Az európai foglalkoztatási stratégia A foglalkoztatási kilátások javítása Európában Szociális Európa Európai Bizottság
Mi az az európai foglalkoztatási stratégia? Mindenkinek szüksége van munkahelyre, hiszen kereset nélkül senki számára nem biztosított a megélhetés. Egyéni szinten a foglalkoztatás bizonyos szintű függetlenség és önbecsülés forrása, és segít az egyéneknek beilleszkedni a társadalomba. Ezért elsődleges fontosságú a foglalkoztatás szintjének emelése szerte Európában. Ha sikerül növelni a keresettel rendelkező emberek számát, fokozódni fog a társadalmi befogadókészség és csökkenni fog a szegénység. Ahhoz, hogy az Európai Unión belül meg tudjuk valósítani ezeket a célokat, elengedhetetlen az összes tag állam együttműködése, valamint szakpolitikáik összehangolása. Az európai foglalkoztatási stratégia (EFS) fontos szerepet játszik a tagállamok, valamint a társult és a tagjelölt országok foglalkoztatási politikáinak harmonizálásában. megállapodtak egy speciális, évente végrehajtandó ellenőrzési eljárásról is. A foglalkoztatáspolitika továbbra is minden tagállam saját hatáskörébe tartozik az Európai Unió szerepe a tanácsadás, az ellenőrzés, valamint a szakpolitikai döntések összehangolása. A tagállamok számíthatnak az Európai Szociális Alap támogatására a megegyezések eredménye képpen kidolgozott foglalkoztatáspolitikák gyakorlati végrehajtása során. Az EFS története 1997-ben kezdődött, amikor au EU-tagállamok elhatározták, hogy egy sor közös foglalkozáspolitikai célt tűznek maguk elé. Ezen túlmenően 1 123RF
Hogyan működik az EFS a gyakorlatban? Az EFS alapjául a foglalkoztatási iránymutatások szolgálnak. Az Európai Bizottság javaslatára, a tagállamok által foglalkoztatási politikáik számára elfogadott közös prioritások alapján kerülnek meg fogalmazásra. Az iránymutatások elfoga dásáról az Európai Parlamenttel, illetve egyéb tanácsadó testületekkel folytatott konzultációt követően a Tanács dönt. 2005 óta a foglalkoztatási iránymutatások szerves részét képezik a makro- és mikrogazdaság területeit lefedő, ún. átfogó gazdaságpolitikai irányelveknek. Az Európa 2020 stratégia 2010-es elindítása óta 10 integrált iránymutatás létezik, melyek közül az utolsó 4 (a 7 10. iránymutatás) érinti közvetlenül az EFS-t. Az EFS-en belül az Európai Bizottság minden évben nyomon követi a tagállamok által ezen iránymutatásokkal összhangban elfogadott foglalkoztatáspolitikákat. Tapasztalatai alapján éves jelentést készít, melyben értékeli ezeket a szakpolitikákat. Ezenkívül országspecifikus ajánlásokat is készít a foglalkoztatási helyzet hosszabb távú, célirányos fejlesztésének elősegítésére. Az EFS egy sor közös megegyezésen alapuló mutatót használ (mennyiségi mutatók, előirányzatok és referenciaértékek) a fejlődés monitorozásához és értékeléséhez, valamint az európai bizottsági elemzés alátámasztásához. Ezekről a mutatókról a tagállamok megegyeznek egymással, és az EU statisztikai hivatala, az Eurostat ( 1 ) segítségével rendszeresen gondoskodnak felülvizsgálatukról. Az EFS ún. nyitott koordinációs módszerrel dolgozik, melynek keretében a tagállamok képviselői találkozókon vitatják meg egymással foglalkoztatáspolitikai prioritásaikat. E képviselők által alkotott tanácsadó testület a Foglalkoztatási Bizottság ( 2 ). Ezen a fórumon különös támogatást élvez a kölcsönös tanulás ( 3 ) és a foglalkoztatáspolitikai vonatkozású helyes gyakorlatok cseréje. Az EFS független kutatók és szakértők ( 4 ), valamint a szociális partnerek támogatására is számíthat prioritásai értékelésében. ( 1 ) Az Eurostat webcíme: www.epp.eurostat. ec.europa.eu ( 2 ) Bővebb információ a honlapon: www.ec.europa. eu/emco ( 3 ) Lásd a kölcsönös tanulásról szóló honlapot: www.mutual-learning-employment.net ( 4 ) www.eu-employment-observatory.net 2
Az Európa 2020 integrált iránymutatások 1. iránymutatás: Az államháztartás minőségének és fenntarthatóságának biztosítása 2. iránymutatás: A makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelése 3. iránymutatás: Az euróövezeten belüli egyensúlytalanságok csökkentése 4. iránymutatás: A K+F-hez és innovációhoz nyújtott támogatások optimalizálása, a tudásháromszög erősítése és a digitális gazdaság potenciáljának felszabadítása 5. iránymutatás: Az erőforrás-hatékonyság növelése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 6. iránymutatás: Az üzleti és fogyasztói környezet javítása, valamint az ipari bázis korszerűsítése a belső piac teljes körű működésének biztosítása érdekében 7. iránymutatás: A munkaerő-piaci részvétel növelése és a strukturális munkanélküliség csökkentése, a munkaminőség fokozása 8. iránymutatás: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett munkaerő, és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése 9. iránymutatás: Az oktatási és képzési rendszerek teljesítményének javítása minden szinten, valamint a felsőoktatásban részt vevők számának növelése 10. iránymutatás: A társadalmi összetartozás erősítése és a szegénység elleni küzdelem 3
Az EFS előtt álló kihívások Az EFS sokat változott az évek során a változó politikai helyzet és a gazdasági kihívások hatására. 2005-ben az EFS a több és jobb munkahely teremtésére irányuló lisszaboni stratégia fontos elemévé vált. Öt évvel később, a gazdasági válság árnyékában az EFS az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést igyekszik elősegíteni. Az Európa 2020 stratégia ( 5 ) a kutatásba, tudásszerzésbe és innovációba történő beruházásokban látja a válságból való kilábalás megkönnyítésének, illetve a fenntartható szociális piacgazdaság megvalósításának eszközeit. Az EFS egyre szorosabban kötődik a mikro- és makrogazdasági szakpolitikákhoz, különösen a Stabilitási és Növekedési Paktumhoz. Ebben a helyzetben az EFS prioritásai a humántőke gyarapodását és a munkaminőség javulását elősegítő politikák felé fordultak. Oktatás és képzés nélkül aligha biztosíthatók jobb foglalkoztatási lehetőségek, különösen a fiatalok számára ( 6 ). Fontos továbbá olyan eszközöket teremteni, melyek segítik összehangolni az oktatást és a képzést a jövő munkahelyeivel ( 7 ), hiszen csak így biztosítható nagyobb termelékenység és stabilabb foglalkoztatás. Ennek támogatására megfelelő nemzeti foglalkoztatási szolgálatokat kell kiépíteni, és gondoskodni kell az együttműködésről az oktatási intézmények és a foglalkoztatási szervek között. Továbbra is a rugalmas biztonság a legfőbb eszköz a hosszú távú munkanélküliség és a munkaerőpiac szegmentáltsága elleni küzdelemben. Rugalmas és biztonságos szerződéseknek, elsőrendű foglalkoztatási szolgáltatásoknak, hatékony társadalombiztosítási rendszereknek, illetve a mindezek hátterében álló magas szintű és hatékony egész életen át tartó tanulásnak zökkenőmentes átmenetet kellene biztosítaniuk akár az iskolapad és a munka világa, akár az inaktív státusz és a dolgozó lét között. ( 5 ) www.ec.europa.eu/eu2020/index_en.htm ( 6 ) http://europa.eu/youthonthemove ( 7 ) http://ec.europa.eu/social/main. jsp?catid=822&langid=hu 4
A 20 64 éves népesség foglalkoztatottsági aránya az EU-ban 1997-től 2009-ig Foglalkoztatási ráta (%) 71 70 69 68 67 66 65 64 63 62 61 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás : Eurostat Év 2009 istock 5
A 2020-ig elérendő eredmények és a legfontosabb szereplők Ahogy a nemzeti gazdaságok egyre szorosabban összefonódnak egymással, az EU-szintű együttműködés egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Bár még mindig léteznek különbségek a sajátos nemzeti adottságok és körülmények miatt, a növekedési és foglalkoztatási mutatók azonos tendenciákat követnek és hasonló célokra törnek. Ebben a helyzetben számos különböző szereplőnek jut jelentős szerep. Továbbra is az Európai Tanács szolgál átfogó útmutatással a stratégia számára a Bizottság javaslatai alapján. Az Európai Parlament különösen fontos szerepet játszik: nem csupán társjogalkotóként, hanem a polgárokat képviselő szervként is kiveszi részét a munkából. Az EFS által biztosított eszközök segítségével mindezen szereplőknek hozzá kell segíteniük az Európai Uniót a 2020-ra maga elé tűzött ambiciózus célok megvalósításában: a foglalkoztatási arány legalább 75%-ra emelése a 20 64 éves népesség körében, az iskolából idő előtt kimaradók arányának 10%-ra csökkentése, a felsőoktatásban résztvevők arányának 40%-ra emelése, a szegénységben élő emberek számának 20 millió fővel való csökkentése. A nemzeti reformprogramok kidolgozása és végrehajtása során további ösztönzés és részvételre való buzdítás várható a nemzeti és regionális szintű érintettek, továbbá a szociális partnerek részéről. Az európai intézmények a polgárokkal való közvetlenebb és szorosabb kapcsolatok kialakításában is számítanak ezekre a szervekre. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága szintén továbbra is szorosan kapcsolódik a stratégiához. 123RF 6
KE-31-10-900-HU-C Bővebb információ az európai foglalkoztatási stratégiáról: www.ec.europa.eu/employmentstrategy Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. A képek felhasználási és sokszorosítási engedélyéért forduljon közvetlenül a jogtulajdonos(ok)hoz. Borítóillusztráció: Istock ISBN 978-92-79-17850-4 doi:10.2767/13156 Printed in Luxembourg