serosa 5 5 9 64 77 8 94 79 0 Encephalitis infectiosa 6 99 96 85 CreutzfeldtJ. betegsàg 6 8 Lymekãr 8 4 4 774 859 7 Listeriosis Brucellosis 6 4 Leptospirosis 9 6 Tularemia Tetanus 9 6 7 Vçrusos haemorrh. lüz 4 Malaria* Toxoplasmosis 87 7 07 75 (+) előzetes, räszben tisztátott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) ( ) nincs adat (no data available) A statisztika käszátäs ideje: 004.08.
EGÖSZSÖGÉGYI, SZOCIÅLIS ÖS CSALÅDÉGYI MINISZTÖRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedàsek MagyarorszÜgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 5/004.sz.heti jelentäs (weekly report) (004.08. 004.08.9.) Terälet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Lymekãr Budapest Baranya 8 7 4 0 0 6 5 BÜcsKiskun 7 7 9 Bàkàs 6 8 59 BorsodAbaájZemplàn 6 0 7 7 CsongrÜd 54 Fejàr 7 57 GyőrMosonSopron 4 4 7 5 HajdáBihar 8 6 7 9 9 Heves 4 0 JÜszNagykunSzolnok 9 85 KomÜromEsztergom 5 NãgrÜd 0 Pest 6 0 56 6 Somogy 8 SzabolcsSzatmÜrBereg 7 8 4 Tolna 8 0 Vas 8 7 7 6 Veszpràm 4 9 76 Zala 4 Ässzesen (total) 6 5 47 697 4 79 8 Előző hàt (previous week) 589 8 8 97 5 (+) előzetes, räszben tisztátott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszátäs ideje: 004.08.
A Johan BÅla OrszÜgos EpidemiolÖgiai KÑzpont (OEK) kiadvünya. A kiadvånyban szereplő közlemänyek szakmai egyeztetäst követően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÖsszeÅllátÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÖzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvényt a Johan BÅla OrszÜgos KÑzegÅszsÅgÇgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai Kázás AlapnÉl elnyert pélyézat Éltal biztosñtott egyåttműkádäs rävän fejlesztettäk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerél poståzåsra Äs az Internetre. Internet cçm: www.antsz.hu/oek A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, közläsi sz ÅndÄkkal sz áveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjàhez fordulni: Johan Bàla OrszÜgos Epidemiolãgiai Kåzpont 966 Budapest, Pf. 64. Telefon: 4765, 47694 Telefax: 476 Email: epiujsag@oek.antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatñk Äs felhasznålhatñk, azonban a kiadvåny forråskänt valñ hasznålatånål hivatkozni kell az al Åbbi mñdon: OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÖzpont. A közlemäny cáme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÖzpont. 0 Äves az Epinfo. Epinfo 00;:.) OrszÜgos tisztifőorvos: dr. Bujdosã LÜszlã ISSN 49757X