A babahordozás rövid és hosszú távú előnyei a kötődő nevelés tükrében

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Védőnő Szak A babahordozás rövid és hosszú távú előnyei a kötődő nevelés tükrében Konzulens: Simon Nóra gyakorlati oktató Készítette: Kiss Enikő Virág IV. évfolyam, védőnő szakirány 2014.

Egy újszülött vallomása Amíg benned éltem, Bölcsőm volt a tested, Befelé figyelve Kívánságom lested. Mikor megszülettem, Bár szemedet láttam, Bevallom most már, Kicsit visszavágytam. Ám te megnyugtatón Karjaidba vettél, Felkínálva emlőd, Csendben megetettél. Meleg tenyerével Simogatja bőröm, Ha elszenderednék, Most ő lenne őröm. Megpihen a test, és Ünnepel a lélek, Gondolatban anya Festett ilyen képet. Békés biztonságban Indul földi létem, Hálásan köszönöm Csendes születésem. M. Ambrus Kinga verse (részletek)

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 1 1.1. Kutatás célkitűzései... 2 1.2. Hipotéziseink... 2 2. A kötődés fogalma... 3 2.1. A kötődés motívumai... 3 2.2. A kötődés célja és funkciói... 3 2.3. A kötődéssel kapcsolatos kutatások... 4 3. A kötődő nevelésről... 5 3.1. A kötődés megalapozása... 5 3.1.1. Kötődés a magzati korban... 5 3.1.2. Szülés és születés... 7 3.1.2.1. Az,,aranyóra... 7 3.1.3. Kötődés a gyermekágyas időszakban... 8 3.1.3.1. A rooming-in rendszere... 8 3.1.3.2. Problémák és komplikációk a szülésnél... 8 3.1.3.3. A kenguru módszerről és annak előnyeiről... 9 3.2. A kötődő nevelés eszközei... 9 3.2.1. Az igény szerinti szoptatás... 9 3.2.1.1. A kizárólagos szoptatás fontossága... 9 3.2.1.2. A szoptatás előnyei... 10 3.2.1.3. A nem táplálkozásra irányuló szopás kedvező hatásai... 10 3.2.1.4. Kötődés és közelség cumisüvegből táplálás esetén... 10 3.2.2. Együtt alvás a gyermekkel... 11 3.2.2.1. Az együtt alvás előnyei... 11 3.2.2.2. Az együtt alvás hátrányai... 12 3.2.2.3. Az együtt alvással kapcsolatos félelmek... 12 3.2.3. A gyermek hordozása hordozóeszköz segítségével... 12 4. A babahordozásról... 13 4.1. A babakocsi történetéről... 13

4.2. A babahordozásról kialakult tévhitek megcáfolása... 13 4.3. Hordozásra született... 16 4.3.1. A sírás... 16 4.3.2. Moro reflex (átkaroló reflex)... 17 4.3.3. Fogó reflex... 17 4.3.4. Ha felemeljük a csecsemőt, automatikusan felveszi a hordozott pózt... 17 4.3.5. Az anyatej összetétele... 18 4.4. A csecsemő csontrendszere... 18 4.4.1. Az újszülött gerince... 18 4.4.2. Az újszülött csípője... 18 4.5. A helyes hordozásról... 19 4.5.1. Az elöl- és háton hordozás... 19 4.5.2. A szoros kötés fontossága... 19 4.5.3. A helyes terpesztartás fontossága... 19 4.5.4. A csípő dysplasia megelőzése és kezelése... 20 4.5.5. A függőleges hordozás fontossága, előnyei... 20 4.5.6. A hordozás hatása a női szervezetre... 21 4.6. A kifelé hordozásról... 21 4.6.1. A kenguru, mint hordozóeszköz... 22 4.7. A babahordozás előnyei... 23 4.7.1. A csecsemő fejlődése... 23 4.7.2. Kevesebbet sír a hordozott gyermek... 23 4.7.3. Szocializáció... 23 4.7.4. Praktikus... 23 4.7.5. Biztonságos kötődés... 24 4.7.6. Hormonális hatások... 24 4.7.7. A hordozás terápiás és prevenciós lehetőségei... 24 5. A kötődő nevelés hosszú távú előnyei... 25 5.1. A kötődő nevelés előnyei... 25 5.2. Gyermekkori kötődési minták kivetülése a felnőtt korra... 26 5.2.1. Biztonságos kötődésű gyermekek... 26

5.2.2. Ambivalens kötődésű gyermekek... 26 5.2.3. Elkerülő kötődésű gyermekek... 26 5.2.4. Dezorganizált kötődésű gyermekek... 27 5.2.5. Végleges- e a gyermekkori kötődési minta?... 27 6. Anyag és módszer... 29 7. Az eredmények értékelése... 30 8. Összegzés... 45 9. Az eredmények felhasználhatósága a védőnői gyakorlatban... 48 Irodalomjegyzék... 50 Mellékletek... 53

1. Bevezetés Valószínűleg már várandósság alatt, esetleg még korábban kezdenek gyűlni a kérdések a szülők fejében arról, hogy milyen nevelési irányelvek alapján gondoskodjanak majd gyermekükről. Egy újszülött intenzív gondoskodásra szorul, mégis elég hamar az elvárások tengerében találja magát az anya és gyermeke is. Átalussza-e már az éjszakát, mennyit eszik, mennyit hízik, mennyi időt van mellen, elkényeztetem-e, ha hordozom vagy, ha sokat van velem? A számos kérdés és elvárás által, érezni lehet a nyomást, hogy a szülőknek meg kellene felelni egy kialakított képnek, társadalmi elvárásnak, ami többször előfordul, hogy nem sikerül. Ebben az időszakban kezdődnek a bizonytalanságok, mert a csecsemőknek nem kívánságuk a testközelség fenntartása, éjjeli és nappali gondoskodás, az igény szerinti szoptatás létrejötte, hanem szükséglet. A testük, egészében vett lényük, jelzéseik mind azt mutatják, hogy számukra ott van a biztonság és az élet, ahol a gondozó is. Hiszen ha megnézünk egy kis csecsemőt; fogóreflexe élénk, gerince C- alakú, hátára fektetve felhúzza lábait, és még számos jel mutat arra, hogy hordozásra született. (www.noiportal.hu) A kötődő nevelés természetes segítői, eszközei lehetnek tehát; az igény szerinti szoptatás, a babahordozás és az együtt alvás. Ezek csak eszközök, de nélkülük is lehet biztonságosan kötődő egy gyermek, ha megfelelően gondoskodnak róla, biztonságot nyújtanak számára, felismerik jelzéseit és ez által adekvátan kielégítik az igényeit. Ezek szerint, az anya és gyermeke kapcsolatát nem az együttlét ideje, hanem e kapcsolat minősége határozza meg. Minőségi együttlétet jelent, a közvetlen testi kontaktus, a szabad exploráció biztosítása, valamint az a nehezen körülírható, mégis a legtöbb ember számára világos jelenség, amit Ainsworth úgy fejezett ki, hogy az együtt lét kölcsönös gyönyörűsége. (Ranschburg, 1998.) Az emberek valamennyi későbbi kötődése a korai újszülött gondozó kapcsolaton alapszik, ennek mintájára formálódik. Az ekkor bevésődött 1

tapasztalatok alakítják a felnőttkori elvárásaikat, viselkedésüket, kapcsolataikat, és alapvetően befolyásolják saját gyermekeikhez való viszonyukat. (Nyitrai, 2011.) 1.1. Kutatás célkitűzései Kutatni szeretnénk, hogy az emberekben, milyen tévhitek élnek a babahordozással kapcsolatosan. Kutatni kívánjuk, hogy a védőnők hogyan viszonyulnak a babahordozás témaköréhez. Kutatni szeretnénk, hogy azok, akik gyakrabban hordoznak, milyen tevékenységeket végeznek a mindennapjaikban, hogyan táplálják gyermeküket, hol alszik gyermekük, és hogy hogyan nyugtatják meg őket. Kutatni kívánjuk, hogy azok, akik hordozási tanácsadáson vettek részt, milyen előnyökben részesülnek azokkal szemben, akik nem fordultak szakemberhez. 1.2. Hipotéziseink Feltételezzük, hogy azok körében, akik nem hordoznak, sok tévhit él a babahordozással kapcsolatosan. Feltételezzük, hogy azok, akik hordoznak és voltak hordozási tanácsadáson, kevesebb nehézségük akad a hordozás során. Feltételezzük, hogy azok, akik hordoznak, több,,alternatív tevékenységet építenek be a mindennapjaikba. Feltételezzük, hogy a babakocsit és babahordozó eszközt használók között eltérőek a gyermek megnyugtatására alkalmazott módszerek. Feltételezzük, hogy azok között, akik hordoznak, nagyobb arányban fordul elő az igény szerinti szoptatás. Feltételezzük, hogy a védőnők nagy arányban támogatják a babahordozás lehetőségét. 2

2. A kötődés fogalma A legtöbb ember a kötődést más szóval ragaszkodásnak, szeretetnek, szoros érzelmi kapcsolatnak említi. A Magyar Értelmező Kéziszótár (1992) megfogalmazása szerint,,,az a folyamat, tény, illetve állapot, hogy valami kötődik, kapcsolódik valamihez; kötődik valakihez; érzelmi kapcsolat fűzi hozzá. Bowlby szerint a kötődés a közelség keresése és fenntartása egy másik személlyel, és így jelenlétében nagyobb biztonság érzése. 2.1. A kötődés motívumai A kötődés szoros érzelmi kapcsolatot jelent, amelyet viszont számos motívum hozhat létre és tarthat fent. Ezek közül a legfontosabbak a szeretet, a bizalom és a ragaszkodás. Ezek hiányában felbomolhat a kötődés. 2.2. A kötődés célja és funkciói: A kötődés célja az éretlen és tapasztalatlan utódot a biztonságot nyújtó szülő közelében tartani. A kötődés egy jól fejlett szabályozórendszer, melynek működése a gyermek mozgékonyságának növekedésével párhuzamosan válik hangsúlyossá. A már mászni tudó gyermeket két egymásnak ellentmondó erő vezérli: a kíváncsiság, felfedezni a világot, megtapasztalni és megérteni mindent, illetve ezzel szemben a közelség keresése, a biztonságra törekvés. A kötődési rendszer e két erő között próbál egyensúlyt teremteni. (Büki, 2010.; Cole, 2002.) Legfőbb feladata a proszocialitás, vagyis a másik fél segítése. Ebben a folyamatban a támasz és a védelem fontos összetevők. A védelem biztonságérzetet nyújt a kötődő felek számára, a támasz pedig azt jelenti, hogy a kötődő személyek minden esetben számíthatnak egymásra. Fontos feltétele a kötődésnek a védelem és a támasz kölcsönösségének megléte. Ha a másik fél tartós kihasználása egyoldalúvá válik, akkor a kötődő felek között súlyos konfliktusok alakulhatnak ki, amelyek a kötődés fellazulását, felbomlását idézhetik elő. Másik fő funkciója a szocializáció, amely a kötődő személyek közötti szociális kölcsönhatások következménye. (Zsolnai, 2001.) 3

2.3. A kötődéssel kapcsolatos kutatások,, A korai anya-gyermek kapcsolat magyarázatára számos elmélet látott napvilágot. Az ötvenes évekig a tanuláselmélet kereteiben próbálták magyarázni, és azt gondolták, hogy maga a kapcsolat másodlagos, a szükségleteinket éhség, szomjúság -, illetve az azok kielégítése utáni elégedettségérzetet kapcsoljuk össze (társítjuk) az azt kielégítő személlyel, így megszeretjük azt, aki kielégíti a szükségleteinket. Ám ez a megközelítés hamar megcáfolódott. A szeparáció hatásainak tanulmányozása során nyert adatokból kiderült, hogy ez a kapcsolat a táplálásnál sokkal összetettebb jelenséget takar. 1 Az utóbbi állítást támasztja alá a Harlow-féle híres majomkísérletek és Mary Ainsworth kutatásai is. Harry Harlow rhesus majmokkal végzett kísérleteinek eredményei igazolják, hogy az érintkezés, a ringatás és az általa nyújtott biztonság rendkívül fontos a csecsemő anyjához való kötődésének kialakulásában. Vizsgálatai tehát bizonyítják, hogy az elmélet, miszerint az emberek azokhoz kötődnek, akik táplálékigényüket kielégítik, hamis. (Cole, 2002.) Ainsworth kutatásai alapján, következetes, és világosan megkülönböztethető mintái vannak annak, ahogy az anyák és gyerekeik hogyan viszonyulnak egymáshoz az élet második és harmadik évében. Kidolgozott egy eljárást az anyagyerek kapcsolat biztonságosságának mérésére, amelyet idegen helyzetnek nevezett el. (Cole, 2002.) A kutatásai alapján különböző kötődési mintázatok különíthetők el, melyeket a 3. melléklet tartalmaz. 1 Nyitrai Erika: Az érintés hatalma, Kulcslyuk Kiadó, Budapest, 2011. p. 105 4

3. A kötődő nevelésről A kötődő nevelés nem egy pontosan meghatározható fogalom, ugyanis minden gyermek kötődik valamilyen szinten gondozójához, és a gondozó is gyermekéhez. A kötődő nevelésnél a kötődés minősége, a gondozó hozzáállása a mérvadó. Más néven,,válaszkész nevelésnek is nevezhetjük, ami azt jelenti, hogy a gyermek igényei szerint és lehetőleg azonnal reagál a szülő a gyermek jelzéseire. Az igény szerinti szoptatás, a hordozás és az együtt alvás csupán eszközei a kötődő nevelésnek. Ezek nagyban segítenek megteremteni az összhangot, de nem elengedhetetlen feltételek, vagyis az eszköz nem azonos a céllal vagy a nevelési móddal. Nem lesz tehát feltétlenül bizonytalanul kötődő gyermeke annak az anyának sem, akinél valami miatt nem tudott létrejönni az igény szerinti szoptatás vagy épp nem egy ágyban alszik a gyermekével. A fontos az, hogy a szülő elérhető legyen fizikai és lelki értelemben egyaránt és vegye komolyan a gyermeke jelzéseit. A kötődő neveléshez az is hozzátartozik, hogy nem elkényeztetésről van szó, mivel nem az a cél, hogy az anya folyamatosan kiszolgálja gyermekét, hanem az, hogy természetes szükségleteit kielégítse, de azokat a dolgokat, amiket a gyermek már önállóan meg tud csinálni, azokat már nem csinálja meg helyette. (www.noiportal.hu) 3.1. A kötődés megalapozása 3.1.1. Kötődés a magzati korban Ha feltennénk azt a kérdést, hogy mikor is kezdődik meg a kötődés anya és gyermeke között, legtöbben talán a születés utáni időszakra gondolnának. Több kutatás is bizonyítja azonban, hogy számos tényező is hatással van a magzatra biológiailag, szellemileg és lelkileg is, tehát feltételezhetjük azt is, hogy a kötődés, ha csak tudat alatt is, de már a fogantatás pillanatától elkezdődik. A prenatális kötődés részét képezik az anya fejlődő magzata irányában mutatott érzései, mint például a szeretet-elutasítás, közelség-távolság és a 5

viselkedésben megjelenő összetevők. Utóbbiak lehetnek a magzat egészséges fejlődésével, megóvásával összefüggésben álló anyai magatartásformák vagy a várandósság alatti életmód. Az anyai és apai kötődés intenzitása a születendő gyermek felé a magzatmozgás megjelenésével folyamatosan erősödik. A kötődést az anya és a környezet oldaláról sok más tényező is befolyásolhatja. Így a várandósság alatti stressz, hormonális eltérések, immunzavarok, különféle fertőzések és környezeti befolyások vagy a túl magas és folyamatosan fennálló anyai szorongás negatív hatást gyakorolhatnak a prenatális kötődés alakulására, sőt a magzat fejlődésére is. Léteznek kutatások, melyek kapcsolatot találtak a prenatális stressz, depresszió és a koraszülés, alacsony születési súly, újszülöttkori fokozott nyugtalanság, valamint a posztpartum depresszió között. Éppen ezért fontos, hogy a várandósság, a szülésre és az újszülött érkezésére történő felkészülés optimális feltételek között valósuljon meg, melyben jelentős figyelmet kell, hogy kapjon a várandós kismamák testi és lelki egészségének elősegítése és fenntartása. Ebben a folyamatban a környezet támogatásának, azon belül is a partneri vagy házastársi támasznak a szerepe bizonyított. Ezen tények alapján a születés előtti életidő egyedülálló megelőzési lehetőség a fizikai, lelki és szellemi zavaroknak. (Hidasi-Raffai-Vollner, 2002.; www.kangaegyesulet.hu) Az érintés a legkorábban használt kommunikációs eszközeink egyike. A haptonómia (a kapcsolat és meghallgatás művészete) szerint, a hasfal érintésén keresztül, négy hónapos korától lehet kapcsolatot létesíteni a magzattal. Ezáltal olyan kölcsönös kapcsolatot alakíthatnak ki egymással anya és magzata, melyben a gyermek affektív megerősítést kap szüleitől. Biztonságérzet, gyengédség, bizalom, elfogadottság, elismertség érzései alapozódhatnak meg ebben az időszakban. Vizsgálatok támasztják alá, hogy a haptonómiás kontaktusban részesült magzatok, csecsemőként jobb testtartás tónussal bírnak, nyugodtabbak, ha sírnak arra jó okuk van és kedvelik az emberi kontaktusokat, szemben ilyen élményekben nem részesülő társaikkal. (Nyitrai, 2011.) 6

3.1.2. Szülés és születés Az élet összes nagy változása közül a megszületés a legradikálisabb. Születés előtt a magzat folyamatos oxigén és tápanyag ellátást kap a köldökzsinóron keresztül és a magzatvíz nedves, meleg környezetet biztosít. Ezzel szemben a megszülető újszülöttet körülvevő környezet száraz és hideg. A táplálék ezentúl csak megszakításokkal érkezik és az újszülöttnek meg kell érte dolgoznia.,,a születéssel együtt járó társas és viselkedéses változások sem kisebbek, mint a biológiaiak, így az emberi fejlődés első fő bio-szocio-pszichológiai átmenetét képezi. Az újszülött először találkozik más emberi lényekkel közvetlenül és a szülők először vethetnek pillantást gyermekükre. Az újszülöttek és a szülők a születés pillanatától társas kapcsolatok építésébe kezdenek. 2 3.1.2.1. Az,,aranyóra A csecsemő fejlődésének és bizalmának az alapja a szülei és közte erősödő szeretet és ragaszkodás. A születés után arra a kötődésre lehet alapozni, mely már a várandósság során kialakult. Anya és gyermeke egymás szemébe néznek, élvezik egymás intenzív közelségét, a testkontaktust. Ha jelen van az apa is, nyilvánvalóan ő is részt vehet ebben a kapcsolatteremtésben. A szülést követően a bőr-bőr kontaktust megtapasztaló csecsemők nyugodtabban és hosszabban alszanak, kevesebbet sírnak, ébren töltött idejükben szopnak, hőszabályozásuk jobb, szívverésük és vérnyomásuk stabilabb, alvásébrenlét ciklusuk érettebb, mentális és fizikai érettséget mérő skálákon jobb eredményeket érnek el, mint azok a társaik, akik nélkülözik anyjuk melegét. (Nyitrai, 2011.) Emellett azok az anyák, akik szülés után a még meztelen újszülöttjükkel egy órás szoros fizikai kontaktust alakíthattak ki, jellemzően másként bántak velük, mint a 24 órás időtartamra gyermeküktől elválasztott anyák. Másképpen nyúltak a csecsemőhöz, kevesebb félelmi és bizonytalansági reakciót mutattak, melegebben és odaadóbban tudtak gondozni, anyai gondozó magatartásuk elmélyültebb és tartósabb volt. Ez a magatartás a követéses vizsgálatok szerint egy év múltán is 2 Michael Cole Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest, 2002. p. 124 7

megtartotta minőségi sajátosságait, sőt 2 év múlva is megnyilvánult abban, hogy az anyák másként beszéltek gyermekükkel. Beszédgyakoriság, más hangszín és több testi érintéssel társuló szóbeli megnyilvánulás jellemezte beszédüket, és ez a kisded beszédének gyors fejlődésében is lemérhető volt. (Bagdy, 2004.) 3.1.3. Kötődés a gyermekágyas időszakban A gyermekágyas időszakban is szorosabbá válhat a kötődés anya és gyermeke között. Vitathatatlan, hogy a legjobb helyzetben azok a csecsemők vannak, akik komplikáció nélkül jöttek a világra, ez azonban nem garancia semmire, mivel még ezután is romolhat a kapcsolat, vagy éppen sokat lehet javítani a kedvezőtlen kezdés után is. A rooming-in rendszer bevezetése és a WHO és az UNICEF által kezdeményezett és ajánlott Bababarát Kórház kezdeményezés is hozzájárult ahhoz, hogy az anya minél többet lehessen újszülöttjével, nagyobb lehetőséget nyújt a szoptatás megkezdéséhez és a gyakori gondoskodáshoz. (Berkő, 2006.) 3.1.3.1. A rooming-in rendszere A rooming-in azt jelenti, hogy az anya és gyermeke a nap 24 órájában ugyanabban a szobában vannak elhelyezve, ahelyett, hogy az újszülöttek egy központi csecsemőrészlegen lennének és csak időközönként vinnék ki az anyához. A rooming-in rendszer számos kedvező hatását a 4. melléklet tartalmazza. 3.1.3.2. Problémák és komplikációk a szülésnél Annak ellenére, hogy valamilyen komplikáció miatt az anya és gyermeke hosszabb ideig nem lehetnek együtt, még nem jelenti azt, hogy nem alakulhat ki közöttük kötődés. Császármetszés esetén például, amíg az anya nem áll készen gyermeke gondozására, az apa veheti át szerepét, hogy az egészséges újszülött mindenképpen részesüljön testi kontaktusban és gondoskodásban. (Büki, 2010.) Koraszülöttek esetén hasznos megoldás lehet az úgynevezett kenguru módszer, mely jelentőségét a következő alfejezetben fejtem ki. 8

3.1.3.3. A kenguru módszerről és annak előnyeiről A koraszülöttek ellátásában különösen fontos, hogy amint állapotuk engedi, rövid időre kivegyék az inkubátorból, hogy megtapasztalhassa szülei testmelegét. Egyre több perinatális intenzív centrumban (PIC) alkalmazzák a kenguru módszert. A módszernek az a lényege, hogy a szülő meztelen mellkasára helyezik a koraszülöttet és egy hordozókendőhöz hasonlító anyaggal anyja vagy apja testére erősítik. A clevelandi egyetem vizsgálata szerint azoknál a koraszülötteknél, akiknél alkalmazták a kenguru módszert, kevesebbet sírtak, gyorsabban gyarapodtak és rövidebb volt a kórházi tartózkodásuk. A szülő testhőmérséklete akár több fokkal is megemelkedhet azon a helyen, ahol a gyermekkel érintkezik, így képes a koraszülött testhőmérsékletének szabályozására is. (Büki, 2010.) 3.2. A kötődő nevelés eszközei 3.2.1 Az igény szerinti szoptatás Az anyának a várandósság hónapjaiban folyamatosan erősödött születendő gyermekéhez fűződő kapcsolata. A szülés után az újszülötthöz való belső kötődés új, intenzív szakasza kezdődik. Egymás megismerésében fontos szerepet játszik a csecsemő szoptatása. Mindez csodálatos lehetőség a várandósság alatt érzett közelség és bizalom új formában, új módon történő folytatására. Egyidejűleg erősíti az anya-gyermek kapcsolatot és biztos alapokra helyezi a gyermek egészségét. Az anya közérzetére is pozitívan hat a szoptatás, mivel nyugodtabbá válik és biztosítja a méh összehúzódását. (Guóth-Bumberger Hormann, 2003.) 3.2.1.1. A kizárólagos szoptatás fontossága A Gyermekorvosok Amerikai Akadémiája és a Magyar Gyermekorvosok Szakmai Kollégiuma is azt javasolja, hogy a gyermekeket az első hat hónapban kizárólag szoptassák, majd kiegészítő táplálék adása mellett folytassák a szoptatást legalább az első életév végéig, azután pedig addig, ameddig az anya 9

és a gyermeke igényli. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legalább két év szoptatást javasol, éljenek a gyermekek a világ bármely táján. (Guóth-Bumberger Hormann, 2003.; Az WHO/UNICEF Közös Állásfoglalása, 1992.),,Kizárólagosan anyatejes csecsemő, kizárólagos szoptatás: A csecsemő anyatejet- beleértve a saját anya lefejt tejét és az idegen női tejetkap. Ez a definíció megengedi a vitaminok, ásványi anyagok és gyógyszerek csepp és szirup formában történő adását, és az ORS-t (orális rehidráló folyadék), de ezen kívül semmi mást. 3 3.2.1.2. A szoptatás előnyei A szoptatás nem csak a csecsemő táplálására szolgál, igen nagy jelentőségű az anya, az egész család és a társadalom számára is. Az anyatej védőanyagai révén szerepet játszik a betegségek megelőzésében, továbbá szoros összefüggés van a fogamzó képesség és szoptatás között. A szoptatás az egyetlen mód, amely ideális táplálékot biztosít a csecsemő egészséges növekedéséhez, fejlődéséhez. (Az WHO/UNICEF Közös Állásfoglalása, 1992.) A szoptatás további számos előnyei az 5. mellékletben találhatók. 3.2.1.3. A nem táplálkozásra irányuló szopás kedvező hatásai A csecsemő ijedtség, fáradtság, kapcsolatigény, fájdalom esetén ugyanúgy szopni kíván, mint amikor valójában éhes. A nem táplálkozásra irányuló szoptatásnak több kedvező hatása van. Alul fejlett csecsemők esetén megrövidíti a kórházi tartózkodás idejét és növekedésüket serkenti anélkül, hogy emelnék a kalória bevitelt. Az anyatej összetételénél fogva és maga a szopás aktusa is fájdalomcsillapító, altató és nyugtató hatású. 3.2.1.4. Kötődés és közelség cumisüvegből táplálás esetén A szoptatás egyértelműen a legjobb és legegyszerűbb táplálási módja egy csecsemőnek. Előfordulnak olyan esetek azonban, hogy nem lehetséges a szoptatás 3 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja Az egészséges csecsemő (0-12 hónapos) táplálásáról, Egészségügyi Közlöny, 2010. évi protokoll, p. 15278 10

kivitelezése. Van, hogy az anya dönt a mesterséges táplálás mellett. A cumisüveges táplálás mellet is megtalálhatóak a lehetőségek a szoros kötődésre, vagyis tudatosan kell odafigyelnie a szülőnek, hogy a csecsemőt elegendő bőr stimuláció érje. A táplálás módjának kisebb a fontossága, mint annak, hogy az anya hogyan viselkedik etetés közben. Hideg távolságtartással is lehet szoptatni, és cumisüveggel táplálva is lehet meleg, érintésekkel teli kapcsolatban maradni a csecsemővel. (Nyitrai, 2011.) A szoptatás mintájára lehet cumisüvegből is etetni, az ehhez tartozó gyakorlati útmutatót a 6. melléklet tartalmazza. 3.2.2. Együtt alvás a gyermekkel,, Akárhol van az a hely, ahol mindhárman (az anya, az apa és a kisbaba) jól alszanak, és akármi legyen is az, amitől mindhárman jól érzik magukat mindenképpen ez a legjobb alvási mód a család számára. 4 Az együtt alvás, vagy más néven közös alvás, más és más rendszert jelenthet minden egyes családban. Az egyik lehetőség, hogy a gyermek a szülőkkel alszik egy ágyban, a másik pedig, hogy a szülői ágyhoz erősítik a kiságyat, mint egy oldalkocsit. Ha már nagyobb a gyermek, az is megoldható, hogy egy matracot helyeznek az ágy mellé. Sok családban egymást váltja ez a három fajta elrendezés. 3.2.2.1. Az együtt alvás előnyei Az együtt alvás egyik leghasznosabb előnye, hogy a gyermek jobban alszik, mivel biztonságban érzi magát, megnyugtatja szülei közelsége. Abban az esetben, ha a csecsemő szopni szeretne, hamarabb hozzájut az anyatejhez, mintha külön ágyban aludna. Szoptatás alatt rögtön visszaalhat az anya (ezt segíti a prolaktin nyugtató hatása), így pihentebben ébred és megértőbb, gondoskodóbb lesz. Az egész család nyugodtabb lesz ez által. Ezeken kívül, mivel az éjszakai testkontaktus hatalmas mennyiségű ingert, plusz érintést ad a gyermeknek, segíti fizikai, érzelmi és intellektuális fejlődését is. Ha a család a közös alvást választja, az apa is közelebb kerülhet gyerekéhez. (Sears, 2006.) 4 Dr. William Sears: Éjszakai gondoskodás, Sanoma Budapest Kiadó, Budapest, 2006. p. 23 11

3.2.2.2. Az együtt alvás hátrányai Az együttalvás elkötelezettséget, nyitottságot kíván, és azt, hogy hajlandók legyenek a szülők új alvási szokásokat kialakítani. Attól is tarthatnak, hogy szexuális életük kárát látja, ha a csecsemő is velük alszik. Kutatások szerint azonban a gyermek bárhol is alszik, nem befolyásolja azt a tényt, hogy a születése megnehezíti a házaséletet. (www.lll.hu) 3.2.2.3. Az együtt alvással kapcsolatos félelmek Több szülő attól fél, hogy agyon nyomja gyermekét az éjszaka folyamán vagy, hogy nagyobb az esélye a bölcsőhalálnak. Ezek a félelmek alaptalanok mindaddig, amíg egyik szülő sem dohányzik a lakásban, vagy nem alszik annyira mélyen valamilyen gyógyszer vagy súlyos kimerültség hatására, hogy ösztönös ébersége csökkenjen. Egy tudományos kutatás keretei között az anyákról és csecsemőikről készült tanulmány során a 800 órás videofelvétel kimutatta, hogy a szülők még alvás közben is tudatában vannak a csecsemő közeli jelenlétének. Egyetlen anya sem feküdt rá a gyermekére, bármilyen közel voltak is egymáshoz. Ha azonban mégis valami probléma történne, még az újszülöttek is küzdenek és sírnak, ha valami megakadályozza a légzésüket. (www.femina.hu),,a csecsemők 15 percenként egy 0,3 másodpercig tartó 300 Hz magasságú hangot adnak ki alvás közben, ami a komfortérzetüket jelzi. Ha ezt valamiért elmulasztják, az anya felébred, anélkül, hogy tudná miért. 5 3.2.3. A gyermek hordozása hordozóeszköz segítségével Babahordozás alatt azt értem, hogy valamilyen hordozóeszközt használva szorosan egymáshoz simul a gyermek és a hordozó személy. Ezt a témát a következő, 4. fejezetben fejtem ki részletesen. 5 Nyitrai Erika: Az érintés hatalma, Kulcslyuk Kiadó, Budapest, 2011. p. 95 12

4. A babahordozásról A csecsemők veleszületett igénye a folyamatos fizikai kontaktus, kilenc hónapig az anya méhében minden oldalról körülölelve élte mindennapjait. Hallja édesanyja hangját, érzi a mozgását, szívének dobogását, folyamatosan kapja az oxigént és a táplálékot. Születés után is ugyan ezek az érzések nyújtanak biztonságot neki. A hordozás is egy lehetőség arra, hogy megkapja ezt az érzést. (www.edesterhem.blogspot.hu) 4.1. A babakocsi történetéről Az első babakocsit egy angol kertészmérnök készítette 1730-ban, de Viktória királynő hozta divatba, a 19. században. Akkoriban a felsőbb osztályokban a távolságtartó gyermeknevelési modell volt az elfogadott. A tehetős családoknál a társadalmi státuszt jelezte, hogy alkalmazottak nevelik a gyermekeket. Így a városokban egyre több utcán megjelentek a babakocsikat toló dadák, ami a jómód irigyelt jelévé vált. A gyermeküket hordozó anyák képe a szegénységgel azonosult. Szociológiai alaptétel, hogy a felsőbb osztályok szokásai vonzóak az egész társadalom számára, azokat másolják, azok válnak divattá. Napjainkban a babakocsi már nem divat, hanem norma. A szegényebbek számára is az egyetlen lehetséges megoldás arra, hogyan lehet a gyermekkel közlekedni. A legtöbb helyen megnézik az utcán gyermekét hordozó szülőt. (www.okobaba.hu) Ez azonban nem minden országban van így, mivel az emberiség 2/3-a ma is hordoz, Európában is csak az ipari társadalom kialakulásával merült feledésbe ez a szokás. (Nyitrai, 2011.) 4.2. A babahordozásról kialakult tévhitek megcáfolása Azokban a társadalmakban, ahol a legtöbb szülő nem hordozza gyermekét, több tévhit is felmerülhet az emberekben, a babahordozással kapcsolatosan. 13

,,Elfogod kényeztetni! Amikor az anya gyermeke jelzéseire reagál, a közelség, a védelem és a biztonság iránti elemi igényeit elégíti ki. Ha addig biztosítja a szülő ezt a testkontaktust, amíg a gyermek igényli, pontosan a magabiztosságot és az önállóságot adja meg neki, hiszen tudja, hogy számíthat a gondozójára és bármikor visszatérhet, így ezzel a biztonságérzettel fedezi fel a világot maga körül. Elkényeztetés alatt inkább az érthető, amikor a szülő a gyermeke helyett tesz meg olyat, amire már önállóan is képes lenne. (Guóth-Bumberger Hormann, 2003.),,Sosem fog megtanulni járni! A tapasztalat éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítja. A hordozott gyermekeknél gyakori, hogy hamarabb tartják meg a fejüket, hamarabb kezdenek el kúszni, mászni, felállni és járni. Persze ez nem mindegyikükre igaz, mivel minden gyermeknek különböző a fejlődési ritmusa. A gyors fejlődés oka, hogy a hordozás közben olyan ingerek érik a csecsemőt, amelyek fejlesztik az egyensúlyérzékét, mozgáskoordinációját és erősítik az izmaikat is.,,nem árt a gerincének? Németországban kutatást is végeztek ezzel kapcsolatban és semmilyen összefüggést nem találtak a hordozás és az előforduló gerinc rendellenességek közt. A jól megkötött kendő csigolyáról csigolyára alátámasztja a csecsemő gerincét, megfelelően eloszlatja a súlyát, ami a méhen belüli "súlytalan" állapothoz hasonlítható.,,kap levegőt a kendőben? Kap levegőt, ha a hordozóeszköz rendeltetésszerűen, helyesen van használva és nem zárja el a légutakat, vagyis legyen szabadon az orr- és a szájnyílás is, mivel a csecsemők csak orron keresztül lélegeznek még. Abban az esetben jelenthet veszélyt a hordozás, ha vízszintesen van a csecsemő a hordozóeszközben, mivel az több szempontból is egészségtelen. A csípőfejlődés és a gerinc szempontjából is 14

káros lehet, ezen kívül a csecsemő összegörnyed és a feje túlságosan a mellkasához szorul, ezzel elzárhatja a levegő szabad áramlását. 1. kép: A helytelen hordozás egyik formája (www.angelreyesblog.com),,mekkora kötöttség ez neked! Borzasztó lehet!" Éppen ellenkezőleg. A hordozás szabadságot adhat a szülőnek, mivel közben szabad a két keze, könnyedén elvégezheti pl.: a házimunkát, vigyázhat közben a nagyobbik testvérre, könnyebben lépcsőzik és száll fel a tömegközlekedési eszközökre.,,tönkreteszi a gerincedet, térdedet, ha ekkora gyereket cipelsz Megfelelő hordozási technika esetén és megfelelő hordozóeszközzel nem fordulhat elő. Elöl hordozás esetén akkor lehetséges a hátfájás, ha már túl nagy a gyermek és a szülő a súlynak ellen tart. (www.batyuklan.blogspot.hu, 2013. december) 15

4.3. Hordozásra született A tudomány mai állása szerint az ember az utóbbi öt-hétmillió évben alakult ki, amikor is a fejlődése elvált az emberszabású majmokétól. Mivel az ember kiemelkedően nagy aggyal rendelkezik, arányosan szokatlanul nagy koponyára van szüksége. 21 hónapot kellene emiatt az anyaméhben töltenie a magzatnak, de az emberré válás folyamatában a két lábra állás miatt a nő medencéje beszűkült, emiatt a szülőcsatornán már nem férne át egy érett agyat tartalmazó koponya. A kompromisszumos megoldás a faj fennmaradása érdekében az volt, hogy meglehetősen éretlenül szülessünk világra. (Büki, 2010.; www.batyuklan.blogspot.hu, 2013. október) Az újszülött magatehetetlen, idegrendszere fejletlen, légzésszabályozása instabil, hőmérsékletét sem tudja egyedül szabályozni, tehát intenzív gondoskodásra szorul. Szükségleteivel arányosak reflexei és testi adottságai. Ezek mind arra utalnak, hogy a gyermek valóban hordozásra született. Fogó- és átkaroló reflexe, hátra fektetett pozícióban felhúzott, terpeszben tartott lábai, C formájú gerince, mind egyértelmű jelek. Amikor egyedül hagyják, halálfélelmet érez, és hangosan sírni kezd. Azt, hogy ő nincs életveszélyben, még nem érti, így túlélő ösztöne azt diktálja, hogy sírásával magához hívja a gondozóját, aki felveszi és megvédi őt. (www.valaszkeszszulok.hu) 4.3.1. A sírás A legismertebb és a legtovább fennmaradó reflex a sírás. A csecsemőnek ez az egyetlen kommunikációs eszköze van arra, hogy tudassa gondozóival, ha valamivel nem elégedett vagy nem érzi jól magát. Ha egy újszülöttet magára hagyunk, előbb-utóbb sírni kezd, és ezt mindaddig folytatja, míg karunkba nem vesszük, s adekvátan ki nem elégítjük az igényeit. A hordozott gyermekek kimutathatóan kevesebbet sírnak. Azok, akiket naponta körülbelül két órával hosszabb ideig hordoztak (maximum 4,5 órát), 43 perccel kevesebbet sírtak. A kora esti legnyűgösebb időszakban például 51 perccel sírtak kevesebbet a gyermekek. (Nyitrai, 2011.) 16

4.3.2. Moro reflex (átkaroló reflex) Ez a reflex születéskor is megfigyelhető és legkésőbb 7 hónapos korra el is tűnik. A Moro reflex azt jelenti, hogy amikor a csecsemő úgy hiszi, hogy leesett valahonnan, például, amikor hirtelen hátradöntik, vagy erős hangot hall, karjait szétlöki, hátát homorítja, majd karjait visszahúzza, mintha kapaszkodna valamibe. (Cole,2002.) 4.3.3. Fogó reflex Amikor egy ujj vagy más tárgy megérinti a csecsemő tenyerét, ujjai a tárgy köré záródnak és erősen szorítják azt. Akár a saját súlyát is képes megtartani, majd minden előjel nélkül elengedi a szorítást. A fogó reflex 3-4 hónapos korban szűnik meg. (www.batyuklan.blogspot.hu, 2013. október) 4.3.4. Ha felemeljük a csecsemőt, automatikusan felveszi a hordozott pózt Ezt a bizonyos békaláb-tartást vagy terpesztartást az újszülöttek automatikusan felveszik, ha a magasba emeljük őket. (www.batyuklan.blogspot.hu, 2014. február) 2. kép (www.batyuklan.blogspot.hu) 17

4.3.5. Az anyatej összetétele Az anyatej alacsony zsírtartalmánál fogva gyorsan hasznosul, így más emlősökhöz képest az embercsecsemő gyakori szoptatást igényel, ami azt feltételezi, hogy a csecsemő állandóan az anyja közelében van. (www.antalvali.com) 4.4. A csecsemő csontrendszere 4.4.1. Az újszülött gerince Az újszülött mozgásrendszere lényegesen eltér a felnőttekétől. Az egyik ilyen eltérés a csecsemő gerincénél mutatkozik meg, mivel C alakú görbülete van, ami eltér a később kialakuló S alaktól. Ez a görbület a különböző mozgásformák megtanulásakor alakul át, négy fázison keresztül. 3. kép (www.batyuklan.blogspot.hu) 4.4.2. Az újszülött csípője Az újszülöttek éretlen csípővel születnek meg, vagyis a medencecsontban lévő ízületi vápa még jóval sekélyebb, a combcsont feje pedig kevésbé hajlított, ezért a két csont találkozása, és összekapaszkodása még nem olyan tökéletes, mint a felnőtteknél. Megfelelő hordozás esetén elősegítjük a csípők optimális fejlődését. Ez a megfelelő lábtartás pedig a terpesztartás vagy béka-lábtartás. Ezt a bizonyos tartást az újszülöttek automatikusan felveszik, ha a magasba emeljük őket. (www.batyuklan.blogspot.hu, 2014. február) 18

Megfelelő hordozóeszköz segítségével alátámasztjuk ezt a testtartást. 4. kép (www.batyuklan.blogspot.hu) 4.5. A helyes hordozásról 4.5.1. Az elöl- és háton hordozás Újszülöttet elöl ajánlott hordozni, mivel így a gyermek minden rezdülésére azonnal tud a szülő reagálni. 5-7 kg-ig ajánlott így hordozni, ezután már megterhelheti a gerincet illetve a medence alapot, így a növekvő csecsemőt már háton vagy csípőn érdemes hordozni. Az így hordozott nagyobb gyermekeknél jobb a súlyeloszlás és nyugodtan tud nézelődni is. 4.5.2. A szoros kötés fontossága A hordozóeszköz ölelje körül minden oldalról a gyermeket, fontos, hogy az újszülött feje is meg legyen támasztva. A gyermek hasa simuljon a hordozó hasához vagy hátához, viszont figyelni kell arra is, hogy az újszülött gerincének a C görbülete megmaradjon. A szorosan megkötött gyermekkel hordozója együtt tud mozogni, mivel egymáshoz simulnak. Ez a megkötési mód kényelmes mindkét fél számára. (www.mei-tai.hu) 4.5.3. A helyes terpesztartás fontossága A hordozás során a lábak végig meg vannak támasztva térdhajlattól térdhajlatig, ami mellett a lábszárai szabadon tudnak lógni. A fenekének kicsivel 19

alacsonyabban kell lennie, mint a térdei, amik ha lehetnek, a köldök magasságában legyenek. Ezáltal megelőzhetjük a csípőficamot, és a még porcos csípővápa helyes tartásban érik meg. 5. kép (www.mei-tai.hu) 4.5.4. A csípő dysplasia megelőzése és kezelése A csípőízületnek és tájékának fejlődését nemcsak a helyes testhelyzet támogatja. A szülők hordozáskor, minden lépéssel és fordulással mozgási ingereket továbbítanak a gyereknek a testükhöz közel nyugvó lábára, így csípőízületére is ez kedvező a még porcos képletek fejlődésére nézve, mivel a mozgás serkenti a vérkeringést. Utóbbi különösen fenyegető vagy már fennálló csípő dysplasia esetén érvényes.(www.zoldvakond.org ) 4.5.5. A függőleges hordozás fontossága, előnyei A vízszintesen hordozás nem csak a csecsemő gerincének, csípőjének és koponyájának előnytelen megoldás, de a gyomortartalom visszaáramlása okozhat fertőzést a középfülben. Az emésztőrendszeri reflux betegség gyakori csecsemőknél, mivel a gyomorszájnak még fejlődnie kell, hogy tökéletesen zárjon, tehát a refluxos és bukós csecsemőknek az egyik legjobb gyógymód tüneteik enyhítésére a függőleges hordozás. A babahordozás és ringatás ezen kívül stimulálja a csecsemő teljes egyensúlyszervét és segít a térbeli biztonságérzet megteremtésében. (www.hunbaba.com) 20

4.5.6 A hordozás hatása a női szervezetre A gyermek folytonos felvétele nagyon megterhelő lehet a női gátra. Ez fokozottan igaz a gyermekágyas időszakra. Ekkor nem ajánlott a hosszabb ideig tartó hordozás (akár a kézben tartással, akár hordozóeszközzel való hordozáskor), viszont nem is kell róla lemondania a szülőnek. Néhány tényező betartásával viszont csökkenthető a gátra nehezedő nyomás. Ilyen pl.: intim torna napi végzése, a helyes testtartás figyelembe vétele, emelések kerülése, megfelelő kötési móddal minimálisra csökkentett gáti terhelés. (www.batyuklan.blogspot.hu,2013.november) 4.6. A kifelé hordozásról Az utcán sétálva, láthatunk olyan hordozó anyukákat, apukákat, akiken a különféle hordozóeszközökben a csecsemő elöl, kifelé fordítva lóg. Legtöbb esetben azért fordítják kifelé gyermeküket, mert úgy gondolják, igényli azt, hogy többet lásson a világból, megunta a szülő felé fordított pózt. A szülők jóhiszeműen alkalmazzák a hordozóeszköz használati utasításából, reklámjából, vagy az utcán a többi szülőtől látott megoldást erre a helyzetre, annak ellenére, hogy a kifelé fordítva hordozás káros az egészségre. 6. kép: Kifelé hordozott csecsemő (www.mamami.hu) 21

,,Miért nem ajánlott kifelé fordítva hordozni? Ingertúltengés: a csecsemőnek nincs lehetősége elbújni az ingerek elől, nem tud hozzá bújni a hordozó személyhez. Nem lehetséges a béka-lábtartás, így a csípő nem fejlődhet megfelelően. Nem valósulhat meg a fiziológiailag helyes testhelyzet, így a gyermeknél tartáshibák és hátfájás alakulhat ki. A hordozó személynél váll- és hátfájdalmak alakulhatnak ki. A keskeny, sokszor rosszul párnázott vállpántok csak rontanak a helyzeten. Az ágyékrész fokozott terhelése miatt deformálódás, fiúknál herezúzódás alakulhat ki. Nincs szemkontaktus a baba és a hordozó között, a túlterhelt baba az esti sírással vezeti le a feszültséget. 6 4.6.1. A kenguru, mint hordozóeszköz Fontosnak tartom, hogy említést tegyek a kenguru nevű hordozóeszközről. Úgy gondolom, hogy ez az egyik legnépszerűbb hordozási eszköz, ennek okai talán azok, hogy a reklámokban és a médiában is többször szerepel, a használata egyszerűnek tűnik. Népszerűsége ellenére mégsem a legegészségesebb sem a gyermek, sem a hordozó személy számára. Előnyének mondható, hogy nem igényel bonyolult kötözési módokat, pántjai nem érnek le a földre a megkötés közben, és hogy a csatok segítségével több helyen állítható. Hátrányai viszont, hogy a pántok rosszabb súlyeloszlása miatt sokkal hamarabb válik kényelmetlenné, mint pl.: egy hordozókendő használatánál, csak egy-két féle hordozási pozíció használható, ami nem biztos, hogy minden testalkatú személy számára ideális és a csecsemők általában gyorsan kinövik. Szinte csak kenguruban lehetséges kifelé fordítva hordozni a gyermeket, ezért az arra vonatkozó káros hatások érvényesek itt is. (www.batyuba.hu) 6 http://www.mamami.hu/kifelene/ 22

4.7. A babahordozás előnyei 4.7.1. A csecsemő fejlődése Azok a csecsemők, akiket rendszeresen hordoznak jobban fejlődnek kognitív, érzelmi és motorikus téren is. A gyakori szem- és testkontaktus biztonságérzetet ad, melynek pszicho-szociális jelentősége felmérhetetlen. Az anya mozgása ingerli a bőr-receptorait, továbbá a mozgás- és egyensúlyozó szerveket is. Hordozás közben a csecsemő érzékeli a hordozó személy szívverését, testmelegét, lélegzetvételét valamint hangját. A hordozás finom átmenetet képez a méhen belüli élet után. Az anya testmelege segíti az újszülött még kifejletlen hőháztartását egyensúlyban tartani, ezért nem kell félni attól, hogy a gyermek megfázik. Akár a lázas állapotot is enyhítheti. 4.7.2 Kevesebbet sír a hordozott gyermek Azáltal, hogy a gyermek folyamatosan érzi anyja közelségét nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb. Apró jelzésekkel is tudnak jelezni ha valamire szükségük van, amire a szülő azonnal tud reagálni. 4.7.3. Szocializáció A hordozott csecsemők hamarabb szocializálódnak, mivel közelebb vannak a felnőttekhez, tudják arckifejezéseiket tanulmányozni, a nyelvet gyorsabban tanulni és a testbeszédet elsajátítani. Alkalma nyílik megfigyelni, ahogy hordozója tevékenykedik (pl.: kitereget, takarít, párbeszédet folytat másokkal). 4.7.4. Praktikus Egyszerűbb a városi közlekedés, mint babakocsival. Könnyebb le- és felszállni járművekre, aluljárókon átjutni. Könnyebb az ügyintézés, kis boltokba is be lehet menni vásárolni. Ha a gyermek a hordozóban van, nagyobb testvérével is könnyebb játszani. Két felszabadult kézzel házimunkát is egyszerűbb végezni. Ezeken kívül, ha éppen nem használják a hordozókendőt, számtalan módon felhasználható (pl.: takarónak, pelenkázó alátétnek, nap vagy szél elleni védelem) 23

4.7.5. Biztonságos kötődés A hordozott gyermekek nagyobb valószínűséggel kötődnek biztonságosan gondozójukhoz, és általában hamarabb lesznek magabiztosak és önállóak. (www.okobaba.hu) 4.7.6. Hormonális hatások A hordozást hormonálisan is támogatja szervezetünk. Az oxitocin a kötődés hormonja is. Hatására nő a bizalom, csökken a félelemérzet. Ezen kívül stressz oldó hatású, javítja az immunrendszer működését, fokozza az anyatej-elválasztást és javítja a monotónia tűrést is. Az oxitocin érintés, bőrkontaktus hatására termelődik mind a hordozó, mind a hordozott személyben. (www.szuloklapja.hu) 4.7.7. A hordozás terápiás és prevenciós lehetőségei Hasfájós csecsemő esetén A hordozás segít a hasfájós csecsemőkön, mivel a felnőtt mozgása masszírozza a gyermek gyomrát miközben a függőleges helyzetben könnyen távozik a lenyelt levegő is. Az anyatej mennyiségének növelése Hordozással növelhető az anyatej mennyiség. A csecsemő többször és többet szopik, ha hordozzák, amely segíti az anya tejtermelésének fokozását. A testkontaktus a csecsemővel növeli az anyákban a prolaktin szintet, mely hormon felelős az anyatej termeléséért. Tápszeres táplálás esetén Ha a szoptatás nem sikerül vagy nem lehetséges, a hordozás segíti a kötődést a közelség megteremtésével a tápszeres táplálás közben és mindenkor. Csípő dysplasia esetén A hordozás biztosítja az anatómiailag megfelelő terpesztartást, miközben a mozgás még stimulálja is a csípőízületet, elősegítve annak gyorsabb érését. 24

Lassan gyarapodó csecsemők A babahordozás segítheti a koraszülött és lassan gyarapodó újszülötteket, hogy gyorsabban növeljék súlyukat. Pozicionális plagiokefália A hordozás csökkenti a pozicionális plagiokefália ( lapos fej szindróma ) kockázatát, mivel a babahordozási pozíciók egyikében sincs a gyermek hosszasan elfektetve közlekedés vagy alvás közben. Depressziós anyák esetén Hordozáskor a csecsemővel való fizikai kapcsolat növeli az anya oxitocin szintjét, amely csökkenti a postpartum depresszió és az anya pszichoszomatikus megbetegedésének előfordulását. (www.okobaba.hu) 25

5. A kötődő nevelés hosszú távú előnyei 5.1. A kötődő nevelés előnyei A kötődő nevelésnek lehetnek rövid és hosszú távú előnyei is. A legtöbb előnyről már beszámoltam az igény szerinti szoptatás, az együtt alvás és a hordozás kapcsán. Ezeken kívül még fontos előnyöknek tartom a következőket: A szoros testkontaktus segíti a csecsemő agyának fejlődését, ennek következtében több effektívebb kapcsolat alakul ki az egyes idegi struktúrák között. A kötődően nevelt gyermekek stresszhormon szintje alacsonyabb. Az érintés bármikor serkenti az immunrendszer működését, vagyis az érintések által több ellenanyag termelődik. Ennek köszönhetően ritkábban fordul elő betegség a kötődően nevelt gyermekek között. Könnyebb a nagyobb gyermek nevelése is. A kötődően nevelt gyermekeknek nem kell rosszul viselkedniük ahhoz, hogy szüleik figyelmét felhívják magukra. Ezek a gyermekek kifejezett empátiás készségekkel bírnak, tisztában vannak más gyermekek szükségleteivel és jogaival. (Büki, 2010.; Nyitrai, 2011.) 5.2. Gyermekkori kötődési minták kivetülése a felnőtt korra Az egyik ilyen hosszú távú kutatás, az úgynevezett Minnesota- tanulmány volt, ami a gyermekkori kötődési mintákból kiindulva vizsgálta 20-30 év múlva az addigra felnőtt gyermekeket. 5.2.1. Biztonságos kötődésű gyermekek A biztonságosan kötődő gyermekek nagyobb arányban lettek vidámak önállóak, lelkesek, kitartóak, mint a nem biztonságos kötődésű társaik. Abban az esetben, ha nehézségük akadt, nem voltak restek segítséget kérni. Az óvodában kezdeményezőek voltak a csoporttevékenységeknél és azokban aktívan vettek részt, ezen kívül a többi gyerek szívesen játszott velük. Az iskolában is nagyobb 26

népszerűségnek örvendtek mind a társaik, mind a tanáraik körében. (Zsolnai, 2001.; Büki, 2010.) 5.2.2. Ambivalens kötődésű gyermekek Az ambivalens kötődésű gyermekek agresszívabbak, többet nyűgösködtek és gyorsan dühbe gurultak. Ezeket a gyermekeket önállótlannak, bizonytalannak ítélték meg, valamint olyanoknak, akiknek több segítségre van szüksége. Ugyanebből a vizsgálatból állapították meg, hogy az ambivalens kötődésű csoportban inkább a szorongásos megbetegedések, evészavarok, depressziók fordultak elő. 5.2.3. Elkerülő kötődésű gyermekek Az elkerülő kötődésű gyermekeknél gyakoribb az ellenséges beállítódás, az engedetlenkedés, továbbá a segítségkérés elmulasztása. Ezek a gyermekek váltottak ki a pedagógusokból legtöbbször negatív érzelmeket. Azok a gyermekek, akik társaikat csúfolták, megszégyenítették, legtöbbször az elkerülő kötődésűekből kerültek ki, az áldozatok pedig javarészt az ambivalens csoportba tartoztak. A biztonságos kötődésű gyermekek nem mutattak ilyen jellegű agressziót, ők voltak azok, akik védeni próbálták kellemetlen helyzetbe került társukat. Későbbi kutatások azt mutatták, hogy a kábítószerrel való visszaélés miatt elítéltek, valamint közeli kapcsolataikban erőszakot alkalmazó férfiak között is nagyobb arányú az elkerülő kötődés, mint a normál populációban.,,a devianciák valamennyi formája összetett szocializációs zavarokra vezethető vissza. Kialakulásában az egyén egész múltja, fejlődéstörténete játszik szerepet. Nem egyszeri ártalmas hatás, csábítás váltja ki az ilyen viselkedésmódot, hanem az egyéni életelőzmények teszik fogékonnyá a személyiséget a devianciára. (Bagdy, 2004.) 27

5.2.4 Dezorganizált kötődésű gyermekek A dezorganizált kötődés, az úgynevezett disszociatív állapot egyik legjelentősebb kockázati tényezője, ami azt jelenti, hogy a szenvedő beteg elveszítheti emlékező képességét, elmosódik a valós és nem valós közötti határ, valamint olyan érzései vannak, hogy egyes testrészei nem is tartoznak a testéhez. Ezek szerencsére ritkábban előforduló kórképek. Ezeken kívül a bizonytalanul kötődőekre vonatkozhat a bizalmatlanság, önbizalom hiányos állapot, az intimitástól való rettegés. 5.2.5. Végleges- e a gyermekkori kötődési minta? Említést kell tennem arról is, hogy az által, ha valaki biztonságosan kötődően neveli gyermekét, még nem biztos, hogy megvéd a pl.: pszichés és egyéb betegségektől, magatartászavaroktól, viszont ez a fajta kötődés szilárd alapot biztosít arra, hogy a gyermek később fel tudja építeni az életét. (Büki, 2010.) A többi kötődési forma sem tekinthető patológiásnak, mivel azok adott környezetben (család, kultúra), ugyanolyan adaptív alkalmazkodási folyamatokat takarnak. A kötődés definíciójára visszatérve: a célja az éretlen utód szülő közelében tartása, ez által túlélési esélyeinek növelése. Ebből a szempontból minden kötődési típus valamilyen hasznos ismeretet, tapasztalatot biztosít a gyermek számára. Emellett az is megemlítendő, hogy a legkorábbi kapcsolatok hiánya nem pótolható, viszont nincs végleges helyzet, mivel a korai rossz kapcsolati minták pszichoterápiával felülírhatóak. (Nyitrai,2011.; www.babafalva.hu) Továbbá az egyik önbeszámolón alapuló kutatásban azt találták, hogy a kötődési stílus stabilitása igen magas, csak az emberek 30 %-ánál találtak változást. Például azok, akik gyermekkorukban biztonságos kötődést mutattak, csak 30 %-ban változtak felnőtt korukra bizonytalan kötődésűvé, tehát a 70% megtartotta a gyerekkori kötődési típust. (Nyitrai, 2011.) 28

6. Anyag és módszer Kutatásom során 2 db online kérdőívet készítettem, melyeket országszerte küldtem szét az interneten, az egyik legismertebb közösségi honlapon, különböző tematikus csoportokba, miután engedélyt kaptam a csoport működtetőjétől. Külön kérdéssort állítottam össze azok részére, akik főleg a babakocsit részesítik előnyben, és akik nagyrészt a babahordozást. A kérdőív 2013. november elejétől 2014. január elejéig volt kitölthető. A babakocsit előnyben részesítők kérdőívét 320 fő, a főleg hordozóeszközt használók kérdőívét 307 fő töltötte ki. A kérdőívek megtalálhatóak az 1-es és 2-es számú mellékletekben. Kérdőívemet azért gondoltam két részre osztani, mert úgy gondolom, hogy azok, akik kizárólag vagy nagyobb arányban a babakocsit használják több kérdésben nem tudtak volna választ adni, ahol a babahordozással kapcsolatosak voltak kérdéseim és fordítva. Több olyan kérdésem is volt viszont, ami mind a két kérdőívben szerepel. Ilyen például, a gyermeke táplálása, megnyugtatásához tartozó tevékenység, az alvás helyéről kialakított optimális vélemény és a tényleges alvási hely. A kitöltő választhatta azt is, hogy mind a két kérdőívet kitölthesse. A kérdőíveket olyan személyeknek kellett kitölteniük, akiknek legalább egy gyermeke van. Abban az esetben, ha több gyermeke van, akkor a legfiatalabbat kellett szem előtt tartania a kitöltés során. Ha valakinek ikrei vannak, arra kértem, hogy a gyermekeket külön tekintve, többször töltse ki a kérdőívet. A kérdőívek első felében általános adatokra kérdeztem rá, mint például, melyik megyében él, milyen településen lakik, hány gyermeke van, a legkisebb gyermek hány éves. Az utóbbi kérdést azért gondoltam fontosnak, mert az idősebb gyermekeknek másabbak az igényeik, mint az újszülöttnek, így tudtam összehasonlításokat végezni. A kérdőív második felében a babakocsi, illetve a babahordozással kapcsolatos tevékenységekre, tapasztalatokra kérdeztem rá. A harmadik részben kíváncsi voltam, hogy milyen módon nyugtatja meg az anya gyermekét, hogyan táplálja, hol altatja, milyen egyéb alternatív tevékenységet folytat és hogy a védőnő hogyan vélekedik a babahordozásról. 29

7. Az eredmények értékelése A kérdőíveket a hipotéziseim szerint értékeltem ki, amiket táblázatokban és diagramokban foglaltam össze. A nyitott kérdéseknél adott válaszokból kulcsszavakat írtam össze és az alapján kategóriákat építettem fel, amiket ezután táblázatba foglaltam.,,feltételezzük, hogy azok, akik nem hordoznak, azok körében sok tévhit él a babahordozással kapcsolatosan. Az első hipotézisünk szerint az emberekben sok tévhit él a babahordozással kapcsolatosan. A főleg babakocsit használók körében tettem fel több kérdést ebben a témában. Az egyik ilyen jellegű kérdésem arra vonatkozott, hogy a kitöltők miért választották inkább a babakocsi adta lehetőséget a babahordozás helyett. Ebben a kérdésemben szerettem volna bebizonyítani, hogy legtöbben tartanak a hordozástól, és hogy több tévhit is élhet még a köztudatban. A kérdőív kitöltői között legtöbben úgy gondolják, hogy kényelmesebb számukra és a gyermekük számára is, ha inkább a babakocsi lehetőségét választják. Azok a tévhitek, amiket nagyon hétköznapinak gondoltam mégsem értek el olyan magas arányszámot, mint ahogyan azt a hipotézisben feltételeztem. Ennek a kérdéskörnek a részleteit az 7. számú melléklet mutatja be. A második ilyen jellegű kérdésemben arra voltam kíváncsi, hogy a kitöltőknek milyen félelmeik vannak a hordozással kapcsolatosan. A kitöltők 53%- ának nincsenek hordozással kapcsolatos félelmeik. Ezen a válaszon kívül az,,eleshet vele című választ a kitöltők 14%-a választotta, a,,hamarabb elfáradok vele, megterhelő választ 13%-ban, és 11%-uk a,,fájhat a hátam lehetőséget választották. Mindössze a kitöltők 3%-a fél attól, hogy a hordozóban megfulladhat a gyermeke. (1. diagram) 30

1. diagram A babakocsit használók félelmei a babahordozással kapcsolatosan Tovább kutatva ezt a kérdéskört, összevetettem ezt az eredményt azzal a kérdésemmel, hogy a kitöltők esetlegesen milyen hordozóeszközt használnak. E kérdésre adható válaszok között voltak felsorolva különböző hordozóeszköz típusok és az a lehetőség, hogy,,egyáltalán nem hordozok.. Azokat a választási lehetőségeket vontam össze, akik használnak hordozóeszközt, azokkal, akiknek nincsenek félelmeik a hordozással kapcsolatosan. Ennek alapján arra az eredményre jutottam, hogy abból a 170 kitöltőből, akinek nincsenek félelmei a hordozással kapcsolatosan, 112 fő, vagyis 66%-uk, ha keveset is, de hordoz vagy hordozott. Ebből az értékből megállapítható, hogy ha valaki már kipróbálta és ismeri a hordozás lehetőségét, azoknak nagy valószínűséggel már nincsenek félelmei a témával kapcsolatosan. A harmadik ilyen jellegű kérdésem a babahordozással foglalkozó kérdőívemben szerepelt, amiben arra voltam kíváncsi, hogy a hordozóeszközt használókat körülvevő személyek hogyan vélekednek arról, hogy a hordozás lehetőségét választották. Több kitöltő is írta, hogy az utcán megszólították őket (legtöbben az idősebb korosztályból), és különböző negatív, illetve pozitív 31

megjegyzéseket is kaptak. Legtöbbször aggódtak a gyermek egészségéért, féltek, hogy megfullad, el lesz kényeztetve, nem fog tudni járni, kiesik a hordozóból, rossz a gerincének, kényelmetlen a gyermeknek és a hordozójának is. Ebből a nyitott kérdésemből származó válaszok közül néhányat a 8. melléklet tartalmaz. Az eredményekből adódóan úgy gondolom, hogy a hipotézisem megcáfolódott, miszerint az emberekben sok tévhit él a babahordozással kapcsolatosan. Ennek oka úgy gondolom, az lehet, hogy egyre több szülő hordozza a gyermekét az utcákon, a médiában is többször látható hordozó személy, az internet segítségével egyre több anya tud beszámolni élményeiről a hordozással kapcsolatosan és így több emberhez jut el az információ erről a lehetőségéről. A magas szaktudással rendelkező hordozási tanácsadók száma egyre több. Ők eltudják érni azt, hogy a hordozás élmény legyen és egészséges legyen a gyermek, és a hordozó személy számára is.,,feltételezzük, hogy azok, akik hordoznak és voltak hordozási tanácsadáson, kevesebb nehézségük akad a hordozás során. Második hipotézisünkben tehát feltételezzük, hogy azok, akik hordoznak és voltak hordozási tanácsadáson, kevesebb nehézségük akad a hordozás során. Ez alatt a feltevés alatt azt értem, hogy azok, akik hordozásuk alatt legalább egyszer hordozási tanácsadáson vettek részt, vagy hordozási tanácsadó segítségét kérték, azok tudják, hogy a kifelé fordított hordozás káros az egészségre, tudják, hogy hogyan kell helyesen hordozni és ez által a megfelelő súlyeloszlás és megfelelően kiválasztott hordozóeszköz segítségével nem teher a hordozás és nem is okoz hátfájási illetve derékfájási panaszokat. Feltételezzük azt is, hogy azok, akik kengurut használnak, kizárólag azok között fordul elő a kifelé való hordozás, és hogy többségük a termékleírás alapján tanulta meg az eszköz használatát. Először e kérdéssornak az eredményeit mutatnám be. 32

Először is szeretném leszögezni, hogy 2 kitöltő kivételével, kizárólag a kengurut használók körében fordul elő a kifelé hordozás! A 307 hordozóeszközt használó közül 60 fő (20%) kengurut is használ, ebből 35 fő (58 %) csak kengurut alkalmaz. A 60 fő 58 %-a nem hordoz kifelé, 40%-a viszont igen, még ha ritkán is. Ha csak azokat vesszük figyelembe, akik csak kengurut használnak, azok között 54%-a hordoz kifelé. Hordozza-e gyermekét kifelé fordítva? Kengurut is használók Csak kengurut használók fő % fő % igen, legtöbbször így hordozok 12 20 10 28 igen, de ritkán hordozok így 12 20 9 26 nem hordozom kifelé a gyermekemet 35 58 15 43 egyéb 1 2 1 3 Összesen 60 100 35 100 Ezek után csak azokat vettem figyelembe, akik kifelé hordoznak és összevetettem azzal, hogy honnan tanulták meg a hordozóeszköz használatát. E 24 fő közül 19 fő (79%) a termékleírásból tanulta meg a használatot, a fennmaradó 5 fő (21%) pedig ismerős, internet segítségével vagy egyéb lehetőség által tanulta meg az eszköz alkalmazását. 33

Azok, akik kifelé hordoznak, hogyan tanulták meg az eszköz használatát? Kengurut is használók Csak kengurut használók fő % fő % termékleírásból tanultam meg 19 79 15 79 internet segítségével tanultam meg (YouTube, internetes cikk) 2 8 1 5 ismerős tanította meg nekem 2 8 2 11 babahordozási tanfolyamon vettem részt 0 0 0 0 egyéb 1 5 1 5 Összesen 24 100 19 100 A 60 kengurut használó kitöltő közül 39 főnek (65%) nincsenek hátfájási, illetve derékfájási panaszai. Ezért őket kivettem a kengurut használók halmazából és csak azokat vettem figyelembe, akiknek panaszai vannak már régebbről is vagy éppen a hordozás kezdete óta gyötri őket a fájdalom. Az esetek nagy részében nem enyhültek a panaszok (57%, ebből azok, akik csak kengurut használnak, 61 %-uk). 14%-ban (csak kengurut használóknál 23%-ban) azóta vannak hátfájás vagy derékfájási panaszaik mióta elkezdtek hordozni. Mindössze 19%-uknál (csak kengurut használóknál 8%) enyhültek a panaszok. Azok, akiknek hát- vagy derékfájási panaszaik vannak és kengurut használnak igen, enyhültek/teljesen elmúltak a panaszaim Kengurut is használók Csak kengurut használók fő % fő % 4 19 1 8 nem enyhültek/múltak el a panaszaim 12 57 8 61 azóta fáj a hátam/derekam mióta hordozok 3 14 3 23 egyéb 2 10 1 8 Összesen 21 100 13 100 34

Megvizsgáltam ezen kívül azt is, hogy azok a hordozós anyukák, akik szakembertől tanulták meg az eszköz használatát, azoknak voltak-e nehézségeik, és ha igen, akkor kihez fordultak segítségül. A 307 kitöltőből 108-an (35%) voltak hordozási tanácsadónál. 22%-uknak nem voltak nehézségeik, 68%-uk pedig nehézség esetén szakemberhez, vagyis hordozási tanácsadóhoz fordult segítségért. Mivel erre a kérdésemre több választási lehetőség volt, ezért voltak olyan kitöltők, akik két-három választ is bejelöltek. Ennek eredményét mutatják a zárójelben levő számok. Ha nehézségei akadtak, kihez /mihez fordult segítségül? fő % nem voltak nehézségeim 24 22 szakemberhez fordultam 73 68 ismerősömtől kértem segítséget 7 (+ 12) 6 internetes fórumon kértem segítséget 3 (+18) 3 védőnő tanácsát kértem 0 0 nem kértem segítséget, hanem abbahagytam a használatát 0 0 egyéb 1 1 Összesen 108 100 35

Ebből a 108 főből 53 kitöltőnek voltak panaszai a hát-vagy derékfájással kapcsolatosan. (Ennél a kérdésnél szintén nem vettem számításba azokat, akiknek nem voltak fájdalmaik.) 45%-uknál enyhültek a panaszok, 43%-uknál viszont nem. 2. diagram,,feltételezzük, hogy azok, akik nem hordoznak, kevesebb,,alternatív tevékenységet építenek be a mindennapjaikba. Ebben a hipotézisben az alternatív tevékenységek alatt azokat értem, amik nem hétköznapi cselekvések. Ilyen pl.: a mosható pelenka használata, a vegetáriánus életmód vagy az együtt alvás a gyermekkel. Ennél a kérdésnél is több tevékenységet jelölhettek be. 36

A felsoroltak közül válassza ki melyik tevékenysége(ke)t alkalmazza! Főleg babakocsit használók Főleg hordozóeszközt használók fő % fő % babamasszázst alkalmazok 74 13 82 10 "együtt alvás" a gyermekemmel/gyerekekkel 113 20 173 21 mosható pelenkát alkalmazok 20 4 67 8 saját készítésű ruhákat és játékokat használok 20 4 31 4 vegetáriánus életmódot folytatok 6 1 16 2 homeopátiás gyógyszereket használok 92 16 135 17 gyógynövényeket használok 66 12 105 13 jógára járok/jártam 21 4 58 7 kismama tornára járok/jártam 36 6 68 9 egyik sem jellemző rám 83 15 34 4 Egyéb 30 5 43 5 Összesen 561 100 812 100 Jelentős különbség abban mutatkozik, hogy a főleg babakocsit használók körében magasabb arányszámú az a választási lehetőség, hogy,,egyik sem jellemző rám. Ez a babakocsit használóknál 15%, a másik csoporté 4%. Ezzel a hipotézis bebizonyosodott, miszerint azok, akik nem hordoznak, kevesebb,,alternatív tevékenységet alkalmaznak mindennapjaikban. 37

Ezen a kérdéskörön kívül még figyelemre méltó különbségek mutatkoztak a gyermek alvási helyének megválasztásával foglalkozó kérdéseimben. Szerettem volna megtudni amellett, hogy hol alszanak a kitöltők gyermekei, kíváncsi voltam arra is, hogy mi a véleményük az alvás optimális helyével kapcsolatosan. Ezt azért tartottam fontosnak, mert pl.: lehet, hogy valaki egy ágyban alszik a gyermekével, de nem azért, mert ezt tartja optimálisnak, hanem azért, mert csak erre van lehetősége. Mi a véleménye, mi az optimális az alvás helyével kapcsolatban gyermekénél? Főleg babakocsit használók Főleg hordozóeszközt használók fő % fő % külön szobában, a saját kiságyában alvás 155 48 76 25 a szobánkban található kiságyban alvás 102 32 74 24 a kiságy összeköttetésben van az ággyal 28 9 61 20 egy ágyban/matracon alvás a szülővel/szülőkkel/testvérekkel 31 10 80 26 egyéb 4 1 16 5 Összesen 320 100 307 100 A babakocsit használóknál megfigyelhető, hogy legfőképpen a kiságyban való alvást tartják optimálisnak, akár a saját szobájukban, akár egy külön szobában is van az. A hordozó anyák körében egyenletes a válaszadások közötti megoszlás, viszont szeretném megemlíteni, hogy az egyéb válaszok többségében arról írtak, hogy az a legoptimálisabb hely az alváshoz, ami a gyermek igényeihez igazodik. 38

Hol alszik gyermeke? külön szobában, a saját kiságyában alszik Főleg babakocsit használók Főleg hordozóeszközt használók fő % fő % 142 45 78 25 a szobánkban található kiságyban alszik 97 30 70 23 a kiságy összeköttetésben van a mi ágyunkkal egy ágyban/matracon alszik velem/velünk 23 7 49 16 49 15 98 32 egyéb 9 3 12 4 Összesen 320 100 307 100 A gyermek tényleges alvási helyéről szóló kérdés eredményeit végig tekintve, látható, hogy az együtt alvás a főleg hordozóeszközt használók körében gyakoribb, és a babakocsit használók majdnem felénél a gyermek külön szobában, a saját kiságyában alszik.,,feltételezzük, hogy a babakocsit és babahordozót használók között eltérőek a gyermek megnyugtatására alkalmazott módszerek. Azt a feltevésemet, miszerint a babakocsit és babahordozót használók között eltérőek a gyermek megnyugtatására alkalmazott módszerek, minimálisan, de bebizonyosodni látszik. 39

Hogyan nyugtatja meg gyermekét, ha sír vagy nyugtalan? Főleg hordozóeszközt használók Főleg babakocsit használók fő % fő % hordozóba rakom a gyermekem 139 16 11 2 mellre teszem 191 22 79 13 ölbe veszem, simogatom 241 28 251 42 ringatom 100 13 80 13 cumit adok neki 46 5 70 12 berakom a kiságyába 1 0 1 0 énekelek, mesélek neki 117 14 94 16 babamasszázst alkalmazok 9 1 4 1 megkérdezem a védőnőt 0 0 0 0 sokszor kétségbe esek ilyenkor és nem nagyon tudom mit tegyek 0 0 0 0 egyéb 8 1 3 1 Összesen 852 100 593 100 A hordozós anyukák egyértelműen nagyobb arányban alkalmazzák a hordozóeszköz megnyugtatásra alkalmazható lehetőségét, mivel ők 16%-ban választották ezt a választ, ellenben a babakocsit használók csak 2%-ban. A válaszadók többnyire, szoptatással, ringatással, énekléssel vagy meséléssel nyugtatják meg gyermeküket. Nagyobb különbség mutatkozik meg abban, hogy a babakocsit használók körében magasabb arányban (12%) adnak cumit ilyenkor a gyermeküknek, mint a hordozó anyák (5 %). 40

A megkérdezettek között senki nem választotta azt a lehetőséget, hogy a védőnőt kérdezi meg, ha a gyermeke megnyugtatásáról van szó, és egyikük sem esik kétségbe ilyen helyzetekben. Ezen kívül szerencsére nagyon kevesen választották azt a lehetőséget, hogy berakják a kiságyba nyugtalan gyermeküket, miszerint már nem olyan elterjedt a köztudatban az, hogy hagyni kell sírni a csecsemőt. Mindkét kérdőívemben feltettem azt a kérdést, hogy milyen előnyöket tudnának felsorolni a babahordozással kapcsolatosan. E kérdésem alapján találtam arra utaló válaszokat, hogy azok a gyermekek, akiket hordoznak nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak és kevesebbet sírnak. Ezt a nyitott kérdést értékeltem ki egy táblázatban, ami a 9. mellékletben található meg. A hordozó anyukák közül legtöbben ezt a választ írták. Ebből a kérdésből az is kiderül, hogy a legtöbb babakocsit használó kitöltők ismerik a babahordozás előnyeit.,,feltételezzük, hogy azok között, akik hordoznak, nagyobb arányban fordul elő, hogy igény szerint szoptatnak. Ezt a hipotézist mindkét kérdőívben levő, a gyermek táplálására vonatkozó kérdésemből szerettem volna bizonyítani. A hordozás egyik előnyéből adódóan tételeztük fel ezt az állítást, miszerint azok, akik hordoznak, nagyobb eséllyel több anyatejük termelődik. Ennek a kérdésnek a részleteit a 10. melléklet tartalmazza. Jelentős különbség mutatkozott meg az igény szerinti szoptatás és a tápszerrel való táplálás között. A főleg hordozóeszközt használók körében 48 %-os, a másik csoportban 32 %-os volt az igény szerint szoptatott gyermekek köre. Kimagasló különbség viszont a tápszerrel való táplálásnál volt. A főleg babakocsit alkalmazó kitöltők 21 %-a használ mesterséges táplálékot (tápszert), a hordozós anyák viszont csak 8%- ban. 41

Hogyan táplálja gyermekét jelenleg? Főleg hordozóeszközt használók (%) Főleg babakocsit használók (%) igény szerint szoptatom, kizárólag anyatejjel 48 32 bizonyos időközönként szoptatom (pl.: 3 óránként) 2 4 szoptatom, de mellette pótlást kap 7 8 szoptatom és mellette hozzátáplálást is kap 22 17 lefejt anyatejet kap 1 1 lefejt női tejet kap (amit egy másik anyá(k)tól kap) 0 0 nem szoptatom pótlást (tápszert) kap 8 22 nem szopik/nem kap tápszert, már vegyesen étkezik 6 14 egyéb 6 2 Az a feltételezés tehát, miszerint a hordozós anyák nagyobba arányban szoptatják gyermeküket, egyértelműen bebizonyosodott. Ennek oka lehet az, hogy a gyakori szoros kontaktus által, nagyobb eséllyel lesz megfelelő mennyiségű anyateje az anyának, így ritkábban kerül sor mesterséges táplálásra.,,feltételezzük, hogy a védőnők nagy arányban támogatják a babahordozás lehetőségét Kutatásomban arra is szerettem volna választ kapni, hogy hogyan vélekednek a védőnők a babahordozás témakörével kapcsolatosan. Ezzel összefüggésben tettem föl kérdést mind a két kérdőívemben. Négy féle választási lehetőségből választhattak a kitöltők. 42

A védőnője hogyan vélekedik a babahordozásról? Főleg babakocsit használók Főleg hordozóeszközt használók fő % fő % nem beszéltem vele erről a témáról 221 69 149 48 elítéli a babahordozást 10 3 20 7 támogatja a babahordozást 87 27 131 43 egyéb 2 1 7 2 Összesen 320 100 307 100 Az első választási lehetőségük az volt, hogy nem beszéltek erről a témáról a védőnővel. Mindkét kérdőívben legtöbben ezt jelölték be. A főleg babakocsit használók körében ez magasabb százalékban fordult elő (69%). A második választható lehetőség az, hogy a védőnő elítéli a babahordozást. A babakocsit használók körében 10-en (3 %), a hordozóeszközt használók körében 20- an (7 %) választották ezt a lehetőséget. A harmadik lehetőség arra vonatkozott, hogy a védőnő támogatja a babahordozást. A hordozós anyáknál 43 %-ban, a főleg babakocsit használóknál 27%-ban választották ezt a lehetőséget. A hordozó anyáknak szóló kérdőívemben szerepelt még egy ilyen jellegű kérdés, melyben arra voltam kíváncsi, hogy a körülöttük lévő személyek hogyan vélekednek a babahordozásról. Ezek között a védőnő véleményére is kíváncsi voltam. A kérdésre adott válaszokból szintén kiderül, hogy a védőnő legtöbbször természetesen a gondozottjára bízza a döntést. 43

3. diagram A két kérdés eredményeként megállapítható, hogy a legtöbb védőnő rábízza a döntést a gondozottjára, vagy éppen nem beszél vele erről a témáról. Kevés az a védőnő, aki elítéli a hordozást. 44

8. Összegzés A szakirodalmi áttekintésből és a kutatás eredményéből is jól látható, hogy a kötődő nevelésnek számos kedvező hatásai vannak, rövid és hosszú távon is. A kérdőívek értékelése alapján leszűrhető, hogy a legtöbb embernek már nincsenek félelmeik, tévhiteik a babahordozással kapcsolatosan. Tisztában vannak azzal, hogy számos előnye van annak, ha valaki hordozza gyermekét. Ilyenek pl.: a szorosabb kötődés, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb gyermek, a mindennapi teendők egyszerűbb elvégzése. Az első feltételezés, miszerint az emberekben számos tévhit él a hordozással kapcsolatosan, megcáfolódott, viszont az idősebb korosztályból még többen negatív megjegyzéseket tesznek az utcán hordozó személyek felé. A főleg babakocsit használók 53%-ának nincsenek félelmeik ezzel kapcsolatosan, legtöbben azért választják mégis a babakocsi alkalmazását, mert úgy vélik ez kényelmesebb a család minden tagja számára. A babahordozást plusz teherként tekinthetik, mivel többen attól tartanak, hogy ez megterhelő, ráadásul hátfájásuk is lehet a,,cipekedéstől. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy akiknek nincsenek félelmeik a babahordozással kapcsolatosan, azok 66%-a ha keveset is, de hordoz vagy hordozott. Ebből adódóan feltételezhető, hogy aki kipróbálta már a hordozást, azok nagy része tudja, hogy nincs mitől tartania a témával kapcsolatosan. Ez természetesen függhet attól is, hogy milyen élményeket szerzett a használat során, mert például az, aki nem járt hordozási tanácsadáson, nem biztos, hogy megfelelően használta hordozóeszközét, amiből akár negatív élményei is lehettek. Ezzel a kérdéskörrel függ össze a következő hipotézis is. A második hipotézisünkben feltételeztük azt, hogy azok, akik hordozási tanácsadáson voltak, kevesebb nehézséggel néznek szembe a hordozással kapcsolatosan. Többféle eredmény született ebben a témában. Az első ilyen eredmény az volt, hogy a kenguru nevű hordozóeszközt használók 79%-a termékleírás alapján tanulja meg ennek az eszköznek az használatát, és az, hogy 40%-uk hordozza kifelé fordítva gyermekét. Nagy valószínűséggel ennek oka lehet, hogy nem voltak hordozási tanácsadáson, vagy 45

nem kerestek a téma után az interneten, ez által nem értesültek a kifelé való hordozás káros hatásairól. Kiértékeltem azt is, hogy azok, akiknek hátfájási- vagy derékfájási panaszaik vannak, azoknak fájdalmai a hordozás óta enyhültek, fennmaradtak vagy éppen az eszköz használata óta jelentkeztek a fájdalmak. A kengurut használók 14%-ának azóta vannak fájdalmai, mióta hordoz, 57%-ánál nem enyhültek a panaszok, 19%-uknál viszont igen. Kíváncsi voltam azok eredményére is, akik viszont voltak hordozási tanácsadáson. A hordozással kapcsolatos kérdőívemet kitöltő 307 anya 35%-a volt hordozással foglalkozó szakembernél. Ezek közül az anyák közül, 22%-uknak nem voltak nehézségeik, 68%-uk pedig nehézség esetén szakemberhez, vagyis hordozási tanácsadóhoz fordult segítségért. Azok, akik voltak szakembernél és emellett hát-vagy derékfájás panaszaik voltak, 45%-uknál enyhültek a panaszok, 43%-uknál viszont nem. Az eredményekből látható, hogy az, aki hordoz, érdemes elmennie hordozási tanácsadásra, mivel ott olyan információkat kap, amivel helyesen tudja hordozni gyermekét, ami által ez kényelmes és egészséges lesz a hordozó személy és a gyermek számára egyaránt. A harmadik feltételezésünk az volt, hogy azok, akik nem hordoznak, kevesebb,,alternatív tevékenységet alkalmaznak mindennapjaikban. Ez a hipotézis is beigazolódott, mivel a főleg babakocsit használók 15%-ára nem volt jellemző egyik megadott lehetőség sem, ezzel szemben a hordozós anyáknál ez az arány 4% volt. Ezen a kérdéskörön belül foglalkoztam azzal is, hogy milyen arányban jelentkezik az együtt alvás a két csoport között. A hordozó eszközt használóknál több mint kétszer annyian alszanak egy ágyban, vagy egy matracon gyermekükkel. A negyedik feltételezésünk, miszerint a két kutatott csoport között eltérőek a gyermek megnyugtatására alkalmazott módszerek, beigazolódott. Főleg a nyitott kérdésekből adott válaszokból derült ki az, hogy a hordozott gyermekek 46

nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak és természetesen édesanyjuk, többször alkalmazta a hordozóeszköz megnyugtatásra használható lehetőségét. A másik kimagasló különbség abban mutatkozott meg, hogy a főleg babakocsit használók között magasabb arányban használnak cumit megnyugtatásra. Feltételeztük azt is, hogy azok, akik hordoznak, nagyobb arányban szoptatják igény szerint gyermeküket. Ez az állítás is beigazolódott. A hordozó anyák 48%-a, a babakocsit használók 32%-a szoptatja igény szerint a gyermekét a kitöltők között. Emellett nagy különbség mutatkozott meg a tápszerrel táplált gyermekeknél. A hordozóeszközt használók 8%-a, a főleg babakocsit alkalmazók 22%-a táplálja mesterségesen a gyermekét. Ennek oka lehet, a hordozás egyik előnye, mégpedig, hogy azok, akik rendszeresen hordoznak, nagyobb mennyiségben termelődik anyatejük és ritkábban van ez által szükség a tápszer használatára. A hatodik hipotézisben azt feltételeztük, hogy a védőnők támogatják a babahordozás lehetőségét. Ez a feltételezés nem bizonyítható tisztán, mivel a legtöbb kitöltő arról számolt be, hogy a védőnő rábízta a választás lehetőségét és így nem derült ki minden esetben számukra, hogy a védőnő hogyan is vélekedik ezzel a témával kapcsolatosan. Nagyobb arányban fordult elő viszont az, hogy a védőnő támogatja a babahordozást, mint az, hogy elítéli azt. 47

9. Az eredmények felhasználhatósága a védőnői gyakorlatban A kötődő nevelés számos rövid és hosszú távú előnyei bizonyosodtak be a szakirodalmi feldolgozás során, amely a prevenció szempontjából is fontos. Mivel már a magzati és újszülött korban elkezdhető a megelőzés, ezért fel kell hívnunk a gondozottak figyelmét arra, hogy minél optimálisabban éljék meg a várandósság mindennapjait, pl.: kerüljék a stresszes helyzeteket, egészséges életmódot éljenek, emellett azt, hogy a szülés utáni korai időszak milyen fontos a későbbi kapcsolat és fejlődés szempontjából. A biztonságosan kötődő gyermekek közül ritka az, aki deviáns viselkedésű lesz kamasz vagy felnőtt korában. Véleményem szerint a leghatékonyabb megelőzést azzal érhetjük el, ha a korai életévekben optimális hátteret biztosítunk a gyermek további pozitív irányú fejlődése érdekében. Ehhez a szülőknek többek között a türelemre, szerető gondoskodásra, elfogadó magatartásra, empátiára, biztonság és védelem nyújtására, a gyakori testkontaktusra való törekvésre kell odafigyelniük. A társadalomnak is érdeke, hogy minél kevesebb legyen a deviáns viselkedésű emberek száma. Ezért fontos, hogy már az iskolás kor előtt megkezdődjön a megelőző tevékenység. Azok, akik életüket az egészséges és optimális fejlődés szempontjából pozitív alapokra fektetik, felnőttként a testileg és lelkileg egészséges emberek táborát gyarapítják. Természetesen előfordul olyan, aki nem kívánt gyermekét neveli, nem akar több időt foglalkozni gyermekével, vagy őt is nem megfelelően nevelték és ezt viszi tovább, de fel kell hívnunk a figyelmüket arra, hogy milyen következményei lehetnek cselekedeteiknek. Ezek után persze a szülő dönti el mit tesz. Fontos lenne tehát, hogy a védőnők felhívják a gondozottak figyelmét a kötődő nevelésre. Tájékoztassák őket azok eszközeiről (igény szerinti szoptatás, együtt alvás, babahordozás), rövid és hosszú távú előnyeiről. Oszlassák el azokat a tévhiteket, mint pl.: a csecsemők elkényeztethetőek, meg kell tanulniuk egyedül 48

lenni, hagyni kell őket sírni, az együtt alvás bölcsőhalálhoz vezethet vagy az, hogy a babahordozás hátfájást okozhat. Támogassák tehát a védőnők az igény szerinti szoptatást, ha a gondozott érdeklődik az együtt alvás vagy a babahordozás felől, mondják el nekik, előnyeiket és hátrányaikat is. Abban az esetben, ha a gondozott hordozóeszközt szeretne vásárolni, támogassák abban, hogy hordozzon. Javasolják, hogy menjenek el egy hordozási tanácsadóhoz, aki szakszerűen felvilágosítja őket. A védőnőnek törekedni kell arra, hogy tanácsai által, a szülő a lehető legoptimálisabb gondoskodásban részesítse gyermekét mind testi, mind lelki szinten. 49

Irodalomjegyzék Könyvek: Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Berkő Péter: Szülészet-nőgyógyászat. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2006. Büki Andrea: Ölelj át! A kötődő nevelésről mindenkinek. Aposztróf Kiadó, Budapest, 2010. Cole, Michael Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Gaskin, Ina May: Útmutató szoptatáshoz. Jaffa Kiadó, Budapest, 2010. Guóth-Gumberger, Márta Hormann, Elizabeth: Szoptatás Tanácsok és gyakorlati segítségnyújtás a szoptatás egész ideje alatt. Sanoma Budapest Kiadó, Budapest, 2003. Hidas György Raffai Jenő Vollner Judit: Lelki köldökzsinór Beszélgetek a kisbabámmal. Válasz Könyvkiadó, Budapest, 2002. Nyitrai Erika: Az érintés hatalma. Kulcslyuk Kiadó, 2011. Ranschburg Jenő: Az érzelem és a jellem lélektanából. OKKER Kiadó, Budapest, 1998. Sears, William: Éjszakai gondoskodás Hogyan altassuk el a kisbabát? Sanoma Budapest Kiadó, Budapest, 2006. Zsolnai Anikó: Kötődés és nevelés. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2001. Módszertani levelek, ajánlások: A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja Az egészséges csecsemő (0-12 hónapos) táplálásáról, Egészségügyi Közlöny, 2010 évi protokoll Az WHO/UNICEF Közös Állásfoglalása: A szoptatás népszerűsítése, támogatása, elősegítése. Kiadta: az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet és a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, Budapest, 1992.

Internetes hivatkozások: http://www.noiportal.hu/main/npnews-20448.html (2014.április) http://kangaegyesulet.hu/2011/04/26/prenatalis-kotodes/ (2014. április) http://www.lll.hu/fuzetek/csaladi_agy (2014. március) http://www.femina.hu/gyerek/halalos_lehet_az_egyuttalvas_tudd_meg_mily en_veszelyt_jelent_a_babara (2014. február) http://edesterhem.blogspot.hu/2010/12/miert-jo-hordozni.html (2014. január) http://www.okobaba.hu/home/babahordozas/babahordozas-europaitoertenete/ (2013. október) http://valaszkeszszulok.hu/cikkek/gondoskodas/10-hordozlak-tehat-vagyunk (2014. február) http://batyuklan.blogspot.hu/2010/12/ujszulotthordozasa.html?zx=9d65388ab070f473 (2014. február) http://batyuklan.blogspot.hu/2011/01/gyik-es-tevhitek-hordozassal.html (2013. december) http://batyuklan.blogspot.hu/2011/01/hordozasra-teremtve.html (2013. október) http://batyuklan.blogspot.hu/2011/01/medencefeneki-izmok-eshordozas.html (2013. november) http://antalvali.com/hordozasra-szuletik.html (2014. március) http://www.mei-tai.hu/babahordozas-helyesen/ (2013. december) http://www.zoldvakond.org/hordozas_elemei/a_csecsemohordozas_tobb.htm (2014. február)

http://www.hunbaba.com/hordozas/a-fuggoleges-hordozas-elonyei-1-resz (2014. február) http://www.mamami.hu/kifelene/ (2013. november) http://www.batyuba.hu/hordozoeszkozok/kenguru (2013. december) http://www.okobaba.hu/home/babahordozas/babahordozas-a-tudomanyszemszoegebol/ (2014. január) http://babafalva.hu/vedd-az-oledbe-a-babat-ringasd-es-megnyugszikbeszelgetes-dr-bagdy-emokevel/ (2014. január)

MELLÉKLETEK

Kérdőív a babahordozó eszközöket használók körében 1. számú melléklet Tisztelt kérdőív kitöltő! Kiss Enikő Virág vagyok, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának védőnő szakos hallgatója. Szakdolgozatom elkészítéséhez szeretném kérni a segítségét. A főleg babahordozó eszközöket használók körében végzem a kutatást, a kötődő nevelés tükrében. (Babahordozás alatt értem azt, hogy valamilyen hordozóeszközt használva szorosan egymáshoz simul a gyermek és a hordozó személy.) A kérdőív teljes mértékben névtelen. Kitöltése körülbelül 10 percet vesz igénybe. Ha több gyermeke van, kérem, a legkisebbre gondolva töltse ki a kérdőívet! Ha ikrei vannak, kérem, minden gyermekénél külön-külön kérdőívet töltsön ki! Őszinte válaszait és segítségét előre is köszönöm! *Kötelező Alapinformációk 1. Hány éves Ön? * a. 16-24 éves b. 25-34 éves c. 35-44 éves d. 45-54 éves 2. Hány gyermeke van? * a. 1 gyermekem van b. 2 gyermekem van c. 3 gyermekem van d. 4 gyermekem van e. 4-nél több gyermekem van

3. Milyen idős a legkisebb gyermeke? * a. 0-3 hónapos b. 4-6 hónapos c. 7-12 hónapos d. 1-3 éves e. 4-6 éves f. 6 évesnél idősebb 4. Melyik megyében él? * a. Bács-Kiskun megye b. Baranya megye c. Békés megye d. Borsod-Abaúj-Zemplén megye e. Csongrád megye f. Fejér megye g. Győr-Moson-Sopron megye h. Hajdú-Bihar megye i. Heves megye j. Jász-Nagykun-Szolnok megye k. Komárom-Esztergom megye l. Nógrád megye m. Pest megye n. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye o. Somogy megye p. Tolna megye q. Vas megye r. Veszprém megye s. Zala megye 5. Milyen településen él? * a. főváros b. megye székhely c. város d. falu e. Egyéb:

6. Iskolai végzettsége? * a. általános iskola b. szakiskola c. érettségi d. felsőfokú végzettség e. doktori iskola f. Egyéb: Babahordozásról 7. Milyen hordozóeszközt/hordozóeszközöket használ? * Válassza ki az összeset, amely érvényes Önre. a. kenguru b. szövött hordozókendő c. rugalmas hordozókendő d. csatos hordozó e. karikás hordozó f. mei-tai g. erszény h. bag sling (táska hordozó) i. Egyéb: 8. Használ-e hordozóeszköz mellé babakocsit? * a. igen, inkább a babakocsit használom b. igen, de ritkábban használom a babakocsit, mint a hordozóeszközt c. igen, de nagyon ritkán használom a babakocsit d. nem használok babakocsit e. Egyéb:

9. Honnan értesült a hordozóeszközök használatának lehetőségéről? * Válassza ki az összeset, amely érvényes Önre. a. utcán láttam, ahogy más hordoz b. ismerős, rokon ajánlotta c. védőnőmtől hallottam róla d. interneten tájékozódtam e. TV-ben, filmben láttam f. könyvben, újságban olvastam róla g. kaptam egy hordozóeszközt h. Egyéb: 10. Ha kipróbálta a babahordozást, miért döntött úgy, hogy kipróbálja? * Válassza ki az összeset, amely érvényes Önre. a. ajánlották a használatát b. gyermekem mindig ölben akar lenni és így könnyebb c. vágytam gyermekem közelségére d. könnyebb a napi teendőket elvégezni e. média hatása (film, TV, riport, újságcikk, internetes cikk stb.) f. Egyéb: 11. Ha ajánlották a hordozóeszköz használatát, ki ajánlotta Önnek? * Válassza ki az összeset, amely érvényes Önre. a. ismerősök b. védőnő c. orvos d. szoptatási tanácsadó e. Egyéb:

12. Hogyan tanulta meg a használatát? * Válassza ki a két legjellemzőbbet! a. babahordozási tanfolyamon vettem részt, tehát szakembertől tanultam meg a használatát b. internet segítségével tanultam meg (YouTube, internetes cikk) c. termékleírásból tanultam meg d. ismerős tanította meg nekem e. Egyéb: Babahordozás nehézségeiről 13. Ha nehézségei akadtak, kihez /mihez fordult segítségül? * Válassza ki az összeset, amely érvényes Önre. a. nem voltak nehézségeim b. szakemberhez fordultam c. ismerősömtől kértem segítséget d. internetes fórumon kértem segítséget e. védőnő tanácsát kértem f. nem kértem segítséget, hanem abbahagytam a használatát g. Egyéb: 14. Milyen nehézségei voltak a babahordozással kapcsolatban? * Ha nem voltak nehézségei, ezt írja le a kihagyott területre. 15. Esetleges hátfájási/derékfájási panaszai javultak-e, amióta hordoz? * a. nincsenek hátfájási panaszaim b. igen, enyhültek/teljesen elmúltak a panaszaim c. nem enyhültek/múltak el a panaszaim d. azóta fáj a a hátam/derekam mióta hordozok e. Egyéb:

Babahordozás előnyeiről 16. Milyen előnyökről tud beszámolni a babahordozással kapcsolatban? * 17. Megkönnyíti-e mindennapjait azzal, hogy hordoz (pl. házimunkában, utazásban, közlekedésben)? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? * Babahordozás 18. Mit szóltak az emberek ahhoz, hogy a babahordozás mellett döntött? * Jelölje a táblázatban x-el, amely igaz Önre. Rám bízta/ bízták a döntést Nagyon örült(ek) a döntésemnek Meglepődött/ meglepődtek és megpróbált (ak) lebeszélni Nem örül(nek) a döntésemnek, de támogat (nak) Nem támogat (nak) Nem tud/ nem tudnak róla Egyéb Az Ön párja Szülei Rokonok, ismerősök Védőnő Orvos Egyéb

19. Ha bármelyik sorba vagy oszlopba az egyebet jelölte meg, kérem fejtse ki, miért választotta ezt a lehetőséget! Az alkalmazásról 20. Hordozza-e kifelé gyermekét? * A csecsemő háttal van Önnek/hordozójának, abban az esetben, ha elől van hordozva a gyermek a. igen, legtöbbször így hordozok b. igen, de ritkán hordozok így c. nem hordozom kifelé a gyermekemet d. Egyéb: 21. Ki használja a hordozóeszközt/hordozóeszközöket Önön kívül? * Válassza ki az összeset, amely érvényes Önre. a. az Ön párja b. az Ön szülei/szülője c. az Ön testvére/testvérei d. barátok, ismerősök, rokonok e. csak én használom f. Egyéb: 22. Milyen élményekről számolt/számoltak be?