Hazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd, légnemű, vagy cseppfolyós halmazállapotú ásványok feldúsulása, amelyek közvetlenül, vagy feldolgozás után hasznosíthatók.
A természeti erőforrások kategóriái: Nem megújuló (fogyó) A felhasználással elfogyasztott energiahordozók gyakorlatilag mindig fémes ásványi nyersanyag - bizonyos esetekben Részben újrahasznosítható fémes ásványi nyersanyag nemfémes ásványi nyersanyag
Megújuló Robosztus, technoszféra által nem befolyásolható alternatív energiahordozók biomassza Sérülékeny, túl-használat adódhat bioszféra hidroszféra egy része talaj
Alkalmazott bányászati technológiák: Külfejtés Mélyművelés Építőanyag bánya (kőfejtő, kavicsbánya) Kioldás (pl. sóbányászat)
vasérc: Rudabányán és környékén gyenge minőségű és nem nagy mennyiségű limonit (barna vasérc) található triász dolomitban. A vasérc mellett mangánés rézásványok is előfordulnak kisebb mennyiségben. rézérc: Recsken kb. 1000 méteres mélységben jelentős porfíros rézérc-telep található, amely a mátrai vulkánossághoz kapcsolódó forró vizes oldatokból vált ki az eocén időszakban. A réz mellett ólom, cink és molibdén ásványok (galenit, szfalerit, molibdenit) is előfordulnak. Jelentéktelen mennyiségű rézérc található még a Börzsönyben, Nagybörzsöny környékén.
bauxit: Magyarországon karsztbauxit fordul elő mészkőhegységeinkben, döntően a Dunántúli-középhegységben. A bauxit a kréta időszakban keletkezett. A Vértesben Gánt környékén, a Móri-árokban Iszkaszentgyörgy környékén, a Bakonyban Ajka környékén (Nyirád, Szőc, Halimba) vannak jelentősebb bauxittelepek, 150-300 méteres mélységben. Kisebb telepek vannak még Zirc, Fenyőfő, Nagyegyháza és Mány környékén. A bauxitkészletek jelentős része a karsztvízszint alatt található, ezért a bányákból folyamatosan kiszivattyúzták a karsztvizet. A karsztvízszint süllyedése a források (pl. Tapolca, Hévíz) vízhozamának csökkenéséhez vezetett.
uránérc: a Mecsekben kb. 1000 méteres mélységben a permi vörös homokkőben található jelentősebb mennyiség. ólom és cink: Recsk, Gyöngyösoroszi és Nagybörzsöny környékén vannak kisebb telepek, amelyek a miocén vulkánossághoz kapcsolódó forró vizes oldatokból váltak ki. mangánérc: A magyarországi mangánérc-telepek a jura időszakban képződtek, üledékes eredetűek, Úrkút és Eplény térségében találhatók.
Energiahordozók kőszén: Kőszénkészleteink 15 %-a feketekőszén, 25 %-a barnakőszén és 60 %-a lignit. A jura időszakban keletkezett feketekőszén egyedül a Mecsekben található, Pécs, Komló és Mázaszászvár környékén. Barnakőszén-készleteink kisebbik része a kréta időszakban keletkezett, a szénmedence a Déli-Bakonyban, Ajka környékén található. A hazai barnakőszén jelentős része az eocén időszakban alakult ki, a készletek a Dunántúli-középhegységen Tatabánya, Dorog, Oroszlány, Balinka, Dudar környékén, valamint Nagyegyháza és Mány térségében találhatók. Nagy mennyiségű miocén korú barnakőszén található az Északi-középhegységben, a Nógrádi és a Borsodi medencében (Salgótarján, Nagybátony, Egercsehi, Ózd környékén). Miocén korú lignit a Bakonyban Várpalota környékén, pliocén (pannon) korú lignit a Mátra és a Bükk alján (Gyöngyösvisonta, Bükkábrány) valamint a Nyugat- Dunántúlon (Torony) található.
Barnakőszén-készleteink kisebbik része a kréta időszakban keletkezett, a szénmedence a Déli-Bakonyban, Ajka környékén található. A hazai barnakőszén jelentős része az eocén időszakban alakult ki, a készletek a Dunántúliközéphegységen Tatabánya, Dorog, Oroszlány, Balinka, Dudar környékén, valamint Nagyegyháza és Mány térségében találhatók. Nagy mennyiségű miocén korú barnakőszén található az Északi-középhegységben, a Nógrádi és a Borsodi medencében (Salgótarján, Nagybátony, Egercsehi, Ózd környékén). Miocén korú lignit a Bakonyban Várpalota környékén, pliocén (pannon) korú lignit a Mátra és a Bükk alján (Gyöngyösvisonta, Bükkábrány) valamint a Nyugat-Dunántúlon (Torony) található.
kőolaj és földgáz: A kőolaj és földgázkészletek döntő többsége az Alföldön található, a harmadidőszakban keletkezett. A kőolaj Algyő és Szeged térségében, a földgáz Hajdúszoboszló környékén fordul elő nagyobb mennyiségben. A készletek kisebbik része a Dunántúlon található, Nagylengyel, Lovászi, Budafa, Inke környékén.
Nemérces ásványi nyersanyagok mészkő: (a cementgyártás alapanyaga) A Naszály triász mészkövét a váci, a Bél-kő triász mészkövét a bélapátfalvai, a Szársomlyó kréta mészkövét a beremendi cementgyár hasznosítja. kavics: (az építőipar hasznosítja) A Duna, a Rába és a Hernád folyók mentén a pleisztocén időszakban halmozódott fel nagyobb mennyiségben.
üveghomok: (üveggyártáshoz használják) Fehérvárcsurgónál van jelentősebb készlet. kaolin: (porcelángyártás alapanyaga) Elsősorban a Zemplénben fordul elő (Mád környékén). perlit (riolitváltozat): (könnyűbeton-gyártásra, talajjavításra használják) A Zemplénben Pálháza környékén fordul elő.
tűzálló agyag: (öntödék, kályha- és csempegyárak hasznosítják) Elsősorban a Cserhát és a Mártra közelében keletkezett. bentonit: (a növényolajipar, mélyépítőipar, öntödei ipar, finomkerámia ipar, mezőgazdaság hasznosítja) A Zemplénben Mád és Szerencs környékén, a Mátrában Istenmezeje környékén található jelentős készlet. kovaföld: (szűrőanyagként, hangszigetelőként, növényvédő szerek hordozóanyaga- ként hasznosítják) A Zemplénben Erdőbénye környékén, a Mátrában Szurdokpüspökinél találhatók nagyobb készletek.