1. Bevezetés Hogyan találja meg? Felmérés az agrárpiac munkaerő felvételi szokásairól Kérdőívünket összesen fő töltötte ki. %-uk felsővezető és/vagy tulajdonos cégében. Válaszadóink földrajzi elhelyezkedése országosan egyenletes képet mutat, kivételt képez ez alól Pest és Jász- Nagykun- Szolnok megye, melyek kitöltési aránya a legmagasabb, -%. A válaszadó cégek -a fő alatti létszámmal, 1-uk 11- fő közötti létszámmal, %-uk pedig 1-3 fő közötti létszámmal rendelkezik. fős vagy a feletti alkalmazotti létszámmal mindössze a válaszadók -a rendelkezik, vagyis cég. A felmérés nem reprezentatív. Tevékenységi terület szerint 3 cég foglalkozik Szántóföldi növénytermesztéssel, messze lehagyva a kertészetet, mely a. helyen áll 9 céggel. Az állattenyésztéssel cég foglalkozik, így a harmadik helyen áll. Ezen kategóriákat követik a Gabona/Input kereskedelem ( cég), a Malom/Takarmányipar ( cég), Vetőmag/Műtrágya/Növényvédőszer gyártás ( cég), valamint a Szállítmányozás ( cég) területei. Kitöltők földrajzi elhelyezkedés szerinti megoszlása % % % 1 % % Jász-Nagykun-Szolnok Békés Győr-Moson-Sopron Bács-Kiskun Komárom-Esztergom Veszprém Hajdú-Bihar Somogy Pest Csongrád Szabolcs-Szatmár-Bereg Fejér Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Zala Vas Nógrád Baranya NV Kitöltők jelenlegi beosztás szerinti megoszlása % % 1 1 Tulajdonos Ügyvezető, felsővezető Egyéb alkalmazott Foglalkoztatottak száma szerinti megoszlás % % 1 - fő között 11 - fő között - fő között fő és fölötte egyéb/nv 1
Munkaadók elégedettsége: a válaszadók közel ¾-e elégedett munkatársaival, és mindössze % nyilatkozta azt, hogy teljes mértékben elégedetlen. Elégedett jelenlegi munkatársaival? 1 % 1 % Nagyon elégedett vagyok, jó csapattal dolgozom együtt Összességében elégedett vagyok, bár néha előfordulnak kisebb problémák A problémák ellenére tudok előre haladni a munkatársakkal Teljes mértékben elégedetlen vagyok a munkatársaimmal. Munkaerő felvétel A válaszadók %-a keres munkatársat valamilyen pozícióra. A szakmunkástól egészen az ügyvezetőig számos területen folyik a keresés. Pl. növényvédő agrármérnök, gépész, traktoros, gépkezelő, vagy villanyszerelő. A kérdőívet kitöltők véleménye szerint a jó munkaerő legfontosabb ismérve a megbízhatóság. Második helyen áll az önálló munkavégzés képessége, harmadik helyen a precizitás. Ezeket követi a kiváló problémamegoldó készség, valamint a gyorsaság. Bár az Önéletrajzok legnépszerűbb eleme a kiváló kommunikációs készség, az utolsó helyet kapta a fontossági listán. 3 3 1 38 3 3 1 1 1 11 11 9 3 Új munkatárs felvételekor a leggyakoribb toborzási technika a jelenlegi alkalmazottak általi ajánlás. Ezt követi az újsághirdetés, majd a munkaügyi kirendeltségek segítségnyújtása. A napjainkban hatalmas népszerűségnek örvendő online hirdetések egyelőre csak a negyedik helyet kapták. Ha ezen forrásokból nem sikerül betölteni a pozíciót, fejvadász és munkaerő- közvetítő cégek segítségét is igénybe veszik a vállalkozások.
18 1 1 1 1 1 8 8 3 1 1 A kiválasztásnál a legtöbb cég azt válaszolta, hogy csupán Önéletrajz alapján nem szelektál ki senkit (megjegyzem, hogy ez több száz jelentkező esetén nehezen tűnik kivitelezhetőnek). Kiválasztási szempont az előző munkahelyek minősége, mely után következik azonos pontszámmal az iskolai végzettség és az érdeklődési kör. Az utóbbi kettőt mindössze harmad annyian választották, mint az őket megelőző szempontot. Az olyan objektív szempont, mint a tapasztalat, háttérbe szorult a válaszadók körében. Ez arra enged következtetni, hogy nagyrészt szubjektív szempontok alapján történik az új munkatárs kiválasztása, mely számos veszélyt rejt magában és növeli annak az esélyét, hogy az új munkatárs nem fog beválni. A 3. évi CXXV. törvény 8 -a alapján a munkát keresők közt hátrányos megkülönböztetést tenni nem lehet: nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviselethez való tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkoztatással össze nem függő körülmény miatt. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert munkaadóként kerülhetünk kellemetlen helyzetbe jó szándékunk ellenére is. Tehát figyeljünk arra, hogy maradéktalanul betartsuk a törvényi előírásokat. 1 8 11 3 3 3 1 1 1 1 3
A vállalkozások 9%-a válaszolta, hogy kötetlen interjúval méri fel a jelölt alkalmasságát, 1 pedig különböző gyakorlatokat is alkalmaz, mely során felméri, hogy hogyan teljesít a jelölt. A kötetlen interjút önmagában nem tartom elegendőnek a sikeres kiválasztáshoz. Egy beszélgetés alapján ugyanis bárki el tudja adni magát, azt mond, amit akar. Sőt, még az önéletrajzokban sem mindig a válóságot olvashatjuk. Nagy tapasztalatra van szükségünk ahhoz, hogy ki tudjuk szűrni, ki mikor nem mond igazat. A profi álláskeresők rendkívül kifinomult érzékkel rendelkeznek ahhoz, hogy elkápráztassanak bennünket, és jóhiszeműen felvegyük őket. Gyakran hamis állítások alapján. Ezzel természetesen nem azt szeretném mondani, hogy az álláskeresők hazugok, csupán azt, hogy mint az élet egyéb területein, felvételkor is körültekintőnek kell lennünk, kit fogadunk cégünkbe. Lehetőleg azt az embert vegyük fel, aki meg is fogja szolgálni bizalmunkat és hosszú időn át értékes munkatársunk lesz. Alkalmasság felmérésének módszerei 3 3 9 1 1 1 1
A kiválasztás folyamán a legfontosabb tényezők a személyes benyomás/szimpátia, a jelentkező szakmai céltudatossága, valamint az ismerősöktől beszerzett referencia. Az olyan objektív tényezők, mint az iskolai végzettség, a szakmai tapasztalat vagy a nyelvtudás, az utolsó helyeken állnak. 3 18 1 13 1 1 A kiválasztás folyamatában többnyire az ügyvezető vesz részt, vagy a közvetlen felettes. A legnagyobb nehézséget a megfelelő munkatárs megtalálásában az okozza, hogy nincs rá elég idő (%) és ember (%) a cégeknél, aki ezzel foglalkozhatna. 1% válaszolta azt, hogy nem rendelkezik elegendő szaktudással a feladat sikeres végrehajtásához. A válaszadók megjegyzései: Kevés a megfelelő ember Nincs megfelelő munkaerő Nem találunk megfelelő kollégát Nincs pótolhatatlan ember Megfelelő embert találni nehéz Nehéz helyben megfelelő megbízható szakembert találni Földrajzi elhelyezkedés Szakember hiány Alanyhiány A megjegyzések alátámasztják, hogy országunkban strukturális munkanélküliség jellemző. Vagyis ellenére a jelenlegi 11%-os munkanélküliségnek, nem találunk megfelelő munkaerőt, mert a kínálat földrajzi megoszlása nem felel meg a keresletnek. Nem azon országrészekben találhatók azokkal a paraméterekkel rendelkező emberek, akiket keresünk, és ahol vannak, ott adott esetben nincs számukra megfelelő álláslehetőség. Magyarországon ellentétben a nemzetközi tapasztalatokkal, a munkaerő földrajzi mobilitása nagyon alacsony. Emiatt érezzük azt, hogy nincs ember, nincs megfelelő munkaerő. Ehhez hozzájön még az, hogy egyes szakmák mára valóban hiányszakmává váltak.
Arra a kérdésre, Ha Önnek holnap ki kéne lépni a vállalkozásból, át tudná-e venni valaki az Ön szerepét?, a válaszadók -a azt válaszolta, hogy nem! Az agrárium egyik kulcskérdése napjainkban az, hogy ki veszi át a cégek vezetését, ki viszi tovább az eddig felépített értékeket, hiszen egy generációváltás közepét éljük. Az pedig mind az egyéneknek, mind az ország mezőgazdasága számára kulcsfontosságú, hogyan jövünk ki ebből a korszakból! Nagy kockázatot jelent a cégeknek, ha nincs megoldva az utánpótlás kérdése! Vagyis, ha bármi akadályozza a jelenlegi vezetőt abban, hogy folytassa tevékenységét, a cég megszűnik működni. Ezzel pedig akár élete munkája mehet tönkre, és az alkalmazottak megélhetése is veszélybe kerül. Érdemes foglalkozni az utánpótlás kérdésével, mert 3- évbe is telhet, mire egy vezető %-osan kineveli utódját, és ez az egyetlen eszköze annak, hogy biztosítsa vállalkozása jövőjét.,, igen nem 3. Összefoglalás A magyar agrárium egy kis szelete, vállalkozás töltötte ki a kérdőívet. A számok nem reprezentatívak, de egy képet így is mutatnak a jelenről. A kitöltők %-a válaszolta, hogy jelenleg is keres új munkatársat, de bizonyára mindenkinek vannak tapasztalatai új munkatárs felvételével kapcsolatban. A kitöltők válaszai arra engednek következtetni, hogy az új munkatárs kiválasztása a többségnél teljesen szubjektív szempontok alapján történik, jellemző a hagyományos beszélgetés komolyabb kiválasztási eszközök nélkül. Tehát az agráriumban tevékenykedő cégek, ahogy országosan a kis- és középvállalkozások többsége, nem használja a profi HR eszközöket a kiválasztásban. Ezen eszközök célja az, hogy minél pontosabb képet kapjunk a jelöltről, hogy aztán minél kisebb esélye legyen annak, hogy rosszul választottunk. % biztonsággal sajnos nem tudjuk előre jelezni egy jelölt beválását sem, nem áll rendelkezésre csodaszer, azonban vannak olyan eszközök, melyek kombinálásával növelni tudjuk a kiválasztás biztonságát. A legjobb, ha alkalmazunk legalább interjút, mely során előre átgondolt kérdéseket teszünk fel a jelölteknek, és mindenkinek ugyanazokat, így könnyebb a jelöltek összehasonlítása. Tegyünk fel életrajzi és szakmai kérdéseket is. Ne feledkezzünk meg a bejárásról, bérigényről és a kezdés lehetséges dátumáról sem! Ezen kívül adjunk különböző szakmai feladatokat a jelöltnek, és nézzük meg, hogyan oldja meg őket az életben. Használhatunk egyszerűbb személyiségtesztet is, és kérjünk referenciát! A megadott telefonszámon pedig kérdezzük ki a korábbi felettest, milyen tapasztalatai voltak jelöltünkkel. Általában őszinte választ kapunk, hiszen egy volt munkaadónak nem érdeke becsapni bennünket. Mindenképp csináljunk többkörös interjút, vegyen részt rajta a közvetlen felettes is, hisz neki kell majd együtt dolgozni az új munkatárssal. Ha ezeket az eszközöket alkalmazzuk egy felvétel folyamán, nagy esélyünk van arra, hogy jól fogunk választani.
Kérem, keressen az alábbi elérhetőségeken, ha szeretne bővebb információt kapni a kutatásunkról, vagy munkaerő felvétellel kapcsolatban szeretne szaktanácsot vagy segítséget kérni. Baloghné Panácz Eszter ügyvezető Agrotrend Hungary Kft. HU 89 Zalaegerszeg, Eötvös u. 1. 1/8 +3-9/3111 +3-3/-1-81 www.agrotrend.hu 11.1.31.