Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. február 27. (OR. en) 6535/15 SOC 98 EMPL 46 FELJEGYZÉS Küldi: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) Címzett: az EPSCO Tanács Előző dok. sz.: 6184/15 SOC 76 EMPL 37 Biz. jav. sz.: 10949/14 SOC 522 EMPL 89 - COM(2014) 332 final Tárgy: Az Európai Unió 2014 2020-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete: Alkalmazkodás az új kihívásokhoz A Tanács következtetéstervezetének elfogadása Az elnökség elkészítette a mellékletben foglalt, Az Európai Unió 2014 2020-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete: Alkalmazkodás az új kihívásokhoz című tanácsi következtetéstervezetet, mint a Tanácsnak a bizottsági közleményre (10949/14) adandó válaszát. Az Állandó Képviselők Bizottsága jóváhagyta a szövegtervezetet, és felkéri az EPSCO Tanácsot, hogy (március 9-én) fogadja el a következtetéstervezetet. 6535/15 zv/kn/kb 1
Az Európai Unió 2014 2020-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete: Alkalmazkodás az új kihívásokhoz Tervezet A Tanács következtetései 1. ÜDVÖZÖLVE az Európai Unió munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, 2014 2020-as stratégiai keretéről (a továbbiakban: stratégiai keret) szóló bizottsági közleményt, és ELISMERVE, hogy az alábbi kihívások kezelése különös figyelmet igényel: a) javítani kell a munkahelyi egészségvédelem és biztonság (OSH) területére vonatkozó jogszabályok végrehajtását, különösen a mikro- és a kisvállalkozások esetében; b) a foglalkozási és a munkavégzéssel összefüggő megbetegedések, így különösen a foglalkozásból eredő rákos megbetegedések, a pszichoszociális kockázatok és a váz- és izomrendszeri megbetegedések, valamint az új technológiák és anyagok használatával, így például a biotechnológiákkal, a zöld technológiákkal, a nanotechnológiákkal és a nanoanyagokkal összefüggő kockázatok megelőzése a meglévő, az új és az újonnan felmerülő kockázatok kezelése, révén; c) a munkaerő idősödése, valamint a munkával töltött életszakasz meghosszabbodása mind a nők, mind a férfiak esetében; 2. TEKINTETTEL arra, hogy az alábbi intézkedéseket prioritásként kell kezelni: a) a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos jogszabályok gyakorlati végrehajtása, különösen a mikro- és kisvállalkozások esetében (például célzott útmutatás, gyakorlati eszközök, szemléletformáló kezdeményezések, a vállalkozások támogatása, valamint új ellenőrzési formák és nyomon követési rendszerek révén); b) az új és újonnan felmerülő kockázatok kezelése, beleértve a munkahelyen felmerülő pszichoszociális kockázatokat, az új technológiák és anyagok használatával összefüggő kockázatokat, valamint a foglalkozási és a munkavégzéssel összefüggő megbetegedések, különösen a foglalkozásból eredő rákos megbetegedések és a vegyi anyagoknak való kitettséggel összefüggő egyéb betegségek, valamint a váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzése. Ez történhet többek között munkahelyi megelőző intézkedésekkel, valamint általában véve az egészséges életmód népszerűsítésével; 6535/15 zv/kn/kb 2
c) a munkaerő idősödésének és a munkával töltött életszakasz meghosszabbodásának kezelése. Ez magába foglalja azt, hogy a munkahelyeket és a munkaszervezést az idősebb munkavállalók igényeinek figyelembevételével át kell alakítani, valamint megfelelő megelőző intézkedéseket kell bevezetni a fiatalabb munkavállalók vonatkozásában, a munkával töltött életszakasz során mindvégig figyelembe véve a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket; d) a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdések megjelenítése az egyéb releváns szakpolitikai területeken, különösen az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és társadalmi befogadással kapcsolatos céljaihoz kapcsolódó területeken; e) a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos jogszabályok területén meglévő szükségtelen adminisztratív terhek azonosítása és megszüntetése, fenntartva ugyanakkor a munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének jelenlegi szintjét; 3. HANGSÚLYOZVA, hogy új felhasználóbarát eszközöket kell kidolgozni, és a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos információk, ezen belül a bevált gyakorlatok és az iránymutatások terjesztését célzottabbá kell tenni. Kiemelten fontos igazodni a technológiai fejlődéshez, egyrészt hatékonyabb gyakorlati eszközök létrehozása érdekében, másrészt új kommunikációs módszerek és a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, célzott információk megfelelőbb terjesztését lehetővé tevő jobb módszerek kialakítása céljából, különös tekintettel a megelőzés kultúrájának ösztönzésére; 4. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos beruházások költséghatékonyak, valamint hogy a munkahelyi balesetek és a munkahelyi egészségkárosodás megelőzése és a biztonságosabb és egészségesebb munkakörülmények elősegítése egyszerre javíthatja a munkahelyek minőségét, a versenyképességet és a termelékenységet; 5. ÜDVÖZLI azt, hogy az új stratégiai keretben hangsúlyosan jelennek meg a munkahelyi egészségvédelemmel kapcsolatos kérdések. A közegészségügyi politika, valamint más szakpolitikai területek, így az oktatás, a kutatás, a környezetvédelem, az iparpolitika és a mezőgazdasági politika hozzájárulhat ahhoz, hogy biztonságosabb, az egészség szempontjából kedvezőbb és jobb munkahelyek jöjjenek létre; 6535/15 zv/kn/kb 3
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA FELKÉRI a tagállamokat, hogy: 6. az új stratégiai keret fényében vizsgálják felül, illetve dolgozzák ki és konszolidálják nemzeti stratégiáikat és hajtsák végre a szóban forgó stratégiákat a nemzeti gyakorlatnak megfelelően, továbbá együttműködve és konzultálva a szociális partnerekkel és az egyéb érintett felekkel; 7. nemzeti stratégiáikban foglalkozzanak a munkahelyi egészségvédelem kérdéseivel, valamint indítsanak el az új és újonnan felmerülő kockázatok kezelését célzó kezdeményezéseket, és ennek során többek között vegyék figyelembe a nemi dimenziót is; 8. folytassák a munkahelyi balesetek megelőzését szolgáló politikák és kezdeményezések aktív végrehajtását; 9. nyújtsanak támogatást a vállalkozások, különösen a mikro- és a kisvállalkozások számára valamennyi megfelelő eszköz például szemléletformáló kampányok, a bevált gyakorlat cseréje, valamint különböző informatikai eszközök és közösségi hálózatok felhasználásával; 10. nyújtsanak tájékoztatást a vállalkozások, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a munkahelyi biztonság és egészségvédelem megfelelő kezelésével elérhető előnyökről; 11. gondoskodjanak a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok hatékony érvényre juttatásáról és nyomon követéséről, egyrészt megfelelő erőforrásokat és kapacitást bocsátva a munkaügyi felügyelőségek rendelkezésére 1, másrészt hatékony nyomon követési módszereket alkalmazva, tanácsadást biztosítva és felhasználva az új kommunikációs módokat, emellett pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazásával; A hatékony érvényre juttatás többek között hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalkozások egyenlő feltételek között versenyezzenek a piacon; 12. mozdítsák elő az egyes meghatározott kockázatoknak kitett munkavállalói kategóriák munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének fokozására irányuló megoldásokat; 1 Vö. az Európai Parlament 2014. január 14-i állásfoglalása a hathatós munkaügyi ellenőrzésekről. 6535/15 zv/kn/kb 4
13. fordítsanak különös figyelmet a munkahelyi balesetek vagy foglalkozási megbetegedések miatt egészségi zavarokkal küzdő személyek hatékony rehabilitációjára, segítséget nyújtva számukra a munkahelyi életbe való visszailleszkedéshez; 14. a szociális partnerekkel szoros együttműködésben népszerűsítsék a megelőzés kultúráját; 15. hívják fel a gyermekek és a fiatalok figyelmét a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdéseire egyrészt oly módon, hogy azokat adott esetben belefoglalják a képzési és oktatási programokba, másrészt megfelelő informatikai eszközök (például játékok, kvízjátékok és mobil alkalmazások) segítségével; 16. a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdéseinek többek között innovatív digitális eszközökön keresztül történő előmozdítása érdekében adott esetben vegyék igénybe az Európai Szociális Alapot és más európai strukturális és beruházási alapokat; FELKÉRI a Bizottságot, hogy: 17. folytassa a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdéseinek előmozdítását azáltal, hogy meghoz minden szükséges intézkedést az azonosított problémák megoldása érdekében, kellő mértékben figyelembe véve a munka világában bekövetkező változásokat; 18. a Célravezető és hatásos szabályozás programban (REFIT) foglalt célkitűzésekkel összhangban és figyelembe véve a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló hatályos irányelvek jelenleg végzett utólagos értékelésének eredményeit, valamint a technológiai fejlődés miatt bekövetkező munkahelyi változásokat, végezze el a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok egyszerűsítését azok hatékonyságának és érthetőségének fokozása érdekében, többek között a korszerűtlen rendelkezések aktualizálása vagy szükség esetén hatályon kívül helyezése révén, kellően figyelembe véve a munkakörnyezet 2 javítására irányuló célkitűzéseket, fenntartva ugyanakkor a munkahelyi biztonság és egészségvédelem jelenlegi szintjét. Ebben az összefüggésben adott esetben kellő figyelmet kell fordítani az eredményorientált és/vagy eszközorientált célok alkalmazásának előnyeire; 2 Az EUMSZ 153. cikke. 6535/15 zv/kn/kb 5
19. a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló hatályos irányelvek jelenleg végzett utólagos értékelésének fényében vizsgálja felül az uniós stratégiai keretet, figyelembe véve az ACSH és a SLIC 3 által az Unió új munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiájáról adott véleményeket; 20. a jelenleg érvényben lévő munkahelyi határértékek felülvizsgálata, valamint kötelező jellegű új munkahelyi határértékek meghatározása révén javítsa a rákkeltő anyagokról szóló jogszabályokat; 21. tegye meg a szükséges lépéseket a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó különböző jogszabályok és a vegyi anyagokról szóló jogszabályok, így például a REACHrendelet következetességének biztosítása érdekében; 22. biztosítsa, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területével összefüggő új kezdeményezések a legmegbízhatóbb tudományos bizonyítékokra épüljenek, beleértve a tagállamoktól, a szociális partnerektől és az érintett felektől kapott bizonyítékokat is, figyelembe véve a vonatkozó tudományos és műszaki ismereteket, a felhasznált adatokra jellemző bizonytalansági tényezőt és egy szigorú elvek alapján végzett hatásvizsgálatot; 23. adott esetben gyűjtsön további adatokat a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területével összefüggő új és újonnan felmerülő kockázatokról, például a váz- és izomrendszeri megbetegedések és a pszichoszociális kockázatok területén; 24. az ACSH közreműködésével segítse elő és kövesse nyomon az Európai Unió stratégiai keretének végrehajtását; 25. az illetékes nemzeti hatóságokkal és az ACSH-val együttműködve vizsgálja meg, hogy miként javítható a munkahelyi balesetekre és a foglalkozási megbetegedésekre beleértve az előfordulási trendek alakulását, a foglalkoztatási kitettséget és az egyéb OSH-mutatókat is vonatkozó adatok elérhetősége és összehasonlíthatósága uniós szinten, és fejlesszen ki megfelelő adatbázist; 3 A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH); a vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottsága (SLIC). 6535/15 zv/kn/kb 6
26. a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén erősítse az együttműködést a többi uniós intézménnyel, szervvel és ügynökséggel (különösen az EU-OSHA-val, az ACSH-val, a SLIC-vel és az Eurofounddal 4 ), a nemzetközi szervezetekkel és fórumokkal (például az ILOval, a WHO-val, az OECD-vel és a G20-akkal 5 ), valamint a szociális partnerekkel és a nemzeti hatóságokkal; 27. folytassa a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának módjaira és eszközeire vonatkozó információk terjesztését a bevált gyakorlat példáinak ismertetése és iránymutatások megfogalmazása révén; FELKÉRI a szociális partnereket, hogy: 28. vállaljanak aktív szerepet a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó nemzeti stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában és támogassák és ösztönözzék a megelőzésre épülő kultúra elterjedését; 29. gondoskodjanak arról, hogy az uniós stratégiai keret alapelveit bemutató tájékoztatók, valamint a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel összefüggő kockázatok hatékony kezeléséről szóló iránymutatások és bevált gyakorlatok kerüljenek kidolgozásra európai, nemzeti, regionális, ágazati és vállalati szinten gondoskodva ezek előmozdításáról és terjesztéséről is beleértve annak a kiemelését is, hogy a munkáltatóknak célszerű bevonni a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel összefüggő döntések meghozatalába a munkavállalókat és a munkavállalók OSH-képviselőit is; 30. biztosítsanak támogatást és lehetőség szerint képzést is a munkáltatók és a munkavállalók számára, beleértve a munkavállalók OSH-képviselőit is, annak érdekében, hogy azok megszerezhessék a szükséges ismereteket és készségeket a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel összefüggő kockázatok azonosításához, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. 4 5 Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA); Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUROFOUND). Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO); Egészségügyi Világszervezet (WHO); Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD); valamint a nemzetközi gazdasági együttműködési fórum G20-csoport (G20-ak). 6535/15 zv/kn/kb 7