Növényi szervek A harasztok, nyitvatermők, zárvatermők hajtásos növények, testük gyökérre, szárra, levelekre tagolódik. Ezek az önfenntartó vagy vegetatív szervek.
A gyökér A gyökér lapvető feladata a növény rögzítése, ill. a víz ás a benne oldott ásványi anyagok felvétele.
A gyökérrendszer A gyökerek összessége a gyökérzet, melynek két típusa ismert: a) Főgyökérrendszer, erős központi főgyökér, oldalgyökerek, hajszálgyökerek (nyitvatermők, zárvatermő kétszikűek). b) Mellékgyökérrendszer, nagyszámú, egyforma fejlettségű gyökerek jellemzőek. Oldalgyökerek, hajszálgyökerek itt is kialakulhatnak (egyszikűek).
A gyökérrendszer mérete a növényfajtától és a talajviszonyoktól függ, pl. a lucerna gyökérzete az alföldön 15-2O m mélyre is hatolhat, a Szuezi-csatorna ásásakor tamariszkuszok 3O m mélyre hatoló gyökereit is kiásták. A gyökérzet teljes hossza pl. egy töknél 2O km, rozsnövénynél akár a 8O km-t!
A gyökéren függőlegesen különböző működési zónák vannak. 1. Osztódási zóna. A gyökér csúcsi része osztódószövetből áll. Gyökérsüveg védi, sejtjei elnyálkásodva leszakadnak, illetve kőzetet oldó gyökérsavat termelhetnek. 2. Megnyúlási zóna. Itt a legerőteljesebb a sejtek hosszirányú növekedése. (auxin) 3. Felszívási zóna. Gyökérszőrök jellemzik. Legfelső sejtjei fokozatosan elhalnak, míg a csúcshoz közel újraképződnek. 4. Szállítási zóna, ahonnan az anyagok a szár szállítónyalábjaiba jutnak.
A gyökér keresztmetszete Három szövettájat különböztethetünk meg: A csúcs mögött néhány centiméterrel, a szállító zóna alsó határán. 1. Bőrszövet-rendszert, gyökérszőreivel 2. Az elsődleges kéreg, mely raktározó alapszövet, tápanyagokat raktározhat. 3. A központi henger, amelyben helyezkednek el az egyszerű szállítónyalábok.
Gyökérmódosulások A környezethez való evolúciós alkalmazkodások eredményeképpen a gyökerek gyakran jelentős átalakuláson mennek keresztül. 1. Raktározhat: karógyökér, ahol a főgyökér megvastagodik (sárgarépa), karotin a raktározott tápanyag, gyökérgumók, ahol az oldalgyökerek egy ponton vastagodnak meg, keményítőt raktároznak (salátaboglárka).
2. Gyökérgümő, ahol anaerob heterotróf nitrogénkötő baktériumok a levegő nitrogéntartalmát ammóniává alakítják (pillangósvirágú növényekben).
3. Légzőgyökerek: az oxigénben szegény talajban levő gyökér gázcseréjét segítik, átszellőztető szövetekben gazdagok pl. mocsárciprus. 4. Egyes trópusi fán lakó orchideák lecsüngő gyökerei megzöldülnek és fotoszintetizálnak.
A hajtás A leveles szárat hajtásnak nevezzük, mely az embrió rügyecskéjéből fejlődik ki. A hajtás tengelye a szár, függelékszervei a levelek.
A szár összekapcsolja a leveleket és a gyökeret, közvetíti a tápanyagokat, a növényi test tartó vázát adja.
A rügy A hajtás fiatalkori alakja a rügy. A rügy kp-i része a rügytengely,melynek csúcsa a hajtáscsúcs.
Az alvórügy olyan tartalék rügy, amely a rendes rügyek károsodása esetén hajt ki. Ezek általában a szárba mélyített, rejtett rügyek.
Szár- és hajtástípusok Két alaptípust különböztetünk meg, a fás és a lágyszárat.
Fás szára: van az összes nyitvatermőnek sokéves kétszikűeknél (közismert fák)
Fás szár típusai Fatörzs, ha a hajtása sokáig el nem ágazó törzsből, és a belőle kiinduló elágazó hajtásrendszerből a koronából áll. Cserje, ha a törzs hiányzik, a hajtás az alapjánál ágazik el. Pálmatörzs, egyenletes vastagságú, levélkoronát viselő el nem ágazó fás szár, melynek oldalán a lehullott levelek töveink maradványa látható.
A fás szár a többéves zárvatermőkre, ill. a nyitvatermőkre jellemző. Kívülről befelé haladva a következő rétegeket lehet megkülönböztetni.
A lágy szár A lágyszárban a szállítónyalábok elrendeződése lehet körkörös, mint a kétszikűekben vagy szórt, mint az egyszikűekben.
A lágyszár A lágyszár puha állományú esetleg a tövén gyengén elfásodhat, mely lehet egy vagy két éves. Ha üreges, akkor dudvaszár (paradicsom, burgonya, napraforgó).
A szár felépítése, keresztmetszete A fiatal még lágy - szár akárcsak a gyökér keresztmetszetét vizsgálva 3 szövettájra tagolódik. 1. Bőrszövet. Lehet egyrétegű a lágyszárú növényeken, többrétegű a fásszárú növényeken (periderma vagy héjkéreg). 2. Elsődleges kéreg. Az elsődleges kéreg raktározó alapszövet. Fiatal szárak zöldek mivel a bőrszövet alatt zöld színtestek lehetnek, emiatt képesek fotoszintetizálni. 3. Központi henger. A központi henger tartalmazza a szállító szöveteket alapszövetbe ágyazódva.
Központi henger. A központi henger tartalmazza a szállító szöveteket alapszövetbe
A szár módosulásai a) Föld feletti szármódosulások. Pozsgásszár: megvastagodott, redukált levelű, nagymennyiségű víztartó alapszövetekben vizet raktározó szár, kaktuszok. b) Föld alatti módosult szár. Gumó: megvastagodott, tápanyag raktározó földbeni szár, pl. ciklámen, karalábé, burgonya.
Levéltípusok 1. Lomblevél. Zöld, fotoszintetizál. 2. Sziklevelek. A magban lévő csirának részei, a csiranövény táplálásában van szerepük. Számuk lehet több (sokszikűek, pl. fenyők) v. kettő, ill. egy. 3. Allevelek. Többnyire védő levelek, a lomblevelek zónája alatt helyezkednek el, pl. a hagyma buroklevelei. 4. Fellevelek. A lomblevelek zónája felett helyezkednek el. Ilyenek, pl. fészkesvirágzatúak fészekpikkelyei.
LOMBLEVÉL A lomblevél részei. levélalap, a levélnyél, és a levéllemez.
Rendkívül változatos. Megkülönböztetjük a levéllemez vállát, csúcsát és szélét. A lomblevél alakja A levéllemez felső oldala a színe, az alsó a fonáka.
Ha egy levélnyélen egyetlen levéllemez van, a levél egyszerű, ha több a levél összetett. Az összetett levél lehet: tenyeresen összetett (gesztenye), lehet szárnyasan összetett.
Megkülönböztetjük a levéllemez vállát, csúcsát és szélét. A váll lehet: nyilas, dárdás vagy kerekített. A széle lehet: ép, hullámos, csipkés, fogas, fűrészelt. Ha a levél szélének bemetszései mélyek, akkor a levél tagolt. A tagolt levéllemez a bemetszések mélysége szerint lehet karéjos, hasadt, osztott és szeldelt. A levélcsúcs: hegyes, tompa, lekerekített, kicsípett. A fentiek a növényhatározáskor fontosak.