Tisztatérben is kézben tartjuk a precizitást és a hatékonyságot.

www.polimerek.hu 07 2018. AUGUSZTUS IV. ÉVFOLYAM Ipar 4.0: Az ipari berendezések közti kommunikáció lehetővé teszi a gépek tanulását. A víz jelenléte a műanyagfeldolgozásban mérési módszerek és szárítási lehetőségek. Csiszár Jenő milánói főkonzul is felkereste a kiállító magyar cégeket a PLAST 2018 vásáron. Átfogó elemzés készült a magyar műanyagipar helyzetéről a 2017. évi adatok alapján A MAGYAR MŰANYAGIPARI SZÖVETSÉG LAPJA Tisztatérben is kézben tartjuk a precizitást és a hatékonyságot. Várjuk Nyílt Napunkra! Sumitomo (SHI) Demag Plastics Machinery Hungaria Kft. www.hungary.sumitomo-shi-demag.eu 2018. szeptember 5. Törökbálint FSD Park 2.

CONTENTS KÖSZÖNTŐ MÁR NEM SCI-FI AZ OKOSVILÁG J. Mező Éva főszerkesztő Nem is tudom: bátrak, vagy látnokok teremtik mai világunkat? Javában tart a negyedik ipari forradalom, napi életünknek nélkülözhetetlen részei az okoseszközök, utolsó tesztelési fázisukban formálódnak az önvezető autók, intelligens házakban intelligens rendszerek vezérlik energiafogyasztásunkat, biztonságunkat, kényelmünket, gyárainkban gyártási folyamatokat irányító és végrehajtó robotok dolgoznak. Számtalan technikai csodáról hallhatunk konferenciákon, ahol futurisztikus érzések kerítenek hatalmukba, pedig az igazság az, hogy mindez egyáltalán nem számít már valóságtól elrugaszkodott fantáziálásnak. Valamikor azt tanultuk, hogy az egyedi gondolat és a tudás mindenható. Hogy a kreatív elme által fejlődik emberi tevékenységünk, a kreativitás varázsol festékből és kőből művészetet, rezgésekből zenét, és az emberi kreativitás magasszintű tudással párosulva hozza létre a tudományos felfedezéseket. Kicsit borzongató arra gondolni, hogy ha most két évtizedet átaludnék, teljesen újra kellene tanulnom az életet. Jövőkutatók azt mondják, hogy húsz éven belül alapvetően változik meg életünk. Reggel az ébresztő nem csak minket kelt majd fel, hanem a házunkat is nappali üzemmódba állítja. Energiafogyasztásunkat szabályozó okos mérőnk a külső hőmérséklethez igazodva, az általunk kívánt hőmérsékletűre állítja be lakásunk klímáját és fűti fel meleg vizünket. Mosdónk a reggeli tisztálkodás közben kielemzi egészségi állapotunkat és lát el tanácsokkal, ha a normális paraméterektől eltérő értékeket észlel. Amíg tusolunk, konyhánkban lefő a kávé, ha elfogy a tej, a hűtő megrendeli a boltból és mire kikászálódunk a zuhany alól egy drón, vagy egy önjáró robot már meg is érkezik vele ajtónk elé. És ez csak egy a sok ránk váró változás közül. Czigány Tibor, a BME professzora nemrég egy interjújában azt mondta: Nem csak a mai technológiára kell a hallgatókat megtanítani, hanem elsősorban olyan készséggel kell rendelkezniük a képzés végére, amely alkalmassá teszi őket a rendszerben való gondolkodásra, a jövő kihívásainak megoldására. Az oktatásban tehát a változás már elkezdődött és bizonyos vagyok abban, hogy - ahogy a mobiltelefon vagy a wifi - tömeges elterjedésükkel ezek a ma még futurisztikus eszközök is szinte észrevétlenül válnak majd mindennapjaink részévé. Fiatalok! Tiétek a jövő! Régebben úgy volt, hogy a miénk lesz. Sándor György klasszikusa nem halványul. Emlékeztet rá, hogy soha nem volt olyan generáció, amelyik ne tört volna világmegváltásra, és valóban, folyamatosan ment is előbbre a világ. De most valami egészen más kezdődik. A korábbinál sokkal nagyobb léptékű. Az okos világ. Júliusi-augusztusi összevont számunk több írása foglalkozik a negyedik ipari forradalommal, ami előrejelzések szerint az automatizálással, a költségek csökkentésével, a hatékonyság növelésével a cégek számára komoly eredményt hozhat. Hogy hogyan néz ki például egy Mintagyár? Olvassanak minket! Most is érdemes. A MAGYAR MŰANYAGIPARI SZÖVETSÉG ÉS A MAGYARORSZÁGI MŰANYAG-, GUMI- ÉS KOMPOZITIPAR VÁLLALATAINAK ÉS INTÉZMÉNYEINEK HAVI TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÉS MARKETING FOLYÓIRATA FŐSZERKESZTŐ: J. Mező Éva Telefon: +36 20 334 2993 E-mail: jmezo.eva@polimerek.hu SZERKESZTŐ: Dr. Lehoczki László FELELŐS VEZETŐ: Farkass Gábor ügyvezető igazgató 1119 Budapest, Petzvál József u. 44. Telefon/fax: +36 1 363 9083 www.polimerek.hu TUDOMÁNYOS SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Dr. Belina Károly elnök Dr. Czél György Dr. Kalácska Gábor Dr. Kállay-Menyhárd Alfréd Dr. Kéki Sándor Dr. Kovács József Gábor Dr. Lukács Pál Dr. Marossy Kálmán Dr. Mezey Zoltán Dr. Nagy Tibor Dr. Palotás László IPARI SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Bocskor Imre Hajdárné Molnár Elvira Kasza Lajos Nagy Miklós Pintér Dávid Szabó László Tóth Csaba Varga Tamás Vincze Albert Készült a Possum Kft. gondozásában. FELELŐS VEZETŐ: Várnagy László NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: Collective Art Kft. KIADÓ: MMSZ Lapkiadó Kft. Megjelenik havonta 1000 példányban. HU ISSN 2415-9492 A folyóirat a kiadótól rendelhető meg, egyes példányok is megvásárolhatók. Egyes lapszámok ára 2000 Ft +ÁFA. 198

CONTENTS TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK CONTENTS POLIMEREK 2018. AUGUSZTUS IV. ÉVFOLYAM 7-8. SZÁM AKTUÁLIS...202 Buzási Lajosné MAGYARORSZÁG MŰANYAGIPARA 2017-BEN...208 Az MMSZ minden év közepén elkészít egy átfogó elemzést a magyar műanyagipar helyzetéről. Az adatgyűjtést a 2017-es évről 353 hazai zömében 50 tonna feletti mennyiségű műanyagfeldolgozást végző cég körében végezte el. CURRENT NEWS...202 Buzási, Lajosné PLASTICS INDUSTRY IN HUNGARY 2017...208 MMSZ prepares a comprehensive analysis about the Hungarian plastics industry in the middle of each year. The relevant data concerning 2017 have been collected from 353 Hungarian companies, most of them processing more than 50 tons plastics a year. POLYMERS AUGUST 2018 VOL. 4 NO. 7-8 DEBRECENBEN ÉPÍT GYÁRAT A BMW...219 BMW TO BUILD NEW MANUFACTURING SITE IN DEBRECEN...219 HAZÁNK VONZÓ AZ OLASZ BEFEKTETŐK SZÁMÁRA...220 Három évente rendezik meg Milánóban a műanyagipari nemzetközi kiállítást, amelyen idén a MMSZ szervezésében hét magyar műanyagipari gyártó cég állított ki. A megnyitó után Csiszár Jenő milánói főkonzul személyesen tárgyalt a kiállító magyar cégekkel. HUNGARY REMAINS ATTRACTIVE TO ITALIAN INVESTORS...220 This international plastics trade fair is organized every third year in Milan. Coordinated by MMSZ, seven Hungarian plastics manufacturers participated in PLAST 2018. After the opening ceremony, Senior Consul in Milan, Mr Jenő Csiszár had personal negotiations with the Hungarian exhibitors. BIG DATA, MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ A GYÁRTÁSBAN...224 BIG DATA, ARTIFICIAL INTELLIGENCE AND DIGITAL TRANSFORMATION IN PRODUCTION...224 HOGYAN TESZI HATÉKONYABBÁ A MŰANYAGGYÁRTÁST AZ IPAR 4.0?...228 Az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalom ugyanúgy megváltoztatja a termelést, a gyártást, mint a korábbi ipari forradalmak. HOW DOES INDUSTRY 4.0 IMPROVE EFFICIENCY OF PLASTICS PRODUCTION?...228 Industry 4.0, i.e. the fourth industrial revolution has modified production and manufacturing the same way as the previous industrial revolutions did. A FÉLIG ELFELEDETT BORSODI CÉG SZÁZMILLIÁRDOS NYERESÉGGEL...232 A HALF FORGET COMPANY IN COUNTY BORSOD WITH A HUNDRED BILLION PROFIT...232 FÓKUSZBAN A TÖBBKOMPONENSŰ FRÖCCSÖNTÉS ÉS LSR FELDOLGOZÁS...233 MULTIPLE COMPONENTS INJECTION MOLDING AND LSR PROCESSING IN FOCUS...233 A NEDVESSÉGTARTALOM MŰANYAGOKRA GYAKOROLT HATÁSA...234 IMPACT OF HUMIDITY CONTENT ONTO PLASTICS...234 GYENGE KERESLET, OLVADÓ ÁRAK...236 POOR DEMAND SINKING PRICES...236 ULTRAPOLYMERS A SPIRIT OF PARTNERSHIP...238 ULTRAPOLYMERS A SPIRIT OF PARTNERSHIP...238 219 TÍZÉVES A WITTMANN BATTENFELD...240 TEN YEARS OF WITTMANN BATTENFELD...240 167 168 NAGYTELJESÍTMÉNYŰ MŰANYAGOK A RESINEX HUNGARY KÍNÁLATÁBAN...242 HEAVY-DUTY PLASTICS IN OFFERINGS OF RESINEX HUNGARY...242 168 171 177 Romhány Gábor, Kovács Norbert Krisztián, Suplicz András EGYMÁSRA FRÖCCSÖNTÖTT MEREV-MEREV POLIMEREK KÖZT LÉTREJÖVŐ TAPADÁSSZILÁRDSÁG MÉRÉSÉRE ALKALMAS VIZSGÁLATI MÓDSZER KIFEJLESZTÉSE...244 Vizsgálati eljárást fejlesztettünk ki, amely alkalmas egymásra fröccsöntött merev-merev polimerek közt létrejövő normál és nyíró irányú tapadásszilárdság meghatározására. Romhány, Gábor; Kovács, Norbert Krisztián; Suplicz, András DEVELOPMENT OF A TEST PROCEDURE FOR THE INVESTIGATION OF ADHESION BETWEEN OVERMOLDED RIGID-RIGID POLYMERS...244 A test method has been developed for determining normal bonding strength and in shear direction generating between rigid-rigid polymers injection molded onto each other. 177 171 184 182 Vadas Dániel, Kmetykó Dávid, Szabó Bence, Marosi György, Bocz Katalin ÖMLEDÉKFÚVÁSSAL GYÁRTOTT MIKROSZÁLAK FELHASZNÁLÁSA ÖNERŐSÍTETT POLITEJSAV KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSÁRA...248 Kutatásunk célja olyan új típusú, önerősített politejsav (PLA) kompozitok előállítása volt, amelyekben az erősítő szálak átmérője a mikro-, illetve a nanométeres mérettartományba esik. Vadas, Dániel; Kmetykó, Dávid; Szabó, Bence; Marosi, György; Bocz, Katalin PREPARATION OF SELF-REINFORCED POLYLACTIC ACID COMPOSITES USING MELT-BLOWN MICROFIBROUS MATS...248 Our research aimed at manufacturing new type self-strengthened polylactic acid (PLA) composites with strengthening fiber diameters in micrometer and nanometer ranges. 186 183

CONTENTS AKTUÁLIS AKTUÁLIS KOMPOSZTÁLHATÓ MŰANYAGTERMÉKEKET GYÁRTÓ ÜZEM ÉPÜL FADDON A Pet-Maison Kft. elsősorban csomagolóanyagok és autóipari komfort alkatrészek gyártását kezdi meg új üzemében, amelyet 226 millió forintos ráfordítással, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 50 százalékos támogatásával valósítja meg. A cég őszre építi meg a több mint ezer négyzetméteres üzemcsarnokát, ide telepíti a PLA (polylactid acid - politejsav) termékek előállításához szükséges, jelenleg próbaüzem alatt lévő, automatizált gyártósorát. A növényi alapanyagból származó keményítőből készülő PLA ellentétben a hagyományos műanyaggal teljes mértékben újrahasznosítható, 90 százalékos páratartalom mellett, 60 Celsius-fok feletti hőmérsékleten komposztálható és monomerekre bomlik fejtette ki Kovács József projektvezető. Tájékoztatása szerint a 20 fősre tervezett faddi üzem kapacitása havonta több százezer PLA-ból készülő zacskó, illetve vákuumformázott termék gyártását teszi lehetővé, az autóipar számára pedig beltéri alkatrészeket burkolatokat, kilincseket, gombokat állítanak majd elő. A műanyagot PLA-granulátumból gyártják, de azt tervezik, hogy a későbbiekben saját technológiával mezőgazdasági hulladékokból vonják ki a szükséges keményítőt. A 2011-ben alakult cég 2017-ben 291 millió forintos nettó árbevételt ért el, a projektvezető nem kívánta megbecsülni a bioműanyag-értékesítésből várható árbevételt, de jelezte: a termékek iránt Nyugat-Európában jelentős kereslet van. A cégcsoporthoz tartozó Felső-Bácska Tározós Szélpark Kft. tavaly 541 millió forintos nettó árbevételt ért el, a kft. faddi üzeme műanyaghulladékokból állít elő folyékony szénhidrogén-keveréket. MTI/Polimerek BERUHÁZÁS NÉMET KUTATÓINTÉZETEK TELEPÜLHETNEK HAZÁNKBA További gyártási, valamint kutatás-fejlesztési befektetéseket telepítenének Magyarországra azok a vállalatok, intézetek, amelyek képviselőivel június elején tárgyalt az innovációs és technológiai miniszter Münchenben. Palkovics László elmondta: megbeszélést folytatott a Max Planck Institut lézerfizikai kutatóintézetében, ahol több együttműködési lehetőség is szóba került a német intézet és magyar egyetemek, kutatók között. A miniszter megerősítette: a tárca, illetve a kormány célja, hogy nagy német kutatóintézetek megjelenjenek Magyarországon, és itt folytassanak tevékenységet a magyar állam támogatásával, együttműködve azokkal a magyar szereplőkkel, amelyek ugyanazon a területen dolgoznak. Hozzátette: elkezdődtek az erről szóló tárgyalások, amelyeket a következő időszakban szeretnének felgyorsítani. A miniszter a lehetséges együttműködési területek között említette egyebek között a lézerfizikát és alkalmazásait, illetve az iparban a járműkutatásokat, telekommunikációt és a szoftverbiztonságot. Palkovics László jelezte azt is: azt elősegítve, hogy a magyar cégek, intézmények, egyetemek hatékonyabban tudjanak részt venni a 2021-27-es uniós időszak innovációs kiírásain, megkezdik a német intézményekkel az együttműködést, ami segíti a későbbi közös pályázatokat a brüsszeli alapokra. MTI/Polimerek TIZENEGY PEST MEGYEI TELEPÜLÉS NYERT ÁLLAMI TÁMOGATÁST IPARI PARKJÁNAK FEJLESZTÉSÉRE Tizenegy Pest megyei önkormányzat nyert el több mint 2 milliárd forintot a települések vállalkozói parkjainak fejlesztésére, korszerűsítésére - jelentette be Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára, aki azt is hozzátette, hogy a kormány Pest megye fejlesztését szolgáló programjának hatodik felhívására jelentős volt a túligénylés, így a tárca az eredeti támogatási keretösszeget további 70 millió forinttal emelte meg. A vállalkozói parkok fejlesztésének támogatására irányuló pályázat 2017 decemberében jelent meg, célja az önkormányzatok tulajdonát képző ipari, gazdasági felhasználásra szánt területek vállalkozói parkká történő fejlesztése és az ehhez kapcsolódó alapinfrastruktúra kiépítése. Az igényelhető legmagasabb támogatási összeg 250 millió forint volt. A beérkezett, szakmailag jól előkészített települési pályázatok mindegyikének támogatása érdekében, azok várható pozitív gazdaságfejlesztési hatására tekintettel a tárca az eredeti 2 milliárd forintos támogatási keretösszeget további 70 millió forinttal megemelte - ismertette az államtitkár. A megemelt keretből 11 Pest megyei településen mintegy 48,5 hektárnyi, korszerű infrastruktúrával felszerelt vállalkozói park jön létre, hogy a vállalkozásoknak megfelelő telephelyeket biztosítson, elérhetőségüket, működési feltételeiket kedvezőbbé tegye. A beruházások várhatóan több mint 300 új munkahely létrejöttét segítik elő. A támogatott települések: Gyál, Őrbottyán, Felsőpakony, Bugyi, Érd, Budakeszi, Pilis, Jászkarajenő, Erdőkertes, Pécel és Sződ. MTI/Polimerek A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉS FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGET TEREMT A VÁLLALKOZÁSOKNAK Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter annak ismertetésekor a biztonságos növekedés büdzséjeként jellemzett. A pénzügyminiszter a törvényjavaslatról korábban elmondta: jövőre a fegyelmezett gazdálkodás mellett több jut a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére. Jövőre 4000 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg a költségvetés terhére, segítve a további gazdasági növekedést. 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összege a másfélszeresére nő az idei évhez képest. A kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és az ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt tervezett. A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a hazai, nullszaldós működési költségvetés jövő évi kiadásai és bevételei 16 578 milliárd 886,5 millió forintra rúgnak. A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 1642,151 milliárd forint, kiadási főösszege 2044,252 milliárd forint lett, hiánya pedig 402,101 milliárd forintot ér el. A harmadik tétel, az európai uniós fejlesztési költségvetés 2019. évi bevételi főösszegét 1359,326 milliárd, kiadási főösszegét 1955,659 milliárd forintban, hiányát 596,332 milliárd forintban állapították meg. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államháztartás 2019. december 31-ére tervezett adóssága 311,3 forint/euró, 275,1 forint/svájci frank és 264,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 31 430,6 milliárd forint. Az államadósság-mutató 2019. december 31-ére tervezett mértéke 70,3 százalék a GDP-hez mérten, az államadósság-mutató a 2018. év utolsó napján várható 72,9 százalékhoz képest az alaptörvényben meghatározott államadósság csökkenése követelményének eleget tesz. Az eredeti javaslathoz képest történt módosítások közül az egyik legjelentősebb az, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2019. december 31-én nem haladhatja meg a 750 milliárd forintot. Az eredeti javaslatban 100 milliárd forinttal kevesebb, 650 milliárd forint szerepelt. A növelést azzal indokolták, hogy a kisés középvállalkozások hitelhez jutásának elősegítése érdekében indokolt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgarancia mellett vállalható kezességállományának emelése. A kormány 2019-ben 4,1%-os gazdasági növekedéssel, valamint 1,8%-os GDP-arányos hiánnyal és 2,7%-os inflációval számol az államadósság további mérséklése mellett. Az állam működése tekintetében jövőre is megvalósul a nullás egyenleg, csak a beruházások és fejlesztések esetén látható hiány. A növekedést elősegítő beruházási programokra 4000 milliárd forint jut 2019-ben emelte ki a miniszter. Rámutatott: a magyar gazdaság kilátásai jók, a növekedés alapjai stabilak, de vannak válságra utaló jelek, ezért a tartalékok összege a másfélszeresére emelkedik. Jövőre marad az Európában egyik legalacsonyabb, 15%-os személyi jövedelemadó, valamint a 9%-os társasági adó, miközben folytatódnak az adócsökkentések: újabb két százalékponttal 19,5%-ról 17,5%-ra mérséklődik a szociális hozzájárulási adó, ami több mint 130 milliárd forintot hagy a gazdaságban. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a jövő évi büdzsével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a kormány kiemelten kezeli a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztését, miután ezek foglalkoztatják a magyar munkavállalók 75 százalékát. Növekedési esélyüket javítja többi között a finanszírozási forrásokhoz jutás könnyítése, a források céltudatosabb felhasználása, a vállalati támogatások rendszere. A miniszter kitért arra, hogy a kormány folytatja a szakképző intézmények fejlesztését a megfelelő szakképzett munkaerő biztosítására. Jelezte, hogy a szakoktatók fizetését közelíteni kívánják a versenypiaci jövedelmekhez. A munkaerőhiány mérséklését segítheti a munkaerőpiacra lépést támogató új kedvezmény kialakítása, és megemlítette, hogy jövőre már az adóhivatal értesti a vállalkozókat a dolgozó után igénybe vehető adókedvezményekről. Palkovics László kiemelte, hogy várhatóan ősszel a versenyképességi tanács elé kerül majd a vállalkozások versenyképességét növelő javaslatcsomag, amely további adócsökkentési lehetőségeket tartalmazhat. A miniszter fontosnak nevezte, hogy a magyar vállalkozások innovációs képessége kialakuljon és erősödjön, a gyártásban saját szellemi termék is megjelenjen, így azt is hangsúlyozta, hogy a kormány 2020-ra a GDP 1,8 százalékát kívánja kutatás-fejlesztésre, innovációra fordítani, az állami mellett a vállalati részvétel arányának növelésével, amit a kutatásfejlesztési és innovációs környezet átalakításával is segítenek úgy, hogy például a kisebb vállalatoknak is megérje fejlesztőmérnököt foglalkoztatni. MTI/kormányzat.hu/Polimerek 202 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 203

CONTENTS AKTUÁLIS TARTALOMJEGYZÉK AKTUÁLIS ÚJABB HATMILLIÁRD FORINT MUNKAHELYTEREMTÉSRE Hatmilliárd forintból idén már második alkalommal hirdeti meg a Pénzügyminisztérium a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására kiírt programját. A pályázat a kormány gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseivel összhangban a kkv-szektor versenyképességének növelését támogatja az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások segítésével, hozzájárulva ezzel a helyi gazdaságok és a területi kohézió erősítéséhez, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásához. A támogatási keretösszegből megközelítőleg 600 kkv-nál mintegy 3 ezer új munkahely jöhet létre és több ezer megőrizhető. A tárca tájékoztatása szerint a központi programban a jelenlegi munkaerőpiaci helyzethez igazodva emelkedtek a kiegészítő támogatási összegek, továbbá egy újabb hátrányos helyzetű célcsoport - a hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nők - foglalkoztatásának kiemelt támogatását is elősegíti a program. A munkahelyteremtő támogatás regionális beruházási támogatás jogcímen vagy csekély összegű támogatásként nyújtható, melynek mértéke új munkahelyenként 1,5 millió forint lehet. Ezen felül a pályázók kiegészítő támogatásként kiközvetített álláskereső foglalkoztatása esetén új munkahelyenként további 700 ezer, amennyiben az elmúlt 12 hónap alatt kizárólag közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott álláskereső ELKÖLTÖZÖTT AZ MMSZ IRODA személy felvételét vállalják, új munkahelyenként további 1,5 millió, amennyiben pedig a beruházás befejezését követően hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nő foglalkoztatását vállalják a pályázók, új munkahelyenként további 1,5 millió forint támogatást kaphatnak. Az említett három kiegészítő támogatáson felül a pályázók, amennyiben kedvezményezett járásban vagy településen hajtják végre a beruházást, akkor új munkahelyenként még további 400 ezer forint támogatást kaphatnak, így új munkahelyenként a vállalatok akár 3,4 millió Ft összegű támogatásban is részesülhetnek. A munkáltatónak a kétéves foglalkoztatási kötelezettség mellett vállalnia kell, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a beruházás befejezésétől számított 3 évig folyamatosan fenntartja és működteti az érintett térségben. Az aktuális pályázati felhívás keretében a kkv-k továbbra is új eszközöket, gépeket szerezhetnek be, illetve a támogatási öszszeget ingatlanvásárlásra vagy bérleti díjakra is fordíthatják (tárgyi eszközökhöz, épületekhez kapcsolódóan). A munkaerőpiaci program pályázati időszaka 2018. július 23-tól 2018. szeptember 10-ig tart. A pályázaton való részvétellel, a pályázat feltételeivel és elkészítésével kapcsolatban a beruházás helye szerinti kormányhivatal foglalkoztatásért felelős szervezeti egysége ad tájékoztatást. Pénzügyminisztérium A Magyar Műanyagipari Szövetség és az MMSZ Lapkiadó Kft. irodája elköltözött. Új irodánk címe: 1119 Budapest, Petzvál József u. 44. SZEPTEMBERBEN INDUL A DIGITÁLIS JÓLÉT HITELPROGRAM 2018 szeptemberétől 0%-os, legfeljebb 200 millió forint összegű uniós forrású hitelt igényelhetnek digitális fejlesztéseikhez a hazai kkv-k, illetve startup vállalkozások. A hitelprogram keretösszege 7,5 milliárd forint, a konvergencia régióban (azaz a közép-magyarországi régión kívül) működő vállalkozások 2018 szeptemberétől az MFB Pontokon igényelhetik a kedvezményes, minimum 5 millió, maximum 200 millió forint összegű hitelt. Az uniós forrásból, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP-8.2.6-18) keretében kialakított konstrukció újdonsága a nagyfokú rugalmasság. A hitelt bizonyos kereteken belül - tárgyi eszközbeszerzésre, szolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódó költségekre és díjakra, jogi, közjegyzői és szabadalmi költségekre, hazai kiállításon, vásáron való részvétel költségeire, külpiaci terjeszkedést segítő szolgáltatások vásárlására, a projekt szakmai megvalósításában közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordításaira, útiköltségre, kiküldetési költségre, vagy akár irodabérlésre is igénybe lehet venni. A hitelprogramról bővebb információ a www.palyazat.gov.hu/ szechenyi_2020 és a www.mfb.hu oldalon érhető el. A Digitális Jólét Program stratégiai céljairól és az előminősítés szempontjairól a digitalisjoletprogram.hu oldal nyújt további információt. Innovációs és Technológiai Minisztérium IDÉN IS MAGAS PONTHATÁROKAT HÚZOTT A BME A VEGYÉSZMÉRNÖKI KARON 419 ÚJ HALLGATÓ KEZDI MEG TANULMÁNYAIT SZEPTEMBERBEN Megvannak az idei továbbtanulási ponthatárok, országosan 75 230 hallgatót vettek fel valamelyik felsőoktatási intézménybe, ami 2500-zal több, mint az előző évben foglalta össze a ponthúzást követően az adatokat Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Elmondta, az orvosképző egyetemeken nőttek a ponthatárok, míg a gazdaságtudományi képzési területen csökkentek. Hozzátette, jelentős különbségek nincsenek a ponthatárok alapján az intézmények között. Az első öt legnépszerűbb szak között szerepel a műszaki és az informatikai terület, a hatodik helyre csúszott vissza az orvosképzés. A műszaki szakirányú képzés azonban a tavalyihoz hasonlóan megtartotta listavezető szerepét, erre a felvételizők 16 százaléka jelentkezett. A népszerű szakok listája hosszú évek óta alig változik. Idén is ezekre a szakokra jelentkeztek a legtöbben: gazdálkodási és menedzsment (4204 fő), mérnökinformatikus (3585 fő), kereskedelem és marketing (2590 fő), ápolás és betegellátás (3 269 fő), turizmus-vendéglátás (2436 fő), gépészmérnöki (2745 fő), óvodapedagógus (3161 fő), pszichológia (3009 fő), programtervező informatikus (2323 fő), gazdaságinformatikus (1969 fő). A BME ebben az évben is magas ponthatárokat húzott, majdnem 416 pont - ennyi volt az egyetem alapképzéseire felvett, állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma. Összesen 4789 új hallgató kezdheti meg szeptembertől itt a tanulmányait: az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám 415,7, önköltséges formában felvettekkel együtt 413,4 pont. Az egyetem összesítése alapján a 2018 szeptemberében induló képzésekre a BME-re összesen 10 870-en jelentkeztek, ez az országos jelentkezői létszám 10,1%-a. A Műegyetemre júliusban összesen felvettek száma közel annyi, mint a tavalyi (lényegében nem csökkenő alapképzési létszámmal). Legtöbb hallgatót 587-et - a mérnökinformatikus szakra vettek fel, vegyészmérnöki képzésre 149-et. Itt a minimum ponthatár 415 volt, az átlagponthatár 451. Mesterképzési szakokra 1817 jelentkezőt vett fel állami ösztöndíjas képzésre a BME, 964 főt januárban és 853 főt júliusban. Az előző évekhez hasonló népszerűségnek örvend a kecskeméti Neumann János Egyetem is. A GAMF Műszaki és Informatikai Karon 564 új hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. A legnépszerűbb szak a logisztikai mérnöki szak volt, ami a tavalyihoz képest a legnagyobb arányú növekedést érte el, de továbbra is nagyon kedvelt a gépészmérnöki és a mérnökinformatikus képzés. Polimerek VEGYÉSZMÉRNÖK KÉPZÉS IS INDUL JÖVŐRE A PÁZMÁNYON FELSŐOKTATÁSI MEGÁLLAPODÁST ÍRTAK ALÁ INDIANA ÁLLAMMAL A magyar kormány és Indiana állam felsőoktatási megállapodást írt alá, amelynek nyomán egy újabb amerikai egyetem indíthatja el képzési programját Budapesten jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető kifejtette: az ország versenyképességét alapvetően határozza meg a felsőoktatás minősége, az, hogy milyen szakembereket tud képezni a magyar felsőoktatás, ezért hazánknak az az érdeke, hogy a magyar felsőoktatási intézmények világszínvonalat képviselő külföldi egyetemekkel építsenek ki együttműködést. Az Indiana államban működő Notre Dame Egyetem az Egyesült Államokban az egyik legkomolyabb presztízzsel rendelkező felsőoktatási intézmény, amely 176 éves történelemre tekint vissza, és a 2018-as világranglistán a 150. helyet foglalja el. A képzések elindításához szükséges államközi megállapodást Eric Holcomb indianai kormányzó és Szijjártó Péter külügyminiszter írta alá. Fotó: KKM A Notre Dame Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem már két évtizede működik együtt, amely korábban kisebb közös programok elindításáról, oktatócseréről szóltak, most azonban sikerült aláírni azt a megállapodást, amelynek értelmében a Notre Dame Egyetem világszínvonalú képzései közül hármat is elindít 2019 szeptemberétől Budapesten. Az amerikai egyetem vegyészmérnöki, építőmérnöki és mechatronikai szakjait indítja el, cserébe a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Szentszéknél akkreditált, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szakot indít Indianában. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a magyar-indianai kapcsolatokban tavaly 96 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom, több indianai vállalat is újabb magyarországi befektetést készít elő, a felsőoktatási együtt mű ködéssel pedig három színvonalas képzést tudtak Budapestre hozni. MTI/Polimerek 204 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 205

ÉLVEZNI MEGTAPASZTALNI LEHETŐVÉ TENNI ELEKTRONIKA MENEDZSELNI KOMMUNIKÁLNI ÖSSZEKÖTNI ELKÜLDENI Azonnal indulásra kész. Kompakt forrócsatorna rendszer H4070 5 munkanapon belül komplett rendszerként szállítható. - fúvóka és gerenda külön szabályozható - egyenletes hőmérsékletprofil - kis feldolgozásablakú műszaki műanyagokhoz - fúvókacsúcs és fűtés előlről szerelhető www.hasco.com Anyagvizsgála műszerek a polimer- és gumiipari vizsgálatokban Az elektronikában számos alkalmazás létezik a fröccsöntéshez. Mi azonban már évtizedekkel ezelőtt forradalmasítottuk a dugaszolható csatlakozások körbe fröcscsölését. Ehhez a technológia, a képesség és a minőség a lényeg. Méretre szabott gyártási koncepcióinkkal Ön biztosra mehet. Hiszen mi mindehhez a teljes ARBURG szolgáltatásspektrumot kínáljuk - beleértve az elő- és utólépéseket. www.arburg.hu A fen rendszerek kizárólagos magyarországi forgalmazója a LABOREXPORT K. LABOREXPORT K. 1113 Budapest, Ibrahim utca 8. Tel/Fax: 209-6424 E-mail: sales@laborexport.hu, www.laborexport.hu IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 207

CONTENTS MMSZ HÍREK TARTALOMJEGYZÉK MMSZ HÍREK Buzási Lajosné A CSOMAGOLÓANYAG ÉS AZ ALKATRÉSZ GYÁRTÓKNÁL ERŐTELJES A NÖVEKEDÉS MAGYARORSZÁG MŰANYAGIPARA 2017-BEN Az MMSZ minden év közepén elkészít egy átfogó elemzést a magyar műanyagipar helyzetéről, amelyben tájékoztatást ad a műanyagok termelésének, külkereskedelmi forgalmának és felhasználásának, feldolgozásának, illetve a műanyagokból előállított termékek külkereskedelmi forgalmának előző évi eredményeiről, és összehasonlítja azokat a korábbi évek azonos időszakának adataival. Az adatgyűjtést a 2017-es évről a Magyar Műanyagipari Szövetség 353 hazai zömében 50 tonna feletti menynyiségű műanyag-feldolgozást végző cég körében végezte el. ALAPANYAGOK Magyarország műanyag alapanyag termelése, importja, exportja és az ezekből számított látszólagos műanyag-felhasználása a főbb polimer típusok esetében és összességében az alábbiak szerint alakult. 1. táblázat: Műanyag alapanyagok termelése 2010 és 2017 között (kt) Műanyag 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 17/16% 17/10% Polietilén 483,2 454,1 354,6 385,1 405,2 423,1 350,7 422,4 120,4 87,4 Polipropilén 268,4 278,9 255,4 271,1 255,9 276,8 246,7 253,8 102,9 94,6 PVC 235,6 262,7 240,4 272,3 268,7 283,8 273,2 260,6 95,4 110,6 Polisztirol 106 124,8 117,5 120,0 122,2 115,3 119,7 91,8 76,7 86,6 Összesen 1035,8 1120,5 967,9 1048,5 1052,0 1099,0 990,3 1028,6 103,9 99,3 Egyéb 255,2 299,6 383,1 429,5 494,7 508,0 522,0 543,7 104,2 213,0 Mindösszesen 1291 1420 1351 1478 1547 1607 1512 1572 103,9 121,8 Magyarországon 2017-ben 1572 ezer tonna műanyag alapanyagot állítottak elő, ami közel 4%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A polietilének gyártása 20,4%-kal 350,7 ezer tonnáról 422,4 ezer tonnára erősödött, ezen belül a kis sűrűségűé 0,4%-kal 51,7 ezer tonnára, a közepes és nagy sűrűségűé viszont jóval nagyobb mértékben, 23,9%-kal, 299,2 ezer tonnáról 370,7 ezer tonnára bővült. A polipropilén előállítása szintén növekedést mutatott bár sokkal kisebb mértékűt a 2,9%-kal, 253,8 ezer tonnát bocsátottak ki. A PVC termelése a 2009-es nagymértékű visszaesés után némi javulást mutatott már 2010-ben is, és 2011-ben tovább növekedett 11,5%-kal, 2012-ben viszont ismét csökkent 8,5%-kal, majd 2013-ban újból jelentősen növekedett 13,3%-kal, 272,3 ezer tonnát állítottak elő belőle. 2014-ben a trend megfordult és minimális, 1,3%-os visszaesés következett be a 268,7 ezer tonnával, majd 2015-ben ismét növekedett 5,6%-kal, 283,8 ezer ton nát érve el. Ezzel az értékkel még mindig nem jutott el a 2007-es csúcstermeléshez, a 356,3 ezer tonnához. A 2016-os év ismét visszacsúszást hozott, 3,7%-os mértékben 273,2 ezer tonnára csökkent. 2017-ben további visszaesés következett be 4,6%-kal, ami 260,6 ezer tonnát jelentett. Az elmúlt 8 év szá mait nézve úgy tűnik, hogy a PVC termelése már nem tér vissza korábbi fénykora értékeihez. Az ütésálló polisztirol gyártása ismét visszaesett, 25,2%-kal 53,2 ezer tonnára, és ezzel párhuzamosan a habosíthatóé is csökkent valamivel kisebb mértékben (20,6%-kal), 38,6 ezer tonnát érve el. A polisztirolok előállítása összesen 23,2%-kal 91,8 ezer tonnára csökkent a gyár műszaki problémái miatt. Az MDI szinten stagnált a 0,1%-os bővüléssel, a TDI kibocsátása viszont ismét tovább erősödött, 9,0 %-kal 219,9 ezer tonnára bővült. Mindkét izocianát termék a legnagyobb értékét érte el a bemutatott időszakban, valamint termelésének kezdete óta. Az egyéb műanyag alapanyagok között jelentős az amin- és az epoxigyanta, kisebb mennyiségben termelnek az országban cellulóz alapú műanyagokat, poliamidot és ioncserélő gyantát. Ezen anyagok termelése is növekedett 4%-körüli mértékben. A műanyag alapanyagok hazai termelésének szerkezete és típusválasztéka eltér az igényektől. Nem gyártunk pl. pasztázható PVC-t, és műszaki műanyagokat sem állítunk elő nagyobb mennyiségben. Az import mennyisége 2017-ben az előző évihez képest 937,1 ezer tonnáról 5,6%-kal 989,3 ezer tonnára nőtt. A behozatal részaránya a felhasználáshoz viszonyítva jelentős, sőt 2016 ban meg is haladta annak mennyiségét 2,2%-kal, 2017-ben ennél kisebb mértékben, 1,9%-kal. 2. táblázat: Műanyagok importja 2010-2017 között (kt) Műanyag 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 17/16 % 17/10 % Polietilén 113,1 114,4 114,0 124,2 129,1 140,7 143,4 138,6 96,7 122,5 Polipropilén 87,2 83,6 88,4 96,1 108,7 127,9 142,7 144,2 101,1 165,4 PVC 37,4 43,3 45,3 51,9 47,0 47,0 51,4 48,1 93,6 128,6 Polisztirol 36,5 37,3 35,5 31,0 39,1 45,2 41,2 45,6 110,7 124,9 PET 61,1 63,7 63,5 62,3 70,9 75,0 81,9 82,9 101,2 135,7 Összesen 335,3 342,3 346,7 365,5 394,8 435,8 460,6 459,4 99,7 137,0 Egyéb 289,9 336,7 371,7 399,2 393,8 443,8 495,9 529,9 106,9 182,8 Mindösszesen 625,2 679 718,4 764,7 788,6 879,6 956,5 989,3 103,4 158,2 A kis sűrűségű polietilén importja 82,7 ezer tonnáról (1,1 %-kal) 80,7 ezer tonnára, a nagy sűrűségűé (3,1 %-kal) 60,7 ezer tonnáról 57,9 ezer tonnára csökkent. Összességében a polietilén import visszaesett 3,3%-kal, 143,4 ezer tonnáról 138,6 ezer tonnára módosult, a polipropilén behozatala 1,1%-kal 144,2 ezer tonnára növekedett. A PVC por importja nagyobb mértékben esett vissza (8,8 %-kal), 35,4 ezer tonnáról 32,3 ezer tonnára. A normál és ütésálló polisztirol importjában is erőteljes visszaesést tapasztaltunk, 9,3%-kal 16,5 ezer tonnára csökkent, míg a habosítható típus behozatala nagymértékben bővült, 26,5%-kal 23,0 ezer tonnáról 29,1 ezer tonnára. Összesen 45,6 ezer tonna polisztirolt vásároltunk külföldről, 10,7 %-kal többet, mint egy évvel korábban. Az alapanyagok exportja gyakorlatilag a termeléssel arányosan változott a következők szerint: A műanyag alapanyagok exportjának mennyisége 2017-ben 1590,9 ezer tonna volt,5,1%-kal több az előző évihez képest. A polietiléneké erőteljesen bővült, 18,6%-kal 357,5 ezer tonnáról 424,1 ezer tonnára, míg a polipropiléné kissé kevésbé, csak 5,8%-kal 204,3 ezer tonnáról 216,2 ezer tonnára növekedett. A PVCpor kivitele 8,8%-kal 223,9 ezer tonnára esett vissza. A polisztirolok exportja jelentősen visszaesett a gyengébb termelésnek megfelelően, 22,1%-kal 109,8 ezer tonnáról, 85,5 ezer tonnára, ezen belül az ütésálló típusoké 18,3%-kal, 54,5 ezer tonnára. A habosíthatóké pedig nagyobb mértékben csökkent, 28,1%-kal 43,1 ezer tonnáról 31,0 ezer tonnára. Az izocianátok, illetve a PUR alapanyagok exportértékesítése 3,9%-kal 431,5 ezer tonnáról 448,4 ezer tonnára bővült 2016-hoz képest. 27,3%-kal növekedett az itthon fel nem használt poliamid kivi tele. A poli(etilén-tereftalát) (PET) exportja 34,9%-kal volt erősebb az előző évinél. Az egyéb műanyagok kivitele is változóan alakult, némelyik valamelyest erősödött, mások visszaestek. 3. táblázat: Műanyagok importja 2010-2017 között (kt) Műanyag 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 17/16 % 17/10 % Polietilén 443,1 412,5 323,3 373,3 387,0 408,4 357,5 424,1 118,6 95,7 Polipropilén 211,1 213,3 186,6 202 186,7 206,5 204,3 216,2 105,8 102,4 PVC 214,9 235,2 221,5 249,3 247,0 258,0 260,5 238,6 91,6 111,0 Polisztirol 92,7 108,2 107,6 105,6 106,4 108,2 109,8 85,5 77,9 92,2 Összesen 961,8 969,2 839,0 930,2 927,1 981,1 932,1 964,4 103,5 100,3 Egyéb 324,6 382,9 435,5 480,0 540,3 563,7 581,7 626,5 107,7 193,0 Mindösszesen 1286,4 1352,1 1274,5 1410,2 1467,4 1544,8 1513,8 1590,9 105,1 123,7 2007 óta az alapanyag termelés jelentős hányadát, 80% fölötti mennyiségét exportáljuk, sőt 2016-tól meg is haladtuk a 100 %-ot az alábbiak szerint. 4. táblázat: Alapanyag export a termelés százalékában 2008 és 2017 között 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 % 87,2 92,3 99,6 95,2 94,3 95,4 94,9 96,1 100,1 101,2 A látszólagos műanyag-felhasználás 2017-ben 3,8%-kal 935,6 ezer tonnáról 970,7 ezer tonnára bővült. A látszólagos műanyag-felhasználás az alábbiak szerint alakult az elmúlt 8 évben: 5. táblázat: Látszólagos műanyag-felhasználás 2010-2017 között (kt) Műanyag 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 17/16 % 17/10 % Polietilén 153,2 156 145,3 136,0 147,3 155,4 136,6 136,9 100,2 89,4 Polipropilén 144,5 149,2 157,2 165,2 177,9 198,2 185,1 181,8 98,2 125,8 PVC 63,3 70,8 64,2 74,9 68,7 75,4 64,1 70,1 109,4 110,7 Polisztirol 49,8 53,9 45,4 45,4 54,9 52,3 51,1 51,9 101,6 104,2 Összesen 410,8 429,9 412,1 421,5 448,8 481,3 436,9 440,7 100,9 107,3 Egyéb 305,0 310,2 373,7 394,3 402,1 444,2 498,7 530,2 106,3 173,8 Mindösszesen 715,8 740,1 785,8 815,8 850,9 925,5 935,6 970,7 103,8 135,6 Az alapanyag import és a felhasználás aránya 2017-ben 101,9% volt, míg 2016-ban a kisebb mértékű import következtében ez az arány 102,2%-ot mutatott, az elmúlt években az alábbiak szerint alakult: 6. táblázat: Alapanyag import a felhasználás arányában 2010 és 2017 között (%) 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2016 2017 87,3 91,7 91,4 93,7 92,7 95,0 102,2 101,9 100,1 101,2 A műanyag alapanyagok látszólagos felhasználása az előző évihez viszonyítva 2017-ben nagyobb mértékben növekedett, mint 2016-ban (1,1% volt), 3,8%-kal 935,6 ezer tonnáról 970,7 ezer tonnára alakult, amely elméleti szám nem fedi teljesen a gyakorlatban mért adatokat. A standard műanyagok közül a polietilének felhasználása tulajdonképpen szinten maradt, 136,6 ezer tonnáról 0,2 %-kal bővülve 136,9 ezer tonnát ért el, a polipropi léné viszont kissé visszaesett, 1,8%-kal 181,8 ezer tonnára. A PVC por és granulátum alkalmazása együtt 9,4%-kal 64,1 ezer tonnáról 70,1 ezer tonnára erősödött vissza, a polisztirol fogyasztása pedig csak kissé javult a tavalyihoz képest (1,6%-kal), 51,9 ezer tonna volt. Az ABS/SAN felhasználása erőteljesen csökkent, 21,7%-kal 33,2 ezer tonnáról 26,0 ezer tonnára, a polikarbonáté még drasztikusabban, kevesebb, mint a felére esett vissza, 55,8%-kal 19,0 ezer tonnáról 8,4 ezer tonnára. A poliacetál alkalmazása bővült, 13,5 %-kal 4,2 ezer tonnára. A poliakrilátoké mondhatni szinten maradt, 0,5 %-kal csökkent 36,5 ezer tonnára, valamint a PET 4,9%-ot esett 65,9 ezer tonnára. Az epoxi gyantáé 8,6%-kal 8,8 ezer tonnára erősödött. Növekedést tapasztaltunk a poliészter gyantáknál is, 9,1%-kal 6,6 ezer tonnáról 7,2 ezer tonnára, a poli(vinil-acetál)-nál viszont erőteljesebb bővülés volt, 14,8 ezer tonnáról 14,2%-kal 16,9 ezer tonnára alakult a felhasznált menynyiség. A PUR alapanyagok felhasználása nagyobb mértékben erősödött az építőipar kedvező alakulása következtében, 87,3 %-os mértékben 18,9 ezer tonnáról 35,4 ezer tonnára. 208 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 209

MMSZ HÍREK TARTALOMJEGYZÉK MMSZ HÍREK MŰANYAG-FELDOLGOZÁS MAGYARORSZÁGON 2017-BEN A MŰANYAG-FELDOLGOZÁS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE A műanyagipar és ezen belül elsősorban a műanyag-feldolgozóipar tipikus háttéripar. Növekedése és lehetőségei szoros öszszefüggésben vannak a gazdasági környezettel. A kibocsátott termékek nagy része nem önálló termékként jelenik meg a mindennapi életben, hanem mint alkatrészek, részegységek. Szerepe és helye az ipar és ezen belül a vegyipar egészében az alábbi táblázat szerint alakult: 7. táblázat: Műanyagipar helye az iparban termelési érték alapján (Mrd Ft) Forrás: KSH 2001 2010 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Ipar 12541 21448 23141 23576 25444 27378 27458 29543 Vegyipar 1767 3900 4977 4902 4703 4938 4686 5235 gazdasági válság hatására előállt általános fogyasztás csökkenés következményeként, erősen leült az alapanyaggyártás. Ez a folyamat sajnos 2009-ben tovább folytatódott, a nagyobb mértékű visszaesés ismét az alapanyaggyártás területén volt tapasztalható. 2010-ben a folyamatok a javulás irányába indultak el, s jóval közelebb került egymáshoz a feldolgozás és az alapanyaggyártás. 2011-ben a trend megfordult, s ismét az alapanyaggyártás kerekedett felül, jóval nagyobb mértékű növekedést mutatva, mint a feldolgozó ágazat, és ez tovább folytatódott 2015-ben is. 2016-ban kissé megint a feldolgozó szegmens volt eredményesebb, majd 2017-ben ismét az alapanyaggyártás mutatkozott erősebbnek. A következő ábrán a vegyipari ágazat szerkezetét mutatjuk be az ipari tevékenység összes nettó árbevételét figyelembe véve a KSH adatai alapján: Gumitermék gyártás 11% Egyéb vegyipari termékek 10% A műanyagok feldolgozása és látszólagos felhasználása hoszszabb távon 1970 és 2017 között a következő ábra szerint alakult. Jól látható, hogy az 1992 évi mélypont után a műanyagokból előállított termékek mennyisége folyamatosan növekedett, de ez a növekedés a 2008-as válság hatására megtört, majd 2009 és 2010-ben megindult a visszakapaszkodás. 2011-ben és 2012-ben csak az elméleti feldolgozási szám csökkent, a gyakorlatban nagyobb tömegű termékkibocsátás történt, valószínűleg a magasabb arányú hulladékfeldolgozás miatt. 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben ismét bővülést tapasztaltunk. 2016-ban a látszólagos felhasználás 1,1%-os mértékű elméleti bővülést mutatott, a gyakorlatban pedig hasonlóan alakult, mint a korábbi években, 2%-os erősödést mértünk a visszaérkezett adatok alapján. 2017-ben az elméleti növekedés 3,8%-os volt, ami majdnem teljesen egybevág a vállalatok beérkezett adatainak összesítése nyomán kialakult képpel. kt 1500 Termelés Felhasználás A cégek nagyság szerinti megoszlását és a feldolgozott mennyiségben való részesedését mutatja az alábbi táblázat. 8. táblázat: Műanyag-feldolgozó cégek nagyság szerinti megoszlása Vállalatnagyság 2015 2016 2017 Gyártott termék évente Cégek száma Mennyiség (kt) % Cégek száma Mennyiség (kt) % Cégek száma Mennyiség (kt) >10000 t 26 517,7 54,8 25 501,5 52,1 25 532,8 52,7 5000-10000 t 23 162,0 17,1 26 180,2 18,7 28 198,8 19,7 2000-5000 t 36 107,4 11,4 42 125,0 13,0 45 131,2 13,0 > 2000 t összesen 85 787,1 83,3 93 806,7 83,8 98 862,8 85,3 1000-2000 t 60 87,4 9,3 62 88,8 9,2 60 84,5 8,3 500-1000 t 61 44,0 4,7 60 42,6 4,4 49 36,4 3,6 > 500 t összesen 206 918,5 97,3 215 938,1 97,4 207 983,6 97,2 <500 t 142 26,1 2,7 139 24,4 2,6 146 28,6 2,8 Adatszolgáltatók 348 944,6 100,0 354 962,5 100,0 353 1012,2 100,0 % Műanyagipar 561 1186 1432 1612 1645 1875 1835 2013 Alapanyag 240 579 748 922 883 982 913 1022 Feldolgozás 321 607 684 694 756 893 922 991 Műanyagipar részesedése az iparban 4,5% 5,5% 6,2% 6,8% 6,4% 6,8% 6,7% 6,8% A fenti táblázat jól tükrözi, hogy az általános válságból a vegyipar is, és azon belül háttériparként a műanyagipar is alaposan kivette a részét, de már jól láthatóan túl van a krízisen az iparral együtt az ágazat, folyamatosan nő a műanyagipar részesedése az egész iparon belül, rendre meghaladja a 6%-ot. A bemutatott évek adatai alapján, a műanyagipar értékben kifejezett növekedésének mértéke 2015-ben messze megelőzte az ipar egészének, valamint a vegyipar növekedését mind az alapanyag-termelés, mind a műanyag-feldolgozás tekintetében. 2001-hez képest még mindig jól tükröződik a műanyag alapanyaggyártásba befektetett tőkemennyiség, a jelentős új kapacitásokkal bővített gyártósorok hatása. 2016-ban a műanyagiparon belül a műanyag-feldolgozóipar növekedése majd 7%-kal volt nagyobb, mint a műanyag alapanyaggyártás összes nettó árbevételének növekedése. A 2017-es évben változott a helyzet, amennyiben a vegyipar egésze erősebben növekedett, mint a műanyagipar, valamint megfordult az arány az alapanyaggyártás javára, utóbbi 4,5%-kal haladta meg növekedésben a feldolgozást. 2001 volt az első olyan év, amikor a műanyag-feldolgozás értékben meghaladta a műanyag alapanyaggyártást, 2004-ben a különbözet 70 Mrd Ft volt a feldolgozás javára, 2005-ben az arány kismértékben visszafordult, az alapanyaggyártás árbevétele 5 Mrd Ft-tal meghaladta a feldolgozóipar árbevételét. 2006-ban a műanyag-feldolgozóipar árbevétele 34 Mrd Fttal maradt el az alapanyaggyártás árbevételétől, úgy maradt alul a versenyben, hogy a 2005 évi árbevételt 18%-kal haladta meg. 2007-ben 32 Mrd Ft-tal teljesített jobban az alapanyaggyártás, mint a feldolgozás. 2008-ban majdnem hasonlóan alakult a kép, mint 2005-ben, csak ott a harmadik negyedévben bekövetkezett Műanyagfeldolgozás 19% Műanyaggyártás 19% 1. ábra : A vegyipar szerkezete, benne a műanyagiparral, a 2017 évi KSH adatok alapján Az árbevétel alakulásának fontos tényezője az alapanyag árak alakulása. 2016-ban az egyes hazai műanyagok árai eléggé egyöntetűen változtak a világpiaci tendenciáknak megfelelően. Júliustól kezdtek növekedni az árak szeptember-októberig, majd csökkentek, az év végéig pedig némely anyagok ára stagnált, egyeseké pedig emelkedett. A hazai gyártású alapanyag árak, valamint az S-PVC csőanyag és a HDPE fröccsanyag nyugat-európai árainak 2017-es alakulását szemlélteti a következő ábra: 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 1000 900 800 EURO/kg S - PVC alap Ny-Eu-i HDPE fröccsanyag Ny-Eu-i PS habosítható PS ütésálló 2. ábra : Hazai és nyugat-európai árak 2017-ben LDPE fólia HDPE fröccsanyag hazai Kőolaj feldolgozás és kokszgyártás 24% Gyógyszergyártás 17% HDPE fúvás PP kopolimer 1000 500 0 1970 1980 1990 3. ábra : A műanyag alapanyagok termelése és felhasználásának alakulása Magyarországon 1970 és 2017 között 2017-ben is sikerült néhány olyan vállalkozást elérni, amelyek eddig nem adtak adatokat, viszont több volt a cégfelvásárlás, valamint többen abbahagyták a műanyag-feldolgozást, mert 2017- ben sem tudtak kilábalni az elhúzódó gazdasági válságból. A jelenlegi munka alapját 353 cég által kitöltött adatlapok jelentik, ez eggyel kevesebb, mint a 2016-os évben. A 2017-es év egyes nagyobb nemzetközi cégeknél erőteljes növekedést hozott - főleg a csomagolóanyagoknál és az alkatrész gyártóknál -, másoknál viszont nagyobb visszaesés volt tapasztalható, és előfordultak cégbezárások is. Így a 2016-os évhez képest 4,0%-os feldolgozási növekedést tapasztaltunk. A látszólagos felhasználást mutató adatokkal összehasonlítva az értékeket, a hulladékvisszadolgozás 9%-os növekedése is állhat a háttérben. 1200 kt % 100 800 600 400 200 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 4. ábra: A műanyag-feldolgozás mennyiségének és az egymást követő évek láncindexeinek alakulása1998 és 2017 között 2008 2009 2010 2000 2011 2012 2013 2014 2010 2015 2016 2017 2016 140 120 100 80 60 40 20 0 A következő felsorolás a 16 - mennyiség szerinti legnagyobb céget mutatja 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben: 9. táblázat: A feldolgozott műanyag mennyiségek szerinti legnagyobb 16 cég 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben 2015 2016 2017 1. JÁSZ-PLASZTIK Kft. JÁSZ-PLASZTIK Kft. JÁSZ-PLASZTIK Kft. 2. PRYSMIAN MKM Magyar Kábel Művek Kft PRYSMIAN MKM Magyar Kábel Művek Kft PRYSMIAN MKM Magyar Kábel Művek Kft 3. TAGHLEEF INDUSTRIES TAGHLEEF INDUSTRIES Kft. TAGHLEEF INDUSTRIES Kft. 4. LEGO Manufacturing Kft. LEGO Manufacturing Kft. RESILUX Hungaria Kft 5. RESILUX Hungaria Kft RESILUX Hungaria Kft GRABOPLAST Zrt 6. ONGROPACK Kft. EPACK Kft. TAMA Hungary Kft./volt EPACK Kft./ 7. Coveris Rigid Hungary Kft. ONGROPACK Kft. LEGO Manufacturing Kft. 8. EPACK Kft. GRABOPLAST Zrt. ONGROPACK Kft. 9. CSI Hungary Kft. Coveris Rigid Hung. Kft. RE-MAT+Recplast Kft. 10. PIPELife Műanyagipari Kft. MONDI Szada Kft. Coveris Rigid Hungary Kft. 11. ALPLA Műanyag Csomagolóipari Kft. ALPLA Műanyag Csomagolóipari Kft. Vitafoam Mo. Kft. 12. GRABOPLAST Zrt RE-MAT+Recplast Kft. NOLATO Protec Kft. 13. MONDI Szada Kft. CSI Hungary Kft. PIPELife Műanyagipari Kft. 14. BERICAP Záródástechnikai Bt. BERICAP Bt. ALPLA Műanyag Csomagolóipari Kft. 15. RE-MAT+Recplast PIPELife Műanyagipari Kft. CSI Hungary Kft. 16. WAVIN Kft. PROPEX Fabric Mo. Termelő Kft PROPEX Fabric Mo. Termelő Kft A legnagyobb vállalatok listáját összehasonlítva az előző éviekével megállapítható, hogy az első három helyen álló cégek ugyanazok, mint az előző években, jól őrzik a pozíciójukat, a továbbiaknál kisebb cserélődés volt tapasztalható. Jelentősen előrelépett az EPACK Kft. (TAMA Hungary Kft.), a többieknél kisebb-nagyobb átrendeződések történtek, a cégek sorrendje megváltozott, de nagyjából ugyanazokról van szó, illetve belépett a legnagyobbak sorába a Vitafoam Kft. és a NOLATO Protec Kft. 210 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 211

CONTENTS MMSZ HÍREK TARTALOMJEGYZÉK MMSZ HÍREK A hazai ipar koncentrációját jól mutatja, hogy évek óta 25 körül van a legnagyobb cégek száma (a tízezer tonnán felüli felhasználást mutatók), 2017-ben a feldolgozott mennyiségnek több mint a felét, 52,7%-át képviselték, és a 2000 tonnánál többet feldolgozó 98 cég már összesen a 85,3%-át. Ezek a számok az erősebb koncentrálódást mutatják. Ismereteink szerint az adatgyűjtésünkből csak ennél kisebb cégek maradtak ki. Érdekes megjegyezni, hogy 2017-ben a legnagyobbak termelése jóval nagyobb mértékben növekedett, az első 16 cég által előállított műanyag termékek mennyisége 5,8%-kal volt több, mint az előző évben. A MŰANYAG-FELDOLGOZÁS ALAKULÁSA TEVÉKENYSÉGEK SZERINT A HAZAI MŰANYAG-FELDOLGOZÁS ALAKULÁSA TERMÉKCSOPORTONKÉNT A hazai feldolgozott mennyiség összességében termékcsoportonként az alábbi táblázat szerint alakult a 2009 és 2017 közötti években. 10. táblázat: A műanyag-feldolgozás termékcsoportonként 2009 és 2017 között (kt) Termékek 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 részarány% cégek* száma Fröccstermék 190 210 209 238 243 261 294 308 318 31,4 236 Fólia 147 152 156 171 179 193 195 198 205 20,2 59 Üreges test 75 78 80 80 89 94 101 110 115 11,3 40 Egyéb (szál, tubus stb.) 55 66 72 62 69 84 97 98 101 10,0 41 Hab 84 95 91 81 75 87 95 98 113 11,1 35 Kábel/huzal 29 32 47 50 53 57 59 56 58 5,7 4 Cső 39 36 40 38 46 58 50 38 40 3,9 27 Lemez 31 31 33 37 32 28 28 28 28 2,8 12 Padló 25 24 20 20 21 20 18 20 28 2,8 1 Profil 17 15 14 9 9 7 7 7 8 0,8 19 Mindösszesen 692 739 762 803 817 889 944 961 1014 100,0 *Egy cég többfajta terméket is gyárt. A műanyag-feldolgozás egészének növekedése tonnában mérve saját felmérésünk szerint 2009 és 2017 között 46,4% volt. A 2017 évi feldolgozás a saját gyűjtésünkben 4%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, a bemutatott időszak legmagasabb értékét érve el. RÉSZLETESEN VIZSGÁLVA A 2017. ÉVI STATISZTIKAI SZÁMOKAT NÉHÁNY FONTOSABB TÉNYEZŐ: Az elmúlt időszakban az egyik legdinamikusabban bővülő szakterület a fröccstermékek gyártása, elsősorban a nagy értékű műszaki cikkek, autóalkatrészek gyártása volt. 2007 óta töretlenül növekedett a fröccstermékek mennyisége. 2009 óta a leg nagyobb cikkcsoporttá vált ez a terület a műanyag-feldolgozásban. A folyamatosan növekvő ágazatban 2017-ben 3,2%-os mértékű erősödés következett be, ez valamivel kisebb növekedés, mint az előző évben, ez valószínűleg a hazai autógyártásban bekövetkezett modellváltásoknak tulajdonítható. Az ágazat részesedése 31,5% az összes feldolgozásban, 2016-ban 32,3% volt. A fóliagyártás a teljes időszakban a műanyag-feldolgozás hol első, hol második legnagyobb volument jelentő területe. Most az utóbbi nyolc évben az autógyártás felfutása óta a második helyre került. A mennyiségi növekedés nagyobb volt, mint az előző évben (0,5%), most 3,5%-kal több fólia készült, mint 2016-ban. A fóliák részaránya minimálisan csökkent az előző 20,4%-os értékkel szemben, legutóbb 20,3%-os arányt tud hatott magáénak. Ugyanakkor joggal feltételezhető, hogy csökkent a fő terméktípusok vastagsága, az azonos tömegű fólia mennyisége, pl. ugyanazon súlyú csomagolószer lényegesen nagyobb mennyiségű termék csomagolására alkalmas. A cikkcsoportban meghatározó a BOPP fóliagyártás, a 2004- ben megvalósult beruházás eredményeképpen létrejött jelentős növekedés tapasztalható azóta is folyamatosan, változó mértékű az egészségügyi fóliák mennyisége, a többi fólia típust inkább a szinten maradás jellemezte. A gyártott csövek mennyisége a vizsgált időszakban elég nagy ingadozást mutatott, a 2007-ig tartó növekedés összhangban az építőipari visszaeséssel erőteljesen (37%-kal) visszaesett a következő három évben. Az exportlehetőségek hatására 2011-ben 11%-os növekedés volt tapasztalható. 2012-ben ismét csökkent a termelés, 5%-kal, míg 2013-ban és 2014-ben újra erősödést tapasztalhattunk, 5,6%, illetve 26,1% mértékben. 2015-ben és 2016-ban újabb (26%-os) visszacsúszás volt megfigyelhető. A 2017-es évben ismét élénkülés állt be a csőpiacon, 5,3%-os erősödéssel, ami remélhetőleg a következő években további bővülést hoz ebben a szegmensben a fellendülőben lévő lakásépítkezések és beruházásoknak köszönhetően. Megerősödött az export is ezeknél a termékeknél. A habtermékek folyamatosan növekedtek az elmúlt években. Az építőiparban megindultak a felújítások, lakásszigetelési pályázatokat írtak ki, melyek eredményeként jóval nagyobb erősödést tapasztalhattunk, mint az előző évben (3,2%-os volt), 15,3%-os növekedés 2016-hoz képest. A termékcsoport részaránya is megnőtt 10,2%-ról 11,2 %-ra. A további növekedéshez reményt ad a beruházások megélénkülése. Az üreges testek mennyiségében szintén évek óta kismértékű, de folyamatos a növekedés, ami ugyan 2012-ben megállt, ugyanazt az értéket mutatva, mint 2011-ben, de a 2013-as év 11,3%-os, a 2014-es év 5,6%-os, a 2015-ös év 7,4%-os és a 2016-os év mintegy 7%-os bővülést hozott. 2017-ben a lendület kissé megtört, és csak 4,5 %-os többlettermelést könyvelhettünk el. Változatlanul meghatározó a fogyasztói igényekhez igazodva rendkívül dinamikusan bővülő PET felhasználás egyre magasabb szintje. A nem PET-ből, hanem pl. HDPE-ből készült, nagyobb méretű kannák termelése szinten maradt. Növekedett viszont a ballonok, hordók mennyisége 17,7 %-kal. A kábel/huzal termékcsoport erősödése 2009 óta tart. A 2014-es szinthez képest még 3,5%-os bővülés volt 2015- ben, de 2016-ban némi visszaesést tapasztaltunk 5%-os mértékben. 2017-ben visszajött a 2014-es és 2015-ös érték, 3,6%-os növekedéssel ért el az ágazat. A lemezgyártás a 2008-ban kezdődött csökkenés és a 2009- es, 2010-es gyengülés után 2011-ben 6,5%-os erősödést mutatott. A folyamat nem állt le, 2012-ben ismét erősödést tapasztaltunk 12,1%-os mértékben, majd 2013-ban egy jelentős, 13,5%-os visszaesés következett be, s ez folytatódott 2014-ben is újabb 12,5%-os visszaeséssel. A 2015-ös és a 2016-os év szinten maradást hozott. Így alakult ez 2017-ben is, változatlan maradt a gyártott mennyiség. A profilok termelt mennyisége addig nem látott mértékben 35,7%-kal visszaesett 2012-ben, ami szoros kapcsolatban állt az építőipar helyzetével. 2013-ban a mennyiség ugyanakkora volt, mint 2012-ben, s 2014-ben és 2015-ben is tovább csökkent a gyártási kibocsátás 22,2%-kal, míg 2016-ban visszakapaszkodott kissé. 2017 is hozott egy kismértékű bő vülést a 14,3%-kal. Ez a termékcsoport a legkisebb szegmense a műanyag gyártmányoknak. A műanyagpadló-gyártás 2008 végéig a műanyag-feldolgozóipar sikertörténetének számított. Sajnos a gazdasági válság építőipari vonatkozása 2011-ben 16,7%-os visszaesést idézett elő e termékcsoportnál, annak ellenére, hogy az egyetlen hazai gyártó folyamatosan magas színvonalú, speciális választékot biztosít. 2012-ben nem csökkent tovább a menynyiség, és 2013-ban némi javulás mutatkozot 4,5%-os mértékben, valószínűleg az exportlehetőségek kiaknázása révén. 2014-ben ismét kisebb visszaesés következett be a 2012-es szint re, majd további 10%-os visszaesést tapasztaltunk 2015-ben, 2016-ban ismét sikerült 5%-os növekedést elérni. Az erősödés 2017-ben óriási ugrásban mutatkozott meg, 40 %-kal több padlóterméket bocsátottak ki, mint 2016-ban, ez zel a termékfajta részesedése is erősödött 2,0%-ról 2,8 %-ra. Összességében a műanyag-feldolgozóipar 2017-ben értékben 7,5% és mennyiségben 4,0% mértékű bővülést mutatott, hasonlóan az egész ipar növekedéséhez. Sikernek könyvelhetjük el, hogy idén is több olyan céget tudtunk rávenni az adatszolgáltatásra, akiktől eddig nem sikerült információt kapni. Elmondható, hogy továbbra is korszerű a termékválaszték, jelentős és növekvő mértékű a nagy értékű műszaki műanyagok felhasználása. Az ágazat tevékenységét még mindig nehéz érték adatok alapján bemutatni. Feltételezve, hogy a Műanyagipar helye az iparban termelési érték alapján táblázatban szereplő KSH adat azonos vállalati körre vonatkozik, a 2017 évi műanyagfeldolgozói termelési érték 2001-hez viszonyítva 208,7%-kal emelkedett, és az előző évinél 7,51%-kal erősebben zárt. MŰANYAG-FELDOLGOZÁS POLIMER TÍPUSONKÉNT A 11. táblázat a nagy tömegben gyártott és a műszaki műanyagok feldolgozási adatait mutatja a vizsgált időszakban. 2017- ben az előző évhez képest változóan a kommersz alapanyagok némelyikénél kisebb csökkenést, másoknál hasonló mértékű növekedést tapasztaltunk. A műszaki műanyagok felhasználása követte a nemzetközi trendet, feldolgozásuk mennyisége összességében 2016-ban növekedett, 2017-ben viszont mintegy 10%-os csökkenést tapasztaltunk. 11. táblázat: 2009 2017 között Magyarország műanyag-feldolgozása főbb polimer típusok szerint Év 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Műanyag kt % kt % kt % kt % kt % kt % kt % kt % kt % Nagy tömegben gyártott műanyagok K-PVC 57,7 8,3 53,1 7,2 55,4 7,3 50,1 6,2 57,7 7,1 61,4 6,9 53,1 5,6 48,5 5,0 50,6 5,0 L-PVC 52,8 7,6 55,1 7,5 63,1 8,3 82,9 10,3 70,1 8,6 72,0 8,1 74,2 7,9 73,0 7,6 82,8 8,2 PE-LD 108 15,6 112,3 15,2 104,8 13,7 104,1 13,0 111,1 13,6 114,3 12,9 122,6 13,0 122,7 12,7 128,6 12,7 PE-HD 57,4 8,3 57,4 7,8 71,5 9,4 68,8 8,6 78,9 9,7 86,7 9,8 93,4 9,9 88,6 9,2 96,6 9,5 PP 153 22,1 159 21,5 166,5 21,8 178,0 22,2 183,7 22,5 192,8 21,7 210,4 22,3 213,9 22,2 220,8 21,8 PS 68,7 9,9 75,8 10,3 73,5 9,6 73,2 9,1 56,9 7,0 62,5 7,0 68,0 7,2 67,4 7,0 73,1 7,2 PET 56,8 8,2 59,4 8,0 66,1 8,7 68,0 8,5 73,0 9,0 84,2 9,5 91,8 9,7 102,4 10,6 108,0 10,6 Műszaki műanyagok ABS 30,1 4,3 31,2 4,2 34,6 4,5 35,3 4,4 32,2 4,0 38,2 4,3 41,0 4,3 55,0 5,7 47,5 4,7 PA 11,5 1,7 18,3 2,5 17,8 2,3 20,6 2,6 23,4 2,9 25,6 2,9 33,9 3,6 33,1 3,4 26,6 2,6 PBT 3,7 0,5 6,1 0,8 7,2 0,9 9,0 1,1 9,9 1,2 10,0 1,1 10,6 1,1 15,1 1,6 11,0 1,1 PC 6,4 0,9 9,4 1,3 6,7 0,9 20,0 2,5 17,4 2,1 23,1 2,6 26,0 2,8 23,7 2,5 20,9 2,1 PC/ABS 12 1,7 8,3 1,1 7,6 1,0 5,8 0,7 5,8 0,7 3,6 0,4 4,5 0,5 5,0 0,5 5,9 0,6 POM 2,3 0,3 3,6 0,5 2,7 0,4 3,2 0,4 3,0 0,4 2,6 0,3 3,4 0,4 3,6 0,4 6,5 0,6 Forrás: MMSZ A hazai adatokat összevetve a becsült 2017 évi világ és az EU-28 2016-os műanyag-feldolgozási szerkezetével, a következő azonosságok és eltérések mutatkoznak: a PP felhasználás közel azonos arányú a világ műanyagiparában mért részesedéssel, nálunk kissé alacsonyabb az arány (Magyarország: 21,8 %, világ: 23,1%, EU: 19%) nagyobb mértékű eltérés van a PE-HD felhasználásnál, ugyanilyen irányban, a hazai felhasználás 5,6 %-kal marad el a világ felhasználásától (Magyarország: 9,5 %, világ: 15,1%, EU 12 %). A PE-LD/LLD hazai részaránya 2017-ben 4,6 %-kal elmaradt a világ és 4,9 %-kal az EU szintjétől (Magyarország: 12,7 %, világ: 17,3 %, EU 17,6 %). PVC felhasználásunk 1,9%-kal alacsonyabb, mint a világé (Magyarország: 13,2 %, világ: 15,6 %), az európai viszont kevesebb, 10% volt 2016-ban. A PET hazai felhasználása 2017-ben 10,6%, a világ értéke kevesebb, 7,5%, az EU-s felhasználás 7,1% volt 2016-ban. A PS típusoknál is összességében a hazai felhasználás nem tér el nagyon a világ átlagától, (Magyarország: 7,2%, világ: 6,7%, EU: 7%). A PUR felhasználásunk is mondhatni hasonló a világéhoz, 6,4% nálunk, a világé 6,6%, az európai 7,0% volt 2016-ban. 212 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 213

CONTENTS MMSZ HÍREK TARTALOMJEGYZÉK MMSZ HÍREK A műszaki műanyagok felhasználása az utóbbi években dinamikusan bővült nálunk, 2017-ben a ~12%-os arányával szinte azonos értéket mutat az európai és a világ 11%-os részesedésével az egész műanyag-feldolgozásban. POLIETILÉNEK KIS SŰRŰSÉGŰ POLIETILÉN (12. TÁBLÁZAT) A magyar statisztika jelenleg még nem különíti el a hagyományos kis sűrűségű és a korszerűbb lineáris kis sűrűségű polietilénből gyártott termékeket. Összességében a felhasználás növekedése a bemutatott időszak legalacsonyabb értékét mutató 2012 es évhez képest 2017-re mintegy 24,5%-kal volt magasabb. 12. táblázat: PE-LD feldolgozás 2009-2017 között, kt Termékek 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Fólia 67 67,4 70,2 71,5 78,3 81,3 83,0 85,1 86,2 Kábelbevonat 2,4 4,0 3,8 4,0 3,9 4,2 4,6 4,2 4,6 Fröccstermék 19,2 20,6 10,7 9,3 10,2 10,0 10,3 9,4 12,5 Egyéb 19,1 20,2 20,1 19,3 17,7 18,7 24,7 24,0 25,4 Összesen 107,7 112,2 104,8 104,1 110,8 114,2 122,6 122,7 128,7 Változatlanul meghatározó cikkcsoport a fólia, de egyelőre a nagy visszaesés előtti állapotot (a 2008 évi érték) még messze nem értük el, persze azóta változtak a technológiák, és kisebb súlyú, vékonyabb vagy társított fóliával is elérhető ugyanaz a hatás. Az összes gyártás kb. 72%-a csomagolóanyag, jelentős továbbá a mezőgazdasági felhasználás is. A fröccstermékek mennyisége 33%-kal növekedett az előző évhez képest. A kábelipari felhasználásban a 2014-es szintet hozta vissza az ágazat, 9,5%-os növekedést mutatva. A habgyártáshoz felhasznált PE-LD mennyisége 2017-ben érte el az időszak legmagasabb értékét, 2016-hoz viszonyítva 12%-os erősödést tapasztalhattunk. Az egyéb termékeknél a legjelentősebb tétel 2017-ben is a Tetrapak dobozokhoz felhasznált mennyiség volt 83,6%-kal. A felhasználási szerkezetet a nyugat-európaival összehasonlítva nem mutatkozik lényeges eltérés, ott is a fólia a meghatározó. Nyugat-Európában lényegében nem változott a feldolgozás technológiai csoportonkénti szerkezete az elmúlt 5 évben. NAGY SŰRŰSÉGŰ POLIETILÉN (13. TÁBLÁZAT) A PE-HD alapú termékek előállítása a bemutatott időszakban 2015-ben érte el a legmagasabb értékét, 2016-ban ehhez képest 5,1%-kal visszacsúszott. 13. táblázat: PE-HD feldolgozás 2009-2017 között, kt Termékek 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Cső 14,4 13,5 15,9 13,5 14,3 20,9 20,0 14,3 14,9 Fröccstermék 9,8 11,4 18,1 17,8 24,0 23,5 25,5 26,9 29,2 Üreges test 14,2 15 14,9 15,0 16,6 16,4 19,3 21,2 21,6 Fólia 15,0 13,9 19,6 19,5 21,0 22,7 24,8 22,4 24,7 Egyéb 4,0 3,6 3,0 3,0 3,0 3,2 3,8 3,8 6,1 Összesen 57,4 57,4 71,5 68,8 78,9 86,7 93,4 88,6 96,5 A 2013 és 2015 közötti évek folyamatos növekedést hoztak a PE-HD felhasználásban. 2016-ban még 5,1%-os gyengülést mértünk ennél az alapanyagnál, míg a 2017-es év 8,9%-os növekedéssel elhozta a bemutatott időszak legmagasabb értékét az előállított PE-HD termékekben. A legnagyobb mértékű növekedést az egyéb termékeknél tapasztaltuk, a csöveknél 4,2%-os bővülés volt, ami már vélhetőleg a hazai építőipar élénkülésére is utal. A fröccstermékeknél is emelkedés mutatkozott 8,5%-os mértékben, valamint a fóliáknál is jelentősebb, 10,3%- os erősödést mérhettünk. POLIPROPILÉN (14. TÁBLÁZAT) A statisztikai úton megfigyelt vállalatok 2003 és 2008 között ~22%-kal bővítették a polipropilén alapú termékeik gyártását, sajnos ez a kedvező folyamat 2009-ben kissé megtorpant, 3,6%-kal maradt el a fogyasztás az előző évitől, jóval kisebb mértékben, mint az összes feldolgozás csökkenés mértéke. 2010-ben erősödött, majd azóta folyamatosan tovább növekedett, és 2017-ben elérte az eddigi, s a most bemutatott időszak legmagasabb értékét. Továbbra is ez az anyag a legnagyobb részesedésű a feldolgozásban 21,8%-kal, ez a világ és Európa műanyagiparában is így alakul. 14. táblázat: PP feldolgozás 2009-2017 között, kt Termékek 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Fröccstermék 67,8 65,5 72,5 80,2 80,9 89,0 98,6 104,4 104,2 Fólia 48,1 51,8 47,1 58,1 60,5 62,0 56,4 54,3 60,4 Lemez 7,0 7,8 8,4 8,3 8,5 7,6 7,4 5,4 5,5 Üreges test 3,9 3,0 1,5 1,0 2,4 2,6 3,9 1,5 3,3 Egyéb 26,0 30,9 37,0 30,4 31,4 31,6 44,1 48,4 47,4 Összesen 152,8 159,0 166,5 178,0 183,7 192,8 210,4 214,0 220,8 A PP alapú termékeknél a két legfontosabb cikkcsoport a fröccstermékek és a fóliák. A fröccstermékek mondhatni szinten maradtak. Ezek között ma már a legnagyobb tétel az egyéb kategóriával jelölt gyártás, ami a változatlanul jelentős kupakgyártást takarja, amely 6%-os bővülést mutatott 2017-ben a megnövekedett palackgyártással párhuzamosan. A sorban az alkatrészgyártás és a háztartási műanyag cikkek mennyisége következik. Érdekes, hogy mindkét utóbbi szegmensben 5-6%-os visszaesés mutatkozott tavaly. Előfordul, hogy a vállalatok ide-oda lépkednek a kategóriák között, egyik évben alkatrészként, másik évben egyéb kategóriában tüntetve fel a gyártott termékeket. Az alkatrészgyártást kedvezően befolyásolja az autóipari beszállítói növekedés. Például. beindult a Magyar Suzuki Zrt. mellett a kecskeméti Mercedes gyár újabb modelljeinek előállítása, és bővített a győri AUDI is. A BOPP fóliagyártás 2017-ben is közel 40 kt t ért el, bizonyítva, hogy a csomagolási ágazatot nem rengette meg a gazdasági válság. A PP fóliák termelése, 2009 óta 25,6%-os bővülést ért el, 2017-ben 11,2%-kal haladta meg a 2016-os értéket. A lemez kategória hasonlóan alakult, mint 2016-ban. Az üreges testek gyártása 2008-ban érte el a csúcspontját. 2010-hez képest már 28,6%-os, majd 2011-ben további súlyos, 50%-os visszaesés volt tapasztalható. Nem volt ez másképp 2012-ben sem, mert további 33,3%-os hanyatlás következett be, míg a 2013-as év nagy arányú, 140%-os bővülést hozott, majd 2014 további 8,3%-ot. 2015-ben elértük a 2009-es szintet a nagymértékű, 50%-os bővüléssel. 2016-ban azonban ismét erőteljes csökkenés állt elő 61,5%-kal, feltehetően a PET és a HDPE palackok, kannák vitték el a termékcsoportot. 2017-ben nagyjából helyreállt a rend, megközelítette a kibocsátás a 2015-ös mennyiséget. Az egyéb termékcsoport mennyiségében mintegy 2 százaléknyi csökkenést tapasztaltunk, ez valójában a szál és szálból készült termékeket (pl. geotextília, szőnyeg hátoldal, zsák, kötöző zsineg, pántolószalag és a bálaháló) jelenti. Legnagyobb menynyiségű a bálaháló volt 33,3%-kal. A PP felhasználás dinamikus bővülését prognosztizálják általában a szakértők, ez a tendencia Magyarországon is néhány százalékos eltéréssel hasonlóan alakult az európai és a világ műanyagiparában tapasztalható 20-23%-hoz. Legerőteljesebb növekedés a fóliatermékek területén volt, 11,2 %-kal. PVC KEMÉNY PVC (15. TÁBLÁZAT) A kemény PVC felhasználása 2003 és 2008 között szűk határok között ingadozott, 2010-ben viszont nagyobb mértékben csökkent, erőteljes hanyatlás következett be, amit a 2011-es év is csak kismértékben, 4,3%-os növekedéssel korrigált még. 2012-ben viszont ismét nagyobb mértékű, mintegy 9,5%-os zsugorodást mutatott a PVC felhasználás. Ebben óriási szerepet játszott a piaci főleg az építőipari igények (csövek, profilok) nagyfokú visszaesése. 15. táblázat: Kemény PVC termékek gyártása 2009-2017 között, kt Termékek 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Cső 20,7 18,9 21,0 19,7 25,5 30,0 22,6 15,0 17,4 Fólia 12,7 11,1 11,6 11,9 11,8 11,4 11,3 11,6 10,7 Profil 15 12,6 12,6 6,9 7,4 5,3 4,6 5,6 6,0 Lemez 6,4 7,9 8,9 9,9 11,0 12,0 12,6 12,9 12,6 Fröccstermék 1,1 1,3 1,1 1,2 1,4 1,5 1,5 1,6 2,0 Egyéb 1,8 1,3 0,2 0,5 0,6 1,2 0,5 1,8 1,8 Összesen 57,7 53,1 55,4 50,1 57,7 61,4 53,1 48,5 50,5 Magyarországon ma már csak egy cég gyárt ablakprofilt, ez az import javára billenti a mérleget. Eközben a PlasticsEurope piaci elemző csoportja a 2010-2016 közötti időszakra világszerte 3,9%-os növekedést valószínűsített a PVC-re vonatkozóan. Ez az előrejelzés Magyarországon egyelőre csak 2014-ben valósult meg, egyszerre behozva az elmúlt évek lemaradásait. 2015- ben viszont visszacsúsztunk a 2010-es szintre a 14,5%-os csökkenéssel, majd 2016-ban további csökkenést mértünk 8,7%-kal. 2017-ben végül visszaálltunk a 2012-es szintre a 4,1%-os bővülésnek köszönhetően. Bővült a cső, a profil és a fröccsöntött termékek területe, viszont a fóliáknál és a lemezeknél kisebb mértékű, 8, illetve 2,3%-os gyengülést tapasztaltunk. Az egyéb gyártmányoknál, szinten maradt a kibocsátás. A csövek piaca a beruházási lehetőségek függvényében változik, középtávon a csatornacsöveknél várható jelentősebb felhasználás. A bemutatott időszakban jól látható, hogy 2007-től folyamatosan egyre lejjebb csúszik a csőtermelés a hazai építőiparral együtt, bár az export lehetőségek hatására a 2011-es évben kissé nőtt a gyártás. A 2012-es visszacsúszás után a 2013-as év örvendetesen 29,4%-os bővülést hozott az építőipar megindulásával, s 2014-ben további bővülést tapasztalhattunk. A 2015-ös és a 2016-os év is visszazuhanást hozott. 2017-ben erőteljesebb fellendülés következett be a lakásépítések és a beruházások terén. A kemény PVC fóliák mennyisége az elmúlt időszakban lassan, de folyamatosan csökken, a 2007-ben mutatott értéket (14,8 kt) azóta sem érte el. Enyhe emelkedést (2-3%) láthattunk 2011- ben és 2012-ben. 2013-ban már ez az enyhe növekedés sem volt tapasztalható, hanem hajszálnyi csökkenés következett be, s ez a tendencia átjött 2014-re, további 3,4%-os visszaeséssel, majd 2015-re további 1%-kal. A 2016-os év ismét erősödést hozott 2,7%-os mértékben, míg 2017-ben ismét 8%-os csökkenés volt. 2009-hez képest 16%-kal szűkült ez a terület. A kemény PVC lemezeknél a korábbi, mintegy 30%-os csökkenés után 2009-hez képest 23%-os növekedést tapasztaltunk 2010-ben, majd 2011-ben egy szerényebb, de újabb bővülés következett be 12,7%-os mértékben. A 2012-es és a 2013-as év ismét erősödést hozott 11,2 és 11,1 %-os mértékben. 2014- ben ismét 9,1%-os többlettermelés volt az előző évhez képest, majd 2015-ben további 5%-os növekedést láttunk 12,6 kt-val. A 2016-os év további erősödést eredményezett 2,4%-kal, a bemutatott időszak legmagasabb értékét mutatva a 12,9 kt-val. 2017-ben 2,3%-os visszaesést mutatott ez a szegmens. A kemény PVC-ből gyártott üreges testek mennyisége is folyamatosan csökken, és évek óta egy alacsony szintre állt be. 2014-ben már a 2013-as szint egyharmadára esett a gyártás. Bizonyos területeket még megtart, elsősorban a gyógyszeriparban és a háztartási kemikáliáknál. 2016-ban is 3,3%-os, 2017-ben pedig 3,2%-os mértékű gyengülés következett be. Valójában új üregestest-gyártó kapacitások PVC alapon már régen nem valósultak meg. LÁGY PVC (16. TÁBLÁZAT) A lágy PVC termékek mennyisége 2017-ben összességében 13,4%-os bővüléssel zárta az évet 2016-hoz képest. 214 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 215

CONTENTS MMSZ HÍREK TARTALOMJEGYZÉK MMSZ HÍREK 16. táblázat: Lágy PVC termékek gyártása 2009-2017 között, kt Termékek 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Kábelbevonat 21,9 22,0 35,2 39,5 42,4 44,5 46,9 43,4 43,8 Padló 24,7 24,5 20,0 20,3 20,8 19,6 18,1 19,2 28,1 Fólia 1,1 1,4 1,9 2,9 3,1 3,9 4,9 5,6 6,0 Egyéb 5,1 7,2 6,0 3,9 3,9 4,0 4,3 4,9 4,9 Összesen 52,8 55,1 63,1 66,6 70,2 72,0 74,2 73,0 82,8 A Graboplast Zrt. sikeres beruházásainak és hatékony piaci munkájának eredményeként a padlógyártás a 2004 és 2008 közötti években csúcspontjára ért el. 2009-ben viszont a gazdasági válság hatására az export piacok is beszűkültek, így nagymértékű, 32%-os visszaesés következett be e sikerterméknél, amit az azóta eltelt években sem sikerült visszahozni az eredeti csúcszszintre. A maximális éves termelés 2015-re 50%-ra esett viszsza. A kábelbevonatok termeléséről viszont elmondható, hogy ez a szegmens 2010 után erőteljesen megindult felfelé. 2011-ben látványosan, 60%-kal nőtt 2010-hez viszonyítva, s 2012-ben újabb 12,2%-os, majd 2013-ban 7,3%-os és 2014-ben is 5,0%-os, majd 2015-ben további 5,4%-os, 2016-ban pedig 6,1%-os erősödésnek lehettünk tanúi. A 2017-es év áttörést hozott, majdnem megduplázták a termelést a cégnél. A padlógyártás részaránya az összes lágy PVC feldolgozáson belül, hasonlóan az előállított mennyiséghez, arányában is folyamatosan csökkent, 2014-ben 27,2, 2015-ben 24,4%-ra, míg 2016-ra ez az érték 26,3%-ra növekedett. A 2017-es örvendetes eredmény 34%-os részarányt hozott az összes terméken belül a padlóknak. A kábelbevonat részesedése 2016-ban visszaesett a 2015-ös 63,1%-ról 59,5%-ra, majd 2017-ben a padlógyártás erősödése miatt 53%-ra. POLISZTIROL (17. TÁBLÁZAT) Az értékelésben együtt szerepeltetjük az összes polisztirol típust. A hazai PS feldolgozás az elmúlt néhány évben lelassult. 2014-ben ismét növekedett a 2013-as drasztikus csökkenés után, 9,8%-kal, de jóval elmaradt a 2010-es csúcsértéktől. 2015-ben ismét bővülést tapasztaltunk 8,8%-os mértékben, míg 2016-ban ismét egy parányi visszacsúszást mértünk 0,9% erejéig. 2017-ben ismét számottevő bővülés következett be a 8,5%-os növekedéssel. A 2009 és 2017 közötti években hullámzott a PS-ból előállított termékek volumene, melyet a 17. táblázatban mutatunk be. 17. táblázat: PS feldolgozás 2009-2017 között, kt Termékek 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 % Lemez és fólia 17,8 18,3 17,2 19,7 12,9 9,1 9,2 10,9 10,3 Fröccstermék 17,7 20,0 20,6 23,2 21,1 20,9 22,9 17,3 19,6 113,3 Hab 33,1 37,2 35,4 30,2 22,9 31,3 35,0 37,9 42,1 111,1 Egyéb 0,1 0,3 0,3 0,1 0 1,2 1,2 1,3 1,1 Összesen 68,7 75,8 73,5 73,2 56,9 62,5 68,0 67,4 73,1 108,5 A bemutatott időszakban 2010 jelentette a csúcsot. Gyanítható, hogy az autó- és készülékalkatrészek gyártói megrendelői e lő - írás alapján dolgoznak, nem választhatják meg szabadon az alapanyag típusát. A 2012-ben tapasztalt mintegy 13%-os növekedést nem követte a következő években további bővülés a fröccs öntött termékeknél, sőt visszaesés mutatkozott, pedig az autó ipari alkatrészgyártás bővülése folyamatos. Valószínűleg más műanyagokat vontak be a gyártásba, mert egyelőre 2015-ben is csak 13,6%-erősödést volt mérhető, míg azután 2016-ban ismét erőteljes, 24,5%-os arányú hanyatlás következett. A 2017-es év megint erősödést hozott 13,3%-kal. A habgyártás örvendetesen tovább növekedett, a 2016-os 8,3%-os bővülést 2017-ben 11,2%-os követte, elsősorban az építőipari szigetelőanyagok terü letén. Ez az egyetlen cikkcsoport, ahol töretlen fejlődés mutat kozik, a 2017-es érték a bemutatott időszak legnagyobbika. A továbbiakban is remélhetőleg növekedésre lehet számítani, mert a felújításokra, utólagos házszigetelésekre további pályázatokat indíthatnak ki, és növekednek a lakásépítések és a nagy beruházások is. Magyarországon 2017-ben a polisztirolok a teljes műanyagfel dolgozás 7,2%-át tették ki, ami majdnem megegyezik a 2016- os részaránnyal, és közel jár az európai és a világ átlagához. 18. táblázat: PET feldolgozás 2009-2017 között, kt PET 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 17/'16 % 17/09 % 56,8 59,4 66,1 68,0 69,3 73,7 91,8 102,4 108,0 5,5 190,1 POLI(ETILÉN-TEREFTALÁT) (18. TÁBLÁZAT) Hazánkban a PET döntő többségéből palack készül, azaz üdítőitalos, ásványvizes, más élelmiszeripari italok és termékek, pl. olaj, ecet, bor, sör stb., valamint háztartási vegyszerek tárolására szolgáló palackokat gyártanak, illetve azok előformáit fröcscsöntik belőle. Az adatszolgáltató cégek 2017-ben 4300 tonna fúvott terméket jelentettek, de ebben nincsenek benne azok a palackmennyiségek, amelyeket közvetlenül egy ciklusban gyártottak. Több cég is belevágott a PET fólia gyártásába, lassan növekszik a mennyiség. 2013-ban csak 1322, 2014-ben 4140, 2015- ben 11946 és 2016-ban 13548 tonna volt, de 2017-ben már több tízszeresét gyártották a 2013 évi mennyiségnek, 15326 tonna fólia készült. Továbbra is jelentős, 5,5%-os mértékű növekedést mutatott tavaly az összes PET felhasználása, ami azt jelenti, hogy sikerült bővíteni a PET palackok, tartályok és fóliák felhasználási területeit, s nemcsak az évről évre növekvő üdítőitalok, ásványvíz és más élelmiszerek csomagolására (lásd 7. ábra) szolgálnak. Az ásványvíz-fogyasztás kezdetben igen alacsony értékű volt, messze elmaradt a nagy ásványvíz-fogyasztással rendelkező országokhoz képest, majd lassan, de növekedésnek indult, és mára látványos fejlődést ért el. Kevés olyan élelmiszer van ma Magyarországon, amelynek az egy főre eső fogyasztása évről- évre olyan nagymértékben növekedik, mint a palackozott természetes ásvány vízé. A 80-as években, de még a 90-es évek elején is az egy főre eső fogyasztás stabilan 3 literév körül mozgott. 1993-ban kezdett a fogyasztás dinamikusan, évente 20-30%-kal növekedni, és 2012-2014 között elérte az évi fejenkénti 117 litert, majd 2015-ben a 126 litert, 2016-ban kissé csökkent, majd 2017-ben a 125 litert. Európában Olaszországban fogy a legtöbb ásványvíz, fejenként 188 liter volt 2016-ban. 9. ábra: Ásványvíz fogyasztás alakulása Magyarországon 1979 2017 között. Forrás: www.asvanyvizek.hu 2017 125 2016 121 2015 126 2014 117 2013 116 2012 116 2011 114 2010 110 2009 110 2008 105 2007 105 2006 85 2005 70 2004 60 2003 60 2002 50 2001 42 2000 39 1999 28 1998 23 1997 18 1996 14 1995 13 1994 10 1993 7 1992 4 1991 2 1979 0 20 40 60 80 100 120 l / fő A növekedés összhangban a nemzetközi tendenciákkal rendkívül dinamikus, bár a továbbiakban ez kétséges, mert óriási világ-kampány indult a műanyagok ellen. A PET aránya az öszszes felhasználásból 2016-ban és 2017-ben egyaránt 10,6 %-ot ért el. A hazai felhasználás 3%-kal meghaladja a világátlag és az európai évi 7,2%-os (2016) értékét. Magyarországon már évente csak a gyártásból kb. 81 ezer tonna PET palack kerül forgalomba (ehhez hozzájön még az importból bejövő rengeteg italos PET palack), ebből jelenleg pár tízezer tonnát gyűjtenek be és hasznosítanak az ország különböző üzemeiben. Ennek bővítésére alakult 2013 októberében Karcagon a Recy-PET Hungária Kft. Az innovációs kezdeményezés célkitűzése az, hogy a visszagyűjtött PET palackokból újra élelmiszeripari minőségű palackokat gyártson. A fejlesztésbe a BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnikai Tanszékének munkatársai is bekapcsolódtak. További PET recikláló kapacitás épült Székesfehérváron 2017-ben. Ezen kíván változtatni a Magyar Ásványvíz, Üdítőital és Gyümölcslé Szövetség (MAGYÜSZ) is, elsősorban a fiatalok megszólításával. A szövetség szemléletformáló online kampányának központi eleme a fiatalos arculatú www.szelektiven.hu micro site, amely interaktív játékok, kreatív videók és animált info grafika segítségével kalauzolja el látogatóit a szelektív hulladékgyűjtés és a PET palackok világába. A MAGYÜSZ célja, hogy felhívja a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, eloszlassa az emberek PET-tel kapcsolatos hiedelmeit, és tényszerű információkkal lássa el a fogyasztókat a helyes döntéshez, környezetünk védelméhez. A csomagolóanyagok és az egyéb műanyaghulladékok begyűjtése és reciklálása továbbra is komoly problémát jelent Magyarországon. A települési szilárd (újrahasznosítható) hulladékban legnagyobb arányban ezek az anyagok foglalnak helyet az alábbi ábra szerint: 10. ábra: A hazai települési hulladék fő összetevői ezer tonna 2012 641 526 186 131 2013 626 532 162 121 2014 590 526 150 98 2015 655 530 175 135 2020* 656 532 152 152 Műanyag Papír Üveg Fém * becslés, újabb fejlesztés nélkül, Forrás: OKHT Ezért indult el 2015-ben a magyarországi hulladékgazdálkodási közszolgáltatói rendszer átalakítása, melyben a meghatározott fő cél, hogy növelni kell az újrahasznosítást, hosszú távon át kell állni a csaknem teljes újrahasznosításra, azaz a körforgásos gazdaságra. MŰSZAKI MŰANYAGOK (19. TÁBLÁZAT) A felhasznált mennyiségekről ezek döntő többsége importból származik joggal feltételezzük, hogy ezeket valójában fel is dolgozzák. 19. táblázat: Műszaki műanyagok felhasználása 2009-2017 között, kt Műszaki műanyagok 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 17/'16 % 17/09 % ABS, SAN stb. 31,0 31,2 36,7 38,8 33,4 41,6 44,3 59,6 51,7 86,7 166,8 PC+ blend 18,4 17,7 14,3 25,9 23,2 26,9 30,7 28,6 28,2 98,6 153,3 Poliacetál 2,4 3,6 2,7 3,2 3,0 2,6 3,4 3,6 6,5 180,6 270,8 PA 18,0 18,3 18,1 20,6 23,4 25,6 33,9 33,5 26,6 79,4 147,8 Összesen 69,8 70,8 71,8 88,5 83,0 96,7 112,3 125,3 113,0 90,4 161,9 A növekedés 9 év viszonylatában már jóval több, mint másfélszeresére rúg, 162%-os mértékkel. Az előző évhez viszonyítva a beérkezett adatok alapján ugyan 10%-os csökkenést tapasztalhattunk, de sajnos még mindig nagyon sok cégtől csak egyéb anyag megjelöléssel érkeznek a felhasználási adatok. A műszaki műanyagok feldolgozásában is elértük a nyugat-európai értéket, ahol 10% körül van (Magyarországon 11%). Az alapanyag import statisztikában a fentiektől eltérő, jóval nagyobb számok jelennek meg, ami több okra vezethető vissza: sok, egészen kis cég dolgoz fel ilyen anyagokat, akik viszont nem szolgáltatnak adatokat, az adatszolgáltatók sok esetben nem adták meg az egyéb soron szereplő anyagok részletes bontását. A műszaki műanyagok döntő többségét fröccsöntéssel dolgozták fel. A poliamidból elsősorban autóipari- és elektromos berendezések alkatrészei, kisebb mennyiségben fröccsöntött háztartási cikkek készültek, valamint használtak zárórétegként fóliagyártásban és többrétegű flakon gyártásánál is. Az ABS legnagyobb mennyiségét a játékgyártás igényli, majd ezt követik a háztartási cikkek, az autó- és elektromos termékeket gyártó ipar jóval kisebb mennyiséget alkalmaz. PC-ből és blendjeikből 216 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 217

CONTENTS MMSZ HÍREK TARTALOMJEGYZÉK AKTUÁLIS elsősorban elektromos és elektronikus berendezések házai és egyéb alkatrészei készültek, valamint a járműipar is nagy felhasználónak bizonyult. A MŰANYAG TERMÉKEK FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI A termékek felhasználás szerinti besorolását az adatszolgáltató feldolgozó vállalatok adatai alapján végeztük el, ami nem esik egybe teljesen a tényleges felhasználással, mert jelentős mennyiségű termék exportot is tartalmaz, és nem szerepel benne az import. A kettő mennyisége közelít egymáshoz, az export 510900 tonna, az import 559200 tonna, a felhasználási terület nyilván nem fedi pontosan egymást, de a vámtarifaszám szerinti besorolás nem bontható a felhasználási cél szerint, így ettől a korrekciótól kénytelenek vagyunk eltekinteni. Az egymás utáni években minden esetben a fenti gyakorlatot folytattuk, és a számok jól követik a nemzetközi gyakorlatot is. A hazai felhasználás megoszlása nagyon hasonló a nemzetközi statisztikákhoz, meghatározó a csomagolóipar, jelentős az építőipar, a továbbiak részaránya relatíve kisebb (9. ábra). 2015-hez viszonyítva növekedett a csomagolás, 2%-ot, a járműipar és a sport-játék részesedése 1%-kal, az E+E ipar, az építőipar, a háztartási és az egyéb cikkek 1%-kal csökkentek. Szinten maradt a bútoripari, valamint a mezőgazdasági cikkek részesedése. Az alábbiakban egymás mellett mutatjuk az elmúlt két évet az összehasonlíthatóság kedvéért. ÖSSZEFOGLALÁS Egyéb termékek 9,2% Sport, játék 3,3,% Háztartási termékek 8,8% Mezőgazdaság 3,7% Bútoripar 3,7% Járműipar 10,7% E+E ipar 5,9% Egyéb termékek 10% Sport, játék 5% Háztartási termékek 8% Mezőgazdaság 4% Bútoripar 3% Járműipar 11% E+E ipar 6% Csomagolás 39,8% 11. ábra: Műanyag termékcsoportok gyártása 2016-ban és 2017-ben Magyarországon Építőipar 14,9% Csomagolás 38% Építőipar 15% DEBRECENBEN ÉPÍT GYÁRAT A BMW A BMW évi 150 ezer autó gyártására alkalmas gyárat épít Debrecenben, a július végi bejelentés szerint több mint egymilliárd euróért, vagyis több mint 320 milliárd forintért fejleszt a városban, és már a beruházás elején több mint ezer új munkahelyet hoz a hajdú-bihari megyeszékhelyre. A kormány 14 hónapja tárgyalt a BMW-vel, amely több európai várost is megvizsgált lehetséges helyszínként, a hírek szerint Szlovákiával és Romániával voltunk versenyben, de Miskolc is az utolsó pillanatig esélyes volt. A híradásokból az derült ki, hogy repülőtere miatt döntöttek a befektetők Debrecen mellett. A BMW közleménye szerint európai gyárhálózatának legújabb egységében mind hagyományos robbanómotorral, mind pedig elektromotorral ellátott prémium autók készülnek majd. Az egység új mércét állít a digitalizáció, a fenntarthatóság és a gyártási rugalmasság terén, valamint a legmagasabb szintű technológiát használja majd az automatizálás, a dolgozókat támogató technikai, valamint a rugalmas logisztikai alkalmazások területén. Nagyobb kihívás lehet a képzett munkaerő megszerzése. Országosan hivatalosan 25 ezer betöltetlen álláshely van a feldolgozóiparban, ennek nagyjából tizede a járműiparban, ám ezek többsége az ország nyugati felében található. Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jóval tíz szá zalék fölötti az álláskeresők (tehát a munkanélküliek és a közmunkások együttes) aránya, amit részben a kevesebb beruházás, részben pedig a munkaerő alacsonyabb képzettsége magyaráz. A bajor vállalat jelenlétére, mint láthatatlan gyárra" hivatkoztunk eddig, hiszen csak a tavalyi esztendőben több mint 1,4 milliárd euró értékben szereztek be magyar beszállítóktól alkatrészeket és szolgáltatásokat, az együttműködés azonban most új szintre lép. Az már a most közzétett számokból is jól látszik, hogy ez egy erősen automatizált gyár lesz. A kecskeméti Mercedes-gyárban több mint négyezer alkalmazott gyárt évi közel 200 ezer autót, tehát egy alkalmazottra körülbelül 50 autó jut, a tervezett BMW-üzemben viszont ezer alkalmazott gyárt majd 150 ezer autót, ami egy főre 150 autót jelent. Ennek részben az is oka lehet, hogy az elektromos autók kevesebb részegységből állnak, mint a belső égésű motorral felszereltek. A BMW Group 2004-óta van jelen Magyarországon saját képviseleti irodával. A vállalat évek óta kiváló kapcsolatot ápol azzal a magyar beszállítói körrel, amelytől tavaly 1,4 milliárd euró értékben szerzett be különböző alkatrészeket és rendelt szolgáltatásokat. Salgó András, a BMW Group Magyarország vállalati kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a globális piacra gyártó üzem építése várhatóan 2019 második felében kezdődik. Kiemelte, hogy a BMW-csoportnak kiterjedt beszállítói hálózata van Magyarországon, ezt az elmúlt években következetesen láthatatlan gyárnak nevezték. A kapcsolat ezekkel a cégekkel természetesen megmarad, hiszen a debreceni döntés mellett szólt az is, hogy a beszállítói kör egy része ebben az országrészben található. A kommunikációs igazgató nem részletezte, hogy jelenleg összesen hány magyarországi cég tartozik ebbe a beszállítói körbe, de egy 2013-as sajtóúton több mint 50 cégről beszéltek, és további több mint 40-et neveztek potenciális beszállítói partnernek. A 2017-ben előállított műanyagtermékek mennyisége gyűjtésünk alapján 4,0%-kal növekedett 2016-hoz képest. Korszerűsödött a termékválaszték, továbbra is jelentős mennyiségű a nagy értékű műszaki műanyagok felhasználása. Az ágazat értékben be mutatott erősödése a KSH adatok alapján 9,7% az egész műanyagiparban, a feldolgozók pedig 7,5%-os növekedést mutattak, hasonlóan az ipari átlag növekedéséhez. A 2017 évi termelési érték, illetve az összes nettó árbevétel 2001-hez viszonyítva több mint háromszorosára nőtt, 2016-hoz viszonyítva pedig a feldolgozás 7,5%-kal bővült. Az általunk nyomon követett műanyag-feldolgozás a mennyiségi adatok szerint az elmúlt 9 évben 46,5%-kal erősödött. A gyártott mennyiségből 2017-ben 2016-tal összehasonlítva 4,6%-kal több terméket, 534,3 ezer tonnát exportáltak 2454 millió USD értékben, a műanyag termékek importja mennyiségben 12,9%-os növekedéssel 631,4 ezer tonna volt 3072,8 millió USD értékben. 2017-ben a műanyagipari ágazat pénzügyi mérlege az előző évi 163,5 millió USD-vel szemben növekedett, 361 millió USD többletet mutatott. A műanyagipar további erősödését ebben az évben több tényező is erősítheti. Egyrészt a tavalyi évben megkezdett beruházások termőre fordulnak, mint pl. az indiai SMP gyár, amely ebben az évben már lökhárítókkal látja el a kecskeméti Mercedes autókat. A többi hazai autógyártás is bővül, ehhez a magyar alakatrész-beszállítóknak is több terméket kell előállítaniuk. A műszaki műanyagok kompaundálásának bővülése is megvalósult 2018-ra, mivel 2017 folyamána a dél-koreai Lotte Advanced Materials duplájára bővítette ipari műanyag alapanyagokat gyártó üzemét a Tatabánya-Környe Ipari Parkban. Hasonlóan értékes műszaki műanyag gyártására hoztt létre új üzemet Nyergesújfalun a Toray cég, ott PPS előállítása kezdődött meg az elmúlt év végén. Más ágazatok erősítése is kedvezően hat a műanyag - iparra, így az orvostechnikai eszközök előállítása bővül a B. Braun Kft.-nél, valamint erőteljes fellendülés következett be az építőiparban is. Lehetőség van, élni kell vele! Audi Suzuki Mercedes* Termelési érték (ezer darab, milliárd forint) *becslés Forrás: G7-gyűjtés A járműipar termelési értéke az évek óta tartó folyamatos növekedés eredményeként 2017-ben átlépte a 8000 milliárd forintos értéket, amely a teljes feldolgozóipari termelés 28,7%-át jelenti. Az előállított termékek és szolgáltatások nemzetközi versenyképességét jól mutatja, hogy az export súlya a teljes termelés 92%-át tette ki a tavalyi esztendőben. A termelési érték folyamatos emelkedésével párhuzamosan alakul a foglalkoztatottak létszáma is, amely 2018 első negyedévében meghaladta a 176 000 főt. Az ágazat kiemelt jelentőségét mutatja, hogy minden harmadik, szám szerint 26 stratégiai együttműködési megállapodás a magyar kormány és a hazai jármű ipar kulcsszereplői között jött létre. Németország a KSH 2017-es adatai alapján Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere: részaránya a teljes magyar külkereskedelmi forgalomban 27%, továbbá Németország a legnagyobb befektető az országban jelenlévő külföldi közvetlen működőtőke-állományt (FDI) tekintve. A Németországból származó külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya 2015-ben 21,7 milliárd eurót ért el, ami a teljes FDI állomány több mint egynegyedét jelenti. Szlovákia Csehország Szlovénia Dél-Korea Japán Németország Spanyolország Kanada Magarország Egyesült Államok Franciaország Belgium Az új gyárral tovább erősödik az autóipar dominanciája Magyarországon, ami már eddig is az ország legfontosabb iparágának mondható. 2017-ben a járműgyártás részesedése több mint 8 ezer milliárd forintot tett ki, ezzel messze ez a szektor járult hozzá leginkább az ipari termeléshez, 2018-ban pedig a teljes ipari termelés több mint 27 százalékát teszi ki. Tavaly 472 ezer autót gyártottak le a Mercedes kecskeméti, az Audi győri, a Suzuki esztergomi és az Opel szentgotthárdi gyárában ez az EU-ban legyártott 19 millió autó 2,8 százaléka. Mexokó 218 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 219

MMSZ HÍREK AZ OLASZ CÉGEK LEGINKÁBB A MAGYAR MŰANYAG PADLÓT, TRIPLEX FÓLIÁT, HÁZTARTÁSI ESZKÖZÖKET ÉS NYÍLÁSZÁRÓKAT KERESIK HAZÁNK VONZÓ AZ OLASZ BEFEKTETŐK SZÁMÁRA Három évente rendezik meg Milánóban a nemzetközi műanyag ipari kiállítást, amelyen idén a Magyar Műanyagipari Szövetség szervezésében hét magyar műanyagipari gyártó cég állított ki. A megnyitó után Csiszár Jenő milánói főkonzul személyesen tárgyalt a kiállító magyar cégekkel, Szilágyi Melinda milánói külgazdasági attasé pedig folyamatos jelenlétével segítette a kiállítást, a magyar cégek kereskedelmi tárgyalásait, illetve a HIPA befektetésösztönzési találkozóit. Az egyre szélesebb körű olasz-magyar üzleti kapcsolatok alakulásáról Szilágyi Melindát kérdeztük. - Milyen tapasztalatokat szereztek a PLAST 2018 vásáron? Milyen kérdésekkel fordultak Önökhöz a magyar kiállítók? - Az MMSZ által képviselt magyar műanyagipari kiállítók olaszországi exportfejlesztési céljait a Plast kiállítás négy napja alatt saját B2B tárgyalásaikon és a velünk folytatott célzott beszélgetéseken keresztül ismertük meg első körben. Volt közöttük olyan, akivel már korábban dolgoztunk, illetve olyanok, akiket most ismertünk meg. A kiállítás során egyenként megismertük a kiállító magyar műanyagipari cégek partnerkeresési, beszállítási céljait az olasz piacot illetően, és ez alapján készítettünk számukra olasz vállalati listát potenciális üzletfelekről, beszállítókról, partnerekről. A partnercégekkel való kapcsolatteremtésben a rendezvényt követően is segítjük a magyar műanyagipari exportőröket, ágazati információs háttéranyagokat állítunk össze számukra, illetve termékbemutatót szervezünk részükre. Szívesen részt veszünk és segítjük üzleti tárgyalásaikat, ha az általunk felkutatott, vagy akár a saját csatornáikon keresztül egyeztetett partnerrel tárgyalnak. Ezek az ingyenes szakmai szolgáltatások a Plast kiállítástól függetlenül is rendelkezésükre állnak a magyar cégeknek. - Milyen jellegű műanyagipari megkereséseket kapnak általában a magyar cégektől? - Rendszeresen fordulnak hozzánk műanyagipari cégek ágazati információ kéréssel, egyetemi kapcsolatok kiépítésének tekintetében, valamint partnerkeresés, beszállítás, export támogatás céljával. A hozzánk forduló magyar műanyagipari cégek elsősorban a következő szegmensekbe tartoznak: csomagolóanyagok alapanyaggyártása, csomagolóanyag gyártás, tubusok és tégelyek gyártása, síkfólia, polimer granulátumgyártás, műanyag kábelek. - Mennyire széleskörűek az olasz-magyar üzleti kapcsolatok? - Olaszország rendkívül jelentős kereskedelmi partnere hazánknak. Magyarországon több mint 2800 (kereskedelmi és gyártó) olasz vállalat működik. Olaszország a KSH 2017-es adatai szerint Magyarország negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere, részaránya a teljes magyar külkereskedelmi termékforgalomban 4,9%. Importunkban 4,8%-os részesedéssel a 8., exportunkban 5,1%-os részesedéssel a 3. helyen áll. (Ezek a KSH tájékoztatási adatbázis legfrissebb publikált adatai: 2018. január-február) Olaszországgal szembeni keres - kedelmi többletünk 2017-ben 66,2%-kal 733,9 millió euróra nőtt. Olaszország a hetedik legjelentősebb működőtőke befektető Magyarországon az országban jelenlévő külföldi közvetlen tőkeállományt tekintve. A relációból származó közvetlen tőkebefektetés állománya az MNB adatai szerint 2510,3 millió euró volt, ami a teljes FDI állomány 3,2%-át jelenti. (Az MNB 2018. március 23-án publikált, végső befektető országa szerinti adatai alapján. Az új módszertan értelmében az MNB a végső tulajdonos szerinti értéket is publikálja, ebben az öszszehasonlításban a legfrissebb adat 2015-re vonatkozik.) Origin of overseas visitors Europe 66,67% Asia 21,35% America 6,29% Africa 4,94% Oceania 0,75% america 6% First 15 countries of origin of visitors Spain 8,86% France 7,54% Germany 6,23% Turkey 5,54% Switzerland 4,66% Plast 2018 facts & figures Csiszár Jenő milánói főkonzul (balra) személyesen tárgyalt a kiállító magyar cégekkel, Szilágyi Melinda milánói külgazdasági attasé (balról a második) pedig folyamatos jelenlétével segítette a magyar cégek kereskedelmi tárgyalásait. A képen látható még (balról a második) Buzási Lajosné az MMSZ munkatársa, mellette Mucsler Dóra, illetve (a kép jobb oldalán) Dweik Dóra, a HIPA tanácsadói. - Olasz cégek keresnek-e magyar kapcsolatot a konzulátuson keresztül? Ha igen, milyen iparágban? - Kereskedelmi szempontból a hozzánk forduló olasz cégeknek személyre szabott csomagot készítünk olyan magyar partnerekről, akiktől az általuk keresett terméket és szolgáltatást megvásárolhatják. Ehhez saját kapcsolati hálónkon kívül a hazai háttérintézmények, MNKH, Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint ágazati szakmai szövetségek segítségét is igénybe vesszük. A műanyagipar szegmensén belül az elmúlt időszakban az olasz cégek többek között műanyag padlót, triplex fóliát, műanyag késztermékeket (háztartási eszközök, nyílászárók) kerestek. Fontos hangsúlyozni egyúttal, hogy számos ágazatból érkeznek kereskedelmi megkeresések: fémipari alkatrészek, autóipari beszállítás, élelmiszeripari késztermék, élelmiszeripari alapanyagok, kozmetikumok, vegyipari anyagok, étrendkiegészítők, luxus dísztárgyak, dizájn termékek, kézműves termékek tekintetében. africa 5% europe 67% Russian Federation 4,34% Poland 3,63% Slovenia 3,51% Greece 3,04% Rumania 2,99% asia 21% Oceania 1% United Kingdom 2,53% Portugal 2,25% Belgium 2,19% Netherlands 2,12% Czech Republic 2,07% AMAPLAST 220 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 221

MMSZ HÍREK MMSZ HÍREK A 117 országból érkező külföldiek a látogatók 27,5%-át tették ki, Spanyolország (8,8%), Franciaország (7,5%) és Németország (6,2%) dominanciájával. Régiónk a Visegrádi Négyek összesen 8,4%-ot képviselt ebből, Lengyelország 3,6%-ot, Csehország 2,1%-ot, Magyarország 1,9%-ot, valamint Szlovákia 1.1%-ot adott ehhez hozzá. A kiállítást több mint 30 hivatalos delegáció látogatta meg. A beszámolók szerint rendkívül elégedettek voltak a PLAST kiállítás méreteivel, a bemutatott termékek, technológiák és gépészet választékával, annak összetettségével. Mindezt tovább fokozták a kisebb egységek (Gumiipar, 3D) PLAST (adalékgyártás és vonatkozó technológiák), illetve a PLAST-MAT (innovatív műanyagok), ezek ugyancsak az INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG létrehívását igazolták. A kiállítás magját a gépgyártók adták, feldolgozó- és gyártógépek a műanyag és gumiipar számára, a bemutatott egységek száma meghaladta a 3 500-at. Természetesen az Ipar 4.0 új gondolatai és technológiái is megjelentek, számos, a kiállítás alatt megrendezett kisebb konferencián vitatták meg vala menynyi újdonságot, amely tovább emelte a rendezvény színvonalát. Farkass Gábor Üzleti lehetőségek Az idén tizennyolcadszor megrendezett milánói Plast műanyagés gumiipari kiállítás a szervezők megítélése szerint is egyértelműen pozitív eredménnyel zárult. A kiállítás helyszíne most is az új Rho-Pero bemutató terület volt, amely az észak-olasz nagyváros nyugati határán helyezkedik el, közvetlenül a nemrégiben még aktív EXPO területe mellett. - Szervezőirodánk két okból is nagyon elégedett az eredményekkel! jelentette ki Alessandro Grassi, az olasz műanyag- és gumi-feldolgozógép-, illetve -szerszám forgalmazók szövetségének (AMAPLAST), valamint a PROPLAST forgalmazó cég elnöke. - Először is, mert a döntésünk, az INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG (Innovation Alliance) létrehozása helyesnek bizonyult. Ebben az évben társkiállításként további négy fontos, profilközeli nemzetközi vásárt is egyidőben, ugyanezen a területen rendeztünk meg: az IPACK-IMA csomagolási, a MeatTECH húsfeldolgozó-csomagolási, a PRINT4ALL nyomtatási és az INTRALOGISTICA ITALIA belső logisztikai szakvásárokat, így minden PLAST 18 látogató számára valamennyi kiállítás megtekinthető volt. 17 pavilon, összesen 140 000 m 2 kiállítási terület - óriási volt az idei érdeklődés, messzemenően felülmúlta előzetes várakozásunkat. A vásár nyitvatartása alatt így tudtuk elérni a rekordnak számító 150 000 főt meghaladó látogatottságot, ami azt jelenti, hogy az INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉGÜNK által szervezett kiállítás a második legnagyobb kereskedelmi bemutató Milánóban, egyedül a hatnapos Salone del Mobile lakberendezési kiállításnak volt eddig nagyobb a látogatottsága. - Ami talán a látogatók számának növekedésénél is fontosabb számunkra folytatta Grassi úr -, az az, hogy számottevően nőtt a vásárban megkötött üzletek száma, vagyis nagymértékben növekedett kiállítóink elégedettsége. A PLAST vásáron több mint 1500 kiállító cég 55000 m 2 -en mutatkozott be idén. A 150 000 látogatóból több mint 105 000 a vevői oldalt képviselte, ezek 27%-a külföldi céget jelentett. Ez a 27% külföldi résztvevő a megelőző Plast 15 vásár adataihoz képest igen komoly, 20%-os növekedést jelentett 2018-ban, ami erősen kiemeli a kiállítás nemzetközi jellegét is. Ez a figyelemre méltó emelkedés egyébként főként kínai és iráni cégeknek volt köszönhető. Gazdasági kitekintés Olaszország a magasan fejlett országok közé tartozik a világ 9. legnagyobb GDP-jével. A G8 tagja, az Európai Unió és a NATO egyik alapítója. Olaszország gazdasága a gazdasági válság után a fellendülés irányába indult el. Amellett, hogy a 2014-es évben az olasz export világszinten a tizedik volt, az olasz gazdaság sajátosságaiból adódóan (alapanyagokban, energiában, bizonyos mezőgazdasági termékekben nem önellátó) hagyományosan importra szorul. Az olasz piac természetes felvevője a magyar áruknak, de csak a megfelelő termékekkel és versenyképes feltételekkel lehet eredményeket elérni. Mint azt az elmúlt évek kétoldalú kereskedelmi struktúrája is mutatja, a magyar vállalatok elsősorban alapanyagok, félkész termékek, illetve az olasz késztermékekbe beépülő alkatrészek stb. területén számíthatnak exportlehetőségekre. Magyar késztermékek a piacon alig ismertek, ezek bevezetése csak idő és pénz ráfordításával lehetséges. Az áruszektorokat vizsgálva elsősorban vegyi és faipari alapanyagokra, fémipari félkész termékekre, kézműipari cikkekre, élelmiszeripari termékekre van igény a piacon. A legfontosabb olasz export árucsoportok: gépek és gépi berendezések, fémipari és textilipari termékek. A főbb import termékek: energiahordozók, fémipari és vegyipari termékek. Magyarországnak Olaszország a negyedik leg fontosabb gazdasági partnere. Jelenleg több mint kétezer olasz vállalkozás működik az országban és az üzletemberek hazánkban idáig közel 2,5 milliárd eurót fektettek be. 222 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 223

CONTENTS DIGITALIZÁCIÓ TARTALOMJEGYZÉK DIGITALIZÁCIÓ mintaalkalmazások kialakítása kiemelt projektet, melyet az IFKA (Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) és az IVSZ részvételével létrejött konzorcium valósít meg. A projekt a magyarországi, feldolgozóiparban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások digitális transzformációját támogatja, és segíti őket abban, hogy Ipar 4.0 termelési rendszereket ismerjenek meg, és lépéseket tegyenek azok bevezetésére. BIG DATA, MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ A GYÁRTÁSBAN Székesfehérváron tartotta Factory Experience Hogyan digitalizáljunk a gyár tásban? című konferencia-sorozatának első rendezvényét a Gyár tástrend technológiai magazin. Egésznapos rendezvényük célja az volt, hogy minél több szeletét bemutatva szakértők, tanácsadók és szolgáltatók közreműködésével segítsék a magyar kis- és középvállalatok képviselőit a sikeres digitális átállás megvalósításában. A következő két állomás szeptember 27-én Miskolcon, majd november 8-án Győrött lesz. Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke előadásban összefoglalta, hogy mit jelent a gyártó szereplők számára az Ipar 4.0. Előadása elején leszögezte, hogy a digitalizációval kapcsolatosan nem tud jóslatokba bocsátkozni. Nem lehet ugyanis előre jelezni, hogy a különböző technológiák mikor robbannak be és válnak trenddé, mivel a digitális fejlődés exponenciális, 5 évre sem lehet biztonsággal előre tekinteni. - Még a vállalatok is mást-mást gondolnak az Ipar 4.0-ról, azonos technológiákról állítják, hogy az már az Ipar 4.0 része, míg mások azt mondják, hogy nem az. Az ipar 4.0-át röviden a kibernetikai rendszer fogalmával lehet leírni, ez azt jelenti, hogy egy gyárnak van egy virtuális modellje, ha ez a modell tökéletes, akkor ebben optimalizáljuk a folyamatokat, és minden feladatot jobban tudunk megoldani, mint a fizikai világban foglalta össze a digitalizáció hatásának lényegét az iparra, majd így folytatta - Ha a gépek mindent látnak, akkor megvalósítható, hogy minden termelési cellába specifikus információkat küldjünk, így módosíthatunk azon ezzel valósul meg az egyedi tömeggyártás, ami a negyedik ipari forradalom legnagyobb vívmánya. Ebben a rendszerben az adatok a legfontosabbak, ezek alapján hozunk döntéseket. Adatot gyűjtünk a teljes anyagáramban, a szenzorokkal, hálózatból gyűjtött adatok alapján algoritmusok segítségével optimalizáljuk azokat, majd automatikus vezérléssel irányítjuk a gyártási folyamatokat vagy a logisztikát. Vityi előadásában bemutatta az IVSZ Mintagyárak projektjét, amelyben a magyarországi vállalatok vezetőinek lehetőségük van megismerkedni azzal, hogy az Ipar 4.0 elmélete hogyan integrálódik a gyakorlatba. Az Ipar 4.0 megoldások a vállalkozásoknak versenyelőnyt, hatékonyságot és agilitást biztosítanak mondta. A Mintagyár célja, hogy a feldolgozóiparban működő hazai mikro-, kis-, és középvállalkozások digitális transzformációját segítse, fokozza az Ipar 4.0 termelési rendszereinek technológiai, ipari automatizálási, vezérlési stb. megoldások iránti nyitottságot, növelje fejlettségi szintjüket. Cél tehát a szemléletformálás, a demonstráció, a fejlesztés és a minősítés. A programban részt vevő kkv-k egyebek közt térítésmentesen szerezhetnek Ipar 4.0 minősítést, kaphatnak vállalatra szabott fejlesztési tervet, ismerkedhetnek meg a mintaalkalmazásokkal. A kérdésre, hogy hogyan kezdje el egy kkv a digitalizációt, milyen eszközöket használjon, hol végezzen méréseket, mindezt miből teremtse financiálisan elő, a nap további előadásai adták meg a választ. Elsőként Pomázi Gyula helyettes államtitkár foglalta össze, hogy az Európai Unió milyen támogatásokat kínál a digitalizáció égisze alatt. Elmondta, hogy a következő időszakban a növekvő kategóriába tartozó cégek számíthatnak majd a legtöbb támogatásra, míg a hazai forrásokkal főleg a nagyvállalatok digitalizációs törekvéseit fogják ösztönözni. Pomázi Gyula előadásában beszélt a kkv-k Ipar 4.0 fókuszú felkészítésének indokoltságáról is. Elmondta: az internet alapú gazdaság ipartörténeti léptekkel mérhető, valóban forradalmi változásokat indukál, amely során az informatika és a klasszikus ipar összeolvadása történik. Ezt felismerve és támogatva tette közzé még a Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. január 3-án a GINOP-1.1.3-16-2017-00001 Termelő kkv-k digitális és automatizációs fejlesztéseinek élénkítése érdekében Ipar 4.0 Az Irinyi Tervhez illeszkedve a projekt célja, hogy hozzájáruljon a konvergencia régiókban működő termelő kkv-k versenyképességének javításához, melyre 2,35 milliárd forint forrás biztosított. Tordai Balázs, az IVSZ Ipar 4.0 almunkacsoportjának vezetője egy digitalizációs roadmapet vázolt fel, ebben az optimalizáláson és az automatizáláson volt a fókusz. Stratégiai szemlélet kell a digitalizációhoz, amely sem a mikro-, sem a kisvállalatoknál nem jellemző eleme az üzleti-gyártási tervnek. Mindenkinek célja a hatékonyabb működés, a versenyképesség növelése, a digitalizációt viszont nem tartják fontosnak, ami ellentmond egymásnak. Az IFKA-IVSZ kkv projekt előkészítése során az ország kis- és középvállalatait felmérve kiderült, hogy rengeteg panaszuk van a kkvknek, amelyek a digitalizációval megoldhatók emelte ki Tordai, majd bemutatta az Ipar 4.0 koktél három fő elemét, amelyek nem hiányozhatnak a kiegyensúlyozott fejlesztésből: Fent: Vityi Péter Jobbra: Pomázi Gyula Fotó: Egry Tamás 224 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 225

CONTENTS DIGITALIZÁCIÓ TARTALOMJEGYZÉK DIGITALIZÁCIÓ a prioritásokat, a teendők alapján technológiát és eszközöket ajánlanak, amelynek segítségével már kialakítható a vállalat körül egy Ipar 4.0-felhő ez tartalmazza az új és kijavított folyamatok adatait. Ahogy a fizikai digitális konvergencia előretör, úgy egyre több, a fizikai világból származó adatot kell a PLM rendszerekkel a tervezési és gyártási adatokon túl kezelni. A Windchill 11 az első IoT-orientált PLM rendszer. Egyetlen rendszerben kezelhetjük, szerepkör alapon, a CAD, az ERP és a gépi adatokat, készíthetünk EBOM, MBOM transzformációt, vagy dinamikus munkautasításokat. Fent: Tordai Balázs Jobbra: Pfeiffer András Fotó: Egry Tamás ez a menedzsment képességek fejlesztése (lean menedzsment), az információáramlás zökkenőmentessége (EPR, CRM, szenzorok stb.) és az anyagáramlás folyamatossága (robotok, automatizált gyártósorok). Közép-Kelet-Európa legnagyobb informatikai vállalatának PLM/CAD/CAM üzletág vezetője, Nyírő Ferenc bemutatta a S&T Consulting Hungaryt, amely informatikai megoldásokat nyújt, legyen szó TLP, SAP, IT-biztonságtech nikáról, hálózatokról, CAD-ről, CAM-ről, PLM- rendszerekről. Az Ipar 4.0 elkezdődött, nagyon hasonló programok indultak el szerte Európában, Ázsiában és Amerikában is, mindegyiknek a lényege: komoly kormányzati szándék segíti az ipari digitalizáció gyorsulását, eredményességét. Magyar környezetben a realitások mások, mint egy német autóipari vállalat esetében. Pénzügyi erőforrások tekintetében egészen máshol vagyunk: míg a nagy cégek zöldmezős beruházásokban is képesek gondolkodni, itthon jellemző az újrahasznosítás és a meglévő erőforrások optimalizálása, okosítása. Humán tényező tekintetében is vesztes pozícióban vannak a magyar kkv-k, nehezen tudnak versenyezni a multikkal. Termelési kultúrában szintén fényévekre vagyunk a nagy cégektől ismertette tapasztalatait. Mit érdemes akkor tennie egy magyar vállalkozásnak? Nyírő válaszából kiderült, hogy nincs általános megoldás, csak konkrét recept van. Van egy kérdőíven alapuló módszertan, amely során először felmérik a vállalat Ipar 4.0 fejlettségi szintjét, majd meghatározzák a kívánt és megvalósítható célokat, kijelölik Öt hazai vállalatot választottak ki az Ipar 4.0 Mintagyár Projektre, amelyek Magyarországon élen járnak az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásában. A kivá lasztott öt gyár között van a székes fehérvári Macher Zrt. is, a konferencián számoltak be tapasztalataikról. kétéves időszaka alatt 4000-5000 kkv-t fogadnak majd a Mintagyárak, de a kiválasztott vállalatok szerveznek félna pos Ipar 4.0 működés bemutatása workhsopot, illetve két napos Termelésmenedzsment workshopot is. A Mintagyár címet a következő vállalkozások nyerték el: MACHER GÉPÉSZETI ÉS ELEKTRONIKAI ZRT. A gyár profiljához tartozik többek között elektromechanikai fejlesztés, gyártástechnológiák kidolgozása, fröccsöntés és fémgőzölés. A Mintagyár státuszra nyílt közbeszerzés keretében lehetett pályázni, melynek során a jelentkezőkkel szemben elvárás volt, hogy legalább háromféle (bizonyos ajánlattevőknél leg alább ötféle) Ipar 4.0 technológiával és üzleti megoldással rendelkezzenek, és képesek legyenek azok használatát, alkalmazását valós gyártási körülmények között bemutatni. Ilyen Ipar 4.0 technológiák például a gyártás/ellátás vizu alizáció, MES, ellátási lánc-, készlet- és termeléstervezés optimalizálás, ERP, SMC, Advance Planning rendszerek, Big Data, Intelligens energiafelhasználás, Robotokkal támoga tott gyártás, additív gyártástechnológiák, 3D nyomtatás stb. A kiválasztott öt Mintagyár jövőbeni feladata, hogy a magyarországi feldolgozóiparban tevékenykedő kkv-kkal megismertessék az Ipar 4.0 innovatív megoldásait, szem léltessék, hogy az új üzleti folyamatokból milyen előnyök re számíthatnak. A Mintagyárak tavasztól már fogadják a látogatókat, a demonstrációira a www.ipar4.hu oldalon le het jelentkezni. Ezek a demonstrációk olyan kkv munkatár sak számára szervezett bemutatók, amelyeken egyszerre 10-15 ember vehet részt, 3 órás intervallumban. A projekt FESTO-AM KFT. Sűrített levegő előkészítő egységek, vákuumgenerátorok és a legkorszerűbb biztonsági kapcsolószelepek termék- és gyártástechnológiai fejlesztője és gyártója. ROTO ELZETT CERTA VASALATGYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Jelenleg a piacot vezető vasalatgyártó vállalkozás. ELTEC HOLDING KFT. Kábelköteg-gyártással és fröccsöntéssel foglalkozó, IT-techno lógi ákat és applikációkat alkalmazó gyár. CONTINENTAL AUTOMOTIVE HUNGARY KFT. A budapesti gyár világszerte meghatározó autómárkák elektromos vezérlőegységeinek, meghajtó és mechatronikai rendsze reinek, kijelzőinek, infotainment rendszereinek elő állításával foglalkozik. GYÁRTÁSTREND/POLIMEREK Ezt követően Pfeiffer András, az MTA Sztaki igazgatóhelyettese foglalta össze, hogy mi történik a fizikai és a digitális világ konvergenciája után a termelés-végrehajtási rendszertől a gépi tanulásig. Egy 160 cég részvételével készült felmérésből kiderült, hogy a magyar vállalatok minek tulajdonítanak kiemelten fontos szerepet: IoT, Big Data, szenzorok, gépek közötti kommunikáció, robotizáció. De csak stabil folyamatok mellett lehet magasabb IT-támogatottságot elérni, és így lehet létrehozni hiteles digitális iker-modell párokat. Gyártástervezéssel már mindenki találkozott az iparban, itt a fő kérdés, hogy mit, mikor és mennyit gyártsunk. Rengeteg kihívásra választ fogunk kapni, ha le tudjuk modellezni a gyártástervezést, a pontos gyártási környezetet és megvannak a visszajelzési adatok. Ha ezt a feladatot rábízzuk egy szoftverre, jelentős megtakarítást érhetünk el foglalta össze Pfeiffer egy egyszerű példán bemutatva a gyártástervezés digitalizációjának az előnyét. - A digitális gyártásnak három szintjét különböztetjük meg: az első a CAD modell, ez a rendszer virtuális reprezentációja; a második a digitális árnyék, amikor már valósidejű adatokkal töltjük fel a rendszereket, ekkor már szimulációs elemzésekhez is tudjuk az adatokat használni; és végül létrejön a digitális iker-modell, amikor már megvan a valós- és digitális visszacsatolás is a rendszerek között, a modell tanulni fog az adatokból, vagy akár más gépekből érkező információkat is fel tud dolgozni és bele is tud avatkozni a folyamatokba. 2nd CENTRAL EUROPEAN PLASTICS MEETING www.plasticsmeeting.com 2018. október 8-9. Siófok, Hotel Azúr KÖZÉP-EURÓPA MEGHATÁROZÓ MŰANYAGIPARI SZEREPLŐI OTT LESZNEK: Granulat-Chmielarz K.D.Feddersen Biesterfeld Interowa Piotrowice II SNETOR SIBUR EREMA Idemitsu-Kosan NOVOCHEM POLYONE Cavity Eye VARINEX Braskem Solvay LyondellBasell Inno-Comp SABIC HIP-Petrohemija MOL Petrolkémia SLOVNAFT UltraPolymers BalkanPolymers A.Schulman EXPLAST TELKO Imlitex MITSUI Valplast Polimarky S-Group Új üzleti kapcsolatok egy baráti és professzionális fórumon. 226 LEGYEN RÉSZE A KÖZÉP EURÓPAI MŰANYAG KÖZÖSSÉGNEK!

CONTENTS DIGITALIZÁCIÓ TARTALOMJEGYZÉK DIGITALIZÁCIÓ HOGYAN TESZI HATÉKONYABBÁ A MŰANYAGGYÁRTÁST AZ IPAR 4.0? Az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalom ugyanúgy megváltoztatja a termelést, a gyártást, mint a korábbi ipari forradalmak. A vízió az ipari berendezések közötti adatkommunikáció, a Dolgok Ipari Internete (Industrial Internet of Things, IIoT) kon cepció, amely lehetővé teszi a gépek tanulását és tökéletesítését. Az egyes gépekre szerelt szenzorokból származó adatok összegyűjtése és felhasználása a gyártófolyamatok és termékek fejlesztése érdekében, az első lépés ebben az új paradigmában. Az Ipar 4.0 technológiák adoptálása mint például a gépek há lózatba kapcsolása és a karbantartás előrejelzése egyre inkább előrehalad a fröccsöntésben és a kompaundálásban is. A keverékés alapanyaggyártók érdeklődése nő, az új eszközök bevezetésére irányuló projektek folytatódnak a jövőben is. Az ismeretekre átformált adatok adják azt az erőt, amelyet a mű anyag feldolgozók az Ipar 4.0 eszközeivel kihasználhatnak arra, hogy javítsák a folyamatok teljesítőképességét és hatékonyabbá tegyék a gyártást. A kompaundáló szektorban a vállalatok felismerték, hogy számos lehetőség nyílik a hozzáférhető és hatalmas mennyiségű termelési adat hasznosítására, állítják az RWTH Aachen University Institute of Plastics Processing (IKV) intézetében. Az érzékelők használatának egyszerű példáját mutatja a fűtőelemek funkcionalitásának mérése. Ha egy elem leáll, akkor a rendszer többi része kompenzálja ezt mindaddig, amíg a kezelőszemélyzet helyreállítja a fűtőelemet, ami csökkenti az állásidőt és növeli a termelékenységet. A keverési eljárás során nyert adatok információt szolgáltathatnak a gyártási művelet hatékonyságáról. Például, az energiafogyasztás figyelésével beazonosítható, hogy mely gyártósorok működnek hatékonyan. Olyan tényezők, mint az alkalmazottak szakértelme, hozzáértése, az átállás és karbantartás miatti megszakítások száma és időtartama statisztikailag kezelhetők annak érdekében, hogy kiderüljön, melyik befolyásolja a minőséget és a termelékenységet, javasolja a spanyol AIMPLAS műszaki intézet. A jobb teljesítményű gyártósorok gyártási paraméterei exportálhatók a gyengébb teljesítményű sorokra. Az adatok másik felhasználása lehet a keverék tulajdonságainak in-line mérése. Az AIMPLAS például monitorozza az elektromos vezetőképességet és ezt alkalmazza szűrési módszerként az optimális feldolgozási feltételek meghatározásához. VALÓS IDEJŰ SZABÁLYOZÁS A fejlett folyamatszabályozás során a termékhez és a folyamathoz kapcsolható valós idejű adatokat használnak a változók beállításához a szigorúbb vezérlés és a jobb minőségű végtermék érdekében. A Leistritz Extrusiontechnik-nél ilyen zárt hurkú vezérlést alkalmaznak egy nagyméretű polipropilén gyártóberendezésnél az MFI ingadozásának csökkentésére. Egy in-line reométer méri az MFI-t az ikercsigás keverőextruder kimenete közelében, majd ezeknek az adatoknak a segítségével a vezérlő szoftver megbecsüli, hogy a peroxid adagolást mennyire kell beállítani ahhoz, hogy a kimeneti MFI tartani tudja a kívánt értéket. Ez az önoptimalizáló vezérlőrendszer ±1% szóráson belül tarthatja az MFI-t. A poliolefinek esetében az MFI ingadozása jellemzően ±5%, tételeken belül valójában ±3% lehet. 1. ábra. A Leistritz nyúlási reométere integrálható a gyártási folyamatba. Ez a jelentős ingadozás problémákat okozhat a fröccsöntés során. A kompaundálási folyamat teljesítményének javítása az MFI ingadozás csökkentése érdekében jobb minőségű terméket eredményez. Korábban a fix kapilláris geometrián alapuló in-line reométerek csak egyetlen pontot tudtak mérni a viszkozitási görbén. Azonban a Leistritz és az Institute for Polymer Extrusion and Compounding (IPEC) által kifejlesztett új eszköz a teljes viszkozitási görbe mentén méri a nyírási és nyúlási viszkozitást, hogy teljesebb képet adjon az ömledék minőségéről. A reométer egy szabadalmaztatott résszerszám geometriát használ. In-line módban az ömledék áthalad a reométeren, majd visszakerül az ömledékáramba. On-line módban pedig az ömledéket leeresztik a reométeren való áthaladás után. Ez az első olyan eszköz, amely mind in-line, mind pedig on-line konfigurációban tud mérni, lehetővé téve ezáltal a fejlett folyamatvezérlésben való használatát. Az új eszköz több információt szolgáltat, mint az egyszerű MFI mérés. Példaként említhető, hogy mivel a nyúlási viszkozitás érzékeny a száltartalomra és a száleloszlásra, ezért a berendezés különbséget tud tenni az üveg- és termé szetes szállal töltött keverékek között. SZÍNKEZELÉS Folyékony színezékeket és adalékokat gyártó Riverdale Global bevezette a GlobalTracker web-alapú megoldást, amely valós időben rögzíti a folyékony színezék adagolókból származó bemeneti adatokat és felhasználja arra, hogy automatizálja a beszerzést, kezelje a termelést és a megfelelőségre vonatkozó jellemzőket, valamint lehetővé teszi a távoli hibaelhárítást. A partner üzemében elhelyezett átviteli dobozok fogadják az adagoló vezérlőiből érkező adatokat és interneten vagy mobilhálózaton keresztül továbbítják a Riverdale felé. A Riverdale szerverein futó GlobalTracker szoftver nyomon követi az a nyagfelhasználást és nyilvántartja a munka-specifikus adatokat. Ez kiterjed minden gyártósorra, akár egyetlen létesítményről, akár több üzemről van szó. A partner számítógépen, táblagé pen vagy okostelefonon keresztül hozzáférhet a GlobalTracker adataihoz, hogy információt sze rezzen a megrendelésekről vagy a termelésről, megtekintheti az aktuális színegyez tetési státuszokat, új színegyeztetéseket küldhet, do kumentálhatja a gyártást a megfelelőség és a szabályozási követelmények betartása érdekében. Az adatok nyomon követése és elemzése lehetővé teszi a jobb szabályozást és a konzisztens színadagolást. A megfelelő adatok összegyűjtése és elemzése gyorsan rávilágít arra, hogy a gyártófolyamat változik-e. A Riverdale arra törekszik, hogy az ügyfelei számára a számítógépes megoldásokon keresztül a műanyag színezésének leggazdaságosabb és fenntarthatóbb módját nyújtsa. A GlobalTracker egy ilyen eszköz. Az ügyfelek hajlandók ezeket a funkciókat használni, mivel látják a tényleges hasznukat. A jó technológia értéket ad a termékhez, nem bonyolítja a folyamatot és nem hoz létre új hibahelyet. ANYAGKEVERŐ SZABÁLYOZÁSA A műanyag kompaundok és mesterkeverékek gyártásához használt keverő- és adagolóberendezések ma már túlnyomórészt szigorú keretek között vezérelhetők, így képesek az adalékanyagokat kis koncentrációban is pontosan adagolni. Egyes esetekben zárt hurkú vezérléssel kapcsolódnak az extruderhez. Az Ipar 4.0-án belül azonban ezeknek a vezérlőknek egyszerűen kell tudni kommunikálni a folyamat többi berendezésével. A Maguire Products legújabb vezérlője a Maguire 4088 az előző generációs 1212 típusú egységnél hétszer gyorsabban működik, nyolcszor több a memóriája és 45-ször nagyobb az adagolócelláinak a felbontása. A megnövelt memória lehetővé teszi sokkal több adatnapló tárolását és képes a nagyobb kommunikációs pufferek kezelésére is. A gyorsabb proceszszor és a több memória kezelni tudja az ipari Ethernet hálózat nagy adatforgalmát. Ezek a fejlesztések növelik az adatátvitel menynyiségét, sebességét és megbízhatóságát. Az extrudálási folyamatba adagolt alapanyagok összetételére és fogyasztására vonatkozó értékes információk könnyen megoszthatók harmadik féltől származó készülékekkel. Az olaszországi székhelyű Piovan vezető szerepet tölt be a műanyaggyártás Ipar 4.0 alapelveinek alkalmazásában. Az új Quantum szakaszos gravimetrikus keverőcsaládja támogatja a vállalat Winfactory 4.0 intelligens gyári felügyeleti szoftverét és a legújabb anyagkezelő vezérlőjét, a FACS 4.0-át. Mindkét megoldás arra szolgál, hogy segítse a műanyagfeldolgozók áttérését a hagyományos gyári beállítási alkalmazásokról a számítógépesített és automatizált vezérlő és felügyeleti rendszerekre. A Winfactory 4.0 egy teljesen rugalmas megoldás, amely az OPC-UA architektúrán alapul. Nyitott, így minden gyártó berendezésére csatlakoztatható, nincs szükség semmilyen "értelmező" eszközre, az adatcsere pedig azonnali. A FACS 4.0 egy kétvezetékes rendszer, amely Windows platformon működik, hogy teljeskörűen ellenőrizze és felügyelje a Piovan anyagkezelő rendszereit, az adatokat pedig kéziszámítógépeken jeleníti meg. 2. ábra. A Riverdale GlobalTracker színezék kezelő szoftvere lehetővé teszi az adatok nyomon követését és elemzését a jobb szabályozás és színadagolás érdekében 3. ábra. A Maguire 4088 levehető érintő képernyős interfész gyorsabb adatfeldolgozást és megnövelt puffert kínál 4. ábra. A Piovan Quantum szakaszos keverőit az Ipar 4.0 kompatibilis Winfactory 4.0 felügyeleti rendszerbe integrálták 228 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 229

CONTENTS DIGITALIZÁCIÓ TARTALOMJEGYZÉK DIGITALIZÁCIÓ GYÁRTÁS VEZÉRLÉSE Az anyaghasználat figyelése és előrejelzése növelheti a termelés hatékonyságát. A Coperion Production Control Center (CPCC) felügyeli és vezérli a kompaundálást és a műanyagfeldolgozó üzemeket. A CPCC gyártástervező eszköz kezeli a rendelési adatokat, a receptúrákat és az alapanyagok adatait, hogy segítse a gyártás ütemezések optimalizálását. A CPCC átjáróként is használható a vállalati erőforrás-tervezési (ERP) rendszerhez. Támogatja a működési- és folyamatadatok grafikus és táblázatos megjelenítését, valamint nyomonköveti a minőségbiztosítási jelentési követelményekhez kapcsolódó anyaginformációkat. Ezeknek az adatoknak az elemzése segíthet a termelés optimalizálásában azáltal, hogy információt nyújt a folyamat stabilitásáról és segít azonosítani a felmerülő problémák okait. A referenciaadatok felhasználásával egy üzem "ujjlenyomatát" lehet létrehozni, majd a feldolgozási adatok ezzel az ideálissal hasonlíthatók össze. A CPCC-be épített eszközzel a karbantartás jelezhető előre. A Coperion egyéb prediktív karbantartó eszközei közé tartozik a Coperion ServiceBox, amely támogatja a berendezések online felügyeletét. 2009 óta több mint 800 ServiceBox-ot szerelték fel világszerte Coperion extruderekre, amelyek közül hatvanat a Coperion szervizszakemberei távolról folyamatosan felügyelnek hibaelhárítási és/vagy karbantartási célokból. Az Ipar 4.0 egyik előnye, hogy lehetővé teszi a gépek kommunikációját az IIoT-n keresztül. Az új berendezéseket már olyan technológiával építik, amelyek csatlakozni tudnak ehhez a rendszerhez. A régebbi gépek esetében ez a csatlakoztatás azonban már jelentős kihívás. Az Entek fejlesztése a manuális vezérléstől az automatizált, programozható logikai vezérlésig és a humán-gép interfészig lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy figyelemmel kísérjék, felügyeljék és tárolják az adatokat a gyártási folyamatok javítása érdekében. Ezeknek a vezérlőknek az IIoT-hez történő csatlakoztatása biztosítja a távoli felügyeletet és képes megosztani az adatokat a telephelyek között. A tényleges gyártási eredményekből származó, valós idejű adatok felhasználhatók arra, hogy az azonos termék előállítása egységesebb legyen a különböző gyártóhelyeken. 5. ábra. A Coperion CPCC egy okos megoldás több keverőextruder sor teljeskörű vezérlésére A távoli hozzáférés lehetővé teszi az Entek számára, hogy segítséget nyújtson a berendezések hibáinak feltárásában és a feldolgozási problémák megoldásában anélkül, hogy technikusokat kelljen kiküldeni a helyszínre, így csökkentve minimálisra az állásidőt. KARBANTARTÁS ELŐREJELZÉSE A keverőextruderek és a segédberendezések monitorozásra használt érzékelői jelzik, hogy mikor érkezik el a karbantartás. Ez az előrejelzés javítja a hatékonyságot, mivel a kezelőket figyelmeztetni lehet a karbantartás elvégzésére, mielőtt a beren dezés leállna, és a karbantartási időintervallumok a tényleges körülményekhez igazíthatók. A Leistritz új állapotfigyelő szenzorai a meghajtó egységben mérik a különböző állapotváltozókat, jelzik a karbantartás szükségességét és az olaj cseréjét. Az érzékelők azonosítani tudják, hogy a fogaskerekek és a csapágyak mennyire vibrálnak, ami problémákra és lehetséges hibákra utalhat. A cég olyan érzékelőket is fejleszt, amelyek a már meglévő gépekhez illeszthetők. Az extrudergyártó egy másik innovatív érzékelője egy szabadalmaztatott, az extrudercsiga tengelyébe elhelyezett RFID chip, amely a csiga terhelés alatti működéséről 6. ábra. Az Entek új gyártóberendezéseit már olyan technológiával építik, amelyek csatlakozni tudnak az IIoT-hez gyűjt adatokat a nyomaték, a nyomás és receptúra alapján. A csiga kicserélésekor az extruder vezérlő rendszere kiolvassa ezt a terhelési tényezőt, és azonosítja, hogy szükség van-e karbantartásra vagy cserére. Ezt a technológiát eredetileg gyógyszeripari és orvosi alkalmazásokhoz fejlesztették ki, amelyek széleskörű dokumentációt igényelnek. Azonban hasznos lehet műanyag keverőextruderek esetében is. AZ IPAR 4.0 KORLÁTAI Az Ipar 4.0 előnyeinek tudatosítása fokozza a kompaundáló ipar érdeklődését. A régebbi mérő és vezérlő eszközökből korábban keveset alkalmaztak a kompaundálás során. Manapság a vállalatok kezdik meglátni az előnyöket, és a partnerek is egyre többször kérdeznek az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó alkalmazásokról. Vannak azonban kihívások, amelyekkel foglalkozni kell. Szükség van olyan szabványos interfészekre, amelyek lehetővé teszik a gépek egymással való kommunikálását. Az OPC Foundation OPC Unified Architecture (OPC UA) platformfüggetlen szabványát számos szervezet, köztük az Euromap, az európai műanyag és gumi gépgyártók szervezete, valamint a VDMA, a német gépgyártók társulása, ajánlja a hardveres csatolófelületekhez. A kiberbiztonság is jogos aggodalom, óvintézkedéseket kell hozni az adatok védelme érdekében, hogy azok biztonságosan megoszthatók legyenek. Az EU-n belüli adatvédelmi szabályok (GDPR) bizonytalanságot teremtenek az ipari adatmegosztás tekintetében, ami az Ipar 4.0 legfontosabb eleme. Egyesek aggódnak amiatt is, hogy a berendezésekhez köthető személyes adatok, például a kezelők nevei, korlátozhatják a megosztást. TÖMEGMŰANYAGOK LLDPE C4-C6-C8, mlldpe, HDPE, LDPE, EVA, PP, PP kompaundok, PET, POP, PLA, GPPS, HIPS MŰSZAKI MŰANYAGOK ABS, ASA, SAN, PC, PC/ABS, POM, PA6, PA66, PA66/6, PA11, PA12, PA4.6, PA6.10, PPA, LCP, LFC, PBT, PCT, PMMA, PPS, PVDF ELASZTOMEREK, KAUCSUK ALAPANYAGOK TPE-A, TPE-S, TPE-V, TPE-U, TPE-O, TPE-C, EPDM, SBR, POE, BR, NBR, TSR-10, TSR-20, CV, RSS, Latex, SIO2 A JÖVŐBEN GONDOLKODVA A kihívások ellenére továbbra is folytatódnak a kutatások az Ipar 4.0 területén. A Linz Institute of Techology (LIT) az ipar és az egyetemek közötti együttműködések lehetőségeit vizsgálja. A PRO2Future projektben, egy műszaki laboratóriumban fóliagyártó sort szereltek fel olyan érzékelőkkel, amelyek akár 700 adatpontot is rögzíthetnek a működés közben. A kutatók ezeket az adatot felhasználva létrehozzák a teljes sor "digitális ikerpárját" az alapanyag beadagolásától a tekercselőig. Ez a digitális iker modell a tényleges feldolgozási adatokon alapulva szimulálja a gyártási folyamatot. Kísérletek futtathatók a receptektúrák, a feldolgozási feltételek optimalizálására vagy az üzembe helyezési idő gyorsítása érdekében. Az Aachen RWTH intézetei 14 éve fejlesztenek gyártási rendszereket és új együttműködéseket terveznek a gyártás internetével kapcsolatos kutatások terén. A "gyártás internetének" nevezik a világszerte egymással összekapcsolt gépek és eszközök közösségi-műszaki környezetét, amely hozzáférést biztosít a különböző módon elemzett, hatalmas mennyiségű termelési adathoz. Az így létrehozott termelési rendszer digitális árnyéka tehát mind a kutatást, mind az ipart intelligens adatokkal támogatja, hogy a valódi gyártási folyamatok megbízható modelljeit hozzák létre. A műanyag kompaundó ipar számára kihívás a gyártási folyamatok modelljeinek létrehozása és a megfelelő adatok azonosítása. Az adatokhoz való hozzáférés már nem jelent problémát, mivel számos érzékelővel és rendszerrel lehet figyelni a termelés minden egyes állapotváltozását, viszont ezek értelmezése már nem egyszerű feladat. FORRÁS: Compaunding World / Dr. Lehoczki László Distribution of Plastics & Elastomers IRODA: RESINEX HUNGARY KFT. 1117 Budapest, Hengermalom u. 47/a web: www.resinex.hu Telefon: +36 1 371 1831 RAKTÁR: TRANS-SPED KFT. 2890 Tata, Barina u. 1 web: www.trans-sped.hu Telefon: +36 34 586 622 230 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 231

GAZDASÁG A FÉLIG ELFELEDETT BORSODI CÉG SZÁZMILLIÁRDOS NYERESÉGGEL Közel 127 milliárd forintos adózott eredményt ért el 2017-ben a BorsodChem (BC). A mostanában keveset emlegetett kazincbarcikai vegyipari vállalat ezzel valószínűleg a második legnyereségesebb termelőcég volt Magyarországon a MOL után. A borsodi cég ráadásul elég mélyről jött fel, néhány éve ugyanis még a veszteséget termelte milliárdos, sőt 2010-11 környékén 10 milliárdos nagyságrendben. Tavaly a BC fő termékeinek, a különböző műanyag alapanyagoknak az ára emelkedett, így sokkal nagyobb bevételt ért el a cég, mint 2016-ban, ezzel párhuzamosan a költségeket viszont csökkenteni tudták. Így lett a már egy évvel korábban is tetemes, 36 milliárdos nyereségből több mint háromszor ennyi. A BorsodChem neve nagyjából tíz évvel ezelőttig, amíg ki nem vezették a tőzsdéről, elég jól pörgött, azóta viszont sokkal kevesebbet hallani róla. Pedig a BC saját területén a világ legnagyobbjai közé tartozik. Három legfontosabb termékéből kettőnél is Top10-es globális szereplő, sőt az egyik esetében a német BASF és a szintén német Covestro, amely részben a Bayer vegy- és gyógyszeripari cég tulajdonában van, után a harmadik legnagyobb kapacitással rendelkezik az egész világon. A BC kétféle izocianátot gyárt. A metilén-difenil-diizocianátból (MDI) és a toluoldiizocianátból (TDI) azután poliuretánt gyártanak, ami rendkívül sokoldalú anyag, az autó-, az építő-, a bútor-, a ruha- és a cipőiparban is használják. MDI-ből 300, TDI-ből 250 ezer tonnát állít elő a társaság, amivel előbbi szegmensben 4, utóbbiban 8 százalékos a vállalat részesedése. A harmadik fontos termékük a PVC, amelynél ugyan nem ilyen jelentős a részesedésük, de itt maga a piac hatalmas, nagyjából 60 milliárd dolláros. Ezt a nagy mennyiségű műanyagipari alapanyagot többnyire nem itthon értékesíti a BC, a vállalat termékeinek több mint 90 százalékát exportálja. Részben ennek köszönhető a tavalyi kiemelkedő teljesítmény, ezeken a piacokon ugyanis regionális, illetve globális árak vannak, amelyek jelentősen emelkedtek 2016-17- ben. A 2008-as válságtól kezdve évekig szenvedő műanyagipar az elmúlt években ugyanis látványosan felpörgött, az igényeket pedig nem követte egyből a kapacitások hasonló ütemű bővítése, ami az árak emelkedéséhez vezetett. A BC export árbevétele tavaly több mint 50 százalékkal nőtt, a cég teljes forgalma pedig így megközelítette az 1,7 milliárd eurót, ami a Bisnode adatai szerint 522 milliárd forintot jelent (jelenlegi árfolyamon már 560 milliárd lenne). Ebből maradt meg 400 millió euró (vagyis forintban az említett 127 milliárd) adózott eredményként is. Azonban lehet, hogy a BorsodChem még csak nem is ezzel hajtotta a legnagyobb hasznot a tulajdonosának. A kazincbarcikai céget 2011-ben vette meg a kínai Wanhua, miután előző tulajdonosa, a vállalatot a tőzsdéről kivezető befektetési alap erősen leamortizálta a céget. A felvásárlás előtt már arról szóltak a hírek, hogy a BC nem tudja fizetni hiteleit, a céggel szemben megrogyott a beszállítók bizalma és emiatt állami mentőövre lehet szükség. Ilyen körülmények között érkezett a Wanhua, amelynek így egész biztosan nem üzleti teljesítménye miatt ért sokat a BorsodChem, hanem valószínűleg azért, mert a kínaiak a kazincbarcikai vállalattal technológiát is vettek. A Wanhua már a tranzakció előtt is meghatározó szereplője volt a globális műanyagiparnak, azóta azonban hatalmas kapacitásbővítéseket hajtott végre. A legnagyobb mértékben pedig pont azt az üzletágat fejlesztették, amelyben a BorsodChem világszinten is kimagaslót nyújt, mind a technológia, mind piaci részesedése szempontjából. A Wanhua 2010 előtt mindössze 300 ezer tonna MDI-t tudott előállítani évente. A kapacitást 2010-ben 800 kilotonnára növelték, majd a BC megvásárlása után három lépésben további 1000 kilotonnányi kapacitást állítottak üzembe. Így lettek világelsők, és ma már évente 1800 kilotonnát képesek előállítani ebből az egyetlen alapanyagból. A BC felvásárlása után az anyacég hihetetlen ütemben kezdett el nőni. Bár már az előző évtized végén is szépen gyarapodtak, a társaság árbevétele még 2010-ben sem érte el a 10 milliárd jüant. Tavaly azonban már az 53 milliárdot is meghaladta a forgalom. A Wanhua felfutásával párhuzamosan a magyar vállalatnál is rendezték a sorokat. Racionalizálták a működést, bezárták például a BC maszszívan veszteséges műanyag ablakprofilokat gyártó vállalatát és jelentősen csökkentették a csoport létszámát is. A létszám azóta visszaemelkedett a válság előtti szintre, nagy valószínűség szerint azért, mert néhány éve a beruházásokat is felpörgették a BC-nél. Épült a cégnél részben állami és uniós forrásból új klór- és sósavüzem, és belekezdtek egy saját erőmű kialakításába is. Utóbbira már csak azért is szükség van, mert a vállalat az egyik legnagyobb hazai villamosenergia-felhasználó: a cég vezérigazgatója 2016-ban arról beszélt, hogy a BC felelős a teljes magyar áramfogyasztás 5-6 százalékáért. A vállalatnál jelezték: csak tavaly 83 millió eurót (azaz jelenlegi árfolyamon közel 27 milliárd forintot) költöttek fejlesztésekre, és ez a jövőben még tovább nőhet. Még az sem kizárt, hogy új termék gyártásába is belekezd a BC. Varga Béla, a vállalat kommunikációért felelős elnökhelyettese ugyanis úgy fogalmazott, hogy a fejlesztési tervek magukban foglalnak a termékportfóliót bővítő új termelőüzem létesítést, illetve további, az alapanyag és energia ellátást optimalizáló beruházásokat egyaránt. FORRÁS: G7.hu Gazdasági Hírmagazin FÓKUSZBAN A TÖBBKOMPONENSŰ FRÖCCSÖNTÉS ÉS LSR FELDOLGOZÁS Hagyományosan június 20-án tartotta Juniálisát az ARBURG magyarországi képviselete. Ebben az évben a többkomponensű fröccsöntés és a szilikon feldolgozás, azaz az LSR technológia állt a középpontban. Az érdeklődők a látványos szakmai előadásokat kiegészítve élő bemutatókon is megfigyelhették a fröccsöntés legújabb fejlesztéseit. Ilyen volt például a hidraulikus, kétkomponensű ALLROUNDER 570 S bemutatója, mely több mint 2200 kn záróerővel, illetve 400-as és 170-es méretű fröccsegységekkel rendelkezik. A berendezés egyetlen lépésben, utólagos megmunkálás, illetve szerelés nélkül állít elő klasszikus kemény-lágy kapcsolatú jégkaparókat. A szervo-elektromos indexegységgel felszerelt 1+1-szeres szerszámban készül a PA-ból előállított előfröccsölt darab, amelybe befecskendezik a folyékony szilikonból (LSR) készült tömítőcsőrt. A ciklusidő körülbelül 60 másodperc, a fröccsdarab súlya 62 gramm. Ahogy Csizmadi László, az ARBURG Hungária Kft. ügyvezetője megfogalmazta: - Az ARBURG a műanyagipar több területén is úttörőnek számít. Ez így van a többkomponensű fröccsöntés, illetve az LSR feldolgozás területén is. Nálunk nem csupán teljes körű technológiai megoldást, hanem nagy szak tudású szakértőket is találnak partnereink, akik tanácsokkal állnak a szolgálatukra. Akár hidra ulikus, elektromos meghajtású technológiáról, horizontális vagy vertikális záróegységekről, illetve a forgó asztalok különböző verzióiról van szó az ALLROUNDER berendezések a különböző fröccsegységeknek és a megfelelő perifériáknak köszönhetően (mint például az LSR-továbbító rendszerek) rugalmasan, az adott felhasználás területén hatékonyan működnek. Így tehát a különböző anyagok vagy színek kiváló minőségű műanyag alkatrészekké történő feldolgozása egyszerűen megoldható. www.arburg.hu 232 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 233

KITEKINTŐ KITEKINTŐ A NEDVESSÉGTARTALOM MŰANYAGOKRA GYAKOROLT HATÁSA Az iparban felhasznált műanyagok mindamellett, hogy külön legesek, egyben érzékeny anyagok is. A nagymértékű hőterhelés, nyírás, hosszabb ideig való napfénynek kitettség, az oxigén vagy a megengedettnél nagyobb nedvességtartalom nagymértékben megváltoztathatják alapanyagaink vagy akár termékeink tulajdonságát is. A változás alatt leggyakrabban a mechanikai tulajdonságok módosulását értjük, de ide sorolandó a degradáció miatt bekövetkező elszíneződés is. Egy olyan egyszerű idegen anyag, mint például a víz jelenléte, a feldolgozás során számos gondot okozhat. Jelen cikkben a nedvességtartalom műanyagokra gyakorolt hatását, lehetséges mérési módszereit és a műanyagok szárítási lehető ségeit tárgyalom. A nedvességtartalom ismertetésekor minden esetben különbséget kell tennünk felületi, illetve tömbfázisban jelen lévő nedvesség között. A kettő közötti legnagyobb eltérés az, hogy míg a felületi nedvességet viszonylag könnyen és gyorsan el tudjuk távolítani, ezzel szemben a tömbfázisban jelen lévő víz kinyerése a folyamat diffúziókontrollált jellege miatt hosszabb, időés energiaigényesebb folyamat. Általánosságban elmondható, hogy egyes polimerek esetében, apoláris jellegük következtében tömbfázisban jelen lévő nedvességgel gyakorlatilag nem kell számolnunk (például polietilén, polipropilén), így ezek feldolgozásakor leggyakrabban semmilyen szárítási lépést nem alkalmaznak. Ezzel szemben a polikondenzációs polimereket (például poliamidok, poli(etilén-tereftalát), polikarbonát), tulajdonságaik megőrzése érdekében, gyakorlatilag minden esetben szárítanunk kell, melyre az alapanyaggyártók a termékük adatlapján külön felhívják a figyelmet. Ezen anyagok nedvességérzékenysége két fő okra vezethető vissza. Egyrészt szerkezetük poláris jellege miatt könnyebben veszik fel a vizet és alakítanak ki tömbi nedvességtartalmat, ezáltal nagyobb teret engedve az esetleges káros hatások kifejtésének. A másik fő ok ezeknek a polimereknek az előállításában keresendő; a polikondenzáció folyamata során a polimer mellett víz keletkezik, ráadásul ezek a reakciók egyensúlyi folyamatok. Ha a kész polimerünkhöz vizet adagolunk és elkezdjük melegíteni azt, az előállítási folyamatot visszafordíthatjuk, mely a polimer molekulák molekulatömegének drasztikus csökkenéséhez, makroszkopikusan véve a tulajdonságok nagymértékű módosulásához (leggyakrabban romlásához) vezethet. A víz jelenléte a molekulatömeg csökkenésén kívül több problémát is okozhat. A nem megfelelő nedvességtartalom a gyártott termékeken gyakran folyásnyomokat hoz létre, vagy a felület nem megfelelő egyenletességét eredményezheti. Főként vizes poláris polimerek esetében ahol tömbi nedvességtartalom is jelen van az alapanyagban figyelhetünk habosodást. Ez már nem csak a korábbiakban említett esztétikai hibát okoz, hanem Szerző: szabó gábor 1. ábra: Ezen a terméken (számos egyéb problémán túl) jól megfigyelhetőek a nedvességtartalom okozta csíkozódások nagymértékben befolyásolja a készített termék mechanikai tulajdonságait (az esetleges degradáció mellett), geometriai paramétereit, felhasználhatóságát vagy akár gyárthatóságát is. A nedvességtartalom káros hatásainak tárgyalását követően térjünk át arra, hogyan is kerülhet negatív hatást kifejteni képes nedvességmennyiség az alapanyagokba. Napjainkban a granulátumok előállítását igen nagy kapacitással rendelkező, vágófejes extruderekkel végzik, melyekben a granulátumok fejből való eltávolítása és hűtése vízzel történik. Nem megfelelően beállított technológia esetében a granulátum a lehűlést követően is nagy mennyiségű vízzel érintkezik, mely felületi nedvességhez, rosszabb esetben pedig tömbi nedvességtartalomhoz vezethet. Sajnos az erőteljesen poláris polimerjeink gyakorlatilag magukba szívják a vizet, így ezek nem megfelelő helyen (levegőn) való tárolásakor is már kialakulhat a megengedettnél nagyobb nedvességkoncentráció. Ebből következően például a poli(etilén-tereftalát)-ot (PET) vagy a polikarbonátot (PC) a feldolgozás előtt minden esetben szárítani kell. A polimerek nedvességtartalmának meghatározását számos módszerrel végezhetjük. Egy speciális analitikai módszer segítségével (Karl-Fischer titrálás) nagy pontossággal határozhatjuk meg a mintánk víztartalmát. A módszer alapját egy szelektív reakció képzi, melynek során a jód, bázis jelenlétében, a kén-dioxidot szulfittá alakítja. A reakció lejátszódásához víz szükséges; 1 mol jód átalakításához 1 mol vízre van szükség. A reakció jól alkalmazható mind volumetriás (nagyobb nedvességtartalmak esetén), mind pedig coulometriás mérési módszerként (nyomnyi mennyiségek esetén). A Karl-Fischer eljáráson alapuló titrátorok legnagyobb előnye, hogy akár 1 ppm mennyiségű nedvességtartalmat is képesek kimutatni. A készülék kezelése egyszerű, a mérés gyors, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a berendezések viszonylag magas költségvonzattal rendelkeznek. Éppen ezért leggyakrabban mind a mai napig termogravimetriás méréseket alkalmaznak az iparban. A mérés rendkívül egyszerű: 2. ábra: Karl-Fischer automata titrátor (Mettler Toledo) a meghatározni kívánt minta tömegét lemérjük, tömegállandóságig szárítjuk, majd ismét megmérjük a tömegét. A két mért érték különbsége megadja számunkra a keresett nedvességtartalmat. Fontos megjegyezni, hogy az előbbi állítás sajnos nem minden esetben érvényes; egyes polimereknél a hosszabb távú melegítés hatására az illékony adalékanyagok egy része is elpárolog, melyet szintén belemérünk a nedvességtartalomba. Ezzel a módszerrel, nagy biztonsággal, a Karl-Fischer módszerhez képest csak nagyságrendekkel nagyobb nedvességtartalmak határozhatóak meg (~0,1%, 1000 ppm). Megemlítendő, hogy 3. ábra: Régebbi, meleg levegős szárítótorony a manapság már nagy mérési pontosságú automatizált termogravimetrikus mérőberendezések állnak rendelkezésre, melyek kezelése egyszerű és gyors, bár a kis mintamennyiség miatt számolnunk kell a mintavételezés helyének és módjának eredményeinkre gyakorolt hatásával. Az iparban a szárítás megvalósítására számos lehetőség kínálkozik. Leggyakrabban nagyobb méretű tartályokban, meleg vagy száraz levegős átfúvatással végzik a szárítást. A meleg levegő előállítását valamilyen fűtőszál közbeiktatásával végzik, míg a száraz levegős technológia esetében a tartályon történő átfúvatás előtt a levegőt egy regenerálható adszorbensen vezetik át, mely erősen higroszkópos tulajdonságának köszönhetően nagy hatékonysággal köti meg a nedvességet. A meleg- és szárazlevegős szárítóberendezéseket legnagyobb hatékonysággal felületi, illetve kis mennyiségben tömbfázisban kötött nedvességtartalom eltávolítására alkalmazhatjuk. Nagyobb mennyiségben jelen lévő nedvességtartalom, és energetikailag hatékonyabb szárítás igénye esetében vákuumszárítókat alkalmazhatunk, melyek az alacsonyabb nyomáson történő forráspontcsökkenést használják ki. Általánosságban elmondható, hogy egyegy szárítóberendezést csak ritkán használnak önmagában, hiszen a folyamatos technológiák igényelte folyamatos alapanyag ellátás megfelelő szinten történő biztosítása csak több, párhuzamosan működő szárítóval elégíthető ki. Rövid áttekintésemben láthattuk, milyen komoly gondokat okozhat a polimerek nem megfelelő előkészítése által visszamaradó nedvességtartalom. Áttekintettük az alapanyagok nedvességtartalmának meghatározási lehetőségeit és leggyakrabban alkalmazott szárítási módszereit is. Bár a szárítás lépése sokszor energiaés költségigényesnek tűnik, nem szabad elfelejtenünk, hogy egyes polimerek esetében csak ezzel az előkészítő lépéssel garantálható a megfelelő minőségű és esztétikájú termék gyártása. Az írást a CNCMédia közölte. 4. ábra: Korszerű vákuumszárító FORRÁSOK [1] www.mt.com/dam/labdiv/campaigns/ MPE2013/plastics_control/download/ moisture_guide_plastics_en.pdf [2] www.mt.com/hu/hu/home/products/ Laboratory_Analytics_Browse/ Product_Family_Browse_titrators_main/ Karl_Fischer_Titration.html [3] www.bpf.co.uk/plastipedia/processes/ Drying_of_Polymer.aspx [4] seaskytooling.com/wp-content/uploads/ Moisture-streak.jpg [5] ww1.prweb.com/pr-files/ 2008/10/13/166431/03C30SideOLTP.jpg [6] www.polymeralliance.com/images/ home/pas_img1.jpg [7] www.hosokawa.co.uk/wp-content/ uploads/2014/05/hmbv-vrieco-nauta- vacuum-dryer-12-vdc.01.jpg 234 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 235

ÁRRIPORT ÁRRIPORT 2018. JÚLIUS GYENGE KERESLET, OLVADÓ ÁRAK Az elmúlt hét commodity polimer árait és az árvárakozásokat az alábbi tényezők befolyásolták: BRENT olajár 72,58 USD/hordó, enyhén csökkenő árak, EUR/USD: 1,1642, gyengülő euró, NAPHTHA: 632,78 USD/t, enyhén emelkedő árak, gyenge regionális valuták, nyárias kereslet. A fő nyaralási szezon továbbra is tart. Mind az eladók, mind a vevők szabadságra mentek. Kevés tranzakció, csend jellemzi a piacot. A HDPE kivételével minden polimer típusból gyenge a kereslet, melyre az eladók kisebb árcsökkentésekkel reagáltak. A piac ismét kettészakadni látszik Lengyelországra és egyéb közép-európai országokra. A lengyel árak továbbra is lent vannak, a poliolefinek esetében 30-50 euróval alacsonyabbak, mint a régió többi országában. A PS esetében nincs számottevő különbség. A feldolgozók jó rendelésállománnyal rendelkeznek, raktárkészleteik kielégítők, számítanak a folyamatos ellátásra, nem aggasztják őket a várható leállások az előttünk álló 3 hónapban. Polimer árak Közép-Európában [euro/tonna] 2017. 30.hét 2018. 29. hét Az alábbi leállások várhatók: MOL Petrolkémia Zrt. OLEFIN-2 üzem szeptemberben, érinti a PP és HDPE termelést is, Slovnaft PP3 október 15-30, Unipetrol PP visszaterhelés augusztusban, BOP HDPE leállás szeptember közepétől. Mindeközben Nyugat-Európában a LyondellBasell is leállásokra készül Wesselingben szeptember közepétől, Ferrarában november elejétől. Mindez jelentős szűkülést jelent majd a kínálatban. Az augusztusi várakozások tekintetében a legnagyobb valószínűsége a monomer roll-over-nek van az olefineknél, míg a SM esetében elképzelhető kisebb áremelkedés. POLIOLEFINEK Az LDPE árak Lengyelországban csökkenésnek indultak, a legolcsóbb ajánlatok 1100 alatt vannak. A jellemző lengyel ársáv 1100-1150 /t. A középső régióban is olvadnak az árak, 1120-1180 közötti árakat mértünk. A kínálat bőséges, az LDPE gyártók még mindig jelentős készletekkel rendelkeznek. A HDPE kínálat továbbra is szűk, különösen a fúvási célú típusok esetében. A héten még a HIP-Petrohemijánál volt elérhetőség, azonban sem a MOL, sem a nyugat-európai gyártók nem tudták már az újabb rendeléseket kielégíteni. A jellemző ársáv 1170-1220 /t között van. A lengyel piacon ettől mintegy 30-50 euróval alacsonyabb, itt az árak 1110-1170 /t közötti ársávban vannak típustól és alkalmazási területtől függően. A HDPE (100) csőtípus kereslete a nyár közepéhez képest jó, a jellemző ársáv 1420-1550 /t, nem változott, a legtöbb üzlet 1420-1500 /t közötti ársávban kötődik. Az LLDPE C4 árak változatlanok, az 1080-1190 közötti ársáv ban maradtak. A kereslet gyenge, a kínálat sem széles. Az egyelőre stabil euró stabilan tartja az árakat is. Az mlldpe árak maradtak a júniusi árszinten, 1290-1400 /t közöttiek típustól, gyártótól és alkalmazási területtől függően. Az Európán kívüli típusok hiányoznak a piacról. A PPH kereslet visszaesett az elmúlt héten, az okok egyértelműen a szabadság szezonra vezethetők vissza. Az árak jellemzően 1180-1260 között vannak típustól és alkalmazási területtől függően. Import van a piacon. A regionális valuták gyengülése egyelőre megállt, illetve egyesek erősödtek, ami újra 1180 körül tartja a legalacsonyabb árakat. A PPC kereslet továbbra is gyenge. A legalacsonyabb ársávok 1250-1310 /tonna között vannak típustól, gyártótól és alkalmazási területtől függően. Közép-Európa többi részén 1280-1350 közötti árak a jellemzőek. A PPR jellemző ársáv 1280-1440 /t között van típustól, gyártótól és alkalmazási területtől függően. Jellemző polimer árak Közép-Európában (teljes kocsirakomány 20-22,5 t) Típus Ártartományok 2018. július harmadik hetében [ /tonna] HDPE fúvási célra 1170-1250 HDPE fólia 1170-1250 HDPE fröccstípus 1150-1250 HDPE cső (100) 1420-1540 LDPE fólia 1080-1250 LDPE GP 1090-1250 LLDPE C4 1080-1200 PPC 1250-1400 PPH FRÖCCSTÍPUS 1190-1330 PPH RAFIA 1180 1220 PPR 1300-1440 GPPS 1320-1490 HIPS 1380-1550 EPS 1470-1550 POLISZTIROLOK Az EPS kereslet továbbra is gyenge. Csak a sztirol monomert 20-30 eurót meghaladó árcsökkentéssel lehetett eladni. A kereslet nagyon gyenge Közép-Európában, a jellemző kínálati ársáv 1470-1570 /t között van. A feldolgozók egy része már elkezdett előre vásárolni az idei, nagy valószínűséggel legolcsóbb árszinten. Augusztusban kereslet élénkülésre és kisebb monomer követő áremelkedésre számítunk. A GPPS és HIPS kereslet továbbra is gyenge volt a 29. héten. Az európai termelésű GPPS átlagára tovább csökkent, bár az ársáv 1380-1490 között van, a tranzakciók többsége 1400 körül jön létre. A HIPS árak 1440-1550 között vannak, nem változtak az elmúlt hétekhez képest. Bűdy László 236 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 237

ALAPANYAGOK az Ön megbízható partnere A Novochem Kft., a német OQEMA csoport tagjaként műanyagipari és vegyipari alapanyagok disztribúciójával és saját gyártású termékeinek forgalmazásával áll partnerei rendelkezésére. Az Ultrapolymers Kft. már 12 éve építi partnerkapcsolatait Magyarországon, melyet a belga Ultrapolymers csoport ügyfelei és szállítói lehető legjobb kiszolgálása érdekében alapított. Cégünk termékpalettáján a tömegcikkek és a speciális műszaki műanyagok széles választéka megtalálható. Munkatársaink rendelkeznek a megfelelő képesítéssel és szakértelemmel a műanyagokkal kapcsolatban felmerülő műszaki és kereskedelmi kérdések megválaszolására. Az Ultrapolymers az iparág vezető beszállítóival kialakított kapcsolata biztosítja a magas színvonalú termékeket és az ellátásbiztonságot. A Ravago csoport ENPLAST cége által gyártott termoplasztikus elasztomerek (TPE) kiváló tulajdonságaik és széles választéknak megfelelően egyre több területen alkalmazhatók. Az Ultrapolymers Kft. az anyagkínálaton túl segít az alkalmazástechnikai és gyártástechnológiai problémák megoldásában is. Általános tulajdonságai: * Keménység tartomány ShoreA 5-től ShoreD 60-ig * Alkalmazási hőmérsékleti tartomány: -50 C és +110 C között (dinamikus) * PP- vagy PE-alapú mesterkeverékkel könnyen színezhető * Kiváló ózon-, UV- és időjárásállóság a telített elasztomer fázis miatt * Vegyszerállóság * Kis mértékű maradandó összenyomódás és jó rugalmasság széles hőmérsékleti tartományban * Könnyű feldolgozás (előszárítás nélkül), és újrahasznosíthatóság A speciális Ensoft-S típusok előnyös tulajdonságai: MŰANYAG ÜZLETÁG Poliolefinek: Polipropilén (homo- és kopolimerek), HDPE, LDPE és LLDPE Benvic PVC granulátumok Basco mesterkeverékek Kaprolaktám Paraffinok Gyertyakészítés kellékei (lakkok, festékek, kanócok) VEGYI ÜZLETÁG Szerves és szervetlen vegyianyagok Általános és speciális oldószerek, lágyítók Evonik aerosil, dynasylan termékek Synthomer latexek Harold Scholz pigmensek Saját gyártású oldószerek, oldószer keverékek FORGALMAZOTT TERMÉKEINK Széleskörű és állandóan bővülő termékpaletta Forgalmazott termékeink jelentős része raktárról folyamatosan elérhető Vevőigényhez igazodó kiszolgálás Szállítás kis kiszereléstől teljes kamion mennyiségig Rugalmas ügyfélkezelés RAKTÁRAINK Batta Ipari Park 2440 Százhalombatta, Asztalos u. 6. Ipari Park 9027 Győr, Almafa utca 6. 7623 Pécs, Megyeri utca 64. 8800 Nagykanizsa, Csengery utca 82. 5000 Szolnok, Kőrösi utca 86. Ensoft - S TPE-S Az Ultrapolymers Kft. széles termékpalettájáról a rendkívül kedvező kondíciókkal beszerezhető SEBS (sztirén-etilén-butilén-sztirol) egy telített sztirol blokk-kopolimer alapú polipropilén kompaund, melyet többek között kiváló gumiszerű rugalmasság és időjárásállóság is jellemez. * FDA kompatibilis * Jó tapadás például PP, PA, ABS, PC, PS polimerekhez * Nagy hőállóság * Transzparens * Kiváló kopásállóság * Lángálló típus (UL 94 V0) Novochem Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1089 Budapest, Orczy út 6., 1464 Budapest, Pf. 1403 Telefon: (06-1) 464-4940, Fax: (06-1) 464-4984 novochem@novochem.hu www.novochem.hu Az Ultrapolymers termékpalettáját folyamatosan bővíti. Transzparens anyagok és termékek köre egyre jobb és egyszerűbb feldolgozású anyagokat igényel. Mára az Ultrapolymers speciális és standard PET alapanyagot is kínál partnereinek. CUMAPET, ECOCLEAR (KOPOLIÉSZTER) Tulajdonságai: * Üvegtisztaság, magas fényesség és felületi minőség * Könnyű színezhetőség * Bisfenol, akrilnitril és ftalát mentesség * Kiváló vegyszerállóság * Nagy szívósság és alacsony hőmérsékletű rugalmasság * Jó karcolásállóság * Gazdaságos újrahasznosíthatóság Rácz István ULTRAPOLYMERS KFT. 2890 TATA, AGOSTYÁNI ÚT 25. Tel.: +36-34-487-213, Fax:+36-34-487-586 email: info1@ultrapolymers.hu 238 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 239

CONTENTS GÉPGYÁRTÁS TARTALOMJEGYZÉK GÉPGYÁRTÁS TÍZÉVES A WITTMANN BATTENFELD Az esemény a cég történetével foglalkozó előadásokkal kezdődött, amelynek fő hangsúlya az elmúlt 10 év vállalati és technológiai fejlesztéseinek bemutatásán volt. Prof. Dr.-Ing. Johannes Schilp (Augsburgi Egyetem) előadásában a kiber-fizikai gyártási rendszerekről beszélt és kifejtette, hogyan lehet ezeket a gyakorlatban megvalósítani. A délutáni idegenvezetés során a látogatók nem csak a kiállítóhelyeket, hanem a 2200 m²-rel kibővített kottingbrunni gyártóüzemeket is megtekinthették, beleértve a SmartPower és az EcoPower család nagyobb gépeit gyártó sorokat is. Számos "szakértői sarkot" alakítottak ki, amelyek a gyártástechnológia, az integráció és a plasztikáló rendszerek témaköreit érintették, és ahol rövid bemutatókkal engedtek bepillantást a vendégek számára a legújabb technológiákba és folyamatokba. A bécsi METAStadt-ban (Meta City) tartott közös gálavacsorán a WITTMANN BATTENFELD tízéves történetét bemutató műsort láthatott a közönség. A vállalat tulajdonosai és vezetői örömüket fejezték ki, hogy sok ügyfelük és üzleti partnerük fogadta el a meghívást a születésnapi rendezvényre. Georg Tinschert, a WITTMANN BATTENFELD ügyvezető igazgatója megjegyezte: "Az elmúlt 10 év sikeres volt a cégünk számára. Örülünk, hogy sok ügyfelünk és partnerünk volt itt, hogy velünk ünnepeljen." SZEMBEN: A délelőtti előadásokon élénk érdeklődéssel találkoztak a vendéglátók. BALRA FENT: A céges túrák során a vendégek hiteles képet kaptak a WITTMANN kompetenciájáról. FENT: A VPower, az új, függőleges elrendezésű berendezés. LENT: A gálaest teljes sikert aratott. Június közepén ünnepelte tízéves évfordulóját a WITTMANN BATTENFELD Kottingbrunnban. Több mint 1400 vendég fogadta el a cég meghívását, hogy részt vegyen ezen a jeles eseményen. 10 évvel ezelőtt integrálódott a BATTENFELD Kunststofftechnik GmbH a WITTMANN csoportba. Az elmúlt években a vállalat teljes termékskálája megújult, és a kottingbrunni létesítmény kapacitása több építési fázisban is jelentősen bővült. A 10. évforduló alkalmából a látogatók a helyszínen győződhettek meg minderről a gyárlátogatás során. Érdekes alkalmazásokat és ultra-modern gyártástechnológiákat mutattak be 14 gépen, köztük a PowerSeries család új, függőleges elrendezésű VPower tagját, amelyet először láthatott a nagyközönség. A WITTMANN 4.0, a WITTMANN válasza az Ipar 4.0 kihívására, is jelentős figyelmet kapott. A robotok és perifériák integrálásán túl a csatlakoztatott készülékek teljes körét egy különálló WITTMANN 4.0 cellában illusztrálták. A robotok és perifériák legújabb fejlesztéseit is megismerhették a látogatók. 240 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 241

ALAPANYAGOK ALAPANYAGOK NAGYTELJESÍTMÉNYŰ MŰANYAGOK A RESINEX HUNGARY KÍNÁLATÁBAN ForTii MX- PPA átütő teljesítménnyel Charpy ütőszilárdság (kj/m 2 ) (nem bemetszett @ 23 C) 105 90 75 60 45 30 15 0 magas Tg PPA 45GF magas Tg PPA 45GF ForTii MX3 (magas Tg 50GF) 1. ábra. Magas hőállóságú polimerek ütésállósága Olvadáspont és lehajlási hőmérséklet (HDT) magas Tg PPA 50GF A DSM EP által gyártott ForTii MX alapanyagok új generációs PPA-k, amelyek a fémek kiváló alternatívái lehetnek. A 2016-ban bevezetett anyag a költséghatékony gyártás miatt igen népszerű lett rövid idő alatt. Ezek nem keverékek, hanem tiszta PPA kompaundok, kitűnő mechanikai tulajdonságokkal az üvegesedési hőmérséklet alatt és felett egyaránt. A ForTii MX legfontosabb előnyei a hagyományos PPA-kal szemben a következők: - Magasabb olvadási pont és hőállóság (325 o C és 303 o C) - Lényegesen jobb hőállóság az üvegesedési hőmérséklet felett - Nagyon magas ütésállóság - Izotróp hőtágulási viselkedés - Alacsony hőtágulás A ForTii MX anyagokat jellemzően olyan alkalmazások gyártására lehet használni, ahol elvárás a magas működési hőmérséklet melletti méretstabilitás, például az autóiparban. A vegyipari alkalmazásoknál az anyag magas hőállóságának és kitűnő vegyszerállóságának lehet fontos szerepe. ForTii Ace kiemelkedően magas aromás részarányú PPA A DSM EP által gyártott ForTii Ace új generációs PPA (poliftálamid), ami közel a PEEK-re jellemző magas teljesítményt nyújtja. A ForTii Ace kitűnő vegyszerállósággal, mechanikai tulajdonságokkal és hőállósággal rendelkezik. Merevség [MPa] A ForTii Ace legfőbb előnyei: - Kitűnő vegyszerállóság extrém működési körülmények között (víz, só, olaj, savak stb.) - Egyedülálló NVH (zaj, vibráció, egyenetlenség) tulajdonságok - Könnyű feldolgozhatóság - A legmagasabb (>50wt%) aromás tartalommal rendelkező PPA - Extrém merevség és szilárdság 150 C-os hőmérsékletig - Magas működési csúcshőmérséklet (320 C) - 160 C-os üvegesedési hőmérséklet A ForTii Ace jobb választás lehet a következő anyagokkal szemben: Fém: A ForTii Ace számos működési hőmérsékleten helyettesítheti a fémet, fele akkora súly mellett. PEEK: Bár kiválóan helyettesítheti a fémet, de nem túl gazdaságosan. A ForTii Ace hasonlóan magas hő- és vegyszerállósággal és mechhanikai tulajdonságokkal rendelkezik, de jelentősen alacsonyabb gyártási költség és könnyebb feldolgozhatóság mellett. PPA és PA66: A ForTii Ace 160 C-os üvegesedési hőmérséklettel rendelkezik, ami kitűnő mechanikai tulajdonságokkal ruházza fel az anyagot. Nagyobb a vegyszerállósága például a kipufogógáz (EGR), víz/glikol és a sebességváltó olajjal szemben. Alkalmazások, amelyek extrém követelményeket igényelnek: - Sebességváltó alkatrészek - Olajteknő - Elülső motorburkolat - Motortartó elemek - Hőkezelő rendszerek ForTii Ace PEEK PA6T/6I PPS 325 300 50 100 150 200 250 300 3. ábra. A ForTii Ace felülmúlja a PPS és PEEK teljesítményét 275 250 PA6T/6I/66 (magas Tg 45GF) PA6T/6I (magas Tg 50GF) ForTii MX1 (magas Tg 30GF) ForTii MX3 (magas Tg 50GF) PA6T/6I (magas Tg 45GF) 2. ábra. Olvadási és lehajlási (HDT) hőmérsékletek a ForTii és standard PA6T/6 esetében Olvadáspont/ C Lehajlási hőmérséklet (HDT)/ C Hadházi Viktor 1117 Budapest, Hengermalom út 47/a. +36 30 3434152 hadhazi.viktor@resinex.hu www.resinex.hu 242 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 243

CONTENTS LEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY LEKTORÁLT TUDOMÁNYOS TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEMÉNY EGYMÁSRA FRÖCCSÖNTÖTT MEREV-MEREV POLIMEREK KÖZT LÉTREJÖVŐ TAPADÁSSZILÁRDSÁG MÉRÉSÉRE ALKALMAS VIZSGÁLATI MÓDSZER KIFEJLESZTÉSE 2. MÉRÉSI MÓDSZER A kifejlesztendő tapadásszilárdság vizsgálati eljárással szemben az alábbi követelményeket állítottuk fel: 1. Merev-merev anyagpárok esetére legyen alkalmazható. 2. A próbatestet fröccsöntéssel lehessen előállítani. 3. A próbatest geometriája a modellezett alkalmazási körülményekhez (ráfröccsöntéssel gyártott merevítő bordák) hasonló legyen. 4. Mind nyíró, mind normál irányú tapadószilárdság vizsgálathoz is alkalmas legyen a próbatest, így egy fröccsszerszám elegendő mindkét fajta vizsgálathoz a próbatest legyártására. 2.1. Normál irányú tapadásvizsgálati módszer A normál irányú mérési elrendezés elvi és gyakorlati kivitelezését az 2. ábra mutatja. A próbatest alaplemez része a felső befogóban kialakított T-horonyba van behelyezve, ami a terhelés irányába akadályozza annak elmozdulását. A próbatestnek a T-horonyból kilógó bordarészét pedig a szabványos húzóvizsgálatokhoz használható befogóba fogjuk be, amiről a terhelés a befogó/borda közti súrlódó erőnek köszönhetően adódik át a próbatestre. Az alaplemez részt felfelé húzva a borda/alaplemez határán normál irányú feszültség ébred. ROMHÁNY GÁBOR 1, * KOVÁCS NORBERT KRISZTIÁN 1 SUPLICZ ANDRÁS 1 Vizsgálati eljárást fejlesztettünk ki, amely alkalmas egymásra fröccsöntött merev-merev polimerek közt létrejövő mind normál, mind nyíró irányú tapadásszilárdság meghatározására. Az eljárás teszteléséhez szükséges próbatestek legyártásához PolyJet típusú additív gyártóberendezés segítségével szerszámot készítettünk. A vizsgálati eljárást különböző, a tapadásszilárdságot befolyásoló fröccsparaméterek mellett legyártott próbatesteken sikeresen teszteltük. 1. BEVEZETÉS Számos műszaki alkalmazás esetén rendkívül fontos az egymással érintkező anyagok határfelületén létrejövő tapadás erőssége. Hagyományosan ebbe a körbe tartoznak a bevonatok, a ragasztók, valamint az erősített anyagok (kompozitok), amelyeknél a bevonat/hordozófelület, a ragasztó/ragasztott anyag, valamint az erősítőanyag/mátrix közti minél erősebb tapadás létrehozására törekednek. A fejlesztésekhez, a receptúrák és technológiai paraméterek tapadáserősségre való hatásának elemzéséhez szükség van olyan mérési módszerekre, amelyek kvalitatív vagy kvantitatív módon minősítik a létrejött tapadáserősséget. A fent említett alkalmazási területek esetén számos vizsgálati módszert fejlesztettek ki ehhez. Bevonatoknál a rács vágásos teszt (kvalitatív) [1] és a karcvizsgálat (kvantitatív) [2], merev-merev alkatrészek ragasztása esetén az egy-, illetve kétoldalon átlapolt ragasztott kötések nyíróvizsgálata [3], merev-lágy alkatrészek ragasztásánál a lefejtő vizsgálat (peel-teszt) [4], kompozitokban a szál/mátrix határfelületi tapadás vizsgálatára a Broutman teszt [5], a fragmentációs teszt [6] vagy a csepplehúzó vizsgálat [7] terjedt el. A nagysorozatú gyártás egyik költségcsökkentést eredményező lépése az integrált alkatrészek gyártását lehetővé tevő gyártástechnológiák kifejlesztése volt. Ezek közé tartozik a rá - fröccsöntési technológia. Sok esetben elegendő, ha a ráfröc c s- öntött darab alakkal záró kötéssel csatlakozik a hor dozó DEVELOPMENT OF A TEST PROCEDURE FOR THE INVESTIGATION OF ADHESION BETWEEN OVERMOLDED RIGID-RIGID POLYMERS We have developed a new test procedure which is suitable for determining the adhesion between overmolded rigid-rigid polymers in the case of both normal and shear loading. We printed an injection mold insert with a Polyjet 3D printer to manufacture the specimens used in the testing of the procedure. The test method was successfully tested on various test specimens produced with different injection moulding parameters that affect adhesion. alapdarabhoz, és a két komponens közti jó tapadás nem elsődleges szempontú. Ilyenek pl. a kéziszerszámok, használati eszközök fogantyúján levő, csúszásgátló termoplasztikus elasztomer bevonatok. Vannak azonban olyan alkalmazások, amikor az alkatrészt alkotó részkomponensek között a működés meg követeli a megfelelően erős kapcsolatot. Ilyenre példa a napjainkban az autóiparban egyre elterjedtebbé váló, hőre lágyuló mátrixú, szálerősítéses kompozitból készült teherbíró alkatrészek, melyekre merevítés és/vagy bekötési pontok kialakítása céljából bordákat fröccsöntenek rá. Míg az előbbi, merev-lágy polimer párosításra szintén a ragasztástechnikához már kifejlesztett lefejtő vizsgálatot alkalmazzák, addig az utóbbi, hőre lágyuló polimerekből készült merev-merev anyagpárosítás esetére nincs szabványosított eljárás. Célunk az volt, hogy olyan tapadásszilárdság vizsgálati eljárást dolgozzunk ki merev-merev polimer anyagpárosításra, amellyel az anyagminőség (pl. adalékok hatásának vizsgálata) mellett kimondottan a ráfröccsöntési technológia paramétereinek a tapadásszilárdságra gyakorolt hatását is vizsgálni lehessen. 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék * romhany@pt.bme.hu Mivel ráfröccsöntéssel készült merevítő bordák esetén nagyon fontos az erős határfelületi tapadás létrehozása, elsősorban ennek tesztelésére alkalmas módszer kifejlesztése volt a cél. Ebben az esetben egyrészt merev-merev anyagpárosítás van (1. követelmény), másrészt a termék gyártástechnológiája fröccs öntés. Mivel a határfelületen létrejövő tapadás erősségét számos fröccsparaméter befolyásolja, ahhoz, hogy ezen paraméterek hatását vizsgálni lehessen, a próbatestet is fröccsöntéssel kell előállítani (2. követelmény). A valós termékeken a merevítő bordák vastagsága az alapdarab felé nő, aminek oka egyszerűen a termék könnyű eltávolíthatósága a fröccsszerszámból. Mivel ráfröccsöntés esetén az ömledék nem az alapdarab felől (nagyobb bordavastagság) tölti ki a bordát kiképező szerszámüreget, hanem pont a kisebb bordavastagság irányából a nagyobb vastagság irányába, így ez a fröccsöntés technológiája szempontjából kedvezőtlen, hiszen az utónyomás szakaszában a kis termékvastagság irányából kell a zsugorodást kompenzáló ömledéket bejuttatni a gáttól távolabb levő nagyobb bordavastagságú részbe. A próbatest kialakításának és gyártószerszámának olyannak kell lennie, hogy ezt a sajátosságot is tükrözze (3. követelmény). A merevített szerkezet terhelésétől függően az alapdarab/borda közti határfelületen létrejöhet húzó, nyíró (vagy akár összetett) igénybevétel. Olyan próbatest kialakítása a cél, ami alkalmas mindkét igénybevételi módhoz kifejlesztett vizsgálati módszerhez (4. követelmény). A követelményeket és a lehetséges próbatest megfogási/terhelési lehetőségeket figyelembe véve a 1. ábrán látható próbatest geometriát alakítottuk ki. A próbatest ráfröccsöntött borda részének az alapdarabnál levő vastagságát 4 mm-re terveztük, hasonlóan a szabványos multifunkciós próbatest 4 mm-es vas tagságához. A borda alapdarabnál levő hosszát 30 mm-re, magasságát 20 mm-re vettük fel. A borda 1 oldalferdeséggel rendelkezik. Az alaplemez vastagságát szintén 4 mm-re vettük fel, a szélességét és hosszát csak a befogókészülékek mérete korlátozza. 1. ábra. Tapadásvizsgálathoz használt próbatest geometriája 2. ábra. Normál irányú tapadásvizsgálat (a) elvi elrendezése (b) megvalósítása 2.2. Nyíró irányú tapadásvizsgálati módszer A nyíró irányú mérési elrendezés elvi és gyakorlati kivitelezését az 3. ábra mutatja. A próbatest borda része van fixen befogva, míg a rá merőleges alaplemezt éle mentén a borda/alaplemez határfelülettel párhuzamosan egy terhelőelem lefelé tolja, így létrehozva a nyíró igénybevételt a borda/alaplemez határfelületén. Az alaplemezt toló készülékelem kialakítása olyan, hogy megtámasztja az alaplemezt, hogy az ne tudjon kihajolni, és ezáltal összetett (nyíró+hajlító) igénybevétel létrejönni. 3. ábra. Nyíró irányú tapadásvizsgálat (a) elvi elrendezése (b) megvalósítása 244 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 245

CONTENTS LEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY LEKTORÁLT TUDOMÁNYOS TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEMÉNY 3. TAPADÁSVIZSGÁLATI MÓDOK TESZTELÉSE A merev-merev anyagpárok tapadásvizsgálatához megtervezett módszerek használhatóságát kísérleti úton teszteltük. A kísérletekhez a MOL Petrolkémia Zrt. TIPPLEN H 145 F típusú fröccsöntésre alkalmas polipropilén (PP) homopolimert használtuk. A PP-ből lapka szerszámban 80x80x4 mm-es lemezeket fröccsöntöttünk az 1. táblázatban látható beállításokkal, majd ezekből vágtuk ki a próbatestek alapdarabját alkotó 25x38x4 mm-es darabokat. 1. táblázat: A próbatest alaplemez részét alkotó darabjának lefröccsöntéséhez használt fröccsparaméterek fröccsszerszámhoz képest jóval mérsékeltebb fröccsnyomásokat (befröccsöntési sebességet), valamint utónyomásokat alkalmazhattunk. 2. táblázat: A vizsgált fröccsparaméterek értékei az egyes beállításoknál Paraméter Beállítás A B C D E Ömledék-hőmérséklet [ C] 230 250 270 270 270 Utónyomás [bar] 80 75 75 75 75 Utónyomás ideje [s] 5 5 5 5 10 6. ábra: Normál irányú tapadásvizsgálat során mért tapadásszilárdságok az egyes fröccsöntési beállítások esetén 9. ábra: Nyíró irányú tapadásvizsgálat során mért tapadásszilárdságok az egyes fröccsöntési beállítások esetén Hőmérséklet zónák [ C] 210-205-200-195-190 3. táblázat: A nem vizsgált fröccsparaméterek értékei az egyes beállításoknál Szerszámhőmérséklet [ C] 30 Paraméter Beállítás Adagolási térfogat [cm 3 ] 75 A B C D E Fröccssebesség [cm 3 /s] 40 Befröccsöntési sebesség [cm 3 /s] 5 Átkapcsolási pont [cm 3 /s] 6,6 Utónyomás [bar] 450 Utónyomás ideje [s] 8 Maradék hűtési idő [s] 20 Az alapdarabokra való borda rész ráföccsöntéséhez felhasználható fröccsszerszámot Object 30 Pro típusú 3D nyomtató segítségével gyártottuk le VeroClear (RGD 810) alapanyagból. A fröccsszerszám felépítése a 4. ábrán látható. A fröccsszerszám zárása és nyitása, valamint az elkészült próbatestek eltávolítása kézzel történt. A fröccsszerszám részeit 2 csavarral összefogatva a szerszámot a fröccsgép szerszámfelfogó lap jai közé szorítottuk. A fröccsszerszám hűtés nélküli volt, így az egyes próbatestek gyártása során meg kellett várni a szerszám visszahűlését. (1) (2) (3) (4) (5) 4. ábra. Próbatestek gyártásához felhasznált, PolyJet technológiával készített prototípus szerszám robbantott 3D-s ábrája. (1) mozgó oldali szerszámlap, (2) elkészült próba test, (3) alaplemezt hézagoló és orientáló keret, (4) és (5) álló oldali szerszámlapok A fröccsparaméterek közül az ömledék-hőmérsékletnek, az utónyomás nagyságának és idejének hatását vizsgáltuk a normál és nyíró irányú tapadásszilárdságra. A vizsgált paraméterek értékei láthatók az egyes beállításokra vonatkozóan az 2. táblázatban. A fröccsöntés további, nem vizsgált paraméterei a 3. táblázatban foglaltuk össze. Polimer fröccsszerszámról lévén szó, egy acél Adagolási térfogat [cm 3 ] 15 Átkapcsolási pont [cm 3 ] 12 12,4 Hőmérséklet zónák [ C] 230-220- 215-210- 205 250-240- 235-230- 225 Maradék hűtési idő (t m ) [s] 25 270-260-255-250-245 3.1. Normál irányú tapadásvizsgálati teszteredmények A normál irányú tapadásvizsgálat során regisztrált feszültség-elmozdulás görbékből beállításonként egy-egy látható az 5. ábrán. Az átlagos tapadásszilárdság értékek a 6. ábrán láthatók. Az értékek a vártnak megfelelően az A beállítástól az E beállításig nőnek. Mind az ömledék-hőmérséklet, mind az utónyomás nagyságának illetve idejének növelése javította a normál irányú tapadásszilárdságot. A töretfelületekről készült képek (7. ábra) is ezt támasztják alá. Míg az A beállítás esetén az alaplemezen alig van a törésnek nyoma, az E beállítás felé haladva egyre nagyobb területre kiterjedően az alaple mezből is kiszakadt anyag. Normál feszültségű [MPa] 5 25 20 15 10 0 0.0 0.5 1.0 1.5 2.0 Keresztfej elmozdulás [mm] 5. ábra: Normál irányú tapadásvizsgálat során regisztrált jellegzetes feszültségelmozdulás görbék az egyes fröccsöntési beállítások esetén 7. ábra: Jellegzetes töretfelületek az egyes fröccsöntési beállításokkal gyártott próbatestek esetén normál irányú tapadásvizsgálatnál 3.2. Nyíró irányú tapadásvizsgálati teszteredmények A nyíró irányú tapadásvizsgálat során regisztrált feszültségelmozdulás görbékből beállításonként egy-egy látható a 8. ábrán. Az átlagos tapadásszilárdság értékek a 9. ábrán láthatók. Bár az A beállítás ebben az esetben is a legkisebb tapadásszilárdságot adta, a B-E beállítások értékei közel azonosak. A töretfelületekről készült felvételek alapján (10. ábra) az látszik, hogy ezeknél a ráfröccsöntött rész elkenődik, azaz a tapadás mértéke elérte az anyag nyírószilárdságát. Ahogy a ragasztástechnikában is a ragasztást úgy célszerű kialakítani, hogy abban nyíró igénybevétel ébredjen, mert úgy erősebb, mint normál irányban, ez a megállapítás igaz a ráfröccsöntéskor létrejövő tapadásra is. Nyíró feszültség [MPa] 30 25 20 15 10 5 0 0 2 4 6 Keresztfej elmozdulás [mm] 8. ábra. Nyíró irányú tapadásvizsgálat során regisztrált jellegzetes feszültség-elmozdulás görbék az egyes fröccsöntési beállítások esetén 10. ábra: Jellegzetes töretfelületek az egyes fröccsöntési beállításokkal gyártott próbatestek esetén nyíró irányú tapadásvizsgálatnál 4. ÖSSZEFOGLALÁS A ráfröccsöntés során merev-merev polimerek közt kialakuló tapadás erősségének vizsgálatára alkalmas módszert fejlesztettünk ki. Ugyanaz a próbatest alkalmas mind a tapadási felületre merőleges (normál), mind azzal párhuzamos (nyíró) igénybevételű tapadásvizsgálatokhoz, így a próbatestek előállításához elegendő egy szerszám. Mivel a próbatestek fröccsöntéssel készülnek, így vizsgálni lehet az anyag receptúrák mellett a ráfröccsöntés technológiai paramétereinek hatását is a tapadásszilárdságra. A vizsgálati módszer tesztelése során azt tapasztaltuk, hogy a normál irányú vizsgálat érzékenyebb a tapadáserősség változásra, mint a nyíró irányú vizsgálat. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Munkánkat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta az NKFIH Alapból, a Fröccsönthető polipropilén alapú tapadásközvetítő kompozitok fejlesztése járműtechnológiai alkalmazásokhoz (NVKP_16-1-2016-0038) című projekt keretében. HIVATKOZÁSOK [ 1 ] MSZ EN ISO 2409:2013 Festékek és lakkok. Rácsvágásos vizsgálat [ 2 ] MSZ EN ISO 1518-1:2011 Festékek és lakkok. A karcolással szembeni ellenállás meghatározása. 1. rész: Állandó terheléses módszer [ 3 ] ISO 4587:2003 Adhesives - Determination of tensile lap-shear strength of rigid-to-rigid bonded assemblies [ 4 ] ISO 8510-2:2006 Adhesives - Peel test for a flexible-bonded-to-rigid test specimen assembly Part 2: 180 degree peel [ 5 ] Ageorges C., Friedrich K., Schüller T., Lauke B.: Single-fibre Broutman test: fibre-matrix interface transverse debonding, Composites Part A, 30, 1423-1434 (1999). [ 6 ] Johnson A. C., Hayes S. A., Jones F. R.: The role of matrix cracks and fibre/ matrix debonding on the stress transfer between fibre and matrix in a single fibre fragmentation test, Composites Part A, 43, 65-72 (2012). [ 7 ] Czigány T., Morlin B., Mezey Z.: Interfacial adhesion in fully and partially bio degradable polymer composites examined with microdroplet test and acoustic emission, Composite Interfaces, 14, 869-878 (2007). 246 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 247

LEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY LEKTORÁLT TUDOMÁNYOS TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEMÉNY ÖMLEDÉKFÚVÁSSAL GYÁRTOTT MIKROSZÁLAK FELHASZNÁLÁSA ÖNERŐSÍTETT POLITEJSAV KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSÁRA Kutatásunk célja olyan új típusú, önerősített politejsav (PLA) kompozitok előállítása volt, amelyekben az erősítő szálak átmérője a mikro-, illetve a nanométeres mérettartományba esik. A kompozitok alapanyagául szolgáló szövedékeket háromféle, különböző D-laktid tartalmú (0,5%, 1,5%, 4,0%) PLA típusból ömledékfúvással állítottuk elő. A szálak kristályos részarányát üvegesedési hőmérséklet feletti hőkezeléssel növeltük, majd a szövedékekből olvadáspontjuk közelében végzett kompaktálással gyártottunk önerősített kompozitokat. A termékek termoanalitikai, morfológiai és mechanikai jellemzőit összevetve vizsgáltuk a D-laktid tartalom hatását a különleges mikroszerkezetű PLA kompozitok tulajdonságaira. 1. BEVEZETÉS Az utóbbi időkben tömeges mennyiségben gyártott és felhasznált műanyag termékek leginkább petrolkémiai alapúak, jellemzően rövid életciklusúak, hulladékkezelésük pedig jelentős terhet ró a környezetre [1]. Nem meglepő tehát, hogy a műanyagipar társadalmi megítélése meglehetősen negatív. Az iparág Európa kőolaj- és földgázfelhasználásából csupán 4-6%-ban veszi ki a részét, azonban még ez is több mint 60 millió tonna műanyagot jelentett 2016-ban [2]. A nagy mennyiségben keletkező műanyag hulladék már sokkal égetőbb probléma, hiszen, bár a Föld fosszilis energiakészlete még a legpesszimistább becslések szerint is néhány évtizedre elegendő, ez nem mondható el a hulladékbefogadóképességéről. Annak ellenére, hogy az Európai Unió egyre szigorúbb újrafeldolgozást szorgalmazó környezetvédelmi irányelveket és rendelkezéseket fogalmaz meg, számos országban még mindig a hulladéklerakókban történő elhelyezés az első számú alternatíva. 2016-ban az Európában begyűjtött 27,1 millió tonna műanyaghulladék 27,3%-a került szemétlerakóba, 31,1%-ot gyűjtöttek össze újrafeldolgozásra, a fennmaradó 41,6% pedig energetikai hasznosításra (hulladékégetőbe) került [2]. A kedvezőnek mondható adatok mögött áll azonban az a tény is, hogy az újrafeldolgozásra begyűjtött műanyag 40 %-át java részt ázsiai országokba exportálják. Európa kilátásait rontja, hogy Kína 2018-tól betiltotta a műanyaghulladék behozatalát, újabb kihívás elé állítva ezzel az európai döntéshozókat [3]. Az Európai Bizottság így kénytelen volt felgyorsítani a műanyagok újrafeldolgozására irányuló stratégiáját, és 2018. január 16-án egy új, nagy ívű intézkedéscsomagot fogadott el a körforgásos gazdaságra vonatkozóan. PREPARATION OF SELF-REINFORCED POLYLACTIC ACID COMPOSITES USING MELT-BLOWN MICROFIBROUS MATS Vadas Dániel 1 Kmetykó Dávid 1 Szabó Bence 1 Marosi György 1, * Bocz Katalin 1 The aim of our research was to produce poly(lactic acid) (PLA) fibres with diameters in the micrometer size range, serving as the reinforcing phase in self-reinforced (SR) PLA composites. Nonwoven PLA mats were manufactured by solvent-free melt-blowing technology. Three types of PLA differing in D-lactide content (0.5%, 1.5%, 4.0%) were processed. The crystallinity of the PLA microfibres was enhanced by thermal annealing, then the PLA mats were processed via the hot compaction technique and formed into SR PLA composites. The effect of D-lactide content on the thermoanalytical, morphological and mechanical properties of the obtained microstructural composites was comprehensively studied. A javasolt intézkedések a termékek teljes életciklusát lefedik: a termeléstől és fogyasztástól a hulladékgazdálkodáson át a másodlagos nyersanyagok piacáig [4]. Célul tűzték ki, hogy 2030-ig minden műanyag csomagolás újrahasználható vagy újrahasznosítható legyen [5]. Az Európai Parlament megállapodott a tagállamokkal, hogy szintén 2030-ig el kell érni a műanyaghulladék 55%-ának újrahasznosítását, valamint be kell tiltani a szelektíven gyűjthető hulladéktípusok lerakását. Ezzel a kontinens nagy lépést tett a fenntartható fejlődés elérésének irányába. Ahogy a hagyományos lineáris gazdasági modell még ha mérsékelt tem - póban is elkezdett a fenntarthatóbb 1 Budapesti Műszaki és Gazdaság tudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Szerves Kémia és Technológia Tanszék * gmarosi@mail.bme.hu körkörös modell felé tolódni [6], a műanyagiparon belül is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megújuló forrásból származó, biológiai úton lebontható polimerek (összefoglaló néven biopolimerek) fejlesztésére. A műanyagipar többi szereplőjéhez képest a biopolimerek piaca egyre nagyobb sebességgel bővül [7]. A legintenzívebben kutatott biopolimer, a politejsav (polylactic acid, PLA) piaca 19,5%-os összetett éves növekedési rátával (compound annual growth rate, CAGR) 2020-ig eléri az 5,2 milliárd dollárt, 2025-ig pedig a 6,5 milliárd dollárt [8]. A PLA legfőbb előnye, hogy feldolgozható a műanyagipar hagyományos eljárásaival (extrudálás, fröccsöntés, termoformázás, szálhúzás stb.) [9]. Ebből a biopolimerből készítenek többek között palackokat fröccsfúvással, eldobható poharakat, ka nalakat és villákat fröccsöntéssel [10]. Mindazonáltal ahhoz, hogy a PLA-t tartósabb termékek alapanyagául is alkalmazzák, kis ütésállóságát és hőállóságát egyaránt növelni szükséges. Kutatók a közelmúltban kimutatták, hogy a kompozitgyártás egy speciális típusával, az önerősítéssel (self-reinforcement, SR) a PLA ütésállósága javítható [11]. Ráadásul, mivel az SR-PLA kompozitok erősítő- és mátrixanyaga egyaránt PLA polimerből áll, a termék teljes lebonthatósága is megmarad. Ez a kon cepció jól illeszkedik a fenntartható, körkörös gazdasági modellbe, így az utóbbi időkben fokozott tudományos és műszaki érdeklődés mutatkozik az önerősített biokompozitok irányában. Jia és társai [12] jelentősen eltérő olvadáspontú, orientált, kristályos PLA szálat és amorf PLA filmet egyesítettek az SR-PLA kompozitok előállítása során a feldolgozási ablak szélesítésének érdekében, ami esetükben a 30 C-ot is meghaladta. 22% száltartalomnál (a szálak egyirányú orientálásával) 3,29 GPa rugalmassági moduluszú és 48 MPa szakítószilárdságú kompozitokat tudtak előállítani. Így a modulus 140%-kal, a szakító szilárdság pedig 13%-kal nőtt a mátrix anyaghoz képest. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a szálak kétirányú orientálásával a modulus csak 74%-kal nőtt, a szakítószilárdság pedig 65%-kal csökkent. Somord és társai [13] elektrosztatikus szálképzéssel gyártott PLA szálakból kompaktálásos módszerrel állítottak elő önerősített kompozitokat. A PLA oldatot diklórmetán és dimetilformamid 7:3 arányú elegyével készítették, a szálképzést 20 kv gyorsítófeszültség és 18 cm gyűjtőtávolság használatával végezték. A 0,8 g polimert tartalmazó oldatból 2,5 óra alatt gyártottak PLA szövedéket, ami 0,32 g/óra termelékenységet jelent. A szálak kristályossága a differenciális pásztázó kalorimetriás vizsgálatok alapján 16%-nak adódott. A nedvességtartalom eltávolítása után a szálakból 30 mm 30 mm 150 µm dimenziójú kompozit lapokat préseltek 165 C hőmérsékleten, ~6 MPa nyomáson, a préselési időt 10 és 60 másodperc között változtatták. Önerősítés hatására a kompozitok húzószilárdsága és modulusza (20 s préselési időnél σ y =77,5 MPa, E=3,2 GPa) javult az izotróp PLA film tulajdonságaihoz képest (σ y =49,9 MPa, E=2,8 GPa). Azonban az elektrosztatikus szálképzés alacsony termelékenysége akadályozza a kompozitok ipari felhasználását. Megvalósíthatóság szempontjából előnyösebb az ömledékfúvásos eljárás, amellyel jelen tősen nagyobb sebességgel és menynyiségben lehet kivitelezni a termelést. Jelen kutatásunk célja különleges mikroszerkezetű, önerősített PLA kompozit rendszerek előállítása volt, amelyhez az erősítőanyagként szolgáló mikroszálas szövedékeket ömledékfúvással terveztük előállítani. 2. ALAPANYAGOK, ELŐÁLLÍTÁSI ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A kísérletek során felhasznált anyagokat szakirodalmi adatok, valamint a kutatócsoportban korábban elvégzett kísérletek tapasztalatai alapján választottuk ki. Fontos szempont volt, hogy az egyes alapanyagok reológiai tulajdonságai (folyási index, MFI) hasonlóak legyenek, ugyanakkor a D-laktid tartalom eltérő legyen. A szakirodalmi előzmények alapján ugyanis a PLA optikai tisztasága jelentősen befolyásolja annak mechanikai és termikus tulajdonságait [14]. A használt PLA típusok néhány fontosabb jellemzőjét (sűrűség, MFI, D-laktid tartalom) az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az alapanyagok a NATURE- WORKS LLC (Minnetonka, USA) által gyár tott Ingeo Biopolymer három kü lönböző típusú (3052D, 3001D, 3100HP) politejsav granulátumai voltak. Az előzetesen legalább 8 órán keresz tül, 85 C-on szárított alapanyagokból ömledékfúvással gyártottunk PLA szálakat. A kutatás során QUICK EXTRUDER QE TS16 02/2016A típusú, 25 L/D arányú, ikercsigás, gyógyszeripari fejlesztő extrudert használtunk. 1. táblázat: A használt PLA típusok tulajdonságai (*DSC eredmények alapján becsülve) Típus 3052D 3001D 3100HP Sűrűség [g/cm 3 ] 1,24 1,24 1,24 MFI [g/10 perc] (210 C, 2,16 kg) D-laktid tartalom [%] Kristályolvadási hőmérséklet [ C] Üvegesedési hőmérséklet [ C] 14 22 24 4,0 1,4 0,5 145-160 160-175* 165-180* 55-60 55-60* 55-60* Az extruder 4 fűtőzónáját egyaránt 200 C-ra fűtöttük fel, a szerszámhőmérséklet 170 C, a csigák fordulatszáma 15 rpm volt. Az extruder szerszámjához speciálisan kialakított feltétet csatlakoztattunk, amely lehetővé tette a megfelelően vékony ömledéksugár kialakulását és a levegő megfelelő irányú áramlását, tehát az ömledékfúvás folyamatát. A szerszámon 330 µm átmérőjű furatok helyezkedtek el egymás mellett, az 1 bar túlnyomású levegő fűtését pedig az OMEGA ENGINEERING INC. AHP-7562 típusú berendezése végezte. A levegő beállított hőmérséklete 300 C volt. A PLA mikroszálak gyűjtésére egy fémhálóból készült, félgömb alakú szitát használtunk, a gyűjtőtávolság 25 cm volt. Ömledékfúvással percenként 0,6-0,7 g szövedéket sikerült előállítani, ami 36 g/óra termelékenységnek felel meg. Ez a Somord és társai [13] által használt elektrosztatikus szálképzési módszer termelékenységének 110-130-szorosa. Az ömledékfúvással gyártott szövedékek a gyors lehűlés miatt nagyrészt amorf állapotúak, és mivel a kompozitok gyártása során kulcsszerepe van a kristályos részaránynak, üvegesedési hőmérséklet felett végzett hőkezeléssel utókristályosítási kísérleteket végeztünk. A szövedékek 1-1 darabját 2 órára 85 C-os szárítószekrénybe tettük. Az első órában 15 percenként, illetve a második óra leteltekor mintát vettünk, amelyeken az utókristályosodás hatását differenciális pásztázó kalorimetriával (DSC) vizsgáltuk. 248 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 249

CONTENTS LEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY LEKTORÁLT TUDOMÁNYOS TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEMÉNY Utókristályosított és utókristályosítás nélküli szövedékekből egyaránt készültek SR-PLA kompozitok. Az utókristályosításon átesett minták esetében az 1 órán át 85 C-on hőkezelt szövedékekből gyártottunk kompozitokat. Az utókristályosítás nélküli szövedékekből 1 órán át 50 C-on történő szárítással távolítottuk el a nedvességet a későbbi hidrolízis elkerülésének érdekében. A rendelkezésre álló szövedékekből 26,6 26,6 mm nagyságú négyzeteket vágtunk, amiket egy 30 30 0,4 mm méretű, négyzet alakú présszerszámban rétegeztünk egymásra. A présszerszám kettő, tapadásmentes teflon fóliával bevont fémlap között helyezkedett el. A préselés a COLLIN GMBH által gyártott Teach-Line Platen Press 200E típusú hidraulikus présen történt 60 bar nyomás alkalmazásával, 4 különböző időtartamig (10, 20, 30, 60 másodperc). Az utókristályosított szövedékeket 165 C-on, az utókristályosítás nélküli szövedékek közül a 3100HP és a 3001D típust 160 C-on, míg a 3052D típust 155 C-on préseltük. A préselés befejezése után a szerszám 6-7 perc alatt hűlt le szobahőmérsékletre. A gyártott szálak termikus viselkedésének vizsgálatára, valamint kristályos részarányuk megállapításának céljából DSC méréseket végeztünk, TA INSTRUMENTS Q2000 típusú berendezés. A 2-10 mg tömegű mintákat 26,4 mg-os alumínium mintatartókban, 30-200 C-ig, 10 C/min felfűtési sebességgel, 50 ml/ min térfogatáramú nitrogén atmoszférában vizsgáltuk. A szövedékek szerkezetének, valamint a kompozitok szakadási felületének vizsgálata JEOL JSM-6380LA típusú (SEM) pásztázó elektronmikroszkóppal történt 25-1000-szeres nagyítással, 15 kev gyorsítófeszültség alkalmazása mellett. Az ömledékfúvással gyártott, utókristályosított és utókristályosítás nélküli szövedékeken, valamint az ezekből készült kompozitokon szakítóvizsgálatokat végeztünk. A szövedékekből mintegy 7,5 30 mm, a kompozitokból pedig 3 30 mm méretű próbatesteket munkáltunk ki. A kompozitok méretre vágásához a MUTRONIC Diadisc 4200 típusú vágó berendezést, a szakítóvizsgálatokhoz a ZWICK Z005 típusú szakítógépet használtunk. A szövedékek vizsgálata során a kezdeti befogási távolság 11 mm volt, a kísérleteket 5 mm/perc sebességgel végeztük, 18 N felső határral. 1. ábra: Ömledékfúvással előállított szövedékek SEM képei, 100 nagyítás 2. ábra: Ömledékfúvással előállított szövedékek SEM képei, 1000 nagyítás A kompozitok szakítása 10 mm kezdeti befogási távolsággal, 1 mm/perc sebességgel, 4000 N felső határral történt. Az utókristályosított és utókristályosítás nélküli szövedékeken végzett szakítóvizsgálatokat a minták akusztikus emiszsziójának vizsgálatával egészítettük ki. A jeleket PHYSICAL ACOUSTIC CORPORA- TION Micro30S típusú mikrofonnal felszerelt GEREB&CO. Sensophone AEPC40/4 berendezéssel rögzítettük. A mikrofont műanyag csipesszel erősítettük a mintára, a próbatest és a mikrofon fizikai összeköttetését és így a hanghullámok terjedését szilikonpasztával biztosítottuk. A vizsgálat során logaritmikus erősítést alkalmaztunk. 3. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK Az ömledékfúvással előállított szövedékek szerkezetét, illetve a szálak átmérőjét pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM) vizsgáltuk. A 100-szoros (1. ábra), illetve az 1000-szeres (2. ábra) nagyítású képeken jól látszódik, hogy a szálak véletlenszerűen, több rétegben rakódnak egymásra. Több helyen is megfigyelhető a szálak összetapadása, emellett mindhárom alapanyag esetében megfigyelhetünk 2-3 µm átmérőjű szálakat is. Összességében megállapítható, hogy a legnagyobb D-laktid tartalmú PLA (3052D) esetében némileg kisebb átmérőjű szálakat kaptunk, azonban az eltérés nem szignifikáns (3. ábra). Az ömledékfúvással előállított szálak átmérője minden felhasznált PLA típus esetében 2 és 14 µm között változik, ami nagyobb a szakirodalomban megtalálható elektrosztatikus szálképzéssel előállított szálakénál [13]. Szálátmérő (µm) 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 7,36 6,91 0,0 0 1 2 3 4 5 D-laktid tartalom (%) 3. ábra: Ömledékfúvással előállított szálak átmérője 6,01 Az ömledékfúvással előállított hőkezelt, valamint hőkezelés nélküli szálak termikus tulajdonságait és kristályosságát DSC-vel vizsgáltuk. A szövedékek DSC görbéit alapul véve megállapítottuk a minták kristályosságát (4. ábra). Az eredmények alátámasztják a hőkezelés jelentőségét, megfigyelhetjük, hogy e művelettel töröljük a polimer termikus előéletét és egy új szerkezetet hozunk létre. Az ömledékfúvás hatására a PLA szálak, illetve bennük a makromolekulák orientálódnak, ezért az egyensúlyinál nagyobb kristályos hányad tud kialakulni. Az üvegesedési hőmérséklet (~60-66 C) felett, 85 C-on történő hőkezelés hatására megindul a szegmensmozgás és a polimerláncok az egyensúlyi állapotra próbálnak visszatérni. A hidegkristályosodás során a láncok amorf része újra rendeződik, azonban már nem kizárólag a szál hosszirányában orientált módon. Ezzel magyarázható, hogy az első mérési pont után kisebb kristályossági fokot mértünk, ami viszont 15 perc hőkezelés után növekvő tendenciát mutat. A 3100HP PLA típusnál a két folyamat kompenzálja egymást, így az össz-kristályosság nem csökken. Kristályosság (%) 60 50 40 30 20 10 0 3100HP 26 14 6 26 10 2 3001D 29 16 3 3052D 44 25 11 52 55 0 15 30 45 60 120 Idő (perc) 4. ábra: PLA szövedékek kristályossága a hőkezelés idejének függvényében A kristályosság meghatározása mellett a DSC görbéken megfigyelhetjük a különböző D-laktid tartalmú PLA szálak termikus átmeneteit is (5., 6. és 7. ábra). A nem hőkezelt (0 perc) minták esetében 66 C környékén figyelhető meg az üvegesedési átmenet. A hőkezelt szálak görbéin ezt a jelenséget sokkal kisebb hőeffektus jelzi, mivel az ömledékfúvás során keletkező befagyott feszültségek már 15 perc alatt megszűnnek. A hőkezelés idejének növekedésével, az előbbiekben említettek alapján, egyre nagyobb lesz a kristályosság, így a hideg kristályosodáshoz tartozó exoterm csúcs nagysága egyre csökken, 30 perc hőkezelés után már alig észrevehető. A 2 órán át hőkezelt mintáknál már egyáltalán nem látható ez a hőátmenet, ami alapján megállapítható, hogy a minták elérték a lehető legnagyobb kristályos részarányt. Megfigyelhető, hogy 15 perc hőkezelés hatására a hidegkristályosodási csúcshőmérséklet jelentősen megnő, ami a nyújtott amorf fázis re laxá ciójának a következménye. A nyújtott szálak hideg - kristá lyosodása az orientált szerkezet következtében már alacsonyabb hőmérsékleten is lejátszódik, a hőkezelt szálakban viszont már nincs jelen orientáció, így a makro mo le kulák rendeződéséhez többlet energia (magasabb hőmérséklet) szükséges. Nagyobb D-laktid tartalomnál az effektus számottevő eltérést okoz, a 3100HP típusnál azonban már alig észrevehető, mivel utóbbi esetben a jelenlévő 26% feletti kristályos hányad hatékonyan segíti a további kristályosodást. A hőkezelési idő növelésével a hideg kristályosodási csúcshőmérsékletek enyhén csökkenő tendenciát mutatnak, ami szintén a kristályos részarány növekedésének tudható be. A 3052D típusú hőkezelt (15, 30, 45 és 60 perc) PLA szálak esetében (5. ábra) a kristályolvadáshoz tartozó, kettős endoterm csúcs fi gyel hető meg, ami azt jelenti, hogy a PLA α és α kristálymódosulata 39 18 49 41 5. ábra: 0-120 percig hőkezelt, 3052D típusú PLA szövedékek DSC görbéi (4,0% D-laktid tartalom) 6. ábra: 0-120 percig hőkezelt, 3001D típusú PLA szövedékek DSC görbéi (1,4% D-laktid tartalom) 7. ábra: 0-120 percig hőkezelt, 3100HP típusú PLA szövedékek DSC görbéi (0,5% D-laktid tartalom) Modulus (MPa) Húzószilárdság (MPa) endo Hőáram (W/g) Hőáram (W/g) 30 endo Hőáram (W/g) 30 endo 160 140 120 100 80 60 40 20 0 14 12 10 8 6 4 2 0 30 42,1 3052D_kr 8,3 3052D_kr 3052D (4,0% D-laktid) 60 90 120 150 180 Hőmérséklet ( C) 3001D (1,4% D-laktid) 60 90 120 150 180 Hőmérséklet ( C) 3100HP (0,5% D-laktid) 60 90 120 150 180 Hőmérséklet ( C) 133,5 20,0 117,3 45,2 3052D_0p 3052D_15p 3052D_30p 3052D_45p 3052D_60p 3052D_120p 3001D_0p 3001D_15p 3001D_30p 3001D_45p 3001D_60p 3001D_120p 3100HP_0p 3100HP_15p 3100HP_30p 3100HP_45p 3100HP_60p 3100HP_120p 112,6 3052D 3001D_kr 3001D 3100HP_kr 3100HP Alapanyag 10,1 5,2 11,7 3052D 3001D_kr 3001D 3100HP_kr 3100HP Alapanyag 8. ábra: Kristályosított (kr) és nem kristályosított PLA szövedékek rugalmassági modulusa és szakítószilárdsága 8,9 7,4 250 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 251

CONTENTS LEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY LEKTORÁLT TUDOMÁNYOS TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEMÉNY Húzófeszültség (MPa) 9. ábra: Kristályosított (kr) és nem kristályosított 3052D típusú PLA szövedékek szakítógörbéi és akusztikus emiszsziós (AE) jelei Húzószilárdság (MPa) 12 3052D_kr szakítógörbe 3052D_kr AE 10 8 6 4 2 0 0 Húzófeszültség (MPa) 12 10 8 6 4 2 25 50 75 100 Relatív nyúlás (%) 100 0 30 0 25 50 75 Relatív nyúlás (%) 60 50 40 30 20 10 0 Ref 3052D szakítógörbe 3052D AE 90 80 70 60 50 40 Amplitúdó (db) 100 90 80 70 60 50 40 30 Amplitúdó (db) együttesen van jelen. A 159 C környékén látható kisebb csúcs a párhuzamosan lejátszódó α mó dosulat olvadását, valamint az α módosulat átkristályosodását mu tatja. A másik csúcs pedig azátkristályosodás során létrejött α módosulat olvadására utal. A 3052D típusú PLA tartalmazza a legnagyobb mennyiségű D-lak tidot (4%), ami miatt a makromolekulák kevésbé tudnak rendeződni, így létrejöhet az α kristálymódosulat. Látható, hogy 120 perc elteltével ezek a rendezetlenebb krisztallitok is átalakulnak a rendezettebb, egyensúlyi α kristálymódosulatba. Ezen görbén, valamint a másik két, kisebb D-laktid tartalmú anyaghoz tartozó görbéken megfigyelhető egy kisebb exoterm csúcs is az olvadás előtt. Ebből arra következtethetünk, hogy a hőkezelés során α módosulat keletkezett és a csúcs ennek a szilárd fázisú átalakulását jelzi a stabilabb α módosulattá [15]. Az olvadási csúcshőmérséklet a D-lak tid tartalom csökkenésével növekszik (2. táblázat), az effektus szintén az optikailag tisztább PLA típus makromolekuláinak nagyobb rendezettségével magyarázható. 2. táblázat: Az olvadási hőmérséklet függése a D-laktid tartalomtól (60 perc hőkezelés) Típus 3052D 3001D 3100HP D-laktid tartalom [%] Olvadási csúcshőmérséklet [ C] 10s_kr 20s_kr 30s_kr 60s_kr 20s 4,0 1,4 0,5 167 172 175 A kompozitgyártás során ezen olvadási hőmérsékletek alapján határoztuk meg az alkalmazandó feldolgozási hőmérsékletet. Az ömledékfúvással gyártott hőkezelt és hőkezelés nélküli szálak mechanikai tulajdonságait szakítóvizsgálatokkal jellemeztük. A szakítóvizsgálat során kapott rugalmassági modulusz és szakítószilárdság értékeket a 8. ábra mutatja. Megfigyelhetjük, hogy a kristályosított szövedékek rugalmassági modulusza rendre jóval kisebb, mint az azonos alapanyagú, nem kristályosított szövedékek hasonló értékei. Ez a jelenség a hőkezelés során végbemenő makromolekuláris folyamatokkal magyarázható; a kristályosodás során a PLA szálakban kialakult amorf orientáció relaxálódik, így a modulusz is csökken [16]. A húzószilárdság tekintetében már nem ilyen egyértelmű az eredmény, de a 3100HP típust kivéve a nem kristályosított szövedékek ezen tulajdonsága szintén felülmúlja a kristályosított párjukét. Mivel a húzószilárdság értékét a kristályos rész orientáltsága jobban befolyásolja, itt kisebbek a különbségek az egyes értékek között. Szövedékek moduluszára és szilárdságára a szakirodalomban is hasonló értékeket találni [17]. 10. ábra: Referencia (Ref), kristályosított (kr) és nem kristályosított kompozitok modulusa és szakítószilárdsága a préselési idő (10-60 s) feltüntetésével Húzószilárdság (MPa) 2500 2000 1500 1000 500 0 Ref 3052D 3001D 3100HP 10s_kr 20s_kr 30s_kr 60s_kr 20s A szövedékek szakítóvizsgálatának kiegészítő vizsgálataként rögzítettük a minták akusztikus emissziós (AE) jeleit. A vizsgálat során detektált jelek amplitúdóját az egyes szövedékek szakítógörbéivel egy diagramon ábrázoltuk a relatív nyúlás függvényében (9. ábra). A kristályosított minták nagyobb számú jelet produkáltak a szakítóvizsgálat során. A kisebb amplitúdójú értékeknél (30-60 db) mért jelek feltételezhetően az összetapadt szálak elválását mutatják. Ez a hőkezelt szövedékekre sokkal inkább jellemző, hiszen a hőkezelés és a gravitáció hatására sokkal több szál tapadhatott össze, mint a nem kristályosított minták esetében. Utóbbinál az ömledékfúvás során feltehetően már az üvegesedési hőmérsékletük alá hűlt szálak érik el a már szedőn lévő, szintén kihűlt szálakat, így kicsi az összetapadás esélye. A nagyobb amplitúdójú értékek (60-90 db) esetében már a szálak szakadásáról beszélhetünk. Mivel a kristályosított szövedékek a hőkezelés hatására relaxálódnak, a szövet megközelítőleg 50%-ban összezsugorodik. Ez azt jelenti, hogy az adott dimenziójú (7,5 30 mm) minta kivágása után több elemi szálat fogunk be a szakítógép befogópofáiba, így a vizsgálat során a nem kristályosított mintákhoz képest sokkal több szál tud elszakadni. A gyártott kompozitok mechanikai tulajdonságait szakítóvizsgálattal jellemeztük (10. ábra). A kompozitok modulusz értékei rendre meghaladják az izotróp, referencia (PLA granulátumokból préselt) próbatestek moduluszát, ami a magas száltartalom és a nagyobb kristályosság eredménye. Míg a 3001D típus esetében a préselési idő növelésével csökkenő trendet látunk, a 3100HP típus modulusza nő a préselési idő függvényében, eléri a 2 GPa-t is. Az előbbi trend a szakítószilárdságra is igaz, a 3100HP típusú PLA itt is jobb tulajdonságokat mutatott, mint a másik két típus. A kedvező mechanikai tulajdonságok a kis D-laktid tartalomból adódó nagy kristályos részaránynak köszönhetők. A nem kristályosított szövedékekből préselt kompozitok mechanikai tulajdonságait a többi kompozitéval összevetve megállapíthatjuk, hogy hőkezelés nélkül nagyobb eséllyel kaphatunk jó mechanikai tulajdonságú kompozitokat mindhárom típusú PLA-ból. Láthattuk, hogy az utókristályosítás a 3100HP tulajdonságait javítja, a 3001D jellemzőit azonban rontja, az utókristályosítási lépés elhagyásával azonban ugyanolyan jó tulajdonságú kompozitok állíthatók elő. A hiányzó adatok oka, hogy hosszabb ideig tartó hőkezelés hatására a 3052D és a 3001D típusból nem lehetett próbatesteket kimunkálni, a 3100HP típus ebből a szempontból is előnyösebbnek mutatkozott. A szakítóvizsgálat során tönkrement próbatestek szakadási felületeit pásztázó elektronmikroszkóp segítségével vizsgáltuk. A SEM vizsgálat során készült képek alapján következtetéseket vonhatunk le a kompozitok konszolidáltságáról, a szálak orientáltságáról, valamint a mintára jellemző tönkremenetel módjáról. A 100-szoros nagyítású képeken (11. ábra) a kompozit teljes vastagságában vizsgálható a szakadási felület. A képek alapján megállapítható, hogy az utókristályosított szálakból készült kompozitok esetében (jobb oldalt) a kompaktálás után több szálat találunk a minta belsejében. Ennek oka a hőkezeléssel létrehozott magasabb kristályos részarány, a 29-35%-kal nagyobb kristályosságú szálak hőállósága nagyobb, így kevésbé érzékenyen reagáltak a magas préselési hőmérsékletre. Az 1000-szeres nagyítású képeken (12. ábra) a szálak tönkremenetelének módját vizsgálva háromféle mechanizmust (száltördelődés, kihúzódás, elválás) figyelhetünk meg. Láthatjuk, hogy hőkezelés nélkül a szálak (bal oldalt) leginkább plasztikus deformációval szakadtak, a kristályosított szálak azonban jóval ridegebben törtek, élesebb a törési felületük. A SEM vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a kompozitgyártás során az önerősített kompozitok erősítő szálainak egy része megolvadt, így létrehozva a mátrix fázist. A képeken látható, hogy a kompozitok konszolidáltsága megfelelő, a szálak részleges megolvadása lehetővé teszi a hatékony feszültségátvitelt. 11. ábra: Kristályosított (kr) és nem kristályosított, 0,5% D-laktid tartalmú SR-PLA kompozitok szakadási felületeinek SEM képe ( 100 nagyítás) 12. ábra: Kristályosított (kr) és nem kristályosított, 0,5% D-laktid tartalmú SR-PLA kompozitok szakadási felületeinek SEM képe ( 1000 nagyítás) 252 IV. évfolyam 7-8. szám 2018. július-augusztus 253

CONTENTS LEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY 4. ÖSSZEFOGLALÁS Kutatásunk során önerősített PLA kompozitok alapanyagául szolgáló mikroszálas szövedékeket állítottunk elő ömledékfúvással. A 2-14 µm közötti átmérőjű szálak gyártása a szakirodalmi előzményekhez képest 110-130-szor termelékenyebb módon történt. Az újonnan előállított nemszőtt szövedékekből olvadáspontjuk közelében végzett kompaktálással formáltunk önerősített kompozitokat. Az előállított önerősített PLA kompozitok 100%-ban megújuló forrásból származnak, újrahasznosításuk egyszerűbb a hagyományos, szálerősítésű kompozitokénál, életciklusuk lejárta után pedig teljes mértékű biológiai lebonthatóságuk jelent nagy előnyt. A DSC vizsgálatok kimutatták az utókristályosítás jelentős hatását, a szálak kristályossága 29-35 százalékponttal nőtt. A nagyobb kristályosságból adódóan feltehetőleg javult a kompozitok hőállósága is. A szövedékek szakítóvizsgálatát akusztikus emissziós méréssel egészítettük ki, ami segítséget nyújtott a deformációs mechanizmusok megértéséhez. Megállapítottuk, hogy a kristályosítás nélküli, orientált szálakból álló szövedékeknek eredendően jobb mechanikai tulajdonságaik vannak, mint az utókristályosított szövedékeknek, ennek ellenére a kompozitok szakítóvizsgálatánál nem kaptunk kiemelkedően jobb eredményt. Mindazonáltal a kompozitok modulusza elérte a 2 GPa-t, a húzószilárdság pedig meghaladta a 40 MPa-t, ami összemérhető a szakirodalmi adatokkal. A kompozitok szakadási felületeiről készült SEM képek bebizonyították, hogy a szálak részleges megolvadásával létrejött az önerősítés, a kompozitok konszolidációja megfelelő. További céljaink között szerepel az önerősített kompozitok dinamikus mechanikai analízise (DMA), illetve ütésállóságának vizsgálata. Az ezen vizsgálatokhoz szükséges próbatestek legyártását lehetővé teszi a méretnövelt, nagy termelékenységű szálgyártási technológia. A szerzők köszönetüket fejezik ki az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA K112644 és PD121171) anyagi támogatásáért. A kutatást az Értéknövelt, multifunkcionális biopolimer csomagolási rendser kifejlesztése és gyártástechnológiájának megtervezése című, NVKP_16-1-2016-0012 azonosító számú projekt támogatta. Bocz Katalin munkáját a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta. IRODALMI HIVATKOZÁSOK [1] Elemzés készült a műanyag tömegtermelés környezeti hatásairól, Polimerek, 3(8), 248 (2017) [2] Plastics Europe: Plastics the Facts 2017, An analysis of European plastics production, demand and waste data, (2018), www.plasticseurope.org/application/ files/5715/1717/4180/plastics_the_facts_2017_final_for_website_one_page.pdf [3] Kínának már nem kell a hulladékunk, Polimerek, 3(8), 249, (2017) [4] European Commission: Úton a körkörös gazdaság felé, (2018), ec.europa.eu/commission/ priorities/jobs-growth-and-investment/towards-circular-economy_hu [5] Boffey, D.: EU declares war on plastic waste, The Guardian (2018) www.theguardian.com/ environment/2018/jan/16/eu-declares-war-on-plastic-waste-2030 [6] Ellen MacArthur Foundation, SUN and McKinsey Center for Business and Environment: Growth Within: A Circular Economy Vision for a Competitive Europe, (2015), www.ellenmacarthurfoundation.org/assets/downloads/publications/ EllenMacArthurFoundation_Growth-Within_July15.pdf [7] European Bioplastics: Facts and figures, (2017), docs.european-bioplastics.org/publications/eubp_facts_and_figures.pdf [8] Grand View Research: Lactic Acid Market Size Worth $9.8Bn By 2025 & PLA To Reach $6.5Bn. (2017), www.grandviewresearch.com/press-release/ global-lactic-acid-and-poly-lactic-acid-market [9] Södergard, A.; Stolt, M.: Properties of lactic acid based polymers and their correlation with composition, Progress in Polymer Science, 27, 1123-1163 (2002) [10] Ajioka, I.; Enomoto, K.; Suzuki, K.; Yamaguchi, A.: The basic properties of poly(lactic acid) produced by the direct condensation polymerization of lactic acid, Journal of Environmental Polymer Degradation, 3(4), 225-234 (1995) [11] Bocz, K.; Domonkos, M.; Igricz, T.; Kmetty, Á.; Bárány, T.; Marosi, Gy.: Flame retarded self-reinforced poly(lactic acid) composites of outstanding impact resistance, Composites Part A: Applied Science and Manufacturing, 70, 27-34 (2015) [12] Jia, W.; Gong, R. H.; Hogg, P. J.: Poly (lactic acid) fibre reinforced biodegradable composites, Composites Part B, 62, 104-12 (2014) [13] Somord, K.; Suwantong, O.; Tawichai, N.; Peijs, T.; Soykeabkaew, N.: Self-reinforced poly(lactic acid) nanocomposites of high toughness, Polymer, 103, 347 352 (2016) [14] Puchalski, M.; Kwolek, S.; Szparaga, G.; Chrzanowski, M.; Krucinska, I.: Investigation of the Influence of PLA Molecular Structure on the Crystalline Forms (α and α) and Mechanical Properties of Wet Spinning Fibres, Polymers, 9(1), 18 (2017) [15] Tábi, T.; Hajba, S.; Kovács, J. G.: Effect of crystalline forms (α and α) of poly(lactic acid) on its mechanical, thermo-mechanical, heat deflection temperature and creep properties, European Polymer Journal, 82, 232 243 (2016) [16] Flood, J. E.; Nulf, S.A.: How molecular weight distribution and drawing temperature affect polypropylene physical properties and morphology, Polymer Engineering and Science, 30, 1504 1512 (1990) [17] Gualandi, C.; Govoni, M.; Foroni, L.; Valente, S.; Bianchi, M.; Giordano, E.; Pasquinelli, G.; Biscarini, F.; Focarete, M. L.: Ethanol disinfection affects physical properties and cell response of electrospun poly(l-lactic acid) scaffolds, European Polymer Journal, 48, 2008-2018 (2012) Mindenki számára elérhető az új weboldalunk megújult honlap: látványban és tartalmában olvasható számítógépen, tableten, okostelefonon újság másodközlése helyett aktuális hírfolyam nemzetközi kitekintés korszerű hirdetési lehetőségek hírlevél A PUBLIKÁCIÓ AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÚNKP-17-3-I KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT www.polimerek.hu 254

WITTMANN BATTENFELD Kft. Gyár utca 2. H-2040 Budaörs Tel.: +36 23 880 828 info.hu@wittmann-group.com www.wittmann-group.com