Élőhelyvédelem
Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat szerzés eredményeként 2001- ben mánér néven jelent meg az első jelentősebb változás. 2003-ban egy jelentős átdolgozást követően mmánér néven jelent meg. (ÁÉR 2003) 2007-ben további kiegészítések következtek, melynek eredménye az ÁNÉR 2007. Legutóbb 2011-ben került átdolgozásra a rendszer (ÁNÉR 2011). ÁNÉR 2011 Története
Célja Országos léptékben egységesen alkalmazható, összehasonlításra alkalmas élőhely-osztályozási rendszer. A teljes tájat fedő, koherens rendszer (tehát a teljesen antropogén élőhelyek is szerepelnek benne). Kompatibilis a Natura 2000 élőhely-kategóriákkal. Élőhelytérképezés ÁNÉR 2011 Az élőhely-kategóriák az egész országban terepen jól használhatók legyenek, a felhasználó számára operatív legyen.
Élőhelytérképezés A rendszerben az alapegység az élőhely, mely a szüntaxonómiai rendszerek növénytársulásánál általában tágabb értelmezésű. Az egyes élőhelyek definíciója elsődlegesen a fiziognómia termőhely fajösszetétel hármas alapján lett megalkotva. A rendszer használata legalább középszintű növény- és vegetációismeretet feltételez. Élőhely-mozaikok esetén hibrid kategóriák is alkalmazhatók. ÁNÉR 2011 A rendszer sajátosságai
Élőhelytérképezés ÁNÉR 2011 Láp- és ligeterdők Példa J1b Nyírlápok, nyíres tőzegmohalápok J2 Láp- és mocsárerdők J4 Fűz-nyár ártéri erdők J5 Égerligetek J6 Keményfás ártéri erdők
Élőhelytérképezés ÁNÉR 2011 Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Példa L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek L2a Cseres-kocsánytalan tölgyesek L2b Cseres-kocsányos tölgyesek L5 Alföldi zárt kocsányos tölgyesek M5 Homoki borókás-nyárasok
Németh-Seregélyes-féle rendszer Alapvetően a fajkészlet karakteressége alapján értékel, mely kiegészítésre került a termőhelyre, táji környezetre, eredetre, szerkezetre és használatra vonatkozó szempontokkal. Kategóriák 1: Teljesen leromlott / a regeneráció elején járó állapot 2: Erősen leromlott / gyengén regenerálódott állapot 3: közepesen leromlott / közepesen regenerálódott állapot Élőhelytérképezés ÁNÉR 2011 természetesség 4: Jónak nevezett, természetközeli / jól regenerálódott állapot 5: Specialista, kísérő és termőhelyjelző fajokban gazdag, jó szerkezetű, szentély értékű terület A természetesség megítélésénél fontos, hogy nem az adott táj, vagy térképezett területhez kell viszonyítani, hanem önmagához az élőhelyhez (tehát a definíciójához).
Természetvédelmi kezelési tervek Jogszabályi háttér 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról.
Természetvédelmi kezelési tervek Definíció Természetvédelmi kezelési terv: a védett természeti terület és természeti értékei megóvását, fenntartását, helyreállítását, valamint bemutatását szolgáló természetvédelmi kezelési módokat, továbbá - egyebek mellett gazdasági, gazdálkodási tevékenységekre vonatkozó - korlátozásokat, tilalmakat és egyéb kötelezettségeket tartalmazó dokumentum, amely a tervezési terület vonatkozásában előírásokat állapít meg.
Természetvédelmi kezelési tervek Fontosabb szabályok Az országos jelentőségű védett természeti területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv előkészítéséért a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság felelős. A helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv előkészítéséért a települési önkormányzat felelős. Ebben az esetben az érintett nemzeti park igazgatóság a kezelési tervet szakmai szempontok szerint véleményezi.
1. Természetvédelmi célkitűzések Természetvédelmi kezelési tervek A kívánatos és elérendő célállapotot, illetve az elérendő természetvédelmi célokat tartalmazza. Egyes (pl. védett vagy fokozottan védett) természeti értékekre vonatkozó speciális célkitűzések, célállapotok kiemelhetők. 2. Természetvédelmi stratégiák A meghatározott természetvédelmi célkitűzések, illetve célállapot elérése érdekében követendő kezelési irányelveket, illetve a célállapot eléréséhez szükséges eszközöknek általános jellegű meghatározását tartalmazza.
Természetvédelmi kezelési tervek 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak A természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak részletes meghatározását tartalmazza, a természetvédelmi célkitűzéseknek és a természetvédelmi stratégiáknak megfelelően. Művelési ághoz köthető és ahhoz nem köthető előírásokat külön-külön kell tárgyalni.
Természetvédelmi kezelési tervek 3.1. Művelési ághoz nem köthető kezelési módok, korlátozások és tilalmak Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme Élőhelyek kezelése, fenntartása, fajok védelme Táj- és kultúrtörténeti értékek Látogatás, oktatás és bemutatás, kutatás, vizsgálatok Terület- és földhasználat Természetvédelmi infrastruktúra
3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető kezelési módok, korlátozások és tilalmak Szántó művelési ágú területek kezelése Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése Szőlő, kert és gyümölcsös művelési ágú területek kezelése Nádas művelési ágú területek kezelése Erdők kezelése Fásított terület művelési ágú területek kezelése Halastó művelési ágú területek kezelése Művelés alól kivett területek kezelése Természetvédelmi kezelési tervek
Natura 2000 fenntartási tervek Jogszabályi háttér Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez (Természetmegőrzési Főosztály, Budapest)
Natura 2000 fenntartási tervek I. Natura 2000 fenntartási terv II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció
I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai Natura 2000 fenntartási tervek (név, kód, kiterjedés, jelölő fajok és/vagy élőhelyek, érintett települések, egyéb védettségi kategóriák, tervezési és egyéb előírások)
I. Natura 2000 fenntartási terv 2. Veszélyeztető tényezők Natura 2000 fenntartási tervek A veszélyeztető tényezőket előre magadott listából kell kiválasztani. A tervezési területre vonatkozóan csak a legrelevánsabb, maximum 20 veszélyeztető tényező adható meg, melyeket rangsorolni is kell (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű).
Natura 2000 fenntartási tervek I. Natura 2000 fenntartási terv 2. Veszélyeztető tényezők Példa a veszélyeztető tényezők listájából: Kód Leírás A Mezőgazdálkodás A01 Földművelés A02 művelési mód változása A02.01 gazdálkodás intenzívebbé válása A03 gyepterület kaszálása/vágása A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás A03.02 extenzív kaszálás A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya A04 legeltetés A04.01 intenzív legeltetés A04.01.01 intenzív szarvasmarha-legeltetés
I. Natura 2000 fenntartási terv 3. Kezelési feladatok meghatározása Natura 2000 fenntartási tervek (természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése, kezelési javaslatok, élőhelyek kezelése, rekonstrukciója, fejlesztése, fajvédelmi intézkedések, kutatás, monitorozás) (a kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében: agrártámogatások, pályázatok)
I. Natura 2000 fenntartási terv 3. Kezelési feladatok meghatározása (kezelési javaslatok) Ebben a fejezetben valamennyi, a területek védelmi célkitűzéseinek elérését, a területek és jelölő értékeik megőrzését szolgáló javaslatot meg kell jeleníteni. Az intézkedési javaslatok rendszere Az intézkedések alapvetően két nagy csoportot alkotnak. A gazdálkodáshoz nem köthető általános javaslatok. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Natura 2000 fenntartási tervek A kezelési javaslatok lehetnek nem előírásszerű javaslatok, vagy támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok konkrét, agrártámogatási programoknak megfeleltethető előírások, illetve előírás-javaslatok.
Natura 2000 fenntartási tervek I. Natura 2000 fenntartási terv 3. Kezelési feladatok meghatározása (kezelési javaslatok)
I. Natura 2000 fenntartási terv 3. Kezelési feladatok meghatározása (kezelési egységek) Natura 2000 fenntartási tervek A kezelési egység az azonos kezelést igénylő élőhelyek, élőhely-komplexumok térben lehatárolt egysége, amelynek alapját az ÁNÉR alapú élőhelytérkép vagy vegetációtérkép adja, figyelembe véve a jelölő fajok előfordulását is (aktuális és potenciális egyaránt). A kezelési javaslatokat és előírásokat a kezelési egységekhez kell rendelni, tehát egy kezelési egységbe az azonos kezelést igénylő területek tartoznak (ezek akár különböző élőhelytípusok is lehetnek). A kezelési egységekhez rendelhető előírásokat előre megadott előíráscsomagból kell kiválasztani
I. Natura 2000 fenntartási terv 3. Kezelési feladatok meghatározása (kezelési egységek) Példa az előírások listájából: Natura 2000 fenntartási tervek E01: A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. E03 A körzeti erdőtervezés során a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. E04 Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. E05 Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.
ÁNÉR élőhelytérkép kezelési egységek
II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése (környezeti adottságok, előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok, egyéb jelentős fajok, területhasználat, művelési ág szerinti megoszlás, tulajdoni viszonyok, területhasználat és kezelés) 2. Felhasznált irodalom 3. Térképek Natura 2000 fenntartási tervek
Ajánlott irodalom