KOSSUTHOS KÖRUTAZÁS KÁRPÁTALJÁN A Budapest XVII. Kerületi Kossuth Lajos Általános Iskola hetedik évfolyamos diákjai május 2-5. között négy napon át ismerkedhettek meg Kárpátalja híres településeivel, azok történelmével, valamint a régió környezeti szépségeivel. A kirándulás célja, hogy a Történelmi Magyarországtól elcsatolt, még ma is főként magyarok lakta településekre, a magyar történelem és kultúra szempontjából meghatározó területekre látogassunk, az ott élő magyarokkal kapcsolatot teremtsünk. Jártunk többek között Beregszászon, Huszton, Munkácson, kirándulást tettünk a Vereckeihágóra, felfedezhettük a huszti vár magával ragadó romjait, és megcsodálhattuk Csetfalva különleges templomait is.
1. Nap Május 2-án a hajnali órákban indultunk el iskolánk elől. A határátkelésnél hosszas, de alapos ellenőrzés után megérkeztünk első úti célunkhoz Beregszászra. Beregszász Ukrajnában, a magyar határtól 6 km-re fekszik. Kárpátalja települései közül Beregszászban él a legnagyobb magyar közösség, a város ma is jelentős magyar kulturális központ. Elsőként a Beregvidéki Múzeumba látogattunk, amely abban a kastélyban kapott helyet, melyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1629-ben épített. Ez Beregszász legrégebbi épülete, amely a XVII. század végén a Rákóczi család birtokába jutott. A múzeum gazdag gyűjteménye bemutatja az egykori Bereg vármegye eseményekben, tragikus fordulatokban gazdag ezeréves történetét, az itt élő népek magyarok, ruszinok és más nemzetiségek szabadságküzdelmét.
Ezután a római katolikus templomot néztük meg. A háromhajós gótikus beregszászi római katolikus plébániatemplom alapítói valószínűleg a XII. században II. Géza által betelepített szász arany-, illetve sóbányászok és földművesek lehettek. Ebből a templomból azonban csak néhány, gyámkő maradt meg. A jelenlegi templom 1418-ban Zsigmond király (1387-1437) uralkodása idején épült. Mai formájában 1846. november 1-én, Mindenszentek napján avatták fel. Városnéző sétánk során útba ejtettük az Arany Páva éttermet, az egykori Úri Kaszinó épületét, ami a magyar szecesszió egyik gyöngyszeme. 1913. július 6-án avatták. Az épület még ma is meglehetősen tetszetős, figyelemre méltó. Kívül a falait kerámia mozaik teszi különlegessé.
Elhaladtunk Beregszász kulturális életét színvonalasan képviselő Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház épülete előtt. Kárpátalján hivatásos színházi társulat sohasem létezett. Hogy az itteni színházszerető közönség mégis láthatott színházi előadásokat az a Beregszászi Népszínház lelkes művészeinek köszönhető. Tovább sétáltunk Beregszász legszebb terére a Kossuthtérre. Több évszázad folyamán alakult ki mai arculata. Megnéztük tér legimpozánsabb építményét az egykori Királyi Törvényszék épületét, melyben jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működik. Kétemeletes eklektikus épülettömbjét 1909- ban avatták fel.
Beregszászról késő délután továbbutaztunk a beregi népművészet egyik központjába, Nagyberegre, Kárpátalja egyik legjelentősebb magyarlakta településére. Nagyberegen a mai napig ápolják a szőttes készítés hagyományait. A helyi tájházban megtekintettük többek között a szövéshez és fonáshoz használatos tárgyakat, régi lenvászon alapanyagú szőtteseket. Itt megismerkedhettünk a híres beregi szőttes készítésének titkaival is. Szálláshelyünkre, Nagydobronyba (Irgalmas Samaritánus református gyermekotthon) a késő esti órákban érkeztünk, a szobák elfoglalása és a vacsora után a nap összefoglalása következett.
2. Nap Reggeli után szállásadónk mindenkinek adott egy térképet, melyen nyomon követhettük kárpátaljai kirándulásunk útvonalát. Miután mindenki megtalálta a következő állomásunk helyszínét el is indultunk Husztra, ahol meglátogattuk a helyi iskolát (Huszti Magyar Tannyelvű Általános Iskola). Itt, a kedves fogadtatás után igyekeztünk megismerkedni az iskola életével, mindennapjaival, a diákokkal és tanáraikkal. Természetesen nem mentünk üres kézzel, magyar nyelvű könyvcsomagot adtunk át ajándékba, az iskolai könyvár részére.
Közös programként az iskola felsős tanulóinak egy csoportjával és az őket kísérő pedagógusokkal kirándultunk a huszti várromhoz. Csodálatos panoráma tárult elénk, mikor felértünk a várrom tetejére. A huszti vár a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb vára volt. A 12. századtól fontos stratégiai szereppel bírt. A jól védhető várat a tatár, török, Habsburg csapatok többször ostromolták. 1541 után fokozatosan Erdélyi Fejedelemség kulcsfontosságú erődítményévé vált, urai mind előkelő erdélyi fejedelmek voltak. A Rákóczi-szabadságharc egyik központja, csak a szabadságharc bukása után jutott az osztrákok kezére. A császár utasítást adott a lerombolására, de ekkor még elkerülte sorsát. Végül 1766-ban a sok ostrom és hadi esemény viszonylatában jóval egyszerűbb ok végzett a várral. Villám sújtott a tornyába, mely után tűzvész keletkezett, a tűz elérte a lőporraktárt, ami felrobbanva maradandó sérüléseket okozott az épületben. A várat soha nem építették újjá.
A huszti kirándulásunk után Viskre utaztunk. Az egykori koronaváros Visk, fontos szerepet játszott Kárpátalja történelmében. Meglátogattuk a viski református templomot, mely a XIV. században épült, később azonban többször átalakították. Ebben a templomban tartotta meg II. Rákóczi György az erdélyi országgyűlést. Ezután Técsőre indultunk, Kárpátalja egyik legősibb településére. Megemlékezést tartottunk iskolánk névadójának, Kossuth Lajosnak szobránál, majd megkoszorúztuk.
Majd a település református templomába látogattunk volna, de zárva találtuk, így csak körbejártuk, és a templom mellett álló Hollósy Simon szobránál idéztük meg a híres festőművészt. A templom a XIII. század második felében, a tatárjárás után épült. Tovább sétálva a belvárosában, világháborús emlékműnél beszélgettünk Técső történetéről, történelméről..
Az aznapi események összefoglalása után, még jutott egy kevés idő a helyi gyerekekkel való ismerkedésre. 3. Nap Reggeli után Munkácsra indultunk, Kárpátalja leghíresebb városában. A munkácsi vár, Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemlékének meglátogatása következett. A vár keletkezésének, építésének, fejlődésének története, hadászati jelentősége (a tatár hordák, a törökök elleni harca, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában, az 1848-1849-es magyar szabadságharcban játszott szerepe) a magyar történelem kiemelkedő helyszínévé teszi.
Kilátás a vár teraszáról Munkács városára, ahol sajnos a nyakunkba zúduló eső miatt nem sikerült megismerkednünk a város más nevezetességeivel, így csak madártávlatból gyönyörködhettünk benne. Munkácsról tovább utaztunk a Vereckei-hágóra. A Vereckei-hágó a Beszkidek és a Máramarosi havasok közötti átjáró 841 m tengerszint feletti magasságban. Nekünk, magyaroknak különösen fontos a Vereckei-hágó. A hagyomány szerint Árpád vezér itt vezette be népünket új hazánkba (vagy más felfogás szerint, vissza az őshazába) a Kárpát-medencébe.
A látvány önmagáért beszél, még így borúsan is magával ragadó A millecentenáriumra állított, többször lerombolt, megrongált, de rendíthetetlenül mindig újra épített emlékmű meglátogatása. Felidéztük a magyar honfoglalás történetét, megkoszorúztuk az emlékművet, majd közösen elénekeltük a Himnuszt.
Utunk a Vereckei-szoroson vezetett tovább, mígnem egy különleges, de alig ismert történelmi emlékre: az Árpád-védvonalra bukkantunk. A bunkerek és egyéb létesítmények Kárpátalja és Erdély területén, a történelmi Magyarország határán húzódó összefüggő védelmi rendszert alkottak, nem is eredménytelenül, hiszen a második világháborúban a szovjet hadsereg 4. ukrán frontját több alkalommal is feltartóztatták. Az Árpád-védvonal bunkerei maradványainak megkeresésére indultunk sikerrel.
A helyi kiskirály, uralma alatt tartja Polena egyik legfontosabb értékét, a polenai ásványvízforrást, (kutat). Így a kóstolási lehetőség a helyi Margitvízből meghiúsult. Pedig a kútból folyó ásványvíz sok komponensből álló, maga a természet által létrehozott összetétele nem csak gyógyító hatású, de mint üdítő ital is kiváló. Polenát szomorúan és szomjasan elhagyva Szolyvának vettük az irányt, a malenkij-robot több tízezer kárpátaljai magyar áldozatának emlékére állított mementópark felé. A Szolyvai Emlékpark a kárpátaljai Szolyva városban a második világháború végén, 1944 novemberében létesített egykori szolyvai gyűjtőtábor áldozatainak, a málenkij-robot elszenvedőinek illetve tágabb értelemben a szovjet megtorlás és a sztálini terror áldozatainak emléket állító emlékpark. Megemlékeztünk és gyertyát gyújtottunk az áldozatok emlékfalánál. Szorgos kezek tisztítják a sírt.
4. Nap Utolsó nap reggel induláshoz készülődve, szomorúan búcsúzkodtunk, bár kevés időt töltöttünk szálláshelyünkön, az kellemesen telt szállásadónk jóvoltából. Tiszafarkasfalvára utaztunk, és a Tiszaháti Tájmúzeumot látogattuk meg, mely Kárpátalja egyetlen szabadtéri magyar néprajzi múzeuma. A Tiszaháti Tájmúzeum struktúráját tekintve két egységet foglal magában: a Fogarassy-kúriában (a II. világháború végéig az épület tulajdonosai a Fogarassyak voltak) egy 1890-ben épült klasszicista stílusú nemesi udvarházban berendezett helytörténeti múzeumot és az ugocsai Tiszahát népi építészetét bemutató falumúzeumot. A Tiszaháti Tájmúzeum jellegét tekintve egyedülálló a térségben: a kárpátaljai magyarság történelmének legfontosabb sorsfordulóit, nevezetes történelmi személyiségeit bemutató tárlat, és a tiszaháti magyarság népi kultúrájának hiteles bemutatására, megjelenítésére hozták létre, s e kultúra tárgyi emlékeinek megőrzésére, összegyűjtésére hivatott.
A Tiszaháti Tájmúzeum szerves részét képezi a térség népi építészetét és tárgyi kultúráját szemléltető skanzen, melyet 1978-ban létesített a helyi gazdaság. A skanzen ma három berendezett parasztportából áll: egy módos gazda házából, egy falusi iskolából és egy zsellérházból. Az épületek a XIX. század vége és a XX. század eleje népi építészetét szemléltetik.
A tájmúzeum meglátogatása után buszra szálltunk és Csetfalváig meg sem álltunk. Így csak a buszból láthattuk például a Turulmadaras Rákóczi emlékművet, mely Tiszaújlak és a szomszédos Tiszabökény határában egy mesterséges halom tetején áll, melynek talapzatába a történelmi Magyarország 36 vármegyéjéből hoztak földet. Az emlékmű, a kuruc csapatok első győztes csatájának állít emléket. Csetfalva, Kárpátalja délkeleti részén a Tisza jobb partján elterülő település lakóinak jelentős része magyar. A beregszászi járás határközsége. A csetfalvai református templom az egyik legszebb és legjellegzetesebb a kárpátaljai református templomok között, ezért nem hagyhattuk ki, hogy meg ne nézzük.
Csodálatosan szép a templom belső tere, népies, festett kazettás mennyezete párját ritkítja a környéken. A hajómennyezet kazettái sakktáblaszerűen váltakoznak, sötétebb és világosabb mezőkből állnak, virágos ornamentális díszítéssel vannak ékesítve. A templomtorony igazi remekmű! Közvetlenül a nyugati homlokzat elé építették. Jó arányú, magas, szoknyás, galériás, négy fiatornyos faszerkezetű harangtornyát tűhegyes sisak fedi. Két harangja 1796-ból való, tehát egyidősek a torony építésével. A templom falán találtuk ezt az emléktáblát.
A református templom szomszédságában álló, organikus építészet jegyeit viselő görög-római katolikus templomot is meglátogattuk, s ez volt kárpátaljai utazásunk utolsó állomása. E gazdag program után fáradtan, de elégedetten, és nagyon sok élménnyel érkeztünk Budapestre a késő esti órákban.