BUDAPEST FŐVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2010.

BUDAPEST FŐVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2010. Készítette: Bárdyné Künsztler Etelka

Tartalomjegyzék 1. Jogszabályi háttér, előzmények... 3 1.1. Jogszabályi hivatkozások... 3 1.2. Fontosabb fogalmak... 6 2. Bevezetés... 8 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja... 8 2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek... 9 3. Helyzetelemzés... 10 3.1. A XIX. kerület jellemzői... 10 3.2 Szociális helyzet a kerületben... 11 3.3. A kerületben élők számára elérhető közszolgáltatások... 12 4.Óvodáztatási és alapfokú oktatási adatok, 4.1 Óvodáztatás 4.2. Alapfokú oktatás:... 15 5. A kerületben élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, bejárók... 16 6. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata... 17 7. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a kerület alapfokú intézményeiben... 27 7.1 Az infrastruktúra vizsgálata... 27 7.2 A kerület szakember ellátottsága... 29 8. A helyzetelemzés összefoglalása... 29 9. Akcióterv... 32 10. Monitoring és nyilvánosság... 39 2

1. Jogszabályi háttér, előzmények 1.1. Jogszabályi hivatkozások 1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYNEK A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) A jogrend az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat, már ez idáig is szabályozta. Több jogszabályban és Alkotmánybírósági határozatban szerepel, ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezen hiányosságoknak a pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére! Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése és az 54. (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jogot az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi. Az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom - amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot - kiterjed az egész jogrendszerre. [ABH 1992. 280, 281.]. Az Alkotmánybíróság szerint az a megkülönböztetés sérti az emberi méltóságot, amely önkényes, vagyis nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197, 200.]. Az Alkotmány 8. (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania. EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ESÉLYEGYENLŐSÉG - POZITÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS A 2003 évi CXXV. Törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi 3

méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető elvárhatja ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen elvárással nem léphet fel elmaradása esetén! Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak!. Az Alkotmánybíróság szerint... ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző - társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük ellenére - csak szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása normatív. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 27. a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy 4

bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján 5

Olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. 1.2. Fontosabb fogalmak Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. Települési esélyegyenlőségi program ez itt változott, a módosított kéne- a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének 6

alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: - Minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól, - Minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységéből, - Versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák, - Személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. 7

2. Bevezetés A fenti törvényi háttér szellemében Budapest főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel 1, az önkormányzati minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja Általános célok A magyar jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése Magyarországon is elsődleges szempont lett. Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlőség érvényesítése során nő az önkormányzatok versenypozíciója. Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Program a kerületben működő közoktatási intézmények közreműködésével került megtervezésre. A program kidolgozása során, az érintett szakmai és társadalmi szervezetek lehetőséget kaptak a véleményformálásra. A Közoktatási esélyegyenlőségi program célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a kerületi közoktatási intézményekben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását). 1 Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 85. alapján 8

A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. 2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak: esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő feladatai: - a program megvalósításának koordinálása, - a program végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása; befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban. A monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni. az eredmények nyilvánosságra hozásakor maimálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét; a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a kerület döntéshozóit. Az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni. 9

3. Helyzetelemzés - a 2008-2009 év áttekintése 3.1. A XIX. kerület jellemzői általában Budapest XIX. kerülete, Kispest a főváros dél-keleti részén fekszik. Kispestet északon a X. kerület (Kőbánya) észak-nyugaton a XI. kerület (Ferencváros), dél-keleten a XVIII. kerület, míg délnyugaton a XX. kerület határolja. A kerület nagyon változatos, mert családi házas részekkel illetve lakótelepekkel egyaránt találkozhatunk itt és néhány száz méteren belül a falusias környezetből a 10 emeletes lakóházak közé juthatunk. Kispest az 1950-es közigazgatási reformot megelőzően a városias típusú, iparral és foglalkoztató-központ funkcióval rendelkező települések kategóriájába tartozott. A gazdasági-ipari fejlődés a XIX.-XX. század fordulóján indult. A rendszerváltozást követően az ipari jelleg fokozatosan visszaszorult és a tercier szektor jelentősége növekedett. A kerület területe 9,38 km2. A kerület állandó népessége 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 63249 63764 62875 62255 61499 60814 60799 60578 60304 A kerület lakónépessége 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 63692 63570 62777 61930 61260 60722 60992 61073 61090 Az állandó népesség korcsoport szerinti bontása 2005 2006 2007 2008 2009 0-2 éves 1565 1619 1646 1688 1689 3-5 éves 1437 1452 1501 1529 1590 6-14 éves 4775 4609 4539 4495 4442 Összesen 7777 7680 7686 7712 7721 10

3.2 Szociális helyzet a kerületben Terület 2008 2009 Munkanélküliek száma a kerületben 642 898 Ebből tartósan munkanélküli 241 313 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 92 188 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos ebből helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 785 1021 na 14 na na * Ezen adat tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásban részesülők számát is, melynek jogcímenkénti bontása a következő: - Aktív korú állástalan 55 év feletti rendszeres szociális segélyben részesülő 34 fő - Aktív korú egészségkárosodott rendszeres szociális segélyben részesülő 33 fő - Aktív korúak ellátására jogosult rendelkezésre állási támogatásban részesülő: 121 fő 11

3.3. A kerületben élők számára elérhető közszolgáltatások A kerület népessége számára az alábbi közszolgáltatások zöme helyben elérhető. Közszolgáltatások Helyben Más településen/kerületben, és pedig A szolgáltatás ellátatlan Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés fővárosi feladat Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Iskolai napközi Családok átmeneti otthona Önkormányzati fenntartású intézmények: Óvodai nevelési feladatot látnak el a következő intézmények: Arany Óvoda Árnyas Óvoda Bóbita Óvoda Gyöngykagyló Óvoda Hársfa Óvoda Mese - Vár Óvoda Mézeskalács Óvoda Napraforgó Óvoda Százszorszép Óvoda Szivárvány Óvoda Tarka-barka Óvoda Zöld Ágacska Óvoda 12

Általános iskolai nevelési-oktatási feladatot látnak el a következő intézmények: Ady Endre Általános Iskola Bolyai János Általános Iskola Eötvös József Általános Iskola Erkel Ferenc Általános Iskola Gábor Áron Általános Iskola Kós Károly Általános Iskola Pannónia Általános Iskola Puskás Ferenc Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskola és EGYMI Vass Lajos Általános Iskola Középiskolák: Kispesti Deák Ferenc Gimnázium Nem a kerületi önkormányzat által fenntartott oktatási-nevelési intézmények: Az intézmény neve Gyermek/Tanuló létszám Iskolák Ebből HH Ebből HHH Ebből SNI Karácsony Sándor Rózsatéri Református Általános Iskola és Ó. 175 11 1 5 Reménység Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 256 0 0 1 Kispesti Waldorf Ó.Általános Iskola 211 0 0 0 Összesen 642 11 1 6 Óvodák Micimackó Magánóvoda 107 0 0 0 Karácsony Sándor Rózsatéri Református Á.I. és Óvoda 47 0 0 0 Kispesti Waldorf Ó.Általános Iskola 30 0 0 0 Összesen 184 0 0 0 13

4. Óvodáztatási és alapfokú oktatási adatok, mutatók az önkormányzat által fenntartott intézményekben: 4.1 Óvodáztatás Intézmények, férőhelyek, gyermekek Adatok (db, fő) 2007 2009 Óvodai intézmények száma Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott HHH gyermekek száma Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 12 12 18 17 1857 2031 1728 1806 66 168 8 61 19 28 13 10 77 75 14

4.2. Alapfokú oktatás Intézmények, férőhelyek, tanulók (saját fenntartásban) Adatok (db, fő) 2007 2009 Általános iskolai intézmények száma: Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Intézmények, férőhelyek, tanulók 10 10 11 11 213 218 Adatok (db, fő) 2007 2009 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 168 169 3604 3592 139 160 85 71 444 505 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló 1. évf. száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évf. száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 137 161 413 499 463 464 2000 2133 Az alapfokú ellátást a kerületben összesen 13 általános iskola biztosítja, az általános iskolai tanulók létszáma jelenleg 3592 fő. Az első évfolyamosok száma 499 fő (13, 89%), a 8. évfolyamosok száma 464 fő (12,91%). Örvendetes, hogy az 1. osztályosok száma magasabb (35 fővel), mint az általános iskolából kikerülő fiatalok száma, tehát összességében enyhén növekvő tanulólétszámmal lehet számolni. 15

Az általános iskolai tanulók többsége, 59, 38%-a (2133fő), veszi igénybe az iskolai napközit, mint közoktatási szolgáltatást. Sajátos nevelési igényű tanulók száma 160 fő, hátrányos helyzetű tanuló 505 fő, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 161 fő. A hátrányos helyzetű tanulók aránya 14, 05 %, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 4,48 % míg együttes arányok a teljes létszámhoz viszonyítva 18,51 %. 2 A gyermekek, tanulók létszáma a kerület óvodáiban és általános iskoláiban Összesen (fő) HH HHH Összesen (fő) HH HHH 2007 2009 Óvodába jár 1728 66 8 1806 168 61 más településről bejáró 28 2 0 23 3 1 ebből tömegközlekedéssel 4 1 0 6 1 1 ebből egyéni (szülők szgk.-val) 24 1 0 17 0 0 Alsó tagozatos (1-4.) 1729 271 76 1744 284 92 más településről bejáró 62 9 3 62 10 3 Felső tagozatos (5-8.) 1875 173 61 1848 221 69 más településről bejáró 74 6 1 92 10 4 ezekből tömegközlekedéssel 51 5 1 47 5 1 egyéni (szülők szgk.-val) 85 1 0 107 9 0 5. A kerületben élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, bejárók A kerületben a férőhelyek száma minden a kerületben élő gyermek részére elegendő, a más településről bejáró gyermekek száma elenyésző. A kerületből másik kerületbe, illetve nem önkormányzati intézményekbe járó gyermekek számáról nem áll rendelkezésre adat. A demográfiai adatok szerint a 0-14 éves korosztály száma 7721 fő, ami feltételezi, hogy több óvodás és iskoláskorú gyerek nem kerületi fenntartású intézménybe jár. ( az óvodába és általános iskolába járó gyermekek együttes száma 6224 fő. Fontos lenne, hogy a fenntartó a jövőben ezen a területen további felméréseket végezzen, a kapott eredményt elemezze és értékelje a HH és HHH 2 hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; ( Közokt.tv.121. (1) 16

gyermekek, tanulók ellátása szempontjából. Meg kell állapítani, hogy 7721fő és a 6224 fő közti 1497 fő közül hányan vannak 0-3 éves korúak abból a célból, hogy látható legyen hány gyermek jár másik kerület óvodájába vagy iskolájába. 6. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Intézmény neve Gyermek- tanulólétszám az intézményben 2009/2010 HH HH HHH HHH Össz száma aránya száma aránya Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagó giai tagozat SNI száma SNI aránya Össz HHH SNI Össz HHH SNI Össz HHH Ady Endre Ált. Iskola Ady E. út 73-370 79 21,35% 22 5,95% 25 6,76% 186 13 16 184 9 9 0 0 75. Bolyai János Ált. Iskola 375 44 11,73% 11 2,93% 10 2,67% 230 5 11 145 6 0 0 0 Árpád u. 14. Eötvös József Ált. Iskola 435 49 11,26% 8 1,84% 7 1,61% 305 7 7 130 1 0 0 0 Eötvös u. 13. Erkel Ferenc Ált. Iskola Hungária út 374 35 9,36% 7 1,87% 6 1,60% 172 2 1 202 5 5 0 0 11. Gábor Áron Ált. Iskola 419 72 17,18% 31 7,40% 15 3,58% 221 20 6 198 11 9 0 0 Nádasdy u. 98. 168 44 26,19% 17 10,2% 10 5,95% 51 5 1 117 11 9 0 0 Fő u. 143. 251 28 11,16% 14 5,58% 5 1,99% 170 15 5 81 0 0 0 0 Kós Károly Ált. Iskola Hungária út 384 16 4,17% 1 0,26% 3 0,78% 272 1 3 112 0 0 0 0 28. Pannónia Ált. Iskola Pannónia út 404 27 6,68% 5 1,24% 2 0,50% 202 2 2 202 3 0 0 0 12. Puskás Ált.Isk. Berzsenyi u. 369 90 24,39% 38 10,3% 89 24,12% 342 35 62 0 0 0 27 3 8. Vass Lajos Ált. Iskola 418 84 20,10% 37 8,85% 4 0,96% 256 19 4 162 18 0 0 0 Csokonai u. 9. Móra Ferenc.Ált.I. Széchenyi u 44 9 20,45% 1 2,27% 0 0,00% 0 0 0 0 0 0 44 1 3.5. Összes: 3592 505 14,06% 161 4,48% 161 4,48% 2014 126 111 1507 64 24 71 4 17

Intézmény neve HH HH HHH HHH Összes száma aránya száma aránya SNI száma SNI aránya Arany Óvoda Arany J. u. 10. 128 18 14,06% 5 3,91% 12 9,38% Árnyas Óvoda 248 5 2,02% 3 1,21% 1 0,40% Vonás u. 10. 101 1 0,99% 1 0,99% 0 0,00% Esze T. u. 25. 71 3 4,23% 1 1,41% 0 0,00% Corvin krt. 35. 76 1 1,32% 1 1,32% 1 1,32% Bóbita Óvoda Csokonai u. 5. Gyöngykagyló Óvoda Zrínyi u. 6. Hársfa Óvoda Eötvös u. 9. 171 17 9,94% 5 2,92% 0 0,00% 208 21 10,10% 7 3,37% 3 1,44% 162 24 14,81% 15 9,26% 1 0,62% Mese-Vár Óvoda 186 40 21,51% 17 9,14% 1 0,54% Zrínyi u. 154. 119 26 21,85% 11 9,24% 0 0,00% Nádasdy u. 48. 67 14 20,90% 6 8,96% 1 1,49% Mézeskalács Óvoda 99 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% Kelet u. 8-12. 53 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% Beszterce u. 4-8. 46 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% Napraforgó Óvoda Karinthy u. 6. Százszorszép Óvoda Táncsics M. u. 9. Szivárvány Óvoda Petőfi u. 34. 114 12 10,53% 3 2,63% 0 0,00% 132 10 7,58% 4 3,03% 4 3,03% 79 5 6,33% 0 0,00% 1 1,27% Tarka-barka Óvoda 125 4 3,20% 0 0,00% 1 0,80% Dobó K. u. 73. 77 4 5,19% 0 0,00% 1 1,30% Zoltán u. 71. 48 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% Zöld Ágacska Óvoda Berzsenyi u. 6. 154 12 7,79% 2 1,30% 4 2,60% Összesen 1806 168 9,30% 61 3,38% 28 1,55% A kerület intézményeiben kiegyenlített a hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók aránya. Az óvodák esetében minden intézményben nevelnek hátrányos helyzetű gyermeket, kerületi szinten a hátrányos helyzetű gyermek az összes óvodás 9,3%-a. Az óvodákban 0% és 21,85 % között mozognak a szélső értékek a HH gyermekek arányában. Az egyes óvodákat vizsgálva a HH--s gyermekek aránya hat intézményben magasabb a kerületi átlagnál: Arany Óvoda, Bóbita Óvoda, Gyöngykagyló Óvoda, Hársfa 18

Óvoda, Mese - Vár Óvoda, Napraforgó Óvoda- A Mese - Vár Óvoda feladat-ellátási helyein kiemelkedően magas az arány. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az óvodákban 0% és 9,24 % közti szórást mutat. Néhány feladat-ellátási helyen 0%, a többi helyen az eloszlás egyenletesnek mondható. Nem készült felmérés az óvodába nem járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, így lehetséges, hogy van HH, illetve HHH gyermek, aki nem jár óvodába. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyomon követése már 3 éves kortól szükséges, ezeknek a gyermekeknek a korai óvodáztatása alapfeltétele az oktatási esélyegyenlőségeik biztosításához. Az általános iskolákat vizsgálva helyzet. a következő: a hátrányos helyzetű gyermekek aránya az egyes intézményekben a 26,19% és 4,17% közötti szélsőértékek között mozog. Az átlagos arány 14, 06%. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányánál a két szélsőérték 0, 26% és 10, 2%. 3 általános iskola van ahol a hh -s, hhh -s és SNI-s gyermekek aránya is viszonylagosan a legmagasabb a csoporton belül. (Ady Endre Általános Iskola, Gábor Áron Általános Iskola Nádasdy utcai feladatellátási helye és a Puskás Általános Iskola) Ezen adatok alapján lehetséges egy szegregációs tendencia létrejötte. Ezért célszerű áttekinteni az esetlegesen létre jövő szegregáció lehetséges okait (körzethatárok és az iskolai létszámok összevetése, az iskolák tanulói összetételének elemzése a beiskolázási gyakorlatuk alapján), és amennyiben valóban fenn áll a szegregácó lehetősége ki kell dolgozni megszüntetésének stratégiáját mérhető, számszerű adatokkal, évenkénti ütemezéssel. 19

A 2008. évi országos kompetenciamérés eredményei (6. és 8. évfolyam) Intézmény Eléri-e az országos átlagot? Megjegyzés (melyik tárgyból nem) Ady Endre Ált. Iskola Ady E. út 73-75. Bolyai János Ált. Iskola Árpád u. 14. Eötvös József Ált. Iskola Eötvös u. 13. Erkel Ferenc Ált. Iskola Hungária út 11. Gábor Áron Ált. Iskola Nádasdy u. 98. Fő u. 143. Kós Károly Ált. Iskola Hungária út 28. Pannónia Ált. Iskola Pannónia út 12. Puskás Ált.Isk. Berzsenyi u. 8. Vass Lajos Ált. Iskola Csokonai u. 9. Móra Ferenc.Ált.I. Széchenyi u 3-5. Igen X X X X X X X X X X X X Nem A kompetenciamérés szerint a kerület általános iskolái az országos átlagnak megfelelően teljesítettek. 20

Az Önkormányzat a TÁMOP 3.1.4 kódszámú pályázat kedvezményezettje, megvalósítója. A pályázat célja, hogy a kompetencia alapú pedagógiai módszerek minél szélesebb körben legyenek ismertek a pedagógusok körében és minél inkább beépüljenek az intézmények pedagógiai programjaiba. 7 közoktatási intézmény vesz részt a projekt megvalósításában. Hosszú távon további javulás várható az érintett intézmények tanulóinak teljesítményében. 21

Továbbtanulási mutatók az intézményekben Gimnázium (fő) Szakközép iskola (fő) Szakiskola (fő) Speciális szakisk. (fő) Nem tanul tovább (fő) Intézmény neve 2006-2007 Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Ady Endre Ált. Iskola 25 0 0 25 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 Bolyai János Ált. Iskola 20 0 0 26 1 0 6 2 0 0 0 0 0 0 0 Árpád u. 14. Eötvös József Ált. Iskola 20 n.a n.a 21 n.a n.a 9 n.a n.a 0 0 0 0 0 0 Eötvös u. 13. Erkel Ferenc Ált. Iskola 18 0 0 22 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 Hungária út 11. Gábor Áron Ált. Iskola 27 0 0 16 4 3 10 2 1 0 0 0 0 0 0 Nádasdy u. 98. 9 0 0 12 1 0 6 2 1 0 0 0 0 0 0 Fő u. 143. 18 0 0 4 3 3 4 0 0 0 0 0 0 0 0 Kós Károly Ált. Iskola 19 0 0 23 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 Hungária út 28. Pannónia Ált. Iskola 26 na na 26 na na 1 na na 0 0 0 0 0 0 Pannónia út 12. Puskás Ált.Isk. 5 0 0 23 1 1 6 3 1 0 0 0 0 0 0 Berzsenyi u. 8. Vass Lajos Ált. Iskola 28 na. na. 31 na. na. 8 na. na. 0 0 0 0 0 0 Csokonai u. 9. Móra Ferenc.Ált.I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11 2 1 0 0 0 Széchenyi u 3.5. Összesen: 188 0 0 212 6 1 48 7 2 11 2 1 0 0 0 22

Gimnázium (fő) Szakközép iskola (fő) Szakiskola (fő) Speciális szakisk. (fő) Nem tanul tovább (fő) Intézmény neve 2007-2008 Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Ady Endre Ált. Iskola 11 0 0 32 3 1 6 0 0 0 0 0 0 0 0 Ady E. út 73-75. Bolyai János Ált. Iskola 23 1 0 22 2 0 5 1 0 0 0 0 0 0 0 Árpád u. 14. Eötvös József Ált. Iskola 30 0 0 25 0 0 11 4 0 0 0 0 0 0 0 Eötvös u. 13. Erkel Ferenc Ált. Iskola 25 0 0 13 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 Hungária út 11. Gábor Áron Ált. Iskola 26 0 0 27 0 0 4 3 2 0 0 0 0 0 0 Nádasdy u. 98. 7 0 0 16 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 Fő u. 143. 19 0 0 11 0 0 3 2 2 0 0 0 0 0 0 Kós Károly Ált. Iskola Hungária út 28. Pannónia Ált. Iskola Pannónia út 12. Puskás Ált.Isk. Berzsenyi u. 8. Vass Lajos Ált. Iskola Csokonai u. 9. Móra Ferenc.Ált.I. Széchenyi u 3.5.. 21 0 0 10 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 39 1 0 11 1 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 12 0 0 26 5 2 8 1 1 0 0 0 0 0 0 11 0 0 20 0 0 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 2 1 0 0 0 Összesen: 208 2 0 186 11 1 50 9 3 8 2 1 0 0 0 23

Gimnázium (fő) Szakközép iskola (fő) Szakiskola (fő) Speciális szakisk. (fő) Nem tanul tovább (fő) Intézmény neve 2008-2009 Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Ady Endre Ált. Iskola 16 0 0 25 5 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Ady E. út 73-75. Bolyai János Ált. Iskola 8 0 0 25 3 0 3 1 1 0 0 0 0 0 0 Árpád u. 14. Eötvös József Ált. Iskola 35 1 0 27 1 0 8 0 0 0 0 0 0 0 0 Eötvös u. 13. Erkel Ferenc Ált. Iskola 21 0 0 11 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 0 Hungária út 11. Gábor Áron Ált. Iskola 26 0 0. 28 6 6 7 2 2 0 0 0 0 0 0 Nádasdy u. 98. 2 0 0 15 2 2 3 1 1 0 0 0 0 0 0 Fő u. 143. 24 0 0 13 4 4 4 1 1 0 0 0 0 0 0 Kós Károly Ált. Iskola 32 0 0 10 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 Hungária út 28. Pannónia Ált. Iskola 28 3 0 20 2 0 5 1 1 0 0 0 0 0 0 Pannónia út 12. Puskás Ált.Isk. 4 1 1 18 3 2 5 2 2 0 0 0 0 0 0 Berzsenyi u. 8. Vass Lajos Ált. Iskola 19 4 0 16 3 1 10 1 1 0 0 0 1 0 0 Csokonai u. 9. Móra Ferenc.Ált.I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 12 2 1 1 0 0 Széchenyi u 3.5.. Összesen: 189 9 1 180 21 12 47 24

Az általános iskolák továbbtanulási mutatóit vizsgálva javasolt a pályaorientációs, hátránykompenzációs tevékenységek erősítése (pl. tanoda típusú programok megvalósítása) Intézmény neve 2007/2008 Évfolyamismétlők száma (fő) Összlétszámon belül HH-s tanulók körében HHH-s tanulók körében Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma (fő) Összlétszámon belül HH-s tanulók körében HHH-s tanulók körében Ady Endre Ált. Iskola Ady E. út 73-75. 13 7 4 0 0 0 Bolyai János Ált. Iskola Árpád u. 14. 0 0 0 1 0 0 Eötvös József Ált. Iskola Eötvös u. 13. 6 0 0 5 1 0 Erkel Ferenc Ált. Iskola Hungária út 11. 0 0 0 0 0 0 Gábor Áron Ált. Iskola 8 2 4 3 1 1 Nádasdy u. 98. 7 1 3 0 0 0 Fő u. 143. 1 1 1 1 1 1 Kós Károly Ált. Iskola Hungária út 28. 2 0 0 0 0 0 Pannónia Ált. Iskola Pannónia út 12. 0 0 0 0 0 0 Puskás Ált.Isk. Berzsenyi u. 8. 6 1 0 0 1 0 Vass Lajos Ált. Iskola Csokonai u. 9. 18 5 2 2 1 0 Móra Ferenc.Ált. Iskola. 1 1 0 4 4 0 Széchenyi u 3.5.. Összes 53 18 7 14 7 1 25

Intézmény neve 2008/2009 Ady Endre Ált. Iskola Ady E. út 73-75. Évfolyamismétlők száma (fő) Összlét-számon belül HH-s tanulók körében HHH-s tanulók körében Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma (fő) Összlét-számon HH-s HHH-s tanulók belül tanulók körében körében 7 3 1 3 2 1 Bolyai János Ált. Iskola Árpád u. 14. 3 2 0 2 2 0 Eötvös József Ált. Iskola Eötvös u. 13. 7 0 1 5 2 0 Erkel Ferenc Ált. Iskola Hungária út 11. 0 0 0 0 0 0 Gábor Áron Ált. Iskola 7 2 1 0 0 0 Nádasdy u. 98. 4 1 0. 0 0 0 Fő u. 143. 3 1 1 0 0 0 Kós Károly Ált. Iskola Hungária út 28. 0 0 0 0 0 0 Pannónia Ált. Iskola Pannónia út 12. 0 0 0 0 0 0 Puskás Ált. Iskola Berzsenyi u. 8. 5 1 0 0 0 0 Vass Lajos Ált. Iskola Csokonai u. 9. 7 0 0 5 1 0 Móra Ferenc.Ált.I. Széchenyi u 3.5. Összes 2 1 0 2 2 0 36 9 3 17 9 1 26

7. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a kerület alapfokú intézményeiben 7.1 Az infrastruktúra vizsgálata 2010. adat Intézmény Szükség terem Logopédiai foglalkoztató/ egyéni fejlesztő szoba Torna terem/ torna szoba Számítás technika terem Számítóg ép (P4) Számítógép internettel Ady Endre Ált. Iskola Ady E. út 73-75. Bolyai János Ált. Iskola 5 2 2 3 53 38 0 3 1+1 2 51 42 Árpád u. 14. Eötvös József Ált. Iskola 0 2 1+1 2 35 33 Eötvös u. 13. Erkel Ferenc Ált. Iskola 0 0 1 1 27 26 Hungária út 11. Gábor Áron Ált. Iskola 0 0 2 2 36 33 Nádasdy u. 98. 0 0 1 1 17 16 Fő u. 143. 0 0 1 1 19 17 Kós Károly Ált. Iskola 0 2 2 2 14 14 Hungária út 28. Pannónia Ált. Iskola Pannónia út 12. Puskás Ált.Isk. Berzsenyi u. 8. Vass Lajos Ált. Iskola Csokonai u. 9. Móra Ferenc.Ált.I. Széchenyi u 3.5.. 0 1 2 1 61 61 0 4 2 1 38 32 0 1 1 2 62 52 0 2+5 1 1 54 54 Összesen 5 22 17 17 431 385 27

Intézmény Arany Óvoda Arany J. u. 10 Szükség csoportszoba Logopédiai foglalkoztató/ egyéni fejlesztőszoba Tornaterem/ tornaszoba Számítógép (P4) Számítógép internettel 0 0 1 4 2 Árnyas Óvoda 0 2 2 5 4 Vonás u. 10. 0 0 0 3 2 Esze T. u. 25. 0 1 1 1 1 Corvin krt. 35. 0 1 1 1 1 Bóbita Óvoda Csokonai u. 5. Gyöngykagyló Óvoda Zrínyi u. 6. Hársfa Óvoda Eötvös u. 9. 0 1 2 3 4 0 2 1 4 2 0 2 1 2 2 Mese-Vár Óvoda 0 2 0 6 4 Zrínyi u. 154. 0 1 0 4 2 Nádasdy u. 48. 0 1 0 2 2 Mézeskalács Óvoda 0 0 0 4 3 Kelet u. 8-12. 0 0 0 2 1 Beszterce u. 4-8. 0 0 0 2 2 Napraforgó Óvoda Karinthy u. 6. Százszorszép Óvoda Táncsics M. u. 9. Szivárvány Óvoda Petőfi u. 34. 0 1 1 3 2 0 0 1 4 4 0 0 1 3 2 Tarka-barka Óvoda 0 0 2 4 3 Dobó K. u. 73. 0 0 1 3 2 Zoltán u. 71. 0 0 1 1 1 Zöld Ágacska Óvoda Berzsenyi u. 6. 0 3 1 3 2 Összesen 0 10 13 45 34 28

7.2 A kerület szakember ellátottsága Az előírt képesítés feltételeket az alkalmazottak hiánytalanul Feladatok Teljesítik Nem teljesítik Hiányok megnevezése Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Pedagógiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás Szociális alapellátás Szociális intézményi ellátás Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szakellátás 8. A helyzetelemzés összefoglalása A kerületben biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. A kerületben élő 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatás ellátás feltételei saját fenntartású intézményekben biztosítottak. Az önkormányzati fenntartású intézmények és az önkormányzat által megadott adatok szerint biztosítottak a nyilvántartott hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek közoktatás ellátásának feltételei. A beiskolázási adatokból kiderül, hogy 2008. évről 2009.évre az összes első osztályos tanuló száma 3604 főről 3592 főre csökkent. Ugyanekkor a hátrányos helyzetű tanulók száma 444 főről 505 főre nőtt, míg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 137 főről 161 főre emelkedett. A következő években kiemelt feladatként kezelje a fenntartó a kerület közoktatási intézményeiben nevelkedő hátrányos, halmozottan hátrányos, illetve a nem organikus okokból sajátos nevelési igényű gyermekek 29

nevelési, fejlesztési feltételeinek, esélyegyenlőségének meglétét, nyomon követését az oktatásszervezés területén. A kerület intézményei között eltérés van a lemorzsolódási, és mulasztási mutatókban, mely intézkedést igényel. Az érintett intézmények számára komple fejlesztést szolgáló programok tervezése szükséges az oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosítása érdekében. Integrációs és képesség kibontakoztató támogatás Alapos helyzetelemzés szükséges annak kiderítésére, hogy miért nem igényel egyetlen egy közoktatási intézmény sem integrációs és képesség kibontakoztató támogatást. Az nem valószínű, hogy szakmailag ne lenne indokolt hiszen egy kivételtől eltekintve mindegyik általános iskolában vannak hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok. Javasolt az iskolák vezetői számára tájékoztató előadást szervezni a témában. Továbbtanulás lemorzsolódás, pályaorientáció Az általános iskolák továbbtanulási mutatóiból kiderül, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok alulreprezentáltak ebben a tekintetben. Ugyanakkor a lemorzsolódási mutatóik nem rosszabbak az átlagnál. Meg kell erősíteni a pályaorientációs tevékenységet az általános iskolák 7. 8. osztályában. A hátrányos helyzetű gyermekek szüleit fokozott mértékben tájékoztatni kell a továbbtanulási lehetőségekről, az aktuális munkaerő-piaci trendekről, hiányszakmákról. Szorosabbra kell fűzni a szülők és az iskola kapcsolatát. Amennyiben szükséges igénybe kell venni civil szervezetek segítségét az esetleges konfliktusok megoldásában, amely az iskola és a hátrányos helyzetű családok között keletkezhetnek. Az iskolák adatszolgáltatását meg kell erősíteni. Nem derül ki az eddigi mutatókból, hogy az egyes általános iskolákban a végzős tanulók hány százaléka tanul tovább és közülük milyen arányt képviselnek a hátrányos helyzetű diákok. Tanórán kívüli programok Elő kell segíteni, hogy az iskolai tanórán kívüli programokban, nyári táborokban minél több hátrányos helyzetű gyerek vegyen részt. 30

Szegregáció Az Ady Endre Általános Iskola, a Gábor Áron Általános Iskola Nádasdy utcai feladat-ellátási helye és a Puskás Ferenc Általános Iskola mutatóiból kiderül, hogy a tanulóik között viszonylagosan magas a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Alapos helyzetfelmérést igényel, hogy fenn ál-e egy szegregációs folyamat lehetősége. Amennyiben igen, ki kell dolgozni a szükséges intézkedési tervet. Biztosítani kell a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára az oktatási esélyegyenlőséget. Hátránykompenzációra van szükség esetükben tanórán kívüli foglalkozások szervezésével is. ( pl. tanoda típusú tevékenységek) A Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény működése megfelel a törvényi szabályozásnak. Az intézmény tanulói a szakértői vélemény alapján nem oktathatók integrált körülmények között. Az intézményben biztosított az oktató nevelő munkához, szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlősége. Óvodáztatás Nincs adat arra nézve, hogy mekkora az óvodába be nem íratott gyermekek száma és közülük hányan hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek. Kellene hogy legyen. A hátrányos helyzetű de főleg a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fontos szocializációt segítő színtere az óvodai közösség. Infrastruktúra Az oktatás alapvető feltételei a kerület valamennyi általános iskolájában biztosítottak. Az iskolák rendelkeznek a szaktárgyi oktatáshoz szükséges alapvető infrastruktúrával. Az óvodák is rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges alapvető infrastruktúrával és szakember-ellátottsággal. Magántanulók A magántanulók aránya nem jelentős. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nincsenek felülreprezentálva e csoportban. 31

Középiskolák, nem a kerületben továbbtanuló gyermekek nyomon követése. Szükséges, hogy a nem önkormányzati fenntartású középiskolákról is rendelkezzen az önkormányzat adatokkal. Általános probléma az országban a szakiskolai lemorzsolódás. A lemorzsolódás mértékének csökkentése az önkormányzatnak jól felfogott érdeke. A nyomon követés különösen hangsúlyos feladat a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében. Ebben segít, ha a Közokt.tv. alapján a középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók - a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán - a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 9. Akcióterv Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia olyan módon, hogy megvalósíthatatlan, irreális célkitűzések abban ne jelenjenek meg. A kerület speciális helyzetének köszönhetően (város a városban) arra is törekedni kell, hogy az elemzésből ne csak a hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljanak. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés, ez csak úgy valósítható meg, ha rendszeresen adatokat gyűjtenek, és a kapott tények alapján, szükség esetén beavatkozást kezdeményeznek. A fő feladat a folyamatos javításra törekvés mellett a prevenció, illetve olyan garanciális elemek működtetése, amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását. 9.1 Önkormányzati esélyegyenlőségi feladatok A kerület egyetlen közoktatási intézménye sem igényel integrációs és képesség kibontakoztatótámogatást. Az okok feltárása. Tájékoztató megszervezése az intézményvezetők számára. Felelős: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató Az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljes körűvé tétele. Az adatszolgáltatás kiterjesztése a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekre. Felelős: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató 32

Pályaválasztási, pályaorientációs szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása. Felelős: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató Tanoda típusú pedagógiai nevelő, fejlesztő munka támogatása. Felelős: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató Kutatás annak feltérképezésére, hogy jelen vannak-e közoktatási szegregációs tendenciák a kerületben. Felelős: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyomon követési módszerének kidolgozása Felelős: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató Az esélyegyenlőségi terv mellékletét képező iskolánkénti bontásban lévő infrastruktúra hiányjegyzék alapján intézkedési terv kidolgozása a hiányzó infrastruktúra pótlására. Felelős: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató 9.2 Általános intézményi esélyegyenlőségi feladatok Kispest intézményei számára javasolt esélyegyenlőségi intézkedések az alábbi szempontok figyelembe vételével történtek: Az intézmények által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a helyzetelemzésből adódó az alábbi általános intézményi esélyegyenlőségi feladatok javasoltak, melyek beépítése szükséges az intézmények pedagógiai programjába. A feladatok megvalósításának felelőse az intézmény mindenkori vezetője. A megvalósítás módszerét az intézményvezető által készített megvalósítási ütemterv tartalmazza. A nevelési és oktatási intézmények tanulói összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Cél: annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire befogadó, illetve, hogy folytat-e szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot. Felelős: intézményvezető A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. 33

Cél: annak megállapítása, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a tanulók, kiemelt fontossággal a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását. Mennyire sikeres szociális hátrányok kompenzálásában, az esélyegyenlőség előmozdításában. Felelős: intézményvezető A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételi adatainak vizsgálata az intézmény nyújtotta programokban. Cél: annak megállapítása, hogy a tanulók, kiemelt fontossággal a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók milyen mértékben veszik igénybe az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat; sikeres-e részvételük biztosítása, bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; hozzásegíti-e az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez. Felelős: intézményvezető Az intézmény pedagógiai programjának, oktatási, nevelési gyakorlatának vizsgálata. Cél: Annak megállapítása, hogy az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat. Felelős: intézményvezető Az intézmény szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata. Cél: Annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire nyitott és együttműködő, illetve, hogy mennyire sikeres a partnerség-építésben, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében. Felelős: intézményvezető Óvoda- iskola átmenet 34

A kerületben lévő óvodák és általános iskolák együttműködésének erősítése kívánatos. Az együttműködés célja az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a gyermekek számára különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. Felelős: intézményvezető 9.3 A helyzetelemzésből adódóan az alábbi intézmények esetében intézményi szintű esélyegyenlőségi intézkedés szükséges: Az intézkedések megtételét szükséges az intézmények pedagógiai programjába beépíteni. Az intézkedések megtételének határidejét Humánszolgáltatási iroda vezetője határozza meg. Intézmény Helyzetelemzésből Esélyegyenlőségi célok Indikátorok Felelős következő és feladatok megállapítások Óvodák Arany Óvoda A HH-s és HHH-s gyermekek aránya az átlagnál magasabb A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodaiskola átmenetének megkönnyítése. Az átmenetet segítő tevékenységek stratégiájának kidolgozása, együttműködés kialakítása az általános iskolákkal. A feladatok ütemezése. Szülőkkel való partnerség kialakítása. Együttműködési megállapodások. Emlékeztetők, jegyzőkönyvek, fényképek. beszámolók. Intézményvezető 35