A nehézségi erőtér meghatározása inverziós módszerekkel. Fizikai geodézia és gravimetria MSc 2015/16

Hasonló dokumentumok
A nehézségi erőtér meghatározása inverziós módszerekkel. Fizikai geodézia és gravimetria MSc 2018/19

A fizikai geodéziában alkalmazott szoftverek áttekintése. Fizikai geodézia és gravimetria MSc 2015/16

A fizikai geodéziában alkalmazott szoftverek áttekintése. Fizikai geodézia és gravimetria MSc 2018/19

A Föld alakja TRANSZFORMÁCIÓ. Magyarországon még használatban lévő vetületi rendszerek. Miért kell transzformálni? Főbb transzformációs lehetőségek

7. GRAVITÁCIÓS ALAPFOGALMAK

Matematikai geodéziai számítások 6.

Matematikai geodéziai számítások 6.

Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig

Folyamatosan változó mennyiségek feldolgozása II. 7. előadás

Legkisebb négyzetek módszere, Spline interpoláció

ű Ö ö ü Ö ö ú ú Ö ü ö ú ü ö ü ö ö ö ü ü ü ö ö ű ü ö ö ü ö ö ü

ó ő ü ú ú ó ó ü ú ú ő ő ó ó ü ó ú ü ő ó ü Ü ó ó ó ó ő ó ó ő ó ő ó ó ó ő ő ó ó ő ó ú ó ó ó Ú ő ó ő ó ő ó ő ő ó ő ő ó ó ő ő

ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö

LOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN

ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó

TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS

Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége

Bevezeto Least-squares es variansai Globalis modszerek Lokalis modszerek. Implicit Fitting. Vaitkus Márton. 3D Számítógépes Geometria 2 (2016)

Ó Ó ó ö ó

Á ű ó ó

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ű ő ő ő

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Á Ü É Ü Ú Ü É

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

É Á Á Ö Á

É É Ö

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ü ú ú ü ú ú ú ú

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

1. Gauss-eloszlás, természetes szórás

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

Az INTRO projekt. Troposzféra modellek integritásvizsgálata. Rédey szeminárium Ambrus Bence

Matematikai geodéziai számítások 8.

GPK M1 (BME) Interpoláció / 16

Line aris f uggv enyilleszt es m arcius 19.

Geofizikai kutatómódszerek I.

é é ó ó ó é ö é é é ó é é é é é é é é é é é é é ú ó é ó ö é é ó é ö é ó é éú é ú ó é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö ó é ö é é é é ű é ö ö ü é ö é Í

Least Squares becslés

ú ú ú ő ő ú ő ő ú ú ú ő ű ú ő ú ú ő ő ú ő ő É ő ő ú ú ő ú ő ő ő ű ő ő ú ú ő ő ő ő ú

É í ű ö ő ü ú ö ü ö ó ö ü í ő ó ú ő ű ú í ő ö ú ő ű ü í ő ó ü ö í ő í ö í ó ó í ó í ó ű ö ö ú í ő ú í í ó í ő í ő ó í ó ó í ó ó í í í í ó ö ö ü ó í ó

Ö ö í ó ö ó ö ö í í Ü ö Á ö Ö ü ö Ö ü ó í í ö ü ü ö ó ü ú ű ó ó í ú ó Ó í ó ó ü í ó ó í ó í í ú ú ű ó í ú í űö ü Í ö Ö ü ö Ö ü ú ü ó ú ó

ó í ó í ü ü ó ő ó ú í ó ő ú ő ó í ó í ü ö ö ő ó ő ó ö ó ó ű í ü ü í ó í ó ö ö ö ó ű ő ö ő ű ü ó ü ö ü ó ü ü ö í ű ö í ű í ő ő ű ö ö ö ö ő ő ű í ü ö ö

c adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora

ő í Á ö í í í ű ö ö ö ö ö ő ű ö ö ú Ü í í ő ű ö ű ö Ú Ü ö Ü ö ú ü ö í ú ö ö ö í ö í ü ö ő ö ő ö ú ő í Ü Ü ő í Ü ú í ő ü í í í ű ű í ő ö í í ö ő í í ö

í ü ö ö í ö ü ö ö ő ö Ö ő ű í ö ű ö ü ő ú ő ő ő ő ú í ú ö ö ö ö í í ő í ü ű Ö í ö Ü Ű ü í í í ö í ő Ö Ü ü í ő ő ö ö ő í ö ö ü ü í í í í ü ű Ö Ö ü í ú

Statisztika elméleti összefoglaló

2013 ŐSZ. 1. Mutassa be az egymintás z-próba célját, alkalmazásának feltételeit és módszerét!

A geoidmeghatározás jelenlegi helyzete Magyarországon

ü ö ű ö ű ö Ö ö ú ü Á ü ü ö

Mátrixok 2017 Mátrixok

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Matematikai geodéziai számítások 5.

Matematikai geodéziai számítások 10.

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

x 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx

ö ö ö ö ö ő ú ü ő ö ü ő ú ő ő ő ö ő ö ü ű ö ü ő ú ő ő ő ű ű ö ő ő ü

ú ő Ú ő ő ú ő Ú ú Á ő ő ú ő ő ű Ú Á ű ő ő

Matematikai geodéziai számítások 8.

Magasságos GPS. avagy továbbra is

ő ő ú ő ó ó ú ő ő ó ő ó ó ú ú ú ü ó Ó ó ó ó ő ő ő ú ű ó ó ő ü ő ó óó ó ó

Digitális Domborzat Modellek (DTM)

ó ó ó ö ü ő ö ó ú ő ó ö ó ó ő ü ő ó ő ü ö ő ő ó ó ő ó ö ö ú ó ő ö ó ő ő ó É ó ő ü ö ú ű ü ő ő ú ó ö ú ó ó ó ó ő ó ö ú Á ő ő ő Á ó ó ü É ö ú

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

ó Ü ó ü ü ó í ö í ó í ö í ó ö ó ű ö ü í ó í ú ó ü í ö ö ö ö ó í í ö ü ö í ó ö ü ö í ó

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

í ű ő ü ó í ó í Ö ü í ő ó ő í ű ű ú ű ű ű ú úí ő í ü íő í ü ő í í ű ű ő í ü ű ó ő í ű ú ű ő ó ő í


ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS

ö ű é é é é é ü é é ú É ü é é é ö ú ú é é é é é ű é ü ö é ű é é é é é ö éü ő é ú ö é é ű é ú é é ő é Á é ű é ö ű é é ú é é é é é é é é é é ö é é Á ö é

É Á ű ő ó ű ő ő ű ő ó ő ü ő ő ó ó ő ő ő ő ó ó ő Ö ő ő í ó ó ó ó ű ő í ó ő ó ó ű ő ó ó ó í ű í ű ő ü ő ő ó ő ő ű ű ó í ó ű ő ő ó ó ó ó ő ő ó ő ó

Regressziós vizsgálatok

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő

Á í í í í í í í í í ű í í í í í í í í í í í í í ű í í í í í ű ű É É í ú

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

5. előadás - Regressziószámítás

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

Átírás:

A nehézségi erőtér meghatározása inverziós módszerekkel Fizikai geodézia és gravimetria MSc 2015/16

Miről lesz szó? inverziós módszerek a nehézségi erőtér paraméteres felbontása (bázisfüggvények, paraméterek LKN paraméterbecslés az erőtér paraméteres szintézise

Az inverziós módszerek alapgondolata A nehézségi erőtér W( potenciálfüggvényét alkalmas B(, k bázisfüggvények segítségével a következő alakban írjuk fel: =å k W ( ck B(, k a c k -k egyelőre ismeretlen inverziós együtthatók, amelyeket inverzióval határozunk meg

Az inverziós együtthatók meghatározása i-vel jelölt mérési pontokban ismerjük a W( i potenciál értékét és az k pontok (bázispontok helyzetét ismerve (túlhatározott lineáris egyenletrendszert állíthatunk fel a c k együtthatók kiszámítására (inverzió és optimális becslést végzünk (e( i eltérések normája minimális =å W ( + e( c B(, i i k W» Bc k i k

Az inverziós együtthatók meghatározása ismeretlenek vektora: c = [c 1, c 2, ] a mérések vektora: W = [W( 1, W( 2, ] a bázisfüggvények mátria: ú ú ú û ù ê ê ê ë é = O M M L L, (, (, (, ( 2 2 1 2 2 1 1 1 B B B B B W B B B c T T 1 ( - = min 2 2 = - = W Bc e

Szintézis A nehézségi erőtér W( potenciálfüggvényét tetszőleges helyen a B(, k bázisfüggvények segítségével kiszámíthatjuk: =å k W ( ck B(, k a c k -k a meghatározott inverziós együtthatók

Az inverziós megoldások különböző szempontjai A bázisfüggvények megválasztása gömbfüggvények (gömbi koordináták, speciálisan megválasztott függvények, pl. kovariancia függvény két- ill. háromváltozós polinomok (síkkoordináták Az együtthatók megválasztása LKN kollokáció: pontbeli adatokhoz rendelt súlyok gömbi radiális bázisfüggvények súlyai (SRBF Az alappontok megválasztása zérus helyzet (egy argumentum: B( speciális pontrendszer (pl. Reuter-rács, vagy adatpontok (LKN kollokáció, vagy maszkonok (tömegpontok optimális ponteloszlás becslése is az inverzió tárgya

Az inverziós megoldások különböző szempontjai A mérések megválasztása potenciálkülönbségek (geopotenciális érték nehézségi rendellenességek függővonal-elhajlás összetevők Eötvös-tenzor elemei (második potenciál deriváltak Az inverziós módszerek egyik nagy előnye, hogy bármilyen típusú mérést közvetlenül bevonhatunk a meghatározásba

Az inverziós módszerek előnyei Mindenfajta, nehézségi erőtérre vonatkozó mérés felhasználható Szabatos LKN kiegyenlítést végezhetünk a paraméterekre (inverziós együtthatókra az adatok összes hibajellemzőjét figyelembe vehetjük a megoldás (becslés az összes hibajellemzőt szolgáltatja az inverziós együtthatókra az együtthatókból levezetett bármilyen további mennyiség hibajellemzőit is meghatározhatjuk hibaterjedéssel

Az inverziós módszerek hátrányai Gyakran nagyméretű egyenletrendszer megoldásához vezet (főleg az LKN kollokáció Gyakran szükséges a megoldás regularizálása a megoldandó egyenletrendszer rosszul kondicionált volta miatt a regularizációs paraméter gondos megválasztására van szükség a megfelelő paraméter helyes választásától függ a jó megoldás elérése (pl. α paraméter a Tikhonov-féle regularizáció esetén: c T -1 = ( B B+ a I B T W

Legkisebb négyzetes (LKN kollokáció bázisfüggvény = kovariancia függvény a kovariancia függvény illeszkedik az erőtér statisztikai szerkezetéhez (fokvarianciák bázispontok = mérési pontok a mérési pontok számával azonos számú ismeretlen együtthatót kell meghatározni (nagy a számításigény nem mért pontokban becsüljük az erőtér valamely jellemzőjét: ez a LKN predikció probléma: a predikált erőtér kovariancia függvénye nem egyezik a felhasznált adatok kovariancia függvényével (= megtagadja saját modelljét

Kovariancia függvény térben / felületen eloszló mennyiség (pl. Δg statisztikai jellemzésére szolgál: Δg(φ, λ Mi a Δg-k átlagos nagysága? (σ egységgömb, M{ } az átlagolás M 1 4p ez a mérőszám nem jó { Dg} = Dg ds = 0 a szórásnégyzet (variancia már megfelelő: var òò s 1 4p { D } = { D 2 g M g } = òò D s g 2 ds

variancia négyzetgyöke a szórás rms { } { } { 2 } Dg = var Dg = M Dg pl. a teljes földfelszínre a Δg-k szórása ±35 mgal a variancia fogalmának általánosítása a kovariancia (autokovariancia függvény : a Δg Δg' szorzat átlagos értéke a P és P' pontok r távolsága függvényében { Dg} = M{ Dg Dg} r ' g C D = ( r = covr PP az r = 0 értékű kovariancia a variancia: D C g { Dg} = M{ D 2 } ( 0 = var g

Mit mutat a kovariancia függvény? a kovariancia függvény g és g statisztikai korrelációját méri, vagyis azt, hogy mennyire azonos előjelűek és nagyságúak egy adott r távolságban levő g értékek C(r C 0 C 0 /2 ζ r

Hirvonen kovariancia függvénye C( r = 1+ C ( r 0 / d 2 C 0 = 337 mgal 2, d = 40 km

Kovariancia függvény modellezése Az egyváltozós kovariancia függvényt általában bázisfüggvények rendszere (P n Legendre polinomok szerint haladó végtelen sorba fejtjük e sorfejtés együtthatói a σ n fokvarianciák, ( 4 1 2, ( 0 1 2 k n n n n k P r R R n B s p å = + ø ö ç è æ + =

Más mérési típusok felhasználása a T potenciálzavarral (T = W U függvénykapcsolatban álló mennyiségeket vizsgálunk: N geoidmagasság Δg nehézségi rendellenességek (ξ, η függővonal-elhajlások N = T g Dg =- T r - 2 T r = 1 gr T J 1 T h =- grsinj l

Magyarországi példák 1. asztrogeodéziai geoidmegoldás számítása függővonal-elhajlás adatokból 2. geoidszámítás gyors kollokációval nehézségi rendellenességekből 3. nehézségi rendellenességek számítása Eötvösinga mérésekből 4. illesztett asztrogravimetriai, gradiometriai, GPS/szintezési kvázigeoid megoldás 5. asztrogeodéziai és GPS/szintezési megoldás EGM2008-as geopotenciál modellel

Asztrogeodéziai geoid OGPS 340 szintezett pontján az illeszkedés ±14 cm-es szórással

Geoid gyors kollokációval

Nehézségi rendellenességek

HGTUB2007 magyarországi kvázigeoid megoldás illesztett asztrogravimetriai, gradiometriai, GPS/szintezési kvázigeoid megoldás GPM98CR / GGM02CB geopotenciális modell (720 fokig felhasznált adatok: 6678 átlag szabadlevegő nehézségi rendellenesség 2 3 méretű blokkokra 276 (2 138 asztrogeodéziai függővonal elhajlás 7452 Eötvös-inga nehézségi gradiens összetevő 95 GPS/szintezési pont 267 EGG97 kvázigeoid magasság (az országon kívül DTM adatok: SRTM3

Adatok

Adatok

Kovariancia függvények Térbeli logaritmikus kovariancia modell (Forsberg, 1987 ( ( å = + + + + + + =- D D 4 1 2 2 1 2 2 1 0 ln, ( 2 1 i i i i h h h h D s h h D C g g C a

HGTUB2007 kvázigeoid undulációk 38 38.2 38.4 38.6 38.8 39 39.2 39.4 39.6 39.6 39.8 39.8 40 40 40.2 40.2 40.4 40.4 40.6 40.6 40.8 40.8 41 41 41.2 41.2 41.4 41.4 41.4 41.6 41.6 41.6 41.8 41.8 41.8 42 42 42 42 42.2 42.2 42.2 42.2 42.4 42.4 42.4 42.4 42.6 42.6 42.6 42.6 42.6 42.6 42.8 42.8 42.8 42.8 42.8 42.8 43 43 43 43 43 43 43 43 43 43 43 43 43.2 43.2 43.2 43.2 43.2 43.2 43.2 43.2 43.2 43.2 43.2 43.2 43.4 43.4 43.4 43.4 43.4 43.4 43.4 43.4 43.6 43.6 43.6 43.6 43.6 43.6 43.6 43.8 43.8 43.8 43.8 43.8 43.8 44 44 44 44 44 44 44 44.2 44.2 44.2 44.2 44.2 44.4 44.4 44.4 44.4 44.4 44.6 44.6 44.6 44.6 44.8 44.8 44.8 44.8 44.8 45 45 45 45 45 45.2 45.2 45.2 45.2 45.4 45.4 45.4 45.4 45.4 45.4 45.6 45.6 45.6 45.8 45.8 45.8 46 46 46 46.2 46.2 46.4 46.6 46.6 46.8 47 16 17 18 19 20 21 22 46 46.5 47 47.5 48 48.5 49

A kvázigeoidmegoldás illeszkedése az OGPSH pontjaira: ± 2.1 cm (eltérések szórása, ± 6 cm (ma/min az EUVN pontjaira (7 db: ± 4.2 cm (eltérések szórása

Asztrogravimetriai és GPS/szintezésre illesztett megoldások eltérése GPS/szintezési problémák?

Horváth Tamás, FÖMI

5. Asztrogeodéziai és GPS/szintezési megoldás EGM2008 modellel Szűcs Eszter (2009 diplomamunkája felhasznált adatok: 138 pontbeli (ξ, η 340 szintezett OGPSH pontbeli unduláció EGM2008 geopoteciál modell (2160 fokig és rendig, 4 802 666 C nm és S nm együttható N számítása 2 3 felbontású rácsra

Az elkészült asztrogeodéziai megoldás

Probléma: LKN kollokáció túlzott simító hatása eredeti jel C. Kotsakis LKN kollokált jel

Erőtér modellezés gömbi radiális bázisfüggvényekkel Tetszőleges F erőtér mennyiség becslésének funkcionális modellje F( r i + e( r i = F(r i mérés e(r i mérési hibák (javítások segítségével az k inverziós paraméterek becsülhetők lineáris egyenletrendszer keletkezik ez akkor igaz, ha az r k bázisfüggvények helye adott szabályos rácson vagy szabálytalan ponteloszlásban ha az r k bázisfüggvények helye is ismeretlen, nemlineáris az egyenletrendszer K å k= 1 k B( r i, r k

Gömbi radiális bázisfüggvények (SRBF A nehézségi erőtér regionális modellezését teszik lehetővé lokalizált harmonikus függvények: B( r i, r k N = ma å n= N min (2n æ + 1 ç è n+ 1 r k hely és a b n együtthatók szabadon megválaszthatók r k = adatpontok és a b n = fokvarianciák: LKN kollokáció b n = 1 minden n-re: Shannon RBF tömegpontokkal (ún maszkon való erőtér modellezés szoros kapcsolatban vannak a gömbfüggvényekkel r r k i ö ø b n P n (ˆ r i rˆ k

Shannon RBF (Nmin = 200, Nma = 700

Reuter rács A gömbfelszínen homogén ponteloszlás A rács c paramétere a felbontást jellemzi

SRBF erőtér modellezés előnyei paraméterbecslés a mérési adatok teljes hibajellemzőinek figyelembe vételével, a kiegyenlítő számítások szigorú eszköztárával a lokális bázisfüggvények helyzete, távolsága, spektrális jellemzői adaptálhatók a rendelkezésre álló adatok felbontásához és jellemzőihez a bázisfüggvények k paramétereiből közvetlenül gömbfüggvény együtthatókat kaphatunk (pl. fokvarianciák számíthatók! különböző típusú erőtér adatok kombinálhatók (GPS, szintezés, geopotenciális értékek, nehézségi rendellenességek, függővonalelhajlás összetevők, Eötvös-inga mérések, mesterséges holdas mérések, GRACE, GOCE az ismeretlenek száma azonos a bázisfüggvények számával (LKNK: az adatok számával azonos

Regularizáció Tikhonov-féle regularizáció regularizációs tényező kiinduló becslése iteratív finomítás Cél: fizikailag értelmes megoldás meghatározása e 2 2 + Γc = Bc-W + Γc 2 2 = min

Miért szükséges a regularizáció? regularizációs tényező sajátérték száma

A mérések relatív súlyainak meghatározása A mérések relatív súlytényezőinek iteratív becslése VCE: Variance Component Estimation (Koch és Kusche, 2002 a regularizációs tényező is meghatározható súlytényezőként

A meghatározott paraméterek

A paraméterek kovariancia mátria

Bemenő adatok (összesen: 154477 nehézségi rendellenesség függővonalelhajlás GNSS/szintezés Eötvös-inga mérések vízszintes és görbületi gradiensek

Adatok redukciója EGM2008 EIGEN-6C4 (Förste et al. 2014 GOCE DIR R5 és EGM2008 ERTM2160 nagyfelbontású DTM az RTM redukció elvégzéséhez (Hirt et al. 2014

Eredmények: paraméterek és hibáik SRBF paraméterek paraméterek relatív hibái 1633 paraméter

Eredmények: kvázigeoid becsült maradék kvázigeoid becsült kvázigeoid hibák

Eredmények: W z, W yz modellezett része

GPM-ek összehasonlítása a három geopotenciális modellel kapott eredmények

Eltérések a VITEL 2014 pontokban nem cm pontos geoid

Potenciálfüggvény inverziós előállítása polinomokkal A meghatározandó W(,y potenciálfüggvényt kétváltozós P n ( polinom bázisfüggvények szerint bontjuk fel B j együtthatókkal: W (, y = P n åå n= 0 i= 0 B j P i ( y P l ( n( n+ 1 j = + 2 i l= n- i

Hatványpolinomok és együtthatók 5 2 4 3 2 2 1 0 0 2 5 1 1 4 2 0 3 2 0 1 2 1 0 1 1 1 0 0 0 0 ( ( B y B y B B y B B B P y P l i j n j l i

GNSS/szintezés és függővonal-elhajlás mérések GNSS/szintezés:, (, ( y N y W g = függővonal-elhajlás összetevők:, (, (, (, ( y y W y y W y gh g =- =-

GNSS/szintezés és függővonal-elhajlás mérések GNSS/szintezés: függővonal-elhajlás összetevők: åå = = = P n n i l i j P y P B y N 0 0 ( (, ( g åå = = = - P n n i l i j P y P B y 0 0 ( (, ( g åå = = = - P n n i l i j P y P B y 0 0 ( (, gh(

Példa: inverziós teszt számítás

folytatás: alkalmazott szoftverek