A FEJLŐDŐ O R S Z Á G OK N ÉPESSÉG ÉNEK NÖVEKEDÉSI T E N D E N C IÁ I*

Átírás

1 A FEJLŐDŐ O R S Z Á G OK N ÉPESSÉG ÉNEK NÖVEKEDÉSI T E N D E N C IÁ I* D. I. VALENTEJ A világnépesség gyorsuló növekedése és a népességszám gyors változása m ost m agára irányítja az általános figyelm et. A népesedés problém áival nagyszám ú tudom ányos tanulm ány, tudom ányos konferencia és kongresszus foglalkozik. A tudósok látó h atárán vannak: a term észetes népmozgalom ütem ének összehasonlító elemzése; a gazdasági fejlődés dem ográfiai aspektusai és ezen belül a népesség és az élelmezés növekedése dinam ikájának az arán y a; a jelenlegi dem ográfiai helyzet másodlagos gazdasági, demográfiai, erkölcsi, etnikai, szociál-higiéniai és genetikai következm ényei; a népesedéspolitika helye és szerepe a m ai társadalom életében; a jövőre vonatkozó dem ográfiai kilátások. A népesség növekedésének ütem e különböző a világ egyes körzeteiben. A népesség évi szaporodásának több m int 3/4-e a fejlődő országokra esik, am e lyekben 1969 elején a föld össznépességének kb. 47% -a élt. A népesség növekedésének leggyorsabb ütem e Latin-A m erika és Ázsia országaiban tap asztalható. Míg 1920-ban a latin-am erikai országok népessége 91 millió főt te tt ki, addig 1968-ban m ár 267 millió volt, azaz 45 év a la tt a kontinens népessége m ajdnem három szorosára n ő tt folyam án a népesség növekedésének ütem e a kontinensen átlagosan évi 2,9%, am i azt jelenti, hogy a népesség szám a kb. 23 év a la tt m egkétszereződik. Ugyanezen időszak a la tt Ázsia (külföldi) országainak népessége évente átlagosan 2% -kal n ő tt, am inek következm ényeképpen a népesség szám a 35 év a la tt kétszereződik meg. Míg a népesség növekedési ütem e Kelet-Ázsia országaiban viszonylag alacsony (évi 1,5%), addig Dél-Ázsia országaiban igen m agas (2,5% ).2 A népességnövekedési ü tem precedens nélküli em elkedésének fő oka a fejlődő országokban a halálozásnak a fertőző m egbetegedések ellen fo ly ta to tt sikeres harc eredm ényeképpen bekövetkezett gyors csökkenése. Míg N yugat- E urópa országai erre gyakorlatilag ráfo rd íto tták az egész 19. századot, addig az olyan olcsó, egyszerű és ugy anakkor m agas hatékonyságú készítm é nyeknek a széles orvosi gyakorlatba tö rté n t bevezetésével, m int az an tib io tikum ok és az új vakcinák, a fejlődő országok ezt a szakaszt év a la tt te t * A cikk eredeti cím e: Tendencii roszta naszelenija razvivajuscsihszja sztran. Ékonomicseszkie N auki évi 3. sz p. 1Lásd: Dem ographic Yearbook. New York p. 2Uo.

2 322 D. I. V ALEN T EJ ték meg. U gyanakkor ezekben az országokban a sokgyermekes hagyom ányok rendkívül erősek, a term ékenység színvonala igen magas m arad, gyakran közel esik a szervezet fiziológiai lehetőségeihez. E két tényező is k iváltója volt az oly jelentősen magas népességnövekedési ütem nek a fejlődő országokban ban a világnépesség szaporulatát kitevő 65 millió főből több m int 55 millió fő Ázsia, A frika és Latin-A m erika országaira esik.3 A népesség kor szerinti összetételét a fejlődő országokban az jellemzi, hogy az ún. korpiram is az alapjánál igen széles. Ezekben az országokban nagy azoknak a szem élyeknek arány a, akik m int fogyasztók jelentkeznek (gyerm e kek, a még nem m unkaképes korú fiatalok és kism értékben az öregek) és nem term elnek. A dem ográfusok szám ításai szerint a gazdaságilag kevésbé fejlett országokban a 15 évesnél fiatalabb személyek aránya a népességnek több m int 40% -a. A felhalm ozás alacsony norm ája a fejlődő országokban fékezi a gazdaság technikai rekonstrukcióját, a term elékenység em elkedését, a nem zeti jövedelem növekedését. A felhalmozás problém ája rendkívül bonyolult, egyebek m ellett fokozódik a népességben a nem m unkaképes korú szem élyek viszonylag nagy aránya m iatt is. Jóllehet a harm adik világ gazdasági fejlődésének ütem e valam ivel m a gasabb, m int az iparilag fejlett tőkés országok növekedésének ütem e, de nem annyival nagyobb, hogy ki tu d n á egyenlíteni a különbséget a népességnövekedés ütem éhez képest. E nnek következtében az egy főre ju tó nem zeti jövedelem term elésének színvonalában az im perialista és a fejlődő országok köz ö tt fennálló szakadék nem csak hogy nem csökken, hanem ellenkezőleg, növekszik. A m ásodik világháború előtt e m utatószám tekintetében a gazdasági szem pontból gyengén fejlett országok a fejlett tőkés országoktól 8-szorosan, jelenleg 12-szeresen m aradtak, illetve m aradnak el; 2000-re, ha a jelenlegi tendencia fennm arad, 18-szorosan fognak elm aradni.4 Term észetesen az egy főre ju tó nem zeti jövedelm et emelni jelentősen könnyebb lenne a népesség mérsékeltebb növekedése és kedvezőbb összetétele esetén. A fejlődő országok többsége széles töm egeinek további elnyom orodását, am i az o tt uralkodó term elési viszonyok következm énye, m ost a népesség növekedésének a gazdaság lassú fejlődése m ellett bekövetkező gyorsulásával összefüggésben kell m egvizsgálni, m ert a népesedés vizsgált problém ájának élesedése nem segíti a gazdaságilag gyengén fejle tt országok ipari növekedését, következésképpen az ipari p ro letariátu s kialakulását. Term észetesen a népességnövekedés magas ütem ének vannak bizonyos pozitív oldalai is, például ebben az esetben elm életileg növekedhet a fogyasztói kereslet, csökkenhetnek az egy főre jutó átlagos in frastru k tú ra kiadások. De a fogyasztói keresletnek m ilyen növekedéséről lehet i tt szó, am ikor a fejlődő országok népességének jövedelm ei oly kicsinyek, sok em ber nagyjában fél natu rálg azd aság b an él? Elvileg ugyanezt lehet elm ondani az in frastru k tú rakiadások tek intetéb en is. Az ázsiai, afrikai, latin-am erikai országok ab szolút többsége gazdasági fejlődésének ütem e aligha ta r t lépést a népesség fejlődésének ütem ével től 1965-ig az élelm iszer-term elés például A frikában * Uo. *Lásd M irovaja Ékonomika i Mezsdunarodnüe Otnosenija évi 3. sz. 64. p.

3 N ÉPESSÉG N Ö V EK ED ÉSI TENDEN CIÁ K 323 évente átlagosan 2,2% -kal növekedett, a népesség viszont 2,6% -kal. E nnek következtében az egy főre ju tó átlagos élelmiszer-termelés évente 0,4% -kal csökkent.5 A népesség szám ának gyors növekedése és erős változása a világ gazdaságilag gyengén fejlett országaiban gazdaságuk növekedésének nem gyors ütem e m ellett kétségtelenül az előttünk álló legfontosabb problém ák közé ta r tozik. E problém a megoldásától nagym értékben függ a harm adik világ országainak haladása, m ely országok gazdasági elm aradottságuk felszám olásának ú tjá t keresik. A k iu ta t a létrejö tt helyzetből m indenekelőtt az ipari és mezőgazdasági term elés fellendülésében kell keresni. Ez a fellendülés lehetetlen a társadalm i összetételben fennálló akadályok elhárítása, a belföldi m onopólium ok uralkodásának és az im perialista h atalm aktól való függőségnek felszámolása, a gyarm ati gazdasági rendszernek az ország iparosítása által történő összetörése, a radikális agrárreform ok, a k iterjed t belső piac létrehozása, a nem zeti káderek kiképzése, a valam ennyi országgal az igazi egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapelvein létrehozott széles körű gazdasági együttm űködés és egym ás belügyeibe való be nem avatkozás nélkül. Nem kétséges, hogy számos gazdaságilag kevésbé fejlett országban, ahol a term elés jelenleg nincs abban az állapotban, hogy foglalkoztatni tu d ja a felesleges m unkáskezeket, a népesség m ai gyors növekedési ütem e ez idő szerin t kilépett a gazdasági célszerűség kereteiből, a term elő erők fejlődésének és az életszínvonal em elkedésének bizonyos m értékben fékjévé v á lt.6 A népesség gyors növekedése az a d o tt viszonyok k özött fokozza a foglalkoztatottság problém áját, korlátozza a mezőgazdasági és ipari beruházások lehetőségeit, súlyosbítja a népesség képzettségi és kulturális szintje emelésének és az írniolvasni nem tu d ás felszám olásának feladatát. A m ondottak nem a fejlődő országok lokális problém ája. A term elés növekedési ütem ének és a népesség növekedésének egyensúlyban ta rtá s a a fejlődő országokban, számos fejlődő ország átalakulása élelmiszer-szállítóból im portőrré, ellentétben v an a gazdaságilag fe jlett tőkés országok érdekeivel. A polgári tudósok nem gondolnak a fejlődő országok népesedési problém áinak m egoldására azon szerep fen n tartása nélkül, am elyet ezek a tőkés gazdaság rendszerében játszan ak, a gazdaságilag fe jle tt európai és am erikai országok élelmiszer- és nyersanyagszállítója szerepének fe n n tartá sa nélkül. A népesség fejlődése szervesen összefügg a társadalm i viszonyoknak, a term előerők fejlettségi szintjének változásaival. A népesség fejlődésén nem csak a népesség mennyiségi, hanem minőségi változását is értik, am it azok a folyam atok idéznek elő, am elyek a term előerők és a term elési viszonyok fejlődése következtében jönnek létre. A népesség szám os gazdasági, politikai, ku l turális, nem zeti és családi v iszonylattal és belső összefüggéssel rendelkező bon yolult sokaságot alkot. A népesedés problém ái a társadalm i-gazdasági viszonyok változásának h a tá sá ra jönnek létre. A népesedés jelenlegi problém áinak elemzése feltételezi m inden egyes esetben a kölcsönös kapcsolatban álló társadalm i-gazdasági, politikai, kulturális, jogi, társadalom pszichológiai jellegű és vallási tényezők 5 Lásd: The S tate of Food and A griculture. R óm a p. 6L ásd: K om m uniszt évi 11. sz p.

4 324 D. I. V A LENTEJ m indenoldalú vizsgálatát abból a célból, hogy m egállapítsuk azt a befolyást, am elyet ezek a tényezők a demográfiai jellemzők változására gyakorolnak. A dem ográfiai törvényszerűségek társadalm i-gazdasági feltételezettségének elismerése egyáltalán nem zárja ki a term észeti tényezők részéről a népesedési folyam atokra gyakorolt befolyás szám bavételének szükségességét. A fejlődő országok fontos feladata a jelenlegi szakaszban fokozni a gazdasági fejlődés ütem ét és törekedni a társadalm i haladásra. Ez lehetővé teszi, hogy kolosszális gazdasági tartalék o k at szabadítsanak fel, hatékonyan használják ki országaik óriási energia-, ásványi nyersanyag- és élelm iszer-tartalékait. Elegendő lesz-e az élelm iszer-term elés terjedelm ének m egkétszerezése a népesség 2000-re való megkétszereződése m ellett? Nem, nem lesz elegendő. A FAO adatai szerint jelenleg a latin-am erikai országok népességének k éth arm ada rendszeresen éhezik. R endkívül nagy az éhínség számos ázsiai és afrikai országban. Az élelmiszer-termelés növekedésének és a népességnövekedésnek azonos arányai a jelenlegi válságos helyzet konzerválását jelentenék. Ahhoz, hogy az egész népesség tud om ányosan m egalapozott norm ák szerinti élelmezése biztosítva legyen, az élelm iszer-term elést kétségtelenül többszörösen növelni kellene. A tudom ány és a technika további haladása elősegítheti és elő is kell, hogy segítse a potenciális lehetőségek kihasználását. E rről tanúskodik az ún. zöld forradalom. Ezzel a hangzatos, de egyáltalán nem pontos fogalommal jelölik az élelm iszer-term elés bizonyos növekedését a fejlődő országok egy részében, am ely m indenekelőtt a nagy hatékonyságú zöldségfajták nagyüzem i term elése bevezetésének a következm énye. A tudom ány és a technika vívm á nyainak teljes realizálása szem pontjából azonban nélkülözhetetlenül szükséges új zöldségterm elő terü letek létrehozása, a m ezőgazdasági és állatten yésztési tu dom ány eredm ényeinek együttes hasznosítása a term éshozam és az állattenyésztés produktivitásának fokozása céljából, éspedig nem csak a gazdaságok egy részében, hanem valam ennyi mezőgazdasági szektorban, valam int a tengeri és óceániai biológiai term ékek élelmezésre való felhasználásának fokozása. F. Baade ném et közgazdász ad atai szerint a világon mezőgazdasággal foglalkozó családoknak kb. 70% -a m unkaeszközként mindm áig vagy kapát, vagy faekét használ.7 Á sványi m ű trág y át és gyom irtó vegyszereket a mezőgazdasági kártevők elleni harcban a gazdaságilag gyengén fejlett országok többségében gyakorlatilag nem használnak. A vetésterületeknek az öntözőrendszerek fejlesztése ú tján való növelése szerfelett jelentős. Ism eretes, hogy ez idő szerint csak nem sokkal több m int 10% -a van a földterületnek szántóval, k erttel és növényekkel elfoglalva (1,5 m illiárd hektár). Sőt a technika jelenlegi viszonyai m ellett is a mezőgazdasági területek lényegesen növelhetők: 9,3 m illiárd hektárig.8 Míg az em lített te rü letekről a m odern növényterm elési módszerek elterjedése következtében a mai fogalm ak szerint közepes term ést fognak betakarítani, addig a szakem berek szám ításai szerint az új évezred elején elegendő term ést ta k a ríth a tn a k be ahhoz, hogy kielégítsék az előrejelzettet jelentősen felülmúló népesség élelmi 7 F. Baacle: Versenyfutás a évig. Moszkva. IL old. (Oroszul.) 8 L ásd: K. M. M alin: Az emberiség létfenntartási tartalékai. Moszkva p. (Oroszul.)

5 N É PE S S É G N Ö V E K E D É S I T EN D EN C IÁ K 325 szer-szükségletét. A növényterm elés, m in t ism eretes, az állattenyésztés fejlesztésének is alapja, m ásképpen m ondva a növényterm elés fejlődése az állati zsiradékok és fehérjék term elése gyors fejlesztésének feltétele. Hozzá kell ehhez tenni, hogy re v árják a szintétikus élelmiszerek és proteinek ipari term elésének m egkezdését. H atalm as jelentőségük van a tengerek és óceánok élelm iszer-tartalékainak, am elyek igen jelentős m értékben tö lth e tik fel a világ élelm iszer-raktárait. Jelenleg azonban az óceán az élelmiszer 1% -át adja az emberiség szám ára. A szerves anyag főterm ékei a tengerekben és óceánokban az egysejtű moszatok (algák) a plankton, am ely fehérjét, szénhidrátot, vitam in t és sok sót tartalm az. E zeket az an y ago kat élelmezési, takarm án yozási, orvosi és m ű szaki célokra, valam int trág y ak én t használják fel. Egy kilogram m száríto tt m oszat (alga) takarm ányértékben 1 kilogram m koncentrált tak arm án y n ak felel meg. A keleti országok népei m integy 60 féle tengeri m oszatot használnak fel nyersen, főzve és szárítva. A tengerek és óceánok fő élelmezési term éke azonban egyelőre a hal. A világ halterm eléséből a tengerekre és óceánokra esik kb. 90% és csupán nem sokkal több m int 10% az édesvizű víztárolókra. A h alat felhasználják a m ezőgazdaságban és az iparban is: m integy 6 7 m illió tonna halat (élősúlyban) használnak fel trágyaként. A világ halterm elésének (halfogásának) m ai eloszlása egyáltalán nem felel meg a nyersanyag-tartalékok eloszlásának a világtengerben: a tengeri halászat 65% -a az északi félgömb m érsékelt övezetébe tartozó körzetekre, 15% -a a trópusi övezetre, 5% -a a déli félgömb m érsékelt zónájára, 4% -a a sarki körzetekre esik. A tengeri halászat összterülete napjainkban a világtenger területének 15% -át teszi, de ebből a területből is főképpen a 200 m éternél nem m élyebb p a rtm en ti körzetek vannak használatban, ahol a tengerből kifogott összes hal 88,7% -át term elik ki.9 Ily m ódon te h á t az a tétel, hogy a technikai haladás az élelm iszer-termelés területén teljesen lehetővé teszi a földgolyó növekvő népességének táplálását, v ita th a ta tla n. A potenciális lehetőségek az élelmezési problém a m egoldására és az éhezés és éhínség m egszüntetésére számos országban szerfelett jelentősek. E potenciális lehetőségek valóra váltása szervesen függ a társadalm i viszonyoktól, am elyek egyelőre még a földgolyó nagy részében rendkívül ellentm ondó és elfaju lt jelenségeket hoznak létre. Ism eretes, hogy a gazdaságilag fejlett tőkés országok egész sorában a magas mezőgazdasági term ékárak fenntartása céljából a korm ányok a m onopol egyesülések hasznára anyagilag ösztönzik a vetésterületek csökkentését. Hasonló jelenségek figyelhetők meg az E gyesült Á llam okban, K anadában, Franciaországban és Svédországban. Egyes fejlődő országokban az éhínség g yakran jelentős m ezőgazdasági term ékfeleslegekkel párosul (Brazília). Az igazságos társad alm i rendben az em beriséget nem fenyegeti az éhhalál. Nem fenyegeti azért, m ert szocialista term elési viszonyok k ö zött az emberiség fedezni képes bolygónk jelentősen nagyszám ú lakosának növekvő energia-, ásványi nyersanyag- és élelm iszer-szükségletét. A polgári közgazdászok, szociológusok és dem ográfusok a nyom or circulus vitiosus -a koncepciójának hivői a rra törekszenek, hogy m eg 9Lásd: K. M. M alin: i. m. 73., 81., 82. p. 21 Dem ográfia 4

6 326 D. I. VA LEN TEJ győzzék a fejlődő országok vezető köreit az önálló gazdasági fejlődés ú tján levő akadályok elháríthatatlanságáról és a gazdasági és szociális problém ák megoldása alighanem egyetlen és univerzális eszközeként javasolják nekik a születésszabályozást, vagy nyugati term inológiával a család terv ezést. E l hitetik, hogy a családtervezésre fo rd íto tt eszközök gyorsan m egtérülnek és hogy ezek a befektetések h atékonyabbak, m in t a nem zetgazdaság fejlesztésére fo rd íto tt kiadások. Az im perializm us védelmezői em ellett teljesen megh a tá ro z o tt osztálycélt követnek: a neokolonialista kizsákm ányolás terü letének m egszilárdítását és bővítését. Minden korm ány megjelöli a m aga gazdasági és társadalm i fejlesztési irányvonalát, m eghatározza a népesedési problém ák m egoldásának program já t. E z teljes egészében vonatkozik azon intézkedésekre, am elyek a term észetes népm ozgalom (a születések) ütem ének változását idézhetik elő. E m ellett m agától értetődik, hogy végeredm ényben az ilyen fajta kérdések eldöntése m inden család személyes ügye. A zonban az egészében családon belüli szabályozást társad alm i okok v á ltjá k ki. A születések sajátos színvonala a különböző országokban, sőt egy ország különböző körzeteiben is objektív körülmények hatása a la tt alakul ki. K ülönböző országok tudósai és állam férfiai a kérdéshez sa já t osztályhelyzetükből közelítenek, s gyakran a népesedési problém ákon különböző dolgokat értenek. Nem is kell m ondani, hogy ezeknek vagy m ás népesedési problém áknak m egoldására gyakran különböző javaslato k at tesznek. E nnek oka az osztály megközelítés, m indig fennáll, am ikor az em berről, a népességről, a társadalom ról van szó. Jólism ert, hogy a fejlődő országok problém áival foglalkozó polgári tudósok többsége azt ta rtja, hogy ezen országok szám ára nincs lehetőség a nyom or am a circulus vitiosusából való kitörésre, am elyben vannak: am ikor a nem zeti ip art fejlesztik úgy ta rtjá k a korm ány az eszközüket a mezőgazdaságból vonja el s ezáltal kom plikálja a helyzetet az ágazatban, am ely az esetek abszolút többségében ez idő szerint a népesség eltartója, súlyosbítja egyebek m ellett az élelmezési problém át. A h a r m adik világ országai gazdasági fejlődési távlatai ilyen szem léletének hívei m unkáiban term észetesen vannak nüanszok. A közülük legoptim álisabban felépített m unkák is nehézségekről beszélnek, am elyeket, ha le is győzhetnek, ak k o r is messze tú l a mi évezredünkön. Sok fejlődő ország korm ánya nagy rem ényeket fűz demográfiai politikája eredm ényeihez és a polgári tudósok abszolút többsége ebben m orálisan (és az állam i intézm ények egész sora, valam int a m agánalapok anyagilag) tám o gatják. A születéscsökkentést célzó aktív demográfiai politikát folytatnak India, P akisztán, Egyesült A rab K öztársaság, Tunisz, Törökország, Chile. Ez a politika különböző m értékben valósul meg Ceylonban, Indonéziában, Thaiföldön, M alaysiában, M arokkóban, N igériában, G hánában és más országokban. Az ENSZ adatai szerint m ár 1967 közepén 27 fejlődő országban, am elyben a népesség több m int 60% -a élt, különböző form ában kísérleteztek, de rendszerint igen kis hatékonysággal m egvalósítani a születésszabályozás politik áját.10 A családnagyság szabályozásának és a népesség növekedésének problém ája szoros kapcsolatban v an a népesedés mai problém áinak egész kom p- 10 Lásd: ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács. Népesedési B izottság. 15. ülésszak. Gen f P 69. (C/9/231) 256. old.

7 N É PE SSÉG N Ö V EK E D ÉSI TEN D E N C IÁ K 327 lexum ával: a társadalm i rendszer jellegével, a gazdasági fejlődés ütem ével és színvonalával, a nem zeti jövedelem elosztásával, a népesség kulturális színvonalával, az egészségügy fejlődésével stb. A dem ográfiai folyam atokra való h atás útjain ak keresése oly bonyolult dem ográfiai helyzetben rendkívül fontos, a harm adik világ országai fejlődésének perspektívái szem pontjából nagy jelentőségű ügy. U gyanakkor a polgári tudósok a dem ográfiai politikát rendkívül szűken tá rg y aljá k (fogam zásgátló eszközök, abortuszok, nem i felvilágosítás, családi pótlékok a legjobb esetben). A népesedéspolitika valóban tudom ányos alapelveinek m eghatározása kizárja e politika céljainak felületes tárgyalását, megvalósítási m ódszereinek véletlenszerű m egválasztását. Csupán a születésszabályozással vagy a v á n dorlással kapcsolatos intézkedésekre összesűrített népesedéspolitika lehetőségeinek korlátozottsága kétségtelen. Először a társadalm i-gazdasági á ta la kulásoktól elszakadt ilyen intézkedések nem a d h a tjá k meg a k ív á n t eredm ényt. Másodszor, tek in tetb e kell venni, hogy a népességet jellemző kapcsolatok és viszonylatok bonyolult rendszerében ezen intézkedések bárm elyike nem csak olyan következm ényekkel járh at, am elyeket különböző javaslatok szerzői közvetlenül figyelembe v ettek, hanem olyanokra is, am elyeket m ásodlagos következm ényeknek neveznek, am elyeknek gazdasági, politikai, szociális és k u ltu rális jelentőségét e javaslatok kidolgozásánál nem v e tte k szám ításba. A kapitalista term elési viszonyok jelentik azt az alapvető okot, am ely m egakadályozza a népesség m indam a szükségessel való ellátásán ak megoldását, am ely az élethez, a fizikai és szellemi épséghez, a m inden oldalú kulturális fejlődéshez nélkülözhetetlen. É ppen ezek okozzák az egyénnek, a dolgozóknak, a népesség nagyobb részének egyoldalú fejlődését. A sokgyerm e kes családra való orientáció fen n tartását a fejlődő országokban egyebek melle tt a feudális viszonyok továbbélése, a vallás befolyása m agyarázza. A születések és a családnagyság csökkenésének okaival kapcsolatos különböző nézetek között, vélem ényünk szerint k ét m eghatározó van: a nő helyzetének m egváltozása a társadalm i életben és a népesség szükségletei jellegének vagy összetételének m egváltozása. A tu d ato s anyaság e k ét m élyreható ok külső m egnyilvánulása, am elyek a m aguk részéről a társadalom gazdasági és tá r sadalm i fejlődésén alapulnak. A nők v o ltak és m arad n ak a fejlődő országok népességének legszerencsétlenebb része. A születéseknek gyakran a fiziológiai határhoz közeli magas szám a alacsony egészségügyi-higieniai színvonal m ellett negatív hatással van a nő egészségére, zavarja k u ltu rális fejlődését, nem segíti a gyerm ekek nevelésével kapcsolatos funkciók teljesítését. De am ikor az em beri populáció te r m ékenységi szintjének változásáról, azaz az átlagos nő biológiai term ékenységéről beszélünk, nem szabad a zt összekeverni a tényleges színvonallal, am ely nagym értékben függ a család stabilitásától és a népesség korösszetételétől, valam in t egészségi állapotától. P erspektívában, a falusi félfeudális-patriarchális viszonyok, a nők tá r sadalm i életben b etö ltö tt szerepe m egváltoztatásának és a nők term elésbe való bevonásának m értékében, a népesség kulturális színvonalának em elkedése, a népesség szükségletei jellegének m egváltozása és kielégítésük reális lehetősége m egjelenésének, a tu d a to s sokgyerm ekűség hagyom ányai lerom bolásának m értékében a születéseknek elkerülhetetlenül csökkenniük kell a 21 *

8 328 D. I. VALENTEJ fejlődő országokban. Hosszú ideig azonban a születések csökkenését túl fogja szárnyalni a halálozás folytatódó csökkenése, m inek következtében a term é szetes szaporodás m agas ütem e a fejlődő országokban a legközelebbi tíz évben láth ató an fenn fog m aradni. Az ENSZ Népesedési B izottsága ism ételten összeállította a világ népességének tá v la ti előrejelzését. Az ENSZ szakértők k ö zött legelterjedtebb állásp ont szerint az országok többségében a születések szintjének változását a halálozási arányszám ok növekedése fogja kísérni, m int a népesség öregedésének közvetlen következm énye. Feltételezik, hogy a fejlett országokban 40 év a la tt ( ben) a term észetes szaporodás 20% -kal fog csökkenni; ugyanezen idő a la tt a term észetes szaporodás a fejlődő országokban 15% -kal csökken.11 Jelenleg a fejlődő országok népességelőrejelzései három hipotézis-típust tartalm aznak. Az első esetben az előrejelzés a külső tendenciák extrapolációja alapján készül az országok m érsékelt fejlődésének figyelembevételével. A második esetben a prognózis szerzői a gazdasági stru k tú ra és település változásából (a falusi népesség intenzívebb városba áram lásából) indulnak ki; feltételezik a gyors gazdasági fejlődést. Végül a harm ad ik esetben a prognózisok m ind a népesség összetétele, m ind dinam ikus m utatói változásának figyelem bevételével épülhetnek fel, a m it a gyors gazdasági fejlődés következm ényének is tekintenek. E h arm ad ik prognózis-típus hívei hajlam osak feltételezni, hogy a gyors gazdasági fejlődés következm énye a születések csökkenése. Az ENSZ prognózisainak kom m entátorai a népességszám hosszú táv ú előrejelzésénél a szám ítások p o n tatlan ság án ak okai k ö zött em lítik a halálozás v á ra tla n és gyors csökkenését a régiók sorában (A frika, Ázsia és a Csendes óceán szigetei), a népesség szám ának pontatlan m egállapítását számos országban az elvégzendő szám ítások kezdő időszaka vonatkozásában. E gyetértve számos felhozott érvvel, nem lehet azonban azokat kim erítőnek tek in teni. A fő hiba, am ely visszatükröződik a népesség hosszú tá v ú előrejelzéseinek m inőségében, a m ódszertanban rejlik, a polgári tudósok nak a népesedésben előttünk álló változások hipotéziséhez való közelítésben. Tekintélyes szakem berek (elsősorban A. Ja. Bojarszkij) vélem énye szerint a m atem atika finom abb m ódszerei és az elektronikus szám ítástechnika perspektivikus szám ításokra több-kevesebb sikerrel csupán viszonylag rövidebb időszakra (10 20 évre) alkalm azhatók. T ávlati előreszám ításnál az ilyen módszerek pontossága egyelőre tú l nagy ellentétben v an a kiinduló ad ato k durvaságával és bizonytalanságával. A hosszabb tá v la tra szóló népességszám ításoknál kivételes jelentősége v an az általános m ódszertani elvek m eghatározásának, melyek közül a legfontosabb a dem ográfiai folyam atok társadalm i-gazdasági feltételezettségének elve. Az ENSZ Népesedési B izottsága az országokat rendszerint régiók, kontinensek szerint csoportosítja. Ilyen form ális csoportosítás m ellett is k ira j zolódnak azonban az országoknak fejlődésük társadalm i-gazdasági feltételei szerinti csoportjai. V égeredm ényben erről beszélnek a polgári demográfusok, az ENSZ Népesedési O sztályának dolgozói is. Az u tó bbiak kiszám ítják a népesség növekedési ü tem é t és abszolút növekedését m ind a fejlettebb, m ind 11 Lásd: W orld Population Prospects as Assessed in New York

9 N É PE S S É G N Ö V E K E D É S I TEN D EN C IÁ K 329 külön a világ kevésbé fejlett körzetei szerint is, m elyekre esik szám ításaik szerint a világnépesség össznövekedésének 85% -a. Az ilyen szám ítási m ódszerek pontossága azonban még mindig szerfelett viszonylagos. E rről beszél a 2000-re vonatkozó egyes v álto zato k szélső szám értékei közötti nagy in te r vallum. Az évi prognózisban 2000-re vonatkozóan a népesség szám át 2 m illiárdban, az éviben 1 m illiárd 600 m illióban állap íto tták meg. Az ilyen nagy szakadás az egyes szám ítási változatok szélső szám értékei köz ö tt arra ösztönöz, hogy azokat csupán hipotézisnek és nem tudom ányos előrelátásnak m inősítsük nyarán az ENSZ-nek a gazdasági fejlődés demográfiai aspektusaival foglalkozó bizottsága szakértői csoportja tagjai szám ára á ta d tá k az ENSZ Népesedési O sztályának a népesség szám áról, a születési és halálozási arán y számokról és a szaporodás évi átlagos ütem éről, a világ fejlődő körzetei szám ára, évekre vonatkozóan k é sz ített következő becsléseit.12 Év (1) Összes népesség (milliárd lő) (2) Születési (3) Halálozási (4) Évi átlagos növekedési arányszám (%,) ütem (%o) (5) , ,001 23,0 0,3 1, ,929 19,8 0,0 1, ,704 '17,1 6,7 1, ,380 14,7 7,0 0, ,731 12,9 9,6 0, ,778 11,0 11,4-0, ,531 9,5 13,1-0, ,044 8,2 14,8-0, 7 A távlati szám ításokban a prognózis szerzői a következő term ékenységi és halálozási szinteket v ették figyelembe: ben b ru ttó reprodukciós együtth ató ; ban 1,2; ban 1,1; ben 1,0; ben 0,9; b a n 0.8; b e n 0,7; ban 0,6. (Lásd a táb lá t.) E m ellett feltételezzük, hogy az átlagos élettartam növekszik (m indkét nem együtt) 68.2 évről (2000-ben) 72,9 évre (2080-ban), azaz összesen csupán 4,7 évvel (például a skandináv országok m ai szintjéig). 12 Lá sd : E stim ates of T otal Population. Crude B irth and D eath R ates and A nnual R a te s of Growth for Developing Regions

10 330 D. I. V A LENTEJ M int a népességszám táv lati becsléséből látható, a b ru ttó reprodukciós eg y ü tth ató csökkenését követve és az átlagos élettartam szerfelett jelentéktelen növekedése m ellett a világ fejlődő körzeteiben eléggé intenzíven csökkenni fog a születési arányszám. A 2050-től 2080-ig terjedő időszakban 33,1% - kal csökken, am i a halálozási arányszám ot illeti, változását a évi 6,7-ről 2080-ig 14,8-ra teszik, azaz növekedése több m int kétszeres lesz. A halálozási arányszám ennyire jelentős növekedését elsősorban a népesség korösszetételének feltételezett változása m agyarázza, azaz az a d o tt esetben öregedése, az öreg- és időskorú szem élyek ará n y á n ak növekedése a népességben. Az em líte tt prognózisban a világ fejlődő körzetei népessége évi átlagos növekedési ütem ének jelentős csökkenését h atáro zták meg. Feltételezik, hogy 2060-tól negatív lesz. Ezekben a prognózisokban szerfelett sok tisztázatlan van. Elsősorban nem ism eretes, milyen m értékben és feltételezett dem ográfiai folyam atok m ellett veszik szám ításba azokat a társadalm i és gazdasági változásokat, am elyeken a világ, ezen belül a fejlődő országok is 2080-ig átm egy. Ezzel együtt el kell ism erni, hogy önm agában véve a dem ográfiai prognózisok jelentősége a fejlődő országok szám ára igen nagy. Ezek lehetőséget nyújtan ak arra, hogy a különböző változatokban m eghatározzák a népesség szám ának és sűrűségének, összetételének példaszerű változásait az egész harm adik világ és egyes régiói tekintetében, segítenek tisztázni a fejlődő országok növekvő népességének jövendő szükségleteit és am i különösen fontos, h atáro z o t tabban b em utatni azokat a társadalm i-gazdasági problém ákat, am elyek ezen országok népei elő tt állnak. TREN D S OF POPULATION GROW TH OF DEV ELO PIN G COUNTRIES S u m m a r y More th an 3/4 of th e yearly population growth falls to developing countries which covered about 47 per cent of th e to tal population of the world a t th e beginning of Population growth rate was the quickest in Latin America and Asia. While, for example, in 1920 the population of the Latin-American countries am ounted to , in 1968

11 N É P E S S É G N Ö V E K E D É S I TEN D EN CIÁ K 331 it was already equal to In on this continent th e population grew by 2.9 per cent in yearly average, which means th a t th e num ber of population doubles in about 23 years. In Asia th e same index is 2 per cent, th a t means th a t population doubles in 25 years. In these countries there is a high ratio of persons who are consumers and non produers. In economically less developed countries the ratio of persons under 15 years is more th an 40 per cent of the population. The quick increase and change of population num ber in the economically less developed countries, beside th e slower rate of economic growth, belongs to the most importa n t problems. In author s opinion, th e possibilities of population poliey based on birth control or on measures connected w ith migration are very limited. Change of the semi-feudal, patriarchal conditions, of the women s role in social life, th e increase of th e cultural level of population, change of th e character of needs and th e possibility to m eet them, the destruction of th e traditions of families w ith m any children will surely decrease in the long run the num ber of births in th e developing countries. For a long tim e, however, th e decrease in m o rta lity will surpass the decrease in th e num ber of births, in consequence which th e high rate of natural increase will remain in th e developing countries in the next decades. Further on the author writes about th e long-range projections of the U. N. Population Commission on th e development of the world population.