XVI. VADÁSZFEGYVEREK Az aktív rendszerű lőfegyvereket nemcsak a katonák használják. Már említettük, hogy az emberiség egyik igen régi fegyvere, az íj ma már csak sporteszköz. Ugyanígy a lőfegyvereket is használják sportcélokra. A lövészsport mellett szintén kézi lőfegyvereket használ az ugyancsak sportnak minősül vadászat is. Az idők folyamán a különböző vadászfegyvereknek széles köre alakult ki. A sörétes vadásztöltényt tüzelő puskák bizonyos mértékig eltérnek a lövészfegyverektől, a golyósok viszont általában a katonai lövészfegyverek díszesebb és a célnak megfelelően módosított változatai. A sörétes vadászpuskák csövének űrmérete nagyobb, mint a golyósoké, a csőfal vastagsága viszont kisebb, lévén a gáznyomás is kisebb a csőben. A sörétes vadászpuskák kisebb hatótávolságúkból eredően csak vadászati célokra alkalmasak. A golyós vadászpuskákat viszont jól lehet katonai célokra is használni. Ezt az amerikai polgárháborútól kezdve a második világháborúig terjedő időszak partizánharcai is jól bizonyítják, amelyek során gyakran használtak vadászpuskákat mindaddig, amíg katonai fegyverhez nem jutottak. A fegyverekről szóló ismeretek tehát nemcsak a katonai szakirodalomban találhatók meg, a különböző vadászati folyóiratok és újságok is közölnek érdekes fegyverekről szóló cikkeket. A) A GOLYÓS ÉS A SÖRÉTES VADÁSZFEGYVEREK MŰKÖDÉSI RENDSZEREI A lőfegyverek rendszertani felosztását már a korábbiakban végrehajtottuk. Az aktív rendszerű, tűzfegyverek közül vadászati célokra általánosan alkalmazzák a nem ismétlő, ismétlő és a félautomata rendszerű fegyvereket. A nem ismétlő fegyverek közül kiemelkedő jelentősége van a rögzített zárral ellátott, mozgó - billenő - csöves fegyvereknek. A többi nem ismétlő, ismétlő és félautomata vadászfegyverek részletes tanulmányozására nem térünk ki, mert a fegyverek elvi felépítése és működése az előzőekben megismert fegyverek általános elvi felépítésével és működésével megegyezik. B ) A VADÁSZFEGYVEREK CSÖVEI A vadászfegyverek alapvető része, a csőfuratban megy végbe a lövés folyamata és a cső adja meg a lövedék induló irányát. Központi és peremgyújtásos lőszereket tüzelő vadászfegyverek csöve huzagolt, a sörétes vadászfegyverek csöve pedig sima furatú. 1. A golyós vadászfegyverek csöve A golyós vadászfegyverek csövének kialakítása méretjelölése a IX/A. és IX/A,l. fejezetben leírtakkal megegyezik. 2. A sörétes vadászfegyverek csöve A sörétes vadászfegyverek csöve belül simafalu cső, amelyet a csőtorkolatnál kialakított szűkítés (csőszűkítés) zár le. A csőszűkítést a hengeres csőfurattal a szűkítőkúp köti össze. Ezt a szűkítést a sörétlövés teljesítményének fokozására és a fegyver szórásának szabályozására alkalmazzák. A sörétlövésnél kialakuló sörétnyaláb kiterjedésének (szórásának) és ezáltal találati teljesítményének befolyásolása két módszerrel történhet: a csőfurat szűkítésével, a csőfurat tágításával.
A fentiek alapján a következő három furatfajtát különböztetjük meg: hengeres furat, szűkített furat, skeet-furat. a) Hengeres furat 16. Vadászfegyverek.doc Hengeres furatnál a töltényűrt követő átmeneti kúptól a csőtorkolatig terjedő furatátmérő azonos. A hengeres furatú csövekkel leadott sörétlövések teljesítménye, szórása rövid távolságon (kb. 30 m) 35-40 %-os, ami vadászati szempontból nem kielégítő. Jobb eredmény érhető el un. "koncentrikus furattal", ahol a cső kialakítása enyhén kúpos és a csőtorkolat felé szűkül. A szűkítés mértéke: 0,2-03 mm. b) Szűkített furat A csőszűkítéses furat a csőszáj szűkítésének legáltalánosabban alkalmazott módja. Szűkített furattal jobb a sörétlövés fedése és kisebb a szórás. A normál csőszűkítés lényege, hogy a szűkített rész a csőtorkolat előtt kb. 5 cm-rel kezdődik, addig a furat hengeres. A hengeres furat rövid szakaszon kúposan összeszűkül (szűkítőkúp), majd ismét hengeresen (párhuzamosan) a csökkentett átmérővel halad a csőtorkolatig. Ezzel elérhető, hogy a sörétszemek jobban összetömörüljenek, s a csőtorkolatot zártabb nyaláb formájában hagyják el. Ugyanakkor a csőszűkítés némileg visszatartja (lefékezi) a lőszerben levő fojtást, ezáltal kevésbé zavarja a sörétnyaláb kialakulását. A csőszűkítésnek a hengeres furathoz viszonyított mértékét az átmeneti kúp és a szűkítőkúp közötti hengeres furat átmérője és a szűkítőkúp utáni párhuzamos (hengeres) szakasz átmérője közötti különbség adja. A csőszűkítés méretek kaliberenként és gyártmányonként változnak, a teljesítmény azonban a sörétmagok kezdősebességétől is nagyban függ. Szűkített furatok típusait szemlélteti a 219-222. ábra. 219. ábra Fülkés csőszűkítés 220. ábra Csúcsíves csőszűkítés
221. ábra Normál csőszűkítés 222. ábra Fordított (harang) csőszűkítés c) Skeet-furat Skeet-lövészeteken (agyaggalamb-lövészeteken) rövid távolságról kell egészen kis célfelületű céltárgyat (korongot) eltalálni, s ezért nagyobb, de egyenletes szórást biztosító un. Skeet-furatra van szükség. A 223. ábrán látható skeet-furat tulajdonképpen normál szűkített furat, amelynél a szűkítést követő furatszakasz nem egyenes, hanem a csőtorkolat felé tölcsérszerűen kitágul, nagyobb átmérőjűre, mint a furat hengeres része. (Tehát normál és fordított vagy harang szűkítés kombinációja.) 223. ábra A 224. ábra csökkentett értékű szűkített furatot ábrázol, amely az előző skeet-furatnál sűrűbb és egyenletesebb szórást ad. 224. ábra
A kétcsövű sörétes vadászfegyvereknél különböző mértékű csőszűkítést alkalmaznak, abból a meggondolásból, hogy az elhibázott cél a lövőtől távolodva menekül, s így a második lövésnél szűkebb és távolabbra lövő csőre van szükség. d) Állítható csőszűkítések Egycsövű ismétlő és félautomata rendszerű sörétes vadászfegyvereken gyakran alkalmazzák az állítható csőszűkítő berendezéseket, amelyekkel ezek a fegyverek különböző vadászati célokra alakíthatók át. A csőszűkítő berendezéseket vagy gyárilag szerelik a csőre, vagy pedig a különböző méretű csőszűkítő toldalékok a fegyvercső végére felcsavarozhatók. Ismeretes már automata, önváltós csőszűkítő is, amely lövés után automatikusan vált át erősebb szűkítésre. 3. Sörétes fegyverek csövének űrmérete A legtöbb sörétes fegyver és lőszer kaliberjelölése angol eredetű. A sörétes kalibereket azzal a számmal jelölik, ahány darab, a sörétes fegyver belső csőátmérőjének megfelelő nagyságú golyót tudnak kiönteni egy font (453,6 g) tiszta ólomból. (Tehát a 12-es kaliber 12 db, azonos átmérőjű ólomgolyót jelent, amelynek össztömege 1 angol font.) Következőkben a különböző kaliberekhez tartozó átmérőket tünteti fel a táblázat: Kaliber Átmérő mm-ben Zollban 10 19,30.775 12 18,20.779 14 17,20.693 16 16,80.662 20 15,70.615 24 14,70.580 28 13,80.550 32 12,70.501 36 10,20.410 A belső csőátmérők tűrése minden kalibernél + 0,4 mm. C) Vadászfegyverek elsütő szerkezete Az alkalmazott elsütő szerkezetek feladata a töltött fegyvernél a lövéskiváltása, a kakas (ütőelem) felhúzott helyzetben tartása, majd felszabadítása. Golyós és kétcsövű sörétes vadászfegyverek elsütő szerkezetének típusai a következők lehetnek. 1. Golyós fegyverek elsütő szerkezetei a.)egybillentyűs, közvetlen, egyfokozatú: a billentyű mozgása korlátozott, ellenállása egyenletesen növekszik a kakas (ütőelem) kioldódásáig. Ennél a billentyű kialakításnál nincs un. túlfutás, azaz a billentyű hátramozgása nem folytatódik az elsütő emelő kioldása után. b.)egybillentyűs, közvetlen, kétfokozatú: a billentyű ellenállása és mozgása két szakaszra különül. A billentyűnek meghatározott holtjátéka van, jelentős mértékű a hátrafelé irányuló billentyűmozgás, mielőtt az ellenállás érezhető és az elsütő emelő kioldódik.
c.). Egybillentyűs, gyorsító: A gyorsítás a billentyű előrenyomásával történik. d.) Kétbillentyűs, gyorsító: A gyorsítás a hátsó gyorsító billentyű meghúzásával történik. Mindkét gyorsító típusnál egy állíró csavar segítségével lehet az elsütő billentyű ellenállását finomabbra vagy keményebbre állítani. A gyorsító alkalmazásának a célja, hogy az elsütő billentyűvel ne kelljen "érintkezést venni" hanem az elsütés egészen kis erővel húzva következzék be. Nagy távolságokra leadott pontos lövéseknél alkalmazzák. 2. Kétcsövű sörétes fegyverek elsütő szerkezetei a.) Kétbillentyűs, hagyományos: mindkét elsütő szerkezethez egy-egy különálló billentyű tartozik. b.) Kétbillentyűs, kettős hatású: jellemzője, hogy lehetővé teszi a duplázást csak az első billentyűvel, vagy hagyományos módon mindkét billentyűvel. c.) Egybillentyűs elsütő szerkezetek: Teljesen mechanikus típus: Az egyik elsütő emelőről a másikra való átváltás a billentyűmozgás következtében mechanikusan történik, hátralökő erő közvetítése nélkül. Tehetetlenségi típus: Az átváltásra a hátralökő erő által mozgatott lengőék szolgál. Működését tekintve kevésbé megbízható, mert minden esetben a hátralökő erő nagyságától függ a működése, ami nem mindig érhető el gyenge lőszer használata esetén, sem akkor, ha a fegyvert a lövő lazán tartja a kezében. A különválasztó (szelektív) egybillentyűs rendszernél a fegyveren kívül elhelyezett nem automatikus működésű biztosító és tüzelési sorrend választójaként is szolgál. A biztosító hátracsúsztatásával választható ki az először tüzelő cső. Bock-puskáknál a gomb jobbra tolásával az alsó, balra tolásával a felső csőre lehet váltani, majd a biztosítót előre kell tolni. Általában vörös pont jelzi a biztosító elülső, kikapcsolt helyzetét. Szelektív egybillentyűs rendszeren belül készítettek olyan típust, amelynél a sorrendváltó gomb a nyitókulcs mögött helyezkedik el. A gomb gyors váltást tesz lehetővé egyszerű ide-oda tologatással, bebiztosított állapotban történő átkapcsolás lehetősége nélkül, mivel a biztosító független a tüzelési sorrendváltótól és a billentyű mellé épül be. D) VADÁSZFEGYVEREK BIZTOSÍTÓRENDSZEREI A vadászfegyverek biztosítórendszerei (biztosítóreteszek) a következő típusokra oszthatók a 225. ábra alapján. billentyűbiztosítás, elsütő emelő biztosítás, kakas-biztosítás, kettős biztosítás, kölcsönös elsütő emelő biztosítás, ütőrugó-biztosítás. A biztosítórendszerek vadászfegyvereknél automatikus (a rendszer önmagát biztosítja) és nem automatikus (kívülről egy külön szerkezeti elem, a biztosító gomb segítségével lehet működtetni) működésűek lehetnek. Az elsütő szerkezet (lakatszerkezet) megfeszített (felhúzott) állapotát több fegyveren kiálló jelzőcsapok mutatják.
225. ábra 1. Ütőszeg (gyúszeg); 2. Kakas (ütőelem); 3. Ütőrugó; 4. Elsütő emelő (elcsattantó); 5. Billentyű; 6. Biztosító; 7. Nyugasz (Raszt) 1. Billentyűbiztosítás Az elsütő billentyűt rögzíti, a billentyű felső részére egy biztosító-tengely fekszik, blokkolja a billentyűt, amely ezáltal nem mozgatható felfelé, tehát nem húzható el. el. 2. Elsütő emelő biztosítás A biztosítótengely az elsütő emelőre fekszik, ezáltal bebiztosított állapotban nem mozdítható Tehát egyidejűleg a billentyű is blokkolva van, akárcsak a billentyű biztosításnál. Biztosított állapotban a fegyver leesése esetén az elsütő emelő nem mozdulhat el, nem szaladhat le az ütőelem nyugaszáról. 3. Kakas-biztosítás Az ütőelemet rögzíti, amely ezáltal nem tud az ütőszegre csapni. Két típusa ismert: első típusnál ék vagy retesz fekszik az ütőelem elé vagy az ütőelemre, amely ezáltal nem tud elmozdulni; a második kakas-biztosítási módnál a biztosító retesz nem egyszerűen az ütőelem elé vagy az ütőelemre fekszik, hanem emelőhatás által hátranyomja a kakast. Az elsütő emelő ekkor nem ül szilárdan a kakas nyugaszán, hanem a billentyűvel együtt szabadon mozgatható, vagyis ez a biztosítórendszer lényegében kiemeli az ütőelemet a nyugaszból. Ez a biztosító a leghatásosabb, ugyanis rögzíti az ütőelemet, amely a fegyver véletlen leejtésénél sem tud az ütőszegre csapni. 4. Kettős biztosítás Felépítését a 226. ábra szemlélteti. A kettős biztosítás (billentyű- és kakas-biztosítású) kétkarú biztosítórendszer, amelyet elsősorban oldallakatos fegyvereken alkalmaznak. Lényege, hogy az elsütő emelő alatti kar csak abban az esetben biztosít, ha a billentyű nincs elhúzva de ütés vagy a fegyver leejtése következtében az elsütő emelő kipattan az ütőelem nyugaszából. Ekkor az ütőelem nem tud az ütőszegre csapni, mivel az elsütő emelő blokkolja azt, lényegében felfogja ütését.
Tehát a fegyver véletlen elsülésének lehetősége kizárt, mivel a kakas csak akkor tud az ütőszegre csapni, ha a biztosítókar a billentyű elhúzása következtében elmozdul helyéről, s nem akadályozza a kakas mozgását. A biztosítórendszernek ez a kiegészítő része a szerkezeten kívül nem látható. 226. ábra 1. Kakas; 2. Ütőrugó; 3. Közvetítő kar; 4. Elsütő emelő; 5. Elsütő emelő rugó; 6. Biztosító; 7. Biztosítórugó; 8. Biztosítónyugasz; 9. Felhuzónyugasz. Ugyanakkor - biztosított állapotban - egy kar az elsütő billentyűt rögzíti. A biztosítórendszernek ez a része a zárótest felső nyúlványán, a tusanyakon levő, külső tológombbal vezérelhető. 5. Kölcsönös elsütő emelő biztosítás Egyes drillingeken a sörétes csövekhez és a golyós csőhöz tartozó elsütő szerkezet váltójában egy kiegészítő, un. kölcsönös elsütő emelő biztosítás épül be, amely átváltáskor automatikusan lép működésbe. Ha a fegyvert golyólövésre állítják, a sörétes csövekhez tartozó, jobb oldali elsütő szerkezet elsütő emelőjére egy retesz fekszik, amely megakadályozza, hogy az elsütő emelő kiemelődjön a nyugaszból. Sörétlövésre való átváltáskor pedig a golyós csőhöz tartozó elsütő szerkezet elsütő emelőjét blokkolja hasonló módon. Ez az automatikus biztosítórendszer a fegyver szerkezetének külső felén nem látható. 6. Ütőrugó-biztosítás Az elsütő szerkezet részben vagy teljesen fesztelenítve van, s így ez a biztosítórendszer tökéletes biztonságot nyújt. Konstrukciójának számos típusa ismeretes, de egyik sem terjedt el széles körben. Az elsütőszerkezetet az oldalra szerelt kar segítségével, vagy a tusanyakon levő tológombbal lehet megfeszíteni. E) BILLENŐ-CSÖVES VADÁSZFEGYVEREK A billenő-csöves vadászfegyverek egy-, két-, három- vagy négycsövűek lehetnek. Az egycsövűek csoportján belül golyós és sörétes fegyvereket különböztetünk meg.
A kétcsövű vadászfegyverek csőelrendezése szempontjából a következő kivitelekben készülnek: csöves egymás mellett (dupla puska) csövek egymás alatt (bock-fegyver vagy bock-duplapuska) Minkét típus készülhet kétgolyós, kétsörétes vagy vegyes csőpárral. Ez utóbbiak a kombinált (vegyes csövű) fegyverek. Billenőcsöves vadászfegyverek Egycsövűek Kétcsövűek Háromcsövűek (Drilling) Négycsövűek (Vierling) Golyós fegyverek Sörétes fegyverek Csövek egymás mellett (dupla puska v. lapát) Csövek egymás alatt (bock-fegyver v. bock-puska) Két golyós cső Két sörétes cső Vegyes csőpár 227. ábra Billenő-csöves fegyverek készülnek három csővel (drilling) és négy csővel (vierling). A billenő-csöves vadászfegyverek csoportosítása látható a 227. ábrán. A billenő-csöves vadászfegyverek csoportosítását szemlélteti a csövek száma és elhelyezése szerint a 228. ábra.
228. ábra 1. Egycsövű sörétes puska; 2. Egycsövű golyós puska; 3. Sörétes dupla (lapát csövű) puska; 4. Sörétes Bock-fegyver; 5. Bock Büks golyós-sörétes puska; (Ha a golyós cső található felül, akkor Kontra Bock-Büks) 6. Golyós-sörétes (Büks) puska; 7. Dupla golyós puska ( Golyós Bock ); 8. Drilling, alsó golyós csővel; 9. Sörétes Drilling; 10. Vierling; 11. Sörétes vierling
1. Billenő-csöves vadászfegyverek elsütő szerkezetei A rögzített zárszerkezetű, billenő-csöves vadászfegyverek zárszerkezetei külső kakasos és belső kakasos kialakítással készülnek. A fejlődés folyamán a külső kakasos és belső kakasos elsütő szerkezeteknek 3-3 alaptípusa fejlődött ki. Külső kakasos elsütő szerkezetek: a.) Előreszerelt Az elsütő szerkezet és tartólemez a zárótestbe van beépítve és a kakasrugó a kakas előtt helyezkedik el. el. b.) Hátraszerelt Az elsütő szerkezet az agyazásba került, a kakasrugó (ütőrugó) a kakas mögött helyezkedik c.) Hátraszerelt elsütő szerkezet, teljes tartólemezzel A zárótestbe épül be, és az egész mechanizmust a tartólemez hátsó részére szerelik. A külső kakasos elsütő szerkezeteknél nehézségek adódnak a kakas felhúzásánál és ennek elkerülésére tervezték meg az önfelhúzó elsütő szerkezeteket. Az ilyen megoldással működő billenő-csöves vadászfegyvereknél alkalmazzák a belső kakast. A belső kakasos, önfelhúzó rendszerű vadászfegyvereknél a cső nyitásával - zárásával automatikusan megfeszülnek az ütőelemek. (Az első belső kakasos konstrukcióknál a kakas felhúzása egy kívül elhelyezett kar segítségével történt.) A belső kakasos fegyverek elsütő szerkezetei a következők: Elsütő szerkezet a zárótestbe szerelve (Box-lakat), Elsütő szerkezet az oldallemezekre szerelve (Oldallakat), Elsütő szerkezet a billentyűtalpra szerelve (Blitz-lakat). 2. Billenő-csöves vadászfegyverek ürítése A billenő-csöves vadászfegyverek ürítése kétféle módszerrel történik: lőszerlazító rendszerrel, kivetős rendszerrel. Lőszerlazítás rendszer: a fegyver hüvelyvonója csak annyira emeli meg a lőszert vagy az üres hüvelyt, hogy az kézzel könnyen eltávolítható legyen. Kivetős rendszer: nyitásnál a kilőtt cső ürítése automatikusan történik. (Duplacsövű fegyverek esetében automatikus működésű, szelektív kivetőt alkalmaznak, kétrészes osztott hüvelyvonóval, amely csak a hozzátartozó elsütő szerkezet működésével aktivizálódik, ezáltal csak a kilőtt, üres hüvelyt veti ki így a ki nem lőtt lőszert csak megemeli.)