A DELEGÁCIÓVEZETŐK BESZÁMOLÓI BRAZÍLIA M. A. O. D E A L M E ID A

Átírás

1 328 n é p e s e d é s i v i l á g k o n f e r e n c i a A DELEGÁCIÓVEZETŐK BESZÁMOLÓI BRAZÍLIA M. A. O. D E A L M E ID A T ek in tettel arra, hogy a brazil delegáció felszólalása az általános vitában ilyen késői időpontban hangzik el, nem rem élhetjük, hogy bárm i ú ja t m ondhatunk. Úgy gondoljuk azonban, hogy hasznos lesz, ha röviden vázoljuk népesedési nézeteinket, a világ perspektívájában vizsgálva, és néhány felvilágosító jellegű m egjegyzést fűzünk a brazil nem zeti népesedési politikához. T udatában vagyunk annak, hogy egy bizonyos fokú kíváncsisággal állunk szem ben, am ely inkább a téves tájékoztatás, m int B razília term észeti dim enzióinak következm énye, vagy pedig annak, hogy népességünk száma m eghaladta a 100 m illiót. A félreértések elkerülése érdekében jó előre szeretném hangsúlyozni, hogy a brazil delegáció tám ogatja a Világ A kciótervet, ahogy azt a b u k aresti K onferenciára előkészítették és vázolnám azt is, hogy m iért tám ogatjuk. A terv ezetet mi kom prom isszum os dokum entum nak tek in tjü k, am ely nem felelh et m eg teljesen egy korm ány vagy delegáció igényeinek sem. M égis pozitív irán y b a tesz javaslatokat egy m egfelelően kidolgozott, több tudom ányágat m agában foglaló jó k u tatási program kidolgozására. A B razil K orm ány azt rem éli, hogy az akcióterv rév én csökkenni fog az a bizonytalanság, am ely a nem zeti politika kidolgozása szem pontjából oly fontos társadalm i-gazdasági és dem ográfiai terü letek közötti funkcionális kapcsolatok ism eretében áll fenn. Delegációnk elism eri, hogy az akciótervet m egtisztították eredeti apokaliptikus jellegétől. A világ végével való fenyegetések inkább az alapdokum entum okban, vagy egyéb napirendi pontokban szerepelnek hallgatólagosan. B árhol is jelen n ek m eg ezek a fenyegetések és figyelm eztetések, d ialek tik u s m ódon k övetik eg y m ást az állítások és tagadások, am ely ek m egfelelő m ódon sem legesítik egym ást. A B ukaresti K onferencia legnagyobb haszna valószínűleg nem az akcióterv kidolgozásában rejlik, hanem a dem ográfiai dim enziók tudatosításában, am elyeket a K onferencia tá r fel a korm ányok előtt. Am i a te rv e t illeti, olyan szillogizm usokhoz hasonlítható, am elyekben a v alótlan prem isszák h ely telen érvelésekkel párosulnak, és helyes k ö v etk ez tetések e t eredm ényeznek. H a figyelem be vesszük a K onferencia kezdem ényezőinek célkitűzéseit és ezeket összehasonlítjuk a világon m egfigyelhető nem zeti feltételek nagy különbözőségével, nem le p ő d h etü n k m eg azon, hogy oly sok logikailag összefüggéstelen v ita

2 DELEGÁ CIÓ V E ZE T ŐК BESZÁM OLÓI 329 és érvelés találh ató a tervben. A K onferencia F ő titk ára és szem élyzete valóban a leh etetlent valósította m eg a pozitívnak és széleskörűen elfogadhatónak m ondható akcióterv form ájában, am ely oly ellen tétes anyagokból á llt össze. Feltételezem, hogy a B ukaresti K onferenciát nem form ális jóváhagyó ü lésként kív án ták m egszervezni. E lképzelhetetlen le tt volna, hogy 140 ország m agas szin tű k ép v iselőinek összejövetele ne ja v íth a to tt volna lényegesen néh án y em ber m unkáján. A különböző v itapontoknak és problém áknak szentelhető idő nyilvánvaló rövidsége nem akadályozhatja m eg a k ü ld ö ttek et abban, hogy a lehető legtökéletesebb m u n k át végezzék. A K onferencia végén a veszteségeket és a nyereségeket egym ással szem beállítva nagyon valószínű, hogy bárm i is legyen az É rtekezlet eredm énye jobb b etek in tést n y erh etü n k az em beriség problém áiba. A b ra zil delegáció kész arra, hogy tám ogasson m in d en építő je l legű javaslatot. T ek in tettel arra, hogy az Előkészítő B izottság tagjai voltunk, tartózkodunk attól, hogy m ódosítsuk a T ervet, bízva abban, hogy a B ukarestben összegyűlt szélesebb körű kollektív bölcsesség m ódot fog találn i arra, hogy kiegyensúlyozottabbá és csiszoltabbá tegye. Elnök Úr, delegációm nevében néh án y olyan gondolatot szeretnék közölni, am elyek az A kcióterv és egyéb dokum entum ok prem iszszáinak előnytelenségét tükrözik, olyan prem isszákét, am elyeket a küldöttek itt és a különböző bizottságokban többször ism ételtek. Az első pont a népességgel való foglalkozás lényegét illeti a világ szem szögéből nézve, n ev ezetesen a népesség szám a, növekedése, sű rű sége, m egoszlása és szükségletei, valam in t a term észeti erőforrások hozzáférhetősége és felhasználása közötti kapcsolatokat. Az alapvető feltételezés az, hogy a term észeti erőforrások csökkennek a népesség szám ához viszonyítva, vagyis m ás szavakkal, a népesség eg y re növekszik a term észeti erőforrásokhoz képest. A term észeti erőforrásokat m ennyiségileg m eghatározható k o n k rét elem ekként, vagy elem ek kom binációjaként kezelik, am elyek objektíve végesek. Fel kell ism ernünk E lnök Űr, hogy ez h ely telen nézet és a te r m észeti erőforrások objektíve nem végesek. Ez nem csak azt jelenti, hogy annak, am it m a term észeti erőforrásoknak nevezünk, csak egy nagyon kis részét ism erjük, hanem azt is, hogy ezen erőforrások nagy része fe lú jíth a tó vagy pedig állandó. A term é sz eti erő fo rráso k fogalm a inkább szubjektív fogalom, m in t k o n k rét valóság jellegű. M a gában foglalja a kielégítésre váró em beri igények vagy em beri követelm ények fogalm át (mindaz, am i nem elégít ki em beri igényeket és kívánságokat, nem nevezhető term észeti erőforrásnak); m agában foglalja az em bernek azt a képességét, hogy felism erje, elemezze, szintetizálja és egyéb m ódon kezelje a term észet elem eit an n ak é r dekében, hogy azok szü k ség leteit és k ív án ság a it kielégítsék. Az elem ek m inden egyes kom binációjára érvényes, hogy egy ad o tt terü le te n az em ber m indig képes volt arra, hogy egyeseket önm agukban, m ásokat ö sszetételü k b en fo rd ítsa a m aga hasznára. A m i k or azonban azt á llítju k egy te rü le trő l, hogy gazdag vagy p edig sze 21

3 330 N ÉPESED ÉSI V ILÁ G K O N FEREN CIA gény term észeti erőforrásokban, a m egállapítás csak egy bizonyos időre, az em berek társadalm i fejlettségének egy ad o tt fázisára, a tá r sadalm ilag szükséges fogyasztás adott form ájára és a tudom ány és tech n ik a ad o tt szín v o n alára vonatkozóan érvényes. Egy olyan te rü let, am ely m ondjuk n ap jain k b an szegény term észeti erőforrásokban, egy későbbi időpontban gazdaggá v álh at nem csak annak következtében, hogy addig ism eretlen erőforrásokat fedeznek fel, hanem az ism ert erőforrások új felhasználási form áit dolgozzák ki, vagy pedig új árak at állap íth atn ak m eg ezekre vonatkozóan. Az em beriség tö rtén etéb en m ég nem jegyezték fel azt, hogy bárm ely n y ersanyagforrás k im erü lt volna. Nincs hiány ásványokban a világon, és m ég ha el is felejtjü k, hogy a nem tüzelőanyag jellegű ásványok gyakorlatilag öröknek tekinthetők, sem m i jel nincs arra, hogy hiány lépne fel belátható időn belül. A m ú ltb an és a jelenben tapasztalható hiányok vagy politikai eredetűek, vagy pedig a n y ersanyag irá n t fellépő igény és ennek kielégítése közötti rövid távú diszharm ónia következm énye. V alójában a gyenge k ereslet és a term é szeti kincsekért k ap o tt alacsony ex p o rtárak v etették vissza elsősorban a fejlődő országokat és ezt a helyzetet a K onferencia alapvető dokum entum ai sajnos, nem v ették kellő m értékben figyelem be. Az erőforrások pazarlása a szó legszorosabb értelm ében bűn. Az em beri jóléthez szükséges erőforrások felhalm ozása azt jelenti, hogy teljes m értékben félreértik a technológiai változások és gazdasági folyam atok term észetét, körét és potenciálját. M eglehetősen zavaró té n y m ár az is, hogy g y akori erőfeszítések et tesznek a föld népessége szám ának korlátozására a term észeti erő fo rráso k csökkenésére hivatkozva. A m ikor azonban egyes k o rm á nyok küldöttei m ár m egkérdőjelezik a nem zeti állam ok jogát ahhoz, hogy elfogadják a re p ro d u k ció term észetes ü tem ét, m ég ha az országok ü resek és nagyobb szám ú lakosságra v a n szükségük a rra h iv a t kozva, hogy a szuverenitás leple alá nem zeti felelőtlenséget rejtenek, ak k o r a problém a jellege m ás és a brazil delegáció n em csupán zav arb an van, hanem kényszerítve érzi m agát arra, hogy gondosan fontolóra vegye a világakciót a dem ográfia területén. Elnök Űr, szám unkra, ha az em beriség túlélése forog kockán, nem a term észeti erőforrásokról vagy pedig a term észeti környezetről kell beszélni, m ivel ezek csak egy tö red ék ét képezik annak, am elyeket az egyik generáció a m ásik n ak átad. A tu d o m án y, a technológia, a tő k e felhalm ozás és társadalm i-gazdasági intézm ények nem csak a m eghatározói a nem zetek jólétének, hanem nagy jelentőségűek is a jövő nem zedékek szem pontjából. A term észeti erőforrások azáltal való m egőrzése, hogy korlátozzák kiterm elésüket, s ezzel eg y ü tt a kutatást, az oktatást, a beruházást és a fejlesztést, éppen azt fogja eredm é nyezni, am in ek a m egelőzését célozza, n evezetesen az em beriség tá r sadalm i örökségének csökkenését. Az energiával kapcsolatban, ha eltérő összefüggésben is, hasonló a problém a. C sodálkoznunk kell azon, hogy oly sok évvel E instein u tán nem zetközi v iták foglalkoznak m ég m indig azzal, hogy a világ kim eríti saját m agát energiáit illetően és bárkit, aki energiát pazarol,

4 ugyanolyan m ódon kell m egbüntetni, m in t azt, aki a sivatagban elveszett k arav án b an többet iszik, m in t am ennyi a jog szerinti részesedése a vízből. E lfele jtik azt, hogy az en erg ia különböző form ái nem vesznek el, h an e m összekapcsolódnak. Az em b er b elép a v ilág en erg iakom plexum ába, am ely örök és k im eríth etetlen. Az energia végső forrásai hatalm asak és elegendőek ahhoz, hogy energiával lássák el az ip aro síto tt világot évm illiókig. L ehetséges-e Elnök Űr, hogy rán k k én y szerített apokaliptikus m egközelítés m ár bizonyos nem zeti népességek öregedési folyam ata és szerkezete k ö v etk ezm én y e? L ehetséges-e az, hogy egy sokkal fia ta lab b szerk ezetű népesség az elő feltétele a kevésbé pesszim ista nézeteknek a világ ügyeivel kapcsolatban? Vagy lehetséges-e az, hogy m in t a keresztény kor első évezrede végén a m ásodik évezred vége is pesszim izm ust és sötét előjeleket re jt m agában? Az egyik legsikeresebbnek m ondható m atem atikai m odell előrejelzi, hogy novem ber 13-án pénteken, az utolsó ítélet n apján a világ népessége zsúfoltság következtében h alálra nyom ja önm agát. N em ö rü lh etü n k annak, hogy a variánsok és p aram éterek csekély m eg v álto ztatásáv al egy kiváló közgazdász képes v o lt arra, hogy fe n n tartsa az utolsó ítéletn ek azt a n ap já t kim utatva, hogy az em beriség a gabonatúlterm elés súlya alatt fullad meg. Az idő korlátozottsága m iatt nem áll m ódunkban, hogy jobban b ehato lju n k az előterjesztett m unka számos m ás kifogásolható aspektusába. Itt én csak néhány olyan pontot sorolnék fel, am elyek leginkább foglalkoztatják delegációm at: 1. A T erv és az alapvető dokum entum ok elfogadják azt, hogy nem érdem es élni, ha csak nem áll rendelkezésünkre annak a lehetősége, hogy sok energiát fogyasszunk és anyagi kényelem ben éljünk. Figyelm en kívül hagyja vagy elu tasítja azt a tényt, hogy eltek in tv e a lehetséges vallásos értelm ezésektől az élet nem csak az ad o tt anyagi helyzetben igazolható, hanem az érte folyó küzdelem ben a túlélésért, k iterjesztéséért és beteljesüléséért; 2. M agától értetődőnek veszik, hogy a fejlődő világban a viszonylag lassú fejlődés vég n élk ü li fo ly am a ta fog lejátszó d n i és elfeledkeznek arról, hogy a tö rtén elm i feljegyzések szerint nem leh etetlen a sokkal g yorsabb ü tem ű társad alm i-g azd aság i fejlődés, am ely az em beri erőforrások m egfelelő kihasználását fogja eredm ényezni b árm ily en gyors dem ográfiai növekedés m ellett; 3. E lfogadja, hogy a fe jle tt világ nem zet-állam o k b ó l áll, am e lyekben a népsűrűség, a gazdasági virágzás és a függetlenség m agas színvonalon áll, ugyanakkor a fejlődő országok szám ára a felvirágzás lehetséges ú tjak én t az em berek sem m ibevevését, korlátozottságot és függőséget jelöli m eg; 4. A bba a csapdába esik, hogy egy biológiai népesség logikai trü k k el m egállapított exponenciális növekedési arán y án ak extrap o lálásá t valóságos leh ető sé g k én t fogja fel; 5. M erevséget tételez fel az élelm iszerellátás terü le té n és m eg sem kísérli azt, hogy az elsődleges m ezőgazdasági term ékek relatív á ra it a m ásodlagos és harm adlagos szektorok term é k ei áráv al össze 331

5 332 N ÉPESED ÉSI V ILÁ G K O N FEREN CIA függésben vizsgálja, am ely többek között az urbanizáció és az élelm iszerterm elés v itáját m egfosztja tényleges értelm étől. E lm ulasztja azt, hogy ezeket a p ro b lém á k at nem zetközi m egvilágításba helyezze; 6. A körn y ezeti m eg közelítést illető en figyelm en k ívül h agyja a m ár elvégzett és a jelenleg, az E gyesült N em zetek K örnyezeti P rogram ján belül végzett és terv ezett m unkálatokat. G yakorlatilag lehetetlen, hogy az elő terjesztett dokum entum okban bárm iféle ism e retek et fedezzünk fel a fe n t em lített tevékenységekkel kapcsolatban. E ngedje m eg Elnök Űr, hogy nyilatkozatom utolsó p o n tját v á zoljam a következőkben. A B razil K orm ány h atáro zo tt form ában fogalm azta m eg dem o gráfiai politikáját, am ely áth atja a nem zeti tervezést. A K orm ány in tézkedései a pénzügy, a gazdaság, az egészségügy, az oktatás és egyéb terü leteken m agukba foglalják a dem ográfiai politikát, m ivel m indezek hatást gyakorolnak a népesség növekedésére és m egoszlására. F elism erték azonban azt is, hogy a népesedéspolitikai irányvonal m egfogalm azása által k ialak íto tt elképzelések és perspektívák lehetővé teszik azt, hogy olyan népesedési p aram éterek et határozzanak meg, am elyek kedvezően h atn ak az ország gazdasági és társadalm i fejlődése fo ly am atára. B razília alap v ető és állandó célkitűzései tö b b ek között a k ö v etkezők: a) nem zeti közösségként való továbbélés, b) fo lyam atosan növekvő nem zeti integráció, c) ö n rendelkezési jog, d) a nép jóléte, e n nek folyam atos növelése és fejlesztése. B razília nem zetgazdasága kielégítő m értékben növekszik, am i biztosítja a növekvő anyagi előrehaladást. A rra a kérdésre k ellett v á laszolnunk, hogy B razília népességének jelen leg i fejlődési ü tem e pozitív vagy negatív tényező-e a jövő form álását illetően. A rendelkezésünkre álló adatok azt m u ta tjá k, hogy Brazília képes lesz abszorbálni az előrelátható dem ográfiai n ö veked ést és ez a m értékű növekedés a gazdasági fejlődés, a n em zet biztonsága, valam int a hatalm as üres n em zeti terü letekn ek a n em zeti term elésbe való in teg rációja szem pontjából szükséges tén yező n ek tekinthető. A rendelkezésre álló term ő terü let és term észeti erőforrások te k intetében B razília m ég m indig alu ln ép esed ett országnak tekinthető. B razília népességének növekedése (term észetes és nem m esterség e sen ösztönzött) n em súlyosbítja a világ ú g yn e veze tt túlnépesedési problém áját, m egkísérelve, hogy a leh etőségek sze rin t jo b b an k ihasználja a m eglevő, de eddig m ég fel nem tá rt term észeti erőforrásokat, pozitív tényezőként szerepelhet m ajd a világ élelm iszer- és nyersanyagválságának m egoldásában. A bszolút értelem ben kim utatható, hogy B razíliában nincs tú l népesedés. R elatív érte lem b en szükségesnek találták, hogy a dem o g rá fiai növekedés ü tem e ne h alad ja m eg a foglalkoztatottsági leh ető ségek növekedésének m értékét. B razíliában nincs szükség arra, hogy a népesség növekedésének ko rláto zását célzó in tézk e d ések e t vezessenek be, de B razília kész arra, hogy kiküszöbölje a szektorális és terü leti aránytalanságok m egjelenését, vagy ezek növekedését. A nem zeti jövedelem elő irá n y zo tt növekedését úgy tervezik, hogy n a

6 gyobb figyelm et fordítsanak a népesség alacsony jövedelm ű szintjei szü k ség letein ek kielégítésére. Ezen in tézk ed ések összessége önm agában is szabályozó h atást gyakorol a népesség növekedésének ütem ére, m ely m áris csökkenő tendenciát m utat. B razília K o rm án y a ki fogja dolgozni a népesedési p o litik a végrehajtásához szükséges m echanizm ust, am elynek a lényege a következő: 1. A születésszabályozás a család elhatározásán alapszik és nem rendelhető alá a K orm ány beavatkozásának; 2. A születésszabályozáshoz való folyam odás lehetősége nem csak a jóm ódú, privilegizált családok előjoga, ezért az állam kötelessége, hogy m egfelelő felvilágosítással és eszközökkel lássa el a korlátozott jö ved elm ű családokat is; 3. A K orm ány in tézked éseket vezet be a halandóság és különösen a csecsem őhalandóság csö k ken té se érdekében; elősegíti a társadalom perifériáin m ozgó csoportok integrációját; kiegyensúlyozza a különböző terü letek fejlődését; az ország hatalm as n y ílt terü leteit bevonja a gazdasági folyam atba; és elősegíti a városi és mezőgazdasági szektorok harm onikus fejlődését; 4. A brazil népesedési politika Brazília korm ányának kizárólagos és szu verén területe. A Brazil K orm ány n em fogad el külső beavatkozást dem ográfiai politikájába, leg yen az hivatalos va g y m agánjellegű. Köszönöm Elnök Ű r szíves figyelm ét és befejezésül hangsúlyozom, hogy B razília bízik az em beriségben és an n a k jövőjében. 333