Szekszárdi fiatalok drogfogyasztási szokásai



Hasonló dokumentumok
Szekszárdi fiatalok drogfogyasztási szokásai

Európai Iskolavizsgálat Kérdőív. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Viselkedéskutató Központ

Alkoholfogyasztás és fiatalok

ESPAD 03 Európai Iskolavizsgálat KÉRDŐÍV BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM V I S E L K E D É S K U T A T Ó K Ö Z P O N T

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 24. hullám

Alba Radar. 20. hullám

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól

Alba Radar. 26. hullám

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Radar. 21. hullám


Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 18. hullám

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 28. hullám

2016-os Éves jelentés az EMCDDA számára

Európai Iskolavizsgálat 2007 KÉRDİÍV. Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet

Osztályok száma az egyes rétegekben. Tanulók száma az egyes rétegekben

Alba Radar. 11. hullám

Kábítószer-használat a szegregátumban élő általános iskolás gyerekek körében

Várpalotai droghelyzetkép Kivonat a kutatási beszámolóból-

Alba Radar. 14. hullám

Alba Radar. 8. hullám

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

Alba Radar. 6. hullám

Alba Radar. 20. hullám. Karácsonyi készülődés

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

Alba Radar. 21. hullám

Tanulói drogérintettségi vizsgálat a bicskei kistérségben

Alba Radar. 4. hullám. Helyi politikai preferencia

Alba Radar. 1. hullám. Politikai helyzetkép

ESPAD 07 EURÓPAI ISKOLAVIZSGÁLAT A FIATALOK ALKOHOL ÉS EGYÉB. Kutatási beszámoló. Az OTKA által támogatott K60707 számú pályázatról

Kockázati magatartáskutatás a székesfehérvári tanulók körében 2014

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:

Szekszárd Város Stratégiája A kábítószer-terjesztés és fogyasztás megelőzése, visszaszorítása és kezelése érdekében

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 2. hullám

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN

Alba Radar. 12. hullám

ZA5563. Flash Eurobarometer 330 (Young People and Drugs) Country Questionnaire Hungary

30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.

Háziorvosi törzskarton - Önkitöltős formanyomtatvány 18 év alatti bejelentkezett biztosítottak ellátásához

Alba Radar. 13. hullám. Rekonstrukciós program Székesfehérváron a lakosok szemével

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

A D.A.D.A. és ELLEN-SZER programok hatásvizsgálata. Nikitscher Péter kutatásvezető

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól

Busa Csilla Varga Ivett Szentpétery Hajnalka. A középiskolai kollégiumokban élő fiatalok kábítószerekhez való viszonya

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline topline jelentés

A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron

E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v -

Nagykanizsai droghelyzetkép - kutatási jelentés - A kutatási beszámolót írta: Kulcsár László

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Alba Radar. 10. hullám

KAMASZOK KAPCSOLATAI: ( HBSC

"CSALÁDI HÁTTÉR" felmérés. Balmazújvárosi Veres Péetr Gimnázium és Szakképző Iskola. 9. évfolyama. 2014/2015. tanév

Kérdőív MIELŐTT ELKEZDENÉD, KÉRJÜK, OLVASD EL!

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

The 2011 ESPAD Report Substance Use Among Students in 36 European Countries

ESPAD Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól

ODE Dohányzás Monitor

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

Alba Radar. 12. hullám

Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban

FIT-jelentés :: Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a OM azonosító: Telephely kódja: 001

Alba Radar. 11. hullám

Fejér megyei lakossági véleménykutatás a hidegre fordult időjárásról január Gyorsjelentés

Alba Radar. 6. hullám. A lakosok a nők helyzetéről Fehérváron

Alba Radar. 15. hullám

Alba Radar. 9. hullám

Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon

Szexmunkások - Egészségterv-kutatás (Áttekintő összefoglalás)

A boldogság annak a fokmérője, hogy, mennyire szeretjük az életünket

Gyorsteszt, Józan Babák Klub (Oberth, 2014.)

NEMI KÜLÖNBSÉGEK A REKREÁCIÓS DROGHASZNÁLATBAN. Demetrovics Zsolt

Alba Radar. 5. hullám. A lakosok politikai preferenciája

Készítette: Macher Judit

Debreceni középiskolások kockázati magatartása

AZ EGRI ÉVFOLYAMOS DIÁKOK ALKOHOL- ÉS DROGFOGYASZTÁSA, VALAMINT DOHÁNYZÁSA

Dévaványa Város Önkormányzata. Dévaványa Város Önkormányzat. Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve:

ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV ORSZÁGOS EGÉSZSÉGMONITOROZÁSI PROGRAM ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS október-november

FIT-jelentés :: KLIK Szekszárdi Tankerülete 7100 Szekszárd, Arany János utca Fenntartói azonosító: Fenntartói jelentés

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

Választásoktól távolmaradók indokai:

A 2011/12. tanévben felmértük a tanulók lelki, életmódi tényezőit az Achenbach féle és egy életmódi kérdőívvel. A felmérésben 154 tanuló vett részt.

Az Alba Pláza látogatóinak drogfogyasztási szokásai Székesfehérváron november 29. -

Átírás:

Szekszárdi fiatalok drogfogyasztási szokásai A kutatási beszámolót írta: Bokros Hajnalka és Macher Judit A kutatásra Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója az Echo Innovációs Műhely volt. Projekt azonosító: ECHO 259/203 A kutatásban való együttműködésért az alábbiaknak szeretnénk köszönetet mondani: Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szekszárdi Garay János Gimnázium Szekszárdi I. Béla Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola VM Dunántúli Agrár- Szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Bezerédj István Szakképző Iskola Tagintézménye Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Egészségügyi- Szociális Szakképző Tagintézménye Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Vendéglátó Szakképző Tagintézménye Echo Innovációs Műhely 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Tel: (22) 502-276 Fax: (22) 379-622 projekt@echomail.hu; www.echonetwork.hu Echo Nonprofit Network, 20

Tartalom I. Bevezetés... 3 I.. Kutatási módszer... 3 I.2. Adatfeldolgozás... II. A vizsgált tanulók demográfiai helyzete... 5 III. Dohányzás... 8 IV. Alkoholfogyasztás... 3 V. Kábítószer fogyasztás... 3 VI. Szülőkkel való kapcsolat... 50 VII. Önértékelés... 57 VIII. Viselkedési devianciák... 59 IX. Szokások... 63 X. Szerencsejátékok... 78

I. Bevezetés A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum megbízásából szervezetünk kutatást végzett a Szekszárdon tanuló tizedikes diákok körében azzal a céllal, hogy a primer adatfelvétel útján megbízható és friss információkat nyerjünk a fiatalok körében lévő drogérintettségről. A kutatás célja volt, hogy az eredmények segítségével a szekszárdi önkormányzat, valamint a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum kellő információt kapjon a szakmai munka továbbfejlesztéséhez, illetve a helyi drogellenes stratégiában megfogalmazott célok felülvizsgálatához, újraértelmezéséhez illetve konkrét tevékenységek, programok indításához. Ebből fakadóan a kutatás tényfeltáró jellegű volt, a felmérés keretében feltérképeztük a fiatalok drogfogyasztási szokásait, prevalencia vizsgálattal mértük milyen drogokat próbáltak már ki életükben, illetve fogyasztottak a múlt hónapban is. I.. Kutatási módszer A kutatásunkban a szekszárdi középiskolások, azon belül is a tizedik évfolyamosok magatartás kockázatát vizsgáltuk. A tanulói vizsgálat empirikus adatgyűjtésére önkitöltős kérdőívek segítségével 20 májusában és júniusában került sor. A diákoknak a kérdőívet on-line formában, interneten keresztül tettük elérhetővé. Az illetéktelen kitöltés elkerülése érdekében jelszóval védtük le a kutatás kérdőívét osztályonként, melyet csak az adott osztályok ismertek. Az alapsokaságot a 8 szekszárdi középiskola minden tizedik, és néhány tizenegyedik évfolyamának tanulói jelentették, ami 39 osztályt, azon belül pedig 795 főt jelentett. A kutatás célja az volt, hogy az összes tizedik évfolyamos szekszárdi tanulót megkérdezzük, azonban közülük csak 26 osztály 06 tanulója válaszolt a kérdőívre, így a kapott válaszokat súlyoztuk az alapsokaság adatai alapján iskolatípus és nem szerint. A Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégiumban három darab tizedikes osztály szervezési okok miatt nem tudta kitölteni a kérdőívet, ezért helyette három darab tizenegyedikes osztály lett beemelve ebben az iskolában 3

A kérdőívet kitöltő osztályok és tanulók száma Osztályok száma Gimnáziumi képzés (db) Szakközépiskolai képzés (db) Szakiskolai képzés (db) 0. évf. 6 2 6. évf. 0 2 0 Tanulók száma Gimnáziumi képzés (fő) Szakközépiskolai képzés (fő) Szakiskolai képzés (fő) 0. évf. 86 89 99. évf. 0 32 0 A mintavételi hiba nagysága városi szinten +/- 2- százalék az adott kérdésre válaszolók számától függően. Ez azt jelenti, hogy az általunk mért eredmények legfeljebb ennyivel térnek el attól az eredménytől, amit akkor kapnánk, ha minden 0. évfolyamos diákot megkérdeznénk a városban. I.2. Adatfeldolgozás A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. Az elemzés során egyváltozós elemzési technikákat (gyakoriság, átlagok stb.) használtunk, melyek segítségével képet kaphatunk arról, hogy a különböző kockázati magatartásformák milyen arányban vannak jelen a diákok életében.

II. A vizsgált tanulók demográfiai helyzete Mielőtt belekezdenénk a tanulói kérdőíves kutatás részletes tartalmi ismertetésébe, szükséges, hogy a vizsgált népesség demográfiai helyzetét, összetételét ismertessük, mert vannak olyan tendenciák, jelenségek, amelyek csak ennek fényében érthetők. A társadalomtudományi vizsgálódások alapvető demográfiai változója közé tartozik az életkor, ám jelen kutatásban zömével a 0. évfolyamosok vettek részt, így többségük életkora 7 év. Az alábbi ábrán látható, hogy a kérdőívet kitöltők 52 százaléka ennyi idős, 2 százalékuk 8 éves, 0 százalékuk 9, 9 százalékuk pedig 6 éves. Tanulók életkori megoszlása 52 2 9 0 6 0 6 7 8 9 20 2 22 százalékos megoszlás Másik fontos változó a nem. Az alábbi ábrán a diákok nemi megoszlása látható képzési típus szerint. A gimnáziumokban a lányok aránya 57 százalék, a fiúké 3, a szakközépiskolákban viszonylag kiegyenlített a nemek aránya, míg a szakiskolákban a fiúk vannak többségben, 6 százalék az arányuk, a lányoké pedig 36. 5

Nemi megoszlás képzési típus szerint fiú lány 3 57 5 9 6 36 gimnázium szakközépiskola szakiskola százalékos megoszlás A harmadik háttérváltozó, amit használtunk a későbbi elemzés során is, a lakóhely volt. Az eredeti változót kétkategóriássá alakítottuk a válaszok megoszlása alapján, így megkülönböztettünk városi és községi lakóhelyet. Az alábbi ábrán lakóhely szerinti bontásban szerepelnek a képzési típusok. Látható, hogy a gimnáziumban tanulók főként a városban lakók közül kerülnek ki, míg szakiskolába inkább a községekben lakók iratkoztak be. Képzési típusok megoszlása lakóhely szerint város 52 község 53 35 33 3 gimnázium szakközépiskola szakiskola százalékos megoszlás 6

A szülők iskolai végzettsége is nagyban befolyásolhatja, hogy gyermekük milyen kockázati magatartásformákat tanúsít. Az elemzés során ellenőriztük, hogy melyik szülő végzettségének van nagyobb hatása, és arra jutottunk, hogy nincs számottevő különbség, így a továbbiakban az apa iskolai végzettségét használtuk, amit kétkategóriássá alakítottunk, az érettséginél húzva meg a határvonalat. Az alábbi ábrán az látható, hogy az egyes képzési típusban tanuló diákok édesapja milyen végzettséggel rendelkezik. Látható, hogy a minimum érettségivel rendelkező apák gyermekei a gimnáziumokban tanulók 62 százalékát teszik ki, az érettséginél alacsonyabb végzettségű apák gyermekei pedig a szakközépiskolákban és szakiskolákban vannak többségben, 7 és 83 százalék az arányuk. A gyermek képzési az apa végzettsége szerint 83 62 7 38 29 nincs érettségi minimum érettségizett 7 gimnázium szakközépiskola szakiskola százalékos megoszlás 7

III. Dohányzás A kutatás során feltérképeztük a diákok dohányzással kapcsolatos attitűdjeit. Megkérdeztük őket arról, hogy milyen nehézségűnek ítélik a dohányáruhoz jutást, illetve hogy életük során dohányoztak-e már, ha igen, hány alkalommal, és milyen életkorban, valamint hogy milyen gyakran teszik azt. A diákok kétharmada úgy véli, hogy elég vagy nagyon könnyen tudna cigarettát szerezni, ha akarna. Minden tizedik diák gondolja csak azt, hogy ez nehéz vagy lehetetlen lenne. Mit gondolsz, milyen nehezen tudnál cigarettát szerezni, ha akarnál? nehezen vagy lehetetlen 0% nem tudom % elég könnyen 23% nagyon könnyen 53% Megvizsgáltuk a kérdést különböző demográfiai háttérváltozók mentén is, mely azt mutatja, hogy a nem, a lakhely, és az apa iskolai végzettsége nem bír jelentős befolyással a kérdést illetően, a képzés azonban igen. Míg a szakközépiskolásoknak a 6 százaléka, a gimnazistáknak pedig a 2 százaléka, addig a szakiskolásoknak közel ötöde véli úgy, hogy nehezen jutna dohányáruhoz, ha szeretne. Mit gondolsz, milyen nehezen tudnál cigarettát szerezni, ha akarnál? nehezen elég nagyon Változó Kategória vagy könnyen könnyen lehetetlen Nem Lakhely nem tudom fiú 2 56 2 lány 0 27 8 5 város 3 25 8 község 9 23 53 5 8

Változó Apa iskolai végzettsége Képzés Kategória nehezen vagy lehetetlen elég könnyen nagyon könnyen nem tudom nincs érettségi 9 2 5 6 min. érettségizett 3 2 5 2 gimnázium 2 26 8 szakközépiskola 6 23 55 6 szakiskola 9 20 52 9 A diákok közel fele (8 százaléka) még soha nem próbálta ki a cigarettát. A tanulók 6 százaléka -2 alkalommal, 9 százaléka 3-5 alkalommal, 3 százaléka pedig 6-39 alkalommal dohányzott már élete során. A fiatalok kicsivel több, mint harmada (35 százaléka) 0 vagy annál több alkalommal szívott már életében cigarettát. Dohányoztál-e már az életedben, és ha igen, hány alkalommal? 0 vagy több alkalommal 35% 0 alkalommal 8% 6-39 alkalommal 3% 3-5 alkalommal 9% -2 alkalommal 6% A kérdést nem befolyásolja relevánsan az, hogy az illető fiú vagy lány, a többi demográfiai háttérváltozó azonban igen. A községben lakók között valamivel magasabb az életükben már több mint 0 alkalommal dohányzók aránya. Az apa iskolai végzettsége is befolyással van, hisz amint azt az alábbi táblázat is mutatja az érettségivel nem rendelkező apák gyermekei között magasabb arányban vannak azok, akik negyvennél is többször cigarettáztak már, és alacsonyabb azoknak az aránya, akik nem próbálták ki a 9

dohányzást. A diákok képzésének is hatást gyakorol a diákok dohányzási szokásaira. Míg a gimnazistáknak a több mint harmada (35 százalék) nem szívott el egyetlen cigarettát sem élete során, addig ez a szakközépiskolásoknak és a szakiskolásoknak csak a negyedére igaz. Dohányoztál-e már életedben, és ha igen hány alkalommal? Változó Kategória 0 alk. -2 alk. 3-5 alk. 6-39 0 vagy alk. több alk. Nem fiú 29 5 8 37 lány 25 6 0 5 3 Lakhely város 29 9 6 6 29 község 29 9 36 Apa iskolai nincs érettségi 27 9 3 37 végzettsége min. érettségizett 3 8 8 28 gimnázium 35 8 3 29 Képzés szakközépiskola 25 6 7 38 szakiskola 2 5 3 36 Az elmúlt 30 nap során a tanulók 56 százaléka egyáltalán nem dohányzott, - százalékuk azonban -5 vagy 6-0 szálat szívott el naponta. További 5 százalék napi szinten -20 szál cigarettát szívott el, 2 százalék pedig naponta több mint egy doboz cigarettát (több mint 20 szál). A diákok további 5 százaléka egy szálnál kevesebbet szívott el hetente, százalék pedig egy cigarettánál kevesebbet naponta. Milyen gyakran dohányoztál az elmúlt 30 napban? egyáltalán nem 56 naponta 6-0 szálat naponta -5 szálat egy cigettánál kevesebbet hetente naponta -20 szálat egy cigettánál kevesebbet naponta naponta több, mint 20 szálat 5 5 2 0 0 20 30 0 50 60 százalékos megoszlás 0

Nemek szerint a lányok között, lakóhely szerint a városban élők között, az apa iskolai végzettségét tekintve pedig a minimum érettségivel rendelkező apák gyermekei között jellemzően magasabb azoknak az aránya, akik egyáltalán nem dohányoztak az elmúlt 30 nap során, és jellemzően alacsonyabb azoké, akik napi minimum 6 szál vagy annál több cigarettát szívtak el. A képzés típusát tekintve a gimnazisták a legkevésbé, a szakiskolások pedig a leginkább érintettek a dohányzás kérdésében. Előbbiek több mint négyötödére, míg utóbbiaknak csak valamivel több mint felére igaz az, hogy nem dohányzott az elmúlt harminc napban, vagy egynél kevesebb cigarettát szívott el naponta. Milyen gyakran dohányoztál az elmúlt 30 napban? egynél egynél egyáltalán kevesebbsebb/ keve- Változó Kategória nem hét nap Nem Lakhely Apa iskolai végzettsége Képzés -5 szál/ nap 6-0 szál/ nap -20 szál/ nap több, mint 20 szál/ nap fiú 5 5 7 5 3 lány 58 5 8 0 város 59 5 6 8 3 község 55 5 6 3 6 nincs érettségi 53 5 5 3 7 2 min. érettségizett 6 7 5 5 7 2 gimnázium 67 7 7 szakközépiskola 58 5 3 3 3 5 3 szakiskola 5 6 8 22 7 0 Az érintett korosztályba tartozó diákok körülbelül negyede (26 százaléka) soha életében nem cigarettázott még. A legtöbb diák évesen vagy annál idősebben próbálta ki először a dohányzást, de 20 százalékuk már 2-3 évesen, további százalék pedig még ennél is fiatalabban.

Hány éves korodban szívtad el az első cigarettád? 30 25 26 20 5 0 5 6 0 0 5 2 0 soha 9 évesen vagy korábban 0 évesen évesen 2 évesen 3 évesen évesen 5 évesen 6 évesen vagy később százalékos megoszlás A kutatási adatok azt mutatják, hogy a diákok háromötödénél soha nem fordult elő, hogy napi szinten dohányzott volna. A tanulók éves korában 8 százalék, 5 évesen már 0 százalék, 6 évesen vagy később pedig 7 százalék cigarettázott naponta. A diákok 6 százaléka már éves kora előtt dohányzott minden nap. Hány éves korodban volt először, hogy naponta cigarettáztál? 70 60 50 0 30 20 0 0 60 soha 0 2 2 9 évesen vagy korábban 8 0 0 évesen évesen 2 évesen 3 évesen évesen 5 évesen 6 évesen vagy később 7 százalékos megoszlás 2

IV. Alkoholfogyasztás A kutatás során a diákok alkohollal kapcsolatos attitűdjeit is feltérképeztük. Megkérdeztük őket arról, hogy véleményük szerint milyen nehezen tudnának alkoholhoz jutni, hogy életük során valamint az elmúlt 30 napban hány alkalommal fogyasztottak alkoholt, az milyen jellegű ital volt, mennyit ittak belőle, és honnan szerezték be. Kíváncsiak voltuk továbbá arra, hogy előfordult-e már a diákokkal az, hogy lerészegedtek, ha igen, hány éves korukban, és alkoholos állapotuk miatt előfordultak-e velük különböző problémák (például verekedés, dulakodás). A szekszárdi tanulók több mint négyötöde úgy véli, hogy sört, illetve bort vagy pezsgőt könnyen tudnának beszerezni, ha akarnának. Égetett szeszhez jutni a tanulók háromnegyede, előre összeállított alkoholtartalmú italhoz jutni pedig a tanulók 72 százaléka szerint könnyű. Véleményed szerint, milyen nehezen tudnád beszerezni a következőket, ha akarnád? nagyon könnyen inkább könnyen inkább nehezen lehetetlen vagy nagyon nehezen nem tudom bor, pezsgő 66 20 6 3 5 sör 66 9 7 3 5 égetett szesz 52 23 9 9 7 előre összeállított alakoholtartalmú italok 8 2 0 8 0 Megkérdeztük a diákokat arról is, hogy hány alkalommal fogyasztottak szeszes italt az életük során, az elmúlt 2 hónapban, illetve az utóbbi 30 napban. Élete során a tanulók százaléka nem ivott csak alkoholt, 7 százalék -2 alkalommal, 6 százalék 3-5 alkalommal, 39 százalék 6-39 alkalommal, százalék azonban legalább 0 alkalommal már igen. Minden tizedik tanuló az elmúlt év során nem ivott egyáltalán, a többiek azonban igen. A diákok 7 százaléka -2 alkalommal, 2 százaléka 3-5 alkalommal, 3 százalék 6-39 alkalommal, 8 százalék pedig 0-nél is többször fogyasztott valamilyen alkoholtartalmú italt az elmúlt 2 hónapban. Az utóbbi 30 napban a diákok harmada -2 alkalommal, közel ötöde 3-5 3

alkalommal, közel negyede 6-39 alkalommal, 3 százaléka pedig 0 vagy annál több esetben fogyasztott szeszes italt. Hány alkalommal fogyasztottál szeszes italt? 0 alkalom -2 alkalommal 3-5 alkalom 6-39 alkalom 0 vagy több az utóbbi 30 napban 22 33 8 2 3 az elmúlt 2 hónapban 0 7 2 3 8 életed során 7 6 39 Az utóbbi 30 nap során a diákok legtöbb esetben égetett szeszesitalt és sört ittak, ezt követi a bor, pezsgő, legkevésbé pedig az előre összeállított alkoholtartalmú üdítőitalok voltak népszerűek körükben az elmúlt hónap során. Gondold végig az utóbbi 30 napot! Hányszor ittál a következő italokból? 0 alkalom -2 alkalommal 3-5 alkalom 6-9 alkalom 20 vagy több alkalom előre összeállított alkoholtartalmú üdítőital 58 2 6 9 3 bor, pezsgő 38 3 3 sör 36 30 2 5 7 égetett szeszesitalok 3 3 6 5

A diákokat megkérdeztük arról is, hogy mikor ittak utoljára alkoholt. Kérdésünkre a diákok 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem iszik alkoholt. A tanulók több mint fele (5 százaléka) -7 nappal ezelőtt, 5 százalék 8- nappal ezelőtt, százalék 5-30 nappal ezelőtt, 6 százalék pedig régebben, mint hónapja fogyasztott utoljára alkoholtartalmú italt. Mikor ittál utoljára alkoholt? 5-30 nappal ezelőtt % soha nem iszom régebben, mint alkhoholt hónapja 7% 6% 8- nappal ezelőtt 5% -7 nappal ezelőtt 5% Nemek szerint a fiúk, lakóhely alapján a városban élők, az apa iskolai végzettsége szerint a minimum érettségivel rendelkező apák gyermekei, képzés alapján pedig a gimnazisták között a leginkább jellemző, hogy a kérdezést megelőző egy hétben fogyasztottak alkoholt. A szakiskolások között a legmagasabb azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy soha nem isznak. Mikor ittál utoljára alkoholt? Változó Nem Lakhely Apa iskolai végzettsége Képzés Kategória soha nem iszom -7 napja 8- napja 5-30 napja régebben, mint hónap fiú 8 56 3 2 lány 6 6 7 9 város 6 57 2 0 5 község 8 6 8 3 6 nincs érettségi 7 5 8 2 8 min. érettségizett 6 65 0 8 gimnázium 6 6 7 2 szakközépiskola 5 5 5 2 5 szakiskola 35 6 22 5

Megkérdeztük a diákokat arról is, hogy amikor utoljára alkoholt fogyasztottak, akkor milyen italt ittak. Ennél a kérdésnél lehetőség volt több válasz megjelölésére is. A diákok - százaléka említette azt, hogy sört illetve égetett szeszt, 3 százalékuk azt, hogy bort, pezsgőt, százalékuk pedig, hogy előre összeállított alkoholtartalmú üdítőitalt fogyasztott a legutóbbi alkalommal, amikor ivott. Gondolj vissza arra a napra, mikor utoljára ittál alkoholt! Az alábbi italok közül melyiket ittad ezen a napon? 3 6 sör égetett szesz bor, pezsgő előre összeállított alkoholtartalmú üdítőital soha nem iszom alkoholt említések százalékos aránya Megkérdeztük a tanulókat arról is, hogy az utolsó napon, amikor alkoholt fogyasztottak bizonyos alkoholfajtákból mennyit ittak. A következő táblázat és ábra ezeket az eredményeket mutatja. A tanulók 22 százaléka soha nem iszik sört, 2 százaléka pedig amikor utoljára ivott, nem fogyasztott sört. A diákok 7 százaléka úgy nyilatkozott, hogy kevesebb mint egy üveg/korsó sört ivott legutóbb, 22 százalék -2 üveggel/korsóval, 5 százalék pedig több mint 3 üveggel/korsóval. 6

Ha az utolsó napon, amikor alkoholt fogyasztottál, ittál sört, mennyit ittál belőle? több, mint 3 üveg/korsó 5% soha nem iszom sört 22% -2 üveg/korsó 22% amikor utoljára ittam, nem ittam sört 2% kevesebb, mint üveg/korsó 7% A demográfiai háttérváltozók vizsgálata azt mutatja, hogy a lakóhely, az apa iskolai végzettsége, és a képzés nem befolyásolja számottevően a kérdést, nemek szerint azonban jelentős különbség tapasztalható. A fiúknak a 2 százaléka, a lányoknak azonban a 32 százaléka mondta azt, hogy soha nem iszik sört. A fiúk között ahogy azt az alábbi táblázat is jól mutatja jóval inkább jellemző, hogy akár több mint 3 üveggel/korsóval is elfogyasztanak az italból egy alkalommal, mint a lányok körében. Ha az utolsó napon, amikor alkoholt fogyasztottál, ittál sört, mennyit ittál belőle? Változó Kategória amikor több, kevesebb, -2 soha nem utoljára mint 3 mint üveg/ iszom sört ittam, nem üveg/ üveg korsó ittam sört korsó Nem fiú 2 8 33 26 lány 32 38 6 9 Lakhely város 2 27 2 2 6 község 20 22 2 22 6 Apa iskolai nincs érettségi 22 2 9 22 5 végzettsége min. érettségizett 9 27 5 22 7 Képzés gimnázium 25 2 5 8 8 szakközépiskola 20 25 3 26 5 szakiskola 25 22 28 7

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy diákok 30 százaléka soha nem iszik előre összeállított alkoholtartalmú üdítőitalt, 3 százalék pedig amikor legutóbb alkoholt ivott, nem fogyasztott ilyet. A tanulók ötöde mondta azt, hogy kevesebb mint egy üveggel ivott előre összeállított alkoholtartalmú üdítőitalt, százalékuk azt, hogy -2 üveggel, 3 százalék pedig, hogy több mint 3 üveggel fogyasztott belőle. Ha az utolsó napon, amikor alkoholt fogyasztottál, ittál előre összeállított alkoholtartalmú üdítőitalt, mennyit ittál belőle? kevesebb, mint üveg 20% -2 üveg % soha nem iszom ilyet 30% amikor utoljára ittam, nem ittam ilyet 3% több, mint 3 üveg 3% A lányokra inkább jellemző, hogy előre összeállított alkoholtartalmú üdítőitalt fogyasztanak, kisebb mennyiséget isznak azonban belőle, mint a fiúk. A többi demográfiai háttérváltozó nem befolyásolja jelentős mértékben a kérdést. Ha az utolsó napon, amikor alkoholt fogyasztottál, ittál előre összeállított, alkoholtartalmú üdítőitalt, mennyit ittál belőle? Változó Kategória amikor kevesebb, 2- több, soha nem utoljára mint 5 iszom ilyet ittam, nem mint 2 üveg üveg ittam ilyet üveg Nem fiú 32 5 5 lány 28 27 3 Lakhely város 32 22 község 30 0 2 3 Apa iskolai végzettsége nincs érettségi 3 2 2 3 3 min. érettségizett 3 9 7 2 8

Változó Képzés Kategória soha nem iszom ilyet amikor utoljára ittam, nem ittam ilyet kevesebb, mint 2 üveg 2- üveg több, mint 5 üveg gimnázium 3 8 5 2 szakközépiskola 27 6 2 5 szakiskola 3 39 20 2 5 A diákok fele nyilatkozott úgy, hogy soha nem iszik bort vagy pezsgőt, illetve hogy amikor utoljára alkoholt fogyasztott, akkor nem itta ezeket. A fiatalok 2 százaléka kevesebb mint 2 pohár, 6 százaléka 2- pohár, 3 százaléka pedig több mint 5 pohár bort vagy pezsgőt fogyasztott legutóbb. Ha az utolsó napon, amikor alkoholt fogyasztottál, ittál bort (pezsgőt), mennyit ittál belőle? 2- pohárral 6% több, mint 5 pohárral 3% kevesebb, mint 2 pohárral 2% soha nem iszom bort vagy peszgfőt 7% amikor utoljára ittam, nem ittam bort vagy pezsgőt 33% Az előre összeállított alkoholtartalmú italokhoz hasonlóan a borra is jellemző, hogy a lányok inkább fogyasztják azt, kisebb mennyiséget isznak azonban belőle, mint a fiúk. A képzés szerint a szakiskolásokra jellemző legkevésbé, hogy a legutóbbi alkalommal mikor alkoholt fogyasztottak, a bort vagy pezsgőt választották. A lakóhelynek és az apa iskolai végzettségének nincs jelentős hatása erre a kérdésre. 9

Ha az utolsó napon, amikor alkoholt fogyasztottál, ittál bort (pezsgőt), mennyit ittál belőle? Változó Kategória amikor több soha nem kevesebb, mint pohár/ 2- utoljára mint 5 iszom ittam, nem pohár/ bort 2 pohár fél üveg ittam bort üveg Nem fiú 20 29 7 6 8 lány 37 2 7 8 Lakhely város 6 3 8 6 8 község 8 33 23 5 Apa iskolai nincs érettségi 6 3 2 5 3 végzettsége min. érettségizett 9 32 7 7 5 Képzés gimnázium 7 36 20 3 szakközépiskola 35 2 8 2 szakiskola 25 27 2 6 A tanulók 22 százaléka soha nem iszik égetett szeszt, 29 százaléka pedig amikor utoljára ivott, nem fogyasztott azt. A diákok 22 százaléka úgy nyilatkozott, hogy kevesebb mint 2 pohárral ivott legutóbb égetett szeszt, 2 százalék 2- pohárral, 5 százalék pedig több mint 5 pohárral. Ha az utolsó napon, amikor alkoholt fogyasztottál, ittál égetett szeszt, mennyit ittál belőle? 2- pohárral 2% több, mint 5 pohárral 5% kevesebb, mint 2 pohárral 22% soha nem iszom égetett szeszt 22% amikor utoljára ittam, nem ittam égetett szeszt 29% A lányokra és a városban élőkre és a szakközépiskolásokra kevésbé jellemző, hogy a legutóbbi alkalommal, amikor ittak, égetett szeszesitalt fogyasztottak volna. A szakiskolásokra nyilatkoztak legnagyobb arányban úgy, hogy soha nem isznak égetett szeszesitalt. 20

Ha az utolsó napon, amikor alkoholt fogyasztottál, ittál égetett szeszt, mennyit ittál belőle? Változó Kategória amikor kevesebb, 2- soha nem több, utoljára iszom mint 5 ittam, nem mint 2 pohár ilyet pohár ittam ilyet pohár Nem fiú 22 3 7 8 8 lány 2 2 27 6 2 Lakhely város 20 25 2 3 9 község 22 32 22 3 Apa iskolai nincs érettségi 2 30 23 2 3 végzettsége min. érettségizett 20 25 2 3 20 Képzés gimnázium 2 22 22 6 8 szakközépiskola 8 33 23 5 szakiskola 32 28 8 9 3 Megkértük a diákokat arra, hogy egy tízes skálán értékeljék azt, hogy amikor legutóbb alkoholt fogyasztottak, mennyire részegedtek le. A diákok harmada nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem részegedett le, további negyedük a skálán a kettes vagy a hármas értéket jelölte meg, tehát csak kicsit részegedtek le. A diákok 22 százaléka jelölte a négyes, ötös illetve hatos értékeket, ami egy közepes részegségi szintet mutat. A tanulók 0 százaléka hetes vagy nyolcasra értékelte magát, tehát a közepesnél jobban berúgott, 8 százalék pedig a kilencest illetve a tízest jelölte, tehát erősen berúgott. Az utolsó napon, amikor alkoholt fogyasztottál, mennyire részegedtél le? 32 3 7 9 6 6 5 3 százalékos megosztás 2

A Szekszárdon tanuló tizedikes és tizenegyedikes diákok kétharmada még soha nem vett magának elvitelre alkoholt üzletben, áruházban vagy benzinkútnál. Azok közül, akik mégis valamilyen alkoholt vásárolnak, legtöbben sört vettek, ezt követik az égetett szeszesitalok, a bor, pezsgő, majd végül az előre összeállított alkoholtartalmú italok. Hányszor fordult elő veled, hogy saját fogyasztásr a alkoholt vásároltál üzletben, áruházban, benzinkútnál? 0 alkalom -2 alkalommal 3-5 alkalom 6-9 alkalom 0 vagy több előre összeállított alkoholtartalmú üdítőital 80 3 2 bor, pezsgő 78 5 2 égetett szeszesitalok 7 8 22 sör 66 22 7 2 3 Az üzleteknél, áruházaknál vagy benzinkutaknál valamennyivel többen jutnak alkoholhoz a fiatalkorúak szórakozóhelyeken (bár, étterem, söröző, borozó, diszkó). Itt a fiatalok közel fele vett már magának kisebb-nagyobb rendszerességgel sört, 3 százalékuk égetett szeszesitalt, 3 százalékuk bort, pezsgőt, 28 százalékuk pedig előre összeállított alkoholtartalmú italt. 22

Hányszor fordult elő veled, hogy saját fogyasztásr a alkoholt vásároltál valamilyen szórakozóhelyen? 0 alkalom -2 alkalommal 3-5 alkalom 6-9 alkalom 0 vagy több előre összeállított alkoholtartalmú üdítőital 72 8 7 2 bor, pezsgő 69 8 7 2 égetett szeszesitalok 57 26 0 5 2 sör 56 30 8 3 3 A diákokat megkérdeztük arról is, hogy az elmúlt 30 napban hányszor fordult elő velük, hogy egy alkalommal 5 vagy több italt is megittak. A diákok közel fele (8 százalék) azt nyilatkozta, hogy nem fordult vele elő ilyen az elmúlt egy hónapban. A fiatalok 2 százalékával azonban egy alkalommal, 9 százalékával 2 alkalommal, százalékával 3-5 alkalommal, 9 százalékukkal pedig 6 vagy több alkalommal történt meg, hogy egyszerre ötnél is több italt fogyasztottak el. 23

Hányszor fordult elő veled az elmúlt 30 napban, hogy egy alkalommal 5 vagy több italt ittál meg? 6 vagy több alkalommal 9% 3-5 alkalommal % 0 alkalommal 8% 2 alkalommal 9% egy alkalommal 2% A lányokra és a szakiskolásokra sokkal kevésbé jellemző az, hogy egy alkalommal 5 vagy több italt is meginnának. A kutatási adatok azt mutatják, hogy a lakóhely, és az apa iskolai végzettsége csak kismértékben befolyásolják a kérdést. Hányszor fordult elő veled, hogy egy alkalommal 5 vagy több italt ittál meg? Változó Nem Lakhely Apa iskolai végzettsége Képzés Kategória egyszer sem alk. 2 alk. 3-5 alk. 6 vagy több alk. fiú 29 22 9 9 2 lány 6 2 9 9 5 város 39 9 6 5 2 község 36 2 23 5 nincs érettségi 37 22 22 6 min. érettségizett 3 7 9 7 3 gimnázium 38 9 5 szakközépiskola 38 20 8 9 szakiskola 33 2 26 5 2 2

Megkérdeztük a diákokat arról is, hogy hányszor fordult elő velük, hogy annyit ittak, hogy berúgtak. Élete során a diákok háromnegyedével előfordult már ez, 27 százalékkal -2 alkalommal, 5 százalékkal 3-5 alkalommal, egyharmadukkal pedig még ennél is több esetben. A kérdezést megelőző egy évben a fiatalok 60 százaléka rúgott be, ebből 28 százalék -2 alkalommal, 2 százalék 3-5 alkalommal, 20 százalék azonban ennél többször. Az utóbbi 30 napban a diákok harmada részegedett le, ebből 2 százalék -2 esetben, 7 százalék 3-5 alkalommal, 5 százalék azonban hatnál többször. Hányszor fordult elő veled, hogy annyit ittál, hogy berúgtál? 0 alkalom -2 alkalommal 3-5 alkalommal 6-9 alkalommal 0 vagy több alkalommal az utóbbi 30 napban 67 2 7 2 3 az elmúlt 2 hónapban 0 28 2 7 3 életed során 26 27 5 0 22 A Szekszárdon tanuló tizedikesek és tizenegyedikesek százaléka még soha nem ivott legalább egy pohár sört. Minden tizedik diák már 9 évesen megkóstolta, 7 százalék 0 évesen, 5 százalék évesen, százalék 2 évesen, 2 százalék 3 évesen ivott először életében legalább egy pohár sört. A tanulók 9 százaléka évesen, 5 százaléka 5 évesen, 7 százaléka pedig 6 évesen vagy idősebb korában próbálta ki először. 25

Hány éves korodban volt először, hogy sört ittál, legalább pohárral? 9 0 2 5 7 5 7 soha 9 évesen vagy korábban 0 évesen évesen 2 évesen 3 évesen évesen 5 évesen 6 évesen vagy később százalékos megoszlás A diákok 5 százaléka még soha nem ivott legalább egy pohár előre összeállított alkoholtartalmú üdítőitalt, 35 százalékuk azonban már éves kora előtt, 20 százalékuk évesen, további 30 százalékuk pedig ennél idősebb korában fogyasztott először ilyen italt legalább egy pohárral. Hány éves korodban volt először, hogy alkoholtartalmú üdítőitalt ittál, legalább pohárral? 5 0 20 7 3 6 soha 9 évesen vagy korábban 0 évesen évesen 2 évesen 3 évesen évesen 5 évesen 6 évesen vagy később százalékos megoszlás 26

Borból vagy pezsgőből a diákok 3 százaléka még soha nem ivott legalább egy pohárral. Kicsivel több mint egyharmaduk azonban már éves kora előtt, körülbelül ötödük évesen, közel harmaduk pedig ennél idősebb korában fogyasztott első alkalommal bort vagy pezsgőt. Hány éves korodban volt először, hogy bort ittál, legalább pohárral? 2 3 0 2 5 5 soha 6 9 évesen vagy korábban 0 évesen évesen 2 évesen 3 évesen évesen 5 évesen 6 évesen vagy később százalékos megoszlás A fiatalok közel ötöde (8 százalék) még soha nem ivott legalább egy pohár égetett szeszt, közel negyedük azonban már éves kora előtt fogyasztott belőle legalább egy pohárral, 2 százalékuk évesen, további 39 százalékuk pedig ennél idősebben. Hány éves korodban volt először, hogy égetett szeszt ittál, legalább pohárral? 8 2 8 2 2 2 7 soha 9 évesen vagy korábban 0 évesen évesen 2 évesen 3 évesen évesen 5 évesen 6 évesen vagy később százalékos megoszlás 27

A Szekszárdon tanuló tizedikesek és tizenegyedikesek körülbelül negyede (2 százalék) soha életében nem rúgott be, háromnegyedük azonban már igen. A diákok százaléka már 2 évesen vagy korában megette ezt, 7 százalékuk 3 évesen, százalékuk évesen, 22 százalékuk 5 évesen, 29 százalékuk pedig 6 évesen vagy idősebben rúgott be először. Hány éves korodban volt először, hogy berúgtál? 2 22 29 0 0 3 7 soha 9 évesen vagy korábban 0 évesen évesen 2 évesen 3 évesen évesen 5 évesen 6 évesen vagy később százalékos megoszlás Megkérdeztük a diákokat arról is, hogy mennyire tartják valószínűnek azt, hogy bizonyos dolgok megtörténnek velük, ha alkoholt fogyasztanak. Több mint a fiatalok fele gondolja úgy, hogy valószínűleg ellazulna, feloldódna, nagyon jót szórakozna, barátságosabbnak és szókimondóbbnak valamint boldogabbnak érezné magát, ha alkoholt inna. Ennél valamivel kevesebben gondolják úgy, hogy elfelejtenék problémáikat, illetve hogy másnaposak lennének. A diákok fele nem tartja valószínűnek azt, hogy ártana az alkohollal az egészségének, illetve hogy olyat tenne, amit később megbánna. Körülbelül a tanulók kétharmada nem tartja valószínűnek, hogy betegnek érezné magát, háromnegyedük, hogy nem tudná abbahagyni az ivást, 8 százalékuk pedig nem tartja valószínűnek, hogy az alkohol hatására problémája lenne a rendőrséggel. 28

Mennyire tartod valószínűnek, hogy a következő dolgok megtörténnek veled, ha alkoholt iszol? nagyon valószínű valószínű esetleg nem valószínű nagyon valószínűtlen ellazulnék, feloldódnék 3 32 8 0 6 nagyon jól szórakoznék 33 36 20 6 5 barátságosabbnak és szókimondóbbnak érezném magam 27 30 22 3 8 boldognak érezném magam 22 3 29 8 7 elfelejteném a problémáimat 20 28 23 9 0 másnapos lennék 8 2 26 7 8 ártanék vele az egészségemnek 6 5 9 2 26 olyat tennék, amit később megbánnék 9 3 2 28 26 betegnek érezném magam 7 8 7 3 37 nem tudnám abbahagyni az ivást 7 33 5 problémám lenne a rendőrséggel 5 7 32 52 Megkérdeztük a diákokat arról is, hogy az elmúlt 2 hónapban előfordultak-e velük bizonyos problémák az alkoholfogyasztás miatt. A tanulók 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy előfordult vele, hogy az alkohol hatására rossz volt a teljesítménye, 2-2 százalék, hogy dulakodott, verekedett, illetve baleset vagy sérülés érte. A tanulók százaléka említette, hogy komoly problémái voltak a barátaival, 0 százalék, hogy a szüleivel, 9 százalék pedig, hogy olyan szexuális kapcsolatot létesített, amit később megbánt. Alkoholos állapotuk miatt a diákok - százalékát rabolták ki, lopták meg illetve volt problémája a rendőrséggel. A fiatalok 3 százaléka került az elmúlt 2 hónapban alkoholfogyasztás miatt kórházba, detoxikálóba vagy krízisosztályra. 29

Az elmúlt 2 hónapban hányszor fordult elő veled valamelyik az alábbi problémák közül az alkoholfogyasztásod miatt? 0 alkalom -2 alkalommal 3 vagy több alkalommal kórházba, detoxikálóba vagy krízisosztályra kerültem 97 2 problémám volt a rendőrséggel 96 3 kiraboltak, megloptak 96 2 2 olyan szexuális kapcsolatom volt, amit másnap megbántam 93 3 védekezés nélkül teremtettem szexuális kapcsolatot 9 7 2 komoly problémáim voltak a szüleimmel 90 6 komoly problémáim voltak a barátaimmal 89 9 2 baleset vagy sérülés ért 88 8 dulakodtam, verekedtem 88 9 3 rossz volt a teljesítményem 85 0 5 30

V. Kábítószer fogyasztás A kutatás során feltérképeztük a diákok illegális illetve legális drogokkal kapcsolatos attitűdjeit is. Megkérdeztük a diákokat, hogy bizonyos szereket kipróbáltak-e már, ha igen, hányszor, és hány évesen. Kíváncsiak voltuk arra is, hogy milyen nehézségűnek ítélik a fiatalok a különböző szerek beszerzését, mennyit költenek erre a célra, és hogy környezetükben mennyire elterjedt a különböző illegális és legális drogok fogyasztása. Megkérdeztük a diákokat arról, hogy szedtek-e már valaha nyugtatót/altatót azért, mert az orvos javasolta nekik. A fiatalok 93 százaléka nem tette ezt, 7 százalékuk azonban igen. Ebből 6 százalék kevesebb, mint 3 hétig, százalék pedig 3 hétig vagy tovább szedett már ilyen szereket orvosi javallatra. Szedtél-e valaha nyugtatót/altatót azért mert az orvos javasolta neked? igen, de csak kevesebb, mint 3 hétig 6% igen, 3 hétig vagy tovább % nem, soha 93% A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a különböző demográfia háttérváltozók ezt a kérdést nem befolyásolják jelentős mértékben. 3

Szedtél-e valaha nyugtatót/altatót azért mert az orvos javasolta neked? Változó Kategória nem, soha igen, de igen, 3 hétig kevesebb, vagy tovább mint 3 hétig Nem fiú 95 lány 90 8 2 Lakhely város 93 3 község 93 7 Apa iskolai nincs érettségi 93 5 2 végzettsége min. érettségizett 9 6 0 Képzés gimnázium 92 7 szakközépiskola 9 7 2 szakiskola 98 2 0 százalékos megoszlás A diákok körülbelül fele úgy véli, hogy marihuánát vagy hasist szerezni nehéz vagy lehetetlen lenne, minden harmadik diák azonban úgy véli, hogy könnyen meg tudná ezt tenni, ha akarná. Mit gondolsz, milyen nehezen tudnál marihuánát vagy hasist szerezni, ha akarnál? nem tudom 2% lehetetlen 26% könnyen 30% nehezen 23% A nem, a lakóhely, illetve az apa iskolai végzettsége nem befolyásolja ezt a kérdést relevánsan, a képzés azonban igen. Míg a gimnazisták és a szakközépiskolások 2 százaléka véli úgy, hogy lehetetlen lenne számukra marihuánát vagy hasist szerezni, addig a szakiskolások százaléka gondolja így. Utóbbiak körében több mint 0 százalékkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik szerint könnyű lenne beszerezni a szereket. 32

Mit gondolsz, mennyire nehezen tudnál marihuánát vagy hasist (cannabist, füvet, vadkendert, jointot, spanglit) szerezni, ha akarnál? nem Változó Kategória lehetetlen nehezen könnyen tudom fiú 28 9 32 22 Nem lány 2 27 30 20 Lakóhely Apa iskolai végzettsége Képzés város 23 23 30 2 község 27 2 32 20 nincs érettségi 27 2 3 22 min. érettségizett 23 28 3 7 gimnázium 2 32 3 3 szakközépiskola 2 2 33 22 szakiskola 0 22 27 százalékos megoszlás Megkérdeztük a diákokat arról is, hogy előfordult-e már velük, hogy marihuánát vagy hasist fogyasztottak. Életük során a diákok közel ötöde tette már ezt, ebből százalék -2 alkalommal, 9 százalék azonban ennél többször. Az elmúlt 2 hónapban a fiatalok 8 százaléka, az utóbbi 30 napban pedig 6 százalék fogyasztott marihuánát vagy hasist. Előfordult-e veled, és ha igen hányszor, hogy marihuánát vagy hasist fogyasztottál? 0 alkalom -2 alkalommal 3-5 alkalom 6-9 alkalom 0, vagy több alkalommal életed során 80 2 6 az elmúlt 2 hónapban 92 3 az utóbbi 30 napban 9 3 2 Megkérdeztük a diákokat arról is, hogy mikor próbálták ki először a marihuánát vagy hasist. A tanulók 8 százaléka mondta azt, hogy még soha nem tette ezt meg, 3 százalékuk azonban már éves kora előtt, 33

további 3 százalék évesen, 5 százalék 5 évesen, 6 százalék pedig 6 évesen vagy később próbálkozott először a cannabisszal. Mikor próbáltad ki először a marihuánát vagy hasist (cannabist)? 8 0 0 3 5 6 soha 9 évesen vagy korábban 0 évesen évesen 2 évesen 3 évesen évesen 5 évesen 6 évesen vagy később százalékos megoszlás A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy sem a nem, sem a lakóhely, sem az apa iskolai végzettsége, sem pedig a képzés nem befolyásolja jelentősen azt, hogy ki hány éves korában fogyasztott először a marihuánát vagy hasist. Mikor próbáltad ki először a marihuánát vagy hasist (cannabist)?. soha nem próbáltam 2. 9 évesen vagy korábban 3. 0 évesen. évesen 5. 2 évesen 6. 3 évesen 7. évesen 8. 5 évesen 9. 6 évesen, vagy később Változó Kategória. 2. 3.. 5. 6. 7. 8. 9. Nem Lakóhely Fiú 83 2 6 8 Lány 85 0 0 0 0 5 5 Város 86 0 0 2 5 3 3 Község 83 0 0 0 0 0 7 8 3

Változó Kategória. 2. 3.. 5. 6. 7. 8. 9. Apa iskolai végzettsége Képzés Nincs érettségi 85 0 0 0 0 3 6 Min. érettségizett 85 0 0 3 3 7 Gimnázium 86 0 0 3 2 5 Szakközépiskola 83 0 0 0 0 0 3 7 6 Szakiskola 8 0 0 0 0 2 0 0 százalékos megoszlás A diákok közel fele (8 százaléka) azt nyilatkozta, hogy előfordult már vele, hogy lehetősége lett volna kipróbálni a marihuánát vagy hasist (cannabist), de nem próbálta ki. Előfordult-e veled, hogy lehetőséged lett volna kipróbálni a marihuánát vagy hasist, de nem próbáltad ki? nem 52% igen 8% Társaikhoz képest a fiúkkal, a városban élőkkel, az érettségivel nem rendelkező apák gyermekeivel, valamint a szakközépiskolásokkal nagyobb arányban fordult elő, hogy visszautasították a marihuána vagy hasis kipróbálásának lehetőségét. 35

Előfordult-e veled valaha, hogy lehetőséged lett volna kipróbálni a marihuánát vagy hasist, de nem próbáltad ki? Változó Kategória Igen Nem Nem Lakóhely Apa iskolai végzettsége Képzés fiú 5 9 lány 5 55 város 5 55 község 52 8 nincs érettségi 5 9 min. érettségizett 3 57 gimnázium 5 55 szakközépiskola 50 50 szakiskola 8 52 A diákok több mint felének (5 százalék) élete során már -2 alkalommal lehetősége lett volna kipróbálni a cannabist, közel negyedüknek (23 százalék) 3-5 alkalommal is, százalékuknak 6-9 esetben, további 5 százalékuknak pedig 0 vagy több alkalommal is. Amennyiben előfordult már Veled, hogy lehetőséged lett volna kipróbálni a marihuánát, hány alkalommal fordult ez veled elő? 0 vagy több alkalommal 5% 6-9 alkalommal % 3-5 alkalommal 23% -2 alkalommal 5% A demográfiai háttérváltozók vizsgálata azt mutatja, hogy társaikhoz képest a fiúk, a városban élők, valamint a szakközépiskolások között valamivel magasabb azoknak az aránya, akik akár 0 vagy több esetben is kipróbálhatták volna a marihuánát vagy hasist. 36

Amennyiben előfordult már Veled, hogy lehetőséged lett volna kipróbálni a marihuánát, hány alkalommal fordult ez veled elő? Változó Kategória -2 alk. 3-5 alk. 6-9 alk. 0 vagy több alk. Nem Lakóhely Apa iskolai végzettsége Képzés fiú 50 2 0 8 lány 5 25 2 3 város 5 25 5 6 község 9 22 5 2 nincs érettségi 8 23 min. érettségizett 58 8 5 9 gimnázium 55 23 3 9 szakközépiskola 52 6 8 2 szakiskola 3 36 7 5 százalékos megoszlás A diákokat megkérdeztük arról is, hogy véleményük szerint milyen nehezen tudnák beszerezni a következőket, ha akarnák. Szinte lehetetlennek vagy csak nagyon nehezen beszerezhetőnek gondolja a tanulók 5 százaléka az amfetaminokat, 3 százalék pedig az ecstasyt. A nyugtatók/altatók beszerzése a tanulók 3 százalékának menne nagyon nehezen vagy egyáltalán nem. A kábítószer fogyasztással kapcsolatban megkérdeztük, hogy mi a véleményük arról, hogy hol lehet könnyen hozzájutni bizonyos kábítószerekhez, valamint, hogy ők maguk hogyan jutottak hozzá. Arra a kérdésre, hogy hol tudnának könnyen marihuánához jutni, 6 százalékban válaszolták, hogy nem tudnak ilyen helyet, 22-22 százalékban említették a díler lakását, a parkot, utcát, és a diszkókat, bárokat. 7 százalékban az internethez fordulnának, 2 százalékban említették az iskolát, mint beszerzési forrást, 9 százalékban pedig a plázákat. Mit gondolsz, az alábbiak közül hol tudnál könnyen hozzájutni marihuánához, vagy hasishoz, ha akarnál? nem tudok ilyen helyet diszkóban, bárban utcán, parkban, stb díler lakásán interneten keresztül iskolában plázában 9 2 7 22 22 22 6 említések százalékos aránya 37

Azok, akik használtak már valamilyen kábítószert, 7 százalékban említették, hogy idegentől vették, 6 százalékban említették, hogy baráti társaságban osztoztak rajta, - százalékban pedig, hogy egy idősebb, vagy velük egyidős barátjuktól kapták. 75 százalékban említették, hogy még soha nem próbáltak ki semmilyen illegális kábítószert. Ha valaha használtál valamilyen kábítószert, mint marihuána, ecstasy, amfetamin, hogyan jutottál hozzá? soha nem próbáltam ki semmilyen illegális kábítószert 75 egy idegentől vettem baráti társaságban osztoztunk rajta egy velem egyidős, vagy nálam fiatalabb barátom adta egy nálam idősebb barátom adta egy barátomtól vettem egyik szülőm adta nekem egy idegentől kaptam valaki olyan adta, akiről már hallottam, de nem ismerem személyesen idősebb testvérem adta otthon vettem el szüleim engedélye nélkül valakitől vettem, akiről már hallottam, de nem ismerem személyesen más módon 7 6 3 2 2 említések százalékos megoszlása 38

Véleményed szerint, milyen nehezen tudnád beszerezni a következőket, ha akarnád? lehetetlen nagyon nehezen inkább nehezen inkább könnyen nagyon könnyen nem tudom nyugtatók/altatók 22 9 8 8 9 ecstasy 32 7 0 9 20 amfetaminok 33 2 5 2 8 20 A diákok 95 százaléka soha nem próbálta ki az extasyt, 5 százalék azonban igen. Ebből 2 százalék -2 alkalommal, százalék 3-5 alkalommal, 2 százalék pedig 0 vagy több alkalommal. Az utóbbi 2 hónapban a diákok 3 százaléka, az utóbbi 30 napban pedig 2 százalék fogyasztott az illegális szerből. Előfordult-e már veled, és ha igen hány alkalommal, hogy extasyt használtál? 0 alkalom -2 alkalom 3-5 alkalom 6-9 alkalom 0 vagy több alkalom életed során 95 22 az utóbbi 30 napban 98 az utóbbi 2 hónapban 97 39

A diákok 7 százaléka szipuzott már élete során, ebből százalék -2 alkalommal, 3 százalék pedig 0 vagy több alkalommal. Az elmúlt 2 hónapban 3 százalék, az utóbbi 30 napban pedig 2 százalék szipuzott már azért, hogy más hangulata legyen. Előfordult-e már veled, és ha igen, hány alkalommal, hogy szipuztál azért, hogy más hangulatod legyen? 0 alkalom -2 alkalommal 3- alkalommal 6-9 alkalom 0, vagy több alkalommal életed során 93 3 az elmúlt 2 hónapban 97 az utóbbi 30 napban 98 Megkérdeztük a diákokat arról is, hogy bizonyos drogokat kipróbáltak-e már életük során. A legtöbb fiatal a nyugtatókat próbálta ki, 8 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy már legalább egy alkalommal vett be a szerből. Az amfetamint a tanulók százaléka próbálta már ki. Ezeket követik 3 százalékos kipróbálási aránnyal a designer drogok, a kokain, a mefedron, a paron/lufi, a GHB, az LSD, valamint gyógyszerre alkohol ivás. A diákok 2-2 százaléka élt már a mágikus gombával, a crack-kel, más ópiátokkal, intravénás drogokkal, anabolikus szteroidokkal, valamint relevinnel. A fiatalok százaléka pedig heroint használt. 0

Hány alkalommal használtad életed során a következő drogokat? 0 alkalommal -2 alkalommal 3-5 alkalommal 6-9 alkalommal 0 vagy több alkalommal heroin 99 relevin 98 anabolikus szteroidok 98 intravénás drogok 98 más ópiátok 98 crack 98 mágikus gomba 98 alkohol gyógyszerrel keverve 97 2 LSD 97 2 GHB 97 patron/lufi 97 2 mefedron (Kati) 97 kokain 97 2 designer drogok 97 amfetaminok 96 3 nyugtatók 92 5

Az egyes szereket a diákok többsége még soha nem próbálta ki, 98 százalékuk még soha nem szipuzott, 97-97 százalékuk soha nem próbálta ki az amfetamint, designer drogokat, valamint az alkoholt gyógyszerrel keverve, 96 százalékuk az ecstasyt, 92 százalékuk pedig az altatókat, nyugtatókat. Akik kipróbálták már valamelyiket az alábbi szerek közül, évesen tették, vagy később, mint például a designer drogokat és az alkoholt gyógyszerrel keverve - százalékuk próbálta ki éves korában, a szipuzást, amfetaminokat, ecstasyt és designer drogokat, illetve nyugtatókat, altatókat - százalékban 5 évesen próbálták ki először. Utóbbit százalékuk már 2 évesen kipróbálta, 5 százalékuk viszont csak 6 évesen, vagy később. Hány éves korodban próbáltad ki először a következőket? soha 9 évesen, vagy korábban 0 évesen évesen 2 évesen 3 évesen évesen 5 évesen 6 évesen, vagy később szipuzás 98 amfetaminok 97 2 designer drogok 97 alkohol gyógyszerrel keverve 97 2 ecstasy 96 3 nyugtatók, altatók 92 5 A diákok az elmúlt 30 napban valamivel több, mint huszonkétezer forintot költöttek átlagosan cigarettára, tízezer forintot alkoholra, és kicsivel kevesebb, mint ötezer forintot marihuánára. 2

Az elmúlt 30 napban körülbelül mennyi pénzt költöttél az alábbiakra? cigarettára 22,569 alkoholra 0,297 marihuánára,907 forintösszegek átlaga A fiatalok közvetlen környezetében élők kábítószer-fogyasztásával kapcsolatban a fiatalokat barátaik, és idősebb testvéreik szokásairól kérdeztük. A diákok százaléka számolt be arról, hogy a legtöbb barátja fogyaszt alkoholt, 36 százalékuknak legtöbb barátja cigarettázik, 23 százalékuk barátainak nagy része pedig le szokott részegedni. Néhány olyan barátja, aki marihuánát fogyaszt, 3 százalékuknak van, designer drogokat fogyasztó barátja százaléknak, szipuzó, vagy nyugtatót, alkoholt fogyasztó barátja pedig 3 százalékuknak. Ecstasyt fogyasztó barátokkal kapcsolatban százalék mondta, hogy néhány barátja fogyasztja a szert. Véleményed szerint barátaid között hány olyan van, aki... egy sem néhány számos legtöbb, vagy mind ecstasyt fogyaszt 87 nyugtatót/altatót fogyaszt 86 3 szipuzik 86 3 designer drogokat fogyaszt 83 2 marihuánát, hasist szív 6 3 6 2 lerészegedik 6 30 3 23 cigarettázik 7 9 38 36 alkoholt fogyaszt 6 2 29 3

A fiatalok 37 százalékának van olyan idősebb testvére, aki alkoholt fogyaszt, 3 százalékának cigarettázik, 9 százalékának pedig le szokott részegedni az idősebb testvére. Marihuánát, hasist, vagy nyugtatókat, altatókat 7-7 százalékuknak a testvére fogyaszt. Olyan idősebb testvére, aki ecstasyt, vagy designer drogokat fogyaszt, 6-6 százalékuknak van, és ugyanennyi százalékuknak testvére szipuzik. Van-e az idősebb testvéreid között olyan, aki... igen, van nincs nem tudom nincs idősebb testvérem alkoholt fogyaszt 37 35 2 26 cigarettázik 3 2 26 lerészegedik 9 50 5 26 marihuánát, hasist szív 7 63 26 nyugtatót/altatót fogyaszt 7 6 3 26 ecstasyt fogyaszt 6 6 26 designer drogokat fogyaszt 6 6 26 szipuzik 6 6 26 A különböző szerek fogyasztásával kapcsolatban azt lehet látni, hogy a cigaretta kivételével egyaránt veszélyesnek tartják az alkalmi és a rendszeres fogyasztást is, az illegális kábítószerek esetében pedig a kipróbálásukat is. Az alábbi ábrákon az egyes szerek külön- külön felsorolva következnek. A cigaretta fogyasztásával kapcsolatban az alkalmi fogyasztást százalékban tartják nagyon veszélyesnek, 8 százalékban közepesen, 2 százalékban kicsit és 20 százalékban egyáltalán nem tartják veszélyesnek az illetőre nézve. A napi egy, vagy több cigaretta elszívását ezzel szemben 5 százalékuk ítéli nagyon veszélyesnek, 23 százalékuk közepesen veszélyesnek, 9 százalékuk kicsit veszélyesnek, és 5 százalék nem tartja annak egyáltalán. A bizonytalanok aránya itt a legalacsonyabb a többi szerhez képest, 9-9 százalékban válaszolták, hogy nem tudják eldönteni.

Véleményed szerint mennyire veszélyeztetik magukat az emberek, ha a következőket teszik? (cigaretta) nem veszélyeztetik kicsit közepesen nagyon nem tudom alkalmi cigarettázás 20 2 8 9 napi egy, vagy több cigaretta elszívása 5 9 23 5 9 Az alkoholfogyasztást illetően 7 százalékuk tartja nagyon veszélyesnek egy-két ital elfogyasztását majdnem minden nap, 30 százalékuk közepesen, 27 százalékuk kicsit, 7 százalékuk pedig egyáltalán nem tartja veszélyesnek ezt. Jóval veszélyesebben tartják a mindennapos alkoholfogyasztás esetében, ha négy, vagy öt italt iszik meg az illető, 5 százalékuk tartja nagyon veszélyesnek, és 5 százalékuk veszélytelennek. Az öt, vagy ennél több ital elfogyasztását hétvégénként 35 százalékuk tartja nagyon veszélyesnek és 7 százalék szerint nem veszélyes egyáltalán. Véleményed szerint mennyire veszélyeztetik magukat az emberek, ha a következőket teszik? (alkohol) nem veszélyeztetik kicsit közepesen nagyon nem tudom egy-két ital elfogyasztása majdnem minden nap 7 27 30 7 9 öt, vagy több ital elfogyasztása minden hétvégén 7 6 30 35 2 négy, vagy öt ital elfogyasztása majdnem minden nap 5 7 2 5 0 5

A marihuána fogyasztásával kapcsolatban 5 százalékuk mondta azt, hogy nagyon veszélyezteti magát az, aki alkalmi fogyasztója a szernek, 65 százalék szerint az egyszeri, vagy kétszeri kipróbálás veszélyes nagyon, és 63 százalékuk mondta azt, hogy a rendszeres fogyasztással veszélyezteti magát nagyon az illető. 8 százalékuk szerint közepesen veszélyes a szer alkalmi fogyasztása, 0 százalék szerint kicsit, és 6 százalék szerint egyáltalán nem veszélyes. A marihuána egyszeri, vagy kétszeri kipróbálása 9 százalékuk szerint közepesen, százalékuk szerint kicsit, 3 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem veszélyes, a rendszeres fogyasztással kapcsolatban ugyanezek az arányok 9, 8 és százalék. A kérdésre választ adni nem tudók aránya 5 százalék az alkalmi fogyasztás, 8 százalék az egyszeri, vagy kétszeri kipróbálás és 6 százalék a rendszeres fogyasztás esetében. Véleményed szerint mennyire veszélyeztetik magukat az emberek, ha a következőket teszik? (marihuána) nem veszélyeztetik kicsit közepesen nagyon nem tudom marihuána, vagy hasis alkalmi fogyasztása 6 0 8 5 5 marihuána, vagy hasis rendszeres fogyasztása 8 9 63 6 marihuána, vagy hasis egyszeri vagy kétszeri kipróbálása 3 9 65 8 Az ecstasy kipróbálása 6 százalékuk szerint veszélyes nagyon, rendszeres fogyasztása pedig 65 százalékuk szerint. Utóbbi 9 százalékuk szerint közepesen, százalékuk szerint kicsit veszélyes, 3 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem veszélyes a szer rendszeres fogyasztása. A szer kipróbálása 8 százalékuk szerint közepesen, 3 százalékuk szerint kicsit veszélyes, százalékuk szerint pedig egyáltalán nem az. A kérdésben 8-8 százalékuk volt bizonytalan. 6

Véleményed szerint mennyire veszélyeztetik magukat az emberek, ha a következőket teszik? (ecstasy) nem veszélyeztetik kicsit közepesen nagyon nem tudom ecstasy kipróbálása egyszeri vagy kétszeri kipróbálása 3 8 6 8 ecstasy rendszeres fogyasztása 3 9 65 8 Az amfetamin fogyasztásával kapcsolatban 66 százalékuk ítélte nagyon veszélyesnek a rendszeres fogyasztást, százalékuk az egyszeri, vagy kétszeri kipróbálást. 20 százalék szerint közepesen veszélyes, ha kipróbálják az amfetamint, 3 százalék szerint kicsit veszélyes, százalék szerint pedig nem veszélyes egyáltalán a szer kipróbálása. A rendszeres fogyasztást illetően 7 százalék szerint közepesen veszélyes, 6 százalék szerint kicsit, százalék szerint pedig nem veszélyes egyáltalán a szer rendszeres fogyasztása. 9, illetve 8 százalékban voltak bizonytalanok a kérdést illetően. 7