SZOVJETUNIÓ. T isztelt E lnök úr, tisz te lt D elegátusok!

3 8 2 NÉPESEDÉSI VILÁGKONFERENCIA SZOVJETUNIÓ L. M. V O L O D A R S K Y T isztelt E lnök úr, tisz te lt D elegátusok! Ez a konferencia azért ü lt össze, hogy a béke és a haladás erői további sik ere k et érje n e k el oly an nagyon fontos és időszerű k é r dések m egvitatásában, am elyek jelentős m értékben tükrözik a gazdasági és társadalm i fejlődést földünkön. A legszélesebb körben érin tik a világ valam ennyi állam ának érdekeit, m ert m inden ország népessége term elő erőinek fő részét, a társadalm i fejlődés alap ját képezi. A népesedési p roblém ák k ö zv etlen ü l összefüggnek az országok és népek politikai, gazdasági, társadalm i, k u ltu rális és egyéb érdekeivel. E zért érthető, hogy a jelenlegi dem ográfiai problém ák vizsgálatát és m egoldási m ódjainak k u tatását ilyen reprezentáló alap ra helyezték. Az ENSZ tö rtén etéb en először fordul elő, hogy a népesedési problém ákat korm ányközi világkonferencián v itatják m eg és ez tükrözi e kérdések szerepét és jelentőségét a társadalm i fejlődés folyam atában. U gyanakkor azonban ez fokozza a felelősséget is a dem ográfiai tevékenység irán y ának helyes m eghatározásáért. Ezzel kapcsolatosan a szovjet delegáció rendkívül sajnálja, hogy a konferencián nincsenek jelen az itt m eg v itato tt problém ák m egoldásában é rd e k e lt egyes nép ek képviselői. Egyes országok v e zető körei politikai érdekeinek szem előtt tartásáv al m egakadályoztá k p éld áu l azt, hogy a D él-v ietn am i K öztársaság Ideiglenes F o r radalm i K orm ánya azonos jogon vegyen részt a konferencián. Valam ennyi jelenlevő jól tudja, hogy a párizsi egyezm ények k ét közigazgatást ism ertek el és rögzítettek D él-v ietnam ban: a D él-vietnam i K öztársaság Ideiglenes F orradalm i K orm ányát és a saigoni adm inisztrációt. Ezt a két nem zetközi egyezm ényben rögzített, közism ert tén y t azonban figyelm en kívül hagyják és szándékosan diszkrim inációt alkalm aznak a D él-vietnam i K öztársaság Ideiglenes F orradalm i K orm ányának arra irányuló jogával szem ben, hogy ugyanolyan alapon vegyen részt a konferencia m unkájában, m int a saigoni adm inisztráció. A józan ész és az o b jek tiv itá s eb b en a k é r désben am ellett szól, hogy a D él-vietnam i K öztársaság Ideiglenes Forradalm i K orm ánya egyenjogú részvevője legyen a konferenciának, és az országoknak és társa d alm i szerv ezetek n ek itt jelenlevő,

3 8 3 m egfontoltan gondolkodó képviselőinek h atározottan csatlakozniok kell a rra irán y u ló követelésünkhöz, hogy a D él-vietnam i K ö z tá rsaság Ideiglenes F orradalm i K orm ányát egyenjogú részvevőként hívják m eg erre a konferenciára. A N épesedési V ilágkonferenciának m ár az elnevezése is azt je lenti, hogy tiszteletb en kell tarta n i az univerzalitás elv ét részvevői tekintetében. Ez azért is fontos, m ert a konferenciát első ízben hívták össze a különböző országok k o rm án y k ép v iselő in ek szin tjén számos égető népesedési problém a m egoldására. Ezek m egoldása során abból indulu n k ki, hogy a világ egyes országaiban és régióiban végbem enő dem ográfiai folyam atokat ahogyan a konferencia 60 3 és SVR/14 és 15. szám ú dokum entum ai m u tatjá k a dem ográfiai ten d en ciák at döntő m ódon befolyásoló társadalm i-gazdasági tényezők határozzák meg. A nem zeti népesedéspolitika, m in t a kisegítő in tézk ed ések re n d szere és a tá rs a dalm i-gazdasági politika része szerepet játszh at a társadalom életének alakulásában. És ha valam elyik korm ány célszerűnek tartja, hogy aktív népesedéspolitikát folytasson, nevezetesen arra törek ed jék, hogy az ad o tt tö rté n e ti időszakban növelje vagy esetleg csökkentse a népességnövekedés ütem ét, ezek az intézkedések csupán akkor leh etn ek hatékonyak, ha ezt a politikát céltudatos társadalm i gazdasági politika k eretein belül valósítják meg, am ely azt a feladato t tűzi célul, hogy m egjavítsa a népesség valam ennyi rétegének élet- és m unkaviszonyait, társadalm i-gazdasági reform okat hozzon és a társadalom progresszív fejlődését biztosító rendszabályokat foganatosítson. A k o n feren cia előkészítése során többször és h elyesen em líte t ték. hogy ennek célja, hogy jobban m egértsék a népesség szerepét a társadalm i-gazdasági fejlődés folyam atában, az összefüggéseket a fejlődés és a dem ográfiai tendenciák változása között, és ezen az alapon elősegítsék a progresszív átala k u lá so k elérését célzó in tézk e dések kidolgozását és m egvalósítását. V é lem én y ü n k szerint, a k onferencia akkor teljesíti feladatát, ha részvevőinek sikerül m eghatározniok a jelenlegi dem ográfiai problém ák okait, reális m ódokat találniok ezek m egoldására, figyelem be vév e a világon u ralkodó d e m ográfiai helyzet változatosságát. A szovjet delegáció k o n stru k tív an részt kíván venni a konferencia m unkájában. V élem ényünk szerint, az utóbbi időkben bekövetkezett fordulat a nem zetközi feszültség enyhülése, a politikai légkör javulása felé kedvező feltételeket tere m t az országok közötti aktív együttm ű k ö dés b ő v ítésére különböző kérdésekben, b eleé rtv e a d em ográfiai k é r déseket is. Az ilyen együttm űködés, ha valóban dem okratikus jellegű és a nem zeti szuverenitás teljes tiszteletben tartásának elvén alapul, újabb lehetőségeket n y ú jt a világ társadalm i-gazdasági fejlődésére. Országunkhoz, am ely tö rtén etileg rövid idő ala tt elm arad o tt agrárállam ból nagy ipari hatalom m á vált, rendkívül közel áll és érth ető részére a fiatal állam oknak arra irányuló törekvése, hogy felszám olják a g y arm a ti m ú lt súlyos nyom ait, fokozzák a gazdasági

3 8 4 NÉPESEDÉSI VILÁGKONFERENCIA növekedés ütem ét, am ely alap ján hatékonyan leh et a népesedési problém ákat is m egoldani. M ár az elején hangsúlyozni k ív án ju k, hogy a dem ográfiai folyam atok változásának alap já t a népesség életkörülm ényeinek m i nőségi változásai képezik, am elyeket viszont m ind a term elő erők fejlődési szintje, m ind a term elési viszonyok jellege és a dolgozók által létrehozott nem zeti vagyon elosztásának feltételei határoznak meg. Sok nép tö rtén ete egyre jobban bizonyítja a m arx ista leninista elm élet e tételének helyességét, am elynek jelentősége felbecsü lh ete tlen a népesedési pro b lém ák m egértésében. Ism eretes, hogy az oroszországi N agy O któberi S zocialista F o r radalom győzelm e új társa d alm i viszonyok k ezd etét je le n te tte a v i lágon. A m ásodik világháború után k ialak u lt a szocialista v ilágrendszer. A szocialista országok kezdték m egoldani az em berek életének m egjavításával kapcsolatos problém ákat a társadalm i term elés te rv szerű fejlesztésén ek m eg g y o rsításáv al és a népesség k u ltu rá lis színvonalának olyan m értékű em elésével, am ely lehetővé teszi, hogy m inden feln ő tt tudatosan vegyen részt az em berélet sokoldalú fejlődését biztosító erőfeszítésekben. Az ebben a vonatkozásban elért sikerek közism ertek. Je le n tő s változások m e n te k végbe a dem ográfiai folyam atokban is. N agym értékben csökkent a halandóság és növ ek ed ett a v árh ató élettartam. A népesség iskolai végzettségének és k u ltu rális színvonalának gyors em elkedése, m ind a férfiak, m ind a nők társadalm i term elésben tö rtén ő nagyarányú foglalkoztatottságának eredm ényeképpen lényegesen csökkentek a születési arányszámok, am elyekre ugyancsak k ih ato ttak a k o n stru k tő rét m egváltoztató m ásodik világháború következm ényei. Jelenleg több szocialista országban szociális in tézk ed ések et fo g an ato sítan ak a népesség növekedésének fokozására, hogy teljeseb b m érté k b en b izto sítsák a m u n kaerőt gazdaságuk szám ára. A népességnövekedésnek viszonylag lassú ütem e észlelhető a fe jle tt k ap italista országokban, ahol m ár hosszú idővel ezelő tt a h a landóság és a születési arán y szám o k csökkenését olyan tá rsa d a lm i gazdasági tényezők idézték elő, m in t az ipari fejlődés, a népesség írni-olvasni tudásának és iskolai végzettségének növekedése, a nők foglalkoztatottsága, az urbanizáció, az egészségügy fejlődése. Itt azonban m eg kell jeg y ezn ü n k, hogy a népességnövekedés lassú ü te me (ezeknek az országoknak többségében ez m ég az évi 1% -ot sem éri el) sem m en tesíth ette a k ap italista társad alm at számos szociális problém ától és elsősorban a viszonylagos tú ln ép ese d és p ro b lém á jától. am ikor krónikus a m unkanélküliség és a népesség jelentős része nyom orban él és éhezik. Ma m ár senki sem kételkedik abban, hogy a népességnövekedés gyors ü tem e a legtöbb fejlődő országban azoknak a gazdasági és t á r sadalm i viszonyoknak a következm énye, a m ely e k et ezeknek az álla m oknak a népei a gyarm ati uralom tól örököltek. A m ezőgazdasági term elés elm aradott m ódszereivel fo ly tato tt agrárgazdaság, a népesség analfabetizm usának m agas foka és a hagyom ányok szilárdsága, a m egfelelő orvosi ellátás h ián y a elősegíti a születési arányszám

m agas szintjének fe n n ta rtását és ugyanakkor jelentős m értékben csökken a halandóság az orvostudom ány vívm ányainak és az egész világ általán o s h alad ásán ak következtében. A dem ográfiai problém ák a fejlődő országokban nem m erültek fel v áratlan u l. M ár jóval a népek politikai függetlenségének kivívása e lő tt léteztek. Jellem ző, hogy am ik o r ug y an ezek b en az országokban (a m últban gyarm atok voltak) a halandóság nagyon m agas volt és egyes években m ég a születési arányszám ot is m eghaladta, a gyarm atosítók ezt a jelenséget nem tarto tták súlyos és m ég kevésbé világproblém ának, m in t ahogyan ezt jelenleg a burzsoá ideológusok állandóan hangoztatják; nekik akkor m egfelelt a népesség alacsony term észetes szaporodása Ázsiában, A frikában és L atin-a m erikában és kevéssé n y u g talan íto tta őket az a körülm ény, hogy ezt m ilyen áron érték el. Ezenkívül a m althusianizm us hívei m ég ilyen k örülm ények között is m egpróbálták a túlnépesedés -sel indokolni a dolgozó töm egek széles ré te g ein ek súlyos társa d alm i h ely zetét. E legendő, ha m egem lítem, hogy 1900 és 1925 között h at nem zetközi neom althusianista konferenciát tarto ttak, am elyek elsősorban a tú l népesedés és a háború közötti összefüggés kérdését vizsgálták. A születésszabályozás hívei m ár abban az időben is azt állították, hogy a népesség nyom ása a nem zetközi feszültség fő oka, m e rt ez, nézetü k szerint, állítólag kiélezi a gazdasági v ersen g ést az országok között és szükségessé teszi a te rü le te k bővítését. Ha ez így van, vajon nem következik-e ebből, hogy bárm ely dem ográfiai helyzet felhasználható az uralkodó osztályok politikai érdekeinek előm ozdítására? E m ellett a népesség változása nem ezek kívánsága szerint történik, hanem a népek életének társadalm i-gazdasági viszonyaiban végbem enő változások u tá n következik. P éld a képpen hivatkozhatunk a harm incas évek gazdasági válságára és depressziójára a kapitalista országokban, am ikor jelentősen esett a születési arányszám, m ajd ism ét em elkedett, u tán a pedig ú jra csökkent. A jelen leg i m agas népességnövekedés a fü g g e tle n fejlődés ú t jára lép ett országokban átm en eti jellegű újabb nehézségeket okoz. T ek in tettel arra, hogy a halandóság gyorsan csökken és a születési arányszám továbbra is magas, ezekben az országokban kialakult a gyerm ekek és serdülők m agas százalékos aránya, akiknek jelentős a rá n y a n em részesül o k tatásb an. Az elkövetkező években ezek b e lépnek a m unkaképes korba, és m inthogy nagym értékben növelik a m unkaerőt, m egnehezíthetik a foglalkoztatottság problém áját, ha nem foganatosítanak alapvető intézkedéseket a szervezeti stru k tú ra tökéletesítésére és a term elés bővítésére. A gyarm ati m ú lt és az a körülm ény, hogy a külföldi m onopólium ok kegyetlenül kizsákm á nyolták ezeknek az országoknak term észeti és hum án forrásait, rendkívül súlyos gazdasági és társad alm i viszonyokat h agyott örökségül az ilyen intézkedések végrehajtásához. Több szerző, beleértve a politikusokat is a n yugati országokban m ost úgy áb rázo lják ezt a k érdést, hogy állító lag a nagy népességnövekedés a harm adik világ országaiban lassú haladásuk fő oka 3 8 5

3 8 6 n é p e s e d é s i v i l á g k o n f e r e n c i a és hogy, nézetü k szerint, a népességnövekedés csökkentése szü letésszabályozással elsőrendű feladat legyen és vezető szerepet töltsön be a fejlődési folyam atban. Ezek a szem élyek az úgynevezett családnagyság-tervezési politika aktív fo ly tatására szólítanak fel, am elynek sikeres m egvalósítása állítólag m egnyitja az u ta t a népesség jó létén ek fokozására. N yilvánvaló, hogy a p roblém a ily en m egoldása nem függ össze a fiata l állam ok elm arad o ttsá g án ak valódi okaival és csupán eltereli a figyelm et a m élyreható társadalm i és gazdasági válto ztatáso k szükségességéről. A nem zetközi fórum ok trib ü n jei m ár m egnevezték azokat a fő okokat, am elyek m iatt továbbra is fen n m arad a gazdasági elm aradottság és az alacsony életszínvonal a fejlődő országokban. Az ENSZ K özgyűlésének közelm últban m eg tarto tt VI. külön ülésszakán rá m u tattak arra, hogy a dolog lényege abban rejlik, hogy sok fejlődő országot m ind a m ai napig kizsákm ányolja a m onopóltőke, am elyet g y ak ran a hivatalos politika is tám ogat. Az el nem kötelezett országok 1973-ban A lgírban ta rto tt IV. k onferenciájának deklarációja azt m ondja, hogy,,... az im perializm us jelen ti m ég m indig a legnagyobb ak a d ály t a fejlődő országok felszabadulása és h alad ása szem pontjából... É ppen úgy, m in t régen, to vábbra is kiszállítják a nyereséget a m ost m ár volt anyaországokba és ezáltal csökkentik a felszabadult állam oknak am úgy is korlátozott forrásait. Hogy m ilyen m értékben zsákm ányolják ki az im perialista m onopólium ok a harm adik v ilág országait, azt m eg m u tatja az a körülm ény, hogy az im perialista állam ok évi nyeresége, am elyet a fejlődő országoktól szipolyoznak ki, m eghaladja az úgynevezett,,segély -t, am elyet m indazok n y ú jtan ak a fejlődő országoknak, akik,,jótékonyak -n ak ta rtjá k m agukat. Ez fokozza a gazdasági szakadást az iparilag fe jle tt k apitalista országok és a fejlődő országok között. A fejlődő országok sok százm illió la kosa an alfab éta, h ián y o san táplálkozik, ille tv e éhezik. Ilyen körülm ények között, ha a k érd ést úgy próbálják beállítani, hogy m in d en ért a dem ográfiai robbanás a felelős, ez azt je lenti, hogy elpalástolják a lényeges problém ák m egoldásának fő irán y a it. Az egyik ilyen irán y, m eggyőződésünk szerint, a n em zetközi gazdasági kapcsolatok rendszerének következetes átalakítása, a kolonializm us m aradványainak és a jogegyenlőség hiányának kik ü szöbölése. Ezt a szabályt éppen úgy, m in t sok m ás progresszív irán y t ténylegesen m ár proklam áltak és rögzítettek a m egfelelő ENSZ dokum entum okban, nevezetesen A nem zetközi kereskedelm i kapcsolatok és kereskedelem politika irán y elv ei -ben, am elyeket 1964-ben dolgozott ki az ENSZ kereskedelem m el és fejlesztéssel foglalkozó konferenciája. C supán az szükséges, hogy ezeket az irányelveket m egvalósítsák és akkor az egyenlő jogú és kölcsönösen előnyös együttm űködés és valam ennyi ország társadalm i-gazdasági haladásának előm ozdítása m egterem ti a reális feltételeket a népesség életszínvonalának em eléséhez és reprodukciójával kapcsolatos m ag atartá sá n a k m egváltoztatásához. A jelenlegi konferencia hivatalos dokum entum aiban, am elyeket

az ENSZ T itkársága állíto tt össze a fő n apirendi pontokra vonatkozóan, helyesen em lítik, hogy a társadalm i-gazdasági fejlődés sikerei alapul szolgálnak a dem ográfiai problém ák m egoldásához. R ám u tatn ak azokra a tényezőkre, am ely ek elősegítik a h alandóság és a születési arányszám ok m agas értékeinek csökkenését és a m u n k aerő tartalék o k ésszerű elosztását. Ezekhez tarto z ik az ip aro sítás és u rb a n i záció, a népesség iskolai végzettségének és k u ltu rális színvonalának em elése, a nők em ancipációja és fo g lalk o ztato ttság u k fokozása a tá r sadalm i term elésben. U gyanakkor helyesen jegyzik meg, hogy sem m i jel nincs arra, hogy a családnagyság m eg terv ezésén ek p ro g ram jai, m ég ha nagyobb m éretekben is h a jtjá k végre, sikeresek legyenek. T énylegesen a születési arányszám ok hagyom ányosan m agas szintjükről o tt csökkennek, ahol jav u ln ak a társadalm i és gazdasági viszonyok és ez a süllyedés bekövetkezik, függetlenül attól, hogy létez n ek-e családtervezési p rogram ok avagy sem. A világ egyes országaiban és régióiban végbem enő dem ográfiai folyam atok teh át a társadalm i-gazdasági viszonyoktól függnek és vélem ényünk szerint, erre kell a fő figyelm et ford ítan i a népesedéspolitikának, m in t a társa d alo m - és gazdaságpolitika részének kidolgozásakor és végrehajtásakor. A gazdaságilag fe jle tt országokban a dem ográfiai folyam atok tö rtén ete gazdag olyan példákban, am elyek a népességnövekedési tendenciák változása és a fejlődés közötti összefüggéseket m utatják. Ezeket a szerzett tapasztalatokat, am elyeket bizonyos m értékig é r ték eltek a konferenciát m egelőző nem zetközi tudom ányos szim pozionok anyagaiban, széleskörűen fel kell használni a konferencia fő n apirendi kérdéseinek m egvitatása során és figyelem be venni a konferencia m u n k áján ak eredm ényeit rögzítő dokum entum okban. A Szovjetunió tap asztalatairó l szólva, am elyeket közöltünk az ENSZ fő titk árán ak a népességnövekedésre és társadalm i-gazdasági fejlődésre vonatkozó kérdőívére ad o tt válaszokban és e válaszok öszszefoglalásában, m eg kell em lítenem, hogy a szocialista forradalom után a cári O roszországból örökölt gazdaság körülbelül olyan volt, m int a legtöbb fejlődő országban. A helyzetet m ég súlyosbította a háborús beavatkozás és a gazdasági blokád az im perialista hatalm ak részéről. A népesség legnagyobb része an alfab éta volt és m agas volt a halandóság és a szü letési arányszám. A zokban a rendkívül nehéz években a szovjet állam m egkezdte az ország iparosítását. A későbbi esem ények és különösen a m ásodik világháborúban a fasizm us elleni harc világosan m eg m u tatta ennek az irán y n ak a helyességét. A társad alm i átalakulások eredm ényeképpen lé tre jö tt új term elési viszonyok elősegítették a term elő erők fejlődésének m agas szin tjét és a népesség életviszonyainak változását. A S zovjetunióban a szocialista átalakulás éveiben, a békés építés időszakában állandóan em elkedett a népességszám ; m ú lt év augusztusában jelentős állom áshoz ju to tt el a népesség elérte a negyedm illiárd főt, m egváltozott társadalm i-gazdasági stru k tú rája. O rszágunk m ár régóta nem ism eri a m unkanélküliséget, ezt m ár 3 8 7

3 8 8 NÉPESEDÉSI VILÁGKONFERENCIA 1930-ban felszám oltuk. A népesség foglalkoztatottsága állandóan növekszik. Az 1970. évi népszám lálás szerint, a népgazdaságban foglalkoztatottak. valam int a tanulók a m unkaképes korú népesség 92,4% -át képezték, a népesség többi része h áztartásb an és egyéni kisegítő gazdaságban dolgozott vagy n y u g d íjas volt. A nem zeti jö v e delem állandó növekedése nyom án gyorsan em elkedik a népesség életszínvonala, iskolai végzettsége, fo ly am ato san növekszik a dolgozók k u ltú rája és technikai ism eretei. A szovjet állam m egalapítója, V. I. Lenin rendkívül nagy fontosságot tu lajd o n íto tt annak, hogy az analfabetizm ust am ely a forradalom előtt a 70% -ot m eghaladta rövid idő alatt felszám olják és a k u ltú rá t óriási m értékben fokozzuk, m ert enélkül leh etetlen az új társadalom felépítése. Jelen leg a Szovjetunióban általános az írni-olvasni tudás és a társadalm i term elésben foglalkoztatott népesség 74% -ának felső- és középfokú (befejezett és be nem fejezett) iskolai végzettsége van. E m ellett m ind a férfiak, m ind a nők körében, akik a társadalm i term elésben dolgoznak, az ad o tt iskolai v ég zettségű szem élyek százaléka azonos. A szovjet nők a népgazdaság valam ennyi ágában dolgoznak. A m unkások és alk alm azo ttak között a nők ré szará n y a 51%. Az é r telm iségiek összlétszám ában azonban sokkal több a nő, m int a férfi. A felső- és középfokú végzettségű szakem berek között a nők a rá nya 59%. Az egészségügyben, testnevelésben és társadalom biztosításban a nők részaránya 85%, az oktatásban és k u ltú ráb an 73%, a bankszakm ában és állam i biztosításban 80%, az állam i, gazdasági és társadalm i szervezetek irán y ító ap p arátu sáb an 63%. Az iparosítás és a városi népesség ezzel kapcsolatos növekedése, a város és a község dolgozói k u ltu rális színvonalának em elkedése, a nők ak tív részv étele az ország politikai, k u ltu rális, gazdasági életében jelentős h atást gyakorol a születési arányszám szintjére. Az 1000 főre ju tó születések szám a 1973-ban 17,6 volt; 1913-ban ez a szám 45,5. E m ellett a Szovjetunió soha sem te tt intézkedéseket a népességszám növekedési ü tem én e k m esterséges csökkentése érd e kében. M aguk a családok döntik el, hogy hány gyerm ek legyen a családban. O rszág u n k b an m indig v éd ték és ösztönözték az anyaságot. M inden dolgozó nőnek m inim um 112 nap fizetett terhességi és szülési szabadságot biztosítanak. Többes és nehéz szülés esetén a szabadságot m eghosszabbítják. A tö rv én y b ü n teti azokat, akik terhesség m iatt m egtagadják a nő m u n k ára való felvételét, illetve em iatt elbocsátják a m unkából. G yakorlatilag m inden nő szüléskor orvosi segítségben részesül. A S zo v jetu n ió b an b árm ily en orvosi szolgáltatás ingyenes. Az öt gyerm eket szült és 8 éves korig felnevelt m unkás és alkalm azott nők n y u g d íjk o rh atárát és szolgálati idejét 5 évvel csökkentették. A törvény értelm ében a dolgozó nők rendszerin t 55 éves, a férfiak pedig 60 éves koruk betöltése u tán m ehetnek nyugdíjba. A kétgyerm ekes anyák a harm adik gyerm ek születésekor egyszeri állam i segélyt, a negyedik és m in d en következő g y erm ek születése k o r pedig h av i állam i seg ély t kapnak. A jelen leg i ötéves időszakban a g y erm ek ek n ev elésére szánt k ifizetések et tovább bővítik.

A g y erm ek ek szám át és a születések közötti időszakokat szabályozó házaspárok részére az állam m e g te re m te tte a szükséges feltételeket. Az országban engedélyezik az abortusz v ég reh ajtását gyógyintézetekben és szabadon áru sítják a fogam zásgátló eszközöket. Az orvosok a gyerm ekeik szám át szabályozni kívánó nőknek n y ú jto tt tan ácsad ás so rán azonban nem az abortuszt, han em a te r hességet m egakadályozó m ódszereket ajánlanak. A gyerm ekszám családon belüli szabályozása széleskörűen elterje d t és ez annak a következm énye, hogy em elkedett a népesség k u ltu rális színvonala és fokozódott a szülők gyerm ek n ev eléssel kapcsolatos erkölcsi felelőssége. A Szovjetunióban a gazdasági és társadalm i haladás jelentősen csökkentette a népesség halandóságát. 1973-ban az 1000 lakosra jutó m eg h altak szám a 8,6 volt, m íg 1913-ban 29,1; a csecsem őhalandóság több m in t tízszeresen csökkent és ez fontos tényező, m e rt elősegítette azt a körülm ényt, hogy a családban a születések szám át m aguk a h áz astársa k tu d a to sa n szabályozzák, ugyanis a csecsem ő halandóság csökkenése esetén m ár nem érvényesül a kom penzáló tényező. Az átlagos várh ató élettartam 70 év, m íg a forradalom előtti Oroszországban 32 év volt. A Szovjetunióban sokat tesznek a n n a k érdekében, hogy tovább csökkentsék a népesség m egbetegedését és halandóságát. A szovjet em berek egészségének m egóvása és az élettartam m eghosszabbítása hangsúlyozta L. I. B rezsnyev, az SZK P K B -ának fő titk ára а XXIV. pártkongresszuson, a p árt és az állam állandó gondoskodásának tá rg y á t képezi. O rszágunkban jelentős a népesség belső vándorlása. A gazdaság és a szocialista gazdálkodás te rv sz e rű fe jlesztésén ek viszonyai között a vándorlás tervszerűen szabályozható folyam at, am ely előseg íti a m u n k ak ép es népesség legésszerűbb foglalkoztatását. A v á n dorlás fő iránya a községből városba költözés; a városi népesség részaránya jelenleg 60%. A betelepülés fő o b jek tu m át az ország k eleti övezetei képezik, am i k ö zv etlen ü l összefügg a gazdasági fe j lődéssel. A S zovjetunió gazdasági fejlő d ésén ek jelen leg i szakaszában kom oly feladatokat tű ztek ki az ország népességszám a és m unkaerőtartalék a előreszám ítási m ódszertanának tökéletesítésére. E rre a kérdésre n álu n k m indig nagy figyelm et fordítanak, m ert dem ográfiai előreszám ítások n élk ü l leh etetlen a népgazdasági tervezés h atékony m egvalósítása. A várható népességszám szükséges kiindulási pont több igen fontos terv m u tató tervezéséhez. M ásrészt a népesség elő reszám íth ató növekedése, elhelyezése, k orösszetétele és tá rsa d a l m i összetétele n ag y m érték b en függ a népgazdasági ágak fejlesztésének táv lati tervekben előirányzott m utatóitól, a nép élete anyagi és k u ltu rális színvonalának további em elkedésétől és az egészségügy sikereitől. E zért a népességnövekedés és a társad alm i-g azd aság i fe j lődés közötti kölcsönös összefüggések tanulm ányozása és teljesebb feltárása széles körű és jó m inőségű statisztikai inform áció alapján a tu d o m án y o san m egalapozott előreszám ítások szükséges feltétele. A népességelőreszám ítás széleskörűen elterje d t a gyakorlatban 3 8 9

3 9 0 NÉPESEDÉSI VILÁGKONFERENCIA világszerte. Sok ilyen szám ítást azért végeznek, hogy felhasználják a gazdasági és k u ltu rális építési program okban, és ezek a fejlesztés terv ezésén ek fontos eszközét képezik. M ásrészt olyan előreszám ítások is vannak, am elyeknek csupán az a céljuk, hogy eltúlozzák a népességnövekedés p ro b lé m á já t és a világ fig y elm ét elvonják a leg fontosabb politikai és társadalm i-gazdasági problém ák m egoldásától. Á ltaláb an ezekben az elő reszám ításokban hosszú időn keresztü l v á l tozatlannak tek in tik a népességnövekedés ü tem ét és a szám ítások eredm ényeképpen kapott adatokat a burzsoá ideológusok a kizsákm ányolok osztály érd ek ein ek m egvédésére h aszn álják fel. A valóságban a v árh ató dem ográfiai trendek, éppen úgy, m in t a régebbiek, m eg fognak változni az általán o s fejlődési fo ly am at h a tására. A népesség halandósága és különösen a csecsem őhalandóság, am ely m ég m indig nagyon m agas a fejlődő országokban, n y ilv án valóan tovább csökken. Ez viszont b efolyásolja a születési a rá n y szám szintjét, am ely a népesség életv iszo n y ain ak változásával k a p csolatos számos m ás tényező hatására nem m aradhat változatlan. A népességnövekedés m inden k o n k rét esetben várható csökkenési, illetve fokozódási tendenciáinak m egvalósításában, am int erről m ár szó esett, fontos szerepet játszik a népesedéspolitika a társadalom - és gazdaságpolitika részeként. Ism ét hangsúlyozzuk azonban, hogy a népesedéspolitikát m inden állam nak önállóan, külső nyom ás nélkül, a k o n k ré t viszonyokból k iin dulva, az ország közvélem ényének tám ogatásával, a hum anizm us, az em ber alapvető jogainak és m éltóságának tiszteletb en tartásáv al kell kialakítania. A családnagyság tervezésének program jaiban nagyobb figyelm et kellene fordítani az orvos-egészségügyi és társa d alm i- jo g i vonatkozásokra. Az állam nak m eg kell osztania a családdal szociális fu n k c ió it és állandó segítséget kell n y ú jtan ia a családnak ezek végrehajtásához. Az ilyen tám ogatás fő iránya lehet, hogy védjék az an y a- és gyerm ek egészségét, m egkönnyítsék a nőknek az anyasági funkciók összehangolását a társadalm i m u nkában való részvétellel, segítséget n y ú jtsan ak a családnak az ifjú nem zedék neveléséhez és o k tatásához, az öregek ellátásához. A dem ográfiai folyam atok m en etét m eghatározó társad alm i-g azd aság i tén y ező k a családon és a családi k a p csolatokon k eresztü l b efolyásolják a népesség fejlődését. A tá rs a d a l m i-gazdasági fejlődés so rán gy ö k eresen m eg v áltoznak a család t á r sadalm i funkciói és jellege és k ialakulnak az objektív előfeltételek ahhoz, hogy m aguk a házastársak szabályozzák a születések szám át a családban. A vizsgált pro b lém ák m egoldása igen hasznos le h e tn e a tap asztala tc se re és a nem zetközi eg y ü ttm űködés, a népességre és fejlő désre vonatkozó számos kérdésben. N evezetesen az olyan nagy problém ák m egoldása, m in t a környezetvédelem, a harc több ren d kívül veszélyes betegség ellen sok ország erőinek összefogásával leh et a legsikeresebb. A Szovjetunió érdekelt az ilyen együttm ű ködésben és a tu d o m án y o s kapcsolatok bővítésében, ezeknek azonban az állam i nem zeti szuverenitásának tiszteletben tartásán és a b elügyekbe való be nem avatkozáson k ell alapulniok.

3 9 1 A tudom ányos-m űszaki forradalom m ai viszonyai között tak a rékosan és a legésszerűbben kell kihasználni a term észeti erő fo rrásokat. M egfelelő term észetvédelm i intézkedéseket kell tenni, am e lyek optim ális lehetőségeket terem tenén ek nem csak a term elés fe j lesztésére, h an em a népesség egészségének fe n n ta rtá s á ra és m eg javítására is. T erm észetesen, ezeket a problém ákat tudom ányos szem pontból k ell m egoldani, am i nem eg y e zteth ető össze azokkal a p ró bálkozásokkal, hogy fölöslegesen hangsúlyozzák és dram atizálják a term észeti erőforrások csökkenésének és a környezet lerom lásának k érdését a népességnövekedéssel kapcsolatosan. Sajnos, vannak ily en próbálkozások és ezek szerzői, term é sz etese n n em elem ezh etnek m élyrehatóan, sokoldalúan és tudom ányosan számos jelentős m ai társadalm i-gazdasági problém át (például, a város, szegénység, háború, neokolonializm us stb. problém áit), am elyek szoros kapcsolatb an állnak az ökológiai lerom lás m egakadályozásának kérdéseivel a jelenlegi viszonyok között. Ezzel a rom lással kapcsolatos m inden,,bűn -t igyekeznek a m ai tudom ányos-m űszaki forradalom ra h árítan i és időnként olyan m esszire m ennek, hogy javasolják az ipari term elés növelésének m egszüntetését, igazolják az arra irányuló próbálkozásokat, hogy fékezzék a harm adik világ országainak gazdasági fejlő d ését és következésképpen, örökké fe n n ta rts á k állítólag a környezet tisztaságának biztosítása érdekében a kap i talizm us fejlődésének egyenlőtlenségéből fakadó óriási szakadékot ezek k özött az országok és az im p e ria lista h atalm ak között. A népesség, erőforrások és környezet közötti összefüggések kérdése, am ely e konferencia n ap iren d jén szerepel, rendkívül bonyolult. Az erre vonatkozó viták azt m u tatják, hogy érdekünkben áll a hatékony m egoldás. Az ilyen m egoldás keresésében n y ilv án valóan a leghelyesebb az lenne, ha ragaszkodnánk a nem zetközi gazdasági együttm űködés széleskörűen elterjed t és m egszilárdult irányelveihez, nevezetesen, hogy feltétlen ü l tiszteletben kell tarta n i m inden állam arra irányuló szuverén jogát, hogy szabadon ren d elkezzék erőforrásaival, és bővítse a tudom ányos kapcsolatokat a népesség, fo rráso k és k ö rn y e zet közötti összefüggések elem zése terén. A Szovjetunióban állam ilag rendszeresen ellenőrzik a környezet üzem i és háztartási hulladékokkal tö rtén ő szennyezésének valam ennyi form áját, szigorú és terv szerű intézkedéseket tesznek ezek korlátozására és felszám olására új ip ari technológiák bevezetésével. Az ilyen kom plex intézkedések kidolgozására és ezek tö re tle n m egvalósítására a Szovjetunióban p éld ak ént szolgál az SZK P K B -nak és a Szovjetunió M inisztertanácsának h atározata Intézkedések a V olga és U ra l folyó m edre szennyeződésének e lh á rítá sá ra nem tisztíto tt csato rn av ízzel tém ában. A v áro si népesség egészségi h ely zetén ek m eg jav ítása érd ek éb en új városok építési és régi városok m o dernizálási irányelveiben és m ódszereiben gyors haladást érnek el, am ely a rra irán y u l, hogy m érsé k elje és kiküszöbölje a korszerű u r banizáció káros következm ényeit. A S zovjetunióban ezeknek az elveknek alkalm azására konkrét például szolgálhat M oszkva város ú jjáépítési és fejlesztési általános terve. 25 Demográfia 3 4

3 9 2 NÉPESEDÉSI VILÁGKONFERENCIA T isztelt D elegátusok! A V ilágnépesedési A kcióterv javaslatot a konferencia elé te r jesztették m egvizsgálásra. E rre vonatkozóan több észrevételünk és jav aslatu n k van, am elyeket a terv javaslato t tárgyaló m unkacsoportban fogunk elő terjeszten i. A T ervben figyelem be kell venni a dem ográfiai folyam atok v izsgálata során szerzett ta p a sz ta la to k a t és ezen az alapon m egfelelő ajánlásokat kell elfogadni, am elyek előirányozhatnák például az orvosi ism eretek terjesztésére irányuló intézkedések m egvalósítását, a széles körű tudom ányos kutatásokat, a segítséget az egészségügyben és a népesség k u ltu rá lis színvonalának em elésében. Ez azt jelen ti, hogy pon to san m eg kellen e m ag y arázn i a dem o gráfiai folyam atokat m eghatározó tényezőket. Ezekről a tényezőkről a társadalm i-gazdasági viszonyokról, beleértve az életszínvonalat, a jövedelem eloszlást, az írn i-o lv asn i tu d ás szin tjét, iskolai vég zettséget, orvosi ellátást, népesség fo g lalk o z ta to ttság á t stb. szó v an a k onferencia vizsgálandó dokum entum aiban a 7 10. napirendi pontok szerint, és term észetesen, e vizsgálatok eredm ényeit bele kell venni az A kciótervbe. T ek in tettel arra, hogy a dem ográfiai és a társadalm i-gazdasági fo ly am ato k k özött szoros kölcsönös összefüggés áll fenn, a n ép esedési problém át n em a népesség m ennyiségi növekedésének problém ájak én t, han em a társa d alo m szociális és gazdasági fejlődése m ódjain ak és lehetőségeinek általánosabb problém ájaként kell vizsgálni. A zonban éppen a népesedési problém ának, m in t tulajdonképpeni dem ográfiai problém ának eltúlzása jellem zi bizonyos m értékben a vizsgálatra b eterjesztett terv jav aslato t, ahol külön fejezet szerepel a népesség n övekedése cím en. A Szovjetunió m indig nagy figyelm et fo rd ít a nem zetközi együttm űködés kérdéseire. A Szovjetunió kapcsolatai, elsősorban a fejlődő országokkal, arra szolgálnak, hogy m egszilárdítsák ezeknek az országoknak politikai és gazdasági függetlenségét. A kapcsolatok m ódszereiket és szervezeti fo rm áju k at tek in tv e egyre változatosabbak lesznek, beleértv e a kereskedelm i szerződéseket, gazdasági és tudom ányos-m űszaki együttm űködést, a közös részvételt a term é szeti erőforrások kom plex kihasználásában, az együttm űködést a gazdasági fejlesztés, közlekedés, hírközlés tervezése terü letén stb. A Szovjetunió segítségével a fejlődő országokban körülbelül ezer ipari és egyéb nagy objektum épült, illetve létesül, am elyek egyúttal igazi iskolát jelen ten ek a korszerű m űszaki tapasztalatok átad á sára, sok százezer szakem ber képzésére m ind közvetlenül a hely színen, m ind a Szovjetunió üzem eiben és tanintézeteiben. A m int azt a K özgyűlés VI. k ü lö n ü lésszakán m egállap íto tták, közrem űködésünk elsősorban arra irányul, hogy ipari bázist terem tsü n k a fiatal állam okban, ami, m int tu d ju k, alapul szolgál a függetlenség m egszilárdításához, nagy népgazdasági feladatok m egoldásához és az elm aradottság felszám olásához. A S zovjetuniónak a fejlődő országokhoz fűződő k apcsolatai sem m ily en elő feltételtő l nem függenek,

3 9 3 hanem abból az őszinte szándékból fakadnak, hogy seg ítség et n y ú jtsunk a fiatal állam oknak ahhoz, hogy k ik erü ljen ek a kolonializm us és neokolonializm us politikája következtében k ialak u lt súlyos gazdasági helyzetből. Ezzel szoros összefüggésben áll a Szovjetuniónak arra irányuló javaslata am elyet az ENSZ tagállam ainak túlnyom ó többsége jóváhagyott, hogy 10% -kal csökkentsék a Biztonsági Tanács állandó tagállam ainak katonai költségvetését és a m egtakaríto tt eszközök egy ré szét h asz n álják fel a fejlődő országok segélyezésére. M indezek alapján abszurdnak tű n ik egyes képviselőknek arra irányuló kísérlete, hogy a harm adik világ kizsákm ányolásáért a felelősséget kollektiven h árítsa valam ennyi iparilag fe jle tt országra. A m int az a K özgyűlés XXVIII. ülésszakának A/9389. sz. dokum entum ában szerepel, a szocialista országok nem v ettek és nem vesznek ré szt a fejlődő országok k o lonialista és n eokolonialista kizsákm ányolásában és ezért nem v állalnak sem m ilyen felelősséget ezek rossz gazdasági h ely zetéért. Ez a szovjet delegáció állásp o n tja a vizsgált k érd ések k el k a p csolatosan és rem éljük, hogy a fontos népesedési problém ák széles körű és tárgyilagos m egvitatása során világosan m eg fogjuk h atározni ezek okait és pozitív döntéseket hozunk. 25