Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez

Átírás

1 Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez Jóváhagyta: Dr. Illés Zoltán Környezetügyért felelős államtitkár Természetmegőrzési Főosztály Budapest, április 1

2 Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés... 3 A tervezési terület kiterjedése hektárban A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Felhasznált irodalom Térképek Kötelező térképek a 275/2004 (X.8.) Korm. rend. szerint A térképekre vonatkozó egységes követelmények Mellékletek melléklet: Veszélyeztető tényezők listája melléklet: Kezelési előírások listája melléklet: A Natura 2000 területekre vonatkozó jogszabályi előírások Javasolt irodalom, hasznos linkek

3 Tartalmi követelmény: A fejezetek számozása és címe teljes mértékben kövesse a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Natura rendelet) 13. mellékletét, az egyes fejezeteken belül azonban lehetnek további alfejezetek. A terv részt úgy kell megírni, hogy az minden szükséges információt tartalmazzon. Egyeztetésre csak ez kerül, ezért a megalapozó dokumentáció nélkül is érthetőnek kell lennie. A megalapozó dokumentáció részben a nem releváns fejezeteket nem kell kitölteni, hiszen a terület jellegétől (pl. egyes területhasználati típusok megléte vagy hiánya) és tervtípustól (pl. honvédelmi területre készülő terv) függően ez változhat. I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai Az azonosító adatokat minden esetben a Natura 2000 területek hivatalos adatlapja (standard data form SDF) legfrissebb változata alapján kell megadni, amely adatbázis formában a nemzetipark-igazgatóságoknál rendelkezésre áll. A területek néhány alapadata, a jelölő értékek a oldalon is elérhetők Név A terület neve és típusa. A terület típusát a Natura rendelet fogalomrendszere szerint kell megadni: - különleges természetmegőrzési terület (KTT) - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjktt) - különleges madárvédelmi terület (KMT) Kerülni kell: a SAC, SPA rövidítések alkalmazását, mert ez a magyar fogalomrendszer szerint nem mindenki számára értelmezhető Azonosító kód HU _ 1.3. Kiterjedés A tervezési terület kiterjedése hektárban A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Az SDF alapján a különleges madárvédelmi területek esetében csak a jelölő madárfajokat, beleértve a vonuló fajokat is (ezek nem 1. mellékletes fajok, de a Natura 2000 adatbázisban külön felsorolva szerepelnek, mint jelölők), a különleges természetmegőrzési területek esetében a jelölő élőhelyeket és jelölő állat- (nem madár) és növényfajokat kell felsorolni. Jelölő fajnak az adatlapon A, B vagy C populációs értékkel szereplő fajokat, jelölő élőhelynek az adatlapon A, B vagy C reprezentativitással szereplőket tekintjük. A D populációs, illetve reprezentációs értékkel rendelkező fajokat és élőhelyeket nem kell feltüntetni. Amennyiben a tervkészítés során végzett felmérések során új, az adatlapon nem szereplő faj/élőhely kerül elő, amely az állománya alapján jelölő értéknek javasolt, és a tervkészítés során (javaslatok megfogalmazása) figyelembe vették, azt is meg kell jeleníteni, mint újonnan előkerült jelölőnek javasolt érték. Fajnevek esetén egységes forma használata szükséges: magyar név, majd a tudományos név zárójelben. A fajneveket a Natura 2000 rendelet szerint kell megadni. 3

4 pl. vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) 1.5. Érintett települések Az érintett települések felsorolása megyénként betűrendben. Az érintett helyrajzi számokat nem kell felsorolni, de az alábbi szöveget minden esetben hivatkozni szükséges: A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed Egyéb védettségi kategóriák Egyéb érintett (átfedő) Natura 2000 terület kód, név és kiterjedés (ha) Országos jelentőségű védett természeti területek név és kiterjedés (ha), a védetté nyilvánító jogszabály száma Helyi jelentőségű védett természeti területek név és kiterjedés (ha), védetté nyilvánító jogszabály száma Ex lege védett területek típusa és összkiterjedése (ha) (egyes területeken a természeti érték kiemelése is fontos lehet (pl. kaptárkövek) Nemzetközi jelentőségű területek (Ramsari-terület, európa diploma, bioszférarezervátum, világörökségi helyszín, geopark) 1.7. Tervezési és egyéb előírások Azoknak a terveknek a felsorolása, amelyek a területre vonatkozóan a közösségi jelentőségű jelölő értékek szempontjából is releváns előírásokat fogalmaznak meg. A tervek előírásainak elemzését a megalapozó dokumentáció fejezete, az erre épülő javaslatokat pedig a 3.2. Kezelési javaslatok fejezet tartalmazza. Itt pontos hivatkozással (kihirdető jogszabály száma, évszám vagy egyéb releváns adat) csak a tervek felsorolása szükséges. Elfogadott, érvényes természetvédelmi kezelési terv az érintett védett természeti területre (kérjük feltüntetni, ha elkészült már a terv, de még nincs elfogadva) Településrendezési eszközök Körzeti erdőtervek és üzemtervek Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Halgazdálkodási tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Egyéb tervek (csak ha a tervhez tartozó releváns információt tartalmaz, pl. fejlesztési tervek, kistérségi környezetvédelmi terv) 2. Veszélyeztető tényezők A veszélyeztető tényezők listája 2011-ben az új SDF forma elfogadásával változott. Az új, részletesebb lista szerinti kódok 1 (1. melléklet) még nem kerültek átvezetésre az SDF-ben, mivel ennek határideje év vége. A veszélyeztető tényezőket az adatlapról kell megadni. A tervezési területre vonatkozóan csak a legrelevánsabb, maximum 20 veszélyeztető tényező adható meg, amelyből maximum 5 lehet nagy jelentőségű (H). Amennyiben az új lista szerinti frissítés még nem történt meg, 1 4

5 akkor meg kell feleltetni az adatlapon szereplő tényezőket az új lista szerinti kategóriának (ebben az esetben mindkét kód és elnevezés feltüntetendő ugyanabban a sorban). Ha új veszélyeztető tényező merül fel, akkor azt már csak az új kóddal kell megjeleníteni. Amennyiben egy veszélyeztető tényező már nem releváns, akkor nem kell megjeleníteni. Táblázatos összefoglalása annak, hogy az egyes korlátozó vagy veszélyeztető tényezők hogyan és milyen értékekre hatnak. (felsorolás esetén is a táblázatban megadott kategóriák szerint kell a tényezőkről írni.) Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? A veszélyeztető tényezőknél külön kell ismertetni az adott Natura 2000 területen kívülről érkező hatásokat. Amennyiben ezekre is megadható a kódlistából kód, akkor azokat használva, ha nem, akkor szövegesen kifejtve. Kerülni kell: a terület állapotleírását (pl. A területen több helyen láthatók tűzeset nyomai. ), a veszélyeztető tényezők mérséklése vagy megszüntetése módjainak kifejtését, kezelési javaslatok leírását. Utóbbit a 3.2. fejezetben kell részletezni. 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A terület adottságait, jellegzetességeit és történeti hátterét figyelembe véve a közösségi jelentőségű természeti értékek kiemelten a jelölő fajok/élőhelyek megőrzését, hosszú távú fennmaradását, természetvédelmi helyzetük javítását szolgáló célállapot és a hozzá rendelt célkitűzések rövid, általános, 2-3 mondatos stratégiai jellegű megfogalmazása. Amennyiben a terület jelölő értékei szempontjából ez releváns, klímaadaptációs célkitűzések megadása. A célkitűzések megfogalmazásánál az SDF 4.2 pontjában tett prioritásokra és 6.3 pontjában megfogalmazott célkitűzésekre 2 kell támaszkodni (azokat nem megismételve), de természetesen indokolt esetben ettől el is lehet térni, hiszen a területek aktuális állapota, illetve a változások iránya alapján a célkitűzések is aktualizálást igényelnek. A célkitűzéseknél egyes élőhelyek/fajok kiemelhetők, mint a terület prioritásként kezelendő értékei. Itt kell kitérni arra is, ha a jelölő fajokon és élőhelyeken túl a terv más közösségi jelentőségű vagy védelemben részesülő fajt is figyelembe vesz. Itt szükséges a különleges természetmegőrzési területen nem jelölő madárfajokat is figyelembe venni, amennyiben a terület átfed különleges madárvédelmi területtel. Az átfedő területrészen az ott releváns jelölő madárfajokra is figyelemmel kell lenni. Kerülni kell: A terület ökológiai jelentősége kifejtését, ami a megalapozó munkarészbe való, illetve a kezelési javaslatok megjelenítését, amelyeket a 3.2. fejezetben kell részletezni Kezelési javaslatok 2 5

6 Ebben a fejezetben az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően valamennyi, a területek védelmi célkitűzéseinek elérését, a területek és jelölő értékeik megőrzését szolgáló intézkedést meg kell jeleníteni, a kezelési javaslatokon és előírásokon túl a jogszabályi, hatósági és szerződéses eszközöket is. A kezelési javaslatok és előírások (intézkedések) alább részletezett rendszerét áttekintően az 1. ábra mutatja be. Az intézkedéseket alapvetően két nagy csoportot alkotnak. Az elsőbe a gazdálkodásra vonatkozók, a másodikba a gazdálkodáshoz nem kötődők tartoznak. A gazdálkodásra vonatkozó intézkedések lehetnek általános javaslatok, vagy támogatási rendszerbe illeszthető, a terv szintjén javasolt előírások. A gazdálkodáshoz nem köthető intézkedéseknél jelennek meg a gazdálkodókon túli egyéb érintetteknek szóló (beruházók, fejlesztők, területrendezők, vállalkozók: ipari, turisztikai), a területhasználatra vonatkozó elvek, a kritikus pontok azonosításával (egyes tevékenységek korlátozás nélkül, feltételekkel vagy egyáltalán nem végezhetők, bizonyos irányú fejlesztések nem kívánatosak). Itt kell minden olyan javaslatot megjeleníteni, amelyet a Natura 2000 területeken azok elsődleges rendeltetésével ellentétes tevékenység nem folytatható elv alapján fontos kiemelni (pl. területrendezés, építésügy, közlekedés, turizmus, bányászat). Természetesen nem csak a korlátozásra, hanem a fejlesztésre vonatkozóan is lehet javaslatot tenni. Ezek a javaslatok a megalapozó dokumentáció fejezetében a szakterületi/ágazati tervek elemzésének eredményeire alapuljanak, megismételve az elemzés legfontosabb következtetéseit. Itt van lehetőség olyan javaslatok megfogalmazására is, amelyek az adott Natura 2000 területre kívülről érkező hatások ellensúlyozására szolgáló intézkedések, összhangban a 2. fejezetben leírtakkal. Fontos kiemelni, hogy ezek javaslatként és ne szabályként, tiltásként kerüljenek megfogalmazásra, ugyanakkor legyenek konkrétak. Ez alól kivétel, ha a Natura 2000 terület átfed védett természeti területtel és az átfedő területrész vonatkozásában jelenik meg az elfogadott természetvédelmi kezelési tervben is szereplő előírás, vagy azt egyéb jogszabály írja elő. Kiemeljük, hogy nem szükséges a kezelési terv minden előírását itt megjeleníteni, csak azt, ami a területre megfogalmazott célkitűzés miatt fontos. A gazdálkodáshoz kötődő kezelési előírásokat ás általános javaslatokat az ökológiai igények alapján lehatárolt kezelési egységekre (azonos kezelést igénylő élőhelyek, élőhelykomplexumok) kell megadni. Kezelési egység alapját az ÁNÉR alapú élőhelytérkép vagy vegetációtérkép adja, figyelembe véve a jelölő fajok előfordulását is (aktuális és potenciális egyaránt). Az előírásoknak és javaslatoknak az aktuális, természetbeni állapothoz és használathoz kell igazodnia. A gazdálkodáshoz kötődő előírások és javaslatok részletezése előtt egy rövid általános bevezetőben célszerű leírni, hogy a kezelési javaslatok meghatározása milyen szempontok szerint történt, külön kitérve az élőhelytípusokra és fajokra. A kezelési egységekre vonatkozó általános javaslatok a gazdálkodás mikéntjére megfogalmazott nem előírásszerű javaslatok. A kezelési előírások ugyanakkor konkrét, agrártámogatási programoknak megfeleltethető menü-rendszerű előírások. A kezelési egység kódját minden esetben meg kell jeleníteni, mert ez alapján köthető össze a térképpel, ott ez alapján lesz azonosítható. A kezelési egységet a fenntartási tervekben tágabban értelmezzük, nem csak a jelölő élőhelyekre és a jelölő fajok által használt területrészekre kell kiterjedniük. Természetesen a kezelési egységek és a hozzájuk rendelet előírások és javaslatok meghatározásánál tekintettel kell lenni a jelölő értékek megőrzését szolgáló egyéb területrészekre (pl. a fajok élőhelyével szomszédos, csatlakozó területrészekre, az egyes állományok közti összeköttetést biztosító folyosókra, közösségi jelentőségű faj számára alkalmas élőhelyek védelmére, fejlesztésére, az élőhelyek esetében a potenciálisan jelölő élőhellyé alakítható fejlesztési területekre vagy pl. a 6

7 csapadékviszonyok függvényében az élőhelyek kiterjedésének és egyes fajok megjelenésének évek közti változásaira). A kezelési egység előírásainak és javaslatainak összhangban kell lennie (azok szigorúságát is beleértve) a területrész fenti példákon keresztül szemléltetett rendeltetésével. Külön lehatárolással, kezelési egységként értelmezve előírás és iránymutatás adható pl. a Natura 2000 területen található utakra, beépített területekre, iparterületekre, állattartó telepekre, amelyek a Natura 2000 terület jelölő értékeinek, a terület egységének, állapotának megőrzésében szerepet szintén játszhatnak. A támogatási rendszerbe illeszthető előírások tekintetében szükséges az alábbi bekezdést a fejezet elején megjeleníteni. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A kezelési egységekhez rendelt előírások kidolgozásának módszertana: Az előírások tekintetében az Átmeneti Támogatás pályázat keretében kidolgozott és azóta kiegészített és javított előírássort kell alapul venni (2. melléklet). A fenntartási tervnek lehetőséget kell teremtenie a területek adottságaihoz és igényeihez illeszkedő egyedi kezelési előírások megadására is, ezért a 2. mellékletben szereplő előírásokon túl új előírások is megfogalmazhatók. Lesznek olyan területegységek, ahol a jelenlegi használat és gyakorlat megfelelő, de sok esetben a jelenlegi gyakorlattól eltérő vagy esetileg maga a használat megvalósítása lesz a cél. Az egyedileg megfogalmazott új előírások esetében azok egységes megfogalmazása a cél. Ezért egy új előírás bevezetésekor minden esetben egyeztetni kell a többi tervkészítővel, és konszenzusos megfogalmazást találni, majd következetesen azt használni. Az új előírásokból listát kell vezetni, amit minden tervkészítő számára elérhetővé kell tenni. Egyértelmű célja a fenntartási terveknek, hogy rámutassanak a jelenlegi támogatási rendszernek azon hiányosságaira, nem megfelelő elemeire, amelyek a Natura 2000 területek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartását, illetve elérését nem teszik lehetővé. A kezelési előírások fejezetben a javasolt előírásokat kell rögzíteni, a jelenlegi használattól (agrártámogatási rendszertől) való eltérések összegzését, rövid kifejtését a 3.3. fejezetben kell megtenni. Az előírásokat szintezve szükséges megadni, egyértelműen szétválasztva a fenntartási és fejlesztési előírásokat, azon belül a jogszabályban rögzített, kötelezően betartandó, és az önkéntes alapon választható előírásokat. Az erősen változó környezeti feltételek (beleértve a klímaváltozást is) mellett az ellenőrizhető, támogatásokhoz kötődő előírások nem adnak megfelelő keretet a természetvédelmi célok eléréséhez. A tervezés során, ahol ez indokolt, törekedni kell az adaptív kezelést biztosító előírás-javaslatok megfogalmazására, illetve meg kell vizsgálni az adaptív kezelés összehangolásának lehetőségét a támogatási rendszerekkel. 7

8 Kerülni kell: az irányelvek és javaslatok megfogalmazásánál a kötelező érvényre utaló tilos és kell kifejezéseket. Az olyan általános problémák kifejtését, amelyre a fenntartási terv nem tud megoldásul szolgálni. Mellőzni kell például a következő vagy ehhez hasonló megállapításokat: az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtható támogatások iránti igény megkérdőjelezése a gazdálkodók részéről; a támogatási programok fennmaradására vonatkozó kételyek és kockázatok megfogalmazása; a kezelésre vonatkozó, az egyes érdekeltek közti véleménykülönbségek; illetve az érdekérvényesítés gyengeségeinek részletezése, forráshiányra hivatkozás. LIFE projekt keretében készülő fenntartási tervek Javasolt a terv elején egy olyan térkép feltüntetése, amely a projektterület és az érintett Natura 2000 terület viszonyát mutatja. Az egész Natura 2000 területre vonatkozó terven belül lehet bővebben írni a projektterületről, pl. először az egész Natura 2000 területre felsorolva a veszélyeztető tényezőket, majd külön a projektterületre vonatkozóan. Ugyanez vonatkozik a kezelési javaslatokra is. Fajra vonatkozó LIFE projekt esetén szükséges rövid utalás a fajmegőrzési tervre (amennyiben létezik). LIFE projektek esetén nem azt szükséges leírni, hogy mi valósult meg a projekt keretében, ezt elegendő röviden (fél oldal) összefoglalni (pl. szükséges leírni, hogy beavatkozások mekkora területrészeket érintettek/érintenek). A fenntartási terv lényege, hogy további kezelési javaslatokat fogalmazzon meg. 8

9 Élőhelyek kezelése Az általános szempontrendszert a terület célkitűzéseihez illeszkedő általános természetvédelmi javaslatok és támogatási rendszerbe illeszthető előírások kidolgozásához művelési ágak szerint csoportosítva adjuk meg, de természetesen az általános javaslatok és kezelési előírások a kezelési egységhez kapcsolódnak, amelyek élőhely alapon kerülnek lehatárolásra. Egy kezelési egységen belül megadható több művelési ághoz tartozó előírás pl. belvizes szántó esetén szántó és vizes élőhely. Az általános javaslatok és a kezelési előírások megfogalmazásánál ki kell térni azokra a területekre, amelyek a jelenlegi területalapú támogatási rendszerben kiesnek a támogatásból, mert nem tartoznak a hasznosított mezőgazdasági területbe (HMT). Ilyenek a vonalas szegély élőhelyek (fasorok, mezsgyék), valamint a nádasok, mocsarak, halastavak és vizes élőhelyek. Ezek az ökológiai (folytonos és megszakított folyosók) jelentőségükön túl, azért is fontosak, mert sok esetben jelölő élőhelyeket jelentenek. Egy részükön nincs tényleges gazdálkodás, másik részükön folyik gazdálkodás, de az nem támogatható. A jövőbeli támogatási rendszerben meg kell teremteni ezek támogathatóságát külön forrás biztosításával vagy HMT-vé minősítésükkel. A művelési ág váltásra vonatkozó javaslatokat is ebben a fejezetben kell megadni. Minden gazdálkodási területen (mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodás) az azonnali beavatkozást igénylő javaslatokat külön ki kell emelni (pl. körzeti erdőterv vagy vízjogi engedély felülvizsgálata). Mezőgazdálkodás: Gyepek: Gyepek esetén a kötelezően betartandó előírásoknál a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. Az önkéntesen vállalható előírásoknál a kaszálás idejére, módjára, kiterjedésére, a legelő állat fajtájára, állategységre stb. vonatkozó speciális kívánalmakat kell megfogalmazni. Amennyiben az adott területre olyan vonatkozó jogszabályi előírás van érvényben, amely alkalmazása természetvédelmi szempontból nem kívánatos, úgy az előírás módosítására tett javaslatokat külön a pontban kell megfogalmazni. Szántók: A szántók esetében a javaslatok és előírások megfogalmazásánál a természetmegőrzési területek esetében a szántón előforduló vagy azt az élettevékenységek során használó közösségi jelentőségű fajok igényeire, valamint a szántóhoz közvetlenül csatlakozó erdei és gyepes jelölő élőhelyekre és a hozzájuk kötődő jelölő fajokra gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatások kivédésére kell figyelemmel lenni. A madárvédelmi területek esetében a szántón költő vagy azt táplálkozó területként használó jelölő madárfajok igényeit kell figyelembe venni. Itt különösen a termesztendő kultúra, vegyszerhasználat, gépi munkák vonatkozásában szükséges előírást adni. Vizes élőhelyek: A Natura 2000 hálózatba foglalt vizes élőhelyekre jelenleg nincs átfogó támogatási program, illetve a lehatárolási problémák miatt ez csak a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez (VTT) kötődő területekre korlátozódik. Ugyanakkor nem kétséges, hogy ezek egyes jelölő élőhelyek és fajok megőrzésében nagy jelentőséggel bírnak. A javaslatok és előírások megfogalmazásánál a vízállásos területeken a víz megtartásra (lehetőségek szerint milyen formában, mennyi ideig), valamint a 9

10 gazdálkodásra (teljes kizárása vagy feltételek melletti végzése) kell iránymutatást adni. Külön kell kezelni a belvizes és mocsaras területeket, halastavakat és nádasokat. Erdőgazdálkodás: A közösségi jelentőségű jelölő erdei élőhelytípusok és a hozzájuk közvetlenül vagy közvetve kötődő jelölő fajok hosszú távú fennmaradását, természetvédelmi helyzetük javítását célzó általános természetvédelmi kezelési javaslatok megfogalmazása szükséges. Ehhez háttéranyagként javasolt a VM által szerkesztett erdős útmutató 3 használata. A kezelési javaslatokat az érvényben lévő erdőtervrendelet és körzeti erdőterv figyelembe vételével kell megadni, lehetőség szerint az erdőrészletekhez igazodva. Az elérendő természetvédelmi céllal összhangban többek közt az alábbiakra szükséges kitérni: rendeltetés, üzemmód, kívánatos célállomány, erdőállomány-típusok kívánatos aránya, javasolt állománycserék, erdőfelújítás módja, fahasználati korlátozások, biológiai vágásérettség meghatározása, vegetációs időszak. Az erdős kezelési egységhez kötődő kezelési előírásokat a 2. melléklet figyelembe vételével és az általános bevezetésben leírtak alapján kell megfogalmazni. Vadgazdálkodás: A tervezési területen a vadgazdálkodást, vadászatot érintő természetvédelmi kezelési javaslatok és előírások ismertetése a közösségi jelentőségű jelölő élőhelytípusok és fajok megőrzése érdekében. Így például az adott területen természetvédelmi szempontból optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma, a vadgazdálkodás-vadászat térbeni, időbeni, mód- és eszközbeli természetvédelmi korlátozásai, a vadgazdálkodási berendezések elhelyezésére, a vadföldek kialakítására, vad kibocsátására és a meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek. Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások: A tervezési területen általánosságban a vízgazdálkodási, vízrajzi viszonyok fenntartását, természetvédelmi célú fejlesztését elősegítő (pl. élőhely-fenntartási célú vízellátás) vagy korlátozással kapcsolatos, valamint a vizes élőhelyekre kihatással lévő területek használatára vonatkozó kezelési javaslatok és előírások megfogalmazása. Itt kerüljenek megfogalmazásra a tervezési területen található természetes álló- és folyóvizekre vonatkozó intézkedési javaslatok is. Ehhez fontos kiindulási alapot adnak a vízgyűjtő- illetve részvízgyűjtő-gazdálkodási tervek, a javaslatoknak az abban foglaltakkal összhangban kel lenniük. A javaslatok kidolgozását javasolt az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (OVGT) 6.3 mellékletében található intézkedéscsomagok alatt szereplő intézkedési elemekre, mint szempontokra alapozni, kiemelten az IP14 (Károsodott, védett élőhelyekkel és más védett területekkel kapcsolatos egyedi intézkedések) intézkedés-csomagra ( Hangsúlyosan figyelembe veendők a tervezési folyamat során az egyes víztestek vonatkozásában a nemzetiparkigazgatóságok megalapozó anyagaiban szereplő intézkedési javaslatok, függetlenül attól, hogy ezek a tervben megjelentek-e vagy sem ben már a Víz Keretirányelv (VKI) alapján is értékelni kell a víztestek állapotát, így a jobbítást szolgáló intézkedések megjelenítse kiemelt fontosságú. Külön figyelmet kell fordítani a vízfolyások és állóvizek pufferzónájára is. 3 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Szakállamtitkárság (szerk.) (2010): Szakmai háttéranyag a hazai Natura 2000 területek kijelölésének alapjául szolgáló erdei élőhelytípusok kezelési irányelveinek meghatározásához 10

11 A javaslatokat és előírásokat kezelési egységhez is lehet kötni. Általánosan egy adott víztest tekintetében ki kell térni arra, hogy az természetvédelmi szempontból mennyiben biztosítja a jelölő fajok és élőhelyek fennmaradását (vízminőségi és mennyiségi értékelés), szükséges-e változtatni, ha igen, mit és miért, milyen beruházást, beavatkozást igényel a terület és milyen időtávban. Itt szükséges a halászati hasznosítási jog megszerzésére irányuló célok ismertetése (szükséges-e és milyen módon), valamint a halgazdálkodási hasznosításra vonatkozó javaslatok megtétele is (Tvt. 11. alapján) pl. telepített halak fajára, fajtájára és mennyiségére, a hasznosítás volumenére. Ezeket a halászati hatósággal előzetesen javasolt egyeztetni. A halászati vízterületekre vonatkozó javaslatokat azok rendeltetésével összhangban kell megtenni. A halászati hasznosításon túl a turizmusra (bemutatás módja, időszaka), rekreációs tevékenységekre vonatkozóan (pl. vízi járművek használata) is megfogalmazhatók javaslatok Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az élőhelyrekonstrukciós tevékenységek elsősorban pályázati forrásokból valósulnak meg. Itt azoknak a rövid- és középtávú elképzeléseknek az ismertetése szükséges külön a gyepekre, vizes élőhelyekre és erdőkre, valamint természetes álló- és folyóvizekre amelyekre már van valamilyen stádiumú projektötlet. Megalapozó anyagként a nemzetipark-igazgatóságok 10 éves fejlesztési tervei, valamint az OVGT intézkedéscsomagjai alapján az egyes víztestekre megfogalmazott, a természetvédelmi célkitűzések elérését segítő, azzal összhangban lévő beavatkozási tervek vehetők alapul. Amennyiben lehetséges az érintett élőhely(ek)nek, a beavatkozás tervezett időtartamának, a fejlesztés céljának és eszközeinek megadása Fajvédelmi intézkedések Egyéb, az előző fejezetekben nem szereplő fajspecifikus kezelési javaslatok (pl. vonalas létesítményekkel kapcsolatos intézkedések). Ehhez háttérként a miniszter által elfogadott fajmegőrzési tervek ( illetve egyéb akciótervek is használhatók. A tervekben foglalt intézkedéseket kell a tervezési területre leképezni, vagy ettől eltérő intézkedési javaslatot megfogalmazni. Itt nem a gazdálkodáshoz kötődő előírásokat és javaslatokat kell megismételni. Külön kell szerepeltetni, hogy milyen intézkedések valósultak már meg, és melyek azok, amelyeket hosszabb távon szükséges a faj érdekében végrehajtani. Kerülni kell: a fajok morfológiai leírását, életmenetük részletes ismertetését Kutatás, monitorozás A jelölő értékekre és az egyéb a tervkészítésnél prioritásként kezelt élőhelyekre és fajokra vonatkozóan a jelenlegi tudásszintünk alapján annak a megfogalmazása, hogy milyen kutatásokra (alap- és alkalmazott kutatások) lenne még szükség, mely fajokra/élőhelyekre kell fókuszálni. Javaslat megfogalmazása arra vonatkozóan, hogy mely fajok és élőhelyek területen található állományait kell az országos monitorozó mintavételi helyek közé felvenni. Azokat a mintavételi helyeket is fel kell sorolni, amelyek kijelölése az egyes jelölő értékek tekintetében már megtörtént, és ahol már jelenleg is folyik a monitorozás. Annak a kifejtése, ha a területen található faj vagy élőhelytípus tekintetében a szokásos ismétlésben végzett vizsgálatokat gyakrabban vagy ritkában szükséges elvégezni. 11

12 Kerülni kell: annak tételes megjelenítését, hogy mely fajokat és élőhelyeket hány évente pl. a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer protokollja alapján kell monitorozni Mellékletek A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése (térkép és táblázat) Térkép: a) A gazdálkodáshoz és egyéb területhasználathoz köthető kezelési egységek megjelenítése, a kódjukat tartalmazó feliratok kiírásával ( fejezet alapján), valamint a művelési ág váltással érintett területrészek megjelenítése; 1 áttekintő és több (a terület nagyságától és az egységek számától függően) részlettérkép b) Kezelési egységhez nem köthető, az egyes tevékenység típusok szempontjából alkalmazandó korlátozások ábrázolása hármas kategóriarendszerben: korlátozás nélkül végezhető, korlátozással végezhető, illetve nem végezhető (opcionális, amennyiben a terv típusa (pl., honvédelmi vagyonkezelésű területre készülő terv) vagy a terület jellegzetességei szerint ez releváns és megadható). Táblázat: Javasolt az egyes kezelési egységek által érintett helyrajzi számok és MePAR blokkok összesítése. és azoknak elektronikus formában kell a tervhez történő csatolása, tekintettel arra, hogy ez a tervkészítés során a tájékoztatásban és kommunikációban jelentős, az érintett területhasználók számára a saját területük azonosítása miatt A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Ebben a fejezetben szükséges a 3.2. fejezetben meghatározott a kezelési javaslatokhoz és előírásokhoz hozzárendelni a megvalósításához rendelkezésre álló különböző eszközöket és forrásokat. A források esetében figyelemmel kell lenni a terület védettségére, vagyonkezelői helyzetére, tulajdonviszonyaira, hiszen ezek alapvetően meghatározzák az igénybe vehető eszközöket. Ezekre a kezelési egységeknél és az egyéb eszközöknél is érdemes utalni, amennyiben van róla adat. Minden esetben szükséges a visszautalás az előző fejezetre, kezelési egység hivatkozása vagy a nem kezelési egységhez kötődő intézkedések esetében annak egyértelmű azonosítása, hogy mire vonatkozik az eszköz Agrártámogatások Jelenleg működő agrártámogatási rendszer Annak a rövid ismertetése, hogy jelenleg a területen milyen agrárkörnyezetgazdálkodási (horizontális és zonális célprogramok, MTÉT) és erdőkörnyezetvédelmi programok érhetőek el. Amennyiben van elérhető adat, úgy annak a bemutatása, hogy a terület hány százaléka támogatható, illetve ténylegesen támogatott terület. Ez a fejezet egy rövid helyzetképet kell, hogy adjon a terület támogatott gazdálkodásáról Javasolt agrártámogatási rendszer Annak áttekintése, hogy a jelenleg is támogatással érintett területeken megfelelő-e a jelenleg futó program, javasolt-e más programra áttérni. Ebben a pontban javaslatot lehet tenni a jelenlegi jogszabályban megfogalmazott támogatási előírások 12

13 módosítására, új előírás megfogalmazására, a további, önkéntes vállalás alapján javasolható előírásokra (AKG szint feletti, speciális fejlesztési előírások), valamint a jelenleg működőktől eltérő (zonális) program elindítására. Itt újra külön kiemeljük az adaptív kezelés lehetőségeinek megteremtésére irányuló lehetőségek vizsgálatát, és javaslatok megfogalmazását. Ebben a fejezetben kell bemutatni, hogy a jelenleg támogatási programmal nem érintett területen, ahol az lehetséges, milyen programok javasoltak. A kiindulási (viszonyítási alapot) mindig az aktuális, jogszabályon alapuló (hatályos) támogatási lehetőségek kell, hogy jelentsék, a vonatkozó jogszabályok számát hivatkozni kell. Kerülendő: a támogatási rendszer részletes vázolása, az egyes programokhoz tartozó előírások ismertetése Pályázatok Az elsősorban pályázati forrásból (KEOP, LIFE/LIFE+, ROP, Interreg) finanszírozható intézkedések ismertetése. Itt elsősorban az élőhelykezeléseket, fajmegőrzést támogató pályázatok kiemelése a fontos, de természetesen a kutatást támogatók és beruházási jellegűek (ide értve a szemléletformálást és bemutatást, a kezelést megalapozó infrastruktúrális fejlesztéseket, irodafejlesztést) is megjeleníthetők. a) Folyamatban lévő pályázatok felsorolása és rövid leírása (kód, cím, kedvezményezett, időtartam, költségvetés, a fenntartási terv mely részét célozza a pályázat). A futó projektek esetében szükséges kitérni arra, hogy indokolt-e ezek folytatása (pl. a jelenlegi csak az első ütem). b) Pályázati tervek feltüntetése, mely forrásból tervezik megvalósítani és a fenntartási terv mely részét célozná a pályázat Egyéb A terv mely elemeit lehet egyéb módon megvalósítani, pl. terület haszonbérbe adása, közmunka program, önkéntesek bevonása stb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Az egyeztetést a Natura rendelet alapján szükséges végezni. Az EMVA forrásból készülő tervek esetén a támogatási kérelemben vállalt kommunikációs eszközöket kell alkalmazni. A terv egyeztetése során beérkezett véleményeket táblázatos formában összegezni szükséges, amely tartalmazza, hogy ki tette az észrevételt, mi volt az észrevétel, hogy került kezelésre. A melléklet nem lesz része a tervnek, ezért ebben a fejezetben röviden összegezni kell a legfontosabb észrevételeket, amelyek alapján a terv módosításra került Felhasznált kommunikációs eszközök Az alkalmazott és tervezett (a terv végleges változatában már minden megvalósult lesz) kommunikációs eszközök felsorolása, időponttal, a fórumok esetében résztvevők számával, a levél, hirdetmény esetén azok számával stb A kommunikáció címzettjei Az alkalmazott eszközök mely érintett csoportokat célozták meg. Az érintett csoportokat a Natura rendelet pontjában felsorolt csoportok, illetve a 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben megszabottak szerint kell megadni. 13

14 Alkalmazható az a megoldás, hogy a két pont egy táblázatos összesítésben összevonásra kerül Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményének összegzése. Kik jeleztek vissza, az észrevételeket hogyan kezelték: figyelembe vették-e és hogyan módosult ezáltal a terv, illetve ha nem vették figyelembe annak indoklása. 14

15 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok Éghajlati adottságok (max. 1/2 oldal) A tervezési terület meteorológiai jellemzése, különös tekintettel az időjárási elemek természeti, táji értékekre gyakorolt hatásaira. A klimatikus viszonyokban bekövetkezett esetleges változások leírása Vízrajzi adottságok (max. 1 oldal) A tervezési területen található jelentősebb vízfolyások vízjárásának sajátosságai. Állóvizek jellemzése. A felszíni és felszín alatti vizek helyzete és dinamikája, hatásai a táji, természeti értékekre. A klímaváltozáshoz köthető, a hidrológiai viszonyokban bekövetkezet esetleges változások leírása Talajtani adottságok (max. 1/2 oldal) A talajtani adottságok lényegre törő, egyszerű leírása. A természetvédelmi kezelés szempontjából fontos talajtani folyamatok jellemzése (pl. talajerózió, talajvízháztartás, szikesedés stb.) 1.2. Természeti adottságok Mindkét területtípus esetén a főbb élőhelyi kategóriák megadása ÁNÉR alapon, hozzávetőleges százalékos részesedésükkel. Rövid általános florisztikai és zoológiai jellemzés. A klimatikus változások élővilágra gyakorolt esetleges hatásainak kifejtése A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A terület SDF-ében szereplő valamennyi közösségi jelentőségű élőhelyet (A-D) összefoglaló táblázatban kell felsorolni, a legfrissebb SDF adatai alapján. Részletes információkat csak a jelölő élőhelytípusokról kell adni a lentiek szerint, szintén a legfrissebb SDF adatai alapján. A jelölő értékek esetében előre kerüljenek a kiemelt jelentőségűek. Ha a területen a tervkészítéshez kapcsolódó felmérések során új közösségi jelentőségű élőhely előfordulását bizonyítják, amelyeket jelölő élőhelytípusnak is javasolnak az adott területre, arra vonatkozóan is részletes adatokat kell szolgáltatni. Ugyanígy kell eljárni az SDF-en D-vel szereplő, de jelölő élőhelynek javasolt típusok esetében is. Az utóbbi két kategóriát külön alcím alatt kell szerepeltetni. Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) A jelölő vagy annak javasolt élőhelyekre vonatkozó részletes információk megadása az alábbiak szerint: Élőhely neve: Élőhely kódja: Csillaggal jelölni, ha kiemelt jelentőségű 15

16 Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése: térkép az új SDF már nem tartalmaz ilyen típusú adatot, kitöltése opcionális hektárban ha újabb adatok alapján az SDF-től eltérés van azt jelezni (ha ismert, az eltérés okát egy mondatban magyarázni) annak a leírása mennyire tipikus az állomány Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: a Németh- Seregélyes féle 5-ös skála alapján, 1-2 mondat szöveges kifejtéssel Élőhely veszélyeztetettsége: az élőhely hosszú távú megőrzésének esélyei, 1-2 mondat, az élőhely érzékenysége, a klímaváltozás által kiváltott várható változások/válaszok leírása Veszélyeztető tényezők: az élőhelyre ható legfontosabb tényezők szövegesen kifejtve A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A terület SDF-ében szereplő valamennyi közösségi jelentőségű növényfajt (A-D) összefoglaló táblázatban kell felsorolni. Itt kell szerepeltetni a IV. és V. mellékleten szereplő közösségi jelentőségű fajokat is. Részletes információkat csak a jelölő fajokról kell adni a lentiek szerint. A jelölő értékek esetében előre kerüljenek a kiemelt jelentőségűek. Ha a területen a tervkészítéshez kapcsolódó felmérések során új közösségi jelentőségű növényfaj előfordulását bizonyítják, amelyeket jelölő értéknek is javasolnak az adott területre, arra vonatkozóan is részletes adatokat kell szolgáltatni. Ugyanígy kell eljárni az SDF-en D-vel szereplő, de jelölő értéknek javasolt növényfajok esetében is. Az utóbbi két kategóriát külön alcím alatt kell szerepeltetni. Irányelv melléklete (II., IV., V.) Faj név Population (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D) (csak a II. mellékleteseknél) A jelölő vagy annak javasolt növényfajokra vonatkozó részletes információk megadása az alábbiak szerint: Faj neve: Irányelv melléklete: Csillaggal jelölni, ha kiemelt jelentőségű II. Faj előfordulásai a területen: 16

17 Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: az aktuális SDF-en szereplő (pontos érték, tartomány, betűkód: C = common (gyakori); R=rare (ritka), VR = nagyon ritka, P = present (előfordul)) ha újabb adatok alapján az SDF-től eltérés van azt jelezni (ha ismert, az eltérés okát egy mondatban magyarázni) a kijelölés óta tapasztalható változások leírása, amennyiben ismert, a természetes állományingadozásokat nem kell idevenni, de jelezni szükséges ha ez okból nem becsülhető a változás a faj hosszú távú megőrzésének esélye a fajra ható legfontosabb tényezők szövegesen kifejtve A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A terület SDF-ében szereplő valamennyi közösségi jelentőségű állatfajt (A-D) összefoglaló táblázatban kell felsorolni. Itt kell szerepeltetni a IV. és V. mellékleten szereplő közösségi jelentőségű fajokat is, amelyek az SDF-ben az egyéb fajoknál szerepelnének. Részletes információkat csak a jelölő fajokról kell adni a lentiek szerint. A jelölő értékek esetében előre kerüljenek a kiemelt jelentőségűek. Ha a területen a tervkészítéshez kapcsolódó felmérések során új közösségi jelentőségű állatfaj előfordulását bizonyítják, amelyeket jelölő értéknek is javasolnak az adott területre, arra vonatkozóan is részletes adatokat kell szolgáltatni. Ugyanígy kell eljárni az SDF-en D-vel szereplő, de jelölő értéknek javasolt állatfajok esetében is. Az utóbbi két kategóriát külön alcím alatt kell szerepeltetni. Irányelv melléklete (II., IV., V.) Faj név Population (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D) (csak a II. mellékleteseknél) A jelölő vagy annak javasolt állatfajokra vonatkozó részletes információk megadása az alábbiak szerint: Faj neve: Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Csillaggal jelölni, ha kiemelt jelentőségű II. területrész megnevezése, vagy általánosan mely élőhelytípusban fordul elő az aktuális SDF-en szereplő (pontos érték, tartomány, betűkód: C = common (gyakori); R=rare (ritka), VR = nagyon ritka, P = present (előfordul)) 17

18 Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: ha újabb adatok alapján az SDF-től eltérés van azt jelezni (ha ismert, az eltérés okát egy mondatban magyarázni) a kijelölés óta tapasztalható változások leírása, amennyiben ismert, a természetes állományingadozásokat nem kell idevenni, de jelezni szükséges ha ez okból nem becsülhető a változás a faj hosszú távú megőrzésének esélye a fajra ható legfontosabb tényezők szövegesen kifejtve A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név Tudományos név Védettség (V, FV) Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) Itt lehet felsorolni a nem közösségi jelentőségű, a területen előforduló és a tervezés szempontjából is figyelembe vett fajokat, összhangban a terv 3.1. fejezetével. Teljes körű felsorolás nem szükséges! 1.3. Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás A tervezési területen a főbb, tényleges művelési ágak százalékos megoszlása (táblázat, ill térkép) Tulajdoni viszonyok Szektorcsoportonkénti megoszlás (térkép javasolt, nem kötelező) Tulajdonosi csoport/ kezelő Kiterjedés (ha) X. táblázat Település neve hrsz Kiterjedés (ha) Művelési ág X. táblázat Tulajdonosi csoport/kezelő Területhasználat és kezelés Az aktuális, a területen előforduló területhasználati módok és hatásuk rövid jellemzése. Történeti áttekintést nem kell adni, csak azokat a múltbéli elemeket kiemelni, amelyek a jelenlegi használatot meghatározzák, illetve azokat, amelyek a célkitűzések (célállapot elérése) szempontjából fontosak. Ebben a fejezetben kell a terv 1.7. pontjában felsorolt, előírásokat tartalmazó szakterületi/ágazati tervek természetvédelmi célkitűzésekkel összevetett elemzését elvégezni és a konfliktuspontokat azonosítani Mezőgazdaság Erdészet Körzeti erdőtervből az összesített adatokat javasolt átvenni (fafajra, koreloszlásra vonatkozó információk, erdőművelés módja stb.). Az erdők esetében a 18

19 tulajdonviszonyok figyelembe vétele is fontos lehet. Ehhez információ az alábbi oldalon érhető el: Vadgazdálkodás, halászat, horgászat Vízgazdálkodás Turizmus Ipar Infrastruktúra Egyéb 2. Felhasznált irodalom Az adott terület vonatkozásában releváns, a tervezés során felhasznált irodalmak feltüntetése. 3. Térképek A kezelési terv dokumentációhoz tartozó minden térképen legyen sorszám, cím, jelmagyarázat, egy-két település név a tájékozódáshoz, északjel, méretarány, dátum. A tematikus térképekhez felhasznált alaptérképek méretaránya, a felmérések alapossága, illetve az előállított térképmű információ tartalma olyan részletességű legyen, hogy a térkép alkalmas legyen az optimális természetvédelmi kezelés meghatározásához. A tematikus térképek megjelenítése/ dokumentálása/ nyomtatási nagysága a könnyebb kezelhetőség érdekében lehetőség szerint A4 ill. A3 formátumú legyen. Kötelező térképek a 275/2004 (X.8.) Korm. rend. szerint 3.1. Áttekintő térkép: a tervezési terület és az országos jelentőségű védett természeti területek határa Egyéb érintett (közvetlen kapcsolódó/átfedő) Natura 2000 területet is fel lehet tüntetni Művelési ágak (opcionális): a tervezési területen a tényleges földhasználatnak megfelelő főbb művelési ágak egyszerűsített feltüntetése. (ennek a kezelési egységek alkalmazása miatt már nincs jelentősége) és 3.4. (összevont térképen jelenítendő meg). Élőhelytípusok: a tervezési területen a fő élőhelytípusok megjelenítése ÁNÉR kategóriákkal. Ahol az ÁNÉR kategória megfeleltethető a közösségi jelentőségű jelölő élőhelytípusnak, ott annak a kódját zárójelben kell az ÁNÉR kategória mögött feltüntetni.. Egyéb térképek (opcionális): A tervezők által szükségesnek tartott a kötelezőkön túli egyéb térképek, amelyek teljesítik a térképekre megadott egységes követelményeket. A térképekre vonatkozó egységes követelmények - alaptérkép: ortofotó (forrás feltüntetésével); az áttekintő térkép esetében (különösen a nagy területeknél Gauss-Krüger rendszerű vagy EOTR szerinti szelvényezésű topológiai alaptérkép használata is elfogadott; - méretarány feltüntetése kilométer vonallal (scale bar); 19

20 - jelmagyarázat: az egyes kategóriák elkülönítésére színezés javasolt (pl. ÁNÉR kategóriák, kezelési egységek); - település külterület határok és településnevek feltüntetése tájékozódásként. 20

21 Mellékletek 1. melléklet: Veszélyeztető tényezők listája ( a lista csak a releváns tételeket tartalmazza, a tengerekre vonatkozókat nem) (forrás: Kód Leírás A Mezőgazdálkodás A01 Földművelés A02 művelési mód változása A02.01 gazdálkodás intenzívebbé válása A02.02 haszonnövény váltás A02.03 gyepterület átalakítása szántóvá A03 gyepterület kaszálása/vágása A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás A03.02 extenzív kaszálás A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya A04 legeltetés A04.01 inzenzív legeltetés A intenzív szarvasmarha-legeltetés A intenzív birka-legeltetés A intenzív ló-legeltetés A intenzív kecske-legeltetés A intenzív legeltetés vegyes háziállat állománnyal A04.02 alullegeltetés A alullegeltetés szarvasmarhával A alullegeltetés birkával A alullegeltetés lóval A alullegeltetés kecskével A alullegeltetés vegyes háziállat állománnyal A04.03 pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya A05 haszonállat tartás és állattenyésztés A05.01 állattenyésztés A05.02 takarmányozás A05.03 állattenyésztés hiánya A06 egyéves vagy évelő lágyszárú növénytermesztés A06.01 élelmezési célú növénytermesztés A élelmezési célú, intenzív növénytermesztés A élelmezési célú, extenzív növénytermesztés A06.02 évelő lágyszárú növénytermesztés A intenzív vagy intenzívebbé váló évelő lágyszárú növénytermesztés A extenzív évelő lágyszárú növénytermesztés A06.03 bioüzemanyag előállítás A06.04 növénytermesztés felhagyása A07 biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata A08 trágyázás A09 öntözés A10 mezőgazdasági területszerkezet átalakítás A10.01 sövény, bozót, cserje eltávolítása A10.02 kőkerítések, töltések eltávolítása A11 egyéb agrár tevékenység B Erdészet, erdőgazdálkodás 21

22 B01 erdőtelepítés B01.01 beerdősítés / fásítás őshonos fajokkal B01.02 beerdősítés / fásítás idegenhonos fafajokkal B02 erdőgazdálkodás (beleértve az ültetvényeket is) B02.01 erdőfelújítás B erdő felújítás őshonos fajokkal B erdő felújítás idegenhonos fajokkal B02.02 nevelő vágások és egyéb tisztások B02.03 erdei aljnövényzet eltávolítása B02.04 lábonálló és/vagy elfekvő holt faanyag eltávolítása B02.05 extenzív faanyag-kitermelés (holt faanyag és idős fák területen hagyásával) B02.06 ritkítás (lombkoronaszintben) B03 erdészeti kitermelés újratelepítés vagy természetes felújulás nélkül B04 biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata (erdészet) B05 trágyázás (erdészet) B06 legeltetés erdőben vagy erdős területen B07 egyéb erdészeti tevékenység C Bányászat, nyersanyag kitermelés és energia előállítás C01 Bányászat és külszíni fejtés C01.01 homok- és kavicskitermelés C homok vagy kavicsbányászat C vízpartok anyagának eltávolítása C01.02 vályog- és agyaggödrök C01.03 tőzeg kitermelés C tőzeg kitermelés kézi erővel C tőzeg kitermelés gépekkel C01.04 bányászat C bányászat külszíni fejtéssel C bányászat nem külszíni fejtéssel C01.05 sókitermelés C sólepárlók felhagyása C sólepárlók átalakítása C01.06 bányászati kutatás C01.07 egyéb bányászati tevékenység C02 kőolaj- és földgázkutatás és kitermelés C02.01 kutató fúrás C02.02 kitermelő fúrás C03 Megújuló, abiotikus energiatermelés C03.01 geotermikusenergia-termelés C03.02 napenergia-termelés C03.03 szélenergia-termelés C03.04 árapályenergia-termelés D Vonalas létesítmények D01 Utak, vasútvonalak D01.01 ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak D01.02 autópályák, autóútak, fő- és mellékutak D01.03 parkolók D01.04 vasútvonalak D01.05 híd, viadukt D01.06 alagút D02 közüzemi vonalas berendezések D02.01 villany- és telefonvezetékek D villany és telefon légkábel D villany és telefon földkábel 22