Gyümölcsifjoncok nemesbítése ojtással Magyar Lajos
Azt mondja az írás:»azon fa, mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágatik és a tűzre vettetik «(a fenti idézet Lukács, A szegények evangéliumából, A jó fa és a rossz fa /6, 43-45/) A gyümölcsészet (pomológia), melynek az evangelista idejében talán még nevét nem ismerték, ma már az emberi nemnek egyik áldást hozó tudományává nőtte ki magát. Tanuljuk meg e tudománynak legalább az ABC-jét, és nemcsak egy ketten, hanem minél többen, és azonnal rájövendünk az orvosságra, mellyel silány gyümölcsöt termő fáinkon segíthetünk. Tanuljuk meg a fanemesítést, helyesebb szóval az ojtást minél többen! Bereczki Máté
Oltás és oltvány előállítás a házi kertben Magyar Lajos, SZIE, KETK
Mi is az az oltás? Az oltás egy olyan speciális szaporítási mód, amikor egy gyökérrel rendelkező növénnyel (alany!) megsebzés után (metszlap) összeillesztjük és azzal összenövesztjük a nemes fajta (gyümölcs-, vagy díszfa, szőlő) szaporító anyagát (oltócsap, szem), és ezáltal két- vagy többkomponensű új növényegyedet (oltvány!) állítunk elő.
Az alany adja a fa gyökerét (de néha a törzset is) A nemes (a termesztendő fajta) adja a koronát és a törzset
Párosítások: Ékoltások: Lapozások: Az oltási módok csoportosítása - közönséges - angolnyelves - gépi (pl. lamellás, omega, csapos) - hasítékoltás - javított hasítékoltás - oldalékezés - kecskeláb-ékezés Fehér nyugalmi időben, téli kézbenoltás Zöld vegetációs időben tavaszi oltások tavaszi hajtószemzés, nyári alvószemzés - közönséges lapozás - nyelves lapozás - táskás lapozás - oldallapozás - rügy (chip-szemzés = egy rügyes táskás oldallapozás) Héj alá oltások:- közönséges - nyelves (vastag héjkéregnél) - T szemzés (egy rügyes héj alá oltás) Ablaktálás: Sípolás: - egyszerű összenövesztés - nyelves összenövesztés - nyitott (több rügyes, az egy rügyes = szemzés) - zárt
Mit, mire olthatunk? Az a hiedelem, hogy almát lehet oltani szeder-, platán, tölgy- és fűzfára, az ókori és középkori mezőgazdasági szakírókra vezethető vissza (Plinius, Columella stb.), de még Palladius, a középkorban sokat olvasott gazdasági szakíró szerint is lehet a fűzfába almát oltani (melyek gyümölcsei ezért keserűek vagy ízetlenek). A hagyomány többfelé azt tartja, hogy a szederfát be lehet oltani szőlővel. Ez a hagyomány onnan eredhet, hogy a Balkánon sokfelé a szőlőt fára futtatják és a szőlővel befuttatott fák nagy része szederfa (ma hivatalosan eperfa névre hallgat) (Rapaics R. 1940b: 292; Andrásfalvy B. 1962).
Mit, mire olthatunk? A mérsékeltövi fás termetű fajok esetében az alapelv az, hogy lehetőleg minden növényt a saját vagy nagyon közeli rokon fajára oltsunk. Pl. almát almára, körtét körtére (azaz azonos nemzetségen genus -on belül). Persze léteznek tágabb határok is. A gyümölcstermő növények jelentős része a Rózsafélék (Rosaceae) családjának különböző nemzetségeibe tartoznak. A Prunoidae (szilvafélék) alcsaládba tartozó fajok nemzetségein belül az oltások általában kompatibilisek (összeférhetőek). Pl. Kajszit lehet szilvára, cseresznyeszilvára, kökényszilvára, kökényre, mandulára, mandulabarackra sőt akár őszibarackra (bár ez alanyként elég érzékeny) is oltani (a jelenlegi besorolás szerint mind a Prunus nemzetségbe tartozik).
Lehetőségek: Házi almát saját fajának (Malus domestica), vagy az európai vadalmának (Malus sylvestris) magoncára. Ezek hiánya esetén esetleg galagonya (Crataegus sp.) vagy vadkörte (Pyrus pyraster) magonc is használható, de ez utóbbi két esetben erős törpítő hatás érvényesül (összeférhetetlenség?). A faiskolákban vegetatív szaporítású (feltöltéses bujtás), sokszor erősen törpítő alanyokat használnak oltvány előállításra termesztők számára, de ezek a fák viszonylag rövid életűek ( 10-15 év) és nagyon igényesek (csak intenzív ültetvényekbe valók). Házi kertbe legalább középerős alany szükséges (pl. MM 106). Házi körtét (Pyrus communis) saját magoncára, európai vadkörtére (Pyrus pyraster) vagy nyírlevelű körtére (Pyrus betulifolia), ez utóbbi két magonc alanynál erősebb lesz a növekedés, és később fordulnak termőre. A nyírlevelű körte nagyon jól bírja a szárazságot. A körtét lehet birsre is oltani, ebben az esetben törpe, a magas mésztartalomra (klorózis) és szárazságra érzékeny fát kapunk. Szintén törpít, de nem érzékeny alanya lehet a galagonya.
A birset (Cydonia oblonga) birsre, a naspolyát (Mespilus germanica) birsre vagy galagonyára oltjuk. A házi szilva (Prunus domestica) általában az erős növekedésű mirobalán (cseresznyeszilva, Prunus cerasifera) ill. a hibrid Marianna szilva ( Prunus x marianna) alanyokon működik jól (a ringlók alany válogatók, főleg ez utóbbival nem mindig összeférhetőek), de a számára törpítő hatású házi szilva és, kökényszilva alanyokon is jól szerepel. Igen száraz, meszes talajokon a vadkajszi (tengeri barack, Prunus armeniaca, syn. Armeniaca vulgaris) is eredményesen alkalmazható alanyként. A kajszi legjobban saját fajának (Prunus armeniaca) magonc alanyain nő, de lehet cseresznyeszilvára (erős növekedésű, kötött, vízállásos talajokra), szilvára, kökényszilvára (törpítő alanyok, kötött talajokra), kökényre, mandulára (törpítő alanyok, száraz talajokra), mandulabarackra (erős növekedésű, igen jó szárazságtűrő) sőt akár őszibarackra (bár ez alanyként elég érzékeny) is oltani.
(A kajszi törzs fagyérzékenysége miatt az alföldön fokozott a gutaütés kórokozóinak fertőzése a fagysérüléseken keresztül, ezért itt inkább a szilva törzs javasolt, az alanyból kinevelve vagy közbenoltva. Szintén szilva alanyokat kell használni erősen kötött vagy magas vízállású talajokon) Az őszibarackot (Prunus persica) saját magoncára (jó vízgazdálkodású semleges ph-jú talajokon), vagy mandulára (száraz, meszes talajokon, törpít) ill. a két faj hibridjére, az igen erős növekedési erélyű mandulabarackra olthatjuk (igen gyenge talajokon. Erősen kötött, magas vízállású talajokon a szilva alanyok ajánlatosak). A diót (Juglans regia) saját magoncára, esetleg fekete dióra (Juglans nigra) olthatjuk. (Ez utóbbi törpítő alany, és korábban is termőre fordul, de felléphet rajta a fekete vonal elhalás, ezért manapság ritkán használják). A szelidgesztenyét (Castanea sativa) csak saját fajának magoncaira (esetleg a kínai szelidgesztenyével - C. mollissima - létrehozott hibridjére) lehet eredményesen oltani. A vadgesztenye Aesculus hippocastanum - egészen más, nagyon távoli faj, nem férnek össze egymással!
Oltási (ill.) szemzési módok alkalmazási lehetőségei időrendben (szeptember közepétől december végéig nem lesz eredményes az oltás a fák téli nyugalmi állapota ill. az arra való felkészülés miatt) 1. Idősebb fák tavaszi átoltása - márc. v. - ápr. k 2. Csemeték hajtószemzése - ápr. e. - jún. k. 3. Ribiszke, köszméte, szőlő zöldoltása - jún. e. - júl. k. 4. Gyümölcsfák nyári alvószemzése - aug. e. - szept. e. 5. Csemeték téli kézbenoltása - dec. v. - márc. e.
Az oltásforradás főbb lépései: a.: 1. Sebzés és összeillesztés. 2. Nekrotikus réteg képződése és lebomlása (roncsolt és felületi sejtekből). 3. Sebzáró kallusz képződése (fiatal phloem és xylem sejtekből). 4. Kalluszhidak kialakulása. b.: 5. Kambium hidak, kambium gyűrű kialakulása. 6. Edénnyalábok képződése. Az oltás eredményességét befolyásoló tényezők: - kompatibilitás (összeférhetőség) - hőmérséklet, nedvességtartalom, oxigén - az oltást követő időszak környezeti feltételei - az alany és a nemes növekedési aktivitása, nyugalmi állapota - oltásmód megválasztása - vírusfertőzés, gombabetegségek, rovarok - hormonhatású anyagok használata
Szövettájak illeszkedése eltérő szemzésmódoknál: Héj alá oltásnál (T szemzésnél) az alany és a nemes kambiuma (osztódó szövete) távolabb helyezkedik el egymástól, ezért lassabb az összeforradás. A többi oltásmódnál (párosítás, lapozás - chip szemzés részben az ékezések esetén) a kambiális részek közeli elhelyezkedése következtében (az alany metszlapjának és a nemes szempajzsának osztódó szövete kambium- egymással illeszkedik ) gyorsabb az oltási komponensek összeforradása.
Az oltás és szemzés eszközei
A szemzésnél és oltásnál használatos kések a, b, oltókések (egyenes, hosszú penge szemzésre és oltásra is alkalmas) c, d, szemzőkések (íves, rövid penge általában szemzésekhez jó) e kacor (metszőkés), csapra vágáshoz, metszlap letisztázáshoz átoltásnál a b c e d
A tavaszi (át)oltásokhoz szükséges egyéb eszközök Metsző és karos ágvágó ollók (oltócsap és gallyak vágásához) Fűrészek (ágak visszavágásához) Balták, bárdok (ékezéshez)
A tavaszi (át)oltásokhoz szükséges egyéb eszközök Kötöző anyagok (madzag, kárpitos szalag, oltófólia, rafia) ill. a sebzések és az oltócsap lezárásának anyagai (oltóviasz, paraffin)
Az oltásokhoz szükséges egyéb eszközök Aki nem bízik a kézügyességében vagy sok pénze van, az próbálkozhat kézi oltógépekkel is, de alkalmazási lehetőségük korlátozott (elsősorban párosításhoz)
Az oltások eredésével kapcsolatos általános tudnivalók Az oltóvesszőket a tél közepéig meg kell szedni (mélynyugalomban), és hidegen (0 és +5 C között) kell tárolni a felhasználásig (nyirkosan nedves rongy v. papír + fólia zacskó) Az oltócsap és az alany vágási felületének (metszlap) tökéletesen kell illeszkednie (egy vágással ejtett sima metszlap, a kambiumok érintkezése a jó forradás titka) A metszlap nem szennyeződhet (víz, por, nyál, izzadtság, vér stb.), mert az gátolja az összeforradást Az oltásokat szorosan kell kötözni, a nyílt sebfelületeket le kell zárni (oltóviasz) A megeredt oltásokról a kötöző anyagot nyáron el kell távolítani (különben befűződik ill. rávastagodik, utána letörik)
Oltóvessző átmérője 3-10 mm lehet amennyiben kellően megfásodott és érett rügyei vannak. Legjobb a ceruza vastagságú = 5-7 mm átmérő Metszlapvágás oltásnál: a vágást mindig a kés tövétől a hegye felé haladva, egy húzással végezzük, az oltóvessző végén
Párosítások a. közönséges, b. nyelves, c. csak gépi: 1. omega, 2. lamellás, 3. csapos, 4. nyerges kézi Követelmény: Az alany és a nemes oltócsap átmérője (közel) azonos legyen, a kézi metszlap vágásnál a metszlap hossza az átmérő 3 szorosa
Közönséges párosítás
Angolnyelves párosítás
Angolnyelves párosítás
Kézi oltógéppel végzett párosítások
A téli kézbenoltások paraffinozása (60 C-nál nem melegebb, az oltócsapot az oltási helyig kell bemártani a vízvesztés meggátlása céljából) Magyar Lajos
Lapozások a. közönséges-, b. nyelves-, c. táskás-, d. oldallapozás Ha az alany átmérője 2-3 szorosa a nemes oltócsap átmérőjének
Lapozások: felül közönséges lapozás, alul táskás lapozás Az oltócsapok oltási helye (szivarfa átoltása gömbkoronájú változatra)
Jól összeforrt oltványok
Oltásforradási problémák: - Szennyeződött metszlap - Illesztési problémák
a. b. c. Kézbenoltott suhángok oltási helyei az oltófólia felvágása után: a. közönséges párosítás, b. egyszerű lapozás, c. angolnyelves párosítás
Mirobalan (cseresznyeszilva) fa átoltása szilvával: - balra táskás lapozással - alul egyrügyes táskás oldallapozással (chip szemzés)
a. b. c. A kikötözés jelentősége: a. kikötözendő megeredt dióoltvány, b.- c. megfelelően kikötözött, szabványos diósuháng,
A kikötözés jelentősége: Időben és jól kikarózott és kikötözött oltványok (balra), suhángok kikötözés nélkül (középen) Többszörös nevelési ill. ápolási hiba eredménye a kitört oltvány: - késői oltófólia felvágás = befűződés, - kikötözés hiánya + hiányos oltásforradás = mechanikai ráhatásra az oltási komponensek szétválnak
Ékezések a. közönséges hasítékoltás, b. javított hasítékoltás, c. csúcsrügybe oltás, d. oldalékezés f. e. e. kecskeláb ékezés f. bogyósok zöldoltása
Közönséges hasíték oltás A nyílt sebfelületeket mindig kezeljük (magyarul lekenjük sebkezelővel: oltóviasz, méhviasz, fagél stb)
Kecskeláb ékezés: Az alany átmérője 3-5 x-e a nemes oltócsap átmérőjének, az oltócsap metszlapjának hossza 3-5 x-e az átmérőjének. Az első vágás után 60-90º-kal elfordítva újabb vágást ejtünk, így kialakul a féloldali ék. Ezután az alanyból lentről a metszlap felé mélyülő körcikk alapú éket metszünk, hasonló méretben a nemes oltócsapéhoz.
Kecskeláb ékezés:
Kecskeláb ékezés: A nyílt sebfelületeket mindig kezeljük
Speciális ékoltás mód a zöldoltás: (Pl. köszméte és ribiszke zöldoltása Ribes aureum alanyon, itt a gumihenger zárja a metszlapot és a sebzési felületet)
Zöldoltás szilván (fent és balra lent), és szőlőn (jobbra lent, zöldre-zöld módszer)
Oldal ékezés Csúcsrügybe oltás Hasíték oltás (balra őszibarack, jobbra körte. Az oltócsapot mindig az alany széléhez kell illeszteni!) Zöldoltás (őszibarack mandulára, előző nyáron, párosítással oltott)
Héj alá oltások a. egy csapos, b. több csapos, c. csukaszáj d. nyelves a. b. c. d. Követelmény: Az alany adja a héját! Az alany erőteljes nedváramlásban legyen a tavaszi átoltások legegyszerűbb módszere
Héj alá oltás Almafa két csapos héj alá oltása Amúri galagonya héj alá oltása egybibés galagonya alanyra A fenti fa 4 év múlva (a másik oldalról fényképezve)
A nyílt sebfelületeket mindig kezeljük Héj alá oltás (itt épp a kétcsapos nyelves változat látható)
Ablaktálás (összenövesztés) minkét komponensnek azaz növénynek van saját gyökere a. egyszerű b. nyelves összenövesztés Magyar Lajos Oltásmódok és használatuk
Áthidalás Törzssérülések esetén, kettős héj alá oltás Magyar Lajos Oltásmódok és használatuk
Áthidalás Áthidalás körtén egy év után
Sípolás (magyarán háncs-csere) a. zárt (azonos átmérőnél, csak az alany farészét kell lezárni) b. nyitott (vastagabb alanynál, itt kötözni is kell!) Átoltások védelme a madaraktól (ülőfa ívben hajlított vesszőből)
Oltások metszlapvágásának gyakorlása: Közönséges párosítás (balra): Az alany és a nemes oltócsap átmérője azonos, a metszlap hossza az átmérő 3 x-a Metszlapvágás oltásnál: a vágást mindig a kés tövétől a hegye felé haladva, egy húzással végezzük. A vágási módszertől függően vagy az oltóvessző (ha a kést húzzuk), vagy a kés (ha a vesszőt húzzuk) vízszintes. Táskás lapozás (jobbra): Az alany átmérője 2-3 x-a a nemes oltócsap átmérőjének, az oltócsap metszlapjának hossza 4-5 x-e az átmérőjének, alján a túloldalon ékre vágás, az alanyon táska (támasztó ék), az alanyon a chipszemzéshez hasonló lapvágás, majd a felesleg levágásra kerül
Oltások metszlapvágásának gyakorlása: Magyar Lajos Oltásmódok és használatuk
Oltások metszlapvágásának gyakorlása: Kecskeláb ékezés: Az alany átmérője 3-5 x-e a nemes oltócsap átmérőjének, az oltócsap metszlapjának hossza 3-5 x-e az átmérőjének. Az első vágás után 60-90ºkal elfordítva újabb vágást ejtünk, így kialakul a féloldali ék. Ezután az alanyból lentről a metszlap felé mélyülő körcikk alapú éket metszünk, hasonló méretben a nemes oltócsapéhoz.
Fogalmak: Szemzés Rügy = Szem (faiskolás elnevezéssel) Szemzés = Egyrügyes oltás! (egy rügy felhasználása kisebb-nagyobb rügyalappal - szempajzs) Szemzőhajtás: azévi, növekedésben levő, lomblevelekkel rendelkező, növényi szárrész, megfelelő mérettel, fásodási állapottal és érett rügyekkel (legtöbbször nyugalmi állapotú = alvó rügyek nyári alvószemzés) Oltóvessző: télen megszedett, nyugalmi állapotban levő vessző (fásodott, egyéves, levél nélküli szár, alvó rügyekkel)
Szemzés Fogalmak: Amire szemzünk = Alany (faiskolás elnevezéssel) Lehetőleg 1-2 éves csemete, vagy az idősebb fák hajtása vagy vesszője legyen Amit szemzünk = Nemes az elszaporítani kívánt gyümölcs vagy díszfa fajta elnevezése régebben az ojtás a (nem megfelelő) fajta nemesbítés -ére szolgált A szemzés igen hatékony szaporítási művelet, mivel akár egyetlen nemes rügyből egy új egyedet nevelhetünk. (Az oltások esetében több 3 rügyes oltócsapokat használunk, de az oltóvesszőből való megvágás során legtöbbször még két rügyet elveszítünk).
A szemzési módok alkalmazási lehetőségei 1. Csemeték hajtószemzése - ápr. e. - jún. k. áprilistól májusig télen megszedett oltóvesszővel, május -júniusban azévi szemzőhajtással 2. Gyümölcsfák nyári alvószemzése - aug. e. - szept. e. szemzőhajtással, (egyes melegigényes fajoknál pl. dió, szelidgesztenye már júli. közepén) 3. Csemeték téli kézbenoltása - dec. v. - márc. e. kevés nemes esetén chip szemzéssel is végezhető, oltóvesszőből
Szemzések T- szemzés és keresztvágásos szemzés (egy rügyes héj alá oltás) Csak akkor végezhetőek, ha az alany adja a héját! Ablakos (a.) és pajzsos (b.) szemzés (dió rügylapozás, háncs-cserével) Chip szemzés (egy rügyes, táskás oldallapozás) nyugalmi állapotban is végezhető! Oltásmódok és használatuk
Szemzések szempajzs vágása a vágást mindig a kés tövétől a hegye felé haladva, egy húzással végezzük T szemzés - a szemzőhajtás csúccsal lefelé áll chip szemzés - a szemzőhajtás csúcsával felfelé áll T szemzés chip szemzés
T szemzés (balra): Csak kis, vékony farész a szempajzsban, vagy a farész kipattintva (őszibarack, rózsa) Chip szemzés (jobbra): Nagyobb farész, szinte párhuzamos oldalak a szempajzsnál, a farész - általában fehér legyen egyforma széles (azaz a kambiális részek illeszkedjenek) Oltásmódok és használatuk
Szemzések szempajzsai A szemzőhajtás fejjel lefelé áll. A vágást a levélnyél alól fél centivel kezdjük - a kés pengéjének a tövétől a penge hegye felé haladva - és a rügy fölött másfél-két centivel fejezzük be, majd a hüvelykujj körmével megtámasztva leszakítjuk a szemzőhajtásról T szemzés Chip szemzés A szemzőhajtás a csúcsával felfelé áll. A vágást a rügy fölött másfél-két centivel kezdjük - a kés pengéjének a tövétől a penge hegye felé haladva - és a levélnyélcsonk alatt 3-5 mm-re fejezzük be,egy befelé-lefelé irányuló ék vágással
Chip szemzés A szemzések megeredtek, elindult a rügyfakadás T szemzés Ősszel Tavasszal
A tavaszi szemremetszés helye A tavaszi szemremetszés helye Nyári alvószemzés jól összeforrt szemzései ősszel, balra T szemzés, jobbra chip szemzés.
Nyári alvószemzésnél tavasszal szemre metszünk. A tavaszi hajtószemzésnél az alanyból nyár közepéig biztosító csapot hagyunk A fagyérzékeny növényeket fagytűrő alanyra kell oltani (Diospyros kaki koronába szemezve D. lotus alanyra)
T szemzés szemre metszés után chip szemzés ablakos szemzés, szemre metszés előtt Szelídgesztenye átoltása chip szemzéssel Koronába oltás (cseresznye) T szemzéssel
Köszönöm a figyelmet, jó időt, sok szerencsét (és nagy türelmet) az oltásokhoz