Expozé: 2012-es zárszámadás 2013-09-17 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Állami Számvevıszék törvényi kötelezettségének megfelelıen ellenırizte Magyarország 2012. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Értékeltük a törvényjavaslat megbízhatóságát, amihez kapcsolódva elvégeztük a javaslatot megalapozó pénzügyi beszámolók és elszámolások ellenırzését. Ennek keretében azt is felmértük, hogy az ellenırzött szervezetek szabályszerően gazdálkodtak-e a közpénzekkel, valamint a költségvetési törvény végrehajtása törvényesen és szabályszerően valósult-e meg. Az Állami Számvevıszék az Országgyőlés legfıbb ellenırzı szerve, így munkánk kiemelt célja a törvényhozás támogatása. Zárszámadási jelentésünket már tavaly is rövid, tömör, áttekinthetı formában készítettük el, és miután a képviselıi visszajelzések megerısítıek voltak, így idén is így tettünk. A használhatóság és a hasznosíthatóság érdekében a korábbi évekkel ellentétben idén a zárszámadás egészének megbízhatóságáról is nyilatkozunk. Megállapítottuk, hogy a törvényjavaslat megalapozott, az adatok megbízhatóak, a költségvetés végrehajtása jogszerően történt. Ezt az tette lehetıvé, hogy értékeltük a zárszámadás összeállításának folyamatát, valamint ellenıriztük a törvényjavaslatban szereplı adatok helytállóságát és alátámasztottságát. Komoly elırelépés, hogy több területen is szélesítettük a közpénzek ellenırzésének hatókörét, és növeltük az elszámoltathatóságot az elızı évhez képest. Kiemelt figyelmet fordítottunk a 432 intézményt és 37 fejezeti kezeléső elıirányzatot lefedı Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumra, ahol a
Belügyminisztérium esetében tavaly bevált statisztikai mintavételezést alkalmaztuk, és így nyertünk átfogó képet a gazdálkodásról. Kockázatelemzés alapján kiválasztott új intézményeket is bevontunk az ellenırzésbe. Hét központi intézménynél a zárszámadás keretében elvégeztük a beszámolók minısítését, amelyeknél a kapcsolódó szabályszerőségi ellenırzések megállapításairól külön jelentésekben adunk majd számot. Ezzel a helyszíni ellenırzés lefedte a központi alrendszer bevételi fıösszegének 97%-át, illetve kiadási fıösszegének 91%-át, ami azt jelenti, hogy több mint 140 milliárd forinttal megnöveltük az ellenırzési lefedettséget az elızı évihez képest. Megállapításainkat 62 intézménynek küldtük ki véleményezésre és észrevételezésre, ami szintén jól érzékelteti azt, hogy ilyen széles kört lefedı ellenırzés eredményét tarthatják most kezükben a tisztelt képviselık. Tavalyi zárszámadási jelentésünk volt az elsı, amely teljesen az új számvevıszéki törvény keretei között készült. A 2011-ben elfogadott jogszabály egyértelmően véget vetett a következmények nélküli ellenırzések korszakának, tavalyi jelentésünk megállapításait ezért konkrét intézkedési terveknek, illetve intézkedéseknek kellett követnie. Jelen ellenırzésünk során ebbıl adódóan számba vettük, hogy hol és miképp történtek intézkedések egy évvel ezelıtt tett javaslataink alapján. Tisztelt Országgyőlés! A zárszámadási jelentés mindenekelıtt a költségvetés végrehajtásának minıségérıl, jogszabályoknak való megfelelésérıl szól. Engedjék meg, hogy rövid összefoglalómat is ezzel a kérdéskörrel kezdjem, elsıként az általánosabb érvényő tapasztalatokat, majd pedig a továbbra is fennálló kihívásokat bemutatva. Mint már említettem ellenırzésünk fı eredménye és konklúziója, hogy a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak. A költségvetés végrehajtása a jogszabályi elıírásoknak megfelelt. 2
Összesen 105 beszámolót és elszámolást ellenıriztünk, ezek közül 3 esetben adtunk korlátozott minısítést. A 2011. évre vonatkozó ellenırzésünk is 105 beszámolót és elszámolást érintett, akkor 5 korlátozott és 1 elutasító záradék volt. A különbség bár kicsinek tőnhet, de mégis fontos fejlıdésrıl van szó, amit meg kell becsülni. A megbízható beszámolók ugyanis a felelıs közpénzgazdálkodás alapját jelentik. Nem lehet rendbe tenni az ország közpénzügyeit anélkül, hogy ne látnánk tisztán az ország költségvetésével kapcsolatban. A 2012. évi költségvetés végrehajtása összességében azt mutatja, hogy bár van még tennivaló az elszámolások szabályszerősége terén, de évrıl évre tudunk lépéseket tenni a helyes irányba. Ellenırzésünk során megállapítottuk, hogy a központi elıirányzatok teljesítési adatai megbízhatóak. Az egyetlen kivételt a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek jelentették. Ez utóbbi esetben korlátozott minısítést adtunk az elszámolásokra, mivel a szerzıdések adatait és nyilvántartásait a jogelıd szervezetek nem tartották naprakészen, a szerzıdéses adatokban és a nyilvántartásokban a változásokat nem vezették át, így azok megbízhatósága nem volt megfelelı. A részletesen ellenırzött fejezet, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kiadásait és bevételeit megbízhatónak találtuk. Külön minısítettük az alapok beszámolóit is. Az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap konszolidált beszámolóját, valamint az elkülönített állami pénzalapok beszámolóit elfogadó véleménnyel láttuk el. Az Egészségbiztosítási Alap esetében találtunk kisebb hiányosságokat, szabálytalanságokat. Ezek egyike volt, hogy elmaradt a nemzetközi elszámolásokból eredı külföldi követelések értékelése és leltározása, valamint az ellátások megtérítésével összefüggı számlakibocsátás. Államháztartási szinten kis összegrıl, 5 milliárd forintról van szó, mégis engedjék meg, hogy kiemeljem ezt a tételt. Azért állnék meg egy pillanatra, mert itt jól látható, hogy egy kisebb szabálytalanságnak is önmagán túlmutató jelentısége lehet. Ez az 5 milliárd forint ugyanis a magyar kórházakban kezelt 3
külföldi betegek ki nem fizetett és be nem hajtott számláinak végösszege. Egy olyan helyzetben, amikor az egészségügy több tízmilliárd forintnyi szállítói tartozás alatt nyög, akkor igenis fokozottan figyelni kell arra, hogy ne halmozódhasson fel úgy 5 milliárd forintnyi külföldi kinnlevıség, hogy arról még csak leltár és elszámolás sem készül. Az államnak mindent meg kell tennie jogos bevételeinek biztosítására. Az állam kiadásai esetében is fokozott gondosságra van szükség. Itt kell szóvá tennem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél talált hiányosságokat is. Azt vizsgáltuk meg, hogy az uniós források igénybevételére kialakított pályáztatási rendszer biztosította-e, hogy támogatásban csak a törvény szerinti átláthatóságnak megfelelı szervezetek részesülhetnek. Megállapítottuk, hogy az NFÜ az átláthatóság érvényesítése érdekében nem alakított ki megfelelı kontrollokat. Belsı eljárásrendje 2012 októberéig nem írta elı a tulajdonosi adatok adatbázisokkal, közhiteles nyilvántartásokkal való összevetését. Az NFÜ ellenırzés nélkül elfogadta a pályázó cégek, szervezetek nyilatkozatait, azaz tételesen nem ellenırizte, hogy milyen hátterő társaságok jelentkeznek be Magyarország uniós pénzeire. Ez a szabályozási hiányosság és lyuk azért jelent komoly problémát, mert így intézményesen semmi sem garantálja, hogy ne külföldi államkasszákban és magánszámlákon landoljanak azok a fejlesztési pénzek, amelyek Hazánknak járnak, és amelyekre égetıen szüksége is van a magyar polgároknak. Az ilyen gyakorlat minden körülmények között hibás, de jelenleg Magyarország nem is engedhet meg magának ilyen hibát, ilyen mulasztást. Örömteli, hogy az NFÜ jelentésünk nyilvánosságra hozatala után rögtön jelezte, hogy a számvevıszéki elvárásoknak megfelelıen már intézkedett is a vonatkozó eljárásrend módosítására. Az ellenırzésbe bevont minden költségvetési szervnél és fejezeti kezeléső elıirányzatnál elvégeztük a belsı kontrollrendszerek kiépítettségének és mőködésének minısítését is. Ezen ellenırzéseinknek kiemelt szerepe van a korrupció ellenes harc szempontjából, azt valljuk ugyanis, hogy a megfelelıen felépített védvonalak jelenthetik az egyetlen valódi garanciát a visszaélésekkel szemben. Örömteli ezért, hogy az ellenırzött intézmények 85%-a jól teljesített, 4
részben vagy egészben megfelelı minısítést kapott. A nem megfelelı kategóriába jellemzıen az ellenırzésbe frissen bekerült új intézmények kerültek. Számukra lehetıséget biztosítottunk a helyszíni ellenırzés utáni javításra. Az intézmények éltek a lehetısséggel és kijavították, illetve vállalták, hogy kijavítják a belsı kontrollrendszereik hibáit. Az ennek alapján módosított értékelés szerint jelentısen emelkedett a megfelelı és a részben megfelelı minısítések együttes aránya, így az ÁSZ ellenırzése közvetlenül is hozzá tudott járulni a jó kormányzás megerısítéséhez. Ki kell emelnem, hogy tapasztalataink szerint nem csak ezekben az esetekben, hanem az ellenırzött intézmények teljes körére jellemzı volt az együttmőködés a helyszíni ellenırzés során feltárt hibák kijavításával kapcsolatban. Ennek jegyében megállapításaink alapján öt intézmény és egy fejezeti kezeléső elıirányzat beszámolóját még az ellenırzés vége elıtt kijavították, és ezzel nıtt mind a megbízható beszámolók száma, mind pedig a zárszámadási törvényjavaslat megbízhatósága. Rendszerszintő kockázatot jelentı, évek óta fennálló és jelenleg sem megoldott probléma ugyanakkor, hogy a törvényjavaslat összeállítása során alkalmazott kontrollok a Nemzetgazdasági Minisztériumnál szabályozási szinten nem jelennek meg, így nem számon kérhetık. Az NGM és az adatszolgáltatók közötti adategyeztetések nem automatizáltak, illetve nem teljesen zárt a törvényjavaslat összeállításához alkalmazott informatikai rendszer sem. Tisztelt Ház! A költségvetési törvény teljesíthetıségének egyik pillére a hatékony, gyors és eredményes adóbeszedés. Ebben kiemelt szerep hárul a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, így a hivatal idei ellenırzésünknek is egyik kiemelt alanya volt. Megállapítottuk, hogy a NAV informatikai mőködési szabályozottsága javult, a szabályozatlanságból eredı kockázatok csökkentek. Történtek részintézkedések az egységes folyószámla-rendszer kialakítása érdekében, de ezek ütemezett folytatása továbbra is szükséges. Álláspontunk szerint az egységes folyószámla-rendszer kialakítása és mőködtetése pozitívan 5
befolyásolná a járulék- és adóbeszedés hatékonyságát és eredményességét, és ezáltal jótékony hatást fejthet ki az államháztartás egészére nézve is. A NAV által kezelt összes hátralékállomány 2012-ben 2142,7 Mrd Ft-ot tett ki, ennek egyharmada volt a mőködı adózók hátraléka. Ez sajnálatos módon azt jelenti, hogy a hátralékállomány kétharmadának behajtására gyakorlatilag nagyon kevés az esély, miközben a mőködı adóalanyok hátraléka egy év alatt 16,1%-kal, 744,9 Mrd Ft-ra nıtt. Megállapítottuk, hogy a NAV nem tett intézkedést az adóvégrehajtás megindítására 261,8 Mrd Ft mőködı adózói hátralék esetében, a hivatal indoklása szerint kapacitáshiány miatt. Ez az összeg 53,7 Mrd Ft-tal haladta meg a 2011-es adatot. A beszedési intézkedéssel nem érintett adózók esetében egy hátralékos adózóra átlagosan 72 ezer Ft hátralék jutott, azaz viszonylag nagyszámú adózóról van szó. Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! A zárszámadási ellenırzés keretében a beszámolók minısítésén túl az ÁSZ áttekinti az adott év költségvetésének végrehajtási folyamatát is. A központi alrendszer 2012. évi bruttó adósságállománya, pénzforgalmi szemléletben a bruttó nemzeti jövedelem 73,3%-a volt, ami 1,8 százalékponttal alacsonyabb az elızı évinél. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az államadósság az Alaptörvényben és a Stabilitási törvényben elıírtaknak megfelelıen csökkent. A kormányzati szektor EU-módszertan alapján számított adóssága javult: a GDP 79,2%-a volt, szemben a 2011-es 81,4%-kal. Az ország pénzügyi kitettségét mérsékli, hogy a forint erısödése és a devizaadósság döntıen hazai devizában történt megújítása miatt nıtt a forintadósság részaránya, ami immár a teljes állomány csaknem 60 százaléka. Ez azért fontos, mert a nemzetközi pénzügyi környezet továbbra is kockázatokat rejt magában, így minden olyan fejlemény üdvözlendı, amely növeli a hazai források szerepét, és ezáltal csökkenti Hazánk külföldi kiszolgáltatottságát. 6
A mostanihoz hasonló volatilis gazdasági környezetben a költségvetési fegyelem alapja a megfelelı tartalékolási politika. Ebbıl a szempontból sikeres évnek tekinthetı a tavalyi. A tartalékokat csupán 55%-ban, azaz 200 milliárd forint összegben használta fel a kormányzat. A 170 milliárdos Országvédelmi Alap és a 98 milliárdos kamatkockázati tartalék felhasználására nem került sor. Az államháztartás központi alrendszerének 2012. évi pénzforgalmi hiánya 598,6 milliárd forint lett, ami egyharmada a 2011. évinek. Az uniós módszertan alapján számított deficit a GDP 1,9 százaléka volt, ami kisebb mind a Konvergencia Programban kitőzött, mind az EU által meghatározott deficitcélnál. Javult tehát a költségvetés egyenlege, és a 2012-ben hozott intézkedések lehetıvé tették az államháztartás stabil pozíciójának megteremtését, illetve megalapozták a 2013-as év kiindulási feltételeit is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy 2012-ben a költségvetési hiány szempontjából egyfajta túlbiztosított állapot jött létre, ami hatással van a növekedésre és a költségvetési szervek immár több mint 90 milliárd forintos tartozásállományára is. Tavaly ha nem is alapjaiban, de érezhetıen átalakult a magyar adószerkezet. A fogyasztáshoz kapcsolt adók összes adóbevételhez viszonyított aránya 3,4 százalékponttal mintegy 57%-ra nıtt, ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek befizetéseinek aránya 21%-ról mintegy 18%-ra csökkent. Mindez azt mutatja, hogy a fogyasztás irányába tolódott el a magyar adószerkezet, valamint hogy a tények alapján bizonyosan nem nıtt, hanem csökkent a vállalati szektor adóterhelése, illetve a költségvetés adóbevételi oldalán belüli aránya. Az adó és adójellegő bevételek teljesítése összességében 355,4 Mrd Ft-tal, azaz 5,2%-kal maradt el az elıirányzattól. Az elmaradás elsıdleges oka a makrogazdasági környezet vártnál rosszabb alakulása volt. A pénzügyi szervezetek különadójánál ugyanakkor a devizahitelesek megsegítése, a végtörlesztés lehetıvé tétele, a játékadónál pedig az online fogadásokról szóló törvényjavaslat elfogadásának csúszása is szerepet játszott a kisebb bevételben. A személyi jövedelemadóból származó bevételeket a 7
makrogazdasági hatások mellett a tervezetthez képest az is csökkentette, hogy a vártnál nagyobb volt az igénybevett adókedvezmények összege. Makrogazdasági és fenntarthatósági szempontból is kedvezı, hogy az államháztartási rendszer alapjainak egyenlegei összességében többletet mutattak 2012-ben. A Nyugdíjbiztosítási Alap nem várt hiánya elsısorban a kiegészítı nyugdíjemelésre és a 40 év után nyugdíjba vonuló nık tervezettet lényegesen meghaladó létszámára vezethetı vissza. Az Egészségbiztosítási Alap tervezettnél magasabb hiánya döntıen a gyógyító-megelızı ellátások kiadásainak növekedésébıl adódott. A mintegy 380 Mrd Ft kiadást lefedı elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlege ugyanakkor 130 Mrd Ft többletet mutatott. Ez zömében a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak volt köszönhetı, ahol a bevételek jelentısen túlteljesültek - részint a szakképzési hozzájárulás kedvezményeinek megszüntetése, részint a járulékalapot megilletı bevételek növekedése miatt. Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Magyarország olyan lesz, amilyenné a mai fejlesztések teszik. Az Állami Számvevıszék ezért kiemelt figyelmet fordít a közösségi beruházások döntı részét finanszírozó európai uniós források felhasználására. A 2012-es zárszámadás keretében ellenıriztük az NFÜ-t mint intézményt és mint az EUforrások elosztását koordináló szervezetet is. Ezen felül a kiemelt közérdeklıdésre számot tartó területeken végzett ellenırzéseink egyikeként értékeltük az NFÜ pályázat elbírálási gyakorlatának átláthatóságát. Az EU-s források elosztáshoz két jelenleg folyamatban levı ellenırzésünk is kapcsolódik, mégpedig az Európai Támogatásokat Auditáló Fıigazgatóság és az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. gazdálkodásának ellenırzése. Tavalyi zárszámadási jelentésünknek egyik hangsúlyos megállapítása volt, hogy szükség van az európai uniós források igénybevételének gyorsítására. A kormány nem maradt adós az intézkedésekkel, amelyeknek köszönhetıen 2012 végéig a rendelkezésre álló mintegy 8200 milliárd forint összegő keret 77%-át kötötték le támogatási szerzıdéssel. A teljesített kifizetések aránya a 8
2011-es 28%-ról 2012 végére 40,7%-ra emelkedett, ami komoly elırelépés. Az egyértelmő eredmények ellenére ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az Operatív Programok egyharmadánál további intézkedések hiányában továbbra is fennáll a forrásvesztés kockázata. Az uniós források már említett jelentısége miatt kiemelten fontos, hogy az Európai Bizottság és a kormány friss megállapodása révén újraindulhatnak a Brüsszel által korábban kifogásolt operatív programok és a gazdaság növekedéséhez elengedhetetlen jogos kifizetések. Az Állami Számvevıszék elnökeként éppen ezért kiemelt jelentıségőnek értékelem, hogy sikerült pontot tenni a vita végére, és a magyar gazdaság újra hozzá tud jutni ezekhez a forrásokhoz. Ellenırzésünk alapján összességében megállapíthatjuk, hogy a 2012-es költségvetési folyamatok fenntarthatóak voltak és kedvezıbben alakultak, mint a megelızı években. Ezt mutatja a hiány jelentıs csökkenése, a 2004 óta nem látott kedvezı elsıdleges költségvetési egyenleg, a kevesebb zárolás, a megfontoltabb tartalékolás, a gazdálkodás tervszerőségének, illetve a beszámolók és elszámolások megbízhatóságának javulása. A gazdálkodás szabályszerőségének javulására utal, hogy a Széll Kálmán Terv 14 vonatkozó intézkedésébıl 12 teljesült, 2 teljesülése pedig folyamatban van. Más módszertannal ugyan, de ugyanezt állapította meg az Európai Unió is, amikor júniusban megszüntette a Magyarországgal szemben 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást. Az Állami Számvevıszék ellenırzése tehát közvetve alátámasztotta, hogy Magyarország idén júniusban a tavalyi auditált adatok alapján is megalapozottan került ki az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának büntetése alól. Tisztelt Ház! Az új számvevıszéki törvény értelmében minden jelentésünket intézkedések követik, amiket utóellenırzés keretében értékelünk. Jelen ellenırzésünk során megállapítottuk, hogy a tavalyi zárszámadási jelentésben megfogalmazott hat 9
átfogó javaslatunkból három teljes mértékben, három pedig részben megvalósult, illetve megvalósulása a helyszíni ellenırzés lezárásakor folyamatban volt. Ez jelentıs elırelépést jelent a korábbi évekhez képest, amikor javaslataink nagy részének nem volt intézkedésekben tetten érhetı következménye. Mindez jól példázza, hogy az új Alaptörvény elfogadása óta megváltozott törvényi környezet hatékonyan és eredményesen képes támogatni a magyar közpénzügyi helyzet javulását. Fontos eredmény, hogy a tartalékok felhasználásával összefüggı javaslatunk miatt módosították az államháztartási törvényt, így a rendkívüli kormányzati intézkedésre szolgáló tartalékot az év közben meghozott kormányzati döntések finanszírozására lehet fordítani. Az eljárási illetékek szabályozási rendszerének felülvizsgálata megtörtént, a magánszemélyek fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmeinél illetékmentességet vezettek be, a gazdálkodók esetében pedig az illetékmértéket megemelték. A NAV végrehajtotta az adatvagyonának és informatikai alkalmazásainak biztonsági besorolását, illetve felülvizsgálta és módosította a behajthatatlanná nyilvánításhoz kapcsolódó belsı szabályozásokat. A 2011-es zárszámadáshoz kapcsolódóan utóellenırzést végeztünk a belsı kontrollrendszerek szabályszerőségérıl, ami az intézmények mőködésének szabályosságát és az adatok megbízhatóságát is növeli. E jelentésünkben megfogalmazott javaslataink egyelıre csak részben hasznosultak. A belsı ellenırzés erısítésére születtek intézkedések, de az eljárási rendek tartalmi és formai egységesítését biztosító részletes szabályozás még nem épült be teljes körően az államháztartás mőködési szabályrendszereibe. Elvégeztük a fejezeti kezeléső elıirányzatok tervezésérıl szóló, a költségvetéshez szorosan kapcsolódó másik jelentésünk utóellenırzését is. A fejezeti kezeléső elıirányzatok feladatalapú tervezése még szintén várat magára, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy ebben az esetben a határidı 2013. december 31. 10
Célunk, hogy idei jelentésünk is a társadalom, az adófizetık hasznára váljon. Megállapításainkkal és javaslatainkkal az Alaptörvény és a számvevıszéki törvény elıírásának és szellemiségének megfelelıen hozzá szeretnénk járulni a jól irányított állam kiépítéséhez és a jó kormányzás megerısítéséhez. Ezt figyelembe véve idei zárszámadási jelentésünkben is strukturált, átfogó javaslatokat fogalmaztunk meg a NAV elnökének, a nemzetgazdasági és a vidékfejlesztési miniszternek, valamint az NFÜ elnökének. Tisztelt Hölgyem és Uraim! Zárszámadási jelentésünk azt bizonyítja, hogy Magyarország 2012-ben kézben tudta tartani költségvetését, mégpedig fenntartható módon. A magyar gazdaságpolitika mozgástere ugyan nıtt, de az Állami Számvevıszék elnökeként újra hangsúlyozom, hogy minden közpénzfelhasználónak annyi pénzbıl kell gazdálkodnia, amennyi rendelkezésre áll. A közpénzt meg kell becsülni, a közpénzt felhasználóktól pedig hatékony felhasználást, valamint eredményességet kell elvárni. Jó kiindulópont, hogy a 2012-es év egyértelmően megmutatta: Magyarország képes a korlátokat figyelembe véve gazdálkodni. Kulcskérdés tehát a jelenlegi egyensúlyi helyzet megtartása, az utóbbi évek eredményeinek megbecsülése, ami lehetıséget teremt arra, hogy bıvülı mozgásterünket a gazdasági növekedés beindítására használhassuk fel. Hosszú távon ugyanis ez a fenntarthatóság alapvetı pillére. Az Állami Számvevıszékrıl szóló törvény szerint az ÁSZ ellenırzéseinek elsısorban arra kell irányulnia, hogy javuljon az állami mőködés minısége. Zárszámadási jelentésünkkel ahhoz kívánunk hozzájárulni, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló parlamenti vitában az elızı év gazdálkodása felelısen lezárható legyen. Bízom benne, hogy a 2012-es zárszámadás parlamenti vitájában eredményesen tudják használni jelentésünket, amit az Önök felelısségteljes munkájának támogatása érdekében, a fennálló törvényi keretek között 11
nyújtottunk be a Tisztelt Háznak. Zárásként engedjék meg, hogy újra felhívjam a figyelmüket az eredményszemlélető államszámviteli rendre való áttérés jelentıségére, ez ugyanis tovább javítaná a közpénzzel és a közvagyonnal kapcsolatos átláthatóságot és elszámoltathatóságot, ami a közbizalom növelésével tovább segítené a jobb közpénzügyi gazdálkodást. Köszönöm megtisztelı figyelmüket! 12