TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Intézményi struktúrák Dr. Kárpáti Edit.
Központi közigazgatási szervek: a) a Kormány, b) a kormánybizottság, c) a Miniszterelnökség, d) a minisztérium, e) az autonóm államigazgatási szerv, f) a kormányhivatal, g) a központi hivatal, h) a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, i) az önálló szabályozó szervek.
A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A fővárosi és megyei kormányhivatal a) a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (törzshivatal), b) ágazati szakigazgatási szervekből (szakigazgatási szerv) c) és járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból (járási hivatal) áll.
A fővárosi és megyei kormányhivatal: a) a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását. b) feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől - az egyedi ügyek kivételével - adatokat, felvilágosítást kérni. c) koordinációs jogkört gyakorol a központi államigazgatási szervek területi szervei - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - tekintetében, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogköre tekintetében, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően ( szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával) d) ellenőrzési jogkört gyakorol - ha jogszabály kivételt nem tesz - a központi államigazgatási szervek területi szervei, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogköre tekintetében, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően (a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével)
A fővárosi és megyei kormányhivatal a) döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik az önkormányzatok működésével kapcsolatos egyes hatáskörök ellátásában, b) a szakigazgatási szerveket érintő funkcionális feladatokat lát el, c) - a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - ellenőrzési feladatokat lát el, különös tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásának és a hatósági tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére, d) - a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - gondoskodik a területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének összehangoltságáról, e) közigazgatási informatikai közreműködői tevékenységet lát el, f) ügyfélszolgálatot működtethet, g) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.
A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek a következők: 1. a szociális és gyámhivatal a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, és gyámügyi feladatok ellátására, 2 az építésügyi és örökségvédelmi hivatal az állami főépítészi feladatok, az építésfelügyeleti hatósági feladatok, az egyes jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági feladatok, és a kulturális örökségvédelmi hatósági feladatok ellátására, 3. az igazságügyi szolgálat a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, és áldozatsegítési feladatok ellátására, 4. a növény- és talajvédelmi igazgatóság a növényvédelmi, talajvédelmi, növénytermesztési és növényi termékek esetében élelmiszer-biztonsági hatósági és zöldség-gyümölcs ellenőrzési feladatok ellátására, 5. az erdészeti igazgatóság az erdészeti igazgatási feladatok ellátására, 6 a földművelésügyi igazgatóság a mezőgazdasági igazgatási, vadászati és halgazdálkodási hatósági feladatok ellátására, 7. élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőség-ellenőrzési, takarmányellenőrzési élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi, illetve egyes állattenyésztési és borászati feladatok ellátására, 8. a földhivatal az ingatlanügyi feladatok ellátására, 9. az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv az egészségbiztosítási pénztári feladatok ellátására, 10. a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a nyugdíjbiztosítási és a hatáskörébe tartozó más pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos feladatok ellátására, 11. a munkaügyi központ a foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatok ellátására, 12. a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv a munkaügyi ellenőrzési és a munkavédelmi feladatok ellátására, 13. a fogyasztóvédelmi felügyelőség a fogyasztóvédelmi feladatok ellátására, 14. a népegészségügyi szakigazgatási szerv a népegészségügyi feladatok ellátására, 16. a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság mérésügyi és műszaki biztonsági feladatok ellátására, 17. a közlekedési felügyelőség a közlekedési hatósági feladatok ellátására, 18 a rehabilitációs szakigazgatási szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival, a rehabilitációval és a hatáskörébe tartozó más ellátásokkal kapcsolatos feladatok ellátására.
A szakigazgatási szervek szakmai irányítása a) A szakigazgatási szervek tekintetében a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzés lefolytatására, valamint a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére vonatkozó hatáskörök gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetőjét a szakigazgatási szerv feladat- és hatáskörét szabályozó külön kormányrendelet határozza meg. b) A szakigazgatási szervek feladatkörébe tartozó támogatások és ellátások felhasználásának szabályszerűségét a szakmai irányító szerv vezetője törvényességi ellenőrzés keretében, hatékonysági vizsgálatát a szakmai irányító szerv vezetője a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével végzi. c) A szakmai irányító szerv vezetője írásban tájékoztatja a kormánymegbízottat a feladatkörét érintő ágazati tervekről, ágazatpolitikai elképzelésekről, a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire vonatkozó javaslatairól, valamint - a szakigazgatási szervek vezetőinek meghívásával egyidejűleg - az e szervek vezetői részére tartandó szakmai értekezletekről. d) A szakmai irányító szerv vezetője a fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális működését, költségvetését, személyi állományát, létszámát, a kormánymegbízott, a főigazgató és az igazgató feladatkörét érintő megkereséseket, tájékoztatókat, valamint a tervezett szakszerűségi és törvényességi ellenőrzésről szóló tájékoztatót a közigazgatás szervezésért felelős miniszter útján juttatja el a fővárosi, megyei kormányhivataloknak. e) A szakmai irányító szerv vezetője gondoskodik a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek által végzett ellenőrzések összehangolásáról.
A járási hivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek: a járási gyámhivatal a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátására, a járási építésügyi hivatal az építésfelügyeleti hatósági és egyes jogszabályokban meghatározott építésügyi hatósági feladatok ellátására, a járási hivatal állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve az élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőség-ellenőrzési, takarmányellenőrzési élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi, illetve a falugazdász-hálózat útján ellátott egyes földművelésügyi feladatok ellátására, a járási földhivatal az ingatlanügyi és telekalakítási feladatok ellátására, a járási hivatal munkaügyi kirendeltsége a foglalkoztatási, munkaerőpiaci feladatok ellátására, a járási népegészségügyi intézet a népegészségügyi feladatok ellátására.
A központi hivatal A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetve egészségügyi területen működő központi hivatalok többek között -: -OEP -OTH -GYEMSZI -SZGYF
Az OEP feladatai I. Az OEP ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait, ennek keretében a) végzi az Egészségbiztosítási Alap kezelésével, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat, b) részt vesz az E. Alap költségvetésének tervezésében és a zárszámadás elkészítésében, c) ellátja az E. Alap részletes előirányzatainak megállapításával kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat, d) lefolytatja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával, a gyógyászati ellátások, az egészségügyi technológiák befogadásával kapcsolatos eljárásokat, e) végzi a nem az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető ellátásokkal kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat, f) vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről, gyógyászati ellátásokról szóló egységes nyilvántartást,
Az OEP feladatai II. g) vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartásokat, és ezzel kapcsolatban ellátja az adatvédelmi feladatok szakmai irányítását az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek egészségbiztosítási nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelése, és adatszolgáltatása vonatkozásában, illetve közreműködik ezen szervek feletti törvényességi, és szakszerűségi ellenőrzésben, h) a nyilvántartással összefüggésben különösen ha) a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartásával, a TAJ igazolásával és a hatósági igazolványok kiadásával, hb) a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartásával, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával, hc) az egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának vezetésével, a nyilvántartás folyamatos monitorozásával kapcsolatos feladatok szakmai irányítását az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek vonatkozásában, illetve közreműködik ezen szervek fölötti törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésben a közhiteles jogviszony nyilvántartás biztosítása érdekében,
Az OEP feladatai III. i) lefolytatja a jogszabályokban előírt egyedi engedélyezési, illetve méltányossági eljárásokat, j) a külön jogszabályban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét, k) irányítja, működteti és fejleszti az egészségbiztosítás feladatainak ellátásához szükséges informatikai rendszereket, gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtéséről, valamint azok szükség szerinti részletezettségű közzétételéről, l) részt vesz az egészségbiztosítást érintő folyamatok elemzésében és értékelésében, valamint a rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciók kidolgozásában, m) feladatkörében közreműködik a társadalombiztosítással kapcsolatos nemzetközi szerződések előkészítésében, gondoskodik azok biztosítási kötelezettséggel és egészségbiztosítással kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról, kapcsolatot tart a kijelölt illetékes teherviselővel, illetve szervekkel, összekötő szervként és illetékes intézményként hajtja végre az európai uniós tagságból adódó, valamint az európai közösségi rendeletek által előírt feladatokat, továbbá részt vesz az uniós szakbizottságok, a nemzetközi szervezetek szakmai munkájában, ellátja a hatáskörébe tartozó nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő feladatokat,
Az OEP feladatai IV. n) gondoskodik az egészségbiztosítással kapcsolatos tájékoztatásról és az igényérvényesítést segítő szolgáltatások fejlesztéséről, o) gondoskodik az egészségbiztosítási ágazat vezetőinek és ügyintézőinek képzéséről, továbbképzéséről és vizsgáztatásáról, ideértve az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek és az egészségbiztosítási kifizetőhelyek ügyintézőinek képzését is, p) véleményezi a kötelező egészségbiztosítással kapcsolatos jogszabályok tervezetét, valamint javaslatot tesz ezen jogszabályok módosítására, új jogszabály megalkotására, q) ellátja a megtérítési eljárásokkal kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat, r) TAJ-t képez,
Az OEP feladatai V. s) szerződést köt sa) az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására, sb) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására, gyógyászati ellátás nyújtására és az ehhez kapcsolódó ártámogatás elszámolására, folyósítására, sc) a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére, sd) az orvossal gyógyszer, gyógyászati segédeszköz saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója részére (pro família) támogatással történő rendelésére, se) az orvossal egészségügyi szakellátás igénybevételéhez szükséges beutalásra, t) ellenőrzi a szerződések teljesítését, v) ellátja az E. Alap ellátási és működési vagyonával - ideértve a vagyongazdálkodással, ezen belül nyilvántartással, üzemeltetéssel, felújítással, beruházással, beszerzéssel, szerződéskötéssel - kapcsolatos feladatokat, w) ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az alapító okirat a hatáskörébe utal, x)vezeti az országos várólista nyilvántartást és ellátja az országos várólista nyilvántartással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott feladatokat.
Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait, ennek keretében a) ellátja aa) az E. Alapnak a feladatai ellátásához kapcsolódó előirányzatai tekintetében a gazdálkodással és az adatszolgáltatással, ab) a visszafizetési kötelezettséggel összefüggő eljárásokkal, ac) a foglalkoztató, valamint a kifizetőhely felügyeletével, ad) a pénzbeli ellátásokkal, valamint a baleseti táppénzzel, az utazási költségtérítéssel, ae) az egészségbiztosítási nyilvántartások vezetésével, így különösen 1. a TAJ-jal rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartásával, 2. a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartásával, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával, 3. az egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának vezetésével, a nyilvántartás folyamatos monitorozásával, af) a TAJ-t igazoló hatósági igazolvány, a nemzetközi egyezmények, illetve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti formanyomtatvány, továbbá az Európai Egészségbiztosítási Kártya kibocsátásával kapcsolatosan a hatáskörébe tartozó feladatokat, ag) jelzi az OEP, mint szakmai irányító szerv felé az aa)-af) pontban felsorolt feladatok végrehajtása során észlelt jogalkalmazási problémákat, ah) az egészségbiztosítási nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelési, és adatszolgáltatási feladatokat az OEP szakmai irányítása alatt, ai) a közgyógyellátással kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat, b) ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az alapító okirat a hatáskörébe utal.
Az OTH feladatai a) Az OTH az országos intézetek szakmai irányító szerve és egyes hatáskörök tekintetében középirányítói jogosítványokkal rendelkezik b) Az OTH részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok végrehajtásának területi és helyi feladatait. c) Az OTH ellátja a jogszabályban meghatározott, egészségügyi ellátás feletti szakfelügyeleti feladatokat. d) Az OTH ellátja az alapító okiratában, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat da) a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy - ideértve a gyógyfürdőügyet is -, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság, gyermek- és ifjúságügy) területén, db) a járványügy (fertőzőjárvány-ügy) területén, dc) az egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészségmonitorozás, beleértve a nem fertőző betegségek epidemiológiáját, az egészséghatás-értékelést) területén, dd) az egészségügyi, gyógyszerügyi igazgatás és koordináció területén. e) Az OTH jár el a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv vagy a járási népegészségügyi intézet hatáskörébe tartozó azon, az egészségügyi igazgatás körébe tartozó ügyekben, amelyekben minősített adat kerül felhasználásra. f) A sugáregészségügy területén az OTH feladataihoz tartozik: fa) az Országos Atomenergia Hivatal megkeresése alapján a radioaktív hulladékra vonatkozó részjelentés elkészítése és továbbítása a jelentés összeállítója számára a megkeresést követő 30 napon belül és fb) a radioaktív hulladék vonatkozásában a tagállami önellenőrzési kötelezettség teljesítésében, továbbá a nemzetközi szakértői értékelésben való közreműködés.
A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a) ellátja az illetékességi területén működő járási népegészségügyi intézetek szakmai tevékenységének irányítását, koordinálását, b) jogszabályban meghatározott ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol, c) ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratában, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat ca) a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság, gyermek- és ifjúságügy) területén, mely feladatok ellátásához vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet, cb) a járványügy (fertőzőjárvány-ügy) területén, mely feladatok ellátásához vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet, cc) az egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészségmonitorozás, beleértve a nem fertőző betegségek epidemiológiáját, az egészséghatás-értékelést) területén, cd) az egészségügyi, gyógyszerügyi igazgatás és koordináció területén, d) ellátja a jogszabályban a feladatkörébe utalt, az egészségügyi szolgáltatók feletti szakfelügyelet működtetésével összefüggő feladatokat. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv részt vesz a lakosság egészségének megőrzését célzó népegészségügyi programok kidolgozásában, irányítja, szervezi és koordinálja a programok végrehajtását.
A GYEMSZI feladatai a) végzi az egészségügyi minőségfejlesztési feladatok koordinálását, szakmai irányítását, illetve dokumentálását, b) az egészségügyi szolgáltatók és a szolgáltatások tekintetében szakmai minőségértékelést végez, amely alapján javaslatot tesz a minőségfejlesztés irányára, c) az egészségügyi szolgáltatók orvostechnikai, technológiai beruházásaival, az orvostechnika és technológia üzemeltetésével kapcsolatosan szakértői tevékenységet és szakmai támogatást nyújt, d) ellátja a gyógyszerészeti hatósági, szakhatósági és ellenőrzési tevékenységeket, e) ellátja az egészségpolitika kialakításához és a döntés-előkészítéshez szükséges, valamint a támogatási forrásokból megvalósuló fejlesztések lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, f) kidolgozza, előkészíti és felülvizsgálja az egészségügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit, g) az egészségügyi szakképzésekkel és vizsgáztatással összefüggésben szervezési, módszertani szakirányítási és szakmai pedagógiai feladatokat lát el, h) ellátja az egészségügyi ágazati informatikai tevékenységet, elkészíti és folyamatosan karbantartja az ágazati informatikai stratégiát, i) az egészségüggyel, az egészségügy finanszírozásával kapcsolatos fejlesztési, elemzési és értékelési, kutatási, szakértői és szakmai támogatási feladatokat lát el, j) jogszabályban foglalt feladatkörében statisztikai adatokat gyűjt és elemez,
A GYEMSZI feladatai II. k) a Kormány által meghatározott szakkérdésben szakértőként jár el, l) ellátja a jogszabályban, az alapító okiratában vagy hatósági határozatban meghatározott megfelelőség-értékelési és egyéb további feladatokat, m) gyakorolja az állam fenntartásába, illetve tulajdonába került egészségügyi intézmények, továbbá az országos gyógyintézetek felett az egyes fenntartói, valamint a hatáskörébe tartozó költségvetési szervek tekintetében a középirányítói jogokat, valamint az alapítványok esetében az alapítói jogokat, p) kidolgozza a fekvőbeteg-szakellátás, valamint a járóbeteg-szakellátás kapacitásai és ellátási területe felosztásának, módosításának, valamint a jogszabályban meghatározott egészségügyi szakellátási kapacitások felosztásának, módosításának módszertanát, külön jogszabályban foglaltak szerint részt vesz az ezekkel kapcsolatos eljárásokban, q) meghatározza a területi egészségügyi ellátás megszervezésének módszertanát, és irányítja annak megszervezését, r) a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések tekintetében központi beszerző szervezetként jár el, s) fenntartói jogok gyakorlójaként előzetesen jóváhagyja az állam tulajdonában és fenntartásában levő egészségügyi szolgáltató működési engedélyének módosítása iránti kérelmét az ellátás progresszivitási szintje és formája tekintetében.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság feladatai Az állam által fenntartott intézmények vonatkozásában az alábbi fenntartói hatásköröket gyakorolja: a) felterjeszti miniszteri döntésre a szociális és gyermekvédelmi intézmény létrehozásával, átszervezésével, megszüntetésével, valamint az ellátási szerződés megkötésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos iratokat, b) egységesen meghatározza és honlapján közzéteszi az ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módjára vonatkozó információkat,, azt, hogy az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani; azt, hogy külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás; az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait; a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait;
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság feladatai II. c) javaslatot tesz a fenntartott költségvetési szervek éves költségvetésére, meghatározza a gazdálkodásuk részletes rendjét, d) a szociális hatóság fenntartói feladat teljesítésére irányuló felszólítása, az intézmény működésének ellenőrzése során észlelt jogszabálysértés esetében, és szociális igazgatási bírság kitűzése esetében, illetve a gyermekvédelmi igazgatási bírság alkalmazása, valamint az ahelyett vagy amellett alkalmazható intézkedések szükségessége esetében a kirendeltség előterjesztése alapján intézkedik a jogszabálysértés megszüntetéséről, e) ellátja a kirendeltségek előterjesztése alapján az egyes szolgáltatások kiszervezésével összefüggő fenntartói feladatokat.
Az SZGYF kirendeltsége által ellátandó feladatok: a) a szociális intézmények tekintetében ellátja a az intézmény működésének törvényességi ellenőrzését, jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirendet; ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét; gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről; az intézmény vezetője tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat; gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításáról; kikéri az ellátottak országos érdek-képviseleti szervezete területileg illetékes szervének véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt.
SZGYF kirendeltség által ellátott feladatok II. b) a gyermekvédelmi intézmény tekintetében: ellenőrzi az intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét, jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát, gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről, gyakorolja az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogokat, gondoskodik az érdek-képviseleti fórum megalakításának feltételeiről, kikéri a gyámhatóság véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt, így különösen az intézmény fenntartását érintő változások, az intézmény átszervezésének, megszüntetésének, feladatkörének megváltoztatása esetén, kivizsgálja a hozzá érkező panaszokat és szükség esetén intézkedik a panaszt kiváltó okok megszüntetése iránt, és a megtett intézkedéséről tájékoztatja a működést engedélyező szervet, kijelöli és működteti az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek befogadására szolgáló nevelőszülőt és gyermekotthont, működteti az utógondozói ellátást igénylő fiatal felnőttek lakhatását biztosító külső férőhelyeket;
SZGYF kirendeltség feladatai III. c) megállapítja az intézményi térítési díjat, d) eljár a működési engedélyezéssel kapcsolatos ügyekben, e) felterjeszti a főigazgatónak javaslatával együtt az intézmények létesítésével, átszervezésével, megszüntetésével, továbbá ellátási szerződés megkötésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos iratokat, illetve javaslatot tesz egyes szolgáltatások intézményen kívüli megszervezésével kapcsolatos feladatokkal összefüggésben, e) szervezi, irányítja és ellenőrzi a fenntartott intézmények szakmai feladatainak végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételeket, f) összegyűjti, ellenőrzi a fenntartott intézmények gazdálkodására vonatkozó kötelező, rendszeres és ad hoc jellegű adatszolgáltatásokat, szükség szerint összesítve továbbítja azokat a Főigazgatóság központi szervéhez és a miniszter által vezetett minisztériumba. A kirendeltség feladatainak ellátása során a főigazgató egyetértése szükséges az intézményi térítési díj összegének meghatározásához.
Az SZGYF módszertani feladat- és hatáskörei A Főigazgatóság ellátja az országos szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi módszertani feladatokat. Ennek keretében a) összesíti, kiértékeli és elemzi a szolgáltatók és intézmények által szolgáltatott és más, az ellátórendszerrel kapcsolatos adatokat, javaslatokat, azokat megküldi a miniszternek és a honlapján folyamatosan közzéteszi, b) javaslatot tesz az országos ellátórendszer fejlesztésére, részt vesz az ellátórendszer fejlesztéséhez szükséges források tervezésében, c) módszertani útmutatókkal, ajánlásokkal és egyéb kiadványokkal segíti a szolgáltatók és intézmények szakmai feladatainak teljesítését, az aktív szociálpolitikai eszközök alkalmazását, d) új szolgáltatási formák és szakmai módszerek bevezetése érdekében modellkísérleteket szervez, e) részt vesz a minőségfejlesztési stratégia, a standardok, a szolgáltatási protokollok, valamint a szakmai ellenőrzés módszertanának és eljárásrendjének kidolgozásában, f) figyelemmel kíséri az ellátórendszert érintő tudományos kutatómunka eredményeit, elősegíti azok elterjesztését és gyakorlati alkalmazását, g) kutatásokat folytat, illetve szervez, h) ellátja az alapító okiratában meghatározott egyéb feladatokat. A Főigazgatóság működteti az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot.
Közigazgatási eljárás a hatáskör A hatóság hatáskörét - a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával - jogszabály állapítja meg. Jogszabályban kell megjelölni az elsőfokú, továbbá a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot. Kormányablak hatásköre: törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az integrált ügyfélszolgálat az ügyre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság mellett az elsőfokú eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak minősül. Önkormányzati ügyekben gyakorolt hatáskör: Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át.
A hatáskör átruházásának tilalma A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át, kivéve, ha törvény a hatáskör törvényben meghatározott esetben, az ott meghatározott másik hatóságra való átruházását kivételesen lehetővé teszi. Nem minősül a hatáskör átruházásának, ha a hatáskör gyakorlója kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte.
A hatáskör elvonásának tilalma A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Nem minősül a hatáskör elvonásának, ha az ügyben hatáskörrel rendelkező, e törvény szerint kijelölt más hatóság jár el, vagy törvény vagy kormányrendelet alapján több hatóság a hatáskörét megosztva gyakorolja. Ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy annak hiányát állapította meg, vagy az ügy érdemében határozott, ez a döntés az eljáró hatóságra kötelező.
Közigazgatási eljárás - illetékesség Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén a) az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában értesítési címe, illetve székhelye, telephelye, fióktelepe van, b) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, c) az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, vagy d) a jogellenes magatartást elkövették. Kisegítő szabályok: Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani. Ennek hiányában - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző az illetékes. Az ügyben illetékességgel rendelkező azonos hatáskörű hatóságok közül az ügyfél kérelmének hiányában az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg. Ha a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság a megelőzés alapján már eljárt, vagy más hatóság előtt eljárás van folyamatban, saját eljárását megszünteti, illetve szükség esetén a döntést visszavonja, és erről szóló döntését a korábban eljárt, illetve a folyamatban lévő ügyben eljáró hatósággal és az ügyféllel közli. Az eljárást megszüntető végzés és a döntést visszavonó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
A hatáskör és illetékesség vizsgálata A hatóság a joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. A hatóság az ideiglenes intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést. Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme.
Hatásköri és illetékességi vita Ha ugyanabban az ügyben a) több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét, b) több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, c) több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között megkísérelni a vita eldöntését Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot a következő szerv jelöli ki: a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, b) hatásköri összeütközés esetén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.