Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. március 6. (OR. en) 6846/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. március 6. Címzett: a delegációk COHOM 28 COPS 74 CFSP/PESC 200 FREMP 20 DEVGEN 31 SOC 159 JAI 181 JEUN 30 ILO 3 Előző dok. sz.: 6203/17 COHOM 19 COPS 44 CFSP/PESC 134 FREMP 13 DEVGEN 21 SOC 84 JAI 108 JEUN 18 ILO 2 Tárgy: A gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatások módosított változata (2017) Egyetlen gyermek sem hagyható figyelmen kívül Mellékelten továbbítjuk a delegációknak A gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatások módosított változata (2017) Egyetlen gyermek sem hagyható figyelmen kívül című dokumentumot, amelyet a Tanács a 2017. március 6-i 3525. ülésén fogadott el. 6846/17 kn/kk 1 DGC 2B HU
MELLÉKLET A gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatások módosított változata (2017) Egyetlen gyermek sem hagyható figyelmen kívül (Külügyek Tanácsa, 2017. március 6.) Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 A. A fellépés indokai... 3 B. Cél és hatály... 5 2. AZ UNIÓS FELLÉPÉS ALAPELVEI... 6 A. A gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény... 6 B. Az összes emberi jogra kiterjedő, az emberi jogok érvényesítésén alapuló megközelítés... 9 C. A gyermekjogi szempontok általános érvényesítése... 14 3. AZ UNIÓS SZEREPVÁLLALÁS PRIORITÁSAI... 15 4. A GYERMEKEK JOGAINAK ELŐMOZDÍTÁSÁT ÉS VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ UNIÓS ESZKÖZÖK... 16 5. OPERATÍV IRÁNYMUTATÁSOK... 18 6. EZEN IRÁNYMUTATÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE... 30 I. melléklet Uniós jogi eszközök és szakpolitikák... 31 II. melléklet A gyermekek szempontjából legfontosabb átfogó fenntartható fejlesztési célok és konkrét célok listája... 37 III. melléklet Az EU emberi jogi iránymutatásai, a Bizottság közleménye és a Tanács következtetései... 41 6846/17 kn/kk 2
1. BEVEZETÉS A. A fellépés indokai A gyermekjogok emberi jogok, s mint ilyenek, oszthatatlanok, egyetemesek és elidegeníthetetlenek. Az Európai Unióról szóló, 2009-ben hatályba lépett szerződés (Lisszaboni Szerződés) kifejezetten rendelkezik arról, hogy az EU külső és belső tevékenysége során egyaránt elő kell mozdítani a gyermekjogok védelmét (az uniós jogi eszközök és szakpolitikák áttekintését lásd az 1. mellékletben). Ezen iránymutatásokkal az Európai Unió újólag megerősíti elkötelezettségét aziránt, hogy külső emberi jogi politikájában a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel és annak fakultatív jegyzőkönyveivel, valamint az egyéb vonatkozó nemzetközi normákkal és szerződésekkel összhangban átfogó módon előmozdítsa és védje a gyermekjogokat. Világszerte naponta 16 000 gyermek veszti életét, többnyire megelőzhető vagy kezelhető okok miatt. Az 5 év alatti gyermekek körében a halálesetek csaknem felét az alultápláltság okozza. A világon összesen csaknem 230 millió olyan 5 év alatti gyermek él (ez az összes ilyen korú gyermek egyharmada), akiknek a születését nem anyakönyvezték 1. Ötpercenként életét veszti egy gyermek az otthonában, az iskolájában vagy a közösségében elkövetett erőszak miatt. Világszerte mintegy egy milliárd olyan 2 17 éves fiú és lány van, akik az elmúlt egy évben fizikai, szexuális vagy lelki bántalmazást szenvedtek 2. A gyermekek sokszor válnak a gyermekmunka különböző válfajainak áldozatává, ideértve különösen a gyermekmunka legsúlyosabb formáit. Különös figyelmet kell fordítani a lányokat és a fiúkat a nemük alapján érő kockázatokra. Gyakori a gyermekek szexuális kizsákmányolása és bántalmazása is. A lány- és a fiúgyermekek körében gyakori a korai és a kényszerházasság, a lányokat pedig sokszor káros gyakorlatoknak, például a női nemi szervek megcsonkításának vetik alá. Nagyon sok gyermek nem részesül minőségi oktatásban, jelenleg 124 millió gyermek nem jár iskolába 3, nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz és nem részesül megfelelő szociális ellátásban. 1 A statisztikai adat forrása az UNICEF honlapja (2016. október), https://www.unicef.org/statistics/ 2 Global Partnership to End Violence against Children (Globális partnerség a gyermekek elleni erőszak felszámolása érdekében); https://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/commitments/552_9061_commitment_partnership_pr evalence_consequences_a4.pdf 3 UNESCO, 2015: http://www.uis.unesco.org/education/documents/fs-31-out-of-school-children-en.pdf 6846/17 kn/kk 3
A sérülékeny helyzetben lévő gyermekek, például a szegénységben, a konfliktus- és instabil helyzetben, vagy fogyatékossággal élő gyermekek, a szabadságuktól megfosztott vagy a törvénnyel összeütközésbe kerülő gyermekek, a gyermekkorú migránsok és menekültek (világszerte csaknem 50 millió gyermek vándorolt át országhatáron vagy hagyta el kényszerűen lakóhelyét; és az összes menekültnek immár a fele gyermekkorú 4 ), a kísérő nélküli és a családjuktól elszakadt gyermekek különösen nagy kockázatnak vannak kitéve azáltal, hogy diszkrimináció, marginalizálódás, intézményesítés és kirekesztés várhat rájuk. Az iránymutatások 2007. évi elfogadása óta számos fejlemény történt a gyermekjogok terén világszerte, valamint a külső uniós gyermekjogi politikában is, aminek következtében szükségessé vált az iránymutatásoknak a jelen szöveget eredményező felülvizsgálata. Csak 2015-ben több jelentős nemzetközi megállapodás került elfogadásra. Ezek közül különösen fontos a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend 5, amelynek 25. pontja értelmében a gyermekek és a fiatalok számára gondoskodó környezetet kell biztosítani jogaik és képességeik teljes körű érvényre jutása érdekében, valamint a fejlesztésfinanszírozásra vonatkozó addisz-abebai cselekvési program 6. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend egyik legfontosabb alapelve, hogy senki sem maradhat ki a fejlődés folyamatából. Ennek értelmében a nemzetközi közösség és maguk az államok fokozott erőfeszítéseket fognak tenni annak érdekében, hogy mindenki számára esélyegyenlőséget teremtsenek és elérjék a leginkább veszélyeztetett és marginalizálódott személyeket. 2016 szeptemberében az ENSZ-közgyűlés fennállása óta először ülésezett állam-, illetve kormányfői szinten a nagy menekült- és migránsáramlatok témájában. Ennek eredményeként a Közgyűlés elfogadta a New York-i nyilatkozatot 7, amely kimondja, hogy státusztól függetlenül valamennyi menekült és migráns számára biztosítani kell az emberi jogok védelmét. A nyilatkozatban az államok vállalták, hogy biztosítják, hogy az érkezéstől számított néhány hónapon belül minden gyermekkorú menekült és migráns oktatásban részesüljön; hogy megelőzik a szexuális és a nemi alapú erőszakot és fellépnek az ellen, valamint igyekeznek felszámolni a gyermekek migrációs státuszuk megállapításáig való fogva tartásának gyakorlatát; hogy biztosítják a nők és a lányok jogainak védelmét, valamint előmozdítják a nőknek és a lányoknak a megoldások kialakításában való teljes körű, egyenlő és érdemi részvételét. 4 Uprooted: The growing crisis for refugee and migrant children (Otthonuktól elszakadva: a gyermekkorú menekültek és migránsok súlyosbodó válsága), UNICEF (2016. szeptember), 3. és 6. oldal. 5 Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development (Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend), az ENSZ Közgyűlésének 2015. szeptember 25-én elfogadott határozata (UNGA A/RES/70/1). 6 A fejlesztésfinanszírozásról szóló harmadik nemzetközi konferencia addisz-abebai cselekvési programja (addiszabebai cselekvési program), A/RES/69/313, 2015. augusztus. 7 New York Declaration for Refugees and Migrants (a menekültekről és a migránsokról szóló New York-i nyilatkozat), A/71/L.1*, 2016. szeptember 13. 6846/17 kn/kk 4
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia 8 hangsúlyozza a fenntartható fejlesztési céloknak a fontosságát, valamint az EU aziránti elkötelezettségét, hogy az Unió külső tevékenysége keretében az emberi jogi szempontokat valamennyi ágazati szakpolitikában érvényesítse. Az EU amellett is elkötelezett, hogy a rezilienciára vonatkozó sokrétű megközelítéssel összhangban elmélyítse a munkát az oktatás, a kommunikáció, a kultúra és az ifjúságpolitika terén. Az Európai Bizottságnak a fejlesztési politikára vonatkozó új európai konszenzusról szóló javaslata 9 szintén hangsúlyozza az EU arra irányuló szándékát, hogy az emberi jogi szempontokat valamennyi ágazati szakpolitikában érvényesítse, valamint hogy az uniós fejlesztési politikát összhangba hozza a 2030-ig szóló menetrenddel. Emellett az EU azt is vállalta, hogy tevékenységeit illetően fokozatosan bevezeti az emberi jogok érvényesítésén alapuló megközelítést (lásd az emberi jogok érvényesítésén alapuló megközelítésről szóló 2B. szakaszt). Ez a vállalás az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos uniós stratégiai keretnek és cselekvési tervnek 10 (2012), valamint a fejlesztési együttműködés jogalapú megközelítéséről szóló tanácsi következtetéseknek 11 (2014. május) az elfogadásával történt. B. Cél és hatály A gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó ezen uniós iránymutatások 12 (a továbbiakban: iránymutatások) célja, hogy emlékeztessenek a gyermekjogokkal kapcsolatos nemzetközi normákra, valamint gyakorlati útmutatást nyújtsanak az uniós intézmények és az uniós tagállamok tisztviselői számára annak érdekében, hogy azok i. az Unió külső tevékenységei során fokozott szerepet vállaljanak a gyermekjogok előmozdításában és védelmében azáltal, hogy ösztönzést és támogatást nyújtanak a partnerországok saját rendszereinek megerősítéséhez, valamint ii. elmélyítsék együttműködésüket a nemzetközi és a civil szervezetekkel. 8 9 10 11 12 Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan https://europa.eu/globalstrategy/en/global-strategy-foreign-and-security-policy-european-union Javaslat egy új európai konszenzusra a fejlesztési politikáról A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk, COM(2016) 740 final, 2016. november 22. Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret és cselekvési terv, 11855/2012, 2012. június. A Tanács következtetései a fejlesztési együttműködésnek az összes emberi jogot magában foglaló, jogalapú megközelítéséről, 9987/14, 2014. május. A Bizottság kidolgozott egy eszköztárat, hogy útmutatást nyújtson a személyzet számára az emberi jogok érvényesítésén alapuló megközelítés alkalmazásához: Commission Staff Working Document Tool-Box A Rights-Based Approach, Encompassing all Human Rights for EU Development Cooperation (A Bizottság szolgálati munkadokumentuma: Eszköztár az uniós fejlesztési együttműködésnek az összes emberi jogra kiterjedő, az emberi jogok érvényesítésén alapuló megközelítéséhez) (SWD(2014) 152 final) (9489/14, 2014. május 5.). A III. melléklet linkeket tartalmaz a gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokat kiegészítő uniós útmutatókhoz, bizottsági közleményekhez és tanácsi következtetésekhez. 6846/17 kn/kk 5
A gyermekjogok előmozdításával és védelmével kapcsolatos vállalásainak teljesítése érdekében az EU előmozdítja a gyermek jogairól szóló egyezményhez kapcsolódó 5. általános észrevételben 13 (General Comment No. 5) meghatározott általános végrehajtási intézkedések (General Measures of Implementation (GMI)) alkalmazását. Az általános végrehajtási intézkedések az egyezményben meghatározott jogok minden gyermek esetében való érvényesülését hivatottak előmozdítani, mégpedig a következők révén: jogszabályalkotás; költségvetési támogatás; koordinációt és nyomon követést végző kormányzati és független szervezetek létrehozása; átfogó adatgyűjtés; tájékoztatás és képzés; továbbá megfelelő szakpolitikák, szolgáltatások és programok kialakítása és működtetése. Az általános végrehajtási intézkedések tehát a gyermekjogok érvényesülésének a fundamentumát képezik azáltal, hogy a rendszerek megerősítését előtérbe helyező megközelítés alkalmazása révén biztosítják a szükséges struktúrák és erőforrások meglétét. A fenntartható fejlesztési céloknak a gyermekjogok érvényesítésével kapcsolatos vetületeivel összhangban ezen módosított iránymutatások célja, hogy egyetlen gyermeket se hagyjunk figyelmen kívül, mégpedig annak köszönhetően, hogy az általános végrehajtási intézkedések az összes emberi jogra kiterjedő, az emberi jogok érvényesítésén alapuló megközelítés alkalmazásával kerülnek végrehajtásra. Az e cél eléréséhez szükséges intézkedéseket az Operatív iránymutatások című 5. rész határozza meg. 2. AZ UNIÓS FELLÉPÉS ALAPELVEI A. A gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény A gyermekjogokkal kapcsolatos uniós szakpolitika egyik legfőbb alapja a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény. Minden uniós tagállam részes fele ennek az egyezménynek, amely 196 részes államával a legszélesebb körben ratifikált emberi jogi egyezmény. Ez a legátfogóbb olyan emberi jogi egyezmény, illetve jogi eszköz, amely a gyermekjogok előmozdítására és védelmére irányul: a gyermekek szempontjából releváns jogok teljes spektrumára kiterjed, beleértve a gazdasági, a szociális, a kulturális, a polgári és a politikai jogokat is. Az 1989-ben elfogadott egyezmény egyetemes normákat határoz meg a gyermekek gondozását, a velük való bánásmódot, valamint az életben maradásukat, a fejlődésüket, a védelmüket és a részvételüket illetően. Ez volt az első olyan nemzetközi jogi eszköz, amely kifejezetten elismeri, hogy a gyermekek társadalmi szereplők és aktív jogalanyok. A gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény fogalommeghatározása értelmében gyermek minden olyan személy, aki még nem töltötte be 18. életévét. 13 A gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, 5. általános észrevétel, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény általános végrehajtási intézkedései ( 4. cikk, 42. cikk és a 44. cikk (6) bekezdése), CRC/GC/2003/5, 2003. november 27. 6846/17 kn/kk 6
A gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény négy alapelve A gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásához az alábbiakban ismertetett négy alapelv szolgál alapul. Az egyezmény összes többi cikkét ezen alapelvek mentén kell értelmezni és végrehajtani, és ezen alapelvek képezik a gyermekjogokon alapuló megközelítés magját. Az egyezmény egyéb vonatkozó cikkei, a fakultatív jegyzőkönyvek és az ENSZ-bizottság általános észrevételei 14 mellett az EU-nak a gyermekjogokkal kapcsolatos szakpolitikájának és intézkedéseinek a kialakítása és végrehajtása során figyelembe kell vennie ezeket az alapelveket. 2. cikk A hátrányos megkülönböztetés tilalma: Egyetlen gyermeket sem érhet hátrányos megkülönböztetés az ő és szülei faji származása, bőrszíne, neme, nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete alapján. 3. cikk A gyermek mindenek felett álló érdeke: A valamely gyermekkel kapcsolatos minden intézkedés során elsősorban a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni. (Lásd még az egyezményhez kapcsolódó 14. általános észrevételt 15 CRC/C/GC/14, 2013) 14 Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága olyan független szakértőkből álló testület, amely nyomon követi a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek a részes államok általi végrehajtását. Az ENSZ-bizottság általános észrevételeket ad ki, amelyekben magyarázatot és útmutatást nyújt a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és annak fakultatív jegyzőkönyvei végrehajtásához. Az általános észrevételeknek nincs kötelező erejük a részes államokra nézve. 15 általános észrevétel (2013) a gyermek azon joga, hogy az ő mindenek felett álló érdekét vegyék elsősorban figyelembe ( a 3. cikk (1) bekezdése)*, CRC/C/GC/14. 6846/17 kn/kk 7
6. cikk Az élethez, az életben maradáshoz és a fejlődéshez való jog: A gyermeknek joga van az élethez, és az államoknak a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítaniuk kell a gyermek életben maradását és teljes mértékű fejlődését. 12. cikk A gyermek véleményének tiszteletben tartása: Az ítélőképessége birtokában lévő minden gyermek számára biztosítani kell a jogot arra, hogy minden őt érintő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, és a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni. (Lásd még az egyezményhez kapcsolódó 12. általános észrevételt 16 CRC/C/GC/12, 2009) Az egyezmény fakultatív jegyzőkönyvei 17 A gyermek jogairól szóló egyezménynek 3 fakultatív jegyzőkönyve van: i. a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló fakultatív jegyzőkönyv (173 részes állam), ii. a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló fakultatív jegyzőkönyv (165 részes állam) és iii. a panasztételi eljárás létrehozásáról szóló fakultatív jegyzőkönyv (29 részes állam). A panasztételi eljárás létrehozásáról szóló fakultatív jegyzőkönyv ratifikálása és végrehajtása lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy az egyezmény és annak első két fakultatív jegyzőkönyve értelmében őket megillető jogok konkrét megsértése esetén egyénileg panaszt tehessenek. Az adott állam ezáltal kötelezettséget vállal arra is, hogy a gyermek jogait az egyezményben és különösen a gyermek véleményének tiszteletben tartására vonatkozó 12. cikkben előírtaknak megfelelően minden szempontból előmozdítja és védi. 16 17 12. általános észrevétel (2009) a gyermeknek a meghallgatáshoz való joga, CRC/C/GC/12. Az emberi jogi szerződések fakultatív jegyzőkönyvei olyan önálló nemzetközi szerződések, amelyeket az alapszerződésben részes országok írhatnak alá, ratifikálhatnak, illetve amelyekhez ezen országok csatlakozhatnak. 6846/17 kn/kk 8
A gyermek jogaira vonatkozó más nemzetközi és regionális előírásokkal együtt beleértve az Európa Tanács által elfogadottakat is ezen eszközök szilárd alapot biztosítanak ahhoz, hogy az emberi jogokat valamennyi gyermek hátrányos megkülönböztetéstől mentesen élvezhesse. Emellett referenciaként szolgálnak a gyermekjogok érvényre juttatása folyamatának előmozdításához és ellenőrzéséhez is. Jelentős eredményt jelent az is, hogy egyre több állam ratifikálja és hajtja végre a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló 82. ILO-egyezményt (180 részes állam) és a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló 138. ILO-egyezményt (169 részes állam). B. Az összes emberi jogra kiterjedő, az emberi jogok érvényesítésén alapuló megközelítés Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, 2012-ben elfogadott uniós stratégiai keretben és cselekvési tervben 18 az EU elkötelezte magát amellett, hogy az összes emberi jogra kiterjedő, az emberi jogok érvényesítésén alapuló megközelítést alkalmazzon. E vállalás gyakorlati megvalósítása érdekében a Bizottság 2014-ben szolgálati munkadokumentumot 19 fogadott el, amely eszköztárat tartalmaz az összes emberi jogra kiterjedő, az emberi jogok érvényesítésén alapuló megközelítés alkalmazásához. Ez a megközelítés egy olyan munkamódszert jelent, amely az emberi jogi szempontok általános érvényesítésének elvére épül (lásd az alábbi C. szakaszt), és amelynek keretében az emberi jogi normák és elvek egyaránt képezik az együttműködés eszközét és célját: az emberi jogok érvényesülésének szempontjai beépülnek az összes szakpolitika és program kidolgozásába, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe. Az összes emberi jogra kiterjedő, az emberi jogok érvényesítésén alapuló megközelítés az emberi jogok egyetemességén és oszthatatlanságán, valamint a szerepvállalás, a megkülönböztetésmentesség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvén alapul. 18 19 Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret és cselekvési terv, 11855/2012, 2012. június. Commission Staff Working Document Tool-Box A Rights-Based Approach, Encompassing all Human Rights for EU Development Cooperation (A Bizottság szolgálati munkadokumentuma: Eszköztár az uniós fejlesztési együttműködésnek az összes emberi jogra kiterjedő, az emberi jogok érvényesítésén alapuló megközelítéséhez) (SWD(2014) 152 final) (9489/14, 2014. május 5.). 6846/17 kn/kk 9
Az összes emberi jogra kiterjedő, az emberi jogok érvényesítésén alapuló megközelítés alapelvei a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény négy vezérelvét tükrözik, amelyek a gyermekjogokon alapuló megközelítés alapját képezik. A gyermekjogokon alapuló megközelítésnek a gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött 13. általános észrevétel 20 szerinti fogalma A gyermekek jogait előtérbe helyező megközelítés azzal segíti az egyezmény szerinti gyermekjogok érvényesülését, hogy egyrészt fokozza a kötelezettek képességét arra, hogy teljesíteni tudják a gyermekjogok tiszteletben tartására, védelmére és érvényesítésére vonatkozó kötelezettségeiket (4. cikk), másrészt pedig fokozza a jogosultak képességét arra, hogy érvényesíteni tudják a jogaikat; erre mindenkor a következő jogok figyelembevételével kerül sor: megkülönböztetésmentesség (2. cikk), a gyermek mindenek felett álló érdeke (a 3. cikk (1) bekezdése), a gyermeknek az élethez, az életben maradáshoz és a fejlődéshez való joga (6. cikk), valamint a gyermek véleményének tiszteletben tartása (12. cikk). A gyermekeknek az is jogukban áll, hogy jogaik gyakorlásához képességeik fejlettségének megfelelően iránymutatást és tanácsot kapjanak gondozóiktól, szüleiktől és a közösség tagjaitól (5. cikk). A gyermekek jogait előtérbe helyező megközelítés holisztikus, és a hangsúlyt arra helyezi, hogy egyaránt támogatni kell a gyermek saját erősségeit és erőforrásait, valamint azoknak a társadalmi rendszereknek az erősségeit és erőforrásait, amelyeknek a gyermek a részét képezi, ideértve a családot, az iskolát, a közösségeket, az intézményeket, valamint a vallási és a kulturális rendszereket (a kiemelés tőlünk). 20 13. általános észrevétel (2011) a gyermeknek az erőszak minden formájától való mentességéhez való joga, CRC/C/GC/13, 23. o. 6846/17 kn/kk 10
Az EU megnevezés az uniós intézmények és az uniós tagállamok tisztviselőire utal. A fentiekkel összhangban a gyermekjogok terén a partnerországok támogatására irányuló az általános végrehajtási intézkedések megvalósítását célzó uniós intézkedésekre a következő alapelvek vonatkoznak: Az emberi jogok legalitása, egyetemessége és oszthatatlansága az EU és partnerországai által hozott minden intézkedésnek összhangban kell lennie a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel. Például a partnerországoknak biztosítaniuk kell, hogy jogszabályaik összhangban álljanak az egyezmény rendelkezéseivel. A kiváltó okokat előtérbe helyező megközelítés az EU-nak és partnerországainak kezelniük kell azokat a kiváltó okokat, amelyek miatt a gyermekjogok sérülnek, nem részesülnek védelemben, illetve nem jutnak érvényre. Egy, a gyermekjogokra vonatkozó értékelés útján az adott ország fel tudja térképezni a területén történő jogsértéseket (mi történik, kinek a serelmére, hol, miért, milyen mértékben stb.), majd pedig ennek alapján az Unió segítségével megkísérelheti megszüntetni a jogsértések kiváltó okait 21. A rendszerek megerősítését előtérbe helyező megközelítés az EU-nak elsősorban abban kell támogatnia a partnerországokat, hogy megerősítsék saját rendszereiket, azt pedig lehetőség szerint el kell kerülnie, hogy párhuzamos intézkedéseket vagy struktúrákat alakítson ki, illetve ilyen intézkedéseket vagy struktúrákat részesítsen támogatásban (például számos különböző projekt finanszírozása formájában). A gyermekjogok területén az EU számára a fő együttműködő felek maguk a partnerországok, mivel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény részes feleiként ők azok a legfontosabb szereplők, akik a joghatóságuk területén a gyermekjogok érvényesüléséért felelősek. Az EU ezért arra fog összpontosítani, hogy segítse a partnerországokat a rendszer minden egyes elemének az általános végrehajtási intézkedésekkel összhangban való megerősítésében, hogy ezáltal minden gyermek esetében javuljon a gyermekjogok tiszteletben tartása, védelme és érvényesülése. Hosszú távú és fenntartható megoldások amellett, hogy törekedni kell az érintett gyermekek helyzetének azonnali javítására is, az Unió külső tevékenységének hosszú távú, fenntartható és érdemi változásokat kell eredményeznie a gyermekek számára. A nagyobb hatás és a tartós eredmények érdekében fontos együttműködni a kötelezettekkel a meglévő rendszerek megerősítése céljából. 21 A gyermekjogi helyzet országonkénti elemzésének mikéntjét az EU és az UNICEF által kidolgozott, a gyermekjogi szempontoknak a fejlesztési együttműködésbe való integrálásáról szóló gyermekjogi eszköztár 1. modulja ismerteti: EU-UNICEF Child Rights Toolkit: Integrating Child Rights in Development Cooperation (EU UNICEF gyermekjogi eszköztár: a gyermek jogainak a fejlesztési együttműködésbe való integrációja); https://www.unicef.org/eu/crtoolkit/ 6846/17 kn/kk 11
Részvétel és szerepvállalás a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 12. cikkével és a 12. általános észrevétellel összhangban az EU-nak a partnerországokkal együttműködésben arra kell törekednie, hogy a gyermekek helyi, országos, regionális és nemzetközi szinten is jobban részt tudjanak venni a döntéshozatalban és az őket érintő folyamatokban. Az EUnak fel kell hívnia a kötelezettek figyelmét a gyermekek megkérdezésének fontosságára, és elő kell mozdítania az irányítási struktúrák ezirányú továbbfejlesztését. Ily módon fokozódik a gyermekek szerepvállalása, és fejlődnek a gyermekeknek az élethez szükséges alapvető készségei. Az EU-nak törekednie kell a gyermekekkel foglalkozó helyi szervezetekkel való konzultációra annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban tudja elősegíteni a gyermekjogok helyi érvényesülését. Megkülönböztetésmentesség/egyenlőség az EU-nak a partnerországokkal együttműködve arra kell törekednie, hogy a gyermekek körében nagyobb fokú legyen az egyenlőség. Ehhez fel kell számolni a diszkriminatív jogszabályokat, szakpolitikákat és gyakorlatokat, és a leginkább marginalizálódott gyermekekre kell összpontosítani. Az EU figyelmet fordít majd arra, hogy véletlenül se erősítse a már meglévő diszkriminációt, így többek között a nemen alapuló megkülönböztetést, hanem a leginkább marginalizálódott csoportokra fókuszálva zárkóztassa fel a legrosszabb helyzetben lévőket, mégpedig a kiváltó okok kezelésével és tartós megoldások kialakításával. Elszámoltathatóság és a jogállamiság érvényesülése az uniós fellépés során arra is törekedni kell, hogy a gyermekjogok érvényesítésére irányuló erőfeszítéseiket illetően javuljon a partnerországok átláthatósága és elszámoltathatósága a gyermekek, családjaik és közösségeik felé. Csak akkor beszélhetünk tényleges jogokról, ha a jogok megsértése esetén hatékony jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre. Az uniós fellépés során különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a gyermekek és képviselőik hatékony, a gyermekek szükségleteinek figyelembevételén alapuló eljárásokban vehessenek részt. Átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés az uniós fellépésnek arra kell irányulnia, hogy javuljon a partnerországok által a gyermekjogok érvényesítése érdekében tett intézkedések átláthatósága, valamint hogy hozzájáruljon annak biztosításához, hogy a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban a gyermekek szabadon kérhessenek, kaphassanak és nyújthassanak információt. Ahhoz például, hogy a gyermekek érvényesíteni tudják a jogaikat, a koruknak megfelelő tájékoztatásban kell részesülniük, különös tekintettel a nemen alapuló megkülönböztetésre. Az EU-nak a partnerországokban célszerű felhívnia a figyelmet e tájékoztatás fontosságára a közigazgatás minden területén, beleértve a költségvetés és a kiadások területét is. Az is fontos továbbá, hogy a fejlesztési programok és projektek átláthatók legyenek, az információk pedig közvetlen tájékoztatás formájában is elérhetők legyenek a jogosultak számára. 6846/17 kn/kk 12
Szakpolitikai koherencia a gyermekjogok érvényesítéséért az EU-nak annak biztosítására kell törekednie, hogy semmilyen szakpolitika vagy ágazati intézkedés (pl. a kereskedelemben, az energetikában vagy a migráció terén) ne ássa alá a gyermekjogok érvényesülését, hanem ideális esetben segítse azt. A cél tehát a károkozás elkerülése. Az összes emberi jogra kiterjedő, az emberi jogok érvényesítésén alapuló megközelítés és a nemek közötti egyenlőség közötti kapcsolat Az összes emberi jogra kiterjedő, az emberi jogok érvényesítésén alapuló megközelítésnek szerves része a nemek közötti egyenlőség kérdése, és az EU továbbra is elkötelezett az összes emberi jog előmozdítása, védelme és érvényesítése, továbbá a következők teljes körű és eredményes végrehajtása iránt: a Pekingi Cselekvési Platform; a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programja és a felülvizsgálati konferenciák eredményei (ezzel összefüggésben továbbra is elkötelezett a szexuális és reprodukciós egészség és jogok iránt) 22 ; a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény, továbbá a nők és lányok elleni erőszakról, valamint a velük szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló európai uniós iránymutatások; a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőségről szóló uniós stratégia; az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló, 1325. és 1820. sz. határozatának az EU általi végrehajtására vonatkozó uniós átfogó megközelítés; A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése a fejlesztési együttműködés keretében című uniós cselekvési terv. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, nemrég elfogadott fenntartható fejlesztési menetrend egyrészt fontos részét képezi az azzal kapcsolatban kialakult nemzetközi konszenzusnak, hogy mennyire fontos a nemek közötti egyenlőség megvalósítása, valamint a nők és a lányok emberi jogainak tiszteletben tartása, védelme és érvényesítése, másrészt keretet nyújt mindezek megvalósításához. 22 A Tanács következtetései a nemek közötti egyenlőség szempontjainak a fejlesztés terén történő érvényesítéséről, 2015. május, 9242/15. 6846/17 kn/kk 13
C. A gyermekjogi szempontok általános érvényesítése A gyermekjogi szempontok általános érvényesítése azt jelenti, hogy a gyermekjogokkal kapcsolatos szempontokat az EU minden szakpolitikájába, tevékenységébe és programjába be kell építeni. E megközelítés keretében a gyermekjogokkal kapcsolatos szempontok nemcsak a hagyományosan a gyermekekre összpontosító ágazatokban (pl. élelmezés, egészségügy, oktatás), hanem az egyéb ágazatokban, például az energetika, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem és beruházás, a fejlesztési együttműködés, a humanitárius segítségnyújtás, az infrastruktúra, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem területén is megjelennek. Nagyon kevés olyan szakpolitika és program létezik (ha egyáltalán van ilyen), amely semleges a gyermekek szempontjából: szinte minden szakpolitika és program érinti a gyermekeket, közvetve, közvetlenül, kedvezően vagy hátrányosan. Emellett az egyes ágazatok (szinte) mindegyike kapcsolódik valamilyen módon a többi ágazathoz, és az ágazatok kölcsönösen függenek is egymástól. A gyermekjogok érvényesítése terén akkor érhetünk el számottevő eredményt, ha az erőfeszítésekben minden ágazat részt vesz. Ennek érdekében hangsúlyozzuk, hogy a gyermekjogi szempontokat minden ágazatban, minden tevékenység és program esetében figyelembe kell venni, és felhívjuk a figyelmet az EU és az UNICEF által kidolgozott, a gyermekjogi szempontoknak a fejlesztési együttműködésbe való integrálásáról szóló gyermekjogi eszköztárra (EU-UNICEF Child Rights Toolkit: Integrating Child Rights in Development Cooperation (EU UNICEF gyermekjogi eszköztár: a gyermek jogainak a fejlesztési együttműködésbe való integrációja) 23. Az EU és az UNICEF közösen dolgozta ki ezt az innovatív eszközt. A 2013-ban közzétett eszköztár gyakorlati útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy a gyermekjogi szempontokat miként lehet hatékonyan integrálni a két- és a többoldalú fejlesztési támogatási programokba, és hogyan lehet azokat e programok keretében eredményesen alkalmazni. Több mint 80 innovatív eszközt és gyakorlati tanácsokat tartalmaz 8 modul formájában, amelyek a következő témákról szólnak: gyermekjogi szempontok a fejlesztésprogramozásban és az ágazati szakpolitikákban; a gyermekek részvétele; hatásvizsgálatok; a civil társadalommal való együttműködés; valamint gyermekjogok a kormányzásban, a válsághelyzetekben és a költségvetésben. Az eszköztár nagyon értékes alapot jelent az uniós intézményeknél, az uniós tagállamokban, illetve a fejlesztésben részt vevő szereplők által végzett munkához. Az eszköztár áttekintése online elérhető angol, francia és spanyol nyelven: https://www.unicef.org/eu/crtoolkit/toolkit.html. Létrejött egy olyan honlap is, amely népszerűsíti az uniós képviseleteken a fejlesztési partnereknek tartott képzéseket: http://www.childrightstoolkit.com. Ezen a honlapon az eszköztár elérhető arab, angol, francia, német, spanyol és portugál nyelven. 23 EU-UNICEF Child Rights Toolkit: Integrating Child Rights in Development Cooperation https://www.unicef.org/eu/crtoolkit/ 6846/17 kn/kk 14
3. AZ UNIÓS SZEREPVÁLLALÁS PRIORITÁSAI Támogatni és ösztönözni kell a partnerországokat, hogy teljesítsék azokat a jogi kötelezettségeiket, amelyek a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és annak három fakultatív jegyzőkönyve, valamint a gyermekek jogaira vonatkozó egyéb nemzetközi és regionális eszközök és előírások végrehajtási folyamatának előmozdítására vonatkoznak. Mindenekelőtt fel kell hívni a figyelmet a gyermek jogairól szóló egyezmény panasztételi eljárásokról szóló, 2014. április 14-én hatályba lépett fakultatív jegyzőkönyvére 24, és ösztönözni, illetve támogatni kell annak megerősítését. Figyelemfelhívó tevékenységet kell folytatni a gyermek jogairól szóló egyezményben foglalt elvekről és rendelkezésekről, az egyezmény három fakultatív jegyzőkönyvéről és az ahhoz kapcsolódó általános észrevételekről, valamint a gyermekek jogait érintő egyéb nemzetközi és regionális eszközökről és előírásokról, és elő kell segíteni ezek jobb megértését mind a partnerországokban, mind pedig az uniós alkalmazottak körében, valamennyi szinten, ideértve azokat is, akik nem közvetlenül foglalkoznak a gyermekek jogaival. A gyermek jogairól szóló egyezmény általános végrehajtási intézkedéseinek végrehajtását illetően az emberi jogok érvényesítésén alapuló megközelítést kell követni, ahogy ez az 5. sz. általános észrevételben szerepel. Ezt a megközelítést minden esetben a gyermek jogairól szóló egyezmény négy alapelvének (nevezetesen a megkülönböztetésmentességnek, a gyermek mindenek felett álló érdekének, a gyermek túlélésének és fejlődésének, valamint a gyermek részvételének) kell vezérelnie annak érdekében, hogy minden gyermek teljes mértékben élvezhesse az egyezményben foglalt valamennyi jogot. Figyelemfelhívó tevékenységet kell folytatni és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget a fiú- és lánygyermekek körében, különös figyelmet fordítva a nemen alapuló megkülönböztetés kezelésére és elősegítve a lányok önrendelkezését. Javítani kell a koherenciát az EU gyermekekkel kapcsolatos külső tevékenysége terén. Elő kell segíteni a szinergiákat és erősíteni kell az intézményközi együttműködést többek között az Európai Bizottság és a főképviselő által támogatott, a gyermekek jogaival kapcsolatos kezdeményezések terén, valamint az EU-nak a gyermekeket érintő külső tevékenysége, illetve a tagállamok által végrehajtott intézkedések terén. 24 A panasztételi eljárásokról szóló fakultatív jegyzőkönyv egy olyan, nemzetközi emberi jogi szerződés, amely lehetővé teszi az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága (a bizottság) számára a gyermekek jogainak állítólagos megsértésével kapcsolatos panaszok meghallgatását. A gyermekek kizárólag abban az esetben fordulhatnak az ENSZ-hez, ha a nemzeti jogrendszer nem tudott jogorvoslatot biztosítani a gyermek jogainak megsértésével kapcsolatban. 6846/17 kn/kk 15
Ki kell egészíteni és fokozni kell a multilaterális fórumok keretében tett uniós erőfeszítéseket, és a nemzetközi napirenden nagyobb hangsúllyal kell szerepelnie a gyermekek jogainak, elősegítendő azok érvényesítését, valamint világszerte megakadályozandó a gyermekek jogainak megsértését. Támogatni kell a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtását, különös hangsúlyt fektetve a gyermekeket leginkább érintő általános és konkrét célokra (lásd a II. mellékletet). Ezek az iránymutatások kiegészítik majd a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend céljainak elérésére irányuló összes további uniós erőfeszítést. 4. A GYERMEKEK JOGAINAK ELŐMOZDÍTÁSÁT ÉS VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ UNIÓS ESZKÖZÖK Az EU-nak számos eszköz és finanszírozási mód áll rendelkezésére a gyermekek jogainak előmozdításához és védelméhez. A gyermekek jogainak tényleges védelméhez és a fenntartható fejlesztés biztosításához az EU-nak a különböző eszközeit koherens és egymást kiegészítő módon kell felhasználnia. A politikai párbeszéd lehetőséget teremt arra, hogy a partnerországokkal a közös érdekű kétoldalú, regionális és nemzetközi kérdésekről hivatalos keretek között rendszeres megbeszélést lehessen folytatni. Noha ezek a párbeszédek nem kizárólag az emberi jogokra irányulnak, léteznek olyan mechanizmusok mint például a strukturált párbeszéd, amelynek keretei között megbeszélést lehet folytatni az emberi jogi kérdésekről, köztük a gyermekek jogairól. Az emberi jogi párbeszéd 25 középpontjában az emberi jogok állnak. E párbeszéd legfontosabb célja, hogy az EU megossza az emberi jogok megsértésével kapcsolatos aggályait a partnerországokkal, valamint információkat gyűjtsön az emberi jogok helyzetéről az adott országban, illetve megpróbáljon azon javítani. Az uniós szintű párbeszédeken kívül a tagállamok nemzeti szinten is folytatnak párbeszédet a partnerországokkal. A párbeszédnek minden releváns esetben ki kell terjednie a gyermekek jogaira, és mindenekelőtt elő kell mozdítania azokat a különböző rendszerelemeket, amelyeket egy adott országnak a gyermekek jogainak érvényesítése érdekében meg kell erősítenie (ezt az operatív iránymutatások 6. szakasza fejti ki). A megbeszéléseknek az érintett ország gyermekjogi helyzetének elemzésén kell alapulniuk, és ki kell emelniük a gyermekeket érintő legfontosabb problémákat és jogsértéseket. 25 Az EU világszerte több mint 40 országgal folytat emberi jogi párbeszédet/tart fenn emberi jogi albizottságokat/folytat konzultációkat. 6846/17 kn/kk 16
A nyilatkozatok és a demarsok szintén kulcsfontosságú eszközei annak, hogy felhívjuk a figyelmet a gyermekek jogaira, valamint azokra a nemzetközi normákra és előírásokra, amelyek a gyermekek jogainak előmozdítására és védelmére irányulnak. A nyilatkozatok és a demarsok lehetőséget teremthetnek a gyermek jogairól szóló egyezmény és a három fakultatív jegyzőkönyv végrehajtásának előmozdítására. Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós országstratégiák szintén kitérnek a gyermekek jogainak kérdésére. Az Unió küldöttségei kiemelten kezelhetnek bizonyos kérdéseket, és számos stratégia is prioritásként jelöli meg a gyermekek jogait. Mindazonáltal az EU ennek hiányában is elismeri, hogy ez egy több területet érintő kérdés. Az országstratégiák módot teremtenek arra, hogy egy adott országot illetően mélyrehatóan elemezzék a gyermekek helyzetét, rávilágítsanak a lehetséges hiányosságokra, és jelezzék, milyen intézkedésekre, illetve mechanizmusokra van szükség ahhoz, hogy biztosított legyen a gyermekek jogainak védelme. Az EU a két- és többoldalú együttműködését szintén felhasználja a gyermekek jogainak előmozdításához és védelméhez az uniós földrajzi és tematikus finanszírozási eszközök kiegészítő alkalmazásán keresztül, együttműködve a nemzeti hatóságokkal, az ENSZ-szel, a civil társadalommal és más partnerekkel. A mindenki számára előnyös kereskedelem elnevezésű, a közelmúltban kialakított stratégia 26 ambiciózus és átfogó programot határoz meg annak garantálása céljából, hogy a gazdasági növekedés együtt járjon a társadalmi igazságossággal, az emberi jogok tiszteletben tartásával, valamint a magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi előírásokkal. A GSP+ 27 az EU legfontosabb olyan kereskedelmi eszköze, amely elősegíti a fejlődő országokban az emberi jogi, munkajogi, környezetvédelmi és a jó kormányzásra vonatkozó fő nemzetközi normák betartatását. Egyoldalú, nagyvonalú piaci hozzáférést biztosít azoknak a kiszolgáltatott helyzetű fejlődő országoknak a számára, amelyek vállalják, hogy megerősítenek és ténylegesen végrehajtanak 27 alapvető nemzetközi egyezményt 28. A GSP+ rendszer keretében a 27 legfontosabb egyezmény közé tartozik többek között a gyermek jogairól szóló 1989. évi egyezmény és a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről szóló 1999. évi 182. sz. egyezmény. Ez egy ösztönzőkön alapuló rendszer, amelyet rendszeresen nyomon követnek annak érdekében, hogy támogatást és ösztönzést nyújtsanak a fejlődő országok számára ahhoz, hogy fenntartható fejlesztési folyamat megvalósítására törekedjenek. 26 27 28 A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé, 2015. október. http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/october/tradoc_153846.pdf Jelenleg a GSP+ országok közé tartozik Bolívia, a Fülöp-szigetek, Grúzia, Kirgizisztán, Mongólia, Örményország, Pakisztán, Paraguay és a Zöld-foki-szigetek. 7 emberi jogi ENSZ-nyilatkozat, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 8 munkajogi egyezménye, 8 többoldalú környezetvédelmi megállapodás és 4 nyilatkozat a jó kormányzásról. 6846/17 kn/kk 17
Emellett a közelmúltban kötött uniós szabadkereskedelmi megállapodások jogilag kötelező erejű rendelkezéseket foglalnak magukban a munkajogokra és a környezetvédelemre vonatkozóan. A gyermekmunka tiltása, ahogy azt az ILO definiálja, kifejezett részét képezi az EU és a partnerországok között a közelmúltban kötött kereskedelmi megállapodásokban szereplő, a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezeteknek. E kereskedelmi eszközök sikeres végrehajtásához alapvetően fontos a civil társadalom részvétele, ideértve a gyermekekre összpontosító civil társadalmi szereplőket, a szakszervezeteket, a munkaadói szervezeteket, a vállalkozói szövetségeket, a környezetvédelmi szervezeteket és az emberijog-védőket, akik segítenek a problémák feltárásában és a jövőbeli intézkedési területek meghatározásában. Rendszeresek az olyan alkalmak is, ahol az EU és a partnerországok civil társadalmi szereplői közösen megvitathatják a fontos kérdéseket. 5. OPERATÍV IRÁNYMUTATÁSOK Az iránymutatások operatív része meghatározza azt, hogy milyen módon és milyen eszközökkel érhető el ténylegesen a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme a partnerországokban, továbbá felsorolja azokat a lépéseket, amelyeket az EU a fent említett valamennyi eszköz lehető leghatékonyabb alkalmazásával tenni fog. Az iránymutatások figyelembe vesznek számos olyan intézkedést, amelyeket a Gyermekjogi Bizottság a gyermek jogairól szóló egyezmény eredményes végrehajtásához szükségesnek ítélt meg. Ezek az ún. általános végrehajtási intézkedések 29 azok a jogalkotási, közigazgatási és más olyan intézkedések, amelyeket az államoknak meg kell hozniuk a gyermek jogairól szóló egyezmény végrehajtásához. Az általános végrehajtási intézkedéseket mindenkor a gyermek jogairól szóló egyezményben foglalt négy alapelvnek kell vezérelnie (lásd: 3. szakasz). A rendszerek megerősítését előtérbe helyező megközelítést követve az államok a gyermekek jogainak teljes skálájával foglalkoznak, mivel egy ilyen megközelítés az összes gyermek összes jogának védelmét tűzi ki célul, ideértve és mindenekelőtt a leginkább veszélyeztetett és marginalizálódott gyermekeket, így például a belső menekült, a migráns vagy a menekült gyermekeket, köztük a kísérő nélküli gyermekeket, a fogyatékossággal élő gyermekeket, illetve a kisebbségi csoportokhoz tartozókat. E megközelítés emellett figyelemmel van a lányok és a fiúk nem és kor alapján eltérő szükségleteire. 29 Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága elkészítette az 5. sz. általános észrevételt (2003), amelyben a gyermek jogairól szóló egyezmény 4. cikkével foglalkozik, és kifejti a részes államok arra vonatkozó kötelezettségeit, hogy ki kell dolgozniuk a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtási intézkedéseit, amelyek mára általános végrehajtási intézkedések néven váltak ismertté. 6846/17 kn/kk 18
A következő szakaszban kitérünk a követendő rendszer minden elemére, felvázoljuk azokat az intézkedéseket, amelyeket az EU-nak meg kellene tennie, illetve amelyeket illetően az EU-nak együtt kellene működnie a partnerországokkal annak érdekében, hogy a gyermekek jogai megfelelőbb védelemben részesüljenek. A. Jogszabályok és szakpolitikák A gyermekek jogainak előmozdítását és védelmét célzó intézkedéseket nemzeti jogszabályokban kell egyértelműen megalapozni, és emellett az intézkedések végrehajtását támogató, kapcsolódó szakpolitikákra és iránymutatásokra is szükség van. Rendkívül fontos, hogy az összes nemzeti jogszabály és szakpolitika összhangban álljon a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményben és annak fakultatív jegyzőkönyveiben foglalt rendelkezésekkel. Ez vagy úgy valósítható meg, hogy ezeket a rendelkezéseket közvetlenül beépítik a hazai jogszabályokba, vagy úgy, hogy a hazai jogszabályokat a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően kiigazítják. Az EU-nak támogatást és ösztönzést kell nyújtania a partnerországok számára az alábbiakhoz: Csatlakozzanak a gyermekek jogainak előmozdítását és védelmét célzó, érintett nemzetközi vagy regionális eszközökhöz és előírásokhoz 30 mindenekelőtt a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez és annak 3 fakultatív jegyzőkönyvéhez, valamint az ILO 138. és 182. egyezményéhez, erősítsék meg ezeket, és tartsák be, illetve hajtsák végre és alkalmazzák őket. Vizsgálják felül és vonják vissza azokat a fenntartásaikat, amelyeket a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel és három fakultatív jegyzőkönyvével kapcsolatban tettek. Támogassák a nemzeti jogszabályok és a kapcsolódó közigazgatási iránymutatások hatálybaléptetését és felülvizsgálatát annak biztosítása céljából, hogy azok megfeleljenek a gyermekek jogainak előmozdítására és védelmére vonatkozó nemzetközi normáknak és előírásoknak, különösen a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek és az egyezmény fakultatív jegyzőkönyveinek. A felülvizsgálat során az egyezmény mind holisztikus, mind pedig cikkenkénti figyelembevételére szükség van, felismerve azt, hogy az emberi jogok kölcsönösen függnek egymástól és oszthatatlanok. 30 Emellett más emberi jogi egyezmények, normák és elvek szintén érintik a gyermekek jogait, és ezekre hivatkozni lehet a gyermekeket érintő számos hátrányos megkülönböztetés problémájának kezeléséhez. Ezek közé tartozik például a menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény és annak jegyzőkönyvei, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma. 6846/17 kn/kk 19
Vizsgálják felül és módosítsák az igazságügyi rendszer működésével, valamint a gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésével kapcsolatos releváns jogszabályokat a következők céljából: a gyermekek jogai megsértésének tiltása és büntetése (a büntetőjogban is); annak garantálása, hogy azokat, akik megsértik a gyermekek jogait, bíróság elé állítsák; annak garantálása, hogy minden gyermek egyenlő módon, időben hozzáférjen a tisztességes és hatékony jogorvoslathoz a jogai megsértése esetén; gyermekbarát eljárások kidolgozása azokra az esetekre, amikor a gyermekek részt vesznek a jogaik megsértésének kivizsgálásával kapcsolatos jogi eljárásokban és a kapcsolódó büntetőeljárásokban; gondoskodás a gyermekek elleni jogsértések áldozatainak felépüléséről, rehabilitációjáról és társadalmi újrabeilleszkedéséről, továbbá az áldozatsegítő szolgáltatások igénybevételi lehetőségeinek előmozdítása. Alternatívákat kell kidolgozni a gyermekek fogva tartására, különösen amikor a gyermekeket hosszú időre ítélik el. Az EU hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a gyermekek alternatív gondozását, és megfelelő támogatást kell nyújtani számukra a közösségi életben való részvételhez, illetve az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez. Az EU támogatja a gyermekek alternatív gondozásáról szóló ENSZ-iránymutatásokat, amelyekben hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy el kell kerülni a család és a gyermek szétválasztását, a szülői felügyelettől megfosztott gyermekek számára pedig mindenek felett álló érdekük körültekintő meghatározását követően megfelelő alternatív gondozást és védelmet kell biztosítani. 6846/17 kn/kk 20
B. Nemzeti stratégiák/dokumentumok és cselekvési tervek Az EU-nak elő kell mozdítania a gyermek jogairól szóló egyezményre épülő, átfogó és a jogok érvényesítésén alapuló nemzeti stratégiák kidolgozását. Egy hatékony stratégiának valamennyi gyermekre és az egyezményben foglalt valamennyi jogra vonatkoznia kell, és azt többek között a gyermekek és fiatalok bevonásával indított konzultációs folyamatot követően kell kidolgozni. Külön figyelmet kell fordítani a marginalizálódott, a hátrányos helyzetű és a sérülékeny helyzetben levő gyermekek csoportjainak meghatározására és prioritásként való kezelésére, annak érdekében, hogy egyetlen gyermeket se hagyjanak figyelmen kívül. Különös figyelmet kell fordítani a nemekkel kapcsolatos kérdésekre. Ahhoz, hogy a stratégiának tekintélye legyen, azt a kormány legmagasabb szintjén kell jóváhagyni, össze kell kapcsolni a nemzeti fejlesztési tervekkel, és be kell építeni a nemzeti költségvetési tervekbe. A nemzeti cselekvési terveknek valós és elérhető célokat kell tartalmazniuk a gyermekek gazdasági, szociális, kulturális, civil és politikai jogainak teljes skálájára vonatkozóan 31. Az EU-nak támogatnia és ösztönöznie kell a partnerországokat, hogy: fogadjanak el nemzeti stratégiát a gyermekek jogainak előmozdítására, védelmére és érvényesítésére vonatkozóan; konzultáljanak a helyi civil társadalommal, az érintett uniós ügynökségekkel és más releváns multilaterális szereplőkkel, a gyermekekkel és a fiatalokkal az ilyen stratégiák és/vagy cselekvési tervek kidolgozása és végrehajtása során; garantálják azt, hogy a stratégia a gyermekek jogainak az adott országban tapasztalható, nemeken alapuló elemzésére épüljön, valamint hogy figyelembe vegyék az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága által megfogalmazott záró észrevételeket. C. Két- és többoldalú együttműködés Sokféle formát ölthet az abból a célból folytatott együttműködés, hogy támogatást és ösztönzést nyújtsunk a partnerországok számára a gyermekek jogainak érvényesítéséhez: megvalósulhat a pénzügyi vagy technikai támogatástól kezdve az érdekelt felekkel a partnerországokban vagy nemzetközi fórumokon folytatott együttműködésig többféle formában. 31 Lásd: 5. sz. általános észrevétel (2003) A gyermek jogairól szóló egyezmény általános végrehajtási intézkedései, 8. o. 6846/17 kn/kk 21