Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetérıl, a Települési szennyvízkezelésrıl szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról Idıszak: 2004. május 01. 2004. december 31. 2006. március hó
Tartalom Bevezetés... 3 Magyarország vizeinek védelme... 3 A Program kialakulásának története és jogszabályi háttere... 3 A Program általános ismertetése... 5 Magyarország településszerkezete... 5 Szennyvízelvezetési agglomerációk... 6 Az agglomerációk névleges terhelésének meghatározása... 7 A Programba foglalt feladatok, szükséges fejlesztések... 7 Egyedi szennyvízkezelés... 8 Magyarország szennyvízelvezetési- és tisztítási helyzete... 8 Általános helyzet... 8 A szennyvízgyőjtı csatornahálózatok helyzete... 14 A szennyvíztisztítás helyzete... 18 A szennyvíziszapok kezelése és elhelyezése... 19 A Program megvalósításához szükséges beruházások...20 Összefoglalás...21 2
Bevezetés Magyarország vizeinek védelme Magyarország felszíni vizeinek 96 %-a az ország határain kívülrıl érkezik. Ennek következtében a vízkészlet mennyisége és minısége döntı mértékben függ a felvízi országokban végrehajtott beavatkozástól. Élıvizeink szennyezettségéhez azonban jelentıs mértékben hozzájárulnak a hazai ipari, mezıgazdasági és háztartási szennyezı források is. A felszíni vizek terhelésében jelentıs hányadot képvisel a kommunális szennyvíz. Felszín alatti vízkészleteink védelme hasonlóképpen stratégiai feladat, mivel az ivóvízellátás több mint 90%-a a felszín alatti vízkészletre támaszkodik. Ezek minıségét leginkább a mezıgazdasági (növényvédıszer-felhasználás), valamint a kommunális eredető szennyezı források veszélyeztetik. A csatornázatlan lakóterületeken az egyedi szennyvízelhelyezés hagyományos, elszikkasztásos módja jelentıs terhelést okozhat a felszín alatti vizekben. Összhangban a Víz Keretirányelvvel, az elkövetkezı évek fontos feladata a települések csatornázási, szennyvíztisztítási fejlesztéseinek folytatása, a szennyezések megállítása és megelızése. A Program kialakulásának története és jogszabályi háttere Magyarország európai uniós tagságával összefüggı feladatai közül a legtöbb fejlesztési igény a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás megvalósításával kapcsolatos. Az Európai Közösség a települési szennyvizek elvezetését és tisztítását a Tanács 91/271 EGK irányelvében (a továbbiakban Irányelv) szabályozza, hogy megóvja a környezetet a települési és egyes ipari szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. Az Irányelv 2000 lakosegyenérték (LE) 1 felett kötelezı feladatként írja elı a tagállamok részére a települések szennyvizeinek győjtését és tisztítását és az egységes végrehajtás érdekében meghatározza az alkalmazandó fogalmakat is. Az Irányelv a követelményeket a szennyvízelvezetési agglomerációk 2 szennyezı anyag kibocsátásának függvényében határozza meg. Elıírásai szerint a teljesítendı feladatok és azok határidıi Magyarországra vonatkozóan a Csatlakozási Szerzıdésben kapott átmeneti mentességre tekintettel a következık: - legkésıbb 2010. december 31-éig minden 15 ezer LE-nél nagyobb agglomerációt el kell látni szennyvízelvezetı hálózattal és legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztító teleppel, - legkésıbb 2015. december 31-éig minden 2 ezer és 15 ezer LE közötti agglomerációban meg kell oldani a szennyvízelvezetést és a legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítást, 1 A lakosegyenérték meghatározását lásd. Az agglomerációk névleges terhelésének meghatározása fejezetben 2 A szennyvízelvezetési agglomeráció meghatározását lásd a Szennyvízelvezetési agglomerációk fejezetben 3
- legkésıbb 2008. december 31-éig az érzékeny területeken fekvı 10 ezer LE feletti agglomerációkban biztosítani kell a szennyvízelvezetı hálózat kiépítését és a biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítás mellett a III. fokozatú tisztítást, azaz a tápanyag (nitrogén és foszfor) eltávolítást. - amennyiben 2000 LE alatti település is rendelkezik közmőves szennyvízelvezetéssel és a befogadó felszíni víz, akkor a befogadónak megfelelı szennyvíztisztításra megállapított határidı 2005. december 31. (Ez esetben az Irányelvben szereplı határidı a mérvadó) Az Irányelvben elıírt kötelezettségek végrehajtására készült programot Nemzeti Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program -nak, a továbbiakban Programnak nevezzük. A Program az Irányelvnek megfelelıen a 2000 LE névleges terhelést meghaladó szennyvízelvezetési agglomerációkat foglalja magába. Magyarországon a 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet rendelkezik a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtıterületek kijelölésérıl. E rendelet fı célja a felszíni vizek eutrofizációja elleni védelem. A tápanyagok (különösen a foszfor- és nitrogénvegyületek) vízben való feldúsulása (az algák és a magasabb rendő növényi életformák növekedésének felgyorsulása miatt) eutrofizációt eredményez. Ez elınytelenül befolyásolja a vízben lévı organizmusok egyensúlyi helyzetét, valamint a vizek minıségét. E kormányrendelet 1. sz. mellékletében az érzékeny felszíni vizeket (Balaton, Velencei-tó, Fertı tó), és a 2. sz. mellékletében az érzékeny felszíni vizek vízgyőjtı területén elhelyezkedı településeket sorolja fel. Magyarország nitrát-terhelés szempontjából érzékenynek nyilvánítható felszíni vízzel nem rendelkezik. 4
A Program elsı hazai változata 2000. december 31-i induló állapottal készült el, amelyrıl a 25/2002. (II.27.) Kormány rendelet intézkedett. A Program következı, 2002. december 31-i induló állapotra vonatkozó változatát a Kormány a 163/2004. (V.21.) Korm. rendelettel fogadta el. Magyarország 2004. május 1-tıl az Európai Unió tagjává vált, ezért el kellett készíteni az ország tagsági viszonya kezdetének megfelelı, immár hivatalos Programot, melyet a 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelet tartalmaz. Idıközben elkészült a Program 2004. május 1. és 2004. december 31. közötti elırehaladásának felmérése is. Ez a kiadvány ezen felmérés adatainak figyelembe vételével készült. A Program általános ismertetése Magyarország településszerkezete Magyarország településszerkezetérıl elmondható, hogy magas (74,7 %) a 2000 fı alatti lélekszámú települések aránya, ezekben azonban a lakosságnak csak 16,8 %-a koncentrálódik. Kevés nagyobb lakosszámú városunk van, Budapesten kívül mindössze 4 településünk népessége haladja meg a 150.000 fıt. Összességében ez a helyzet a települési szennyvizek összegyőjtése és tisztítása szempontjából nem kedvezı, hiszen a térben koncentráltabban elhelyezkedı lakosság közmővel történı ellátása hatékonyabb és kisebb költséggel jár. 5
Településcsoport Településszám Települések Lakosszám Lakosok (db) aránya (%) (fı) aránya (%) 2.000 fı alatt 2.348 74,7 1.713.379 16,8 2.000-10.000 fı 653 20,8 2.508.975 24,6 10.000-15.000 fı 53 1,7 646.713 6,3 15.000-150.000 fı 86 2,7 2.924.157 28,7 150.000 fı felett 5 0,2 2.413.196 23,6 Összesen 3.145 100,0 10.206.420 100,0 Szennyvízelvezetési agglomerációk A szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás megvalósítása sokszor gazdaságosabb, ha több település összefog, és közös rendszert valósít meg. Ez az elv az Irányelvben is érvényesül, amennyiben az abban foglalt kötelezettségek nem egyes településekre, hanem úgynevezett szennyvízelvezetési agglomerációkra vonatkoznak. A szennyvízelvezetési agglomeráció olyan területet jelent, ahol a népesség és a gazdasági tevékenység elegendıen koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyőjtsék és egy települési szennyvíztisztító telepre vagy végsı kibocsátási pontra vezessék. A szennyvíztisztítási agglomeráció állhat egy (közigazgatásilag önálló) településbıl, illetve többıl is. Ez utóbbinál a szennyvíztisztító teleppel rendelkezı települést agglomerációs központnak hívjuk. Ez a helyzet például a veszprémi szennyvízelvezetési -agglomerációnál is, amely a következı térképvázlaton látható. 6
Elıfordulhat, hogy egyes településrészek elkülönülve oldják meg szennyvízkezelésüket. Paksnak például önálló szennyvíztelepe van, de a város Paks - Dunakömlıd nevő része mégis a dunaföldvári központú agglomerációhoz tartozik. Az agglomeráció tehát tartalmazhat közigazgatásilag nem önálló településrészt is. Egy adott szennyvízelvezetési agglomeráció szennyvíztisztítási elıírásai az általánosnál szigorúbbak, ha a tisztított szennyvíz befogadója eutrofizációra érzékeny. Vannak olyan szennyvízelvezetési agglomerációk is, amelyek ugyan érzékeny befogadó vízgyőjtıterületén fekszenek, de a tisztított szennyvizeiket az érzékeny vízgyőjtıterületrıl normál befogadóba vezetik ki. Számos ilyen agglomeráció található a Balaton vízgyőjtı területén. Az agglomerációk névleges terhelésének meghatározása Az Irányelv az agglomerációkat a lakosegyenértékben kifejezett összes névleges szennyezıanyag-terhelésük alapján osztályozza, ez alapján rögzíti a követelményeket. A lakosegyenérték (LE) a szennyvíz szennyezıanyag-tartalmának nemzetközileg elfogadott mértékegysége, 1 LE azt a szennyvízben lévı, szerves, biológiailag lebontható szennyezıanyag-mennyiséget jelenti, amelynek ötnapos biokémiai oxigén igénye 60 g BOI 5 naponta. Ez a megközelítés abból indul ki, hogy egy lakos egy nap alatt kibocsátott szennyvizében lévı szerves szennyezıanyag terhelése 60 g BOI 5 -nek felel meg. A szennyvízelvezetési agglomerációk névleges szennyezıanyag-terhelése a területükön képzıdı összes biológiailag lebontható kommunális szennyvíz szennyezıanyag terhelésének összege, a következık szerint: Az agglomeráció összes névleges szennyezıanyag terhelése (LE) = A szennyvízelvezetési agglomeráció állandó lakosszáma + Minden egyéb szennyezıanyag terhelés (ipar +intézmények + idegenforgalom + szezonális ingadozásokból származó terhelés) A Programba foglalt feladatok, szükséges fejlesztések A Program áttekinti az ország 2000 LE-nél nagyobb szennyezıanyag-terheléssel jellemezhetı szennyvízelvezetési agglomerációit, és felméri ezekben a csatornázás és szennyvíztisztítás helyzetét 2004. május 1-jén. A Program meghatározza szennyvízelvezetési agglomerációnként a kitőzött célok eléréséhez szükséges fejlesztéseket, hogy mit kell teljesítenie hazánknak az Irányelvben foglalt feladatok teljesítése érdekében. Rögzíti az Irányelv által elıírt határidıkre, azaz az agglomeráció névleges terhelésétıl és érzékenységétıl függıen 2008., 2010. vagy 2015. év végére elérni 7
kívánt megfelelı győjtıhálózat-ellátottsági és szennyvíztisztítási szintet, valamint a becsült beruházási költségeket. Egyedi szennyvízkezelés A szennyvíz csatornán történı győjtése és szállítása gazdasági és környezetvédelmi szempontból nem mindenhol megfelelı megoldás. Ilyen területek a nagyon alacsony lélekszámú települések (aprófalvak), az olyan településrészek, amelyek a település központjától távol helyezkednek el, továbbá a külterületeken elszórtan fekvı lakóépületek (pl. tanyák, tanyabokrok az Alföldön). Ezeknek a területeknek a szennyvízkezelésérıl a közmőves szennyvízelvezetı és -tisztító mővel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja -ról szóló 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet rendelkezik. Az egyedi szennyvízkezelés megoldása környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontoktól, illetve a beépítési szokásoktól függıen lehet egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés és egyedi zárt szennyvíztároló. Megjegyezzük, hogy 2000 LE alatti szennyezıanyag-kibocsátással jellemezhetı területekre az Irányelv nem tartalmaz határidıs kötelezettségeket győjtıhálózat és szennyvíztisztító-telep kiépítésére, illetve azokkal azonos szintő környezeti védelmet biztosító egyedi szennyvízkezelı mővek kiépítésére vonatkozóan sem. Magyarország szennyvízelvezetési- és tisztítási helyzete Általános helyzet Magyarországon a települési szennyvizek közcsatornán történı elvezetése az 1990-es évek elejére jelentısen elmaradt a fejlett európai országokétól. Az ellátottság a bekötött lakások tekintetében alig haladta meg a 40 %-ot, az elvezetett szennyvizeknek pedig több mint a fele gyakorlatilag tisztítás nélkül került a befogadókba. A települési szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás intenzív fejlesztése 1993-ban kezdıdött el, amikortól a települési csatornázási és szennyvíztisztítási fejlesztések támogatása nagyobb lendületet vett a címzett és céltámogatási rendszer keretében. A Program elsı, 2000. évi változatáig jelentıs fejlesztések valósultak meg, sokat javult az ország csatornázottsága. Az önkormányzati törekvések és az állami támogatások eredményeként 2000. óta a Program folyamatosan bıvül. Az önkormányzatok kezdeményezései számos esetben vezettek új szennyvízelvezetési agglomeráció létrehozásához, illetve meglévı agglomerációk bıvítéséhez. 8
A települések szennyvízelvezetési-agglomerációba szervezıdésének folyamata Dátum 2000 LE feletti agglomerációhoz tartozó települések 2000 LE alatti agglomerációhoz tartozó települések Összesen db % db % db % 2000. dec. 31. 1472 47 1667 53 3139 100 2002. dec. 31. 1749 55 1410 45 3159 100 2004. máj. 1. 1891 60 1268 40 3159 100 A szennyvízelvezetési agglomerációk száma és lakosegyenértékben kifejezett szennyvízterhelése, agglomerációs csoportonként 2004. május 1. Agglomerációk összes terhelése (LE) 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2.000 LE alattiak, Programban nem szerepelnek 2.000-10.000 LE 10.000-15.000 LE 15.000-150.000 LE 150.000 LE felett 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Agglomerációk száma (db) Agglomerációs csoportok Agglomerációk összes terhelése (LE) Agglomerációk száma (db) Agglomerációs csoport 2000 LE alattiak, EU kötelezettség nélkül Agglomerációk száma (db) Agglomerációk aránya (%) Összes szennyvíz terhelés (ezer LE) Összes szennyvíz terhelés aránya (%) 1268* 65,7 749 4,90 2.000-10.000 LE 449 23,2 2012 13,16 10.000-15.000 LE 60 3,1 744 4,87 15.000-150.000 LE 136 7,0 5563 36,38 150.000 LE felett 15 0,7 6222 40,69 Összesen: 1902 100,00 15290 100,00 9
Szennyvízelvezetési agglomerációk Magyarországon, 150.000 LE-nél nagyobb szennyvízterheléssel Elıírt kiépítési határidı 2010. 12. 31. 2004. május 1-jei állapot Agglomeráció neve Összes Összes Agglomeráció szennyvízterhelés szennyvízterhelés neve (LE) (LE) 1 Budapest összes* 3 061 506 6 Gyır 283 046 Budapest (Csepel-sziget - központi) 1.1 1 458 162 7 Kecskemét 272 327 1.2 Budapest (Észak-Pest) 1 063 743 8 Szombathely 262 500 1.3 Budapest (Dél-Pest) 410 810 9 Szeged 230 000 2 Debrecen 544 331 10 Székesfehérvár 182 170 3 Nagykırös 366 259 11 Zalaegerszeg** 163 898 4 Pécs 343 470 12 Békéscsaba 162 895 5 Miskolc 318 026 13 Nyíregyháza 160 259 * Tartalmazza a Dél-Buda szennyvíztisztító telep fıvárosi terhelését is ** Érzékeny vízgyőjtı területen fekvı agglomeráció, teljesítési határidı 2008.12.31. Agglomerációk 150 000 LE-nél nagyobb szennyvízterheléssel - kiépítési határidı 2010. 12. 31. - 2004. május 1-jei állapot szerint 3 300 000 3 100 000 2 900 000 2 700 000 2 500 000 2 300 000 2 100 000 1 900 000 1 700 000 1 500 000 1 300 000 1 100 000 900 000 700 000 500 000 300 000 100 000-100 000 Budapest összes* Budapest (Csepel-Központi szvt.) Budapest (Észak-Pest) Debrecen Budapest (Dél-Pest) Nagykırös Pécs Miskolc Gyır Kecskemét Szombathely Szeged Székesfehérvár Zalaegerszeg Békéscsaba Nyíregyháza * Tartalmazza a Dél-Buda szennyvíztisztító telep fıvárosi terhelését is ** Érzékeny vízgyőjtı területen fekvı agglomeráció, teljesítési határidı 2008. 12. 31. 10
A következı térképeken a Program szerinti szennyvízelvezetési agglomerációkat tüntettük fel, agglomerációs csoportonként, az érzékeny területek jelölésével. 11
12
Az alábbi térkép az ország szennyvízgyőjtı hálózattal való ellátottságát mutatja be, az Európai Unióba történı belépéskor, 2004. május 1-jén. A magyarországi szennyvízgyőjtı hálózatok teljes hosszát 2004-ben, és a Programban tervezett fejlesztéseket 2015-ig a következı ábra szemlélteti. Szennyvízgyőjtıhálózat hossza 1990-2015 (ezer km) 50 40 30 20 10 0 43,1 29,3 11,7 1990 2004* 2015* * a 2000 LE-nél nagyobb szennyvízelvezetési agglomerációk területén 13
Az alábbi diagram Magyarország szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetérıl ad átfogó képet, az Európai Unióba történı belépéskor. A szennyvízelvezetés és tisztítás helyzete 2004. május 1-jén (ezer LE) 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 Magyarország települési szennyvízterhelése összesen Szennyvízelvezetési agglomerációk terhelése Megfelelı győjtırendszerek kapacitása Megfelelı szennyvíztisztító kapacitások 2004.május 01. 15290,151 14540,743 10064,176 4556,897 A szennyvízgyőjtı csatornahálózatok helyzete A települések, illetve a szennyvízelvezetési agglomerációk szennyvízgyőjtı csatornahálózattal történı ellátottságának értékelésekor mindig jól meg kell különböztetni két alapvetı mérıszámot: 1. A szennyvízelvezetési agglomeráció csatornahálózattal kiszolgált terhelése (LE) Azt a szennyezıanyag-terhelést jelenti, mely az agglomerációban már kiépített meglévı győjtırendszer által ellátott területen keletkezik összesen, Beleértendı az a terhelés is, amely ráköthetı lenne a győjtırendszerre, de a rákötés még nem történt meg. 2. A szennyvízelvezetési agglomeráció csatornahálózatra rákapcsolt terhelése (LE) Azt a terhelést jelenti, melyet ténylegesen összegyőjt a meglévı győjtırendszer, és amely így eljut a tisztítótelepre. Az összes kiszolgált terhelés és az összes rákapcsolt terhelés között a különbség az a terhelés, amely azért nem jut el a tisztítótelepre, mert nincs bekötve a győjtıhálózatba. 14
Az alábbi ábra Magyarország különbözı település típusainak szennyvízgyőjtı hálózattal való ellátottságát mutatja be egyrészt 2004-ben, másrészt a Program megvalósulása esetén, 2015 végén, külön megjelenítve a csatornahálózatra rákapcsolt (bekötött) lakások és a csatornahálózattal kiszolgált lakások közül azokat, amelyek nincsenek bekötve a győjtıhálózatba: 15
A győjtıhálózatok kiépítésének az Irányelv szerint - a Csatlakozási szerzıdésben elıírt határidıkig - be kell fejezıdnie minden 2000 LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációban. Kívánatos lenne ugyanakkor az is, hogy azokon a területeken, ahol a győjtıhálózat kiépül, a lakások bekötése szintén megtörténjék a Program befejezéséig. 4,0 % 7,9% Tervezett csatornázottság a Programban foglalt fejlesztések befejezésekor (%) 2015. december 31-én Csatornabekötéssel rendelkezı lakások aránya (%) Csatornára nem bekötött lakások aránya, ellátott területen (%) Csatornázatlan területen lévı lakások aránya (%) 88,1 % 16
A szennyvízgyőjtı csatornahálózatok bıvülésének folyamata 2015-ig az alábbi ábrán látható, melyen külön megjelenítettük az érzékeny befogadóval rendelkezı szennyvízelvezetési agglomerációk győjtırendszereit. Az alábbi táblázat régiók szerint mutatja be az országban a települési szennyvízcsatornázottság helyzetét 2004-ben, a 2004. május 1-je illetve december 31-e közötti elırehaladást és a 2015-ig elérni szükséges jellemzıket. 2004. május 1-én 2004. december 31-én Terv: 2015 december 31 Régió neve Lakásszám Csatornahálózatba kötött % hálózatba kötött % kötött lakások % Csatorna- Győjtıhálózatba lakások száma lakások száma száma Dél-alföldi 582 103 224 846 38,6 241 362 41,5 480 414 82,5 Dél-dunántúli 389 071 207 572 53,4 213 983 55,0 313 009 80,5 Észak-alföldi 594 823 250 472 42,1 274 937 46,2 508 241 85,4 Észak-m.országi 501 173 249 985 49,9 275 165 54,9 418 440 83,5 Közép-dunántúli 426 760 280 962 65,8 293 122 68,7 379 377 88,9 Közép-m.országi 1 237 902 971 007 78,4 1 013 255 81,9 1 186 281 95,8 Nyugat-m.országi 396 141 258 882 65,4 273 343 69,0 349 446 88,2 Összesen 4 127 973 2 443 726 59,2 2 585 167 62,6 3 635 208 88,1 17
A szennyvíztisztítás helyzete Magyarországon a szennyvíztisztítás tekintetében még a csatornázottságnál is nagyobb az elmaradás. Ennek oka egyrészt, hogy a csatornán összegyőjtött szennyvizek mintegy harmada még mindig tisztítatlanul illetve csak mechanikai tisztítást követıen kerül a befogadókba (azaz a szennyvíztisztítás hiányzik), másrészt, hogy a csatornázott településeinken kiépített biológiai szennyvíztisztító telepek sem mőködnek minden esetben megfelelıen. Nem, vagy csak mechanikailag tisztított szennyvizek 32% Összegyőjtött szennyvizek tisztítási aránya Magyarországon (%) 2004. május 01. Tisztított szennyvizek 68% 18
A megfelelı szennyvíztisztító-telepi kapacitások alakulását mutatja be az alábbi grafikon az Európai Unióba történt 2004. májusi belépés idıpontja és a tervezett Program megvalósítása esetén 2015. december vége között. A szennyvíziszapok kezelése és elhelyezése A szennyvizek megfelelı tisztításának természetes mellékterméke a szennyvíziszap. Ha a csatornába vezetett szennyvizek jogszabályoknak megfelelı minıségőek és a mai kor követelményeinek megfelelı tisztítás-technológiákat alkalmaznak, az iszap mezıgazdasági szempontból értékes szerves tápanyag, amelyet célszerően vissza kell forgatni a termıtalajba. Ma Magyarországon a szennyvíz-iszapot nagyobb részt lerakókon helyezik el. A szennyvíziszap depóniákat úgy kell kialakítani, hogy min. 15 éven keresztül alkalmasak legyenek az adott térségben keletkezı iszapok fogadására. A szennyvíziszapok mezıgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet rendelkezik. A rendeletnek megfelelıen a mezıgazdaságban csak megfelelıen kezelt szennyvíziszap helyezhetı el. Ez engedélyhez kötött tevékenység, amelyet talajtani szakvélemény alapján a közegészségügyi hatóság hozzájárulásával lehet végezni. A mai gyakorlattal szemben, a szennyvíziszapok mezıgazdasági területen történı hasznosítását célozza meg a Program. A mezıgazdasági felhasználás alternatívájaként számolni kell a jövıben az iszapok erdészeti hasznosításával és a városgazdálkodási (kertészeti) felhasználásával is. 19
A települési szennyvízkezelésbıl keletkezett iszap elhelyezése és hasznosítása (szárazanyag tonna) 2004 május 1-jei állapot szerint 400000 350000 300000 sz.a.tonna 250000 200000 150000 100000 50000 0 2004.05.01 2008 2010 2015 Lerakók 67085 68000 127000 119000 Mezıgazdasági hasznosítás 50608 96000 191000 241300 A települési szennyvízkezelésbıl keletkezett iszap-elhelyezés és - hasznosítás arányának tervezett változása a Program megvalósítása során Mezıgazdasági hasznosítás Lerakók 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2004.05.01 2005 2008 2010 2015 A Program megvalósításához szükséges beruházások Az Irányelv követelményeinek a teljesítéséhez, azaz a Programba tartozó szennyvízelvezetési agglomerációk megfelelı csatornázottságának eléréséhez, valamint a hiányzó szennyvíztisztítási kapacitások kiépítéséhez, a nem megfelelı szennyvíztisztítás és iszapkezelés elıírásoknak megfelelı szintre történı fejlesztéséhez Magyarországon igen jelentıs mértékő fejlesztési program végrehajtására van szükség, amelynek összes költsége 2004. évi árakon 783 milliárd Ft. A fejlesztések ütemezését a Csatlakozási Szerzıdésben rögzített határidıkhöz kell igazítani. 20
A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztéséhez már eddig is jelentıs európai uniós forrásokhoz jutottunk, ehhez a Programhoz azonban hazánk még az eddiginél is jelentısebb mértékben számít az EU pénzügyi támogatására. Az alábbi táblázat a Programban szereplı szennyvíztisztítási és győjtırendszer-fejlesztési beruházások költségtervét mutatja be: 1 EUR=250 Ft Győjtırendszerek Települési szennyvíztisztító és iszapkezelı telepek Idıszak Mrd Ft M EUR Mrd Ft M EUR 2004. május 1-tıl 2005. végéig 88,2 352,8 43,4 173,6 2006. január 1-tıl 2008. végéig 80,4 321,6 50,6 202,4 2008. január 1-tıl 2010. végéig 103,0 412,0 98,0 392,0 2011. január 1-tıl 2015. végéig 261,1 1 044,4 58,0 232,0 2004-2015 között összesen 532,7 2 130,8 250,0 1 000,0 A 2004. május 1. és 2004. december 31. közötti elırehaladás felmérése szerint a már folyamatban lévı, késıbb befejezıdı beruházások mintegy nettó 162 milliárd Ft értékben 3152 km győjtıhálózat, 1176 km bekötı vezeték kiépítését és mintegy 172 ezer állandó lakást érintı terület szennyvízgyőjtı-hálózattal való ellátását valósítják meg. A szennyvíztisztítás és iszapkezelés területén is jelentıs fejlesztések vannak folyamatban. Ezek összesen 678 ezer m 3 /d szennyvízmennyiség, mintegy 3 millió lakos-egyenértéknyi szennyezıanyag lebontására alkalmas szennyvíztisztító kapacitást hoznak létre 122 milliárd Ft összes beruházási költséggel. Közülük is a legkiemelkedıbb a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep megvalósítása, melynek eredményeként a tisztítatlanul befogadóba vezetett szennyvizek aránya országos szinten is jelentıs mértékben fog csökkenni. Az EU szabályozás szerint határidıs teljesítési kötelezettséggel nem terhelt 2000 LE alatti szennyezıanyag kibocsátással jellemezhetı települések, illetve szennyvízelvezetési agglomerációk győjtırendszereinek és tisztítótelepeinek indokolt fejlesztése a 2015-ös idıhorizonton túlmutat. Összefoglalás A települési szennyvíztisztításról szóló Irányelv Programja, mely az Irányelv követelményeinek teljesítését szolgálja, magába foglalja Magyarország összes 2000 lakosegyenérték feletti szennyezıanyag-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációjának közmőves szennyvízelvezetését és II. fokozatú biológiai tisztítását, szennyvíz befogadásra érzékeny területeken - 10.000 LE felett pedig a III. tisztítási fokozatot is. A Program végrehajtása komoly erıfeszítést kíván az országtól, de a csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése, valamint a tisztítás során keletkezett szennyvíziszap egyre nagyobb mértékben történı hasznosítása javítja életminıségünket és a környezet állapotát, hozzájárul az ország jobb nemzetközi megítéléséhez, és komoly részét képezi a fenntartható fejlıdés feltételei teljesítésén. 21