Bábolna pusztái Hosszú távú koncepció kidolgozása a Bábolna környéki pusztákon lakók életminőségének javítására - állapotfelmérés 2007
Bábolna első okleveles említése 1268-ból származik, melyben pusztaként szerepel. A középkorban Bábolna a környező falvakat összekötő utak találkozási pontjában feküdt, a környező települések központja volt. 1815-ben a magyar Földtani Intézet szakemberei kezdték meg a pusztabirtok részletes felmérését. 1819-ben a majorokban bérlakások építését határozzák el. Egy épületben 16 család részére 16 szoba, 8 közös konyha épült, a padlás 16 részre osztva kamraként is funkcionált. A konyhaajtók előtt egy családnak 50 négyszögölnyi udvar jutott. 1860-90-es évekből származó feljegyzésekből tudható, hogy a ménesbirtok területén 187 darab épület található. Egy jóval későbbi - 1957-es - felmérés szerint a gazdaság birtokában 647 darab lakás volt. Ebből 229 Bábolnán, a többi 418 pedig a közigazgatási területen és a gazdaság távolabbi részein. Az 1947-es év végéig 75 család költözött ki a majorokból a településre. 1948-ban Minisztertanácsi határozat alapján megalakult a Bábolnai Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat. Az Állami Gazdasághoz csatolták a kisbéri volt ménesbirtok részeit, Ölbőpuszta, Újpuszta, Ács, Bőnyrétalap és Mocsa határában lévő gazdaságokat is. Bábolna jelentős fejlődésen ment keresztül: pusztából 1958-ban község, 1971-ben nagyközség, 2003-ban pedig város lett. Farkaskút 2
Darányi Népesség Bábolna ma Komárom-Esztergom megye 76 települése közül lakosságszámát tekintve a tizenharmadik. 2005. végén a bábolnai lakónépesség száma 3.831 fő. A népsűrűségi adatok alapján a település kedvező helyzetben van. Az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma 114 fő/km 2 (KSH 2005.). Fentiek alapján elmondható, hogy a település se nem zsúfolt, se nem ritkán lakott. Bábolna városhoz 1990-ben még 10, napjainkban már csupán 8 külterületi lakott hely tartozik. Ezek a következők: - Farkaskút - Ritter - Darányi - Mihályháza - Csemerháza - Kisbábolna - Kajánd - Ölbő 3
A külterületi népesség számának alakulását Bábolnán az alábbi táblázat szemlélteti: Év Külterületi lakónépesség (fő) 1990 292 2001 267 2002 249 2007 258 A külterületi népességszám alakulása Bábolnán 1990-2007. között 300 290 280 270 260 250 240 230 220 1990 2001 2002 2007 Külterületi népesség száma (fő) A népesedési folyamatokat megvizsgálva kiderül, hogy Bábolnához tartozó puszták népesség 1990-1997. között folyamatosan csökkent, majd 2002-2007. között kismértékben emelkedni kezdett. Lakónépesség száma az egyes puszták tekintetében (2007. január 30. állapot szerint) Külterület megnevezése Lakónépessége Ebből a gyermekek száma Ebből a nyugdíjasok száma Farkaskút 98 26 14 Csemerháza 56 16 8 Ölbő 27 7 3 Mihályháza 21 9 - Darányi 20 2 2 Kisbábolna 16 2 3 Kajánd 15 2 5 Ritter 5 - - Összesen: 258 64 35 A táblázat alapján megállapítható, hogy a legmagasabb népességszámmal Farkaskút puszta rendelkezik, ahol a lakónépesség száma 98 fő. Ez az összes külterületi lakott puszta lakosságának 38 %-át jelenti. A gyermekek száma is ezen a külterületi lakott ingatlanon a legmagasabb, 26 fő. 4
Külterületi lakott puszták népességszáma 2007. január 30-án 100 80 60 40 20 0 98 56 27 21 20 16 15 5 Farkaskút Csemerháza Ölbő Mihályháza Darányi Kisbábolna Kajánd Ritter A külterületi lakott puszták népességének 25 %-át a 0-18 év közötti gyermekek, 13,5%-át pedig a nyugdíjasok alkotják. A puszták szerinti megoszlásukat az alábbi diagrammok szemléltetik: Gyermekek száma a pusztákon 2007. január 30-án 9 2 2 2 26 7 16 Farkaskút Csemerháza Ölbő Mihályháza Darányi Kisbábolna Kajánd 5
Nyugdíjasok száma a pusztákon 2007. január 30-án 5 3 14 2 3 8 Farkaskút Csemerháza Ölbő Darányi Kisbábolna Kajánd Lakáshelyzet A településhez tartozó lakott pusztákon összesen 110 lakás található. A lakások közül a legtöbb komfortos (56), de nagy számban találhatók félkomfortos (29) és komfort nélküli (25) lakások is. A puszták lakásállománya összességében rossz műszaki állapotúnak minősíthető. Ritter 6
Kajánd Darányi 7
Darányi Csemerháza 8
A lakások besorolása komfortfokozat szerint a K.S.H. meghatározása alapján: Komfortos az a lakás, amely legalább - tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, - közművesítettséggel, - melegvízellátással és - egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtárolós kályhával9 rendelkezik. Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább - tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel és - közművesítettséggel (legalább villany és vízellátással) és - egyedi fűtési móddal rendelkezik. Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább - tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívüli WC/árnyékszék használatával és - egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint - a vízvétel lehetősége biztosított. Puszta neve Lakások száma Ebből komfort nélküli Ebből félkomfort os Farkaskút 44 11 20 13 Csemerháza 20 5-15 Ölbő 18-9 9 Mihályháza 6 - - 6 Darányi 6 - - 6 Kisbábolna 5 - - 5 Kajánd 9 9 - - Ritter 2 - - 2 Összesen: 110 25 29 56 Ebből komfortos 9
Lakások átlagos alapterülete Alapterület (m 2 ) Lakások darabszáma 23-30 8 31-40 41 41-50 28 51-60 17 61-70 4 71-80 8 80-x 3 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Lakások darabszáma 23-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 80-x 2006. év folyamán Ölbő puszta kivételével valamennyi puszta magántulajdonba került. A pusztákon lakók vásárolták meg a lakásaikat, amelyek jogilag nem minősülnek önálló lakásnak, hanem osztatlan közös tulajdonok, melyből a tulajdonos társak az adás-vételi szerződésekben meghatározott mértékű tulajdonrészt szereztek. Infrastruktúra A külterületi lakott puszták közművesítettség szempontjából alacsony színvonalúak. Villamos energia Bábolna település a Nagyigmándon lévő 120-as állomásból induló E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. tulajdonában lévő 20 kv-os szabadvezetékről kapja az ellátást. A település egyes részeinek villamos energia ellátása a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. által üzemeltetett hálózatról megoldott. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. az alábbi telepeken szolgáltat villamos energiát: - Kisbábolna - Ritter major - Farkaskút puszta - Mihályháza - Csemerháza 10
A többi puszta villamos energia ellátása az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. hálózatáról történik. Kisbábolna Kajánd 11
Csemerháza Ivóvíz ellátás, csapadékvíz elvezetés Bábolna település ivóvízellátását a tatabányai regionális rendszerről biztosítják. A puszták vízellátása azonban az egykori Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát rendszereiről, fúrt kútból biztosított. Kutak tulajdonjogát nem sikerült kellőképpen tisztázni, mivel hivatalunknak erre vonatkozó nyilvántartása nincs. A rendelkezésre álló információk szerint a kutak a Baromfi Invest Kft., illetve a BBF Kft. tulajdonában vannak, a vízjogi engedélyek jogosultjai e társaságok. A puszták eladásakor a kutak területe nem került az ott lakók tulajdonába, azok változatlanul külön helyrajzi számon vannak, a legégetőbb problémák várhatóan a vízellátás területén jelentkeznek majd (a BBF Kft. már jelezte, hogy nem kívánja biztosítani a vízszolgáltatást Farkaskút puszta lakói részére). A csapadékvíz elvezetés nyílt árkos rendszerrel megoldott. 12
Kajánd Csemerháza Szennyvíz hálózat és gázellátás A szennyvízcsatorna és a gázellátó rendszer nincs kiépítve a településrészeken. A szennyvíz gyűjtése zárt, kommunális szennyvíztározókban történik. A lakások fűtése egyedileg fa, szén vagy olaj tüzelésű berendezésekkel megoldott. 13
Hulladékgyűjtés Bábolnán az 1980-as években kezdődött meg a szervezett hulladékgyűjtés alapfeltételeinek megteremtése. 2000. január 1. óta a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi a hulladék elszállítását hetente egy alkalommal. A majorok területén 2005. szeptemberéig a Bábolna Rt. oldotta meg mind az üzemi, mind a lakossági hulladék elszállítását, mivel minden majorhoz egy-egy baromfitelep is tartozott. A cég végelszámolásával telepek és lakóingatlanok eladása megkezdődött, így a hulladékszállításról az új teleptulajdonosok gondoskodnak, a lakossági hulladékelszállításról a továbbiakban azonban már nem. Az 1999. november 30-án a Győri Kommunális Szolgáltató Kft-vel kötött vállalkozási közszolgáltatási szerződés értelmében a Közszolgáltató 2000. január 1-től vállalja, hogy a megbízó irányítása alatt lévő település közigazgatási területéről heti egy alkalommal kedden 6 30 13 30 h. között, a veszélyes hulladékok körébe nem sorolt lakossági és intézményi szemetet elfuvarozza. Fentiek alapján 2007. március 1-től már a pusztákon is a Kommunális Szolgáltató Kft. végzi a lakossági hulladék begyűjtését és elszállítását. Kisbábolna 14
Farkaskút Úthálózat Bábolna település közlekedését megszabják a főbb közlekedési vonalak. A történelem folyamán nem mindig volt ez így, hiszen a település magja a Buda-Bécs közötti marhahajtó út mellé települt. A település környezetének közlekedéshálózatát az országos jelentőségű utak kialakításán túl a nagy termelőegységek közlekedési igényei alakították ki. Ezek a fő hálózatot kiegészítő úthálózati elemek kiteljesítik a meglévő hálózatot, de nem közforgalmú, mezőgazdasági utak. Ezek Bábolnáról sugaras irányban vezetnek. Az utak jellemzően kiépítetlenek, murvázottak. A kiépített utak minősége nagyon rossz, kátyúsak, hiányosak. Kábeltelevízió A Bábolnához tartozó puszták közül Farkaskúton épült ki a PICK-UP Kft. tulajdonában és üzemeltetésében lévő kábeltelevíziós hálózat, mely némiképp javítja az ott élők életminőségét. 15
Mihályháza Kajánd 16
Farkaskút Helyi építési szabályzat vonatkozó részei Bábolna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2002. (V.30.) számú rendeletével elfogadott, többször módosított Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata alapján a külterületi puszták gazdasági területen belül jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület övezeti besorolásúak. ( IGz ) A jelentős mértékű zavaró hatású területbe a nagyüzemi állattartó telepek területei és a hígtrágyatározó tavak tartoznak. Az övezeti előírások alapján a beépítési mód szabadon álló, a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 30 %. A kialakítandó legkisebb zöldfelület nagysága 40%, a megengedett legnagyobb építmény magasság 12,0 méter. A övezetben a legkisebb telekterület a kialakult, a telekméretek nem változtathatók! Fentiek alapján, mivel a lakóépületek egy helyrajzi szám alatt egybeépültek, osztatlan közös tulajdont képeznek, és a Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat módosítása nélkül nem is oszthatók meg. Az Igz jelű terület (állattartó telepek) védőterülete a telep körüli 1000 méter széles területsáv. A védőterületen belül lakó- és üdülőépület nem építhető. 17
Foglalkoztatottság A puszták népességének megoszlása munkaképesség alapján 2007. januárban az alábbiak szerint alakult: Farkaskút Csemerháza Ölbő Mihályháza Aktív dolgozó 40 17 11 11 Álláskereső 1 1 1 - Munkanélküli 8 7 3 1 Darányi Kisbábolna Kajánd Ritter Aktív dolgozó 13 7 4 4 Álláskereső - 3 1 1 Munkanélküli - - - - Környezeti állapot Bábolna város illetve a településhez tartozó puszták környezeti állapota az országos átlaghoz viszonyítva viszonylag kedvezőnek mondható. A túlnyomórészt mezőgazdasági hasznosítású területeken jelentősebb környezet károsodás nem tapasztalható. Jelentősebb a mezőgazdaságból és állattartó tevékenységből származó talaj- és talajvíz, valamint bűz szennyezés. A helyszíni bejárás során tapasztaltuk, hogy több helyen az erdős részeken a lakások mellett illegálisan lerakott szemét kupacok vannak. Ritter 18
Ritter A puszták magántulajdonba kerülésével olyan helyzet állt elő, mely az ott lakókat teszi felelőssé a környezet rendben tartásáért. Mindenki köteles nem csak a saját portája, hanem a puszta egészét nézve is rendet tartani, gondoskodni a terület kaszálásáról, gyommentesítéséről és tisztántartásáról is, különös tekintettel arra, hogy külterületekről lévén szó, az illetékes hatóságok részéről komoly szankciók várhatók a gondozatlan területek esetében. Összegzés: A felmérések alapján egyértelműen megállapítható, hogy a bábolnai lakott puszták infrastruktúrája katasztrofális állapotban van. A magántulajdonba került lakások állapota változó, de alapvetően rendkívül rossz minőségűek és jelentős részük a földhivatali nyilvántartásban sem szerepel, vagy nem beazonosítható. Az alapvető életfeltételekhez szükséges közművek (víz, villany) helyzete bizonytalan, a vízszolgáltatás kvázi időzített bombaként ketyeg az ott lakóknak és az Önkormányzatnak is. Jelenlegi helyzet szerint az ingatlanok tovább nem oszthatók, társasház közösségek nem jöttek létre, a tulajdonos szemlélet kialakulóban van. Tovább nehezíti a pusztákon élők helyzetét a lakók eltérő anyagi és szociális helyzete, ami nem teszi lehetővé, hogy osztatlan közös tulajdonukról egységes akarattal, saját erőből gondoskodjanak. Egyértelműen megállapítható, hogy külső segítség nélkül a pusztákon élők helyzete nem, vagy csak nagyon nehezen javítható, ezért szükséges, hogy a Képviselő-testület megfogalmazza azokat a célokat, amelyeket el kíván érni, s ezeket egyeztesse az érintettekkel, majd meghatározza azokat az eszközöket, amik lehetővé teszik a célok elérését. Bábolna, 2007. március 14. Szennay István jegyző 19