Munkavégzés személyes feltételei z
A munkavégzéshez előírt szakmai végzettség, szakmai jártasság, munkaköri orvosi alkalmasság, munkaképes állapot, a munkavédelmi oktatáson való részvétel és a biztonsági elvárások ismerete szükséges. Munkavállalót, tanulót csak egészségének és fizikai fejlettségének megfelelő munkával és megfelelő munkakörülmények között szabad foglalkoztatni.
A munkavégzés keretében foglalkoztatottakra vonatkozó orvosi vizsgálatok a következők: munkaköri alkalmassági vizsgálat, szakmai alkalmassági vizsgálat, személyi higiénés alkalmassági vizsgálat.
Munkaköri alkalmassági vizsgálat Annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.
Szakmai alkalmassági vizsgálat A szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat.
Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat Annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti.
A vizsgálatoknál megkülönböztetnek: előzetes, időszakos, soron kívüli, záró vizsgálatot.
Előzetes orvosi vizsgálat Előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton kell részt vennie mindenkinek, aki pályát, munkakört választ. Ez a szabály a tanulókra is vonatkozik, amikor szakmát választanak. Ezt a vizsgálatot a munkaviszony, vagy tanulói jogviszony megkezdése előtt kell megejteni. Az orvosi vizsgálatra az iskola, illetve a munkáltató köteles elküldeni a tovább tanulót, illetve a dolgozót, megjelölve, hogy milyen szakmát kíván tanulni, illetve milyen munkakörben kívánja foglalkoztatni. A vizsgálaton a dolgozó/tanuló köteles megjelenni. Az orvos elbírálja, hogy egészségügyi szempontból alkalmas-e a jelentkező.
Időszakos orvosi vizsgálat Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük a munkaviszony fennállása alatt azokban a munkakörökben dolgozóknak, akiket a munkahelyen különböző munkahelyi ártalom érhet. Az orvosi vizsgálatra való küldés a munkáltató feladata, a dolgozó kötelessége azon részt venni. Az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat gyakorisága függ: a munkahelyi ártalomtól; a munkahelyi ártalom egy műszakon belüli hatásának erősségétől és időtartamától; a munkavállaló életkorától. A 18. életévüket be nem töltött dolgozóknak a munkakörülményektől függetlenül is évente kell időszakos orvosi vizsgálaton részt venniük. Azokon a munkahelyeken dolgozóknak, ahol egészségi ártalom veszélye áll fenn, az ártalom egészségkárosító hatásának mértékétől függő gyakorisággal kell vizsgálaton részt venniük. A gyakoriságot rendelet határozza meg.
Fiatalkorú és terhes nő egészségre ártalmas munkakörben nem foglalkoztatható. Az időszakos orvosi vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi alkalmazott (az orvos) alkalmas vagy ideiglenesen alkalmas minősítést adhat a betöltendő munkakörre a vizsgálaton részt vevő dolgozónak. Ezt az orvosi minősítést a munkáltató köteles figyelembe venni. A vállalaton belüli más munkakörbe való áthelyezés esetében még ha csak ideiglenes is az áthelyezés az orvosi alkalmassági vizsgálat elrendelése kötelező.
Soron kívüli orvosi vizsgálat Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni: ha a munkavállaló/tanuló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására; ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségi ok miatt - 6 hónapot meghaladóan szünetel.
Záró orvosi vizsgálat A munkáltató kezdeményezésére záróvizsgálatot kell végezni: a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor; idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá ha a foglalkoztatott korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott; külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.
A munkaadó feladata gondoskodni arról, hogy a munkavállaló ismerje meg a biztonságos munkavégzés feltételeit.
A munkavédelmi oktatás célja: megismertetni a dolgozókkal a lehetséges veszélyeket és a védekezés módját, meggyőzni a dolgozókat arról, hogy a munkavédelmi szabályok megtartása a saját legközvetlenebb érdekük.
A munkavédelmi oktatáson a szakembernek a szakmájához tartozó munkavédelmi alapok birtokában a betöltendő munkakörre vonatkozó sajátos tudnivalókat kell elsajátítani. A dolgozó a munka során keletkező baleseti veszélyek és foglalkozási ártalmak ellen csak akkor tud eredményesen védekezni, ha ismeri a helyes magatartási és munkavégzési szabályokat. Ezért van nagy jelentősége a munkavédelmi ismeretek megszerzésében a munkavédelmi oktatásnak.
Munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a munkavállalókat munkába álláskor, munkahely, munkakör változásakor, új gép, technológia bevezetésekor, munkabalesetet követően.
A munkáltató köteles a munkavédelmi oktatást olyan időközökben és tartalommal megtartani, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges munkavédelmi szabályokat, munkavédelmi utasításokat és információkat. A munkavédelmi oktatást, rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. A munkavédelmi oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
A munkavállaló addig nem dolgozhat önállóan, amíg a munkakörére vonatkozó munkavédelmi ismereteket, kompetenciákat nem sajátította el. Az ismeretek frissítését az ismétlődő elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatások biztosítják.
A munkavédelmi elméleti oktatás tartalmazza: z a munkavédelem alapvető jogi szabályozást; a munkavédelem munkáltatói szabályozását; a munkáltatók és munkavállalók jogait és kötelességeit; a munkába állás munkavédelmi feltételeit; az orvosi vizsgálatok rendjét; az oktatások rendjét; a védőeszköz juttatás munkáltatói szabályozását;
a veszélyes anyagokkal végzett tevékenységet; a munkáltató tevékenységében előforduló veszélyforrásokat, ellenük való védekezést; a baleset bekövetkezésekor a munkavállaló és munkáltató feladatait; az előírások megszegőivel szemben alkalmazott felelősségre vonás módozatait; a munkavédelmi képviselő választás jogszabályi előírását, feladatait; a dohányzás munkáltatói szabályozását.
A munkavédelmi oktatások gyakorlati részét, minden esetben a helyszínen kell elvégezni, bemutatva, gyakoroltatva, valamint meggyőződve arról, hogy a munkavállaló elsajátította-e az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos munkavégzés feltételeit.