TANULMÁNYOK A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRÓL 18. SZÁMÚ KIEMELT EU TENT-T TÁMOGATÁSÚ PROJEKT

TANULMÁNYOK A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRÓL 18. SZÁMÚ KIEMELT EU TENT-T TÁMOGATÁSÚ PROJEKT A BÖLCSKEI SZŰKÜLET ÉS A HARTAI JÉGMEGÁLLÁSRA HAJLAMOS HELY RENDEZÉSE KÖRNYEZEZETI HATÁSTANULMÁNY KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA Tervszám: T-90190-3.6BH-K-v1 MŰSZAKI, TANÁCSADÁSI ÉS BEFEKTETÉSI ZRT. 2010. június

Készítette: Szamosvári István tanácsadó Kiss Szabolcs gyakornok Jóváhagyta: Udud Péter vezérigazgató aláírás

Tartalom 1. ELŐZMÉNYEK... 6 2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA... 8 2.1. A TERVEZETT MEDERRENDEZÉS CÉLJA... 8 2.2. A TERVEZETT MEDERRENDEZÉS BEMUTATÁSA... 9 2.3. A MUNKÁLATOK IDŐTARTAMA... 11 3. AZ AZONOSÍTOTT HATÁSOK ÉS A HATÁSTERÜLETEK BEMUTATÁSA.. 12 3.1. AZ AZONOSÍTOTT HATÓTÉNYEZŐK BEMUTATÁSA... 12 3.2. A VÁRHATÓ HATÁSFOLYAMATOK ÉS HATÁSTERÜLETEK BEMUTATÁSA... 12 3.2.1. Környezeti zajkibocsátás... 12 3.2.2. Környezeti levegőminőség... 13 3.2.3. A felszíni víz minőségére gyakorolt hatások... 13 3.2.4. Földtani közegre gyakorolt hatások... 14 3.2.5. Felszín alatti vízre és vízbázisokra gyakorolt hatások... 15 3.2.6. Hulladékok keletkezése... 16 3.2.7. Természetvédelem... 17 3.2.8. Tájvédelem... 18 3.2.9. A mederrendezés munkálatainak egyesített hatásterülete... 19 3.3. A MEGNÖVEKEDŐ HAJÓFORGALOM VÁRHATÓ HATÁSAI... 20 3.3.1. Környezeti zajkibocsátás... 20 3.3.2. Légszennyezőanyagok kibocsátása... 20 3.3.3. A megnövekedett hajóforgalom egyesített hatásterülete... 21 3.4. A KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE... 22 3.5. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK ÁLTAL ÉRINTETT EMBEREK EGÉS Tartalom 1. ELŐZMÉNYEK... 6 2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA... 8 2.1. A TERVEZETT MEDERRENDEZÉS CÉLJA... 8 2.2. A TERVEZETT MEDERRENDEZÉS BEMUTATÁSA... 9 2.3. A MUNKÁLATOK IDŐTARTAMA... 11 3. AZ AZONOSÍTOTT HATÁSOK ÉS A HATÁSTERÜLETEK BEMUTATÁSA.. 12 3.1. AZ AZONOSÍTOTT HATÓTÉNYEZŐK BEMUTATÁSA... 12

3.2. A VÁRHATÓ HATÁSFOLYAMATOK ÉS HATÁSTERÜLETEK BEMUTATÁSA... 12 3.2.1. Környezeti zajkibocsátás... 12 3.2.2. Környezeti levegőminőség... 13 3.2.3. A felszíni víz minőségére gyakorolt hatások... 13 3.2.4. Földtani közegre gyakorolt hatások... 14 3.2.5. Felszín alatti vízre és vízbázisokra gyakorolt hatások... 15 3.2.6. Hulladékok keletkezése... 16 3.2.7. Természetvédelem... 17 3.2.8. Tájvédelem... 18 3.2.9. A mederrendezés munkálatainak egyesített hatásterülete... 19 3.3. A MEGNÖVEKEDŐ HAJÓFORGALOM VÁRHATÓ HATÁSAI... 20 3.3.1. Környezeti zajkibocsátás... 20 3.3.2. Légszennyezőanyagok kibocsátása... 20 3.3.3. A megnövekedett hajóforgalom egyesített hatásterülete... 21 3.4. A KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE... 22 3.5. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK ÁLTAL ÉRINTETT EMBEREK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁBAN, ÉLETMINŐSÉGÉBEN ÉS ÉLETMÓDJÁBAN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK... 22 3.6. A KÖRNYEZET ÉS AZ EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELMÉRE FOGANATOSÍTANDÓ INTÉZKEDÉSEK... 22 ZSÉGI ÁLLAPOTÁBAN, ÉLETMINŐSÉGÉBEN ÉS ÉLETMÓDJÁBAN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK... 22 3.6. A KÖRNYEZET ÉS AZ EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELMÉRE FOGANATOSÍTANDÓ INTÉZKEDÉSEK... 22

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A rendezéssel érintett Duna szakaszok műhold felvételen... 9 2. ábra: Úszódaru... 10 3. ábra: A meder felmérése (VITUKI Nonprofit Kft.)... 11 4. ábra: A légszennyezőanyag-kibocsátás hatásterülete... 13 5. ábra: A felszíni víz minőségét érintő hatás kiterjedése... 14 6. ábra: A földtani közegre gyakorolt hatások kiterjedése... 15 7. ábra: A tervezett mederrendezés műveleteinek hulladékgazdálkodási hatásterülete... 16 8. ábra: Összesített élővilágvédelmi hatásterület a beavatkozási helyszíneken... 18 9. ábra: A mederrendezés munkálatainak egyesített hatásterülete... 19 10. ábra: A mederrendezést követő időszak hajóforgalmának levegővédelmi szempontú hatásterülete... 20 11. ábra: A mederrendezés utáni időszak megnövekedett hajóforgalmának egyesített hatásterülete... 21

Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról 18. számú Barákai gázló rendezése - Környezeti Hatástanulmány közérthető összefoglalója 1. ELŐZMÉNYEK A Duna komoly gazdasági tényező és erőforrás, minimum három területen: 1. Logisztika, szállítás 2. Magyarország politikai, gazdasági regionális központ szerepének megerősítése 3. Túrizmus, idegenforgalom Magyarországhoz hasonló földrajzi fekvésű országokat az angol gazdaságföldrajz irodalomban a landlocked jelzővel minősítik. Ez azt a hátrányt fejezi ki, hogy a kontinens belsejébe bezárt országnak nincs tengeri kijárata, kikötője, ezért termékeit csak a kontinensen belüli, nagyságrendekkel költségesebb földi szállítással tudja a világpiacra juttatni. A bezártság megszüntetése tehát a bezárt ország gazdasági fejlődésének, versenyképességének előfeltétele Magyarország számára a Duna hajózhatósága jelenti a bezártság megszüntetését. A dunai nemzetközi vízi út nemcsak Nyugat-Európával, az Atlanti-óceánnal, hanem a Fekete-tengeren keresztül a Közép- és Távol-Kelettel is kitűnő összeköttetést biztosít. Magyarországnak ez a vízi út akkor kedvező, és a kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítése akkor válik gazdaságossá, ha a Duna magyarországi szakaszán a VI/B és VI/C vízi út osztály feltételének teljesítésével egyidejűleg - megteremtődnek a magyarországi belvízi (folyami) hajózás feltételei - kiépülnek az áruszállításhoz, -rakodáshoz szükséges berendezések, - létrejön az az infrastruktúra, mely szükséges ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai átrakodás központja legyen A dunai vízi út rendszerre vonatkozó AGN Egyezményben előírt vízmélység bősi vízlépcső feletti Duna-szakaszon, sőt a Duna-Majna-Rajna csatornán is, de a Magyarország alatti Dunán, egészen a Fekete-tengerig, a folyószabályozás legtökéletesebb és legmagasabb szintű módszerével, a duzzasztással már biztosított. A Bős-déli országhatár közötti Duna-szakaszon, gyakorlatilag Magyarország területén pedig az AGN Egyezményben előírtak nem teljesülnek. Parlament és Bizottság az 1692/96/EC sz. határozata az európai közlekedési hálózat fejlesztését (TEN-T program) tartalmazza. A határozat III. melléklete felsorolja a fejlesztés szempontjából kiemelt jelentőségűeket, amelyek fejlesztését 2010 előtt meg kell kezdeni. Ezek között 18.-ként szerepel a Duna-Majna-Rajna víziútrendszer, és azon belül Palkovicovo - Mohács néven külön kiemelt a magyar folyamszakasz, azzal, hogy a fejlesztést 2014-ig végre kell hajtani. Az ENSz EGB és az EU kívánalmait kielégítő paraméterű hajóút kialakítása érdekében 2005-2007 között a Szap-Déli országhatár közötti Duna-szakaszra az EU anyagi támogatásával megalapozó tanulmány kidolgozására került sor. A tanulmány eredménye szerint több mint 50 helyen kell a megfelelő hajóút kialakítása érdekében beavatkozni. A Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról 18. számú kiemelt EU TENT-T támogatású projekt megnevezésű projekt célja a Duna hajózhatóságának javítására módszerek kidolgozása, a folyam magyarországi szakaszára. Jelen fázisban (2008-2012 között) a Szob-Déli országhatár közötti Duna-szakasz gázlóinak, szűkületeinek és jégmegállásra hajlamos helyeinek rendezésére kerül sor, ahol több mint 30 ilyen hely van. A Duna jelen környezeti hatástanulmányban vizsgált, a hajózhatóságot javító tervezett beavatkozásokkal érintett két szakasza a folyam 1551,5 és 1551,4 illetve 1548,0 és 1546,0 fkm szelvényei közé esik. A környezeti hatásvizsgálat során az itt található Bölcskei szűkület és a Hartai jégmegállásra hajlamos hely mederrendezését, valamint annak a környezetre gyakorolt várható hatásait mutatjuk be. A két érintett hely egy rövidebb, 5,5 km-es folyamszakaszon helyezkedik el. Az együtt kezelésüket a teljes 5,5 km-es folyamszakasz azonos morfológiai és hidraulikai jellege indokolja. A hatásvizsgálat során az itt található gázló mederrendezését és környezetre gyakorolt várható hatásait mutatjuk be. 6

Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról 18. számú Barákai gázló rendezése - Környezeti Hatástanulmány közérthető összefoglalója A tervezett tevékenység, az azonosított beavatkozási helyeken a Duna-meder rendezésének célja a Duna hajózhatóságának biztosítása, szem előtt tartva az élővilág védelmét, figyelmet fordítva a Dunamellékágak rehabilitációjára, a mellékágak folyamatos vízellátásának és vízutánpótlásának biztosítására. A Solt-déli országhatár közötti Duna szakaszon tizenegy helyen kell elvégezni a meder rendezését a hajózhatóság biztosítása érdekében. Az azonosított beavatkozási helyek adatait, megnevezést az 1. táblázatban mutatjuk be. 1. táblázat: A beavatkozási helyek jellemző adatai Sorsz. Beavatkozási hely neve Szelvény Beavatkozási hely Hossz (m) (fkm) jellege Bölcskei szűkület és 1.551,5-1.551,4 Hajóút szűkület, 1. Hartai jégmegállásra 100+2.000 jégmegállásra hajlamos hely 1.548,0-1.546,0 hajlamos hely 2. Paksi szűkület 1.530,5-1.529,5 1.000 Hajóút szűkület 3. Barákai gázló 1.522-1.521,5 500 Gázló 4. Kovácspusztai gázló és Siótoroki jégmegállásra 900+2.000 1.512,5-1.511,6 Gázló, jégmegállásra hajlamos hely hajlamos hely 1.499,0-1.497,0 5. Korpádi szűkület 1.493,9-1.492,9 1.000 Hajóút szűkület 6. Koppányi szűkület 1.483,1-1.482,5 600 Hajóút szűkület 7. Bajai szűkület és jégmegállásra hajlamos hely 1480,0-1.479,5 1482,0-1.480,0 500+2.000 Hajóút szűkület, jégmegállásra hajlamos hely 8. Sárospart 1. szűkület 1.475,5-1.474,5 1.000 Hajóút szűkület 9. Sárospart 2. szűkület és jégmegállásra hajlamos hely 1.472,6-1.471,0 1.472,0-1.470,0 2.600 Hajóút szűkület, jégmegállásra hajlamos hely 10. Szeremlei szűkület 1.469,0-1.468,0 1.000 Hajóút szűkület 11. Mohácsi szűkület 1.451,6-1.450,7 900 Hajóút szűkület A tervezett beavatkozás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet 1. melléklet 41. pontja alá tartozó tevékenység, amelynek megkezdését megelőzően előzetes vizsgálati eljárást kell kezdeményezni az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségen. A VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. 2008 májusában a Bölcskei szűkületre és a Hartai jégmegállásra hajlamos helyre előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen. A DDKTVF 10673-27/2008, iktató számon kiadott határozatában megállapította, hogy a tervezett beavatkozás a környezetre jelentős hatást gyakorol, ezért részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását, környezeti hatástanulmány elkészítését írta elő és meghatározta a hatásvizsgálat során különösen figyelembe veendő szempontokat. 7

2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA 2.1. A TERVEZETT MEDERRENDEZÉS CÉLJA Dunaföldvár alatti Duna-szakasz VI/C osztályba sorolt nemzetközi vízi út, ahol a DB ajánlás szerinti hajóút szélesség 180 m, a hozzá tartozó vízmélység pedig DB 2004 27 dm. A Bölcskei szűkület (1551,5-1551,4 fkm) és a Hartai jégmegállásra hajlamos hely (1548,0-1546,0 fkm) nyilvántartása, szélességi és mélységi adatainak meghatározása a paksi vízmérce észlelése alapján történik. A szűkület és a jégmegállásra hajlamos hely környezetében a tervezés szempontjából mértékadó hajózási kisvízszint (DB 2004) értékei a következők: 1.552,0 fkm 86,65 m B.f. 1.551,0 fkm 86,59 m B.f. 1.550,0 fkm 86,51 m B.f. 1.548,0 fkm 86,42 m B.f. 1.547,0 fkm 86,38 m B.f. 1.546,0 fkm 86,32 m B.f. Az ajánlásnak megfelelő (180 m) szélességű hajóút (hozzá tartozó vízmélység DB 2004 27 dm) jelenleg nem tartható fent sem a Bölcskei szűkület sem a Hartai jégmegállásra hajlamos hely területén. A szűkület jelenleg is fennáll, amelyet elsősorban a kedvezőtlen kanyarulat és a jobb parti római kori erődrendszer maradványa idéz elő. A Hartai jégmegállásra hajlamos hely esetén a problémát a túl széles meder, a kedvezőtlen kanyarulati adottságok és a jobb part mentén kialakuló zátonyok jelentik. A tervezett mederrendezés célja az előírt szélességű és mélységű hajóút biztosítása a legkisebb hajózási vízszint (DB 2004) esetén, illetve a hajózással is összefüggő jéglevonulási viszonyok javítása. 8

1. ábra: A rendezéssel érintett Duna szakaszok műhold felvételen 2.2. A TERVEZETT MEDERRENDEZÉS BEMUTATÁSA A Dunaföldvár alatti Duna-szakasz VI/C osztályba sorolt nemzetközi vízi út, ahol a Duna Bizottság ajánlása szerinti hajóút szélesség 180 m, a hozzá tartozó vízmélység pedig DB 2004 27 dm. A Bölcskei szűkület (1551,5-1551,4 fkm) és a Hartai jégmegállásra hajlamos hely (1548,0-1546,0 fkm) nyilvántartása, szélességi és mélységi adatainak meghatározása a paksi vízmérce észlelése alapján történik. A vízmérce jellemző adatai: Helye: Duna, 1.560,6 fkm jobb part 0 pontja: 88,86 m B.f. MÁSZ a 11/2010 (IV.28.) KvVM rendelt szerint: 749 cm (96,45 m B.f.) Észlelt LNV (jégmentes): 703 cm Legnagyobb hajózási vízszint (LNHV): 550 cm Közepes vízszint: 63 cm Legkisebb hajózási vízszint (DB2004, LKHV): -116 cm Észlelt LKV: -148 cm 9

Az ajánlásnak megfelelő (180 m) szélességű hajóút (hozzá tartozó vízmélység DB 2004 27 dm) jelenleg nem tartható fent sem a Bölcskei szűkület sem a Hartai jégmegállásra hajlamos hely területén. A szűkület jelenleg is fennáll, amelyet elsősorban a kedvezőtlen kanyarulat és a jobb parti római kori erődrendszer maradványa idéz elő. A probléma rendezéséhez szükséges beavatkozások: - új szabályozási mű (terelőmű) építése - A hajóút módosítása, szűkület kitűzése A Hartai jégmegállásra hajlamos hely esetén a problémát a túl széles meder, a kedvezőtlen kanyarulati adottságok és a jobb part mentén kialakuló zátonyok jelentik. A jéglevonulási feltételek javítása a következő beavatkozással valósítható meg: - új szabályozási mű (terelőmű) építése - meglévő szabályozási (terelőmű) mű rekonstrukciója. 2. ábra: Úszódaru A tervezett mederrendezési munkálatok az alábbi műveletekből állnak: 1. Felvonulás a munka-területre, munkaterület átadás-átvétele 2. Terep-előkészítés, a megtelepedett növényzet eltávolítása a meglévő szabályozási művekről 3. Az új szabályozási művek megépítése, a meglévő szabályozási művek javítása, kiegészítése 4. A meder újbóli felmérése 5. A hajóút módosítása, a szűkület kitűzése 6. Levonulás a munkaterületről, a szabályozási művek átadás-átvétele. A szabályozási művek építése, bővítése és javítása úszótagra telepített markolófejes daruval történik (2. ábra), amelynek rakodási kapacitása 250 m 3 /nap. A meder felmérése hajóra telepített szonár segítségével történik meg (3. ábra). A meglévő művek bontása, és a fenékbordák megépítése miatt a meder jelenleg ismert morfológiája megváltozhat, csökkentve az eltávolítandó mederanyag mennyiségét, így az ismételt mederfelmérés révén pontosítható a mederanyag-kitermelés helyszíne és mennyisége. 10

3. ábra: A meder felmérése (VITUKI Nonprofit Kft.) A hajóút módosítása, a módosított hajóút kitűzése részben tervezési feladat, a mederben található római kori rom helyének figyelembe vételével a hajóutat a bal part felé toljuk el. A módosított hajóút kitűzése és a szűkület megjelölését kitűző hajóval végzik el. 2.3. A MUNKÁLATOK IDŐTARTAMA A terep előkészítése és a növényzet kivágása, a kivágott növényzet elszállításával együtt 3 munkanapot vesz majd igénybe. Az új szabályozási művek építésének várható időtartama figyelembe véve a beépítendő kőmennyiséget, egy-egy kirakó géppel, 250 m³/nap kapacitással számolva 33 nap. A mederfelmérés hajóra telepített szonárral 1 napot vesz igénybe 2. táblázat: Az egyes munkafázisok és azok időtartama Sorszám Munkafázis megnevezése Időtartam (nap) 1. Felvonulás a munkaterületre 1 2. Terep előkészítés 3 3. Műtárgyak javítása, új műtárgyak építése 33 4. Mederfelmérés 1 5. Hajóút kitűzése 1 6. Levonulás a munkaterületről 1 7. Összesen: 40 A munkálatok teljes időtartama így 40 nap. Kivitelezési szempontból legkedvezőbb a dunaföldvári vízmércén mért -116-16 cm-es vízállástartomány, amely szeptember-december hónapokban fordul elő a legnagyobb gyakorisággal. A természetvédelmi szempontokat is figyelembe véve a munkálatokat a szeptember-október időszakban kell elvégezni. 11

3. AZ AZONOSÍTOTT HATÁSOK ÉS A HATÁSTERÜLETEK BEMUTATÁSA 3.1. AZ AZONOSÍTOTT HATÓTÉNYEZŐK BEMUTATÁSA A Duna vizsgált 5,5 km-es, a Bölcskei szűkületet és a Hartai jégmegállásra alkalmas helyet magában foglaló, 1551,5-1546,0 fkm szelvények közötti szakaszának rendezése az alábbi hatótényezők fellépésével jár: Környezeti zaj-kibocsátás Légszennyező-anyag kibocsátás A földtani közegre gyakorolt hatás A felszín alatti vízre gyakorolt hatás A felszíni víz minőségének változása Hulladékok keletkezése A természet állapotában bekövetkező változások 3.2. A VÁRHATÓ HATÁSFOLYAMATOK ÉS HATÁSTERÜLETEK BEMUTATÁSA 3.2.1. Környezeti zajkibocsátás A Bölcskei szűkület kiváltásának környezeti hatásvizsgálata kapcsán helyszíni zajméréseket végeztünk a jelenlegi (alap) állapot meghatározása érdekében. A többször megismételt rövid idejű, 30 perces mérési eredményekből megállapítottuk az érintett területre jellemző nappali és éjszakai megítélési A-hangnyomásszinteket. A megvalósítási fázisban jelentkező zajterhelést a források (zajvédelmi szempontból építési zajforrás) és az építés időtartamának ismeretében számítással és az IMMI 2009 zajtérkép készítő szoftverrel határoztuk meg. A terelőmű építési munkálatai alatt a környező települések védendő területein a zajterhelés a jelenlegi értékekhez viszonyítva nem változik, határérték túllépés nem várható, zaj- és rezgésvédelmi szempontból műszaki beavatkozás, korlátozás nem szükséges. Az építési tevékenység zajvédelmi szempontú hatásterülete zaj ellen védendő létesítményt vagy területet nem érint. A közlekedés által okozott zajra vonatkozó követelményeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. -a és 3. melléklete a zajtól védendő terület kategóriája (övezeti besorolás) és az adott közlekedési létesítmény fajtájának függvényében tartalmazza. A létesítmény-fajták között közúti, vasúti és légiközlekedésre vonatkozó típusok szerepelnek, a vízi közlekedésre vonatkozó kategóriák és határértékek nincsenek. Tájékoztatásként, összehasonlítási alapként, az országos főútvonalakhoz hasonlítjuk őket, tekintettel arra, hogy a Duna nemzetközi forgalmat lebonyolító hajózóút. A határértékek új közlekedési zajforrás létesítése esetén vagy meglévő közlekedési útvonal korszerűsítése, felújítása, kapacitásbővítése utáni állapotra érvényesek. A legoptimistább becsléseket alapul véve tízéves időtávlatban is csak a jelenlegi éves hajóforgalom 150 %-ra történő növekedése várható. Ez a hajópark (a műszaki színvonalat érintő környezetvédelmi fejlődést elhanyagolva) és a hajózóút (a jelenleg hajózásra alkalmas napok száma nem változik) jelenlegi állapotában mintegy 1,5 db növekedést eredményezne a zajtérkép készítő szoftver számítási eredményeit alapul véve. A várható forgalomból számított zajterhelés sehol sem haladja meg a jelenlegi értékeket, határérték túllépés nem várható. A megnövekedett forgalom zajvédelmi szempontú hatásterülete a Duna vízterületén marad (a partig nem ér el), így a hatásterületen zaj ellen védendő létesítmény vagy területet nincs. Azonban a forgalomnövekedés nem a napi hajóforgalmat növeli, hanem a kisvízi hajózás lehetővé tételével elsősorban a hajózásra alkalmas időt (hajózható napok száma) hosszabbítja meg, és az éves szinten elhaladó hajók számát növelné. Amennyiben a vízi járművek esetében is bekövetkezik az a környezetvédelmi (zaj) szempontú fejlődés, ami a közúti közlekedésben az elmúlt években jelentkezett, a hajózás által okozott zajterhelés a jelenlegihez képest gyakorlatilag nem nőne. 12

3.2.2. Környezeti levegőminőség A tervezett mederrendezési munkálatok nem igénylik olyan létesítmény létesítését, időszakos vagy állandó üzemeltetését, amely légszennyező forrásként értelmezhető. A kivitelezés időszakában végzett tevékenység során a szállítóhajók és munkagépek légszennyezőanyag-kibocsátása jelenti a környezeti levegőminőségre gyakorolt hatást. Hasonlóképpen, mederrendezést, illetve a Duna-szakasz hajózhatóságának javítását követően a hajóforgalom, tehát a személy- és teherszállító hajók, hajóvonták légszennyezőanyag-kibocsátása jelenti a környezeti levegőminőségre gyakorolt hatást. Mivel a Dunán jelenleg is folyik hajóközlekedés, a várható kismértékű forgalomnövekedés miatt többlet-szennyezőanyag kibocsátását kell figyelembe vennünk. Modellezés segítségével megállapítható volt, hogy a tervezett légszennyezőanyag-kibocsátás hatásterülete az 1451,6-1450,7 fkm szelvények közötti Duna-szakaszra korlátozódik, a munkálatok helyszínei szerint elkülönülő foltokban. A tervezett beavatkozás eredményeként a környezeti levegőminőség csak ezekben a foltokban romlik a munkálatok ideje alatt. rta 4. ábra: A légszennyezőanyag-kibocsátás hatásterülete 3.2.3. A felszíni víz minőségére gyakorolt hatások A felszíni víz minőségének változása csak a munkálatok idején felkeveredett mederanyag miatt lebegőanyag-tartalom lehet. Azonban a tervezett kivitelezési technológia (preciziós kirakás és a művek terfilén fólia alapra építése) ezt a hatást a minimumra csökkenti, így mértéke nem számítható vagy ábrázolható. Az elővigyázatosság elvét követve azonban a tervezett mederrendezés felszíni vízre gyakorolt hatásainak kiterjedését egyenlőnek tekintjük a projekt-területtel. 13

5. ábra: A felszíni víz minőségét érintő hatás kiterjedése 3.2.4. Földtani közegre gyakorolt hatások Az építési munkálatok nem bontják meg a felszín alatti rétegeket. Az építési fázisban a terelőművek leginkább területfoglalással érintik a meder földtani környezetét. A hatások értékelésekor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a meder a jelenlegi állapotában is változékony, ezeken a szakaszokon a meglévő állapot sem kedvező. A bölcskei szakaszon a 2009. évi felmérés alapján a szűkületet okozó zátony nem volt észlelhető. A korábbi évek tapasztalatai alapján azonban a Dunán levonuló változó vízhozamok hatására időnként zátony alakul, időnként pedig eltűnik. A zátonyképződésre hajlamos szakasztól délre tervezett terelőmű építés csak érinti a középvízi medret, abban észrevehető változást várhatóan nem idéz elő, a rossz állapotú mű helyreállításával (újra-megépítésével) csupán a kanyarulati, valamint a helyi áramlási viszonyok javítása a cél a későbbi zátonyképződés megakadályozása érdekében. Harta térségében a jéglevonulás szempontjából kedvezőtlen helyzetet a túl széles meder, a kedvezőtlen kanyarulati adottságok és a jobb part mentén kialakuló zátonyok idézik elő. A jéglevonulási feltételek javítása egy-egy szabályozási mű megépítésével, illetve helyreállításával oldható meg. A tervezett terelőművek hatása a főmederben közvetlenül csak a mederrendezéssel érintett területekre terjed ki, amelyet a modellvizsgálatok is alátámasztanak. A terület (meder) funkciója a telepítés környezetében nem változik 14

A beavatkozások a földtani közegre gyakorolt hatása a terelőművek kialakítása következtében megváltozott áramlási viszonyok következtében fellépő üledéklerakódás, illetve mederkimélyülés. A legnagyobb és egyben kedvező hatások a hajóút területén a megfelelő intenzitású áramlás kialakításával történnek. Itt a terelőművek környezetében a meder mélyülése várható. A terelőművek által közrefogott területeken, a terelőművek mögött a lassuló vízáramlás következtében várhatóan üledéklerakódások történnek. A beavatkozások hatásterületének meghatározásánál és térképi ábrázolásánál azt az általános elvet alkalmaztuk, miszerint a hatásterület folyásirányban 1000 m-re, folyásiránnyal szemben pedig 500 m- re terjed ki, a hatásterületet a 6. ábrán szemléltetjük. 6. ábra: A földtani közegre gyakorolt hatások kiterjedése 3.2.5. Felszín alatti vízre és vízbázisokra gyakorolt hatások A Bölcskei-szűkület (1551,5 1551,4 fkm) és a Hartai jégmegállásra hajlamos hely (1548,0-1546,0 fkm) rendezése két vízbázist érint. Ezek a Bölcske és a Solt-Harta távlati vízbázisok. A Bölcske távlati vízbázis előzetesen lehatárolt védőterülettel rendelkezik. A bölcskei szűkületben található és tervezett terelőmű a Duna túlpartján a vízbázis előzetesen lehatárolt védőterületén kívül esik, kb. 400-500 m távolságra. A hartai jégmegállásra hajlamos helyen érintett terelőművek az előzetesen lehatárolt védőterülettel azonos parton, de legalább 350 m távolságban helyezkednek el. Megjegyezzük azonban, hogy a parti szűrésű vízbázis előzetesen lehatárolt védőterületei az utánpótlásban részt vevő Duna partmenti sávjára nem terjednek ki. A Solt-Harta távlati vízbázis kijelölt védőterületekkel rendelkezik. A bölcskei szűkületben található és tervezett terelőművek mindegyike a kijelölt hidrogeológiai A védőterületen belül található. A hartai jégmegállásra hajlamos helyen a rekonstrukciós munkálatokkal érintett terelőmű a kijelölt hidrogeológiai B védőterülettől kb. 25 m-re helyezkedik el, a tervezett terelőmű kb. 250 m-re létesülne. 15

Terelőművek hatásai Az építési munkálatok során a felszín alatti rétegek nem kerülnek megbontásra. A terelőművek kialakításának elsősorban az üzemelés fázisban lehetnek hatásai: a Duna áramlási képe a terelőművek miatt módosul, így az üledékszállító képesség és annak területi eloszlása is megváltozik. A terelőművek orránál fellépő kimosódás, medermélyülés okozhat a vízadó és vízvezető réteg vastagságában módosulásokat. Az érintett mederszakaszon meglévő korábbi terelőműveknél tapasztalható kimélyülések nagysága 1-3 m. A terelőművek árnyékában csökken az áramlás intenzitása, az áramlás erősségétől függően a mederüledék lerakódása várható. Ennek várható mértéke a már meglévő terelőműveknél tapasztalható mértékben várható. A mederüledék vastagságának hatására csökken a beszivárgásra alkalmas felület nagysága, a szűrő hatás azonban növekszik. 3.2.6. Hulladékok keletkezése A tervezett mederrendezési munkálatok során kis mennyiségű (kb. 1500 kg) kommunális hulladék keletkezik, de számolnunk kell a meglévő szabályozási művek koronáján megtelepedett növényzet, uszadékfa eltávolításából adódó kb. 105 t fakéreg és fahulladékkal (EWC 03 03 01). A projekt megvalósulása után a Dunán megnövekedő hajóforgalom nem eredményezi az egyébként keletkező hulladékok mennyiségének növekedését. A műveletek hulladékgazdálkodási hatásterületét a 7. ábra mutatja be 7. ábra: A tervezett mederrendezés műveleteinek hulladékgazdálkodási hatásterülete 16

3.2.7. Természetvédelem A tervezett terelőművek építése/hosszabbítása botanikai szempontból nem jár károsnak mondható zavarással, mivel a már létező terelőművek amúgy is zavart életközösségek élőhelyei. A terelőművek építése a vízről zajlik majd, tehát a part menti vegetációban károkozás nem várható. Összegezve megállapítható, hogy a Bölcskei szűkület és a Hartai jégmegállásra hajlamos helyre irányuló beavatkozások kivitelezése nem lesz számottevő hatással még a zátony jellegű élőhelyekhez kötődő szárazföldi gerinctelen fajokra sem. A folyam medrére koncentrálódó terelőmű építések nem érintik jelentősen a szárazföldi makrogerinctelenek élőhelyeit. A már meglévő terelőművek hosszabbításával és új építésével a közvetlen környezetükben élő vízi makrogerinctelen fajok egyedei károsodhatnak a munkálatok során, azonban a munkaterület nagyságára való tekintettel ennek hatása elenyésző. Bár a kőszórás, mint élőhely nem alkalmas diverz élőlény-együttes megtelepedésére, azonban keresztirányú áramlási akadályként olyan lassabb folyású víztereket hoz létre, ami mozaikosan jellegzetes vízi makrogerinctelen társulásoknak ad otthont. A hal esetében javasolt kivitelezési időlei korlát biztosítja a káros hatások minimalizálását. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre. A Bölcskei szűkület és a Hartai jégmegállásra hajlamos hely beavatkozásainak hatásterületén a Duna halállománya fajgazdagnak mondható, amelyet számos ritkuló, veszélyeztetett és fokozottan védett halfaj tesz változatosabbá és értékesebbé. Az erre a szakaszra jellemző természetes homokos élőhelyek fontos területei a Duna őshonos halállományának. Az élőhely fontosságát tovább hangsúlyozza az itt előforduló védett fajok magas száma. Vizsgálataink alapján nem valószínűsíthető, hogy a terelőművek kiépítése károsan befolyásolná a természetes partok és a kövezések halállományát, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt a március és június vége közötti időszakban). A jelenlegi élőhelyi adottságok és a tervezett beavatkozások várható hatásai nem gyakorolnak számottevő hatást a kétéltű és hüllő populációk védelmi helyzetére. Tér- és időbeni korlátozások, kompenzációs intézkedések fentiek miatt nem indokoltak. A területek közepesen fontos szerepet játszanak egyes vízimadarak, mint a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a kerceréce (Bucephala clangula), valamint a kis bukó (Mergus albellus) vonulásában és telelésében. A hatásterületeken a vízimadárszinkronok során kárókatonából maximálisan 248, kercerécéből 280, kis bukóból pedig 15 példány került elő. A tervezett tevékenységek zavaró hatást fejthetnek ki az említett vízimadarak állományára. Az egy alkalommal előfordult vízimadarak maximális mennyisége 1684 példány volt. A jégmadár (Alcedo atthis) feltételezhetően, a fekete harkály (Dryocopus martius) és az örvös légykapó (Ficedula albicollis) költ a közvetett hatásterületen, ám a tevékenység a fajok fészkelőterületeit nem érinti. Madárvédelmi szempontból az itt telelő vízimadárfajok telelésének, valamint a költőfajok fészkelésének háborítatlansága érdekében a munkálatok november 1. és június 30. közötti időbeli korlátozásának előírását javasoljuk. 17

8. ábra: Összesített élővilágvédelmi hatásterület a beavatkozási helyszíneken Bölcske Bölcskei helyszín Harta Hartai helyszín Sárga vonal: közvetett hatásterület; Piros vonal: közvetlen hatásterület 3.2.8. Tájvédelem A tervezett mederrendezés a táj karakterét lényegében nem módosítja, a terelőművek átépítése minimális változást jelent a táj eddigi arculatához képest. A víziút használhatóbbá tétele természetesen hatást gyakorol a tájhasználatra, mivel a hajóforgalom a projekt céljaként várhatóan növekedni fog. Ugyanez a hatás forgalomcsökkenést válthat ki a közutakon. 18

Tájvédelmi szempontból hatásterület alatt az építkezéssel érintett folyószakaszt és a parti sávot érthetjük.. Ez az 1.551,5-1.551,4 fkm illetve az 1.548,0-1.546,0 fkm szelvények közé eső Duna szakasz. 3.2.9. A mederrendezés munkálatainak egyesített hatásterülete Az egyesített hatásterület védett létesítményt nem érint, a Duna 1.551,5-1.551,4 valamint az 1.548,0-1.546,0 fkm szelvények közötti szakaszán a hullámtérre terjed ki. A mederrendezés munkálatai során azonosított hatások a munkálatok ideje alatt észlelhetők. A mederrendezés munkálatainak egyesített hatásterületét a 9. ábrán mutatjuk be. 9. ábra: A mederrendezés munkálatainak egyesített hatásterülete 19

3.3. A MEGNÖVEKEDŐ HAJÓFORGALOM VÁRHATÓ HATÁSAI A tárgyi szűkület és jégmegállásra hajlamos hely rendezésének célja a hajózhatóság biztosítása Duna e szakaszán is. A rendezés eredményeként a hajóforgalom, mely jelenleg átlagosan napi 13 db motorhajó, a szűkület rendezésének eredményeként várhatóan 18 db/napra nő. A megnövekedett hajóforgalom az alábbi ható-tényezők fellépésével jár: Környezeti zajkibocsátás Légszennyező-anyag kibocsátás 3.3.1. Környezeti zajkibocsátás A hajóforgalom megnövekedése következtében megnövekvő zajkibocsátás hatásterülete a Duna medrére, a hajóút környezetére terjed ki. A várható forgalomból számított zajterhelés sehol sem haladja meg a jelenlegi értékeket, határérték túllépés nem várható. 3.3.2. Légszennyezőanyagok kibocsátása A légszennyezőanyag kibocsátás növekedése számszerűen nem jelentős, csak kismértékű. A légszennyezőanyag-kibocsátás hatásterülete a hajóútra, illetve a hajóút 20 m-es környezetére korlátozódik. 10. ábra: A mederrendezést követő időszak hajóforgalmának levegővédelmi szempontú hatásterülete 20

3.3.3. A megnövekedett hajóforgalom egyesített hatásterülete A mederrendezést követően a megnövekedő hajóforgalom hatásainak kiterjedése jelentősen nem haladja meg a kijelölt hajóutat, mindenütt a Duna medrének területén marad. A rendezési munkálatok kapcsán a megnövekvő hajóforgalom kapcsán kismértékben emelkedő légszennyezettség, illetve zajterhelés hatásterületei nagyjából azonos méretűek, az egyesített hatásterületet a 11. ábrán mutatjuk be. 11. ábra: A mederrendezés utáni időszak megnövekedett hajóforgalmának egyesített hatásterülete 21

3.4. A KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE A tervezett beavatkozások esetében a környezetre gyakorolt hatásokról összefoglalva megállapíthatjuk, hogy egyik sem tekinthető jelentősnek, nem okoznak a környezet állapotában beálló maradandó károsodást vagy szennyezést. Térben a legkiterjedtebb hatást a környezeti zajkibocsátás jelenti. Időben is korlátozottnak tekinthetőek, mivel a fellépő hatások csak a kivitelezési munkáltok ideje alatt, lesznek kimutathatóak. 3.5. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK ÁLTAL ÉRINTETT EMBEREK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁBAN, ÉLETMINŐSÉGÉBEN ÉS ÉLETMÓDJÁBAN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK A tervezett beavatkozásokhoz kapcsolódó környezeti állapotváltozások nem érintenek embereket, mivel az azonosított hatótényezők hatásai nem terjednek ki lakott területekre, így a tervezett mederrendezés nem okozza a lakosság életminőségének, egészségi állapotának romlását, a lakosság életmódjának megváltozását. 3.6. A KÖRNYEZET ÉS AZ EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELMÉRE FOGANATOSÍTANDÓ INTÉZKEDÉSEK A tervezett beavatkozás környezetre gyakorolt hatásai nem jelentősek, nem okozzák a környezet állapotának maradandó romlását. A várható hatások alacsony szinten tartása érdekében szükséges az alkalmazott munkagépek folyamatos ellenőrzése illetve szakszerű karbantartása a munkálatok ideje alatt, megelőzendő a havária jellegű környezetszennyezést vagy a zajkibocsátás, légszennyezőanyag emissziójának növekedését. Mivel a tervezett mederrendezés környezeti hatásai nem veszélyeztetik az emberi egészséget így az emberek egészségének védelme érdekében megelőző intézkedést nem kell foganatosítani. 22