A KAPILLÁRISAN FELSZÍVÓDÓ NEDVESSÉG: OKOK ÉS A MEGOLDÁS
PREZENTÁCIÓNK TÉMÁI A kapilláris nedvesség tünetei és az ez által keletkező problémák Mi okozza a kapilláris nedvességet? Szigetelési eljárások
A KAPILLÁRIS NEDVESSÉG MEGJELENÉSI FORMÁI Nedvesedés a fal alsó részén Gyakran kialakuló só kiválás
LEPERGŐ FALFESTÉK
PORLADÓ FALAZAT Eltűnő kötőanyag Kikristályosodó sók 100 év alatt, oldott sókat mindössze százmilliomod részben tartalmazó talajvíz kb. 4 kg sót rak le minden falfolyóméteren.
A KAPILLÁRIS NEDVESSÉG NÖVELI A HŐVESZTESÉGET a fal hővezető képessége megnő a párolgási hőelvonás miatt Vízben álló betontömb hőképe. Az alsó rész hidegebb, mert a felszálló nedvesség párolgási hőelvonást eredményez. A kapilláris nedvesség által okozott hőveszteség a fal felületének hőmérsékletét is csökkenti ezzel fokozza a kondenzáció veszélyét.
Mi okozza a kapilláris nedvességet?
KÉT ÖSSZEFÜGGŐ OK KAPILLÁRIS FELSZÍVÓDÁS NEDVSZÍVÓ SÓK
A KAPILLARITÁS Kezdjük a legáltalánosabb anyagokkal, a téglával és a habarccsal.
A KAPILLARITÁS Az építőanyagok nagy része porózus A legtöbb esetben a pórusok a gyártás során használt víz eltávozása után maradnak vissza. (pl. tégla, habarcs) Tégla felülete 500 és 2000-szeres nagyításban
A KAPILLARITÁS A porózusság a probléma, az út, melyen keresztül a víz az építőanyagok belsejében közlekedik.
A KAPILLARITÁS A víz a kapillárisok szívóereje révén szivárog fel az anyagokban. A felszívódás magassága fordítottan arányos a pórus vastagságával Ezért 1 µm sugarú kapillárison akár 15 m magasra is felszívódhatna a nedvesség. A vékony csöveken keresztül a víz magasabbra szívódik fel, de lassabban. Albert Einstein első publikált tanulmánya Folgerungen aus den Kapillaritätserscheinungen (Következtetések a kapillaritás jelenségéből), Annalen der Physik volume 4, page 513 1901)
A KAPILLARITÁS MIÉRT NEM EMELKEDIK A VÍZ 15 m MAGASRA? A nedvesség szokásos felszívódási magassága 30-100 cm, előfordult már 3 m is, de 1,5 m-nél ritkán magasabb. Különböző a pórusok mérete, még az azonos anyagokban is (tégla és tégla is más). A valóságban a pórusok és kapillárisok nem összefüggő, folyamatos tulajdonságú csövek, hanem különböző méretű egymással kapcsolatban lévő anyaghiányok sora. 3,1 m magasra szívódott nedvesség a római Villa Farnesina falában Damp Buildings Old and New - G and I Massari, 75.o.
PÁROLGÁS, A CSÖKKENTŐ TÉNYEZŐ A valóságban a nedvesség elpárolog mielőtt esélye lenne a várt magasságba szökni. Ez is egy magyarázat arra, hogy a felszálló nedvesség csak ritkán szívódik magasabbra, mint 1,5 m.
A PÁROLGÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A fal hőmérséklete Magasabb hőmérsékletű falban nagyobb arányú a párolgás Földrajzi fekvés pl. Athens vs London Időjárás nyár vs tél Tájolás Délre néző fal melegebb Használat pl. egy lakatlan, fűtetlen ingatlan hidegebb Burkolás Vízhatlan burkolatok megakadályozzák a párolgást és felfelé kényszerítik a nedvességet Csökken a nedvesedés, ha páraáteresztő burkolat van a falon Falvastagság Vastagabb falakban magasabb nedvesség DÉLI FAL 1,5 m ÉSZAKI FAL 3 m A nedves déli és északi falak összehasonlítása a római Villa Farnesinaban Damp Buildings Old and New - G and I Massari, p75
Higroszkópos nedvesség
Higroszkópos nedvesség A felszálló nedvesség oka a kapillárisok léte. Az évek során a felszivárgó nedvesség nagy mennyiségű oldott sót szállít és rak le a falban. Ez az oka a másik nedvességtípusnak, a HIGROSZKÓPOS NEDVESSÉGNEK
Higroszkópos nedvesség Évek alatt a nedves falazatból kipárolgó víz beépíti a talajból kioldott sókat a falba. A víz a legtöbb sót leginkább az elpárolgási pontoknál rakja le. Ezek higroszkópos sók, magukba szívják a nedvességet. Higroszkópos nedvesedés lehetséges kapilláris nedvesség jelenléte nélkül is. (Pl. fafűtéses kéményeknél.)
Higroszkópos nedvesség A kapillárisan felszívódó nedvesség megállítása ellenére a fal még vizes maradhat a higroszkópos sók miatt. Picture courtesy of Graham Coleman
Higroszkópos nedvesség A kapilláris nedvességgel összefüggő higroszkópos nedvesség függ: A felszívódó nedvesség mértékétől A talajvízben lévő sók koncentrációjától A talajvízben lévő sók típusától Az idő hosszúságától, amióta a fal a felszálló nedvességtől szenved
Higroszkópos nedvesség Nem minden kapilláris nedvesedés okoz higroszkópos tüneteket is. Rugalmasan kell átgondolni a teendőket amikor a szigetelési stratégiát akarjuk meghatározni. Azonban mindenképp szükséges: Speciális tudás és ítélőképesség (átfogó ismeret) A vakolat laborvizsgálata, ill. e vizsgálat határainak ismerete Idő (ami sosincs).
Higroszkópos nedvesség A higroszkópos nedvesség a velejáró ártalmas sókkal rendkívül romboló hatású. Műemlék épületek vastag falai különlegesen érintettek, ahol az évszázadok alatt nagyon sok só halmozódhatott fel. A hatásos vízszigetelés megállítja (megelőzi) a sók felhalmozódását. Viszont a már a falban lévő sókkal kapcsolatban mindenképp lépéseket kell tenni.
Szigetelési eljárások felszálló nedvesség esetén
Szigetelési eljárások felszálló nedvesség esetén A világon mindenhol megtalálható A felszálló nedvesség és tünetei kezelésére már számos eljárás létezik. Sydney
Szigetelési eljárások felszálló nedvesség esetén Teknő szigetelés Kombinálni kell vízszintes vízzárral. Vakolható lemezek Hatásosak, de mi van a mögöttes fallal? Teljes magasságig ki kell építeni. A párolgás akadályozásával kifelé/felfelé hajtja a vizet. Nem javítja a hővezetési képességet. A sók továbbra is halmozódnak a falban. Elektro-ozmotikus és hasonló megoldások Fizikai vízzár: lemezbeverés és falátvágás A legjobbak, ha alkalmazhatók Vegyi szigetelési eljárások Nagyon hatásosak, ha jó minőségű az injektáló anyag és jó a kivitelezés.
Vegyi szigetelések 1950-es évek Szilikon diffúziós vízbázisú folyadékok 1960-as évek Nyomás alatti folyadék injektálás Oldószeres szilikonok és sztearátok 2000-es évek Szilán/sziloxán bázisú injektáló krémek
Hatásos vegyi szigetelés Kezeletlen fal 90%-os hatóanyag tartalmú krém 20%-os hatóanyag tartalmú krém A cél: a fizikai vízzár hatásosságának megközelítése. A hatásosság a tégla/habarcs (tovább)nedvesedésének kontrollálását jelenti a kezelt területen.
Hatásos vegyi szigetelés Kell egy molekula (vagy egy molekula keverék), ami a falban köt és tartós korlátot szab a felszálló nedvességnek.
Hatásos vegyi szigetelés A molekulát úgy kell kialakítani, hogy a falban elterjedve biztosítsa a teljes és folyamatos vízzárat.
Hatásos vegyi szigetelés = Active Ingredient Legyen elegendő hatni képes szigetelő molekula akkor is, amikor az anyag elterjed.
Hatásos vegyi szigetelés Legyen egy olyan formula, mely működik az összes falazatban (pl. különböző porózusságú, nedvességtartalmú, ph értékű, hőmérsékletű, stb. falazatokban)
Folyékony vegyi szigetelések Általában szilikon vagy sztearát bázisúak Erős vegyi kötésüknek köszönhetően egyes szilikonok képesek a falban tartós gátat szabni a nedvességnek.
Folyékony vegyi szigetelések Viszont, a fizikai vízzárhoz képest bizonytalan a hatásossága, mivel a szilikon megszakítás mentes terjedését nem tudja biztosítani. Nem mindig injektálják elég hosszan a falba a sietős munkavégzés miatt. Az oldószer bázisú rendszerek viszkózusságuk miatt könnyen hagytak zárványokat a falban. Kalkulációk szerint nyomás alatti folyadékinjektálás esetén tégla és terméskő falazatba legalább öt percig kell injektálni az anyagot furatonként, de viszonylag vízáteresztőporózus falazat injektálásais eltarthat akár 20 percig.
Vízszigetelő krémek 2000-ben vezették be Szabadalom Szilán/sziloxán bázisú Meghaladja a folyadék injektálás korlátait. Kevésbé veszélyes, mint a folyadékok. Kisebb környezeti lábnyom. A legjobb formulák a fizikai szigeteléshez közeli eredményt ígérnek.
Vízszigetelő krémek A hatásosság változik és függ a: Termék hatóanyag-erejétől A szilán/sziloxán keveréktől Brickburger test
Vízszigetelő krémek bevizsgálása Még vitáznak a vegyi szigetelések bevizsgálásának legjobb módszeréről Az alapvető ok, hogy a felszálló nedvesség által érintett falazatok minősége óriási különbségeket mutat. Ezért nehéz reprezentatív laboratóriumi eljárást kialakítani. Minősítő szervezetek ezért világszerte különböző eljárásokat alkalmaznak a vegyi szigetelések hatásosságának meghatározására. WTA teszt Safeguard házi teszt CSTC belga lab.
Nemzetközi minőségellenőrzők
A legtöbb szempontból, a legtöbb minősítő intézet által, kiváló eredménnyel tesztelt szigetelő krém.
A szigetelések kialakítása Talajszint felett A padlóhoz legközelebb eső fúgába Kívül vagy belül fúrva Vízszintes furatokba Sarkoknál legyezőszerűen Előírt távolságra fúrt furatokkal
Szigetelőkrém alkalmazása Gyors és egyszerű Vízszintesen a fúgába (nem a téglába) Pontosan kiszámítható mennyiség és költség Nincs balesetveszély Nincs korrózió veszély Nem kell keverni, azonnal használható Harmadnyi munkaidő Házilagosan is lehetséges használni Kedvelt a megbízók körében a gyorsaság és a kis mértékű rombolás miatt Szaktanácsadás és terméktámogatás
A higroszkópos sók miatt az eredeti vakolat eltávolítása elengedhetetlen Legalább 1 m-rel a szigetelési sík felett a vakolatot le kell cserélni Visszavakolás CSAK légpórusos páraáteresztő vakolattal Diszperziós festék ellenjavallt Visszavakolás
Kreditpontos totó
Köszönöm a figyelmet. A BITIMPEX Kft. szívesen áll a rendelkezésére műszaki tanáccsal, beépítési megoldásokkal és a vízszigetelés terén minden szükséges anyaggal. www.nedvesfal-szigeteles.hu www.bitimpex.hu www.dryzone.hu
AAAAAAA AAAAAAA