TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ SPECIÁLIS CSOPORTOK JOGVÉDELME Béres Zoltán ellátottjogi képviselő 2014. Április 11..
Neked és nekem, mindkettőnknek vannak érdemeink, értékeink és emberi méltóságunk. Elfogadom önmagam úgy, amilyen vagyok, és elfogadlak téged is olyannak, amilyen vagy. Ez inkább lényegi, mint viselkedésbeli megállapodás. Időnként előfordulhat, hogy nem tetszik, amit csinálsz. Téged azonban, személyedben mindig elfogadlak. Ez azt jelenti, hogy emberi lényed tökéletesen rendben van nálam, bár a viselkedésed visszatetsző lehet. Nem állok feletted, és te nem állsz felettem. Egy szinten vagyunk, mint emberek. Ez igaz akkor is, ha teljesítményünk vagy műveltségünk különbözik. Ez akkor is igaz, ha különböző korúak, fajtájúak vagy vallásúak vagyunk. (Hemfelt)
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát. Az egészség nem csupán cél, hanem egy erőforrás, melyet a mindennapokban használunk. Egészség Fogalma Általános meghatározás szerint az egészség az ember bármely szempontból vizsgált általános állapota, illetve szervezetének funkcionális- és anyagcsere hatékonysága. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát. Az egészség nem csupán cél, hanem egy erőforrás, melyet a mindennapokban használunk.
Az egészség csak akkor fenntartható ha annak összes dimenziója kielégítő szinten működik: 1. biológiai egészség: testünk megfelelő működése 2. lelki egészség: világnézetünk, erkölcsi alapelveink, tudatunk nyugalma és a belső béke 3. mentális egészség: tiszta, racionális és logikus gondolkodás 4. érzelmi egészség: az érzések felismerése, megélése és kifejezése 5. szociális egészség: embertársainkkal megfelelő kapcsolatok kialakítása
Az emberi agy működésének diszfunkciói, a valósághoz való viszony torzulási mutatják.
A szenvedélybetegek és hajléktalanok mint speciális csoport. Szenvedélybetegségek A droghatások típusai Mesterséges kémiai megerősítők használata rendellenes szerhasználat - abúzus A mesterséges kémiai megerősítők kellemes hatást idéznek elő vagy megszüntetnek kellemetlen állapotokat (pozitív, ill. negatív megerősítők) Másík hatástípus, amikor a drogok kellemetlen állapotot okoznak drogok averzív hatása. Az averzív hatás fontos szerepet kap a kerülés-tanulásban. Ez egy olyan szocializációs folyamat, amelynek során megtanulunk elkerülni egyes kémiai szereket vagy szerkombinációkat. A harmadik hatástípus a diszkriminatív droghatás.- A drogok képesek arra, hogy hatásuk alapján a többi drog közül kiválasszák a legmegfelelőbbet. Negyedik típus, amikor a droghatás környezeti és belső ingerekre kondicionálódik. Ilyenkor neutrális tárgyak, érzések is kiválthatják a drogéhséget vagy drogélményt. A megszokott környezetben az ugyanolyan dózisú drog hatása gyengébb, mint ismeretlen környezetben.
Addikció A mesterséges kémiai szerek jelentősége abban rejlik, hogy idővel kiszorítják a fogyasztó életéből a természetes eufórizáló hatásokat.pl. csökken az igény a sportolásra, szexuális aktivitásra, az élettevékenység teljesen beszűkülhet. Ha a drog beszerzésére és elfogyasztására szánt idő uralja az ébren töltött idő jelentős részét, a rendszeres fogyasztás egyik fontos következménye az addikció azaz hozzászokás. Az addikció toleranciával, dependenciával járhat együtt. A drogok felosztása Három nagy típus: Pszicho-stimulánsok: kokain, amfetaminok és nikotin Hallucinogének: LSD, hallucinogén amfetaminok (MDA) A központi idegrendszer depresszívumai: alkohol, opioidok, benzodiazepinek és barbiturátok
Viselkedési addikciók: Kóros szokások, impulzuskontroll zavarok E viselkedészavarok lényege a következő: A/ A beteg képtelen ellenállni olyan impulzusnak, késztetésnek, amelynek végrehajtás önmagára vagy másokra veszélyes. B/ Az aktus előtt fokozódó feszültéség és aktiválódás észlelhető. C/ A cselekmény végrehajtás oldja a feszültséget, átmenetileg örömöt, kielégülést okoz. D/ A cselekmény után megbánás, bűntudat jelentkezik. Kóros játékszenvedély Gyakran társul alkohol és drogdependenciával, ill. depresszóval. Tünetek: A betegség lényege a kockázatmegítélés zavara, feltáételen hit a biztos szisztémában. Szenvedélyük megnyilvánulásának jellegzetes fázisai vannak: a betegek a játék előtt fokozódó késztetést, feszültséget éreznek, a játék alatt örömérzést, izgalmat, transzerű állapotot, végül a veszteség miatt erős bűntudat gyötri őket. Nyerés közben képtelenek abbahagyni a játékot, ha vesztésre állnak, veszteségüket mindenképpen visszaakarják szerezni. A késztetésnek nagyon nehezen tudnak ellenállni és több hónapos vagy éves absztinencia után is visszaeshetnek. A játékszenvedélyhez sok rituálé tartozik, amely a kényszerbetegséggel mutat rokonságot, ugyanakkor sokban hasonlít az alkohol és szerhasználathoz. más
A problémás droghasználó személyisége Sérült, megzavart, késleltetett személyiségfejlődés. A drogfüggővé váló egyén alapvető feladatok, konfliktusok megoldatlansága miatt nem képes érett felnőtt identitás kialakítására. Személyisége a serdülőkornak megfelelő fejlettségi fokon működik, de bizonyos helyzetekben ennél korábbi szintre regrediálhat. személyisége megreked az önállóságigény és az identitáskeresés kamaszkorra jellemző szintjén. A köv. területeken igazán szembetűnő elmaradásuk: kommunikáció kapcsolatteremtés, kötődés empátia intimitás másokba és a jövőbe vetett bizalom önkifejezés önismeret, önértékelés, énkép stresszkezelés önérvényesítés másokkal való kooperáció
Drogtípus és személyiség Egyes feltételezések szerint nem véletlen, hogy melyik fogyasztó melyik szert preferálja, és melyik anyagtól válik függővé. A függőség, a szimbiotikus kapcsolat nagy valószínűséggel ahhoz a droghoz kötődik majd, amely a leginkább választ ad a használó speciális problematikájára. Azok az egyének, akik (néhány példa) számára megoldhatatlan feladatot jelent destruktív indulataik és állandósul konfliktusaik kezelése heroint választják depresszióval küzdenek, a kényszeres evők dinamizáló, eurforizáló hatású kokaint vagy amfetamin-származékokat fogyasztják a serdülőkor tipikus problémáira (gátoltság, szorongás, kisebbrendűségi érzés) marihuana, Ecstasy
A DROGFOGYASZTÁS HATÁSA A SZEMÉLYISÉGÁLLAPOTRA A drogfogyasztás öngyógyítási kísérletként is értelmezhető nem orvos, pszichoterápia, hanem drogok segítségével próbálja enyhíteni tüneteit. évek, esetleg évtizedek eshetnek ki a fogyasztó életéből úgy, hogy azokat kizárólag a droggal összefüggő tevékenységek, kapcsolatok uralják a személyiségfejlődésben stagnálás vagy visszafejlődés tapasztalható. A droghasználattal összefüggésben kialakuló pszichés zavarok közül: a világtól és saját magától való elidegenedés, bizonyos fokú mentális és emocionális leépülés, a motiváció elégtelensége, az önkontrollfunkció hanyatlása, a depresszió, az öngyilkossági tematika és az elmebetegség megjelenése említendő. Fizikai hanyatlás: fogyás, a kondíció romlása, csökkent immunműködés, az emésztőrendszer betegségei, a nehezen gyógyuló sebek, gyulladások, a fogak és a haj kihullása, a szex. érdeklődés hiánya.
A drogkarrier lehetséges kimenetelei Szer- vagy tünetváltás: Tünetváltás történik: a szerfüggőség és droghasználat megszűnik, de a személyiség alapvető problematikája érintetlen marad, és ez új tünetben, új patológiában nyilvánul meg. tartós depresszió, pszichotikus epizód, önkárosító bontakozhat ki. A drogos családok jellemzői: családon belüli merev, idejétmúlt érintkezési formák állandó minősítések, címkézések kettős kötődés duble bind a drogos és a másik nemű szülő között (Az apa-anya-gyermek hármas egysége nem jön létre, mert valamelyik szülő megakadályozza. Többnyire az apa reked ki, az anya ambivalens módon viszonyul a gyerekéhez.) szokatlan kapcsolat az azonos nemű szülővel (Látszólag haragszanak egymásra, de valójában mindketten attól szenvednek, h. nem tudják a másik elismerését megszerezni.) örömtelenség szexuális problémák a szülőknél szenvedélyszerű viselkedés több generáción át a konfliktusok nyersebb formában jelennek meg az anyák nevelési stratégiája a csecsemőkori állapotot tartja fenn
Hajléktalanság Pszichológiai, mentálhigiénés megközelítés együttélés kiscsoportjaiból és/vagy a személyiségből eredő okok a hajléktalanság korai előzményei (szülő elvesztése, család széthullása) hajléktalanság személyiségfejlődés szerepek elveszítése önbizalom és önbecsülés vesztés Hajléktalanság és devianciák mentális betegségek alkohol- és drogabúzus házassági vagy családi problémák (erőszak, szenvedélybetegség, akut konfliktushelyzetek) gyakori a pszichiátriai zavarok öngyilkosság szuicid kísérletek alkohol- és drogfüggőség szexuális devianciák, prostitúció kriminalitás
Kapcsolathálózati megközelítés családi kapcsolatok hajléktalan-hajléktalan kapcsolatok (haver) hajléktalan-nem hajléktalan kapcsolatok magányosak (nő/férfi) 4/5-e egyedül él A társadalmi és az egyéni okok hatása Minél magasabb társadalmi pozícióban van valaki, annál több un. egyéni ok (személyes deviancia) kell a hajléktalanná váláshoz, és minél alacsonyabb a státusza valakinek, annál inkább játékszere a társadalmi folyamatoknak. Annál inkább elegek a társadalmi okok, a társadalmi struktúra hatása. Minél alacsonyabb a státusza valakinek, annál vékonyabb margót kell felélnie (Wiseman) annál kevesebb a cserealapja (csereelmélet), és annál kevesebb bármilyen tőkefajtát tud bármire konvertálni a hajléktalanná váláshoz.
A deviancia A normától eltérő viselkedés A deviáns viselkedés fajtái bűnözés öngyilkosság alkoholizmus kábítószer-fogyasztás nem organikus eredetű mentális betegségek prostitúció A deviáns viselkedések közös sajátosságai Mindegyik mögött megfigyelhető a társadalom válsága; a kultúra, az értékek és normák válsága, pusztulása, vagy ezek elbizonytalanodása (dezorganizáció); a viselkedészavarok pedig ennek a tünetei, jelzései.
2. Robert K. Merton értelmezése anómia az az állapot, amikor a társadalmilag elfogadott célokat (pl. meggazdagodás) nem lehet megengedett eszközökkel elérni (pl. tanulás, munka, takarékosság által.) a társadalom kedvezőtlenebb helyzetű rétegeiben erősebb az anómiás állapot, ezért ott gyakoribb a deviáns viselkedés. A viselkedés-típusokat a célok, és eszközök kapcsolatában határozta meg: A vagyon elleni bűnözőt az jellemzi, hogy a célokat elfogadja (gazdagodni akar), de nem megengedett eszközöket alkalmaz. A neurotikust, az alkoholistát, a drogost, az elmebeteget, az öngyilkost pedig az jellemzi, hogy nemcsak az eszközöket de a célokat is elutasítja visszahúzódik a társadalomtól. Jacqueline Wiseman (társadalmi margó) Ezt szoktuk úgy megfogalmazni hogy: Mit kell elkövetnie valakinek ahhoz, hogy hajléktalanná váljon. Ezek szerint bizonyos embereknek többet, másoknak kevesebbet.
Wiseman szerint a társadalmi margó mérete a gazdasági tőkéhez hasonlóan akkumulálódik: minél magasabb társadalmi pozícióba tartozik valaki, annál több a mozgástere, s annál több rossz tulajdonságot is megengedhet magának anélkül, hogy margójából, pozíciójából veszítene. Pl.:.egy nő esete, aki menstruálni kezdett, és nem volt sem elég kapcsolati tőkéje, sem elég gazdasági tőkéje (hogy betétet kérjen, vagy vegyen), és nem ment be a munkahelyére. A margója is igen vékonyka volt, így ez már elég volt ahhoz hogy kirúgják. A hajléktalan férfi szétcsúszott alkoholos állapotban Most is vannak céljaid? Leálltam. Mikor? Amikor az utcára kerültem. Abba a pillanatba ki kellett kapcsolni, mer ez egy önvédelem. Az ember, hogyha elkezd gondolkozni ebbe az állapotba, mi van akkor, - vagy belehülyül, vagy öngyilkos lesz. Ilyenkor ez egy abszolút önvédelem, az hogy kikapcsolok, igyekszek nem gondolkozni, na mer azér úgyse tudja az ember abszolút kikapcsolni magát, - igyekszem csak a napi problémákat megoldani.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!