SOPRONI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR VADGAZDÁLKODÁSI ÉS GERINCES ÁLLATTANI INTÉZET SZAKDOLGOZAT Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére Impact of weather conditions to egg production of hand-reared pheasant Készítette: Horváth Márk Sopron 2017
Kivonat Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére Szakdolgozatomban a Soproni Egyetemen végzett kisüzemű fácántenyésztési project folyamán folytatott munkafolyamatokat, az időjárási tényezők befolyásolásának hatásait a fácán tojástermelésére mutatom be. A vizsgálatban 2016-ban és 2017-ben is 5 fácán volier állt rendelkezésünkre, ahol 1:7-es ivararány volt kialakítva a tyúkok részére. A vizsgált tojástermelési ciklus április 1-től június 18-ig tartott. Ebben az intervallumban vizsgáltam meg a hőmérséklet és a csapadék hatását és azok befolyásolását az általunk tartott fácánok tojástermelésre. Abstract Impact of weather conditions to egg production of hand-reared pheasant In my thesis I introduce a project of small-scale pheasant rearing at University of Sopron, including the effects of diverse weather conditions. In the research, which was examined in 2016 and 2017, altogether 5 cages of pheasants were available, where a ratio of 1:7 to the hens was provided. The period of egg production kept from 1st April to 18th June. In the previously mentioned interval, we examined the possible effects of weather conditions, including temperature and precipitation, on the egg product of pheasants.
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 2 1.1. TÉMAVÁLASZTÁS, CÉLKITŰZÉS... 2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 3 2.1. A FÁCÁN BIOLÓGIÁJA ÉS ÖKOLÓGIÁJA... 3 2.1.1. Felismerési jegyei... 3 2.1.2. Élőhelye... 7 2.1.3. Szaporodása... 7 2.1.4. Táplálkozása... 9 2.1.5. Állományviszonyai... 10 2.1.6. Gazdasági jelentősége... 10 2.2. A FÁCÁN TENYÉSZTÉSÉNEK HAZAI IRODALMA... 11 3. ANYAG ÉS MÓDSZER... 13 3.1. A MINTATERÜLET ELHELYEZKEDÉSE ÉS IDŐJÁRÁSI TÉNYEZŐI... 13 3.2. TARTÁS ÉS TENYÉSZTÉSTECHNOLÓGIA... 13 3.2.1. Tojások kezelése, tárolása... 16 3.2.2. A keltetés munkafolyamatai... 17 3.2.3. Előnevelés... 21 3.2.4. Középnevelés... 23 3.3. KIÉRTÉKELÉS SORÁN ALKALMAZOTT STATISZTIKAI MÓDSZEREK, SZOFTVEREK... 23 3.4. VIZSGÁLATOK... 23 4. EREDMÉNYEK... 24 4.1. A TOJÁSTERMELÉS ÉS AZ IDŐJÁRÁSI TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA... 24 4.1.1. A hőmérséklet hatása a tojástermelés időszakában... 25 4.1.2. A csapadék hatása a tojástermelés időszakában... 32 5. EREDMÉNYEK MEGVITATÁSA... 35 6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK... 39 7. ÖSSZEFOGLALÁS... 40 8. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS... 41 9. IRODALOM JEGYZÉK... 42
10. MELLÉKLETEK... 44 Ábrajegyzék 1. ábra A fácán lába, nyoma és csapája (Náhlik, 1991)... 5 2. ábra A fácán testtájai (Nagy E. 1974)... 6 3. ábra Mongol fácán (ÁRVA 2006)... 14 4. ábra Angol sötét vadászfácán (ÁRVA 2006)... 15 5. ábra Tójatóbox... 15 6. ábra Az általunk használt keltetési napló... 18 7. ábra Az embrió fejlődése, elhalása (JÁNOSKA 2016)... 19 8. ábra MINI-MAX Thermo Lux G-100-400 MD keltető gép kívülről... 19 9. ábra MINI-MAX Thermo Lux G-100-400 MD keltetőgép belülről... 20 10. ábra Asztali bújtató gép kívülről... 20 11. ábra Asztali bújtató gép belülről... 21 12. ábra Csibenevelő ketrec... 22 13. ábra Fácán csibék... 23 14. ábra 2016-os tojástermelési ciklus haranggörbéje... 24 15. ábra 2017es tojástermelési ciklus haranggörbéje... 25
16. ábra 2016-os hőmérséklet és tojás darabszám alakulása... 26 17. ábra 2017-es hőmérséklet és tojás darabszám alakulása... 27 18. ábra 2016-os és 2017-es hőmérséklet és tojás darabszám alakulás összesen... 27 19. ábra Napi tojástermelés tyúkokra leosztva... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 20. ábra Hét csoport szerinti hőmérséklet és átlag tojás darabszámhiba! A könyvjelző nem létezik. 21. ábra Napok száma a 7 hőmérsékletű csoport szerint... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 22. ábra 2016-os napi tojás darabszám és a hőmérséklet kapcsolata... 31 23. ábra 2017-es napi tojás darabszám és a hőmérséklet kapcsolata... 31 24. ábra 2016-os tojás darabszám és a csapadék mennyiségének kapcsolata... 33 25. ábra 2017-es tojás darabszám és a csapadék mennyiségének kapcsolata... 34 26. ábra Tojáseloszlás a havi csapadékösszeg függvényében (ÁRVA 2006)... 36 27. ábra Tojáseloszlás a havi középhőmérséklet függvényében (ÁRVA 2006)... 36
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 2 1. Bevezetés 1.1. Témaválasztás, célkitűzés A 2016 szeptemberében kezdődő szemeszterem során kapcsolódtam be a Soproni Egyetemen folytatott apróvad tenyésztési projektbe, amelyet Dr. Jánoska Ferenc egyetemi docens irányított. Mikor becsatlakoztam, akkor már egy éve folyt a projekt. Zárttéri tenyésztés során fácán és fogoly törzsállományt tartottak, a tojt tojásokat tárolták, keltették, a kikelt csibéket előnevelési fázisig nevelték. Szerettem volna én is részese lenni a programnak, kutatásnak ezért is kerestem fel Jánoska Ferencet, aki bevett a projektbe. Így a következő évi tojástermelési ciklusban és a további munkálatokban is részt vettem (2016. szeptembertől). A fácántenyésztés jobban felkeltette az érdeklődésem ezért is választottam ezt szakdolgozat témámnak. Nagyon érdekelt a gondolat hogy vajon befolyásolja-e a fácánok tojástermelését az időjárás, és ha igen akkor hogyan? A csapadékosabb, hűvösebb napokon több vagy kevesebb a tojás? Esetleg a szárazabb melegebb napokon? Vagy esetleg nem is befolyásolja? Dolgozatom célja a projektben történt munkafolyamatok bemutatása, és az időjárási tényezők befolyásolásának vizsgálata az általunk tartott fácán törzsek tojástermelési ciklusának idején.
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 3 2. Irodalmi áttekintés 2.1. A fácán biológiája és ökológiája A fácán biológiájának és ökológiájának áttekintésében FARAGÓ 2012 művét vettem alapul. A fácán (Phasianus colchicus) telepített vadfajunk, de telepítésének ideje a múlt homályába vész. Egyes vélemények szerint a görögök, mások szerint a rómaiak hozták be Európába. Őshonossága is felmerült. Sokak szerint a honfoglaló magyarok már itt találták e fajt. Betelepítették Észak-Amerika, Hawaii, Új-Zéland és Ausztrália területére egyaránt. 1504- ben már a tilalmazott vadfajok között találjuk. 36 Eurázsiai elterjedési területén összesen 33 alfaját írták le. Nálunk szabadterületen kevert tulajdonságú, hibrid, ún. vadászfácán él. A századforduló környékén a terítéke nem érte el a 100 ezer pld-t, de ettől kezdve az apróvad aranykorában fokozatosan emelkedett. Az 50- es években a teríték 60-70 ezer példányra esett vissza. Ezt követően, a tenyésztési programok eredményeképp, a fácán vált a legfontosabb apróvaddá. (Jánoska, 2011) 2.1.1. Felismerési jegyei A fácánra az ivari dimorfizmus a jellemző, a kakas színes, a tyúk szürkésbarna tollazatot visel; az elmúlt évszázadokban és évtizedekben a fácánnak számos alfaját telepítették, illetve vonták tenyésztésbe Magyarországon; ezek egymással kereszteződtek, így jött létre az a hibrid, amit "vadászfácán"-nak nevezünk, a tiszta alfaji bélyegeket hordozó egyed igen ritka. A fácán lábát, nyomát és csapáját az 1. ábra ábrázolja. A betelepített alfajok és felismerési jegyeik: (1) közönséges fácán (Ph. c. colchicus): örv nélküli, barnás- zöld fejű, feketészöld nyakú, a hát sárgás, a törzs rézvörös, zöldes és szürkés árnyalattal, a csőr zöldesszürke, lábai világosszürkék. A fácán testtájait a 2. ábra ábrázolja.
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 4 (2) kínai örvösfácán (Ph. c. torquatus): a kakas felső oldala világosabb, hátának elülső része sárgásbarna, fekete ék alakú sávokkal, a farktő sárgászöld, a szemöldök felett két fehér csík húzódik, a nyakat éles fehér gyűrű díszíti, mely a toroktájon elkeskenyedik, s egy kis megszakítást mutat. (3) mongolfácán (Ph. c. mongolicus): nagy testű, széles fehér nyakörvű, csaknem fehér szárnyfedőjű, a széles örv elől szélesen megszakított, mellének közepe és hasa oldalt sötétzöld, alsó része középen feketésbarna,világos szivárványhártyája alapján könnyű elkülöníteni más alfajtól. (4) zöld vagy japánfácán (Ph. c. versicolor): a fejtető, a torok, a hát és a has hátsó része fémes-zöld, a nyaka bíboribolya, a vállai vörösréz színűek, a hát felső részének tollai feketék, szárnyfedőtollai kékesek, a farok zöldesszürke. (5) angol sötét vadászfácán (Ph. c. var. tenebrosus): az elfogadott nézet szerint a colchicus alfaj mutációja, nyakörve nincs, a szárnyfedő tollak sötétbarnák, a hát, a mell és a has barnás ill. sötétzöld. (6) formózai fácán (Ph. c. formosanus): kakasának nyakörve van, de mindkét ivar világosabb alapszínű, ezüstösen csillogó tollakkal. (7) törökfácán (Ph. c. var subalbidus): a vadászfácán félalbinó egyedeiből szelektálták ki. (8) fehér fácán (Ph. c. var. albus): a vadászfácán albinó egyedeiből szelektálták ki, s díszfácánként tenyésztik. (9) pennsylvániai fácán (Ph. c. var. pennsylvanycus): a színezeten túl a tyúk és a kakas közötti további különbség, hogy a kakasnak erős sarkantyúja van amely a kor előrehaladtával növekszik és kormeghatározó bélyeg. Méretei: (Phasianus colchicus) Szárnyhossz kakas (n=116): 252 (230-267) mm Farok hossz kakas (n=103): 489 (434-575) mm
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 5 Csőrhossz - kakas (n=60): 31,6 (27,5-37,0) mm Csűd hossz - kakas (n=58): 70,8 (64-77) mm, Testtömeg kakas (n=25): 1356 (1145-1565) g Szárnyhossz tyúk (n=14): 224 (218-237) mm, Farok hossz tyúk (n=12): 260 (230-300) mm, Csőrhossz - tyúk (n=12): 25,5 (23,0-28,0) mm, Csűd hossz - tyúk (n=13): 60,4 (56-63,5) mm, Testtömeg tyúk (n=20): 1146 (1130-1290) g Magyarországon Testhossz kakasok (n=99): 852,9 (420-1030) mm, Szárnyhossz kakasok (n=99): 251,9 (225-277) mm, Farokhossz kakasok (n=98): 480,7 (230-620) mm, Csőrhossz kakasok (n=98): 30,4 (21,2-37,5) mm, Csüdhossz kakasok (n=99): 78,1 (52-92) mm, Testtömeg kakasok (n=99): 1289,3 (980-1900) g, 1. ábra A fácán lába, nyoma és csapája (Náhlik, 1991)
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 6 2. ábra A fácán testtájai (Nagy E. 1974)
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 7 2.1.2. Élőhelye A fácán, előszeretettel porfürdőzik, ezért szereti a laza, homokos talajokat, legfeljebb 400 m tengerszint feletti magasságig érzi jól magát, előnyben részesíti a sík és enyhén lankás vidékeket. Kedveli a déli kitettséget és a sík helyeket, ahol a csapadék kevesebb, alacsony a hóréteg vastagsága és sok a napsütés. Optimális élőhelye a változatos, fás-cserjés táj (Nagy, 1984). Általános nézet, hogy a fácán előnyben részesíti fészkelésére a fás vegetációval fedett élőhelyeket, táplálkozni viszont főként a mezőgazdasági területekre jár; a fácán még a fogolynál is jobban kötődik a fás vegetációkhoz, főként az erdősávokhoz. A téli hónapokban 75-91%-ban itt figyelhető meg; jelentős az út, útpadka, árokpart, illetve betakarításkor a tarlók fácáneltartó szerepe, ezek táplálkozó élőhelyként szolgálnak. A fás vegetációk szerepe a madarak éjszakára való felgallyazása miatt is nagy szerepet játszik. A fás vegetációk mellett a táblaszegélyek is fontos szerepet töltenek be a fácán esetében (FARAGÓ,2012). 2.1.3. Szaporodása Ivarérettség: Születésüket követő évben mind két nem egyaránt ivarérett. Ivari kapcsolata: A szaporodási időszakon kívüli periódust a fácán vegyes ivarú csoportokban tölti. A kakasok április közepére foglalják el egyedi territóriumukat, amit a többi kakassal szemben védenek. A territóriumot évről évre újra használja. A fiatal kakasok vagy megüresedett territóriumot foglalnak el, vagy megküzdenek érte. A territórium nagysága az élőhely és az állománysűrűségtől függ, általában 2-3 ha. Hasonlóan a fogolyhoz, a fácán is kedveli az állományszegélyeket. A legjobb territóriumokat a domináns kakasok foglalják el. A fácán háremtartó madár. Mindig a tyúkok keresik fel a dürgő kakasokat, ők választanak párt maguknak, amit a kakas külső megjelenése, aktivitása, valamint a dürgési hang gyakorisága motivál (FARAGÓ 2012). Költési idő: A dürgés március közepén, a tojásrakás Közép-Európában általában április közepén kezdődik. A dürgés májusig, júniusig is eltart, sarjúfészkek még júliusban és augusztusban is lehetnek.
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 8 A fészek helye: A tyúk egyedül választja ki a fészek helyét. Általában a jól fedett, magas növényzetű helyeket részesíti előnyben. Szederjei Studinka (1962) az erdő- és mezőgazdasági területek arányában vizsgálták 3 éven keresztül a fészkek elhelyezkedését. Átlagos időjárású években a fészkek 70%-a volt erdőben, 30%-a mezőgazdasági területen, míg hideg, csapadékos tavaszokon 90%-a volt erdőben. Ez arra utal, hogy a fácán előnyben részesíti a fás vegetációt fészkelő helye megválasztásakor is. A mezőgazdasági területeken költő madarak fészkeinek 50%-a őszi kalászosokban, 40%-a takarmánynövényekben, 10%-a réteken volt. Ha korán vetették az őszi kalászosokat és tavaszi növekedésük előbbre tartott, akkor a fészkek 82%-a volt ebben az élőhely típusban. A kalászosok közül a fészkek 50%-a volt rozsban, 25%-a búzában, 15%-a zabban és 5%-a árpában. Fészek: A fészek földbe kapart, tenyérnyi kis mélyedés, mélysége átlagosan 5 6, maximum 10 12 cm. A fészekcsésze olykor csupaszon hagyott, általában száraz növényekkel, fűszálakkal, levelekkel, apró gyökerekkel béleli ki a tyúk. Tojásrakás: A tojásokat naponként rakja le. Formájuk az oválistól a rövid oválisig és a rövid hegyes oválisig változik. A tojáshéj sima, zöldes-barna színű, tompa fényű. Mérete átlagosan 44-45 x 34-35mm. Költésszám: Évente egyszer költ, az elpusztult fészekaljat a tyúk sarjúfészekkel pótolja, előtte azonban újra párzik. A fészekalj nagysága: A Ph. c. colchicus 15, a Ph. c. torquatus 14-18 tojást, az ún. vadászfácán átlagosan 12 tojást tojik a szabadban. Az egyéves tyúkok 10-15, a kétévesek 12-18, a háromévesek 8-14, a négyévesek 6-10 tojásos fészekaljat produkálnak (NAGY, 1984). Az első fészekalj rendszerint nagyobb, mint a sarjúfészkeké. Kotlás: A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik. A tojásokon csak a tyúk ül, innentől kezdve nincs kapcsolat közte és a kakasok között. Napjainkban gyakori, hogy a mesterségesen nevelt fácántyúk nem készít fészket, hanem eltojja a tojásait, nincs meg benne a kotlási ösztön. Ha különösebb zavarás nem történik, a tojások a 23. napon kikelnek. Hűvös időjárás vagy többszöri zavarás után 1-2 nappal is meghosszabbodhat a kotlás. A csibék egyszerre kelnek ki, a tyúk alatt száradnak fel és együtt hagyják el a fészket (FARAGÓ 2012).
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 9 Csibenevelés: A naposcsibéknek kicsi a mozgáskörük, de ez fokozatosan növekszik, 8 hetes csibéket vezető tyúk már 10 ha-nál is nagyobb területet járhat be. Kéthetes korukban a csibék már repkednek, 5. hetes korukban kezdenek felgallyazni, 8 hetes korban már hosszan is képesek repülni. Az ivarok közötti differenciálódás színben és fejlődésben a 6. héten kezdődik meg igazán. Nagy et al. (1975), a fácáncsibék növekedésének és fejlődésének vizsgálata során kimutatták, hogy a 3., a 6 7., a 9 10., továbbá a 14 15. héten érzékelhetők ún. kritikus pontok, amikor a csontozat és a belső szervek fejlődésében változások állnak elő. Utóbbi összefüggést mutat a táplálékváltással is. Októberre a fiatalok elérik a felnőtt madarak testméretét és tollazatát (FARAGÓ 2012). 2.1.4. Táplálkozása A csibék életének első 3( 4) hetében az állati eredetű táplálék kizárólagos jelentőséggel bír. Az első héten a kisméretű, puha vázú rovarokat, második héttől már a kitinvázas bogarakat is, sőt a normális táplálkozási stratégiának megfelelően lehetőleg minél nagyobb példányokat fogyasztanak. A vizsgálatok szerint a leginkább fogyasztott taxonok a levéldarázs alkatúak (Tenthredinoidea), a lepkék, hernyók (Lepidoptera) és a bogarak (Coleoptera) voltak, ez utóbbiak csaknem fele részét az ormányosbogarak (Curculionidae) családjának tagjai alkották; gyomortartalom vizsgálatok alapján a felnőtt madarak esetében az állati eredetű táplálék csak az emészthető anyagokra vonatkoztatva 20,5% volt. A növényi eredetű táplálékként a legnagyobb gyakoriságúak a mezei gyommagvaknak (Carex spp., Chenopodium album, Convulvus arvensis, Polygonum aviculare, Polygonum lapathifolium,setaria glauca stb.) voltak (65,39%), a termesztett növények magvai (35,81%) közül leggyakrabban a gabonafélék és a kukorica fordultak elő, de viszonylag gyakran került elő hüvelyes is, mint a bab és a borsó. A galagonya, kökény, vadrózsa, a gyalogbodza termését, a fekete csucsor bogyóit is gyakran fogyasztották (36,67%); fák száraz magjai és termései (30,98%) közül, főleg az akác mag és tölgymakk fordult elő; ugyancsak jelentős volt a fácánok gyökér, zöld levél- és szárrész fogyasztása (41,04%) (FARAGÓ 2012). -
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 10 2.1.5. Állományviszonyai A fácán lévén telepített vadfaj kezdetben szerény mértékű terítékkel képviseltette magát, hasznosításának éves értéke nem érte el az 50000 példányt (1800-as évek vége). A két világháború között a legnagyobb teríték az 1937/1938-as vadászévben 327.000 pld volt. Ettől kezdve folyamatosan nőtt az éves teríték és a tavaszi becslés értéke. A legmagasabb becsült mennyiséget 2.428.000 pld-t 1978-ban jelentették, a legmagasabb hasznosítás 1.207.000 pld -, 1977-ben volt. 1979 óta fácánállományunk drasztikusan csökkent annak ellenére, hogy a kibocsátás mértéke 1987-ig lényegében nem változott. 1986-tól kezdve az évente kibocsátott fácán mennyisége meghaladta a tavasszal becsült törzsállomány nagyságát, ez tehát az az időszak, amikor a fácán teljesen a tenyésztéstől függővé vált. A rendszerváltás után a vadgazdálkodók valós anyagi helyzete már nem tette lehetővé a korábbi mértékű tenyésztést, ami a fácán törzsállomány visszaesését eredményezte, a mélypont 1994-ben volt 627.000 példányos értékkel. Az élőhelyek átalakulása a kibocsátás csökkenése mellett is a vad fácánállomány szerény mértékű növekedését eredményezte, 1995-ben 785.000 pld-t, 1996-ban 821.00 pld-t, 1997-ben 645.000 pld-t, 1998-ban 764.000 pld-t, 1999-ben 686.000 pld-t, 2000-ben pedig 789.800 pld-t becsültek (FARAGÓ 2012). 2.1.6. Gazdasági jelentősége Kukorica- és napraforgóvetésekben jelentős kárt tud okozni, magas állománysűrűség mellett olyan mérvű lehet az okozott kár, amit már csak védekezéssel (zavarással) lehet elhárítani. A fácán mindezek mellett legfontosabb apróvad fajunk, sok apróvadas vadászterület gazdálkodása a fácánra épül. Az 1990-es évek terítéke az alábbi volt, 1994: 548.100 pld, 1995: 551.200 pld, 1996: 405.500 pld, 1997: 494.000 pld, 1998: 434.000 pld, 1999: 550.300 pld (FARAGÓ 2012).
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 11 2.2. A fácán tenyésztésének hazai irodalma Magyarországon a fácántenyésztésnek hagyományai vannak. Már az 1769-ben megjelent Miskolczi Egy jeles vadkert, valamint Glossinger 1793-ban megjelent műveiben már a fácán zárttéri tenyésztéséről olvashattunk. Ezek a leírások említést tesznek arról is, hogy a fácántojások keltetésére és a csibék felnevelésére a házityúk-kotlós eredményesen felhasználható. (NAGY E., 1971) A természetes élőhelyek csökkenése, valamint a vadászat iránti fokozott érdeklődés tette szükségessé a fácán mesterséges tenyésztését. Az eredményes mesterséges szaporítást lehetővé teszik a fácán faji sajátosságai. Míg a szabad természetben egy fácántyúk után mintegy 10-13 db tojás és 1, 5-2, 5 db felnőtt szaporulat, addig a zárt téri tenyésztésben 1 tyúk után 50 db tojás 31, 5 db 8 hetes szaporulat érhető el. (KŐHALMY, 1994) Zárttéri tenyésztésen azt a tartás- és tenyésztéstechnikai eljárást értjük, amikor a szárnyas apróvadat mesterséges környezetben tenyésztjük. A zárttéri tenyésztés felhasználja a zootechnika és vadbiológia tudományos eredményeit. Korszerű módszereivel a szabadban élő szárnyas apróvad szaporulatának többszörösét tudja produkálni. A zárttéri tenyésztés célja a külső területek állománynövelése, a természetben bekövetkező veszteségek pótlása és a megfelelő számú telepítési anyag biztosítása. (NAGY, 1971)
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 12 A természetes fejlődési folyamat megindulását különféle fizikai és mechanikai tényezők segítik elő. Ezek bármelyikének hiánya vagy túlzott mértékű jelenléte, de még kedvezőtlen arányban való részvétele is akadályozza az embrió fejlődésének életfolyamatait, és kihat a csibék későbbi fejlődésére is. A keltetés fizikai tényezőihez soroljuk a hőmérsékletet, a páratartalmat és a levegőt, míg a mechanikai tényezők közé a tojások, hűtését és forgatását a keltetés ideje alatt. (NAGY, 1971) A megfelelő keltetőgép kiválasztása az eredményes keltetés lényeges alapfeltétele. A keltetőgép típusának megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy milyen mennyiségű tojással számolhatunk a keltetési időszakban, valamint azt is, hogy a várható tojásokból mennyi lesz a mentett, a kikaszált és a volierben termelt tojás. (NAGY E., 1971)
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 13 3. Anyag és módszer 3.1. A mintaterület elhelyezkedése és időjárási tényezői A mintaterület: A kutatás céljául szolgáló terület a Soproni Egyetem botanikus kertjében helyezkedik el, a kis tó és a kertészet között. A terület bekerítését, ami egy 12m x 10m-es terület, kialakítását, a berendezések elhelyezését és a munkálatokat nagy részben a zárttéri apróvadtartás című tantárgy keretein belül a hallgatók végezték el. A terület karbantartását pedig már mi, akik a projektben részt vettünk felügyeltük. Emellett a Felsőbüki utcában lévő magánkertben találhatóak még további volierek. Az időjárási tényezők: A mintaterület a Soproni-medencében található, a mérsékelten nedves és a mérsékelten száraz övezet határán. Mérsékelten hűvös éghajlatú terület. Évente 1800 óra körüli napfénytartam, nyáron 690, télen 175 óra napsütés valószínű. Az évi átlaghőmérséklet 9,5-9,8 C, a vegetációs időszaké 16,0-16,5 C körüli. Az évi középhőmérséklet meghaladja a 10,0 C ot évente 180-185 napig az április közepétől október közepéig tartó időszakban. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 32-33 C körül, a mínuszok átlaga -14,5, -15,0 C körül alakulnak. A csapadékmennyiség évente 640-660 mm, amelyből a vegetációs időszaké 390-410 mm. 35-40 nap az átlagos hótakarós napok száma, az átlagos maximális hó vastagság 20-25 cm. Az uralkodó szélirány ÉNy-i átlagosan 3,5 m/s sebesség körüli.(marosi és Somogyi 1990) 3.2. Tartás és tenyésztéstechnológia Ideális tenyész anyagnak tekintjük a céljainknak megfelelő szaporodási és viselkedési paraméterekkel rendelkező, olyan első éves, egészséges, jó kondíciójú egyedileg az adott alfajra jellemző fenotipusos bélyegekkel rendelkező populációs szinten termelési tulajdonságait tekintve homogén tojó- és kakas állományt, melyet a nagyobb mennyiségű szaporulat elérése céljából tartunk zárt téren. Alfaját tekintve a hazánkban jelenleg
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 14 ismertek közül a mongolicus, vagy ahhoz közelálló fenotipusú állományokat tekintjük ideálisnak mind tenyészökonómiai, mind pedig vadászati szempontból (EGYED 1983). Mi a kisüzemű fácán tenyésztésünk során 2 alfajt tenyésztettünk. Mongol fácánt (Phasianus colchicus mongolicus) (3-as ábra) és angol sötét vadászfácánt (Phasianus colchicus var tenebrosus)(4-es ábra). A 2016-os évben 5 fácán családunk volt törzsállományként, 3 mongol fácán, amelyből az egyik család 2 éves volt, a többi 1 éves, és 2 angol sötét vadászfácán. A 2017-es évben szintén 5 fácán családunk volt, mind 1 éves, amelyből 4 mongol fácán és 1 angol sötét vadászfácán volt. Az ivar arányt 1:7 arányban alakítottuk ki a tyúkok javára. A fácán tenyésztés tojástermelés során a madaraknak azt a tulajdonságát használjuk ki, hogy ameddig nem teljes a fészekaljuk, folyamatosan produkálják a tojásokat. Azzal hogy a tojásokat naponta gyűjtjük, pontosan ezt idézzük elő. Tojatóboxos (5-ös ábra) eljárást alkalmaztunk, így a tojatás a földön történt. Egy egyedre 2 m 2 területet számítottunk, a tojatóboxok mérete 5x5 méteres. Egy tojatóboxba 1 tojótörzset helyeztünk el. Etető- és itató helyeket alakítottunk ki, emellett ülőfát is helyeztünk fel ahova a madarak éjszakára fel tudnak gallyazni. 3. ábra Mongol fácán (ÁRVA 2006)
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 15 4. ábra Angol sötét vadászfácán (ÁRVA 2006) 5. ábra Tójatóbox
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 16 A törzsállományt a tojatásra való előkészítése után március közepéig törzsesítettük. A tojók optimális testtömege 1100-1150 g, a kakasoké 1500-1650 g. Az állatok takarmányozására a tojástermelési ciklus előtt és közben kifejezetten fácán tojótápot használtunk, napi adagolásban. Ebben a fácán számára minden szükséges tápanyag, ásványi anyag megtalálható, ami a tojástermeléshez szükséges. Önitató rendszerrel itattuk a madarainkat, amiket folyamatosan ellenőriztünk, mivel az ivóvíz különösen a meleg nyári napokon rendkívül fontos a tojóállomány számára. Az állatok hosszabb ideig történő szomjaztatása a termelés drasztikus csökkenéséhez vezet. A tojástermelési időszak március utolsó hetétől június 30-ig tart. Tojásadataink 2016-ból április 1-től június 31-ig, 2017-ből április 1-től június 18ig vannak. A tojásokat naponta egyszer, a késő délutáni órákban gyűjtöttük, mert a tojások nagyobb része a kora délutáni órákban produkálódnak. A tojásokra ceruzával felírtuk a törzs számát, és a dátumot, majd papír tojástartó dobozban helyeztük el, ebben szállítottuk a hűtőbe. A szállítás során nagy gondossággal kell eljárni hogy a tojáshéj ne repedjen, ne törjön meg, illetve a jégzsinór ne szakadjon el. Amennyiben egy tojótörzsben túl sok a terméketlen tojás, akkor a hiba feltehetően a kakasban van, ilyenkor ki kell cserélni a kakast. 3.2.1. Tojások kezelése, tárolása Miután a tojásokat összegyűjtöttük, megtisztítottuk, fertőtlenítettük, hűtőkben lettek elhelyezve mindaddig, amíg a keltető gépbe nem helyeztük őket. A tojásokat 13 C-os hőmérsékletű hűtőkben tároltuk, és naponta forgattuk őket. A fácántojás kívánatos tömege 25-25 (29-32) g, hossza 44-45 mm, szélessége 34-35 mm, a tojásindex (a tojás hosszának és legnagyobb szélességének hányadosa) értéke 1,15-1,39 közötti. A keltetésre leginkább alkalmas tojások héja, fényes, barnás és olajzöld színek között változatos árnyalatú. A tojásokat kiválogattuk, csakis a keltetésre alkalmatlan tojásokat szelektáltuk ki. Ilyen ok volt, ha a tojás repedt, törött, abnormális méretű vagy mészhiányos volt. Célunk a megtermelt tojások legnagyobb szintű hasznosítása volt. A tojástermelési időszak végén, több keltetésre alkalmatlan tojást találtunk.
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 17 3.2.2. A keltetés munkafolyamatai A tojásokat a gépberakás előtt 4-6 órával kivettük a hűtőből, hogy a keltetési hőmérséklet és a hűtési hőmérséklet között ne legyen nagy különbség. Ez fontos lépés, mert ha az előmelegítési fázist kihagyjuk, jelentősen megnőhet a korai elhalást mutató embriók száma. A keltetésnek 2 szakasza van a fácánnál. 20 napig tart az előkeltetés és 4 napig a bújtatás. MINI-MAX Thermo Lux G-100-400 MD keltetőgépeket használtunk (8-9-es ábrák). A keltetés folyamán mi forgattuk a tojásokat egy görgős tálca segítségével, az adott szakasznak megfelelően reggel, délben és este. A tojások forgatása azért fontos, mert ez teszi lehetővé, hogy a tojássárgája és a fejlődő embrió központi helyen maradjon, így biztosítva a szabályos vérkeringést az embrió teste, és a járulékos részei között. A párologtatást a gép aljában elhelyezett vizes tálca biztosította, amire nagyon oda kellett figyelni, hogy mindig megfelelő víz legyen benne. Az optimális hőmérséklet az előkeltetés során 37,6-37,7 C, a bújtatásnál 37,5 C. A hőmérséklet nagyobb mértékű ingadozás nem engedhető meg, mivel az embriók 41-42 C-on elpusztulnak, 28 C alatt pedig megáll az embrió fejlődése. Az előkeltetésnél 50-55%-os páratartalom a megfelelő, bújtatásnál pedig a 70% körüli. A keltetés folyamán a 8. napon és a bújtatógépbe (10-11-es ábra) való átrakás előtt a tojások lámpázáson estek át. Az első lámpázásnál a terméketlen, elhalt, vérgyűrűs tojásokat szelektáltuk ki, a második lámpázáskor pedig csak az életképes embriókat tartalmazó tojásokat raktuk a bújtató gépbe (7-es ábra). A keltetés folyamatát keltetési napló szerint végeztük (6-os ábra). A terméketlen tojás átlátszó, a termékeny tojásban jól látható a csíra erezetével együtt, az elhalt tojásban viszont kis sötét folt látható, körülötte elhalt vérgyűrűvel.
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 18 6. ábra Az általunk használt keltetési napló
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 19 7. ábra Az embrió fejlődése, elhalása (JÁNOSKA 2016) 8. ábra MINI-MAX Thermo Lux G-100-400 MD keltető gép kívülről
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 20 9. ábra MINI-MAX Thermo Lux G-100-400 MD keltetőgép belülről 10. ábra Asztali bújtató gép kívülről
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 21 11. ábra Asztali bújtató gép belülről 3.2.3. Előnevelés A keltetés 24. napján a kikelt, leszáradt csibéket (13-as ábra) előmelegített nevelő ketrecekbe (12-es ábra) helyeztük. Az első kelési nap után még 2-3, akár 4 napon keresztül is keltek ki csibék. A ketrecbe hullámpapírt fektettünk, ami először is segített abban, hogy a csibék könnyebben tudjanak felállni, ne csússzon szét a lábuk, másodszor pedig a takarításukat is megkönnyítette. Az első három hétben indítótáppal, ezután nevelőtáppal takarmányoztunk. Az első héten enyhe kamillateát kaptak, amibe multi-vitamin oldatot is raktunk, emellett szőlőcukrot oldottunk még benne. Az első héten naponta 2x cseréltük az itatókat, később elég volt napi egyszer általánosan. Másfél, kéthetes koruktól kezdve pedig már az önitató rendszert is képesek voltak használni. A kis önitatókba nagyobb kavicsokat helyeztünk el, hogy a csibék ne tudjanak belefulladni, mert sajnos ez is előfordult. A csibék számára a nevelés kezdetén 24 órás megvilágítást biztosítottunk, így a csibék megtanulnak enni és inni. A későbbiekben 16 órás megvilágításra tértünk át. A sötétebb környezetben a csibék kevésbé csipkedik, kezdik ki egymást, sokkal nyugodtabbak, és így
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 22 kisebb az esélye annak, hogy kialakul a kannibalizmus. Fontos az elhullott egyedek azonnali eltávolítása a betegségek kialakulásának elkerülése érdekében. 12. ábra Csibenevelő ketrec
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 23 13. ábra Fácán csibék 3.2.4. Középnevelés A fácáncsibéket 4 hetes korban szállítottuk át a nevelő ketrecekből abba a magán kertbe ahol a törzsállomány fele volt. Itt voltak volierek kialakítva számukra. Itt a feladatunk a napi etetés, itatás volt, és az esetleges elhullott egyedek összegyűjtése. Ebből a kertből egy harmadik kertbe kerültek a madarak utónevelésre esetlegesen értékesítésre, ezt a folyamatot már nem mi végeztük. 3.3. Kiértékelés során alkalmazott statisztikai módszerek, szoftverek A diagramjaim elkészítéséhez Microsoft Excelt és Statistica programot használtam. 3.4. Vizsgálatok A vizsgálataim során a hőmérsékletet és a csapadékot, mint időjárási tényezőt vizsgáltam meg, hogy e két abiotikus tényező befolyásolja-e vagy nem a mi általunk zárttéren tenyésztett fácánok tojástermelését.
Tojás darabszám Horváth Márk Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 24 4. Eredmények 4.1. A tojástermelés és az időjárási tényezők vizsgálata A tojástermelésről 2016-ban április 1-től június 30-ig állnak rendelkezésre adatok, a 2017- es évben pedig április 1-től június 18-ig. Az egységesség érdekében a 2016-os adatokat is június 18-ig vizsgáltam. Az időjárási adatokat a soproni kurucdombi meteorológiai állomásáról kaptam meg. Az időjárási tényezők közül a hőmérsékletet és a csapadék mennyiséget vizsgáltam, hogy azok befolyásolják-e a tojástermelési ciklust. 30 Tojástermelési ciklus 2016 25 20 15 10 2016 Polinom. (2016) 5 0 26.márc 15.ápr 05.máj 25.máj 14.jún 04.júl 24.júl Napok 14. ábra 2016-os tojástermelési ciklus haranggörbéje
Tojás darabszám Horváth Márk Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 25 30 Tojástermelési ciklus 2017 25 20 15 10 2017 Polinom. (2017) 5 0 26.márc 15.ápr 05.máj 25.máj 14.jún 04.júl Napok 15. ábra 2017es tojástermelési ciklus haranggörbéje A két év tojástermelési ciklusának haranggörbéjét 2 grafikonon ábrázoltam (14-15-ös ábra). Ezeken jól látszik, ahogy megkezdődik április elején a tojástermelés, majd április közepén, május elején, május közepén termelődik a legtöbb tojás, és június elején, végén egyre kevesebb lesz a tojás darab szám. 2016-ban a legtöbb tojás április 13.-án, április 27.- én, május 6.-án és május 19.-én volt, 28 db. 2017-ben április 19.-én és április 30.-án volt a legtöbb tojás, 25 és 26 db. 4.1.1. A hőmérséklet hatása a tojástermelés időszakában A 2016-os vizsgált időszakban az átlagos középhőmérséklet 14,5 o C volt. A 2017 es időszakban valamivel magasabb 14,9 o C volt. A 2016-os időszakban összesen 1753 db tojást gyűjtöttünk. A 2017-es időszakban 1247 db-ot. Látható, hogy a magasabb középhőmérséklettel rendelkező évben kevesebb tojás került begyűjtésre. A 2017-es év június hónapjában csak 18 mérési nap volt, így a további vizsgálatokat napi lebontásban folytattam.
Tojásdarabszám (db) Horváth Márk Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 26 Adataim úgy rendeztem, hogy minden mérési naphoz tartozik egy napi tojás darabszám egy napi középhőmérséklet és egy csapadék érték. A napi tojás darabszámot ábrázoltam a napi középhőmérséklet függvényében és lineáris regresszió egyenest illesztettem rá. A kapott diagram egy fordított azonosságra engedett következtetni, miszerint a hőmérséklet növekedésével a napi darabszámok csökkennek. Ezt az elemzést megtettem a két évet különválasztva és egyben is. A diagramokon látható, hogy 2017-ben (17-es ábra) erősebben befolyásolta a hőmérséklet a tojástermelést (r 2 = 0,4177,) 2016-ban (16-os ábra) pedig gyengébben, (r 2 = 0,1905), tehát 2017-ben a hőmérséklet erősebb hatást gyakorolt a tojásszám alakulására, mint 2016-ban. Ábrázoltam emellett a két évet együtt (18-as ábra). 2016 hőmérséklet 30 25 R² = 0,1905 20 15 10 5 0 0 5 10 15 20 25 30 Hőmérséklet ( o C) 16. ábra 2016-os hőmérséklet és tojás darabszám alakulása
Tojásdarabszám (db) Tojásdarabszám (db) Horváth Márk Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 27 2017 hőmérséklet 30 25 R² = 0,4177 20 15 10 5 0 0 5 10 15 20 25 30 Hőmérséklet ( o C) 17. ábra 2017-es hőmérséklet és tojás darabszám alakulása Összes hőmérséklet 30 R² = 0,1995 25 20 15 10 5 0 0 5 10 15 20 25 30 Hőmérséklet ( o C) 18. ábra 2016-os és 2017-es hőmérséklet és tojás darabszám alakulás összesen
Tojásdarabszám (db) Horváth Márk Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 28 Megvizsgáltam továbbá, hogy ez a feltevés igaz marad e, ha a napi tojástermelést tyúkokra osztom le (19-es ábra). Az adatok elemzése során megállapítható, hogy 2017-ben alacsonyabb volt az egy tyúkra eső tojástermelés (0,45/tyúk), mint 2016-ban (0,6/tyúk). Az egy tyúkra eső tojás darabszámokat ábrázoltam a hőmérséklet függvényében mind a 2 évet egybevéve és az ez által létrejött diagram is igazolja a hőmérséklet és darabszám összefüggésről képzett feltevésem. Összes hőmérséklet 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 R² = 0,1995 0 5 10 15 20 25 30 Hőmérséklet ( o C) 19. ábra Napi tojástermelés tyúkokra leosztva 2017-ben erőssebben befolyásolta a hőmérséklet a tojástermelést, 2016-ban pedig gyengébben. 2017-ben a hőmérséklet erősebb hatást gyakorolt a tojásszám alakulására, mint 2016-ban. Ezek után a hőmérséklet tartományt hét csoportra osztottam, hogy megállapítható legyen az, hogy mely hőmérséklet hogyan hat a tojástermelésre (20-as ábra). Az egyes csoportokban lévő tojás darabszámok szórása is igen eltérő képet mutat. A napi tojás darabszámokat ábrázoltam a 7 csoport függvényében. A diagramokról leolvasható, hogy az első tartományban kiemelkedő a darabszám, míg az utolsó kettőben igen alacsony. A diagramon látszik, hogy a tojástermelésre a 16 o C alatti hőmérséklet serkentően, míg 16 o C
Tojásdarabszám (db) Horváth Márk Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 29 feletti gátlón hat. A 16 o C alatti csoportokban 20 fölötti darabszámot átlagoltak, viszont 16 o C felett 20 db alatt van, 19,5 o C felett pedig rohamosan csökken, 15 db alatti a darabszám. 30 25 20 15 10 5 Átlag tojás 0 1-4,75 4,75-8,5 8,5-12,25 12,25-16 16-19,75 19,75-23,5 23,5-27,25 Hőmérséklet szerinti hét csoport ( o C) 20. ábra Hét csoport szerinti hőmérséklet és átlagtojás darabszám Hőmérséklet Átlagtojás ( o C) (db) Szórás 1-4,75 23,25 4,645787 4,75-8,5 20,67 1,669694 8,5-12,25 20,95 3,819915 12,25-16 20,46 5,606419 16-19,75 18,14 4,963948 19,75-23,5 13,52 6,036778 23,5-27,25 12,43 4,790864 A következő diagramon (21-es ábra) azt ábrázoltam, hogy hány olyan nap van, ami az adott középhőmérsékletű kategóriába esik. Ez azt mutatja, hogy 2016-ban a 19,75 o C fölötti hőmérsékletű napok száma alacsonyabb volt, mint 2017-ben. A 15 db tojás/nap alatti kategóriában magasabb volt a 17, ez is közrejátszhat abban, hogy kevesebb volt a tojás 2017-ben, mint 2016-ban, de ez csak nagyon minimálisan játszhatott közre.
Tojásdarabszám (db) Horváth Márk Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 30 30 25 20 15 10 5 0 1-4,75 4,75-8,5 8,5-12,25 12,25-16 16-19,75 19,75-23,5 23,5-27,25 Hőmérséklet szerinti hét csoport ( o C) 2017 2016 21. ábra Napok száma a 7 hőmérsékletű csoport szerint Érdekesség még, amit egyéb dolgok befolyásolhatnak, hogy 2016-ban 1753 db tojás, míg 2017-ben 1247 db tojás volt, tehát 500 db a különbség. 2017-ben átlag 15,78481 db, 2016- ban átlag 22,18987 db volt a tojástermelés. Szeretnék megemlíteni egy érdekességet, hogy 2017-ben, április 19.-én az átlag középhőmérséklet 1 C volt, és esett a hó. Ennek ellenére 25 db tojást szedtünk össze aznap, ami kimagaslóan soknak számít. A hőmérséklet tekintetében azt állapítottam meg a vizsgált adatok alapján, hogy a hűvösebb napokon jobb a tojástermelés, mivel feltehetően a hőség a tojásrakási időszakban jobban igénybe veszi az állatokat. Lucas és Marcos (2013) szerint a környezeti feltételek megértése és ellenőrzése kulcsfontosságú a sikeres baromfitermelés szempontjából. A hő stressz az egyik legfontosabb környezeti stressz, amely kihat a baromfitermelésre világszerte. A hő terhelés a csirkékre és a tojótyúkokra gyakorolt káros hatásai a növekedés csökkenésétől a tojástermelésen keresztül, a baromfi és annak tojásminőségéig terjednek.
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 31 22. ábra 2016-os napi tojás darabszám és a hőmérséklet kapcsolata 23. ábra 2017-es napi tojás darabszám és a hőmérséklet kapcsolata
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 32 A pontosabb összefüggések vizsgálatához adataimat egy statisztikai programmal (Statistica) elemeztem tovább. A programmal először a napi tojás darabszámokat a napi középhőmérséklet függvényében vizsgáltam. A regressziós vizsgálat során látható, hogy a p (sokasági korrelációs együttható) zérus, tehát a két érték korrelál egymással. A vizsgálat alátámasztotta, hogy a 2017-es évben (23-as ábra) a csökkenés erőteljesebb a 2016-os évhez (22-es ábra) képest (r 2 =0,4263, r 2 =0,1905), továbbá a 20 o C feletti csökkenést is igen jól megmutatja. 4.1.2. A csapadék hatása a tojástermelés időszakában A hőmérséklettel szemben a tojás darabszámokat a csapadék függvényében vizsgálva (24- es és 25-ös ábra) a p érték nem zérus így statisztikai kapcsolat nem bizonyítható a két érték között.
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 33 24. ábra 2016-os tojás darabszám és a csapadék mennyiségének kapcsolata
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 34 25. ábra 2017-es tojás darabszám és a csapadék mennyiségének kapcsolata A csapadékra külön, hogy befolyásolja-e a tojástermelést összefüggést nem találtam. A csapadék a hőmérsékletet befolyásolja, általában csökkenti, ezért a csapadék feltehetően a hőmérsékleten keresztül befolyásolja a tyúkok tojástermelését.
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 35 5. Eredmények megvitatása Olyan szakirodalmat, amely konkrétan ezzel a kutatással foglalkozik nem találtam. Árva Károly diploma munkájában, amelynek címe: A Lenesi Fácántelep (Gemenc Rt.) tenyésztési és vadászati tevékenysége 1965-2005, találtam egy alcímet, ami a tojástermelés és az időjárási tényezők vizsgálatával foglalkozik. Ő 1966 és 2005 közötti adatok alapján vizsgálta meg a témát. A negyvenévi havi csapadékösszeg és középhőmérséklet függvényében vizsgálta a havi tyúkonkénti tojásátlagot regressziós analízis módszerével (26-os, 27-es ábra). A tyúkonkénti tojásátlagot ábrázolta a havi középhőmérsékletek, illetve a havi csapadékösszegek függvényében. Az adathalmazokra görbéket illesztett, majd kiíratta a görbék korrelációs együtthatóit. Vizsgálatainak eredményeképpen azt kapta, hogy június hónapban mind a középhőmérsékletnél, mind a csapadékösszegnél a korrelációs együttható értéke a másik két hónaphoz viszonyítva nagyon nagy (R2=0, 4571, R2=0, 2252). Ez azt jelenti, hogy a középhőmérsékleteknél ez 45,71 %-os megegyezést jelent, tehát a középhőmérséklet növekedésével csökkent a tyúkonkénti tojásátlag. Míg a csapadékösszegnél 22,52%-al való egyezés azt mutatja, hogy a csapadék növekedésével nőtt a tyúkonkénti tojásátlag is. A vizsgálatának eredménye azt mutatja, hogy az időjárási tényezők a zárttéri tenyésztésben részt vevő fácántyúkok tojásátlagát jelentős mértékben csak júniusban befolyásolja. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a fácántyúkok természetes tojásrakási időszakában a június már nem tartozik bele, viszont a zárttéri körülmények között tojótáp etetésével meg tudjuk hosszabbítani a tojásrakási időszakot júniusra is. A mesterségesen meghosszabbított júniusi tojásrakásnál az állatokat a hőség már jobban igénybe veszi, a tojásátlagok alacsonyabbak lesznek. Míg a hűvösebb, csapadékosabb júniusban az állatok szervezetét az időjárás nem veszi annyira igénybe, és ez pozitívan hat a tojásátlagok alakulására is. A hűvösebb csapadékosabb júniusban jobb az állatok vízgazdálkodása, ami a tojásképződési folyamatban fontos szerepet játszik.
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 36 26. ábra Tojáseloszlás a havi csapadékösszeg függvényében (ÁRVA 2006) 27. ábra Tojáseloszlás a havi középhőmérséklet függvényében (ÁRVA 2006)
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 37 Mashaly és mtsai (2004) egy vizsgálatban, amelyben kereskedelmi tojótyúkokat vizsgálták, meghatározták azt, hogy a magas hőmérséklet és a páratartalom káros hatásai nem csak az élő állat teljesítményére és a tojás minőségére, hanem a tyúkok immunfunkcióira is hatással vannak. Az eredményeik azt mutatják, hogy a hő feszültség nem csak hátrányosan befolyásolja a termelési teljesítményt, de gátolja az immunrendszer funkcióit is. A testtömeg és a táplálékfogyasztás jelentős csökkenése a tyúkoknál a hő stressz esetében jelentkezik. A tojástermelést, a tojás súlyát, a héj súlyát és vastagságát jelentősen veszélyezteti a hő expozíció (Mashaly és mtsai 2004). Emellett a magas levegőhőmérséklet növeli a tojástörést. Ajakaiye és mtsai (2011) kísérletében, melynek célja a hő stressz hatásának vizsgálata a tojás minőségi profiljában, a tojó tyúkok táplálkozását C és E vitaminokkal kiegészítve. A vizsgálataik alapján azt az eredményt kapták, hogy az antioxidáns vitaminokkal kiegészített tyúkok tápláléka, előnyös hatással van a hő stresszes tyúkok tojásának minőségére. Tehát a nagy hőségnek kitett tyúkok tojásának minőségét adagolt C és E vitaminokkal lehet feljavítani. Az éghajlatváltozás hatásai ellentmondásosak. Nardone és mtsai (2010) tanulmányában áttekintik az éghajlatváltozás állatokra gyakorolt hatását a globális felmelegedés elméletét követve. Bár a globális felmelegedés hatása nem lesz mindenütt hátrányos, az aszály, jelentős káros növekedése várható a világon a takarmányozás és az növénytermesztés terén. A forró környezet károsítja a termelést (növekedés, hús és tejhozam és minőség, tojás hozam, súly és minőség) és a reprodukciós teljesítményt, az anyagcserét és az egészségi állapotot, valamint az immunválaszt. A magas környezeti hőmérséklet befolyásolhatja mindkét nemben a gazdaságok reproduktív hatékonyságát, és ezáltal negatívan befolyásolhatja a tejet, a hús- és tojástermelést, valamint az állatok szelekcióját.
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 38 Welter és mtsai (1967) azt találták, hogy a fehér leghorn tyúk akkor is tojt, amikor 32,5 C állandó hőmérsékletnek volt kitéve (90 F), mint a változó természeti környezetben. Különböző más dolgozók beszámoltak arról, hogy magas hőmérséklet, 29,5 C felett. (85 F), a tojóházban csökkent a tojástermelés, a tojásméret és a tojás minősége.
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 39 6. Következtetések és javaslatok Eredményeim alapján az eredményesebb gazdálkodás elérése érdekében azt tudom megállapítani, javasolni, hogy olyan területeken, ahol az éghajlat és az időjárás csapadékosabb és hűvösebb, jobb eredményeket lehet elérni a fácán zárttéri tartásával. Nagyon fontos az alapvető dolgok betartása a tenyésztés során így például a törzskiválasztás, a tojás összegyűjtése, a tojás kezelése, a keltetés, az elő-, közép-, utónevelés, hiszen ha a szakirodalomban leírtak alapján járunk el, nagyobb eséllyel érjük el a kívánt maximális eredményt.
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 40 7. Összefoglalás A szakdolgozatomban a Soproni Egyetemen végzett kisüzemű fácántenyésztési projectet, és azok munkafolyamatait, valamint az időjárási tényezők hatását az általunk tartott fácán állományra írtam le és vizsgáltam. A kutatás két éven keresztül zajlott, melybe én 2017- ben csatlakoztam. A vizsgálataimat a két évre áttekintve készítettem el. Mivel a későbbiekben szeretnék majd fácántartással foglalkozni, ez ösztönzött arra, hogy a projectben részt vegyek és minél több ismeretet elsajátítsak. Az anyag és módszer fejezetben kitértem a mintaterület elhelyezkedésére, annak időjárási tényezőire. A tartás és tenyésztéstechnológia alfejezetben bemutattam a tenyésztési lépéseket, munkákat, mint például a tojásgyűjtés, a keltetés, előnevelés, utónevelés, takarmányozás, és az általunk használt berendezések. A vizsgálataimban a tojástermelési ciklus napjain mért csapadék és hőmérséklet alapján próbáltam összefüggést keresni arra, hogy e két abiotikus tényező milyen befolyással bír a tyúkok tojástermelésére. Véleményem szerint a két évből leszűrt adatok nem elegendőek ahhoz, hogy teljesen megállapíthassuk azt, hogy hogyan befolyásolják a hőmérséklet és a csapadék a tojástermelést, viszont kiváló alapot adhat egyéb kutatásokhoz. Amire dolgozatomban nem tértem ki, de érdekesnek találom, hogy a takarmányozást is figyelemmel lehetne kísérni. Értem itt például a mennyiséget, a különböző törzseknek különböző fajta takarmány adagolását. A vizsgálataim eredményei azt mutatják, hogy a csapadék és a hőmérséklet a fácán zárttéri tenyésztésében, úgy befolyásolja a tojástermelést, hogy a csapadékosabb hűvösebb napokon a számszerűsített adataim alapján több volt a tojás. Ez inkább az áprilisi és májusi hónapokra igaz, a június kilóg a sorból. Ennek az oka feltehetően az, hogy a fácántyúkok természetes tojásrakási időszakába a június már nem tartozik bele, viszont zárttéri tartásnál, tojótáp etetésével meghosszabbítjuk a tojásrakási időszakot júniusra is. A meghosszabbított júniusi tojásrakásnál az állatokat jobban igénybe veszi a hőség, emiatt a tojásátlagok alacsonyabbak lesznek. Az eredményeim azt mutatják, hogy a tojásátlagokra pozitívan hat a hűvösebb, csapadékosabb időjárás. A hűvösebb, csapadékosabb időben jobb a fácánok vízgazdálkodása, ami a tojástermelési folyamatban fontos szerepet tölt be. Nagyon hasznosnak találtam a projektet, aminek részese voltam. Véleményem szerint több tudományos kutatás alapjául is szolgálhat.
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 41 8. Köszönetnyilvánítás Először is szeretnék köszönetet mondani konzulenseimnek Dr. Jánoska Ferencnek és Keszler Györgynek, hogy munkájukkal és segítségükkel támogatták a szakdolgozatom elkészülését. Külön köszönet Kiss Mártonnak az OMSZ munkatársának, akinek a meteorológiai adatokat köszönhetem. Köszönettel tartozom a projectben részt vett társaimnak, Kiss Jánosnak, Rafaj Marcellnek, Gaál Sándornak és Fischer Ferencnek. És végül Tari Tamásnak tartozom köszönettel, aki a statisztikai elemzésekben nyújtott nekem segítséget.
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 42 9. Irodalom jegyzék Ajakaiye, J. J., Perez-Bello, A., and Mollineda-Trujillo, A. (2011): Impact of heat stress on egg quality in layer hens supplemented with l-ascorbic acid and dl-tocopherol acetate. Veterinarski Arhiv 81:119-132 Árva K. (2006): A Lenesi Fácántelep (Gemenc Rt.) tenyésztési és vadászati tevékenysége 1965-2005. diplomamunka, Sopron Egyed I. (1983): Az intenzív fácántenyésztés és hasznosítás technológiája az állami erdő- és vadgazdaságokban. MÉM, Budapest Faragó S. (2012): Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest Jánoska F. (2011): Vadászattörténet. Egyetemi jegyzet, Sopron Jánoska F. (2016): Zárttéri apróvadtenyésztés. Egyetemi jegyzet, Sopron Kőhalmy T. (1994/szerk/): Vadászati Enciklopédia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Lucas, J. L., Marcos, H. R. (2013): Impact of Heat Stress on Poultry Production. Animals 3:356-369. Marosi S. és Somogyi S. (szerk.1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest Mashaly, M. M., Hendricks, G. L., Kalama, M. A., Gehad, A. E., Abbas, A. O., and Patterson, P. H.(2004): Effect of Heat Stress on Production Parameters and Immune Responses of Commercial Laying Hens. Poultry Science 83: 889 894 Nagy E. (1971): A fácán és a fogoly intenzív tenyésztése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Nagy E. (1984): A fácán és vadászata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Náhlik A. (1991): Nyomkalauz II. Venatus Kiskönyvtár, Budapest
Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére 43 Nardone, B. R., Lacetera N., Ranieri, M. S., Bernabucci, U. (2010): Effects of climate changes on animal production and sustainability of livestock systems. Volume 130, 1-3: 57 69 Welter, J. F., Boone, M. A., Barnett, B. D. (1967): The effects of temperature stress on subsequent egg production of the fowl. Poultry Science, Volume 46, Issue 3: 646 650