6. ÉVFOLYAM 9.SZÁM 1999. December A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa Szolnok város szennyvíztisztító telepe Szolnok város szennyvíztisztító telepének megépítésével, vízvédelmi szempontból a Közép- Tisza vidék egyik legfontosabb és legnagyobb beruházása valósult meg. A telep magvalósításának előzményei hosszú időkre nyúlnak vissza. Az 1911-ben elkészült Felszíni Vízmű és a hozzátartozó, akkor még 28,5 km vízvezeték hálózat üzembe helyezését követően kezd megépülni a szennyvízcsatorna hálózat, mely erőteljesen 1953-1975-ös időszakban fejlődik ki. A szennyvíz tisztításának igénye is foglalkoztatja a város üzemeltetőit, így egyes városrészekre települő kisebb tisztító egységek megépítésére is sor kerül, de ezek rövid időn belül túlterheltekké, elavultakká válnak, és üzemeltetésük megszűnik. A megépített csatornahálózat részben egyesített, de az utóbbi időben csatornázott városrészek már elválasztó rendszerben valósultak meg. Az így megvalósult csatornahálózat hossza 269 km, a bekötött lakások száma 23678, az elvezetett szennyvíz éves mennyisége 4418 em 3. Ez a szennyvíz mennyiség mindezidáig öt ponton, parti bevezetéssel, tisztítatlanul került bevezetésre a Tisza folyóba. A befogadó ebből eredően, főként a kisvízi állása esetén olyan mértékű terhelést kapott, mely igen hosszú szakaszon nagymértékben kedvezőtlenül befolyásolta a folyó vizének minőségét. A vizsgálati eredmények arra is utalnak, hogy egyes Szolnok alatti szelvényekben a Tisza folyó bakteriális szennyezettsége a felszíni vizekre megadott határértéket esetenként jelentős mértékben meghaladja. Csak példaként Szolnok város szennyvíz kibocsátása, 1998. év adatai alapján, a Tisza folyóba 1.040 to biokémiai oxigénigénynek megfelelő szervesanyag mennyiséget, 167 to ammóniumot, 946 to lebegő anyagot, 18 to anionaktív detergenst, és 35.412 to foszfort juttatott. Ezek a mennyiségek a KÖTIKVF illetékességi területén nyilvántartott, összes szennyvíz kibocsátó terhelésének 50%-át teszik ki. A város szennyvíz tisztításának megoldása a környezet és természet védelméért aggódókat, hosszú idők óta foglalkoztatja, megoldására több elképzelés, terv született, de kellő anyagi erőforrás hiányában ennek megvalósítására nem volt lehetőség. A város és a környező települések (Újszász Szászberek, Zagyvarékas, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Tószeg) vízellátása (110 ezer lakos) a Tisza folyó felszíni vízkivételére települt víztisztító és vízellátó műre épült. Szolnok városának, de a környező településeknek sem volt a szennyvizek fogadására és tisztítására szolgáló műve. Ez motiválta többek között a térségi szennyvíztisztító telep
megvalósítását, melyet az utóbbi idők támogatási rendszere is preferált. Amint a címlapon lévő helyszínrajzról is leolvasható a szennyvíztisztító telep nagyjából a vízmű hatásterületére települt, biztosítva Szolnok városon túl, Szászberek, Újszász, Zagyvarékas, Tószeg, Tiszavárkony, (Tiszajenő, Vezseny), Szajol, Rákóczifalva és Rákócziújfalu szennyvizeinek fogadását. A szennyvíztisztító telep helyét a városrendezési tervek a város déli ipar területének közelébe, a Cukorgyárral szemben, az 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 A Tisza folyó szervesanyag terhelése az 1995 évi alacsony vízállás idején 302,00 10,00 9,00 12,00 11,00 122,00 13,00 11,00 10,00 10,00 66,00 350,00 300,00 250,00 200,00 175,00 150,00 100,00 árvízvédelmi töltés mögötti árterületen jelölték ki, hidraulikai kapacitása 32.000 m 3 /d. A tisztított szennyvíz befogadója a Tisza folyó, 331+757 fkm szelvénye, sodorvonali bevezetéssel. A telep méretezésénél Szolnok város 25.000 m 3 /d kommunális jellegű és 1500 ipari szárazidei szennyvízzel lett figyelembe véve, Tószeg 1.000 m 3 /d-el; a többi település teljes 0,00 0,00 csatornázottsága esetén jún júl aug szept várhatóan 4.500 m 3 /d, többnyire kommunális szennyvíz bevezetésére lehet Szolnok f. Tiszaug Vízhozam számítani. A telep hidraulikai kapacitása minőségromlás nélkül 40.000 m 3 /d mennyiségű szennyvíztisztítását is kielégíti. Csapadékos időszakban 1,5-szeres szárazidei szennyvízmennyiség feletti csapadékfelesleg, a mechanikai műtárgy és telepi osztó külön vezetékágán, a 3-szoros mennyiség (90.000 m 3 /d) közvetlenül a befogadóba kerül. Az ezt meghaladó vízmennyiség esetén a tartalékként fenntartott Gábor Á. téri záporkiömlő üzembe helyezésre kerül. A tervezett technológia a modern biológiai szennyvíztisztítási eljárásokon alapul. A cél egy olyan technológia megvalósítása volt, mely biztosítja a szennyezőanyagok túlnyomó részének (C, N, P) biológiai úton történő eltávolítását; kezelése egyszerű; energiatakarékos; és üzembiztos. A technológia anaerob-anoxikus-aerob kombinált tisztítási eljáráson alapul. Lényeges eltérés a hagyományos eljárásokkal szemben, hogy az eleveniszapos tér több rekeszre osztott, s az első A Tisza folyóban mért coliformszám érték az 1995 évi rekeszben nincs alacsony vízállás idején levegöztetés, csak keverés. A kevert terek bevezetésével kedvező 60,00 350,00 hatások érhetők el mint: denitrifikáció; az 50,00 302,00 300,00 ammónia oxidálására 250,00 40,00 fordított oxigén 200,00 újrahasznosítása; 30,00 30,00 175,00 iszapstruktúra kedvező 150,00 20,00 122,00 változása a szelektorhatás 18,10 66,00 18,10 100,00 következtében; a 10,00 6,00 10,50 50,00 recirkulációs és 3,60 3,60 0,00 1,00 0,00 fölösiszapban nagyobb szárazanyag tartalom jún júl aug szept kialakulása; növelhető az utóülepítő felületi Szolnok f. Tiszaug Vízhozam terhelése. A szennyvíztisztítás kezdőpontja a tisztítómű elött megépített végátemelő, ahova a nyers szennyvíz egy új 220 cm átmérőjű főgyűjtőn érkezik. Az átemelőben került elhelyezésre a kőfogó, valamint a 10 mm-es pálcaközű gépi tisztítású síkrács. A beépített szivattyúk közül egy un. záporszivattyúként üzemelhet, és lehetőséget biztosít a háromszoros hígítás feletti záporidei 50,00
szennyvízmennyiségek elvezetésére. A 4 db HIDROSTAL típusú átemelő szivattyú szállítási teljesítménye frekvenciaváltóval szabályozható Innen a szennyvíz 2 db 700 mm es ÜPE nyomóvezetéken érkezik a szennyvíz a telepre. A telepre érkező nyers szennyvízmennyiséget indukciós mennyiségmérő méri. A mechanikai tisztítás 3 db 1,5 mm-es lyukperforált ROTO-SIEVE szűrőhengeren történik. A tartalékkal ellátott szűrőhenger integrált rácsszemétmosóval és rácsszemét préssel ellátott, így a keletkező rácsszemét konténerbe szállítható és lerakón fertőtlenítés után elhelyezhető. A mechanikai tisztítóról lekerülő szennyvíz egy keverőtérben találkozik a recirkulációs iszappal, ahol a homogenizálást beépített keverők biztosítsák. A biológiai tisztítás 4 db egyenként Q d = 8000 m 3 /d szárazidei szennyvíz-kapacitású, párhuzamos soron történik. A recirkulált iszappal kevert nyers szennyvíz elosztása egy osztóműben történik, mely biztosítsa a mindig éppen üzemelő sorok arányos hidraulikai terhelését. A biológiai műtárgysor első két tere anaerob tér. Ezt követően a szennyvíz a reaktortér alsó fenéknyílásán keresztül az első anoxikus térbe kerül át. Ebben a térbe történik a nitrátban gazdag belső recirkuláció visszavezetése. A denitrifikálásra 2 db anoxikus tér áll rendelkezésre. Az anaerob és anoxikus terek keverése FLYGT típusú búvárkeverökkel történik. Az aerob terek mélybefúvásos rendszerű levegőztetett terek, melyek FLYGT SANITER 9 -os gumi membrános levegőztető elemekkel vannak ellátva. A levegőbevitel soronként mért oldott oxigén szintről frekvenciaváltós fúvókkal történik. A tervezett tisztítási hatásfok elérése szükségessé tette egy utókezelő tér beépítését, amely elsősorban a biológiai foszfor eltávolítás hatékonyságát támogatja. Biztonságosan nagyfokú foszforeltávolítás csak abban az esetben érhető el, ha az anaerob tér nem tartalmaz oxigént és nitrátot. Ennek érdekében utódenitrifikációs tér beépítésére került sor, amelyben az aerob medencékből átkerülő keverék nitrát tartalma tovább bomlik, oxigén koncentrációja lecsökken. Így az anaerob terekbe visszavezetett iszaprecirkulációba minimálisra redukálódik a nitrát és az oxigén koncentrációja. Az eleveniszapos sorokat két db 38,5 m átmérőjű DORR típusú ülepítő követi, ahol a rendszerben kialakult jó struktúrájú biológiai iszap és tisztított víz szétválasztása megtörténik. Az utóülepítőről elfolyó tisztított víz, kevert terű fertőtlenítő műtárgyban klórgázzal fertőtleníthető, vagy a műtárgyat megkerülve a nyomóaknába vezethető. A 1250 mmes nyomócső árvíz esetén is biztosítja a tiszai sodorvonali bevezetést. Az utóülepítőből az eleveniszap a két Dorr között elhelyezett iszaphomogenizálóba gravitációsan jut át. Ebből a térből a kúposan kialakított aljából az ásványi anyagokban dúsult, elősűrített fölösiszap, míg a középső részéről a magas szerves anyag hánydú
biológiailag aktív iszap vehető el. A fölösiszap víztelenítése gépi úton történik. A tartalékkal beépített HUMBOLD tip. iszapcentrifuga minimum 20% szárazanyag tartalmú iszapot állít elő. A végtermék további felhasználás céljából a komposztálóba kerül. A komposztáló telep kamrás gyorskomposztáló, mely aprított szalma bekeverést követően irányított aerob lebontással, mezőgazdaságilag is értékes steril végterméket biztosít. A technológia gépeinek mérő- és jelzőműszereinek jelzéseit SIEMENS gyártmányú irányítóberendezések (PLCk) fogadják, kiértékelik és továbbítják a központi irányítóberendezéshez. A központi számítógépen Windows NT 4.0 operációs rendszer alatt, a VISION 4.0 megjelenítő szoftveren történik a bekövetkezett események naplózása képi megjelenítése, a hibaállapotok figyelmeztető jelzése. A minden igény kielégítő, kifogástalan, mintaszerű kivitelben elkészült telep próbaüzemének kezdeti időpontja a tisztavizes próbákat követően 1999. szeptember 1-én kezdődött. A közel két hónapos próbaüzem a tervszerinti várakozásnak megfelelő eredményeket hozta. A tervezett kapacitáshoz képest a négy párhuzamosan üzemeltetett sor hidraulikai terhelése, szárazidei szennyvíz estében 15.045 m 3 /d, míg a csapadékos időszaki terhelés 28.460 m 3 /d volt. Szennyezőanyag terhelés szempontjából a beérkező szennyvíz minőségi értékei mintegy 30%-al haladták meg a tervezési fázisban figyelembe vett szennyvíz minőségét. Az elért tisztítási paramétereket a mellékelt táblázatban összesítettük: Komponens, mérési eredmény Az V. területi kategóriára előírt határértékek Az I. területi kategóriára előírt határértékek Hatásfok KOI ke = 33,4 mg/l < 150 mg/l < 50 mg/l 93% BOI 5 < 10,0 mg/l Nincs hat. ért. Nincs hat. ért. - NH + 4 -N = 0,58 mg/l < 10 mg/l < 2 mg/l 85% Összes P=1,24 mg/l Nincs hat. ért. < 1,8 mg/l 88% NO - 3 =27,5 mg/l Nincs hat. ért. < 40 mg/l - SZOE < 2,0 mg/l < 10 mg/l < 2 mg/l - Össz. leb. a.< 50 mg/l < 500 mg/l < 100 mg/l 94% ANA det. < 0,5 mg/l < 0,5 mg/l < 2 mg/l -
A fenti vizsgálati eredmények alapján, az 1998 évi szennyvíz, és szennyezőanyag kibocsátásokhoz viszonyítva, a szennyvíztisztító telep beüzemelését követően a befogadó terhelése csökken mintegy 1030 to biokémiai oxigénigénynek megfelelő szerves anyag-, 165 to ammónium-, 900 to lebegő anyag-, és 32.000 to foszforterheléssel. A térségi szennyvíztisztító rendszer teljes kiépítettsége amikorra a települések szennyvízcsatorna hálózatának kiépítettsége is eléri a várt lefedettséget, várhatóan 5-6 év múlva következik be, ami mindenek előtt a települések anyagi lehetőségének függvénye. Készült a szennyvíztisztító telep előzetes bővített hatásvizsgálata, az üzembe helyezés alkalmával készített kiadvány, és a próbaüzemi zárójelentésben foglaltak alapján. Készítette: Petráss András. 1999. december 18.