2. téma. Fonetika/fonológia. Leíró magyar hangtan. Fonéma:

Hasonló dokumentumok
Leíró magyar hangtan. 7. téma. Fonetika/fonológia

Ferdinand de Saussure [Ferdinan dö Szoszür] [fɛʁdinɑ də sosyʁ]

3. téma. Fonetika/fonológia

A beszédhang felfedezése. A hangok jelölése a fonetikában

A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982.

A magánhangzók fonológiai rendszere

Fonetika és fonológia

A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia?

Nyelvtudományi irányzatok és módszerek a 20. században

Fonetika és fonológia

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Fonológia. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A fonetik ar ol altal aban szeptember 15.

A magánhangzók fonológai rendszere

Beszédészlelés 1: Beszédpercepció. A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban

A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium

Fonológia BBK tavasz

A magánhangzók fonetikai rendszerezése

Bevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika

A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése

Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia

Bevezetés a nyelvtudományba. A nyelv leírása

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

Bevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia

A fonológia kialakulása, irányzatai

Á Á Á ű Á

ü ú ú ú ú ü Á ü ű Ö ú ű ú ü ű ü ű Ö ű

Ó Ü Ó Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ó

Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú

MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY

ü ű ü ü Ó ü

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű

ú ú ű Ó

ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö

ó ö ó ő ő ü ú ö ő ö ő ü ő ü ó ó ö ü ó ü ő ú ú ő Ú ú ó ő ő ó ú Ó Ö Ö Ö

ü ö ű ö ű ö Ö ö ú ü Á ü ü ö

ő ő í í ő

Ú ű Á ű

2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák

Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás

Atomikusak-e a beszédhangok?

A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához

ö ö ö ö ö ő ú ü ő ö ü ő ú ő ő ő ö ő ö ü ű ö ü ő ú ő ő ő ű ű ö ő ő ü

Beszédhiba és beszédfeldolgozás

10. Morfológia és statisztikai grammatika Morfémák és variációszámok

ú ő Ú ő ő ú ő Ú ú Á ő ő ú ő ő ű Ú Á ű ő ő

Bevezetés a nyelvtudományba

Leíró magyar hangtan. A magyar nyelvészetben használt fonetikus írások

Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ü ú ú ü ú ú ú ú

A beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisa. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina március 21.

É É Ö

ű ő ő ő

Hangváltozások és gyakorisági eloszlások

É Á Á Ö Á

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

Beszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében. Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

A magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben

Á Ü É Ü Ú Ü É

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

MILOVÁN ANDREA A NYELVÉSZETI STRUKTURALIZMUS FONOLÓGIAI GYÖKEREI (A KELET-EURÓPAI FONOLÓGIAI ISKOLÁK)

Ó ú ú

Magánhangzónyújtások a gyermeknyelvben

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

Á ű ó ó

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

ű ő ő ű Ü ő ő ő ű ű ő ú ő ú Á Á ő Á ő ő ő ű ő ű ú

í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü

á é é á ó á é ö Ű í É Á ó í á ü á ó

Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö

ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő

Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú

Í ü ű Ö ö ö ü ö ö ü ü ö ö ű ű ö Í ű Á ö Á ö

ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű

ő ő Ó

Ö ö Á ü ü ö ű ö ö ü ö Ö

Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű

ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü

(j], [el - ZÁRHANG VAGY AFFRIKÁTA

ä ä

í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú

5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere

Átírás:

Leíró magyar hangtan 2. téma Fonetika/fonológia Fonéma: A beszélő számára lényeges különbséget hordozó hang. Minden fonéma legalább egy tulajdonságában különbözik a másiktól. Feladata a jelek hangtestének felépítése. 1

disztinktív (megkülönböztető) oppozíció láb : láp szál : sál fáj : száj üt : öt vesz : visz Az /n/ fonéma realizációi /színpad/ [szímpad] /színfal/ [szí}fal] /nini/ [riri] /nana/ [nana] /roncs/ [ro cs] /rongy/ /ing/ [ronygy] [isg] /rang/ [raág] /Ung/ [Uäg] Hirohito ~ Fudzsijama papurika ~ papulika burmai: na fájdalom a orr áa hal ãa bér 2

Elölképzett zárhangok (b, p, m, n, t, d) Alsó magánhangzó (a, á) i u á a m ~ n ~ η cseh: Strč prst skrz krk! Dugd egy ujjad a torkodba! grúz: vbrdgvzinav üvöltök 3

bedezodorozott Moszkvicsslusszkulcslyuk japán magyar grúz kanbara matta varszkvlavi kjógen tkoma ktoma vgrdznob aoi rokkaszen orosz: мукá [muká] liszt мýка [múka] kín angol: subject alattvaló ["svbùikt] subject alávet [s@b"ùekt] 4

mandarin: mā anya má kender m~ ló mà szid bā nyolc bá kiszakít b~ tart bà gereblye ibo: ákwá sírás ákwà szövet àkwá tojás àkwà ágy A fehér mogyoró völgyében, a sebes ösvény és a Szent Cecília vörös kőbarlangjánál lévő Szent Mária temploma TAUMATAWHAKATANGIHANGAK OAUAUOTAMATEATURIPUKAKAP IKIMAUNGAHORONUKUPOKAIW HENUAKITANATAHU A hegy, melyet a nagytérdű Tamatea megmászott és legyűrt és ahonnan fuvolázott szerelmének 5

A fonetika/fonológia kettőss sségének elméleti leti háttere 1. A beszéd és a nyelv Ferdinand de Saussure A nyelvtudomány tárgya. A külső és a belső nyelvészet A nyelv rendszer jellege. A nyelvi jel természete Diakrónia és szinkrónia A nyelv és a beszéd A beszéd és a nyelv (langue/parole) Deme László: A beszéd és a nyelv. Bp. 9 15, 28 35. Saussure, Ferdinand de: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp., 1997. 39 52. Telegdi Zsigmond: A nyelv és a beszéd. In: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp. 70 76. 6

Beszéd (parole) Deme László: A beszéd az egyénnek társadalmi érvényű eszközökkel és formában való hangos reagálása külső vagy belső ingerekre; szerepe sőt általában célja is valami belső tartalom kifejezése s ezáltal a társadalom más tagjainak tájékoztatása és gondolati vagy cselekvésbeli magatartásuk befolyásolása. Nyelv (langue) Deme László: A nyelv a társadalomban élő emberek beszédtevékenységét szolgáló eszközöknek rendszert alkotó állománya, mely a valóság tükrözésére alkalmas konvencionális jelekből áll. nyelv (langue) beszéd (parole) = nyelvezet (langage) 7

A nyelvtudomány egyetlen és igazi tárgya a nyelv önmagában és önmagáért vizsgálva. 2. A nyelv és beszéd kettősségének tükröződése a hangok szintjén: fonéma és beszédhang Telegdi Zsigmond: Fonetika. Fonológia. In: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp. 129 139. /t/: tilos, Kati, Kata, Kató, Katus inog : ing tér : kér 8

A nyelv hangrendszerében meglévő hang: fonéma A beszédben meglevő hang: beszédhang fonéma társadalmi (szociális)/ általános a közösség tudatában élő, megmaradó absztrakt, nem fizikai a hangrendszer tagja a jelek testének felépítője fonéma szórási sáv beszédhang egyéni (individuális)/ egyedi egyszeri, pillanatnyi konkrét, fizikai megvalósulás tevékenység a jelzések megvalósulásának anyaga realizáció (megvalósulási forma) variáns A nyelv hangjait (fonémáit), ezek kapcsolódási szabályait, a hangrendszert stb. vizsgáló tudomány: fonológia. A beszéd hangjait, azok tulajdonságait vizsgáló tudomány: fonetika. 9

Fonéma: A fonéma mint funkcionális hangtípus nyelvi univerzálé, a nyelv hangalakjának legkisebb, lineárisan oszthatatlan, jelentés nélküli egysége; azaz a fonéma az a legkisebb fonológiai egység, amely szavak szembeállításával már további hasonló kisebb egységekre nem bontható és a beszélő számára lényeges különbséget hordoz. Minden fonéma legalább egy tulajdonságában (egy megkülönböztető jegyében) különbözik a másik fonémától. A fonémák a többi fonémával rendszert alkotva a jelek hangtestének azonosítására (felépítésére), illetve megkülönböztetésére szolgálnak. A fonéma és a beszédhang különbsége Fonetikai rendszer [ü] magyar francia mgh msh elöl hátul ker felső alsó hosszú orrhang Fonológiai rendszer /ü/ magyar francia mgh msh elöl hátul ker felső alsó hosszú orrhang beszédhang: a képzési jegyek összessége fonéma: a megkülönböztető jegyek összessége 10

A beszédtevékenység során/a beszédműben előforduló hangok állománya (fonetika) A beszélő/hallgató által egy szekvenciának vett egységek rendszere (fonológia) Kortikális Artikulációs Akusztikai Auditorikus Percepciós agy agy (beszélő) (hallgató) fonetika hallgató/beszélő Percepciós fonológia Kortikális Auditorikus Artikulációs fonetika Akusztikai 11