A hazai földrajz jelenlegi tudományági tagolódása A magyar tudományok tagolásának szintjei: I.szint: tudományterület (társadalomtudomány, élettelen természet- és műszaki tudományok, élettudományok) II.szint: tudományág (pl. földtudomány) III.szint: tudományszak (pl. FÖLDRAJZ-GEOGRÁFIA) IV.szint: tudományszakterület (pl. társadalomföldrajz) V.szint: tudományszakág (pl. népességföldrajz) Mi a FÖLDTUDOMÁNY? A Föld fejlődéstörténetét, belső és külső szféráinak anyagát, szerkezetét, a bennük lejátszódó folyamatokat e ezek törvényszerűségeit, a georendszerek működését és kapcsolatrendszereit tanulmányozó tudományág, beleértve a társadalom és környezete kapcsolatrendszerét is.
A földtudomány részdiszciplínái és a földrajz helye a földtudományok körében: Geológia (Földtan) Talajtan szférikus tudományszakok Hidrológia (Víztan) Meteorológia (Légkörtan, légtüneménytan ) Planetológia (Égitesttan) FÖLDRAJZ-GEOGRÁFIA (társadalomföldrajz, természetföldrajz, regionális földrajz) Alkalmazott földtudomány (pl. bányászat) Geodézia (Földméréstan) Távérzékelés társtudományok Kartográfia (Térképészet) Geoinformatika
Mi a FÖLDRAJZ (GEOGRÁFIA)? A földkéreg, a vízburok és a légkör élettel átszőtt érintkezési terében a természeti és társadalmi folyamatok hatására, illetve kölcsönhatására kialakult és tovább formálódó georendszerek fejlődésével, változásaival, térbeli elrendeződésük törvényszerűségeinek feltárásával foglalkozó tudományszak. A földrajz egyidejűleg természet- és társadalomtudomány is (!), mert tárgya, a földrajzi környezet egy olyan sajátos, minőségileg új tértípus, mely társadalmi-gazdasági-infrastrukturális és természeti szférák kölcsönhatás rendszere. Ennek megfelelően a földrajzi környezetet mint funkcionáló egészet és a benne lévő tényezőket együttesen, egymásra hatásukban törekszik értelmezni és látásmódjának meghatározója a komplexitás (!).
A földrajz szerkezete és kapcsolata a társtudományokkal Human Geography Physical Geography Regional Geography
Mi a TÁRSADALOMFÖLDRAJZ (HUMAN GEOGRAPHY)? Az egységes földrajztudomány tárgyát a társadalom felől közelítő tudományszakág, mely a társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok térbeli eloszlását, egymásra következését és ezek törvényszerűségeit vizsgálja. Megnevezése történetileg és országonként változott: emberföldrajz (humán-, antropogeográfia), kulturföldrajz, gazdaságföldrajz, társadalmi-gazdasági földrajz, társadalomföldrajz. A társadalomföldrajz tagolódása Gazdaságföldrajz: Agrár-, Ipar-, Szolgáltatások földrajza (Közlekedés, távközlés földrajza Turizmus, rekreáció földrajza Kereskedelem földrajza Pénzügy földrajz Egészségügy földrajz) Orvosföldrajz Népességföldrajz Településföldrajz Városföldrajz Faluföldrajz Etnikai földrajz Vallásföldrajz Kulturális földrajz Szociálgeográfia Viselkedésföldrajz Bűnözésföldrajz Politikai földrajz Választási földrajz Közigazgatásföldrajz Katona- (Biztonság-) földrajz
Mi a NÉPESSÉGFÖLDRAJZ (POPULATION GEOGRAPHY)?
A népességföldrajz adatforrásai (1) (elsődleges) Népszámlálás (census):
Az első népszámlálások éve a Kárpát-Pannon térség országaiban ország a nemzeti mások által hatóságok által Ausztria 1754 Magyarország 1869 1784/87 (osztrák) Szerbia 1884 1834 (oszmán-török) Románia 1899 1838 (oszmán-török) Csehország 1921 1754 (osztrák) Lengyelország 1921 1869 (osztrák), 1895 (német), 1897 (orosz) Szlovákia 1940 1784/87 (osztrák) Horvátország 2001 1785 (osztrák) Ukrajna 2001 1897 (orosz) Szlovénia 2002 1754 (osztrák)
A magyarországi népszámlálások 1784-1787: osztrák 1857: osztrák 1869: magyar 1880: magyar 1890: magyar 1900: magyar 1910: magyar 1920: magyar 1930: magyar 1941: magyar 1949: magyar 1960: magyar 1970: magyar 1980: magyar 1990: magyar 2001: magyar 2011: magyar Fényes Elek Keleti Károly 1807 1876 1833-1892 1848-1849: Országos Statisztikai Hivatal (Fényes Elek) 1867-1870: Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium statisztikai ügyosztálya (Keleti Károly) 1870-1897: Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal (Keleti Károly) 1897-1946: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal 1946-tól: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) www.ksh.hu 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5 7.
A 2011. évi magyar népszámlálás
A legutolsó népszámlálás időpontja Földünk országaiban
Különböző népességfogalmak: Jelenlevő népesség: Állandó népesség: Lakónépesség: Nappali népesség: Éjszakai népesség:
A népességföldrajz adatforrásai (2) (elsődleges) (másodlagos)
A népességstatisztika és -földrajz adatforrásainak számító magyar (KSH) kiadványok 1868-92 Hivatalos Statisztikai Közlemények 1893- Magyar Statisztikai Közlemények Népszámlálások eredményei Bűnözésre vonatkozó adatok Mezőgazdasági összeírások összesítései 1872 (93-tól) (Magyar) Statisztikai Évkönyv 1923-tól (Magyar) Statisztikai Szemle (havi) 1931-től (Magyar) Statisztikai Zsebkönyv (évi) 1958-tól Demográfia (negyedévi) Népességfejlődés hazai és nemzetközi problémái 1960-tól Területi Statisztika (kéthavi)
A népességföldrajz rokontudományai Demográfia: Statisztika: Antropológia: Néprajz (etnográfia): Szociológia:
Tételsor (2018) 1. A földrajz, társadalomföldrajz, népességföldrajz definíciója, tagolódása, rokontudományai. A népességföldrajz adatbázisa (különös tekintettel a népszámlálásokra). 2. Az emberiség eredete, elterjedése, népességnövekedésének szakaszai, népességduplázódás. 3. A Föld eltartó képessége. A Föld népességének jövőbeni növekedése. Népesedési ciklusok és azokhoz kötődő népesedési elméletek. 4. Népességdinamika. A népesség termékenysége. Definíciók, területi eltérések és azok okai. 5. A népesség halandósága és természetes szaporodása. Definíciók, területi eltérések és azok okai. 6. A népesség vándorlásának elmélete. Definíciók, tipizálás, modellek. 7. A népesség nemzetközi vándorlása. Történetiség, területi eltérések és azok okai. 8. A népesség belföldi vándorlása és ingázása. Történetiség, területi eltérések és azok okai. 9. A népesség térbeli eloszlása (modell, szabályszerűségek, számítási módok, térbeli eltérések, az egyenlőtlenség gondjai). 10. A népesség nemi összetétele. Területi eltérések és azok okai. A nemi arányok felborulásának következményei. 11. A népesség korösszetétele. Definíciók, indexek. Területi eltérések és azok okai. A korszerkezeti arányok felborulásának következményei. 12. A népesség családi állapot szerinti összetétele. Definíciók, indexek, területi eltérések és azok okai. 13. A népesség emberfajták, nyelvek szerinti megoszlása. Definíciók, területi eltérések és azok okai. 14. A népesség állampolgárság és vallás szerinti megoszlása. Definíciók, területi eltérések és azok okai. 15. A népesség gazdasági aktivitása és foglalkozása. Definíciók, indexek, területi eltérések és azok okai. 16. A népesség kulturális helyzete és társadalmi tagozódása. Definíciók, területi eltérések és azok okai. 17. Gazdasági fejlettség és a népesség életszínvonala. Definíciók, indexek, területi eltérések és azok okai. 18. Joker.
Kötelező szakirodalom 2002-2014 2002-
2004 Ajánlott szakirodalom 2006
A FÖLD NÉPESEDÉSE
Az emberiség eredete és elterjedése
Emberfélék (Hominidae) családja, Főemlősök (Primates) rendje, Emlősök (Mammalia) osztálya Australopithecus (5,3-1,6 millió év, pliocén) Homo erectus és Homo habilis (1,6 millió - 10 ezer év, pleisztocén) Homo sapiens (100-250 ezer évvel ezelőtt jelenik meg) Korábbi hominida fajoktól megkülönbözteti: Felegyenesedett tartás Két lábon járás Átlagosan 1350 cm 3 -es agytérfogat Magas homlok, kicsiny fogak és állkapocs Szerszámok készítése és használata Szimbólumok nyelv, írás- használatának a képessége
ezer évvel ezelőtt
A népességnövekedés menete a Földön 0 1. periódus (az őskőkor v. paleolitikum 100-250 ezer évvel ezelőttől Kr.e. 8000-ig pattintott kőeszközök kora) -20000-40000 -60000 őskőkor átmeneti kőkor újkőkor ókor ókor középkor újkor -80000
0 2. periódus (Kr.e. 8000-től a 17. század közepéig) Átmeneti kőkor (mezolitikum, Kr.e. 8000-5000-ig, átmeneti kor) Újkőkor (neolitikum, Kr.e. 5000-3000-ig csiszolt kőszerszámok kora) -20000-40000 -60000 őskőkor átmeneti kőkor újkőkor ókor ókor középkor újkor -80000
Bronzkor és Vaskor Ókor (Kr.e. 3000 - Kr.u. 476-ig) 0 Középkor (476 17. sz. közepéig) -20000-40000 -60000 őskőkor átmeneti kőkor újkőkor ókor ókor középkor Európa népességszámának változása újkor (Kr.e. 400 tól 1700-ig, millió főben) -80000
ő s k ő k o r á t m e n e t i k ő k o r ú j k ő k o r bronzkor-vaskor (ókor) középkor
3. periódus (17. század közepétől napjainkig) A Föld népességének milliárdos mérföldkövei milliárd fő év eltelt idő 1 1804-2 1927 123 3 1959 32 4 1974 15 5 1987 13 6 1999 12 7 2012 13 8 2026 14 9 2042 16
A Világ népességszámának változása földrészek szerint (Kr-tól 2050-ig) millió fő 6000 5000 4000 3000 2000 Afrika Ázsia Európa Latin-Amerika Észak-Amerika Au-Óceánia 1000 0 0 1500 1600 1700 1750 1800 1850 1900 1950 2000 2015 2050
A Világ népességszámának megduplázódásához szükséges idő változása (Kr.e. 10000-től 2062-ig) Időszak Növekedés (millió fő) A megkétszereződéshez szükséges évek száma Kr.e. 10000-7000 5 10 3 000 Kr.e. 7000-4500 10 20 2 500 Kr.e. 4500-2500 20 40 2 000 Kr.e. 2500-1000 40 80 1 500 Kr.e. 1000-0 80 160 1 000 0-900 160 320 900 900-1700 320 600 800 1700-1850 600 1200 150 1850-1950 1200 2500 100 1950-1987 2500 5000 37 1987-2062 5000 10000 75
A világ 10 legnépesebb országa (millió fő) ország 1900 1950 1990 2001 2018 Kína 430 555 1153 1273 1389 India 236 358 846 1030 1328 USA 23 152 250 278 327 Indonézia 38 80 151 228 262 Pakisztán 20 40 118 145 211 Brazília 17 53 149 174 209 Nigéria 16 33 109 127 193 Banglades 29 42 114 131 164 Oroszország 72 102 147 145 147 Japán 35 84 124 127 127
A Föld országai népességszámának változása 2013-ban(%-ban)
Európa régiói népességszámának évi átlagos változása ( -ben)
A Kárpát-Pannon-térség régiói népességszámának évi átlagos változása (2005-2009, -ben) Prága Krakkó Kassa Ungvár Bécs Pozsony Miskolc Győr Budapest Debrecen Kolozsvár Ljubljana Zágráb Újvidék Temesvár Nagyszeben Belgrád Bukarest
A Föld eltartó képessége
Fogalmak: Optimális népesség (Optimum population): Túlnépesedés (Overpopulation): Alulnépesedés (Underpopulation): Maximális népesség (Maximum population): Minimális népesség (Minimum population):
Örök dilemma Földünk demográfiai eltartó képességéről (a népesség száma és az élelem mennyiségének egyensúlya): Malthus, Thomas (1766-1834, angol demográfus, közgazdász lelkipásztor) An Essay on the Principle of Population (1798) A Föld eltartó képessége korlátokat szab a népességnövekedés számára. Népesség száma (mértani haladvány): 1 2 4 8 16 32 Táplálék mennyisége (számtani halad.): 1 2 3 4 5 6 Ha nem lépnek fel megfelelő (preventív) fékek (későbbi házasság, önmegtartóztatás),, akkor hatnak a pozitív (valós) fékek (pl. éhínség, járvány, háború, egyéb katasztrófa). Követői szélsőségesen félremagyarázták elméletét. A malthusianisták szükségesnek tartják a születések csökkenését, a háborúkat, az emberek millióit pusztító csapásokat (például éhhalált), mert ezzel akarják megoldani a túl gyors népesedést. Süssmilch, Johann Peter (1707-1767, német statisztikus, demográfus lelkipásztor): a Föld max. 13,9 milliárd lakost tud eltartani, Ravenstein, Ernst Georg (1834-1913, német-angol geográfus, kartográfus) szerint max. 6 milliárdot (2072-ben érjük el, valójában már 1999-ben), Fischer, Alois (német demográfus) szerint a 6,2 milliárdot, Hollstein, Wilhelm (1898-1973, német talajtanos): 13,3 milliárdot (táplálkozási kapacitás).
A Föld eltartó képessége elsősorban nem a táplálkozási kapacitástól függ:
A Föld népességének jövőbeni növekedése
A Világ és földrészei népességszámának változása (1950-2100, a tények és becslések szerint)
A népességszám aránya a fejlett és a fejlődő országok között: Miért várható további népességnövekedés?
A fejlett országok jövője: elöregedés és népességcsökkenés
Ország A Föld legnépesebb országai 2018-ban és 2050-ben 2018 2050 Népességszám (millió fő) Ország Kína 1.389 India 1.691 India 1.328 Kína 1.311 Egyesült Államok 327 Egyesült Államok 423 Indonézia 262 Nigéria 402 Pakisztán 211 Pakisztán 314 Brazília 209 Indonézia 309 Nigéria 193 Banglades 226 Banglades 164 Brazília 213 Oroszország 147 Kongói Dem.Közt. 194 Japán 127 Etiópia 167 Népességszám (millió fő)
A Föld népességének jövőbeni növekedése
Népesedési ciklusok (a demográfiai átmenet modellje) A Föld népesedéstörténete: 1. hosszú és lassú növekedés (18.sz. végéig), 2. rövid és robbanásszerű növekedés (18.sz. végétől) A természetes szaporodásban bekövetkezett változások modellezése: A jelenség és fázisainak leírása (okai nem): Thompson, Warren S. (1887-1973, amerikai demográfus) 1927: Population Problems, New York Landry, Adolphe (1874-1956, francia közgazdász és politikus) 1934: La révolution démographique, Paris A jelenség részletes leírás és magyarázata: Blacker, Charles Paton (amerikai demográfus) 1947: Stages in Population Growth. The Eugenics Review 39.3. 88-101. 5 fázis leírása:
Magas stacioner korai népességnövek. késői népességnövek. alacsony stacioner természetes fogyás (pretranzitív) (poszttranzitív)
I. szakasz II. szakasz o Okai: III. szakasz IV. szakasz V. szakasz:
Notestein, Frank Wallace (1902-1983, amerikai demográfus) 1953: Economic Problems of Population Change., London. A gazdasági fejlődéssel összefüggő társadalmi és kulturális jelenségekkel magyarázta a termékenység csökkenését (a hagyományos és modern társadalmak összehasonlítása e tekintetben).
TERMÉSZETES NÉPMOZGALOM
A népesség mint rendszer Zárt rendszer (closed system) Nyílt rendszer (open system) Természetes népmozgalom (natural population movement) és vándormozgalom (migration)
Demográfiai esemény: Kohorsz: Generáció: Népességdinamikai általános fogalmak
Természetes népmozgalom (natural population movement) Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás (fertility) Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás (mortality) Mindenki meghal egyszer A halál csak egyszer történik meg egy ember életében
A termékenység mérése Nyers élveszületési arányszám (natalitás, crude/live birth rate CBR) Ezer lakosra jutó élveszületések száma az adott évben (évközépi össznépességszámhoz viszonyítva) H= 9 (2013) Általános termékenységi arányszám (fertilitási ráta, general fertility rate GFR) Ezer szülőképes (propagatív) korú (15-49 év közötti) nőre jutó élveszületések száma az adott évben Korspecifikus termékenységi arányszámok (age specific fertility rate ASFR) Adott korcsoportba tartozó (pl. 25-30 éves) nők által szült gyermekek számát osztjuk a korcsoportba tartozó nők számával Teljes termékenységi arányszám (total fertility rate TFR) 15-49 év közötti, szülőképes korban lévő nőkre számított korspecifikus termékenységi arányszámok összege, ez a hipotetikus gyerekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete során. Limit: 2,1 gyermek / nő Ez alatt nem biztosított a népesség egyszerű reprodukciója!! H= 1,34 (2013), 2,1 (1978) Bruttó vagy nyers reprodukciós együttható (gross reproduction rate - GRR) Teljes termékenységi arányszám, DE csak a lányszületések figyelembevételével, egy nőre számítva A népesség reprodukciós erejének mérésére H= 0,65 (2013) Nettó vagy tiszta reprodukciós együttható (net reproduction rate - NRR) Számításánál figyelembe veszik a halálozási kockázatot is, és ennek megfelelően csökkentik a bruttó reprodukciós együtthatót a 0-14 éves csecsemő- és gyermekhalandósággal és a 15-49 éves korú női halandósággal!! 1-nél nagyobb az értéke: növekvő népesség 1-nél kisebb az értéke: zsugorodó népesség H= 0,64 (2013)
Korspecifikus termékenységi arányszámok (age specific fertility rate ASFR) Adott korcsoportba tartozó (pl. 25-30 éves) nők által szült gyermekek számát osztjuk a korcsoportba tartozó nők számával Korspecifikus termékenységi arányszám Magyarországon (1990-2009)
A termékenységet befolyásoló tényezők Gazdasági tényezők: Társadalmi tényezők:
Easterlin, Richard Ainly (1926 -, amerikai demográfus) a termékenységgel kapcsolatos közgazdasági és szociológiai elméletek összekötése: Toward a Socio-economic Theory of Fertility, 1969. A háztartás jövedelme, a gyerekek várható haszna és költségei + a folyamatosan változó szülői ízlések, preferenciák és attitűdök szerepe. A társadalmi-gazdasági modernizációs folyamat azon részei, melyek a gyermekszám csökkenése irányába hatottak: 1. Iskolai végzettség emelkedése, életmód változás, a nők fokozódó munkavállalása és emancipációja 2. Városiasodás, ipari nagyüzemi munka elterjedése, a hagyományok tekintélyének és a társadalmi kontrollnak a csökkenése, új értékek elterjedése 3. Fogyasztói társadalom kialakulása, az árúk választéka és értéke megnő a családok szemében 4. Jövedelemszint növekedése, új kívánságok és fogyasztási szokások kialakulása, a gyerek értéke csökken, a karrierhez és egyéb javakhoz, szolgáltatásokhoz viszonyítva, a gyereknevelés költsége egyre magasabb lesz Easterlin, Richard Ainly (1926 -
A munkamegosztás és a specializáció hatása a társadalomra (társadalmi struktúra - család, munka, életmód, stb.) (Birg, Herwig nyomán) Természettudományos ismeretek eredményeinek a gazdaságban való hasznosítása Munkamegosztás, specializáció nő a társ-i termék, nő az egy főre eső jövedelem, növekvő termelékenység fokozódik a nyers és késztermékek árucseréje növekszik a társadalmi interakció és a mobilitás városok növekedése, új munkahelyek létrejötte foglalkozási pályák skálájának robbanásszerű kitágulása életszínvonal növekedése szabadidő növekedése nagycsalád felbomlása egyedülálló fiatalok számának növekedése házasságkötések csökkenése válások számának növekedése a termékenység, a gyermekek számának csökkenése kibővül az egyén élete során bejárható utak fejlődési spektruma nyitottabbá válnak az emberek más életformák iránt, nagyobb szabadság lesz az egyéni döntésekben Birg, Herwig (1939, Nagytószeg- )
Melyek azok a tényezők, amelyek hatással vannak a termékenységre? John Bongaarts (1943- ) Házasságban, kapcsolatban élők aránya Kitolódó kapcsolatkezdés, házasság; Kulturális háttértől függ, de házasságon kívüli kapcsolatokban védekezés Családtervezést alkalmazók aránya Védekezők aránya: USA, Kanada: 70%; Kelet-Európa: 58%; Ázsia, Latin-Amerika, Afrika: 10% alatt Terméketlenek aránya Önkéntes és nem önkéntes: szoptatás, sterilizáció Abortuszok aránya Kelet-Európa: 43/1000 nő; Dél-, Közép- és Nyugat- Ázsia: 26/1000 nő; DK-Ázsia: 36/1000 nő
Abortusszal végződő terhességek aránya:
1950 1953 1956 1959 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001 2004 2007 2010 2013 160,0 100 élveszületettre jutó terhességmegszakítás 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 A születéskorlátozás szerepének változása Magyarországon (1890-2004, Faragó T. nyomán) 100 élveszületettre jutó terhességmegszakítások száma Magyarországon (1950-2014)
Születési arány csökkenése
A magas termékenység következményei
Túl alacsony termékenység következményei
Nyers élveszületési arányszám (natalitás, live birth rate LBR) Ezer lakosra jutó élveszületések száma az adott évben (évközépi össznépességszámhoz viszonyítva) H= 9 (2013)
H= 9 (2013) 2013
Teljes termékenységi arányszám (total fertility rate TFR) 15-49 év közötti, szülőképes korban lévő nőkre számított korspecifikus termékenységi arányszámok összege, ez a hipotetikus gyerekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete során. Limit: 2,1 gyermek / nő Ez alatt nem biztosított a népesség egyszerű reprodukciója!! H= 1,34 (2013), 2,1 (1978)
H= 1,34 (2013)
A halandóság mérése Nyers halálozási arányszám (halandóság, mortalitás, crude death/gross mortality rate CDR) Ezer lakosra jutó elhunytak száma az adott évben (éveleji össznépességszámhoz viszonyítva) H= 12,8 (2013) Korspecifikus halálozási arányszámok (age specific death rates ASDR) Adott korcsoportba tartozó elhunytak számát osztjuk a korcsoportba tartozók számával, NEMEK szerint Csecsemőhalandósági arányszám (infant mortality rate) Ezer újszülöttre jutó egy (1) éven aluli meghalt gyermekek (csecsemők) száma H= 5,1 (2013), 91,0 (1949) Gyermekhalandósági arányszám (child mortality rate) Ezer újszülöttre jutó 5 éven aluli meghalt gyermekek száma H= 6 (2013)
A csecsemőhalandósági arányszám változása Magyarországon a 20. században
Halandósági tábla Graunt, John (1620-1674) demográfus, epidemiológus Observations on the Bills of Mortality(1662). Megfigyelései: pl. jellemző halálokok, férfi-női halandósági Különbségek, halálozás szezonalitása. Halálozási valószínűség Adott évben meghaltak korából indulnak ki, ebből számítják ki azt, hogy az adott életkort megélők, milyen valószínűséggel halnak meg a következő születésnapjuk előtt Továbbélési rend A halálozási valószínűség szerint kiszámítjuk, hogy egy hipotetikus 100.000 személyből álló nemzedék, hogyan halna ki, ahogy életkora emelkedik, vagy megfordítva, 100.000 újszülöttből hányan lesznek még életben 1, 2, 3, 4. 80, stb. év múlva. Várható élettartam Minden életkorban az azt követő továbbélési rend alapján ki lehet számítani, hogy az ilyen életkort megért személy átlagosan hány évig fog még élni leggyakrabban a születéskor várható átlagos élettartamot vesszük (az adott évben elhunytak átlagos életkora)
Születéskor várható átlagos élettartam változása Magyarországon (1900 2010) 78,7 (2013) 72,0 (2013)
Halandóság mortalitás alakulása a Földön 1. szakasz: ipari forradalom megjelenéséig (18. sz. második fele) 2. szakasz: ipari forradalom megjelenése utáni időszak 3. szakasz: II. világháború után
Járványok és fertőzések újbóli térhódítása Malária Kolera Ebola (50-90%-os halálozási esély, 1976 óta, a kongói Ebola folyó vidékéről terjedt el) Fertőzéseket segítő tényezők Ebola-gócok (1976-2014)
HIV (Human immunodeficiency virus)/aids (acquired immune deficiency syndrome) = szerzett immunhiányos tünetegyüttes
Halálokok
1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Főbb halálokok Magyarországon (1960 2014) 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 egyéb öngyilkosság balesetek emésztőrendszer betegségei légzőrendszer betegségei keringési rendszer betegségei daganatok 20 000 fertőző és élősdiek okozta betegségek 0
Nyers halálozási arányszám (halandóság, mortalitás, crude death/gross mortality rate CDR) Ezer lakosra jutó elhunytak száma az adott évben (éveleji össznépességszámhoz viszonyítva) H= 12,8 (2013)
H= 12,8 (2013) 2013
Csecsemőhalandósági arányszám (infant mortality rate) 2013 Ezer újszülöttre jutó egy (1) éven aluli meghalt gyermekek (csecsemők) száma H= 5,1 (2013), 91,0 (1949)
Születéskor várható átlagos élettartam (Life expectancy at birth) Az élveszületések halálozási életkorának átlaga. (Föld: nők 68,1 év, férfiak 63,5 év) Kiszámításának kiindulópontja a népesség tagjainak korspecifikus halálozási arányszáma. A várható élettartam eltéréseivel kapcsolatba hozható tényezők a következők: családtörténet, családi állapot, gazdasági helyzet, testalkat, mozgás, étrend, élvezeti cikkek (pl. cigaretta, alkohol) fogyasztása, betegségre való hajlam, végzettség, környezet, alvás, éghajlat és közegészségügy.
FÉRFIAK NŐK
2014-ben: férfiak 72,1 nők 78,9
Természetes szaporodás / fogyás
A természetes szaporodási arányszám változása Földünkön (1800 2050) Csúcs: 1962-63: 2,2% A kínai Nagy ugrás (1958-60 hatása)
Földünk és kontinensei népességének természetes szaporodása időszakok szerint (1950 2014, -ben) periods WORLD Europe Northern America Oceania Latin America Asia Africa 1950-1955 17,8 10,4 15,1 15,1 27,1 19,4 21,3 1955-1960 18,3 10,7 15,5 16,0 28,1 19,3 23,5 1960-1965 19,1 9,3 13,2 15,6 28,7 20,9 25,2 1965-1970 20,6 7,0 8,7 14,6 26,9 24,7 26,0 1970-1975 19,6 5,4 6,4 14,7 25,5 23,0 27,2 1975-1980 17,7 4,3 6,3 12,4 24,3 19,8 28,4 1980-1985 17,8 3,6 6,9 12,4 22,8 19,8 28,8 1985-1990 18,0 3,1 7,0 11,8 20,8 20,1 28,0 1990-1995 15,2 0,3 6,9 12,0 18,9 16,5 26,0 1995-2000 13,0-1,3 5,7 11,3 17,4 13,4 25,0 2000-2005 12,2-1,5 5,4 10,7 15,6 12,2 24,5 2005-2010 12,0-0,5 5,6 11,1 13,5 11,5 25,0 2014 12,0-0,5 4,0 11,0 12,0 11,0 24,5
A természetes szaporodás vagy fogyás Természetes szaporodási / fogyási arányszám (natural growth / increase or decrease) Az évi nyers élveszületési és nyers halálozási arányszámok különbözete (CBR CDR). H= -3,8 (2013), -3,3 (2014) 2010
H= -3,8 (2013) 2013
VÁNDORMOZGALOM
A mobilitás fogalomköre, ismérvei Mobilitás (az egyén pozícióváltása egy rendszer meghatározott egységei között) társadalmi mobilitás térbeli (földrajzi) mobilitás vertikális horizontális migráció cirkuláció (vándorlás) intergenerációs intragenerációs állandó ideiglenes
Migráció (vándorlás) Ingázás
A vándorlás elemei
A migráció mérőszámai Bevándorlási arányszám (odavándorlási, imigrációs ráta, imigration rate IR) Ezer lakosra jutó összes bevándorló, odatelepülő. Kivándorlási arányszám (elvándorlási, emigrációs ráta, emigration rate ER) Ezer lakosra jutó összes kivándorló, kitelepülő. Vándorlási különbözet (migrációs egyenleg, net migration, balance of migration) Ki- és bevándorlók egyenlege. Nettó migrációs arányszám (migrációs ráta, net migration rate NMR) A bevándorlási- és kivándorlási arányszámok különbözete, vagyis a vándorlási különbözet 1000 lakosra vetítve. Vándorlási volumen (teljes migrációs fluktuáció, nyers vagy bruttó migráció, gross migration GM) A ki- és bevándorlók számának összege, az összes vándorlási esemény. Fluktuációs arányszám (nyers vándorlási arányszám, mérték, bruttó migrációs ráta, gross migration rate GMR) A ki- és bevándorlók számának összege, az összes vándorlási esemény 1000 lakosra vetítve.
A migráció kiváltó okai Mi készteti arra az embereket, hogy lakóhelyet változtassanak, költözzenek? 1. Push pull (taszító vonzó) tényezők a a kibocsátó és befogadó területeken. 2. A kibocsátó és befogadó területeken lévő erőforrás-egyensúly hiány visszaállítása a migráció célja:
1. Természeti motivációk: 2. Gazdasági motivációk: 3. Társadalmi motivációk: 4. Politikai motivációk: A migráció motivációs háttere
A migráció típusai Az elkülönítés kritériumai Jellegzetes típusok Vándorlók száma Egyéni Csoportos Törvényi szabályozás Legális Illegális Motiváció, jelleg Önkéntes (proaktív) Kényszerű (reakítv) Időtartam Állandó Ideiglenes, periodikus Országhatár átlépése Külső (nemzetközi) Belső (belföldi)
A vándorlásban részt vevők száma szerint: A nem és életkor hatása a vándorlásra: A képzettség és foglalkozás hatása a vándorlásra:
Brain-drain (agyelszívás)
A vándorlás időtartama szerint: A vándorlás motivációja szerint: 1. Önkéntes (proaktív): pl. jobb megélhetés, tanulás, szakmai érvényesülés reménye, családegyesítés 2. Kényszerű (reaktív): pl. menekülés az élet, szabadság megtartása érdekében
A vándorlás térbeli kiterjedése szerint: Az országhatár átlépése alapján: belső és külső (nemzetközi) vándorlás 1. Belső (belföldi) vándorlás: 2. Külső (nemzetközi) vándorlás:
A mobilitási átmenet modellje: 1971 (Wilbur Zelinsky, 1921-2013) A vándorlás iránya és intenzitása, a társadalmi-gazdasági fejlődés újkori szakaszai közötti összefüggést foglalja össze. Globális, nagytérségi szinten állja meg a helyét. A fejlődés előrehaladtával a kezdeti nagy távolságú migrációk egyre inkább átadják a helyüket a kis távolságot áthidaló vándorlásoknak.
I. A pre-modern (ipar előtti, hagyományos) társadalmak II. A korai átmeneti társadalmak (ipari forradalmak utáni időszak) III. A késői átmeneti társadalmak IV. A fejlett társadalmak (demográfiai átmenet utáni időszak) V. Posztindusztriális (jövőbeli rendkívül fejlett) társadalmak
A mobilitási átmenet modellje (Zelinsky) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 I II III IV V tengeren túli kivándorlás falu-város vándorlás városok közötti, városokon belüli vándorlás különböző területi mozgások (cirkulációk) I. szakasz: A pre-modern (ipar előtti, hagyományos) társadalmak II. szakasz: A korai átmeneti társadalmak (ipari forradalmak utáni időszak) III. szakasz: A késői átmeneti társadalmak IV. szakasz: A fejlett társadalmak (demográfiai átmenet utáni időszak) V. szakasz: Posztindusztriális (jövőbeli rendkívül fejlett) társadalmak
Migrációs modellek
Ernst Georg Ravenstein (1834-1913) német-brit geográfus, térképész, testnevelő The Laws of Migration (1885)
Ravenstein szerint:
A vándorlási elméletek és modellek alapvető feltételezései
A terület objektív meghatározó jegyei A terület objektív meghatározó jegyei Vándorlási elméletek, modellek csoportosítása (Jacqueline M. Desbarats, 1983 nyomán) Vándorlás hagyományos objektív modellek (pl. a gravitációs modell Zipf-1946; Stewart- 1948; Kant-1946; Hagerstrand-1957; Albrecht- 1972; Schweitzer-Müller-1979; és a push-pull modell Lee-1966; Nipper-1975; Cebula-1981; Mitchneck-1991) információ / értékelés A terület szubjektív meghatározó jegyei Vándorlás Viselkedésorientáltmodellek Rosemann-1971; Weichhart-1987; Wirth-1980; Tzshaschel-1986 A terület objektív meghatározó jegyei információ / értékelés A terület szubjektív meghatározó jegyei Vándorlás Kényszer-modellek Kreibich-1979; Ipsen-1981; Gans-1984; Cadwallader-1989
Gravitációs modell Isaac Newton (1642-1726) tömegvonzási modelljén (1687) alapul.
Push - pull modell Everett S. Lee (A Theory of Migration, 1966)
Viselkedésorientált-modell Kényszer-modell
Nemzetközi vándorlás
Jelentős nemzetközi vándorlások a múltban
Európai vándorlások az átmeneti- és újkőkorban Újkőkor (neolitikum, Kr.e. 5000-3000-ig, csiszolt kőszerszámok kora) Átmeneti kőkor (mezolitikum, Kr.e. 8000-5000-ig, domesztikáció fő időszaka)
Indoeurópai népek vándorlása (Kr.e. 4000 Kr.e. 1000)
A germán törzsek vándorlása (3 5.sz.)
A hunok (4 5. sz.) és avarok (6 7. sz.) vándorlása
A szlávok vándorlása (5 8.sz.)
Viking, arab és magyar vándorlások, kalandozások (9 10. sz.)
Mongol vándorlások / tatárjárások (13. sz.)
Szefárd zsidók: Az Ibériai-félszigetről elűzött zsidók nemcsak nevükben különböznek az askenázi zsidóságtól, hanem megőrizték nyelvüket, a judeospanyolt, saját szokásokat és irodalmat, liturgiát és zenei hagyományokat alakítottak ki, a babilóniai hagyományokhoz ragaszkodva. Askenázi zsidók: az európai zsidó közösség tagjai, akik anyanyelvükként a jiddis nyelvet beszélték. Leszármazottaik az összes zsidó népesség több mint 80%-át teszik ki.
Európaiak és ázsiaiak kivándorlása (1815 1914) 1815-1845: kivándorlás 100.000 fő / év, napóleoni háborúk utáni gazdasági recesszió, demográfiai átmenet 2.szakasza, népességnövekedés, Brit-szigetek., Skandinávia 1846-1881: kivándorlás 300.000-500.000 fő/év, főként nincstelen parasztok, városiak 1882-1914: kivándorlás 800.000 fő/év, (1910: 2 millió/év), Közép- és Dél-Európa
A zsidók deportálása
A németek deportálása
Tömeges deportálások a Szovjetunióban (1939 1953) ГУЛаг: Главное управление исправительно-трудовых лагерей
1945 utáni vándorlások Jelentős célterület Jelentős kibocsátó terület Gazdasági hátterű migráció 1960 előtt 1960 után Politikai hátterű migráció
Hindu-muszlim migrációk India és Pakisztán között 1947 után
Vendégmunkás migráció Európába(n) (1960-1990)
Nemzetközi migráció napjainkban
A Föld népesedésének két ellentétes folyamata és az ebből eredő migrációs nyomás fejlett országok fejlődő országok migrációs nyomás
A nemzetközi migráció növekedése
Nettó migráció (vándorlási különbözet, 2011)
A nemzetközi bevándorlók aránya az össznépességen belül (2013)
A globális vándorlások Földünk makrorégiói között
A globális vándorlások fő áramlatai ÉSZAK ÉSZAK DÉL DÉL DÉL ÉSZAK Észak Észak migr. folyosó Dél Dél migrációs folyosó Dél Észak migrációs folyosó ÉSZAK ÉSZAK ÉSZAK DÉL DÉL DÉL
Dél Észak irányú vándorlások Észak Észak irányú vándorlások
Dél Dél irányú vándorlások Észak Dél irányú vándorlások
Dél Észak irányú vándorlások Honnét? Hová? Észak Észak irányú vándorlások Dél Dél irányú vándorlások Észak Dél irányú vándorlások
Célterületek Legfontosabb kibocsátó területek Magasan képzett gazdasági migránsok Képzetlen szegénységi migránsok Számottevő belső, gazdasági migráció Gazdasági jellegű és szegénységi migrációk
Legtöbb menekültet befogadó országok Menekültek Legtöbb menekültet A menekültek származási országa (2007) Menekültek: 1980-ban 8,5 millió fő 1990-ben 17,0 millió fő 2011-ben 10,4 millió fő
Szíriai menekültek és az Iszlám Állam (ISIS) I S I S Syrian gov. Kurdish control I R A Q Katonai helyzet 2015. február 28-án
Az európai migráció
A migráció iránya
Európai migrációs mérlegek (1950-1993, millió fő) Régiók 1950-60 1960-70 1970-80 1980-89 1990-93 Össz. Kelet -4,0-1,9-1,1-2,3-2,3-11,6 Szovjetunió 0,0 0,1-0,4-0,4-1,3-2,0 Észak -0,0 0,1 0,2 0,2 0,2 0,7 Dél -2,9-3,1 0,6 1,6 0,7-3,1 Nyugat 4,2 5,1 2,5 2,5 3,9 18,2 Európa -2,7 0,3 1,9 1,6 1,1 2,2
A kelet-európai migráció legfontosabb kibocsátó- és célországai, 1950-1993 Kibocsátó ország NDK (1950-90) volt Jugoszlávia Kivándorló (ezer fő) Kivándorló (%) Célország Bevándorló (ezer fő) Bevándorló 5 275 37,3 NSZK 9 640 68,1 2 435 17,2 Izrael 1 150 8,1 Lengyelország 1 980 14,0 Törökország 930 6,6 (%) volt Szovjetunió 1 670 11,8 USA 700 4,9 Többi ország 2 800 19,7 Többi ország 1 740 12,3 Összesen 14 160 100,0 Összesen 14 160 100,0
A kelet-európai migráció legfontosabb okai 1950 után
A 20. század második felében lezajló vándorlások eredménye: külföldiek az Európai Gazdasági Térség országaiban(2006)
Az Európai Gazdasági Térség külföldön született népessége (2014)
Az Európai Gazdasági Térségbe irányuló migrációban leginkább érintett küldő régiók
Az Európai Gazdasági Térségbe irányuló migrációban leginkább érintett küldő régiók A külföldön nyilvántartott menekültek száma a legnagyobb kibocsátó nyugat- és délázsiai országok szerint (2007 2015) 5000000 4500000 4000000 3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 Szíria Afganisztán Irak Pakisztán 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 Az EGT területén néhány kibocsátó országból menedékkérelmet benyújtók számának változása (2014. január 2015. augusztus) Szíriaiak Irakiak Afganisztániak Pakisztániak Eritreaiak Szerbiaiak-koszovóiak 0 2007 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Spanyol-marokkói határ (Melilla) Görög-török határ Bolgár-török határ Magyar-szerb határ
Az Európai Gazdasági Térségbe irányuló migráció legfőbb útvonalai Görög török határzár Bolgár török határzár 2014 első fele 2015 első fele
Az Európai Gazdasági Térségbe irányuló migráció legfőbb útvonalai Az EGT felé irányuló nemzetközi migráció fő útvonalai (2014 2015)
Az Európai Gazdasági Térségbe irányuló migrációban leginkább érintett fogadó régiók szíriaiak irakiak afganisztániak pakisztániak 1,2 millió menedékkérelem: egy személyt útközben, az EU területén több tagállamban is regisztrálhattak. Emiatt a ténylegesen menedéket kérők száma lényegesen alacsonyabb.
Az Európai Gazdasági Térségbe irányuló migrációban leginkább érintett fogadó régiók
Az Európai Gazdasági Térségbe irányuló migrációban leginkább érintett fogadó régiók
Hazánkat, a Kárpát-medencét érintő nemzetközi migráció
A hazánkat érintő főbb nemzetközi migrációk (9 21.sz.)
A középkori szász-német, vlach-román, ruszin és szerb betelepülés-betelepítés
A középkori szász - német betelepülés-betelepítés
A középkori vlach - román betelepülés-betelepítés
Bécs Buda Nándorfehérvár
1735 A zsidó lakosság nagyobb arányú beköltözése Magyarországra (18 19. sz.) 1825 1880 1910
Kivándorlás Magyarországról a tengerentúlra (1899 1913)
A Magyarországot érintő ki- és bevándorlás (1925 1941)
Főbb nemzetközi migrációk 1918 és 1956 között
Ki- és bevándorlás Magyarországon (1963-1992) Főbb nemzetközi migrációk 1989 után
A szomszédos országokból Magyarországra érkező bevándorlók (1990 2011)
2001-2008
Az EU tagállamaiban élő magyar állampolgárok (230 ezer fő) megoszlása országok szerint (2012)
A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságúak (1995-2015) 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 250 000 200 000 Ausztrália és Óceánia Afrika Amerika Ázsia Európa 90 000 80 000 70 000 60 000 Románia Szerbia Ukrajna Szlovákia 150 000 50 000 40 000 30 000 100 000 20 000 10 000 50 000 0 0 Román, szerb, ukrán és szlovák állampolgárságúak számának változása Magyarországon (1995-2015) (Csökkenés= az erdélyi, délvidéki és kárpátaljai magyarok tömeges magyar állampolgárrá válása + továbbköltözés Nyugatra.)
Külföldi állampolgárok aránya járásonként (%-ban) 2001 2011 2001 Szerb állampolgárok 2011 2001 Román állampolgárok 2011 Kincses Á. 2014. Területi Statisztika 54 (5) 2001 Osztrák állampolgárok 2011 2001 Ukrán állampolgárok 2011 2001 Német állampolgárok 2011 2001 Szlovák állampolgárok 2011
Pozsony Pozsony és Kassa szuburbanizációjának hatása a határvidék magyar oldalán Kassa Államhatárt átlépő (formailag nemzetközi migrációnak, valójában ingázásnak számító) városkörnyéki fejlődés a magyar-szlovák és a magyar-román határvidéken Arad, Nagyvárad és Szatmárnémeti szuburbanizációjának hatása a határvidék magyar oldalán Szatmárnémeti Nagyvárad Pozsonyiak lakóparkja Rajkán Arad
200000 Magyarországon menedéket kérők száma (2003-2015) 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Belföldi vándorlás
Belső (belföldi) vándorlás:
A mobilitási átmenet modellje (Zelinsky) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 I II III IV V tengeren túli kivándorlás falu-város vándorlás városok közötti, városokon belüli vándorlás különböző területi mozgások (cirkulációk) I. szakasz: A pre-modern (ipar előtti, hagyományos) társadalmak II. szakasz: A korai átmeneti társadalmak (ipari forradalmak utáni időszak) III. szakasz: A késői átmeneti társadalmak IV. szakasz: A fejlett társadalmak (demográfiai átmenet utáni időszak) V. szakasz: Posztindusztriális (jövőbeli rendkívül fejlett) társadalmak
Belső (interregionális) vándorlás
Franciaország Anglia Belső (interregionális) vándorlás Németország Olaszország Oroszország Spanyolország Moszkva odavándorló elvándorló
A belföldi migráció főbb magyarországi vonatkozásai
A belső vándorlás mérlege Magyarországon (1910) Budapest népességszámának változása (1870-2014) 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0
Budapest népességszámának változása (1870-2014) 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0
Az állandó vándorlás ezer lakosra jutó mérlege Budapesten, a többi városban és a községekben (1960 1993)
1990-2011 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet évi átlaga 2000-2012 1990-1997
Az állandó vándorlás mérlege Budapesten, a többi városban és a községekben (1990 2014) 30 000 25 000 20 000 Budapest többi város község 15 000 10 000 5 000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014-5 000-10 000-15 000-20 000
ngázás: Az érintett személynek más településen van a lakóhelye és a munkahelye. Ez a mozgás nem jár lakóhely változtatással.
A NÉPESSÉG TÉRBELI ELOSZLÁSA
A népesség eloszlásának modellje (Boustedt, Olaf 1975)
A népességi súlypontszámítás és ábrázolás
A népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezők
1. Természetföldrajzi tényezők Föld népsűrűsége a tengerparttól való távolság szerint, egyetlen ideális kontinensre számítva (Hambloch, Hermann (1966) szerint.
A népesség megoszlása tengerszint feletti magasság szerint
2. Társadalmi-gazdasági tényezők
A népsűrűség számítása Nyers (vagy aritmetikus) népsűrűség (Arithmetic density): össznépesség/összterület (fő/km²) Fiziológiai népsűrűség (Physiological density): össznépesség/mezőgazdaságilag művelt területek Mezőgazdasági népsűrűség (Agricultural density): mezőgazdasági foglalkoztatottak és családtagjaik/mezőgazdaságilag művelt területek Nettó népsűrűség: a település össznépessége/a település belterülete Arealitási mutató, koefficiens: összterület/össznépesség (egy lakosra jutó terület nagysága) Urbanitás/ruralitás index: a városias és falusias térségek megkülönböztetésére
A népsűrűség eltérései a Földön (2013) fő/km 2 Ázsia 71,0 Európa 69,6 Afrika 36,7 Észak-Amerika 17,9 Latin-Amerika 32,1 Óceánia 4,5 FÖLD 49,0
A Föld népsűrűsége (2015)
A Föld népsűrűsége (2012) régiók szerint
A Föld népsűrűsége (2012)
A Föld népsűrűsége
Népsűrűség a Kárpát-Pannon-térségben (2011) Brno Ungvár Bécs Pozsony Miskolc Grác Győr Budapest Debrecen Kolozsvár Zágráb Pécs Szeged Temesvár Újvidék Belgrád Bukarest
Magyarország népsűrűsége (2013) Miskolc Győr BUDAPEST Debrecen Szeged Pécs
A népsűrűség jelentette gondok
A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE
A NÉPESSÉG NEMI ÖSSZETÉTELE
Nemek arányának kifejezése: Nemek szerinti megoszlás (sex structure, %-ban kifejezve) Nemi arány (sex ratio): Maszkulinitási arány (masculinity ratio: 1000 nőre jutó férfiak száma) Feminitási arány (feminity ratio: 1000 férfira jutó nők száma) Maszkulinitási index (1000 lakosra jutó férfiak száma) Feminitási index (1000 lakosra jutó nők száma)
A nemek arányát befolyásoló tényezők Észtország természetes fogyás, elöregedés, nagy nőtöbblet
Patriarchális családmodell (nők csekély megbecsülése) Magasabb természetes szaporodás Matriarchális családmodell (nők nagyobb megbecsülése) Alacsonyabb természetes szaporodás
Bahrein nagy számú férfi vendégmunkás
Eltérések (2001, 2011)
A nemek aránya (2014) Kék-lila árnyalatai: nőtöbblet, piros árnyalatai: férfitöbblet, fehér: hozzávetőleges nemi egyensúly
Egy nőre jutó férfiak száma (maszkulinitási arány) a teljes népességben, 2013
Egy nőre jutó férfiak száma (maszkulinitási arány) a 65 év feletti népességben, 2013
Egy nőre jutó férfiak száma Európában (2012) Piros árnyalatai: jelentős férfihiány Zöld árnyalatai: Kiegyensúlyozott nemi arány
Feminitási arány (1000 férfira jutó nők számának) változása Magyarország mai területén (1870-2011) 1106 2011
A NÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELE
A kormegoszlást befolyásoló tényezők
Tartalmi korcsoportosítások
A népesség kormegoszlásának meghatározása
Magyarország népességének átlagéletkora nemek szerint (1870-2011) 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 férfiak nők teljes népesség 5,0 0,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011
A világ népességének medián kora (1950, 2010)
Eltartási (korfüggőségi) mutatók (Zárójelben Miskolcra vonatkoztatva az adatok 2011-ből) http://www.newgeography.com/content/002474-six-adults-and-one-child-china
Teljes eltartási (korfüggőségi) arány néhány kiválasztott országban (1970-2050)
Gyermek- és időskorúak eltartási (korfüggőségi) arányai az Európai Unióban (2012)
80 Eltartási (korfüggőségi) mutatók Magyarországon 70 60 50 gyermekkorúak eltartási mutatója 40 időskorúak eltartási mutatója 30 20 gyermek- és időskorúak eltartási mutatója 10 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011 100 felnőtt (produktív) korúra (15-64 évesre) jutó gyermek (0-14 éves) és időskorúak (65 éves és idősebb) száma
Születéskor várható átlagos élettartam (Life expectancy at birth) Az élveszületések halálozási életkorának átlaga. (Föld: nők 68,1 év, férfiak 63,5 év) Kiszámításának kiindulópontja a népesség tagjainak korspecifikus halálozási arányszáma. A várható élettartam eltéréseivel kapcsolatba hozható tényezők a következők: családtörténet, családi állapot, gazdasági helyzet, testalkat, mozgás, étrend, élvezeti cikkek (pl. cigaretta, alkohol) fogyasztása, betegségre való hajlam, végzettség, környezet, alvás, éghajlat és közegészségügy.
FÉRFIAK NŐK
Korfa: a népesség kormegoszlásának grafikus ábrázolása (hisztogram) Progresszív népesség Stacioner népesség Regresszív népesség 1869 Magyarország mai területén élt népesség korfája 80-75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 2010 00 00 00 00 0 00 00 00 00
A korszerkezet torzulásának negatív következményei
A NÉPESSÉG CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINTI ÖSSZETÉTELE
Család: házastársi/élettársi illetve vérségi kapcsolatban élők kis csoportja. Funkciói: gazdasági (termelés-fogyasztás), reprodukciós, pszichológiai (érzelmi kapcsolat, pszichés védelem), szocializációs (gyermek nevelés) Családi állapot (az élet során szerzett tulajdonság): Jogilag (de jure) 1. Házasok (férjezettek, nősek) 2. Egyedülállók: hajadonok és nőtlenek elváltak özvegyek Ténylegesen (de facto) 1. Együtt élők: Házasok (házastársukkal élnek együtt) Nem házasok (nem törvényes házastársukkal élnek együtt) 2. Egyedül élők nem él együtt (esetleg családi állapot szerint megkülönböztetve)
Magyarország népessége családi állapot szerint (%-ban, 1870-2011) férfiak nők
1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 1000 lakosra jutó házasságkötések és válások száma Magyarországon (1949 2014) 14,0 12,0 házasségkötés/ezer fő 10,0 válás/ezer fő 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
Ezer 15 éves és idősebb nem házasra jutó házasságkötés Magyarországon (1941 1998) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 férfira nőre
A házasságot kötöttek átlagos életkora Magyarországon (1930 1998) 35 30 25 20 15 10 5 0 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 férfi nő
1000 lakosra jutó házasságkötések száma Magyarországon (2012) H= 3,6
A házasságok 1000 lakosra jutó mérlege Magyarországon (1930 2011)
A házasságok megszűnése (1000 házasságkötésre) Magyarországon (1930 1998) 2000 1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 halál által megszünt válás által megszünt összes megszünt
1000 lakosra jutó házasságkötések és válások száma Magyarországon (1900 2014) 14,0 12,0 10,0 1000 lakosra jutó házasságkötés 1000 lakosra jutó válás 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 1900 1910 1920 1930 1941 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2014
14,0 1000 lakosra jutó házasságkötések és válások száma Magyarországon (1949 2014) 12,0 10,0 1000 lakosra jutó házasságkötés 1000 lakosra jutó válás 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
1000 lakosra jutó válások száma Magyarországon (2012) H= 2,2
A NÉPESSÉG EMBERFAJTÁK, NYELVEK SZERINTI ÖSSZETÉTELE
Rassz (emberfajta): Homo sapiens sapiens egyetlen faj több egyenrangú fajtára, rasszra különült el az evolúció során Kialakulásuk oka: A Föld népességének becsült megoszlása nagyrasszok szerint:
A népesség megoszlása bőrszín szerint világrészenként
Az emberfajták elterjedése
Nagyrassz Rasszcsoport Rassz EUROPID Crômagnonid Nordoid Mediterrán Ny-, Köz.-, K-Med.(Orientalo-indid) Sötét színkomp.,rövidfejűek Lappid Alpi Dinári Armenid Pamíri NEGRID Europid-negrid Etiopid Nilotid Negrid Szudanid Paleonegrid Bantuid Pigmid Bambutid Negritid (Andamanid, Aétid) Koiszanid Khoid (busman) Sanid (hottentotta) Negro-ausztralid Melanézid VEDDO- Déli Ausztralid AUSZTRALID Tasmanid Veddid Északi Ainuid Europid-ausztralid Indomelanid
Nagyrassz Rasszcsoport Rassz MONGOLID Mongolid Bajkáli Szinid Szajáni É-Mongolid D-Mongolid Amerindid É-Amerikai D-Amerikai Eszkimid Mongolid-ausztralid Europid-Mongolid Polinezid Urali Turanid Jenyiszeji Újkori keverékfajták: Mongolid + europid = mesztic Europid + negrid = mulatt Mongolid + negrid = zambó
Földünk emberfajtái
Földünk népességének nyelvek szerinti megoszlása 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Második nyelvként (millió fő) Anyanyelvként (millió fő) nyelv Anyanyelvként Második nyelvként Összesen beszélik (millió fő) (millió fő) (millió fő) Angol 328 1472 1800 Kínai köznyelv 1213 130 1343 Hindi 570 400 970 Spanyol 329 221 550 Orosz 144 156 300 Arab 221 39 260 Bengáli 203 50 253 Portugál 220 10 230 Japán 122 8 130 Német 90 38 128 Francia 67 61 128 Pandzsábi 109 11 120 Koreai 66 12 78
A világ nyelveinek genealógiai csoportosítása Nyelvcsalád csoport Nyelvcsalád csoport Indoeurópai (46,3%) Kaukázusi Baszk Afroázsiai (Sémi-hámi) (6%) Szudán-guineai Nílusi Niger-Kongói (Bantu) (7%) Koiszan Urali (0,3%) albán balti germán görög indo-árja iráni kelta örmény szláv újlatin berber kusita sémi Finn Szamojéd Ugor Altáji (2,8%) Koreai (1,2%) Japán (2%) Sino (kínai)-tibeti (20,2%) Ausztroázsiai (1,6%) Türk Mongol Mandzsu-Tunguz Kínai Thai-dzsuan Miaó-jaó Tibet-burmai Vietnami Mon-khmer Munda Dravida (3,7%) Ausztronéz (Maláj-Polinéz) Indonéziai (5,1%) Polinéziai Melanéziai Mikronéziai Pápua Ausztráliai Paleo-szibériai Eszkimó-aleut Indián
A világ nyelvcsaládjai Indoeurópai (46,3%) Sino (kínai)-tibeti (20,2%) Niger-Kongói (Bantu) (7,0%) Afroázsiai (Sémi-hámi) (6,0%) Ausztronéz (Maláj-Polinéz) (5,1%) Dravida (3,7%) Altáji (2,8%) Japán (2,0%)
A Föld nyelvi kartodiagramja (1979)
A közigazgatásban és az üzleti életben dominánsan alkalmazott nyelvek
A NÉPESSÉG ÁLLAMPOLGÁRSÁG, VALLÁS SZERINTI ÖSSZETÉTELE
A népesség állampolgársága
Németország Külföldiek 2014: 10,1% 2014: 8,2 millió (10,1%) külföldi (1,5 m török, 670 e lengyel, 570 e olasz, 355 e román, 29 e görög)
Svájc Külföldiek Ausztria
A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságúak (1995-2015) 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 250 000 200 000 Ausztrália és Óceánia Afrika Amerika Ázsia Európa 90 000 80 000 70 000 60 000 Románia Szerbia Ukrajna Szlovákia 150 000 50 000 40 000 30 000 100 000 20 000 10 000 50 000 0 0 Román, szerb, ukrán és szlovák állampolgárságúak számának változása Magyarországon (1995-2015) (Csökkenés= az erdélyi, délvidéki és kárpátaljai magyarok tömeges magyar állampolgárrá válása + továbbköltözés Nyugatra.)
Külföldi állampolgárok aránya járásonként (%-ban) 2001 2011 2001 Szerb állampolgárok 2011 2001 Román állampolgárok 2011 Kincses Á. 2014. Területi Statisztika 54 (5) 2001 Osztrák állampolgárok 2011 2001 Ukrán állampolgárok 2011 2001 Német állampolgárok 2011 2001 Szlovák állampolgárok 2011
A népesség vallási összetétele
A vallások fejlettségi fokozatai:
Vallásrendszerek:
A Világ népességének vallásossága
A népesség megoszlása vallás szerint világrészenként, 1993
A népesség megoszlása vallás szerint világrészenként, 1993
A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA, FOGLALKOZÁSA
Gazdasági aktivitás Gazdaságilag aktívak (economically active population) munkaerő-állomány (labor force): Aktív keresők (foglalkoztatottak - employed) Kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkezők Munkanélküliek Függetlenül attól, hogy részesülnek-e munkanélküli segélyben, vagy szerepelnek-e a munkanélküli nyilvántartásban, azok a személyek, akik állást kereső munkanélküliek, ill. akik első ízben elhelyezkedni kívánók Gazdaságilag inaktívak (economically inactive population): Inaktív keresők Azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek (pl. nyugdíjasok, munkaképtelenek, GYED-GYES ellátásban részesülők) Eltartottak Akik nem taroznak az előbbiekben felsoroltakhoz, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik (pl. aktív kor alattiak, aktív kor fölötti tanulók, egyetemi hallgatók, háztartásbeliek)
Aktív/inaktív népesség egymáshoz való viszonya Demográfiai tényezők: Társadalmi-kulturális tényezők: Jogi tényezők: Gazdasági tényezők: Gazdaság szerkezete:
, 2013
Az aktív keresők aránya a 15 éves és idősebb nők körében
A munkanélküliségi ráta a Föld országaiban (2013)
Munkanélküliség a 15-74 éves korúak körében az EU és TR területén (2012)
A 15-74 éves népesség megoszlása Magyarországon gazdasági aktivitás szerint (1998-2014) A munkanélküliségi és foglalkoztatási ráta változása Magyarországon (1998-2014) 9 000,0 60,0 8 000,0 7 000,0 50,0 6 000,0 40,0 5 000,0 4 000,0 3 000,0 Gazdaságilag inaktívak Munkanélküliek Foglalkoztatottak 30,0 20,0 Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási ráta 2 000,0 10,0 1 000,0 0,0 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 0,0 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014
80 70 60 50 40 30 20 Férfiak és nők gazdasági aktivitása Magyarország mai területén (1870-2001) FÉRFIAK aktív kereső inaktív kereső eltartott munkanélküli 10 0 90 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 80 70 NŐK 60 aktív kereső 50 inaktív kereső 40 eltartott 30 munkanélküli 20 10 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000
15 64 évesek foglalkoztatási rátája (2013)
100 foglalkoztatottra jutó munkanélküli (2011)
A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből (2013. dec.20.)
Munkanélküliségi ráta (2013. január)
100 foglalkoztatottra jutó inaktív (2011)
100 foglalkoztatottra jutó eltartott (2011)
Foglalkozási szerkezet Fogalma: Az alapvető szektorok (Clark, C. és Fourastié, J. szerint): 1. Primer (nyersanyag-termelő) szektor: pl. mező-, erdőgazdaság, bányászat 2. Szekunder (feldolgozó) szektor: pl. energetika, feldolgozóipar, építőipar 3. Tercier (szolgáltató) szektor: 3.1. Gazdasági /termelő/ szolgáltatások (pl. kereskedelem, idegenforgalom, közlekedés, hírközlés, pénzügy), 3.2. Társadalmi /nemtermelő/ szolgáltatások (pl. közigazgatás, oktatás, egészségügy, kultúra) A magas szellemi tevékenységet igénylő részeinek kiválása: 4. Kvaterner (tudás) szektor (pl. információ tárolása, továbbítása, tudományos kutatás és fejlesztés tevékenységei)
Colin Clark (1905-1989) brit-ausztrál közgazdász, a szektor modell leírója, a GNP mint mutató úttörője Colin Clark's sector model of an economy undergoing technological change. In later stages, the Quaternary sector of the economy grows.
Ipari forradalomtól kezdődően zajlik Első fázis: Második fázis: Harmadik fázis: Negyedik fázis: Foglalkozási átrétegződés
A foglalkozási átrétegződés menete a Földön (1800-2100) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Szekunder Tercier Primer 1800 1950 2100
A mezőgazdaságban dolgozók aránya a Föld országaiban (2013)
Az iparban dolgozók aránya a Föld országaiban (2013)
A szolgáltatásban dolgozók aránya a Föld országaiban (2013)
Az aktív keresők foglalkozási szerkezete és az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (2012)
A foglalkozási átrétegződés menete Magyarországon a 20. század második felében 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1949 1960 1970 1980 1990 1999 Szekunder Tercier Primer
A foglalkoztatottak gazdasági szektorok szerinti megoszlása Magyarországon (1998-2014) 100% 90% 80% 70% 58,3% 64,9% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1998 34,3% 7,4% 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 tercier szekunder primer 30,5% 4,6%
100 foglalkoztatott közül a mezőgazdaságiak száma (2011)
100 foglalkoztatott közül az ipariak, építőipariak száma (2011)
100 foglalkoztatott közül a vezetők, értelmiségiek száma (2011)
A NÉPESSÉG KULTURÁLIS HELYZETE, TÁRSADALMI TAGOZÓDÁSA
Hogyan vizsgálják? A népesség kulturális helyzete
Írni-olvasni tudók aránya a Föld országaiban (2011)
A 15 éves és idősebb népesség írni olvasni tudása
Tisztított iskolázottsági mutatók
Iskolázási arány 1992-ben
A középfokú iskolai végzettség tekintetében megfigyelhető különbségek a férfiak és nők között
A népesség legmagasabb iskolai végzettsége Magyarországon (1960 2011) 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 Legalább általános iskola 8. évfolyam (15 évesnél idősebbek) Legalább érettségi (18 évesnél idősebbek) Egyetemi, főiskolai oklevél (25 évesnél idősebbek) 0,0 1960 1970 1980 1990 2001 2011
A népesség legmagasabb iskolai végzettsége Magyarországon (korcsoportok szerint, 2011) 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 Legalább általános iskola 8. évfolyam Legalább érettségi 40,0 30,0 20,0 Egyetemi, főiskolai oklevél 10,0 0,0 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 74 75
A 15 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola 8. osztályát elvégzettek aránya (2011)
Hátrányos helyzetű tanulók aránya az általános iskolákban (2013/2014-es tanévben) %
A magát cigány nemzetiségűnek (is) valló népesség aránya (2011)
A 18 éves és idősebb népességből legalább érettségizettek aránya (2011)
Felsőfokú iskolai végzettségűek a végzettség jellege szerint 1930-1994 (1000 főre)
A népesség társadalmi tagozódása Szociológia: Szociálgeográfia: Társadalmi státusz:
A társadalmi státusz felbontása (Kolosi T. 1984)
Társadalmi státusz dimenziói: A társadalmi státusz legfőbb formálói:
Társadalmi réteg: Társadalmi rétegződés: Társadalmi mobilitás:
Társadalmi mobilitás egyik fontos tényezője az életkor A családi életciklus modell: A társadalmi mobilitás intenzitása és az egyén mobilitási esélyei alapján: 1. Nyitott társadalom 2. Zárt társadalom
GAZDASÁGI FEJLETTSÉG, ÉLETSZÍNVONAL
Gazdasági fejlettség és a népesség életszínvonala Gazdasági fejlettség függ: Nemzeti vagyon mennyisége Munkaerő fejlettsége Természeti erőforrások gazdagsága Politikai társadalmi viszonyok fejlettsége mérésére: Bruttó hazai termék GDP $ (egy területen, adott idő alatt előállított végső felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke) Bruttó nemzeti termék GNP $ (a bruttó hazai termékből (GDP) levonjuk a hazai devizakülföldiek teljesítményét, és hozzáadjuk a hazai állampolgárok és vállalatok külföldön szerzett jövedelmét) Életszínvonal ( életkörülmény) népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban mérése: Egy főre jutó GDP vagy GNP ill. PPP (vásárlóerő paritás = egységnyi pénzmennyiségből mennyi áru v. szolgáltatás vásárolható) Human Development Index (HDI) Életkörülmény (objektív életminőség) életszínvonal + adott társadalom jog és szokásrendje politikai-gazdasági stabilitás mutatói (infrastruktúra, pl. lakásviszonyok, közlekedés stb.) környezet állapota és még sok minden más is Életminőség Objektív életminőség (jó életfeltételeket értenek, így a jövedelem, a lakáskörülmények, a munkakörülmények, a családi és a szociális kapcsolatok, az egészség, a társadalmi és a politikai részvétel, stb. ) Szubjektív életminőség (az érintett saját közérzetét jelenti, ennek kognitív dimenziója: az elégedettség, affektív dimenziója: az érzet)
Egy főre jutó GDP a Föld országaiban (2013, PPP: vásárlóerő paritás alapján számítva) PPP: purchasing power parity
A Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapján N W E S Countries ( '98) szegény országok közepes en fejlett országok tehetős országok gazdag országok szuper gazdag államok 0000 0 10000 20000 Kilometers
Human Development Index (HDI) A emberi fejlettségi index (Human Development Index, rövidítése: HDI) egy mutatószám, amely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. A HDI-t az ENSZ már több, mint két és fél évtizede publikálja, melynek alapkoncepciója a kezdetek óta változatlan, de a konkrét számítási módban többször történt változás. Az ENSZ tagállamait minden évben rangsorolják a HDI szerint. A HDI 3 összetevőn alapul: hosszú és egészséges élet, amelyet a születéskor várható élettartam értékén keresztül ragad meg; oktatásban megszerzett tudás, amelyet a 15 éven felüliek írni-olvasni tudása (kétharmados súllyal), valamint a kombinált iskolázottsági arány (alap-, közép- és felsőfokú iskolázottság összevont mutatója) (egyharmados súllyal) segítségével mér. Ez utóbbi a megfelelő korosztály teljes létszámához viszonyítja az oktatásban részesülők számát a 3 szinten; tisztességes életszínvonal, amelyet a vásárlóerőparitáson (PPP) dollárban számított bruttó hazai termékkel (GDP) mér egy főre jutó GDP-ben kifejezve.