Levegővédelem (NGB KM012 1)

Hasonló dokumentumok
7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

A biomassza rövid története:

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

A megújuló energiahordozók szerepe

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Levegőkémia, az égetés során keletkező anyagok. Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018

Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Hagyományos és modern energiaforrások

A vidékfejlesztési miniszter 71/2012. (VII. 16.) VM rendelete egyes miniszteri rendeletek levegõvédelemmel összefüggõ módosításáról

Hulladékhasznosító Mű bemutatása

A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

TÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT június 27.

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.

Környezetbarát fatüzelés. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Igazgatóság

Tervezzük együtt a jövőt!

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

A szén-dioxid megkötése ipari gázokból

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök

kapcsolódó kémények levegőminőségre

Hamburger Hungária Kft. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2018.

Gázégő üzemének ellenőrzése füstgázösszetétel alapján

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron.

MELLÉKLETEK MAGYARORSZÁG ÁTMENETI NEMZETI TERVE CÍMŰ DOKUMENTUMHOZ

Oxyfuel tüzelési technológia megvalósíthatóságának vizsgálata hazai tüzelőanyag bázison

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

Atomerőművek. Záróvizsga tételek

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége október 7. Energetikai Körkép Konferencia

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant

Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű

G L O B A L W A R M I N

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

Megújuló energia, biomassza hasznosítás

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Energetikai Szakkollégium Egyesület

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, December 1-2.

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

Energetikai környezetvédő Környezetvédelmi technikus

Hatástávolság számítás az. Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75.

Hulladék Energetikai Hasznosítása M. Belkacemi

NCST és a NAPENERGIA

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

A háztartási és a nagyüzemi szilárdtüzelés üzemeltetési problémái és károsanyagkibocsátásának

Szekszárd távfűtése Paksról

Levél a döntőbe jutottaknak

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

Energetikai trendek, klímaváltozás, támogatás

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

KIBOCSÁTÁSOK A FUA TERÜLETÉN: EMISSZIÓS TÉRKÉP

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz

Biomassza az NCST-ben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

Mezőgazdas légszennyezés. Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia április 26.

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

Energetikai környezetvédő Környezetvédelmi technikus

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

Légszennyező anyagok városi környezetben való terjedése

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK ÉVFOLYAM 2007

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

A szakmai nap aktualitása, a PM 10 Program és a Fűts okosan! kampány

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

Mannheim Viktória, egyetemi docens Hulladékhasznosítási konferencia szeptember Gyula, Cívis Hotel Park

Hulladékhasznosító mű létesítésének vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű korszerűsítése, különös tekintettel a környezetvédelemre és az energetikai hatékonyságra

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben

Dioxin/furán leválasztás (PCDD/PCDF) dr. Örvös Mária

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Fenntartható Energia AkcióProgram (SEAP) űrlap

Átírás:

Levegővédelem (NGB KM012 1) Légszennyező technológiák 2011-2012-es tanév I. félév Előadó: Lautner Péter

Az ipari energiahordozók kiválasztása több tényező mérlegelése alapján történik. Ilyen például az ár, a beszerezhetőség, nemzetgazdasági szempontok, technológiai megfontolások, földrajzi fekvés A leggyakrabban használt tüzelőanyagok (szén, olaj és földgáz) a tüzelési folyamatok során számos légszennyező anyagot bocsátanak a környezetbe, és ma már ezek a környezetvédelmi szempontok is a kiválasztási szempontok között szerepelnek, az esetlegesen szükséges csökkentési illetve leválasztási technológiákkal együtt. Nem hagyható figyelmen kívül a megújuló energiaforrások egyre növekvő részaránya.

1000 MW teljesítményű erőművekben elégetett tüzelőanyagokból származó emissziók Emissziók Szén tüzelésű erőmű Olaj tüzelésű erőmű Földgáz tüzelésű erőmű t/év % t/év % t/év % Kén-dioxid Nitrogén-oxidok Szén-monoxid Szénhidrogének Aldehidek 6,0*10 4-9,0*10 5 (4,8*10 5 ) 100 2,1*10 4 1,1*10 5 (6,6*10 4 ) 100 5,2*102 4 2,3*13 5 (1,4*10 3 ) 100 2,1*10 2-1,0*10 3 (6,0*10 2 ) 100 2,3*10 1 5,50*10 1 (3,9*10 1 ) 100 1,9*10 4 2,5*10 5 (1,3*10 5 ) 28 2,0*10 4-1,0*10 5 (6,0*10 4 ) 92 0 2,3*10 1 (1,2*10 1 ) 0 1,2*10 4 6,1*10 4 (3,6*10 4 ) 56 8,0*10 0 1,6*10 1 (1,2*10 1 ) 1 0 0 6,7*10 4 1,3*10 3 (9,8*10 2 ) 163 0 0 1,0*10 2 2,3*10 2 (4,8*10 5 ) 423 3,0*10 1 5,8*10 1 (4,4*10 1 ) 113 Összes gáz emisszió 5,5*10 5 100 1,9*10 5 35 3,6*10 4 6 Szilárd részecskék 5,0*10 3-2,0*10 5 (1,0*10 5 ) 100 7,0*10 2 3,2*10 3 (2,0*10 3 ) 2 0 8,4*10 2 (4,2*10 2 ) 0

Kén-dioxid Nitrogén oxidok Szén-monoxid Szénhidrogének Aldehidek Összes gáz emisszió Szilárd részecskék 1000 MW teljesítményű erőművekben elégetett tüzelőanyagokból származó emissziók aránya % 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Szén tüzelésű erőmű Fölgáz tüzelésű erőmű Olaj tüzelésű erőmű

Kén-dioxid Nitrogén oxidok Szén-monoxid Szénhidrogének Aldehidek Összes gáz emisszió Szilárd részecskék 1000 MW teljesítményű erőművekben elégetett tüzelőanyagokból származó emissziók t/év 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 Szén tüzelésű erőmű Fölgáz tüzelésű erőmű Olaj tüzelésű erőmű

A tüzelőanyagok CO 2 kibocsátás alapján történő összehasonlítása. Az itt látható diagram alapján megállapítható, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó CO 2 kibocsátási fajlagos tekintetében a földgáz felhasználása még mindig a legelőnyösebb.

A biomassza energetikai hasznosításának kérdése a lehetőségek oldaláról egy-egy ország saját elhatározásán múló soktényezős kompromisszum A fosszilis tüzelőanyagok biomasszával való helyettesítése jelentősen mérsékli a klímaváltozást okozó gázok kibocsátást. A mérséklés attól függ, hogy milyen energiahordozót helyettesítenek. Amennyiben széntüzelésű erőműveket, akkor a mérséklés 84-87%, ha fűtőolaj-tüzelésű erőműveket, akkor 52-60%-kal, végül pedig ha földgáztüzelésű fűtőerőműveket vagy fűtőműveket váltanak ki bioenergiával, akkor 34-46%-kal kisebb az egyenértékű szén-dioxiddal kifejezett kibocsátás. A szilárd biogén tüzelőanyagok elégetésekor kibocsátott szén-dioxid a felhalmozódás szempontjából semlegesnek tekinthető. Ez azt jelenti, hogy tartós erdőgazdasági tevékenység esetén az elégetéskor keletkezett CO2-mennyiséget az "utánnövő" biomassza ismét megköti. A szálas takarmányok, a szalma, a széna, a fa eltüzelésekor - a fatüzeléshez képest- több a salak, nagyobb a nitrogén- és klórtartalom és alacsonyabb a salakolvadási hőmérséklet. Mindez megnöveli az emissziót és az üzemeltetési kiadásokat. A klór pedig többlet korrózióhoz vezet. Német vizsgálatok szerint a száraz állapotra vonatkozó kloridtartalom az ilyen anyagoknál 0,5-5,2 g/kg. Különösen a télibúza szalmája és a réti fű tartalmaz sok kloridot. Svájci vizsgálatok szerint, míg a fában csak 0,002% a Cl-tartalom, addig a takarmányfű 0,982%, az energiafű 0,348%, a télibúza szalmája 0,223% klórt tartalmaz. A klór többnyire KCl formájában az anyagcsere révén kerül a környezetből a növénybe. Nem szervesen kötődik tehát, hanem vízben oldható formában. Kevésbé illékony, mint az organikusan megkötött klór. A KCI 750 C-tól megolvad, majd szervetlen gőzzé válik a szokásos égési hőmérsékleten. Laboratóriumi vizsgálatok szerint azonban már kisebb hőmérsékleten is megfigyelték a HCI-képződést úgy, hogy a kálium-klorid kálium-szulfáttá alakul kén-dioxid jelenlétében. Nagy hőmérsékleten oxigénnel reagálva elemi klórgáz (Cl2) is keletkezhet. A pernyében és a kazán lerakodásaiban szilárd állapotú klórvegyületek találhatók. A mérések kimutatták, hogy a füstgázban lévő klórvegyületek lineárisan változnak a tüzelőanyag klórtartalmával. A tüzelőanyagban lévő klór többsége (54%) a pernyében jelenik meg, és csak mintegy 8% marad a kazán lerakódásaiban. Egyes mérések kevesebb mint 20%-ot találtak HCl-ként a füstgázban.

A napenergia A hagyományos energiahordozók felhasználásának csökkentése, el nem égetésük során csökken a környezetszennyezés. Átlagos számításokhoz használható adat: A napenergia hasznosításának megítélése környezetvédelmi szempontból 1 m2 napkollektor kb. 100 kg olajegyenértéknek felel meg. A fűtőolaj elégetésekor keletkező szennyezőanyag kibocsátások tájékoztató értéke: SO2 6,48 kg/t fűtőolaj NOx 1,80 kg/t fűtőolaj CO 2,52 kg/t fűtőolaj CxHy 0,54 kg/t fűtőolaj A szélenergia CO 2 3,14 t/t fűtőolaj A szélfarmoknak szabad területen kell lenniük ahhoz, hogy kereskedelmileg életképesek legyenek. Ezért jól láthatók. A szélfarm látványára való reagálás nagymértékben szubjektív. Sok ember a tiszta energiát üdvözlő szimbólumként szemléli őket, míg néhányan mások a tájkép barátságtalan kiegészítőinek tartják őket. A szélturbinák működésének nincs közvetlen károsító hatású kibocsátása a levegőbe

A vízenergia A víz erőművek működésének nincs közvetlen károsító hatású kibocsátása a levegőbe A geotermikus energia A működésének nincs közvetlen károsító hatású kibocsátása a levegőbe Nukleáris energia Nem megújuló energiaforrás, Az atomerőmű légszennyező hatása normális működés esetén elhanyagolható. Az uránérc bányászata és dúsítása, az atomerőművek építése és bontása mint minden erőmű esetén, valamint a kapcsolódó szállítások során van üvegház hatású gázkibocsátás, de ez az urán nagyobb energiakoncentrációja miatt sokkal kisebb, mint a hagyományos tüzelőanyagok bányászata és szállítása esetén, mivel sokkal kisebb tömegeket kell megmozgatni. Baleseteknél viszont komoly a légkörön át terjedő részecskék komoly környezeti SUGÁRZÁS) hatássa rendelkezhetnek.

Jelentős diffúz szennyező a bányászat, ahol a nyílt bányafelületek, az őrlő és feldolgozó művek, a robbantások és a közlekedő járművek által felvert por, valamint a meddőhányók felszíne a forrás.

35% 33% 30% 25% 20% 15% 10% 5% Ipar Közlekedés Háztartás Szolgáltatás Mezőgazdaság Egyéb 0%

Közlekedés Az egyre növekvő energiafogyasztásból egyre nagyobb szeletet hasít ki magának a közlekedési szektor. Ezer tonna olajegyenértékben 2002-ben az EU teljes 962 ezer t energiaigényéből 314ezer tonnát tett ki a közlekedési szektor. Ez azt jelenti, hogy a közlekedés a teljes energiaszektor 33%--a volt. Az unió közúthálózatának közel 10%-a naponta bedugul, a nagy repülőtereken a járatok egy harmada negyedórás késéssel indul. Ezek a késedelmek 1,9 milliárd liter (kb 19 ezer t) többletfogyasztást jelentenek ami az éves felhasználás 6%-a. A közlekedés energiafogyasztása 1985 óta 45%-al nőt. A közúti és légi közlekedés aránya a szektoron belül folyamatosan növekszik. A közlekedés kiemelkedő szerepet játszik a környezeti ártalmak területén és itt is elsősorban a levegőminőségére gyakorolt káros hatásával.

35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 25% Ipar Közlekedés Háztartás Szolgáltatás Mezőgazdaság Egyéb 0%

A kommunális fűtési változások nehezen prognosztizálhatók, mivel e téren nagy szerepe van a térségek gazdasági potenciáljának, és ezen keresztül a lakosság anyagi és szociális helyzetének is. Az elmúlt 10 évben megnőtt a gázközmű bekötések száma, viszont a gázár emelkedése miatt egyre több háztartás tér vissza a vegyes tüzelésre. A fűtésszerkezet modernizálódása, a gáztüzelés terjedése komoly szennyezettség csökkenést eredményezne, környezeti és egészségvédelmi érdekből.

35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 2% Ipar Közlekedés Háztartás Szolgáltatás Mezőgazdaság Egyéb 0%

szektoriális bontásban 35% 33% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 28% 25% 11% 2% 1% Ipar Közlekedés Háztartás Szolgáltatás Mezőgazdaság Egyéb 0%