Sződliget. Településképi Arculati Kézikönyv 2017

Sződliget Településképi Arculati Kézikönyv 2017

SZŐDLIGET Településképi Arculati Kézikönyv 2017

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Sződliget bemutatása településkép, település- és tájkarakter 3. Örökségünk Településképi szempontból meghatározó, műemléki és természeti értékek, településképi jellemzők (értékvizsgálat) 4. Településképi szempontból meghatározó területek eltérő karakterű területek lehatárolása, a településképi és arculati jellemzők bemutatásával 4.1 Történeti kertvárosi terület 4.2 Kertvárosias terület 4.3 Lakópark területe 4.4 Különleges területek 4.4.1 Temető területe 4.4.2 Közpark 4.4.3 Szabadidő központ 4.4.4 Intézményi terület 4.4.5 Védelmi erdő 5. Ajánlások, építészeti útmutató Karakterterületekre vonatkozóan 5.1 Történeti kertvárosi karakter házai 5.1.1 Telepítés 5.1.2 Magasság 5.1.3 Tetőhajlásszög 5.1.4 Tetőforma 5.2 Kertvárosias karakter házai 5.2.1 Telepítés 5.2.2 Magasság 5.2.3 Tetőhajlásszög 5.2.4 Tetőforma 6 8 20 26 36 5.3 Lakópark karakter házai 5.3.1 Telepítés 5.3.2 Magasság 5.3.3 Tetőhajlásszög 5.3.4 Tetőforma Településre vonatkozóan 5.4 Terepalakítás 5.5 Homlokzatok 5.6 Színek, anyaghasználat 5.7 Ablakok, ajtók, árnyékolók 5.8 Előtetők 5.9 Részletek, kémények 5.10 Bővítési lehetőségek 5.11 Kerítések 5.12 Kertek 5.13 Kortárs példák 6. Közterületek településképi útmutatója - utcák, terek 6.1 Belterületi zöldfelületek 6.2 Árkok és hidak, csapadékkezelés 6.3 Előkertek 6.4 Vízfolyások 6.5 Utcafásítás 6.6 Közműelhelyezés 7. Hírdetések, reklámtáblák 8. Átalakuló területek fejlesztése 8.1 Vízpart és tanösvény fejlesztései 8.2 Kavicsbánya fejlesztése 8.3 Malomépület rekonstrukciója 8.4 Villaépületek rekonstrukciója Impresszum 42 57 66 69

BEVEZETÉS 5

1 BEVEZETÉS A Településképi Arculati Kézikönyv elkészítésének célja az, hogy Sződliget települési értékeinek bemutatásán keresztül tárja fel a település szépségeit és értékeit, és hívja fel lakosságának figyelmét az épített és táji környezet kiemelkedő értékeire. A bemutatott értékeken keresztül tudunk a jövő számára utat mutatni a települési környezet fejlődéséhez. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény alapján minden településnek el kell készíteni a teljes közigazgatási területére kiterjedő, új településképi rendeletét, illetve az alátámasztó munkarészét, a Településképi Arculati Kézikönyvet. A Településképi Arculati Kézikönyv, azaz atak meghatározza a településképi jellemzőket, településrészek arculati jellemzőit és értékeit, a minőségi formálásra vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket. A TAK elkészítésével, annak ajánlásaival a településen élők számára szeretnénk iránymutatást adni személyes álmaik és építési szándékuk minél jobb színvonalú megvalósításához. [1] BAGOLYVÁR A TÁVOLBÓL 6

A kézikönyv segítség kíván lenni: a település bemutatásával, az értékek megismertetésével, és útmutató résszel tárja fel az épített környezet szépségeit. Bevezeti az olvasót az építészeti értékek tárházába, hogy olyan házat tudjon építeni, ami valódi büszkeséggel töltheti el, és illeszkedik a település képéhez, azt ízléssel viszi tovább. A kézikönyv nem tekinthető kötelező jellegűnek, célja nem a tervezési szabadság megkurtítása, uniformizálása, hanem éppen a valós értékek felfedezésében való segítségnyújtás, a sokféle lehetőség bemutatása. Az unalomig másolt, giccses, sokszor importált, gyártószalagról kikerült épületek helyett más, izgalmasabb választási lehetőségek bemutatása, a nem diktált, hanem valódi szabadság megismertetése. Valódi gyümölcse csak annak a kapcsolatnak van, ahol a felek egymást megismerik, szeretik és békében élnek egymással. Igaz ez az emberi kapcsolatoktól a zenén át egészen épített környezetünkig szinte mindenre. [2] MÁTYÁS KIRÁLY ÚTJA HÁTTÉRBEN A KATOLIKUS TEMPLOMMAL BEVEZETÉS 7

2 SZŐDLIGET BEMUTATÁSA Településkép, település- és tájkarakter Sződliget község a Közép-Magyarországi Régió területén található, Pest megyében, a Budapesti Agglomeráció gyűrűjében. A Budapesti Agglomeráció a fővárost és a városkörnyéki agglomerálódó településeket (jelenleg 78 darab) egyaránt magába foglaló, egymáshoz sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. E terület a magyar térszerkezet sajátos eleme lévén, az ország egyik legfrekventáltabb kiemelt térségeként egyéb régiók fejlődésére is kihatással van. Ezért az agglomerációs térség koordinált fejlesztése és összehangolt tervezése kiemelt fontosságú. A Budapesti Agglomeráció hat övezeti szektorból és a fővárosból áll. Sződliget ezek közül az Északi övezeti szektorba esik Vác, Vácrátót, Dunakeszi, Sződ, Őrbottyán, Csomád, Fót, Göd településekkel együtt. Sződliget a Váci statisztikai kistérség része, mely a következő 19 településből áll: Acsa, Csörög, Csővár, Galgagyörk, Kismaros, Kisnémedi, Kosd, Nagymaros, Penc, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Rád, Szokolya, Sződ, Sződliget, Vác, Vácduka, Váchartyán, Verőce. [3] BUDAPEST KÖRNYÉKE [4] VÁCI KISTÉRSÉG forrás: Örökségvédelmi Hatástanulmány 8

Sződliget a Duna bal partján fekszik. A 2-es országút mentén, Göd után (a fővárostól 30 km-rel É-ra) az utolsó település az agglomeráció északi részén, így joggal nevezhető az agglomeráció északi kapujának. Miként egész Pest megyében Budapest közelsége a meghatározó jellemző, Sződliget is magán viseli ennek bélyegét. Közutak, gyorsforgalmi út és vasút kapcsolja össze a fővárossal, Dunakeszivel, valamint Váccal. A kötődéseket tovább erősíti az összefüggő energiavezeték-hálózat, víz és csatornamű-hálózat valamint a munkaerő áramlás mindkét irányban. TELEPÜLÉSSZERKEZET A község szerkezetét alapvetően meghatározza a vasút vonala, amit 1846-ban építettek. A falumag teljes egészében a vasút Duna felé eső oldalán helyezkedett el. A vasút ellenkező oldalán mezőgazdasági területek voltak és vannak ma is. Az erdő területek a község déli részén találhatók, a Duna-parton Gödig terjedően. Sződliget község 1950. január 1-én vált ki Sződ község területéből (Csörögi major, Sződrákos, és Sződliget-telep). A község eredeti beépített területei egyidejű parcellázás révén az I. világháború előtt alakultak ki a Budapest-Szob vasútvonal és Budapest-Vác közút között. Ezt tükrözi a jól felismerhetően mérnöki módon kijelölt jellegzetes utcahálózat, mellyel a mezőgazdasági területeket egykor felosztották. A fő útvonalak településen belül a vasút és a 2-es út [5] KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSI ÚTVONAL SZŐDLIGET HATÁRÁBAN [6] SZŐDLIGET VASÚTÁLLOMÁSA [7] SZŐD KÖRNYÉKE A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN forrás: Örökségvédelmi Hatástanulmány SZŐDLIGET BEMUTATÁSA 9

között, ezekre merőlegesen helyezkednek el és kötik össze őket, legyező formában, a 2-es út csatlakozásánál szinte egymásba futva. A település belterületei mind északi irányban (Határ út feletti Barackos), mind déli irányban (Petőfi S. utca térsége és Málnás) kiterjedtek az idők során, de a vasútvonaltól keletre húzódó mezőgazdasági zóna túlnyomórészt megmaradt. Megőrizte erdős-vizenyős jellegét a Sződrákosi-patakot kísérő 200-1000 méter széles galéria zóna is. Idővel a Sződrákosi-patak torkolatától északra, a Duna-parton zöldfelületi jellegű intézmények kaptak helyet (kemping, szabad strand, öregek otthona, yacht kikötő), míg a patak torkolatától délre, a folyópart megőrizte erdős jellegét. A falu határában mind északon, mind délen kavicsbánya tavak keletkeztek. Ugyancsak horgászati használatú tó létesült a Sződrákosi-patak két ága által közrefogott erdős területben is. A Sződligetet alkotó régi 3 település helye ma is könnyen fellelhető. Sződliget-telep (a Dunai fasor a vasút és a Duna közötti háromszög alakú terület), Sződrákos (a Sződrákos-pataktól délre eső terület, vagyis a Floch-Reyhersberg- féle kúria és annak környéke), valamint a földrajzilag távolabb közvetlenül Sződ belterülete mellett elterülő Csörögi major, vagy Csörög-puszta (ma a Floch-puszta). [8] SZŐDLIIGET HATÁRA 10

TOPOGRÁFIA Sződliget a Pesti hordalékkúp-síkság és a Cserhátalja találkozásánál, Sződ-Rákosi- patak partján fekszik, a Duna bal partján, a gödöllői dombvidék szomszédságában. Mérsékelten homokos felszínű, csekély relatív reliefű teraszos síkság. Tengerszint feletti magassága 104 és 114 m között alakul. A terület kelet felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. A kereszt irányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel gazdagon szabdalt. VÍZRAJZ Kelettől a Duna-völgy felé lejtő területet a Dunába futó Sződrákos patak tagolja, keresztülszelvén a ritkaságnak minősülő három egymás melletti, egymásba fonódó élethelyet. A Sződrákos Puszta területén -magán tulajdonban- található tőzeg tó, a horgász tó a Floch erdőben helyezkedik el. Vác területén, részben Sződliget közigazgatási területébe is belógva a kavicsbánya művelése befejeztével létre jött egy bányató (magántulajdonú). A kavics- sóder- kitermelésével, tavak jöttek létre. A tavak kialakulása a településen lévő fúrt kutak vízhozamát befolyásolta, ennek csökkenéséhez vezetett. A községben található kutakban a víz nitrátos, fogyasztásra alkalmatlan. Az egykori tőzegkitermelés kapcsán, amely szintén már a múlté, keletkezett a horgásztó (szintén magántulajdonban van). E tevékenységek nyomán nyílt vízfelületek, bányatavak maradtak [9] SZŐDRÁKOSI PATAK [10] LIGET ÉS MEZŐ TALÁLKOZÁSA [11] TERMÉSZET-, ÉS TÁJKÉPVÉDELMI SZEMPONTBÓL KIEMELTEN KEZELENDŐ TERÜLETEK térképet készítette: Grafit Műterem Kft. SZŐDLIGET BEMUTATÁSA 11

vissza, melyek elsősorban horgászati, üdülési hasznosításúak. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A Sződrákosi-patak völgye Duna- Ipoly Nemzeti Park része, egyben részei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területeknek, a NATURA 2000 zónának. Lehatárolásuk Európai Uniós irányelvek szerint történt. A települést érinti a fenti két hálózatot is magában foglaló öko-háló zóna is, mely a természetközeli állapotokat tükröző területeket köti össze. A településen találhatók továbbá természetközeli állapotú, de védettségi oltalom alatt nem álló területrészek is (erdők, rétek, folyó és patakpartok). Az egyedülálló természeti értékek fennmaradása annak köszönhető, hogy a terület nagy része kevésbé zavart, a civilizáció káros hatásai eddig elkerülték. Sződliget és Göd között a Sződrákosi patak két oldalán, a patak dunai torkolatától 2 km-en belül 3, egymástól szélsőségesen eltérő terület váltja egymást, szigetszerű állat- és növényvilággal. Ez a három terület a homoki gyep (Debegió hegy, Kocsma rét országos védettségű 108 ha.), kékperjés száradó láprét valamint az ártéri erdő (Floch erdő ). A három biotóp, egymás melletti egymásba fonódó összessége ritkaság, különösképp egy fővároshoz közeli területen. A nedves területek igen fontosak a homoki gyep fennmaradásának szempontjából, hiszen a lehulló csapadék gyorsan beszivárog a 12

homokdombokba. Az élőhely-együttes pontos felmérését és a terület természetvédelmi kezelését el kell kezdeni. A területen ki kellene jelölni, majd létrehozni egy tanösvényt, mely az értékeit bemutatva, a pihenés lehetőségét is megadva kanyarogna a rendkívüli tájon. A még meglévő, helyenként igen jelentős természeti értékek és magas biológiai diverzitás az évszázadok során kialakult és nagyrészt fennmaradt tájhasználat konzerváló hatásának is köszönhetik létüket. TERMÉSZETVÉDELEM A természeti környezet elszenynyeződése, biológiai degradációja jellemzi a térség élőhelyeit. Az agglomerációs folyamatok, a földhöz fűződő spekulációs elvárások miatt egyre nehezebb lesz a község körüli szabad területeket megóvni a lakóparkok terjeszkedésétől. Sződliget község területén, közel 40 hektáros terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. Ez a terület a Sződrákos patak. A természeti védelem alatt álló területek biológiai fenntarthatóságát veszélyezteti, hogy a térségben igen sok, alig 1-2 hektáros földet vontak védelem alá, amelyek sérülékennyé válnak a külső hatásokkal szemben. Sződliget és környékének növényföldrajzi besorolása: EUPANNONICUM (Alföld) flóravidék, Prematricum (Duna-Tisza köze) flórajárás. A Pesti síkságon a mezőgazdasági művelés, valamint a települések létrejöttének következté- SZŐDLIGET BEMUTATÁSA 13

ben már csak kis foltokban van jelen, ezek a töredékek viszont nagy értéket képviselnek. A Pesti-sík homokdombjai a Naszály-hegyig húzódva egyedi flóraés faunavilágot rejtettek, ebből szinte egyediként maradt meg Sződliget határában a Debegió- hegy és környéke az egyetlen megmaradt homoki-gyep társulás, melyen sok értékes növényfaj található: homoki nőszirom (Iris arenaria), árvalányhaj fajok (Stipa sp.), báránypirosító (A. tinetaria), naprózsa (F. procunbeus) és a szártalan csűdfű (Astragalus excapus). A Debegió hegytől északra kékperjés száradó láprét található, amely nedves terület fontos a homoki gyep fennmaradásának. A Debegió heggyel érintkezve a 2.számú út felé néhány hektáron ártéri erdő tenyészik, amihez hasonlót csak az Al-Duna környezetében találhatunk, őshonos nyárfákkal benőve. Az út Duna felőli oldalán egy cellulóz nyáras van, valamint élő puhafa és keményfa ligeterdők fajai találhatók. Számos helyen akác alkotja a telepített erdőket, melyek aljnövényzetében főképp adventív kozmopolita gyomok szaporodnak el. VÉDŐTÁVOLSÁGOK, ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁSOK Sződliget teljes területe talaj és talajvíz szennyeződési szempontból a 33/2000. Korm.sz. rendelet szerint (2/1. melléklet) az A Kiemelten Érzékeny kategóriába sorolt. A Göd északi peremén található vízmű- 14

kutak hidrogeológiai védőövezete átnyúlik Sződliget DK-i sarkába is. A vasútvonalat 50-50 m széles védősáv kíséri. A patakok völgyében ugyancsak 50 50 m széles védősáv kijelölt, Hasonló partvédelmi sáv húzódik a Duna folyam mellett is. [14] DUNAPARTI VÉDELMI SÁVON HALADÓ BICIKLIÚT [15] DUNAI LÁTKÉP [12] DUNAPARTRA LEVEZETŐ TÚRISTAÚT [13] ŐSHONOS NYÁRFÁK SZŐDLIGET BEMUTATÁSA 15

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS Zaj és rezgésvédelmi szempontból jelentős fejlődést jelentett Sződliget számára a M2 főútvonal kiépítése, mely elkerüli a belterületeket, jelentősen mérsékelve az átmenő teher- és személygépkocsi forgalomból eredő terhelést. Az eredeti átmenő forgalmat viselő 2. számú főútvonal Sződliget belterületeit csak mintegy 300 m-es sávra kísérte. Ennek hossza a Málnás lakóterület új lakóterületeinek kiépítésével további 600 m-el nőtt, jelentősen megnyújtva a konfliktus zónába került területeket. A kedvezőtlen teherforgalmat is vonzó ipari és kereskedelmi funkciók (ipari park, kamiontelep, áruház) túlnyomórészt a 2. számú főút keleti oldalán települtek, átmenő forgalmukat a falun át bonyolítják. A települési utak közül hálózati jelentőségű gyűjtőút a Vasúti fasor, a Határ út és a Szent István utca. TÖMEGKÖZLEKEDÉS A település vasúti kapcsolatát a Budapest - Vác - Szob vonal biztosítja. Sződ - Sződliget vasúti megállóhely a település belterületének keleti határán van. Az állomásnál kialakult a P+R rendszerű közlekedéshez szükséges parkoló. A 2.számú főúton közlekedő Vác - Budapest VOLÁNBUSZ járatok, megállójuk a Dunai fasori csomópontnál van. [16] A KETTES FŐÚT SZŐDLIGET KAPUJÁBAN [17] P+R PARKOLÓ A VASÚTÁLLOMÁSNÁL 16

KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS Sződliget területét érinti a Duna mentén kiépült kerékpárút, amely a Duna árvédelmi töltésén halad. INTÉZMÉNYELLÁTOTTSÁG A községben egy óvoda működik. Az óvoda épülete megfelel a mai kor követelményeinek a 2013-as felújítás és kibővítés óta. A magukra maradt emberek elhelyezésének feladatait jelenleg önkormányzati működtetéssel a Gondozási Központ látja el. A gyerekjóléti szolgálat mint szakfeladat a 0-18 év közötti korcsoportot öleli fel és látja el. A nyári táborozást továbbra is folytatni kívánják. A kultúrális célú létesítmények száma nem kielégítő. A településen egy Művelődési ház könyvtárral és templomok találhatóak. [18] SZŐDLIGETI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [19] NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA [20] TÖLTÉSEN FUTÓ KERÉKPÁRÚT SZŐDLIGET BEMUTATÁSA 17

ÁLTALÁNOS ISKOLA A településen egy általános iskola működik. A vasútállomás és Bagolyvár közvetlen szomszédságában, frekventált helyen fekszik. Felújítására ebben az évben került sor. Korszerűbb nyílászárókat és külső hőszigetelést kapott az épület, valamint a házban szükséges elektromos áramot a rátelepített napelemek termelik meg. Sportolási lehetőséget a fiataloknak az iskola és vasút közötti zöldsávban kialakított focipálya és játszótér biztosít. [21] AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉPÜLETE [22] AZ ISKOLA FUTBALLPÁLYÁJA VASÚTI FASOR MENTÉN 18

ORVOSI RENDELŐK Sződligeten korábban közös épületben rendelt két fő háziorvos, egy gyermekorvos, illetve egy fogorvos. A járóbeteg-rendelés alkalmával megoldatlan volt a fertőző betegségben szenvedő személyek elkülönítése. A problémák megoldására és a betegek érdekében átalakításra került a volt orvosi szolgálati lakás, amiben már évek óta nem lakott senki, állaga pedig folyamatosan romlott. A munka eredményeképpen egy minden igényt kielégítő gyermeorvosi rendelő készült el belső parkolóval. Az épület mozgáskorlátozottak számára is könynyedén igénybe vehető. A telek hátuljában rámpafeljáró vezet a közlekedő teraszra. A rámpa a parkolóból könnyen megközelíthető, és így nem bontja meg a harmonikusan megtervezett utcafronti homlokzatot. [23] GYERMEKORVOSI RENDELŐ [24] EGÉSZSÉGHÁZ SZŐDLIGET BEMUTATÁSA 19

3 ÖRÖKSÉGÜNK Településképi szempontból meghatározó, műemléki és természeti értékek, településképi jellemzők VÍZIMALOM Budapest felől a főúton érkezők, a település magját közelítvén meg, ezen építménnyel találkoznak először, ez Sződliget kapuja. Műemlék-épületek, építmények a község területén nem találhatók, de a volt Vízimalom Sződliget múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű, ezért Ipari Műemlékké való nyilvánítása javasolt. A középkorban Sződ faluhoz tartozó területen, a Sződ - Rákos patak régi partján már a középkorban is állott malom, amit 1458-ban egy szentendrei hospestől vásároltak meg a kékesi pálosok. Az ekkor már romos malmot ami Pesti János birtokában volt, és 1559-ben Göd összeírásában szerepelt- a Gülbaba kolostornak adtak el. Ugyanezen a helyen építette fel a Grassalkovich - uradalom a VIII. század elején a ma is meglévő malmot. Szabadonálló, fsz + emeletes épület, közel négyzetes alaprajzzal, magas, hódfarkú cseréppel fedett kontytetővel. A technológiai rendszer két vízkerékkel és felülről rávezetett vízzel volt meghajtva. A régi vízimalom szerkezete már nem [25] [26] [27] [28] A RÉGI VÍZIMALOM FELMÉRÉSI RAJZAI forrás: Örökségvédelmi Hatástanulmány 20

található, csak a malom vízkerekének a tengelyhelyei vannak meg. A malom 1945-ig vízimalomként működött, 1945 után villanyárammal hajtott őrlőszerkezetet kapott, de ma már ennek is csak a nyomai láthatók. Az épület állapota elég rossz, a molnárlakásban sem laknak. Jelenleg magántulajdonban van, autóbontó műhelyként használják, mely méltatlan az épület eredeti értékéhez. Az Önkormányzat tervezi Ipari Műemlék védettségbe történő átsorolását külön eljárásban, ezzel párhuzamosan a jelenlegi funkció megszüntetésével. Mivel a patak meder a malom környezetében megszűnt, ezért az eredeti rendeltetés (vízimalom) már nem állítható vissza. A történeti érték rangjához illő hasznosítás javasolt (pl.: vendégház kialakítása, a hely történetének bemutatásával). [29] A RÉGI VÍZIMALOM ÉPÜLETE ÖRÖKSÉGÜNK 21

SZENT ISTVÁN ÚTI REFORMÁTUS TEMPLOM Az 1930-as években fogalmazódott meg a református templom építésének gondolata. Az építkezéshez szükséges telket Piros György jegyző bocsátotta a Református Egyház részére Jankovics Tibor államtitkár támogatásával. Az építést Kohlmann Gyula építőmester végezte, az ácsszerkezetet pedig Francsek István asztalosmester A templom felszentelése 1939-ben történt és Bene Zoltán tiszteletes úr volt az első lelkész. A háború után a támpillérek megerősítése vált szükségessé a sérülések miatt. Az 1980- as években a mennyezet volt felújítva, megerősítve és lambériázva. SZABADSÁG TÉRI KATOLIKUS TEMPLOM A templomot dr. Fábián Gáspár műépítész tervezte az 1920-as években neoromán stílusban. A legközelebbi a Vác Deákvári katolikus templom, illetve Budapesten az Ecseri úti templom. 1929. Július 19-én megtörtént a hely kijelölése, 1932. Február 14-én a megyés püspök jóváhagyta a terveket, az építéssel vitéz Kapuvári Gusztáv építész volt megbízva. A Sződligeti templomot 1932-ben építették fel, kisebb eltéréssel a tervtől. Elhelyezésére jellemző, hogy a falu két főtengelyének kereszteződésében történt, miáltal hangsúlyt ad a főtérnek. Nagyon szép és értékes ólomüveg ablakai megvilágítva az esti órákban is csodálatos látványt nyújtanak. [30] REFORMÁTUS TEMPLOM A SZENT ISTVÁN UTCÁBAN [31] KATOLIKUS TEMPLOM 22

EVANGÉLIKUS TEMPLOM A háború előtti időszakban az evangélikus felekezet istentiszteleteit a régi iskola épületében tartotta, ugyanis nem rendelkezett templommal Sződligeten. Sándy Gyula terve alapján a háború utáni időszakban kezdték el a templom építését a Dunai fasor utcában. A torony fedése pénzhiány miatt nem a terv szerint készült, azóta változatlanul maradt. A sekrestye menet közben került kialakításra az épületen belül. A harang mára már elektromos távirányítással működik. A templom belsejében a legszükségesebb átalakításokat elvégezték (fűtés, csapadékvíz elvezetés). A templom kívül vakolatlan, javasoljuk a nyers téglafal megtartását. BAGOLYVÁR Az elmondás szerint az épületet Kohlmann Gyula építőmester ( ő volt a Református templom építője is) építette, Bogdándy miniszteri tanácsos részére az 1920-as években. A villát egy Loire völgyi kastély mintájára építették 1:20 léptékarányban lekicsinyítve. Az II. világháború után államosították. 1984 után az iskola konyha üzemi funkcióit helyezték el benne, az étkező az utólagos toldaléképítménybe került. [32] EVANGÉLIKUS TEMPLOM [33] [34] A BAGOLYVÁR ÉPÜLETE ÉS HOMLOKZATI TERVRAJZA forrás: Örökségvédelmi Hatástanulmány ÖRÖKSÉGÜNK 23

FLOCH KASTÉLY (VIKTOR FOGYATÉKOS OTTHON) A kúria a jelenlegi Sződliget területén fekszik, egy kisebb park közepén. Építése Floch Henrik János pénzügyminisztériumi titkár nevéhez fűződhet, 1860 körülire tehető. A kúriában értékes fegyvergyűjtemény és régi bútorok voltak. A földszintes szárny klasszicista jeleket mutat, előtte egykor lombfűrészdíszes bejárati tornác húzódott. Baloldalához egy emeletes, négyzetes tornyot építettek, emeleti részén kis erkéllyel. 1957-58 óta 50 ágyas férőhely-kapacitással előbb járási szociális otthon később a Viktor Speciális Módszertani Otthon működik az épület falai között. Több toldást építettek hozzá teljes felújítása folyamatban van. TEMETŐ ÚJ RAVATALOZÓJA Az Árpád utca felől fallal zárt, parkosított temetőben új építésű, hatszög alaprajzú ravatalozó foglal helyet egy hozzá csatlakozó kiszolgáló helyiséggel. Mellette faszerkezetű harangláb áll. A ravatalozó előtti tér és a főbb utak kőzúzalékkal burkoltak. A ravatalozó előtt van a régi temetőrész, mögötte az újabb, a két területet út választja el egymástól. [35] [36] [37] A FLOCH KASTÉLY NAPJAINKBAN ÉS EGYKOR forrás: Örökségvédelmi Hatástanulmány [38] A TEMETŐ ÚJ RAVATALOZÓJA 24

PETŐFI SZOBOR Az 1919-ben megalakult Sződligeti Települők Egyesülete (melynek célja a kulturális és gazdasági fejlesztés) tevékenységének köszönhetően létesült az országzászló, melynek alsó építménye volt a római katolikus templom előtt álló mai Petőfi szobor talapzata. [39] PETŐFI SZOBOR A SZABADSÁG TÉREN ÖRÖKSÉGÜNK 25

4 TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK A továbbiakban bemutatjuk, hogy Sződliget egyes részeire milyen építési és építészeti tulajdonságok jellemzőek. Ezek szem előtt tartásával elérhető, hogy az új építésű házak ne idegenként, hanem ismerősként jelenjenek meg a többi ház között, így segítsék Sződliget karakterének őrzését. [40] KARAKTERTÉRKÉP térképet készítette: Grafit Műterem Kft. 26

4.1 TÖRTÉNETI KERTVÁROSI TERÜLET 1910-ben Floch Alfréd parcelláztatta a Sződi vasúti megálló és a Sződrákosi malomtól északra a vácig terjedő birtokát, ez lett sződliget-telep. 1910-1912-ben indult meg a villák, nyaralók építése, azaz vált kertvárosi jellegűvé, de a dinamikus fej-lődést megakadályozta a világháború. Ez a háromszög alakú terület lett a mai Sződliget belterülete, ami a Katolikus templom köré épített szabályos elrendezést mutat. A nagyjából egy időben épült, szabadonálló egy, illetve kétszintes villaépületek jellegzetes stílusjegyeket hordoznak pl.: manzárd tetős kialakítás álló tetőablakkal, saroktorony, törpekonty faragott könyökfával kitámasztva, ovális tetőablakkal, míves kerítések kovácsoltvas elemek között drótfonatos betétekkel. A villaépületek egy része eredeti állapotúnak látszik más részük felújított (az eredeti állapot bizonytalan), de a házak többsége újépítésű. Viszonylag egységes utcakép alakult ki a védelemre javasolt Attila utcában és a Vasúti fasor beépített oldalán. [41] [42] KASTÉLYÉPÜLETEK A TÖRTÉNETI KERTVÁROSI KARAKTERTERÜLETEN KARAKTERTERÜLETEK 27

Ezen a területen a villaépületek már csak elszórva itt-ott jelennek meg az épületállományban. Az őket körülvevő újabb építésű házak jellemzően földszint + tetőtér beépítésűek egyszerűbb tetőformával, mely valamelyest kordában tartja a változatos szín- és anyaghasználatból fakadó komplexitást. [43] [44] [45] ÚJABB ÉPÍTÉSŰ LAKÓHÁZAK A TÖRTÉNETI KERTVÁROSI KARAKTERTERÜLETEN [46] KOCKAHÁZ A TÖRTÉNETI KERTVÁROSI KARAKTERTERÜLETEN 28

4.2 KERTVÁROSIAS TERÜLET A belterület szélein megjelenő újabb beépítés, melynek utcavezetése és telekstruktúrája megegyezik a történeti kertvárosi karakterével, de lakóházai között a kétszintes, változatos tömegformálású és összetettebb tetőidomú épületek dominálnak, helyenként utcafronti garázzsal. Az udvarok szintén pihenő- és díszkertek, de a történeti kertvárosi karakteréhez képest sokkal gazdagabbak a közterületek zöldfelületei. Szinte minden utcában található rendezett fasor is. [47] NYEREGTETŐS MEGJELENÉS RENDEZETT ELŐKERTEKKEL A KERTVÁROSIAS KARAKTERTERÜLETEN [48] SORHÁZ A KERTVÁROSIAS TELELEPÜLÉSRÉSZEN KARAKTERTERÜLETEK 29

4.3 LAKÓPARK TERÜLETE Új kialakítású, jellemzően ikerház, vagy szabadon álló beépítéssel, kis telekmérettel. Földszintes, illetve földszint +1 emelet szintszámmal, alacsony tetőhajlásszöggel, sok esetben utcafronti garázzsal, beállóval. A telek használata jellemzően pihenőkert, kiskert. A területen leginkább feltűnő a nagyon vegyes építészeti stílusokat felvonultató beépítés. A közterületek kiemelkedően rendezettek, de a növénytársítás szintén koncepció nélküli. Jellemző, hogy kisebb telken nagyméretű családi házak állnak. Az utcák képe szegényes, a növényzet még be nem érett, fasorok nincsenek telepítve. A megjelenésbeli gyakori hiányosságok mellett ezek a lakóépületek maximálisan megfelelnek a mai kor követelményeinek, melyet a további beépítések esetén is biztosítani kell. [49] [50] LAKÓPARKI TELEPÜLÉSRÉSZ HÁZAI 30

4.4 KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 4.4.1 TEMETŐ TERÜLETE Sződliget jelentős zöldfelületi létesítménye a beépített területek ÉK-i sarkán lévő temető, melynek fejlesztési területe is kijelölésre került. 4.4.2 KÖZPARK Sződliget északi részének kertvárosias területén a családi házak szorosan közrezárnak egy háromszögletű zöldövezetet. Ezt az egyszerű, eldugott, belterületi zöld foltot a település továbbra is szeretné megőrizni, hogy közparkként élvezhesse a sétálni és kikapcsolódni vágyó lakosság. Ezen a két hektáron parkerdő jellegű fásítás, gyepes domb futópálya és fa játszószer-együttessel felszerelt játszótér is található. [51] TEMETŐ KERÍTÉSE [52] A FELÚJÍTOTT RAVATALOZÓ [53] KÖZPARK JÁTSZÓTERE [54] KÖZPARK FUTÓPÁLYÁJA KARAKTERTERÜLETEK 31

4.4.3 SZABADIDŐ KÖZPONT Sződliget Duna parti szabadidő központja bővelkedik a felkínálható lehetőségekben. A partra vezető sétányon kiülős vendéglátóhelyek sorakoznak. A Duna-parti Intézményi terület szomszédságában sportpályák csoportosulnak. Lehet itt focizni, kosarazni és teniszezni, vagy akár a szabad pázsiton tollasozni, frizbizni is. A part mentén északra található egy csónakház, ahol az evezősök tárolják sporteszközeiket, míg délebbre a Wiking Yacht Club biztosít helyet a motoros hajóknak. [55] DUNA-PARTRÓL FELVEZETŐ SÉTÁNY [56] VENDÉGLÁTÓ EGYSÉG A DUNA-PARTON [57] FOCIPÁLYA [58] KOSÁRPÁLYA 32

[59] SZŐDLIGETI KIKÖTŐ [60] VÍZPARTI JÁTSZÓTÉR [61] RÁMPA A DUNÁHOZ [62] CSÓNAKHÁZ KARAKTERTERÜLETEK 33

4.4.4 INTÉZMÉNYI TERÜLET A Kék Duna Idősek Otthona intézmény 2002 óta gondoskodik időskorú lakóiról családias légkörben. Sződliget üdülő és szabadidős övezetében, a főváros ideális közelségében, ám mégis nyugalmas természeti környezetben helyezkedik el, közvetlenül a Duna partján. A ligetes partszakasz, a Szentendrei sziget és a Pilis hegyvonulatának látványa természetes nyugalmat sugároz, ami a jó levegőre, kellemes sétákra hívogat. [63] [64] KÉK DUNA IDŐSEK OTTHONA 34

4.4.5 VÉDELMI ERDŐ Sződliget Község Önkormányzata a 1215 helyrajzi számú területen erdőgazdálkodási programot indított. Az erdő felújításánál kiemelten kezelik a környezet- és a természetvédelem értékeit. Szakemberek segítségével igyekeznek fenntartani az erdei ökoszisztémát és törekszenek a biológiai sokféleség megőrzésére és lehetőség szerinti gazdagítására. Céljuk olyan ligeterdő kialakítása, amely ősidők óta jellemzi hazánk folyóártereit. Jelenleg a területen ültetett, 40 éves akác és nemes nyárfák vannak. Ezek a fafajták rövid életűek, 30 éves kor után általában rohamosan pusztulnak. Az erdő felújítása elkerülhetetlen az élet és vagyonbiztonság megőrzése miatt is. A területen található egészséges őshonos fákat megvédik, azok a helyükön maradnak. A letermelt fák helyére őshonos fafajtákat, jellemzően 2-3 méter magas mézgás éger fákat ültetnek, amelyek már néhány év elteltével fej felett záródó lombkoronát alkotnak. Az erdészeti munkát a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az 51-22/2011 hivatkozási számon engedélyezte. [65] A VÉDELMI ERDŐN ÁTVEZETŐ BICIKLIÚT [66] A VÉDELMI ERDŐ DÉLI OLDALA KARAKTERTERÜLETEK 35

5 AJÁNLÁSOK TELEPÜLÉSRE JELLEMZŐ ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ A világban a Rendszert -t a Természet minden megfigyelője azonnal észlelheti. Az emberek mindig csodálattal szemlélték a Világegyetem részeinek elrendezését. Minél messzebbre és minél mélyebbre hatolunk egyre fejlődő képességeinkkel az Anyagba, annál jobban zavarba ejt részeinek egymással való kapcsolata. A kozmosz minden egyes eleme ténylegesen egybe van szőve az összes többivel. (Pierre Teilhard de Chardin: Az emberi jelenség) A világ rendje áthatja az ember életét, értelmét, érzelmeit és tapasztalását. Ez a rend egy ház, de akár egy falu e- setében is megmutatkozhat. Az ember művészi alkotásaiban a rendteremtés eszköze a szerkesztés, kompozíció. Mi ezen szerkesztésekhez igyekszünk útmutatót adni, hogy minden egyes új és átalakítandó házzal is egy rendezett település képét erősíthessük. [67] KATOLIKUS TEMPLOM LÁTKÉPE EGY KASTÉLYUDVARBÓL 36

5.1 TÖRTÉNETI KERTVÁROSI KARAKTER HÁZAI 5.1.1 TELEPÍTÉS A történeti kertvárosi övezetben a telkek beépítése oldalhatáron álló, a kialakítható legkisebb telekterület: legalább a kialakult telekméret. Az épületek telken belüli elhelyezkedése az utcára merőleges. Túlságosan a telek hátsó részébe rendezett ház építése nem javasolt. Meglévő lakóterületek övezeteiben előírt oldalhatáron álló beépítési mód esetén az új telek irányadó szélessége min. 18 m, amely 15 m-ig csökkenthető, ha a telekszerkezet ezt indokolja. A beépítésre szánt területeken újonnan nyeles telek nem alakítható ki. Lakóterületek telkein meglévő épület esetén különálló gépjárműtároló az építési helyen belül épülhet. 5.1.2 MAGASSÁG A történeti kertvárosi házak magassága közel azonos. A meglévő családi házak közé épülő új házaknak hasonló magassággal kell épülniük mint környezetük. Lakóövezetek telkein kizárólag magastetős épület építhető. A földszint fölötti tetőtér beépítése megengedett az előírt tetőhajlásszög betartásával. A túl magas házak ezen a területen nem célszerűek, kiemelkednek környezetükből, amely megbontja az egységes utcaképet. Az ajánlott épületmagasság: 4,5 m. KARAKTERTERÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 37

5.1.3 TETŐHAJLÁSSZÖG A történeti kertvárosi lakóházak tetőhajlásszöge azonos, így alakultak ki a jellegzetes utcaképek. Lakóövezetek telkein kizárólag magastetős épület építhető, melynek hajlásszöge átlagosan 25-45 közötti lehet. 5.1.4 TETŐFORMA A történeti kertvárosi házak tetőformája egyszerű. A területnek meghatározó arculatát adják az egyszerű nyeregtetős házak valamint a kontytetős, csonka kontytetős házak. Tetőfedésre csak kiselemes megjelenésű fedőanyag használható a téglavörös színtől a barnáig terjedő színskálán. A területen korábban épített villaépületekre ugyan jellemző, de a lakóövezetben egyéb lakóházak esetében az úgynevezett Manzard-tetős kialakítás nem alkalmazható. Új házak építésénél nem kívánatos a túl tördelt, sok felületből álló, oromfalak nélküli tetőforma. 38

5.2 KERTVÁROSIAS KARAKTER HÁZAI 5.2.1 TELEPÍTÉS A kertvárosias területen álló házak beépítése oldalhatáron álló, a kialakítható legkisebb telekterület: legalább a kialakult telekméret. Az épületek telken belüli elhelyezkedése az utcára merőleges. Túlságosan a telek hátsó részébe rendezett ház építése nem javasolt. A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: legfeljebb kétlakásos lakóépület. Meglévő lakóterületek övezeteiben előírt oldalhatáron álló beépítési mód esetén az új telek irányadó szélessége minimum 18 m, amely 15 m-ig csökkenthető, ha a telekszerkezet ezt indokolja. A beépítésre szánt területeken újonnan nyeles telek nem alakítható ki. Lakóterületek telkein meglévő épület esetén különálló gépjárműtároló az építési helyen belül épülhet. 5.2.2 MAGASSÁG A kertvárosias területen található házak magassága közel azonos. A meglévő családi házak közé épülő új házaknak hasonló magassággal kell épülniük mint környezetük. Lakóövezetek telkein kizárólag magastetős épület építhető. A földszint fölötti tetőtér beépítése megengedett az előírt tetőhajlásszög betartásával. A megengedett épületmagasság: 5,5 m. KARAKTERTERÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 39

5.2.3 TETŐHAJLÁSSZÖG A kertvárosias lakóházak tetőhajlásszöge azonos, így alakultak ki a jellegzetes utcaképek. Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a tetősíkba telepíthető. Lakóövezetek telkein kizárólag magastetős épület építhető, melynek hajlásszöge átlagosan 25-45 közötti lehet. 5.2.4 TETŐFORMA A kertvárosias házak tetőformája egyszerű. A területnek meghatározó arculatát adják az egyszerű nyeregtetős házak valamint a kontytetős, csonka kontytetős házak. Tetőfedésre csak kiselemes megjelenésű fedőanyag használható a téglavörös színtől a barnáig terjedő színskálán. A lakóövezetben úgynevezett Manzard-tetős kialakítás nem alkalmazható. Új házak építésénél nem kívánatos a túl tördelt, sok felületből álló, oromfalak nélküli tetőforma. 40

5.3 LAKÓPARK KARAKTER HÁZAI 5.3.1 TELEPÍTÉS A lakóparkban található házak beépítése szabadonálló, a kialakítható legkisebb telekterület: legalább a kialakult telekméret. Az épületek telken belüli elhelyezkedése az utcára merőleges. Túlságosan a telek hátsó részébe rendezett ház építése nem javasolt. Szabadonálló beépítési mód e- setén telket alakítani meglévő és új lakóterületeken minimum 18 m telekszélességgel lehet. A beépítésre szánt területeken újonnan nyeles telek nem alakítható ki. Lakóterületek telkein meglévő épület esetén különálló gépjárműtároló az építési helyen belül épülhet. 5.3.2 MAGASSÁG A lakópark területén álló házak magassága közel azonos. Előfordul egy- és kétszintes ház is. A meglévő családi házak közé épülő új házaknak hasonló magassággal kell épülniük mint környezetük. Lakóövezetek telkein kizárólag magastetős épület építhető. A megengedett épületmagasság: 6,5 m. KARAKTERTERÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 41

5.3.3 TETŐHAJLÁSSZÖG A lakóparki lakóházak tetőhajlásszöge azonos, így alakultak ki a jellegzetes utcaképek. Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a tetősíkba telepíthető. Lakóövezetek telkein kizárólag magastetős épület építhető, melynek hajlásszöge átlagosan 25-45 közötti lehet. 5.3.4 TETŐFORMA A lakóparkban található házak tetőformája változatos. A területen több féle tetőforma is megvalósítható, azonban ha lehetséges, igyekezzünk a szomszédaink tetőformájához igazodni. Tetőfedésre csak kiselemes megjelenésű fedőanyag használható a téglavörös színtől a barnáig terjedő színskálán. A lakóövezetben úgynevezett Manzard-tetős kialakítás nem alkalmazható. 5.4 TEREPALAKÍTÁS Sződliget épületei sík területen fekszenek, így komolyabb terepalakítási beavatkozásokra nincs szükség. A lakóterületek telkein terepszint alatti épület, épületrész, illetve építmény csak az építési helyen belül valósítható meg. A terepszint alatti beépítettség nem haladhatja meg az övezetre előírt beépítettség 1,25-szörösét. Ennek legfeljebb 30 %-a helyezhető el az épület földszinti kontúrján kívül, vagy önálló, terepszint alatti építményként. 42

5.5 HOMLOKZATOK Minden tájegységre jellemző egy-egy részlet, amit magáénak tudhat, elkülönül és értéket ad. Ez kilakulhat helyre jellemző szükségszerűségből (időjárás, védelem, talajjellemzők, használatból fakadó praktikum), vagy egyszerűen egyegy jó példa egymástól való átvételéből. A terület, illetve területrészek helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti, anyaghasználati, szín megoldások nem alkalmazhatók, a településképi követelményeknek meg nem felelő homlokzatkialakítású épületek, építmények kialakítása kerülendő. Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül: klímaberendezés, szellőző, kémény az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető. [68] [69] FELÚJÍTOTT VILLAÉPÜLETEK A TÖRTÉNETI KERTVÁROSI KARAKTERTERÜLETEN TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 43

5.6 SZÍNEK, ANYAGHASZNÁLAT Sződligeten kedvelt megoldás a homlokzatok vakolása legfőképp fehér, törtfehér, világos árnyalatokkal, melyek tisztaságot és egységes képet sugallnak a járókelők felé. Leginkább a hagyományos történeti kertvárosi területen épült háztípusoknál figyelhető meg ez a fajta egységes íz. Egy homlokzaton nem érdemes két színnél többet használni. Tető anyagának javasolt a természetes színű égetett cserép a tájra jellemző formavilágban: hornyolt, hódfarkú hullám, és hódfarkú sík kivitelben. Betoncserepet és mediterrán típusú cserepet ne alkalmazzunk. Lapostetős, vagy félnyereg tetős melléképületeken, amelyek nem látképvédelmi pontban helyezkednek el megengedhető a mintázat nélküli bitumenes lemez tetőfedés. Falburkolatok esetében a vakolt felületek kiegészítéseként igyekezzünk a természetes anyagok (kő, fa, kisméretű/klinker tégla, vagy terméspala) közül választani a környezethez, szomszédekhoz legközelebb állót. [70] [71] [72] [73] VAKOLT FALFELÜLETŰ, VÖRÖSES ÁRNYALATÚ CSERÉPPEL FEDETT HÁZAK HOMLOKZATA AZ ELTÉRŐ KARAKTERTERÜLETEKEN 44

5.7 ABLAKOK, AJTÓK, ÁRNYÉKOLÓK Az épületek megjelenését és hangulatát a nyílászárók nagyban befolyásolják. A zárt épület tömeggel így nyitunk a külvilág felé, ezért nem mindegy milyen módon tesszük ezt. Napjainkban igen fontos szempont lett a hőszigetelés és a betörésállóság. Igyekezzünk olyan nyílászárót választani, ami illeszkedik az épület karakteréhez. A háztól elütő karakterű ablaknál olyan beépítési módot javasolunk, ami minnél többet kitakar a vastag, monstrum tokszerkezetből, hogy a homlokzatunk könnyedebb hatást keltsen, valamint megfelelő zsalúziákkal, vagy spalettákkal tartható az egységes, szép megjelenés. Tartsunk mértéket az ablakok méretével kapcsolatban, és a formájuk is legyen egyszerű. Próbáljunk meg minél több tömör felületet meghagyni, a nagyobb áttöréseket a főbb lakótereknél koncentrálva, nem elfeledve, hogy ne legyen a közterek felől belátás. Az ablakok kiosztása legyen egyszerű, figyelve a fal súlypontját. Általánosságban az álló téglalap arányú ablakokat részesítsük előnyben a horizontálishoz képest. Az ablak vagy épp tengelybe essen, vagy tudatosan legyen attól eltérő helyen. Tengelytől akár a kissé, egyenlő távolságban eltolt nyílások is diszharmonikus hatást kelthetnek. [74] [75] HAGYOMÁNYOS SPALETTÁVAL ELLÁTOTT ABLAKTÍPUSOK [76] ÁLLÓ TÉGLALAP ARÁNYÚ FA ABLAK [77] PADLÁSBEVILÁGÍTÓ TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 45

Fontos, hogy az utca felőli homlokzaton megjelenő garázskapuk színükben, osztásukban, karakterükben hasonuljanak a többi nyílászáróhoz és lehetőleg ne központi helyen legyenek, hanem a ház oldalában, és a járdáról nézve a szemmagasság alatt helyezkedjenek el. [78] IGÉNYES FA GARÁZSKAPU [79] UTCASZINTRŐL KEVÉSBÉ LÁTHATÓ, JÓL POZÍCIONÁLT GARÁZSKAPU [80] KÉT RÉSZRE OSZTOTT ÁLLÓ TÉGLALAP ARÁNYÚ ABLAKOK [81] KORSZERŰ NYÍLÁSZÁRÓ REJTETT REDŐNYTOKKAL A KERTVÁROSIAS TERÜLETEN 46

5.8 ELŐTETŐK Az épülethez csatlakozó fedett, félig nyitott tér kellemes átmenetet képezhet kert és ház között. Nyáron kiválóan árnyékol, télen viszont megfelelő tájolás mellett nem állja útját az alacsonyan sütő napsugaraknak. Véd az esőtől, hótól, forróságtól. Kiszélesített, vagy terasz fedésként használt átiratként az épület legkellemesebb helyét alkothatják. Előtetőknél műanyag/eternit hullámlemez és drótüveg használatát nem javasoljuk, mert ezen anyagok nem illeszkednek jól a falazott szerkezetű házakhoz, valamint csúnyán öregszenek. Felületükön könnyen meglátszik a kosz, így gyakori tisztítást igényelnek. Helyettük preferált megoldás a cseréptető túlnyújtása, illetve az alkalmazott tetőfedés anyagával fedett előtető, és a természetes anyagok használata. Ezenkívül kellemes, légies megjelenést adnak a világos színű napvitorlák. A homlokzatokat ne zsúfoljuk tele előtetővel, erkéllyel. Inkább a negatív tömegformálást (kiharapások, beugrások) részesítsük előnyben. [82] TETŐFEDÉSSEL MEGEGYEZŐ ANYAGÚ ELŐTETŐ FEDÉS [83] FA SZERKEZETŰ TORNÁC AZ ÉPÜLET TÖMEGÉBE ILLESZKEDVE [84] KONZOLOSAN KINYÚLÓ ELŐTETŐ [85] NAPVITORLA TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 47

5.9 RÉSZLETEK, KÉMÉNYEK Részletek azok, amelyek színesítik egy épület karakterét, amelyek emberléptékűvé, könnyebben befogadhatóvá, sőt csodálatra méltóvá teszik. Egy részletelem már különösebb díszítettség nélkül is lehet szép, azáltal, hogy egyszerűen és jól tölti be funkcióját, de megnyerő lehet a díszítettsége miatt is. Ez az a lépték, amikor már testközelből érzékelhetjük a házat alkotó anyagok felületi érdességét, textúráját, árnyalatait. A természetes anyagok sokkal mélyebb tartalmakat adhatnak ilyen szempontból. Kialakulásuknak története van és a bennük rejlő látszólagos véletlenszerűség a szemünknek kedves és szívesen elidőzik e rendezett tökéletlenségükön. Az új szerelt kémények csillogó fémes színükkel és sűrű rögzítéseikkel ipari jelleget kölcsönöznek a háznak. Azonkívül, hogy legtöbbször nem illenek bele a ház által sugallt képbe, még feltűnőek is. Ezért ajánlatos a szerkezet elé egy téglából épített külső falazatot emelni, megtartva ezzel a tájegységre jellemző hagyományos építészeti megoldásokat. A kéményeket a tetőgerinchez legközelebb helyezzük és lehetőség szerint csoportosítsuk őket. [86] KIBÚVÓ ÉS KÉMÉNYJÁRDA EGYSZERŰ KIALAKÍTÁSBAN [87] KÉMÉNYEK A TETŐGERINCHEZ KÖZEL [88] KARAKTERES TETŐBEVILÁGÍTÓ [89] ERESZCSATORNA DÍSZES ÜSTJE 48

5.10 BŐVÍTÉSI LEHETŐSÉGEK Sződligeten gyakori a haránt irányú nyeregtetős megoldás, vagy középszárnnyal való bővítés. Ebbe az épületrészbe jó megvilágítást igénylő helyiséget álmodhatunk, amely három irányból is képes beengedni a napfényt. Ajánlott megoldás bővítésre a még kihasználatlan tetőtér beépítése. Ilyenkor fontos felmerülő kérdés a természetes fény bejutásának módja. A kutyaól ablak nem kívánatos megjelenést kölcsönöz a háznak. Ehelyett inkább az emelet oromzatos kontytetővé alakítását, és ezáltal oromfali nyílászárók beépítését javasoljuk. [90] AZ ÉPÜLET KARAKTERÉBE ILLŐ BŐVÍTÉS [91] HARÁNT IRÁNYÚ NYEREGTETŐVEL VALÓ BŐVÍTÉS TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 49

5.11 KERÍTÉSEK A kerítés anyaghasználatát, formai megjelenését tekintve településrészenként eltérhet, azonban mindig igyekezzünk, hogy illeszkedjen a táj és az utca karakteréhez. Sződligeten jellemző az áttört kerítésmező tömör lábazatra és oszlopok közé való elhelyezése. A tömör lábazat lehet vakolt, kő vagy esetleg tégla anyagú. Fa kerítések esetében a függőleges struktúra, a lécezés, az egyszerű szerkezet, és a természetes színek alkalmazása (barna, zöld, pasztellszínek) javasolt. Ha motoros kapuról álmodunk egy családi háznál, igyekezzünk olyat választani, ami nem ipari megjelenésű (élénk színű sziréna, monumentális vezetősínek), mert az ronthatja az utcaképet és a ház megjelenésének sem kedvező. [92] KERÍTÉS KŐLÁBAZATTAL [93] NÖVÉNNYEL FELFUTTATOTT KERÍTÉS [94] ÁTTÖRT FÉM KERÍTÉS FALAZOTT PILLÉRREL ÉS LÁBAZATTAL [95] BOROSTYÁNNAL BEFUTTATOTT DRÓTKERÍTÉS 50

[96] FÉM KERÍTÉS FALAZOTT LÁBAZATTAL [97] FÜGGŐLEGES STRUKTURÁJÚ LÉCKERÍTÉS TÉGLÁBÓL KIALAKÍTOTT LÁBAZATTAL [98] VÍZSZINTES OSZTÁSÚ FA KERÍTÉS [99] AUTOMATIZÁLT FÉM TOLÓKAPU TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 51

5.12 KERTEK A kert felfrissít, temperál, tisztább levegőt biztosít és kedves a szemnek. Bizonyos országokban a tehetősek kiváltsága, hogy kertes házban lakhassanak. A kert egyik nagy vonzerejét a folyamatosan változó, pulzáló-vibráló élővilág adja, de épp ez az, amitől egy kert folyamatos gondozást igényel. Ha megadatott, hogy kertes házban lakhatunk, érdemes kihasználni ezt az adottságot és időráfordítással, figyelemmel önmagunk számára is szimpatikus módon alakítani, gondozni. A lakóépületek kertjei a településkép kialakításában kevésbé vesznek részt, mivel az utcafronton és oldalhatáron álló épület a hátsókertek nagy részét takarja, azonban az oldalkertek látványa meghatározó lehet. A helyre jellemző még az egynyári növények és a gyümölcsfák jelenléte. Kedvelt tevékenység egy konyhakert gondozása, mert így könnyen juthatunk friss zöldséghez és gyümölcshöz. [100] [101] [102] GONDOSAN ÁPOLT KERTEK A TÖRTÉNETI KERTVÁROSIAS KARAKTERBEN 52

5.13 KORTÁRS PÉLDÁK A települések túl azon, hogy védelmet nyújtanak az embereknek, kialakulásuktól fogva a fejlődés, az állandó változások motorjai. A kölcsönhatások különféle épületekben, építészeti alkotásokban nyertek és nyernek formát, ezek a házak, templomok, külső-belső terek jelenvalóvá tett színhelyei a közösség összekapcsolódó életének. Tehát a város nem műalkotás hanem, az időben megjelenő, majd elmúló pítészeti alkotások, és környezeti társadalmi kölcsönhatások eredménye. Az építészeknek ebben a bonyolult helyzetben is az a feladatuk, hogy az általuk megtervezett egymás mellé kerülő épületek tudjanak többletjelentést hordozó együttessé összeállni. [103] [104] [105] CSALÁDI HÁZ ÁTALAKÍTÁSA ZUGLÓBAN építész: Batizi-Pócsi Gergő, Batizi-Pócsi Péter/ batlab architects/ fotó: Juhász Norbert forrás: http://www.behance.net TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 53

[106] [107] TRADICIONÁLIS MODERN CSALÁDI HÁZ építész: Skupaj Arhitekti forrás: https://www.dezeen.com [108] [109] CSALÁDI HÁZ - PROJEKT NOWOCZESNEGO DOMU PRZY LESIE építész: Maciej Olczak forrás: http://www.olczak.in 54

[110] [111] MCCALLUM CSALÁDI HÁZ fotó: Ryann Ford forrás: http://rsassoc.com/ TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 55

56 [112] [113] [114] ÉPÜLET BŐVÍTÉSE - FRANCIAORSZÁG tervező: Boris Gandy architecte à Nancy forrás: http://gandyarchitecture.com/portfolio/concours-demain-jeleve-le-haut/

6 KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA UTCÁK, TEREK Javaslatok a környezetalakításra A településképet alapvetően meghatározzák a földrajzi elhelyezkedésből adódó természetes, vagy mesterséges jegyek, az épületállomány és a hozzá tartozó építmények, valamint a település szabadtereinek jellege, állapota és kialakítása. Ebben a fejezetben a legutóbbival foglalkozunk, azaz a szabad terekkel. Ide tartoznak az utcák, a telkek utcafrontjai, a kertek, valamint a település közösségi terei, fontosabb közterületei. Megjelenésüket és használati értéküket pedig nagyban befolyásolja a terep kialakítása, az anyaghasználat, a növényalkalmazás. [115] A SZABADSÁG TÉR A KATOLIKUS TEMPLOMMAL A HÁTTÉRBEN UTCÁK, TEREK 57

6.1 BELTERÜLETI ZÖLDFELÜLETEK Sződliget utcahálózata túlnyomóan és jellemzően fásított, de a faállomány mind korát, mind fafaj-összetételét, mind egészségi állapotát és dekorativitását illetően nagyon vegyes. Akácok, gyümölcsfák, nyárak és a legkülönbözőbb díszfák egyaránt előfordulnak a fasori faállományban. Igazán értékes, jellegzetes, majdnem egységes fasor csak a kemping és a szabadstrand között vezető út mellett található, ahol nagyméretű, szép ostorfák, (Celtis occidentalis) és vadgesztenyék (Aesculus hyppocastanum) díszlenek. Belterületi erdő és parksáv húzódik a vasútvonal és az azzal párhuzamos első utca (Vasúti fasor) között. Az erdőterület akácos-vegyes-lombos faállományú, a parkosított területrészek változatos, fenyőket és lombhullató örökzöldeket egyaránt tartalmazó fafaj összetételűek. A parksávban egykori szabadtéri színpad alapja, játszótér maradványai is találhatók. Mintegy 2 hektáros közpark található a Barackos lakóterület centrumában, ahol parkerdő jellegű fásítás, gyepes domb és fa játszószer-együttessel felszerelt játszótér is található. A Duna-parton sorakoznak Sződliget zöldfelületi jellegű intézményei: az egykori szabadidő központ, szabadtéri színpad, a volt kemping (ma csónaktároló), a volt szabadstrand, füves sportpálya, volt faházas tábor és öregek háza. Ezek előtt a Duna-parton fasorral, zöldsávval kísért kerékpárút halad a [116] [117] ZÖLDTERÜLETEK SZŐDLIGET BELTERÜLETI RÉSZEIN 58

kempingtől a Málnás lakóterület irányába. Ez még kiegészül a yacht-kikötővel. Jelentős zöldfelületi intézmény a Sződrákosi-patak déli partja és a 2. számú főút közötti átépülő Viktor speciális otthon, a volt kastély területe. Sződliget jelentős zöldfelületi létesítménye a beépített területek ÉK-i sarkán lévő temető, melynek fejlesztési területe is kijelölésre került. A már kialakított temető faállománya szórványos fenyőfélékből és szomorúfüzekből áll. [118] [119] ZÖLDTERÜLETEK SZŐDLIGET BELTERÜLETI RÉSZEIN UTCÁK, TEREK 59

6.2 ÁRKOK ÉS HIDAK, CSAPADÉKKEZELÉS Településökológiai szempontból előnyös és hosszú távon a fenntarthatóságot szolgálja, ha a csapadékvizet nem elvezetik, hanem helyben kezelik. Ennek egyik módja lehet az e- sővíz tárolása és kiöntözése, a másik a szikkasztás. Az árkoknak be kell fogadni az útpályán és a járdákon képződő csapadékot és a helyben el- nem-szikkasztható felesleget el kell vezetni, mindezt fenntarthatóan, hosszú távon kell tudni biztosítani. Javasoljuk a zöld árkok kialakítását, melyek mesterséges stabilizálásához a tömör beton elemekkel szemben előnyben kell részesíteni a rácsos, vízáteresztő megoldásokat. A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű zárt, vagy nyílt árkos vízelvezetést kell kiépíteni és csak hordalékfogó műtárgyon keresztül lehet élővízbe bevezetni, valamint gondoskodni kell az árok karbantartásáról és annak szabályos működéséről. A nyílt vízelvezető árok feletti gépkocsi-behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. A közműellátottság említésénél is ki kell emelni a felszíni vízelvezetés hiányosságát, megjegyezve azt is, hogy ahol egyáltalán létezik a nyílt árkos vízelvezetés már ott sem elégíti ki az urbánusabb életvitel elvárásait. [120] [121] UTCAI VÍZELVEZETŐ FOLYÓKÁK VESZIK FEL A TELKEN BELÜLI CSAPADÉKOT 60

6.3 ELŐKERTEK Sződligeten változatos, ötletes előkertekkel találkozhatunk. Bizonyos utcákban a virágágyás, míg másokban a fasor dominál. Fasor állhat a járda és az út között is. Ez főleg a nagyforgalmú utak mentén lehet hasznos, hogy enyhítse a gyalogosok elől a zaj és szennyezettség intenzitását. Az előkert méretét amennyiben a szabályozási terv nem szabályozza, úgy a két szomszédos telek előkertjének méretéhez illeszkedve kell meghatározni. Amennyiben nem határozható meg az illeszkedés szerint, úgy az előkert mérete minimum 5,0 m. Meglévő épület esetén 10 méteres vagy annál mélyebb előkertekben a gépjármű védelmére kerti tető legfeljebb 30 m 2 vízszintes vetülettel, maximum 2,5 méter párkánymagassággal, illetve 5,0 méter előkert megtartásával építhető. [122] ELŐKERT A TÖRTÉNETI KERTVÁROSI TERÜLETEN [123] ELŐKERT A KERTVÁROSIAS TERÜLETEN UTCÁK, TEREK 61

62 [124] [125] ELŐKERTEK A KERTVÁROSIAS TERÜLETEN

6.4 VÍZFOLYÁSOK Sződliget területéből körülbelül 40ha a Duna-Ipoly Nemzeti Park területéhez tartozik. Ezek a területek a Sződrákos-patak völgyében találhatók és egyben részei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területeknek, a NA- TURA 2000 zónának. A vízjárás a csapadékviszonyoktól függően ingadozik. Rendkívül szélsőséges vízszállítása a tavaszi hóolvadás és nyári záporok idején éri el maximumát. Javasolt a területek feltérképezése és bemutatása, mivel olyan jelentős természeti területeket fűz össze, mint a veresegyházi tavak, az őrszentmiklósi víztároló, a vácrátóti botanikus kert tórendszere és a sződligeti dunapart. Gazdag élővilága és hőmérsékletet temperáló hatása hívogató lehet a kikapcsolódni vágyóknak. Védelem alatt álló területeken természetes vagy természetközeli erdők, gyepek (rét, legelő) nádasok, vizes élőhelyek nem szüntethetők meg. A Duna mentén 10m, kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások melletti 6-6mes, egyéb vízfolyás, csatorna esetében 3-3m-es parti sáv nem építhető be. A partéltől számított 6-6m, ill. 3-3m távolságon belül építményt, kerítést, bármilyen fenntartást, esetleges védekezést akadályozó létesítményt elhelyezni tilos. [126] SZŐDLIGET DUNAPARTI SZAKASZA A SZENTENDREI-SZIGET LÁTKÉPÉVEL [127] SZŐDRÁKOSI-PATAK UTCÁK, TEREK 63

6.5 UTCAFÁSÍTÁS A belterületi utak fejlesztése, korszerűsítése, az úthálózat bővítése során a műszaki lehetőségeknek megfelelően fasorok kialakításáról, a meglevők megőrzéséről és folyamatos felújításáról, karbantartásáról gondoskodni kell. A védelmi erdők övezetében történő fásítás, növénytelepítés és az erdőgazdálkodás keretébe tartozó minden egyéb tevékenység csak az erdészeti szakhatóság bevonásával történhet. Kizárólag őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A beépítésre szánt területeken a telekhatártól számított legkisebb ültetési távolság: 3,0 m-nél magasabbra növő fa vagy bokor (sövény) esetén 3,0 méter, 3,0 m-nél magasabbra nem növő fa vagy bokor esetében 1,5 méter. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. [128] [129] [130] FÁSÍTÁS A KÜLÖNBÖZŐ UTCÁKBAN 64

6.6 KÖZMŰELHELYEZÉS Az új fejlesztésre szánt területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamos energiaellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel szabad kiépíteni. Ha a föld alatti elhelyezés műszakilag nem valósítható meg, akkor ezeket egy oldali oszlopsoron kell elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. Új villamos energiaellátást biztosító bekötést ingatlanra már csak föld alatti vezetékezéssel szabad kivitelezni. Az újonnan létesítendő közműveket, vezetékes hírközlési hálózatokat terepszint alatt kell elhelyezni. Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető. Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés a szolgáltató előírásai szerint helyezendő el. Klímaberendezés, szellőző, kémény az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető, Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a tetősíkba telepíthető. [131] ELŐNYTELEN KÖZVILÁGÍTÁS A TÖRTÉNETI KERTVÁROSI TERÜLETEN UTCÁK, TEREK 65

7 HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK Olyan dolgokat hirdetünk, amikben lehetőséget látunk, ha mások is támogatnak. Értékeinket hirdetjük, a kihelyezett reklámtábla mesél rólunk, ízlésvilágunkat is tükrözi, így érdemes ezt úgy elhelyezni, hogy ne környezetszenynyezésnek élje meg a járókelő, ami mellett igyekszik eltekinteni, hanem egy igényes és jóízlésű hirdetőt sejtsen mögötte, akihez érdemes lehet fordulni. Persze fontos a könnyen érthetőség és figyelemfelkeltés, de egy szolídabb színvilágú, jó grafikát is észrevesz és elolvas az, akinek tényleg szüksége van a hirdetett szolgáltatásra. A hirdetések helye és mérete összefügg. Ha olyan helyet választunk, amely közel esik az érdeklődőhöz, akkor a méret jelentősen csökkenthető. A középkorban a cégérek mindig az épületek egy adott homlokzati részén, adott magasságban helyezkedtek el, így az emberek könnyen el tudtak igazodni a kínálkozó szolgáltatások özönében, mert tudták hova tekintsenek. Az utcanevek aluminium táblái ugyan elütnek a falusias környezetre jellemző megjelenítéstől, de legalább egységes képet tükröznek. Alumínium helyett szebb összképet mutatna egy egységesebb, egyszerű szerkezetű fafelület kialakítása. [132] [133] CAMPASPE - INFORMÁCIÓS TÁBLA fotó: nuttshell.com.au 66

Hirdetések esetében ügyelni kell arra, hogy védett épületen, zöldterület övezeteinek telkein reklámtáblák nem helyezhetők ki. Cégérek síkban, vagy konzolosan kilógatva helyezhetők el a homlokzaton. A konzolos kilógatás verzióján kívül elvetendő minden olyan szerkezet alkalmazása, amit magáért a hirdetés céljáért építenénk. Mindemellett igyekezzük kerülni a harsány színek alkalmazását. Használjunk időjárásálló bevonatot, főleg a hirdetés eső és pára elleni védelme érdekében. Segítheti egy vállalkozás sikerét, ha az utcára lépő egyén már egy a község más részén felállított táblán felismeri, hogy a számára fontos szolgáltatás a környéken fellelhető és útmutatást is kap hozzá. A helyi önkormányzat beleegyezésével elindulhat egy közös hirdetési rendszer, ahol a szolgáltatást biztosító vállalkozás egyezséget köt a helyi vezetéssel, hogy ezen a bizonyos hirdetési rendszeren feltüntessék, megadva az irányt is, hogy merre találhatóak. [134] PARC RIU LLOBREGAT TÓPARTI RESTAURÁCIÓS PROJEKT - AUSZTRÁLIA forrás: https://sinalizarblog.com [135] INFORMÁCIÓS TÁBLA HELIX PARK / FALKIRK fotó: blueton ltd [136] SHIMAZU ENVIRONMENTAL GRAPHICS JAPAN / TOYOMA (STATION) fotó: shimazu-eg.jp HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 67

68 [137] [138] [139] STITCHING LYNDEN TER HOOGE forrás: http://elianofelicio.com/

8 ÁTALAKULÓ TERÜLETEK FEJLESZTÉSE Javaslatok kortárs példákon keresztül 8.1 VÍZPART ÉS TANÖSVÉNY FEJLESZTÉSEI A Duna ismert márkanév, több országot összekötő nemzetközi vízi út, sportolási lehetőségeket kínáló turisztikai, rekreációs cél. A vízi sportok, extrém vízi sportok, a Dunára alapozott újszerű turisztikai megközelítésmódok növelhetik Sződliget márkaértékét. A zöldutak ideális környezetet biztosítanak a közösségi kezdeményezések, továbbá a természetvédelemmel, kulturális örökségvédelemmel, fenntartható turizmussal és motormentes közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések számára. A zöldutakat helyi közösségek működtetik a környezeti és gazdasági szempontból is fenntartható társadalom kialakítása és az egészséges életmód elterjesztése érdekében. A zöldutakat azzal a szándékkal hozzák létre, hogy a térségben élők és az odalátogatók igé- nyeit egyaránt kielégítse, és élénkítse a helyi gazdaságot (részlet a Közép- és Keleteurópai Zöldutak deklarációjából). [140] [141] [142] TÓPARTI RESTAURÁCIÓS PROJEKT - AUSZTRÁLIA forrás: http://aspect.net.au/?p=2677 ÁTALAKULÓ TERÜLETEK FEJLESZTÉSE 69

A bakancsos turizmus bárki számára elérhető, mert időben és pénzben is ez kívánja a legkevesebb ráfordítást. A minimális alapfelszerelésen kívül csak némi alapfokú tájékozódási gyakorlatot igényel. Nincs életkorhoz és speciális terephez kötve: bárki számára elérhető élményforrás, mely gyakorlatilag veszélytelen. A teljesítmény túrázás, amely az utóbbi időben nagy népszerűségre és széles táborra tett szert, illetve a bakancsos turizmus nem igényli nagy infrastruktúra kiépítését, de a minimális feltételeket gyülekező ház (akár egy meglévő közintézmény), WC, mosdó, hulladékgyűjtők, turistajelzések és egyéb információs eszközök ki kell építeni annak érdekében, hogy Sződliget felkerüljön a túrázótársadalom térképére. Együttműködés típusú fejlesztésként szükséges a Teljesítménytúrázók Társaságával intenzív kapcsolatot tartani (http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga. hu). [143] [144] TÓPARTI RESTAURÁCIÓS PROJEKT - AUSZTRÁLIA forrás: http://aspect.net.au/?p=2677 70

A vízi turizmus elterjesztése hazánkban erősen megindult, a Duna-Régió Víziturisztikai Szövetség több projektet is létrehozott, illetve működtet a vízi társadalom számára. Ezekben a főként adatbázis és mozgalom jellegű, ingyenes projektekben Sződligetnek is elengedhetetlen a részvétele és adatainak folyamatos frissítése. A Vízi központban kaphat helyet a közösségi célú csónakház, mert kiemelten fontos ezeket a szabadidős tevékenységeket nem csak a turisták, hanem a helyi lakosság, családok számára is elérhetővé tenni, akár kedvezménnyel is. A Vízi központot igénybe vehetik a messziről vízen érkezők is, a telepen kikötve szállást, tisztálkodási lehetőséget, a közelben étkezési lehetőséget igénybe véve. A DR-VTSZ egész országra kiterjedő tapasztalata azt mutatja, hogy jelenleg a kedvtelési célból kajakozók, kenuzók, evezők a hajóikat csak nagyon szerencsés esetben tudják elhelyezni olyan vízparti létesítményben, amely szívesen fogadja be a szabadidős sportolókat. A legtöbb vízi sportot kedvelőnek otthon nincs lehetősége a hajóját tárolni, illetve nincs lehetősége azt elszállítani a legközelebbi vízre szállási pontra. [145] [146] [147] [148] forrás: http://bustler.net/news/3380/arkitektgruppen-cubus-1st-place-entry-of-the-mo-i-rana-waterfront-competition ÁTALAKULÓ TERÜLETEK FEJLESZTÉSE 71

A Digitális Szabadidő Térkép a túrázni vágyók számára megteremti azt a tervezhető, biztonságos túraélményt, amely hozzájárul a vízitúrázást választók számának növekedéséhez. Az öszszes magyar vízi túra útvonal felmérése a Digitális Szabadidő Térkép számára, majd e rendszer gondos karbantartása rég nem tapasztalt fejlődést nyújthat a hazai vízi túrázás ügyének. Informatikai alapokra támaszkodva, felmérve egy folyó vagy egy tó összes adottságát térben, időben, személyekben még több embert, családot sarkall majd a túrázásra, és maga a túrázás során elérhető élményforrások száma nő, a veszélyforrások pedig csökkenek. Átjárhatóságot is biztosít a rendszer: hiszen a vízi túrázás során kifejezetten életszerű a közösségi közlekedés igénybevétele, és adott esetben - amennyiben erre mód van rövid váltások, más, a DSZT felmérésben szereplő jármódokra (lovas, vitorlás). [149] DUNA VÍZITÚRA MEGÁLLÓHELYEI VONALHÁLÓZATI TÉRKÉPEN forrás: http://dr-vtsz.hu projekt támogatója: Urban Landscape Design 72

[150] BERGES RIVE DROITE, PÁRIZS forrás: https://www.urbanews. fr/2015/10/19/49739-paris-la-rive-droite-pietonne-des-2016-et-un-nouveau-tramway-a-lhorizon-2020/ [151] VAKVARJÚ-BEACH BISTRO, KOPASZI-GÁT forrás: http://www.beach.vakvarju.com [152] VÍZPART KIÉPÉTÉSÉRE FELVÁZOLT MEG- OLDÁSOK forrás: https://www.competitionline.com/en/ posts/81891 ÁTALAKULÓ TERÜLETEK FEJLESZTÉSE 73

8.2 KAVICSBÁNYA FEJLESZTÉSE A kavicsbánya megmaradt tavaival és sűrű erdei környezetével kiválló lehetőséget kínál rekreációs területté nyilvánításhoz. A meglévő tavakban folyik horgász tevékenység, de a tavak talán amiatt, hogy magántulajdonban vannak, erősen elszeparáltak. Teljes területen kerítéssel lehatároltak. A körben lévő sűrű fák és töltések által még a tóra való rálátás is gátolva van. Ha sikerülne a tulajdonosokat további befektetői tevékenységekre rábírni, megnyithatnák a tavak területét a lakosok és idelátogatók számára és akár egy látogatóközpont is létesülhetne. [153] [154] HAMBACHI BÁNYA LÁTOGATÓKÖZPONT- JA, NÉMETORSZÁG forrás: https://www.epiteszforum.hu 74

8.3 MALOMÉPÜLET REKONSTRUKCIÓJA Sződliget határában található régi malomépület felújításához szép példaként szolgálhat Almalomb kulináris kitérő és találkozóhely Hosszúhetényben. Hosszúhetényt átszelő gyorsfolyású patak mentén valaha 16 malom működött. Ezek közül mára csak egy, műemlékileg védett malomépület maradt fenn nagyon lepusztulva, de még rekonstruálható állapotban. A felújítással nemcsak az épület kapta vissza eredeti formáját, hanem a malom legősibb szerkezetét is sikerült megmenteni, amely így bemutatva az új funkció, az étterem hangulati és látványelemévé vált. [155] [156] [157] [158] ALMALOMB - HOSSZÚHETÉNYI MALOM építész: Pelényi Margit forrás: https://www.almalomb.hu ÁTALAKULÓ TERÜLETEK FEJLESZTÉSE 75

76 [159] [160] [161] [162] HÁZ A HÁZBAN - DÁNIA tervező: Svendborg Architects forrás: http://www.durchdacht.at/2014/07/atelier-posehuset/#more-3532

ÁTALAKULÓ TERÜLETEK FEJLESZTÉSE 77