Az új Polgári perrendtartás 2018. január 1-től Dr.Fónyiné dr.kazareczki Andrea A PKKB csoportvezető bírája, címzetes törvényszéki bíró
Alapvetések I. Új szerkezet Első rész: - A törvény hatálya = ha jogszabály biztosítja a bírói utat; nem részletezi a polgári jogi jogvita fogalmát; - Csak kérelemre indul eljárás; - Alapelvek: a törvény értelmezése során kell alkalmazni az eljárás teljes tartama alatt;
1. Rendelkezési elv: a magánautonómiából következő önrendelkezési jognak kell érvényesülnie = a felek szabadon rendelkezhetnek perbe vitt jogaikkal + a bíróság a felek kérelmeihez és jognyilatkozataihoz kötve van.
2. Perkoncentráció elve: a felek közötti jogvita mibenléte minél korábban tisztázódjon, a jogvita anyagi jogi és eljárásjogi keretei minél korábban rögzüljenek, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték a lehető legkorábban rendelkezésre álljon = az eljárás rendező elve!!!! A per legyen egyszerű, gyors és olcsó, a jogvitát egy, jól előkészített tárgyaláson lehessen elbírálni.
3. A felek eljárás-támogatási és igazmondási kötelezettsége: - a magánautonómiából eredő rendelkezési elv egyenes következménye a régi 141. (2) bek. - valamennyi eljárási cselekményre vonatkozik (nyilatkozatok, indítványok, bizonyítékok előterjesztése, tárgyaláson való megjelenés), - tevőlegességet, aktivitást kíván meg a felektől az időszerűség és hatékonyság érdekében,
3. A felek eljárás-támogatási és igazmondási kötelezettsége: - a magánautonómiából eredő rendelkezési elv egyenes következménye a régi 141. (2) bek. - valamennyi eljárási cselekményre vonatkozik (nyilatkozatok, indítványok, bizonyítékok előterjesztése, tárgyaláson való megjelenés), - tevőlegességet, aktivitást kíván meg a felektől az időszerűség és hatékonyság érdekében,
Aki a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartást tanúsít = kötelező pénzbírság!!! + más, a Ppben meghatározott jogkövetkezmény; 5. A bíróság közrehatási tevékenysége: A bíróság szerepének erősítése a jogvita tárgyi kereteinek tisztázásában, Eszköze az anyagi pervezetés, aktív hozzájárulása, hogy a felek tudják, mit kell tenniük a mielőbbi érdemi döntés érdekében,
Ugyanakkor nem vehet át a bíró olyan feladatokat a felektől, amelyek elvégzésére képesek és nem avatkozhat olyan kérdésekbe, melyek a felek magánautonómiája alá tartoznak; Célja a perkoncentráció biztosítása;
Második rész: Általános rendelkezések: minden perre irányadóak!! Értelmező rendelkezések: eljárásjogi fogalmak magyarázata = teljesen új!!!!!! Ami nagyon fontos ezek közül: - Anyagi jogi kifogás, - Ellenkérelem-változtatás, - Jogalap, - Keresetkiterjesztés,
- Keresettel érvényesített jog, - Keresetváltoztatás, - Perfelvételi irat, - Vagyonjogi per; Ahol a törvény ezeket a fogalmakat használja, az itt meghatározott tartalmat kell érteni alatta = ha a fél rosszul használja, a bíróság akkor is az itt meghatározottak szerint értelmezi!!!!!
A bíróságok Azonosan szabályozza a négyszintű bírósági rendszert, a bírák, titkárok, bírósági ügyintézők eljárását; Törvényszéken kivételesen 3 tagú tanácsot lehet alakítani a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig; Külön és egyértelműen szabályok vannak a bíróság kizárására a bíró kizárási szabálya mellett (12-19. );
Ha a bíró jelent be elfogultságot, írásban köteles indokolni; Kiköti, hogy a fél csak az eljárást befejező határozat meghozataláig jelentheti be a kizárási okot; A fél az elfogultságra hivatkozva csak a tárgyalás megkezdéséig kérhet kizárást (kivéve az okról való későbbi tudomásszerzés); A nyilvánvalóan alaptalan vagy ismételten alaptalanul tett kizárási kérelem kötelező pénzbírságot van maga után!!!
Hatáskör Általános hatásköre a törvényszékeknek van, a járásbírósági hatáskörök vannak tételesen felsorolva. Indokai: a törvényszék szakmai súlya egy adott megyén belül meghatározó, mellette működnek a szakmai kollégiumok jogi személy, az igazgatási funkciók is ide vannak telepítve.
Törvényszéki hatáskör Minden, ami nem járásbírósági hatáskör; Járásbírósági hatáskör 20. (3) bek. a) Vagyonjogi perek: nem haladja meg a 30 milliót vagy a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem határozható meg + kivételek felsorolása =>ezek törvényszéki hatáskör; b) A személyi állapotot érintő perek; c) A végrehajtási perek;
Azaz: - A vagyonjogi per fogalmát az értelmező rendelkezés határozza meg: 7. 18. pont, - Járásbírósági hatáskör a meg nem határozható értékű kötelmi, dologi és öröklési jogi perek, - A személyiségi jogsérelem miatti, tisztán kártérítési, sérelemdíj iránti perek változatlanul járásbírósági hatáskör marad (pl. biztosítási kártérítés),
Járásbírósági hatáskör lett főszabályként, csak a pertárgyérték számít: - Szerződés érvénytelensége tisztességtelen szerződési feltételre hivatkozással, - Nemzetközi árufuvarozási és szállítmányozási szerződés, - Értékpapírral kapcsolatos perek, - Házassági vagyonjogi perek értékhatártól függően tartoznak valamely szinthez, - Házassági vagyonjogi kereset házassági perrel nem kapcsolható össze (462. ),
- Cégperek törvényszéknél maradtak, felsorolásukat a 7. 9. pont tartalmazza; - Személyi vagy tárgyai keresethalmazat esetében ha csak az egyik pertársra vagy keresetre a törvényszéknek van hatásköre, a törvényszék fogja tárgyalni => ez akkor is így van, ha másodlagos vagy harmadlagos keresetre van a törvényszéknek hatásköre ha az elsődleges kereset alapján a járásbíróságra adják be, át fogják tenni a törvényszékre!!!!!!!!!
A pertárgy értéke A fogalom változatlan, Egyes speciális pereknél számítási segítséget ad, kibővíti ezt a kört: - szerződés létre vagy létre nem jötte, érvénytelensége (végrendelet?), - szerződés létrehozása, megszüntetése, - dologi jogi per, - követelés biztosítása iránti per, - fedezetelvonó szerződés,
Új megfogalmazás az egyévi értéknél: előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően teljesítendő, le nem járt szolgáltatás esetén; Valódi tárgyi keresethalmazat esetén a követelések összegét össze kell adni; Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a legnagyobb értékű jog vagy követelés;
Illetékesség Az általános szabály marad, Kizárólagos: - fogyasztói szerződés alapján a fogyasztó lakóhelye szerint, - felelősségbiztosítás alapján a biztosítóval szembeni igény a felperes lakóhelye, székhelye; - kikötött illetékesség, kivéve ha a felek eltérően állapodnak meg; - változatlan, hogy a FT BKT és a PKKB vagyonjogi ügyekben nem köthető ki;
Vagylagos: Ingatlan esetében csak akkor lehet választani a fekvés szerinti bíróságot, ha a per tárgya az ingatlan tulajdonjoga, birtoka vagy az ingatlant terhelő dologi jog; Tartásra, járadékra és más hasonló célú időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti perek közül csak a törvényen alapuló tartásnál választhatja a felperes a lakóhelyét;
Fogyasztói szerződésnél a fogyasztó választhatja a saját lakóhelyét, ha ő a felperes = nincs helye ezt kizáró kikötésnek (alávetésnek); Szerződéses jogviszonyból eredő pert az ügyletkötés helye vagy a teljesítés helye szerint bárki indíthat pert, nem csak a gazdálkodó szervezet; Delictuális kár iránt a károkozás vagy a kár bekövetkezésének földrajzilag meghatározható helye szerint is lehet indítani;
A személyállapoti perek vagylagos illetékességi szabályai a különleges eljárásoknál vannak meghatározva (437., 454., 465., 475., 479., 482., 486., 490. ); Külföldi nem természetes személy elleni vagyonjogi per ahol ügyinek vitelével megbízott személy lakik, ill. magyarországi fióktelepének, kereskedelmi képviseletének székhelye szerint is; A pertársasággal kapcsolatos illetékességi szabályok változatlanok;
Hatáskör, illetékesség vizsgálata: Változatlanul hivatalból, akár a fél kérelme ellenében is, de kérelemre is, Az írásbeli ellenkérelem (és nem az érdemi ellenkérelem!) előterjesztése után már nem lehet figyelembe venni, kivéve a kizárólagost; Az összeütközést megállapító és kijelölést kezdeményező végzés ellen változatlanul nincs helye fellebbezésnek.
Perképesség Perképesség = perbeli jog- és cselekvőképesség. Lényegében megegyezik a hatályos, már az új Ptk-hoz igazított szöveggel. A bíróság hivatalból vizsgálja a per bármely szakaszában a törvényes képviselő és a támogató ebbéli minőségét. Ha nincs törvényes képviselő, hiánypótlásra sem pótolják a keresetlevél visszautasításának ill. az eljárás megszüntetésének van helye (176. (2) bek. a), 240. (1) bek. a) pont);
Pertársaság Más, csak kettős csoportosítás, de a szabályozás ugyanaz; Kényszerű: - kötelező perben állás vagy közös jog, közös kötelezettség; Célszerű : - a határozat jogereje perben állás nélkül is kiterjed rá, - a követelés ugyanabból a jogviszonyból ered, - a követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek és a bíróság valamennyi alperesre illetékes;
- Szankciója, ha nincs mindenkire illetékessége a bíróságnak mivel nem áll fenn az alperesi oldalon a pertársaság, azaz nem perelhetők együtt, vissza kell utasítani a keresetlevelet (176. (2) bek. c) pont); - 240. (1) bek. a) pont megszünteti a pert a bíróság, ha már vissza kellett volna utasítani;
Keresethez csatlakozás: új jogintézmény!! - kényszerű pertársaság esetén, - bármelyik alperes, - ha a keresetet nem ellenzi (nem kell elismerés!), - perfelvételt lezáró végzés meghozataláig csatlakozhat a keresethez, - ha a bíróság a csatlakozást engedélyezi, a végzés meghozatala után nem vonható vissza;
a felperessel azonos érdekű a költségek és a bizonyítás terén, a többi alperessel szemben ellenérdekű fél e szerint pernyertes vagy pervesztes; A csatlakozást engedélyező vagy elutasító végzés ellen nincs külön fellebbezés (de alakszerű végzés kell); A csatlakozó alperesnek pervesztessége esetén csak a saját perbeli cselekményeivel összefüggő költséget kell megtérítenie;
Beavatkozás Fogalma ugyanaz: jogi érdeke fűződik a per kimeneteléhez; azonos érdekű fél mellé lehet; Megmarad az önkéntes és a perbehívásos típusa, Csak a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig lehet szóban, írásban a bíróságnál bejelenteni érdemi tárgyalási szakban már nem lehet! A késve történő bejelentés hatálytalan = mintha elő sem terjesztette volna
nem kell formális végzéssel elutasítani, jogorvoslatnak sincs helye; DE: az önálló beavatkozó más helyzetben van - jogi érdekéről önhibáján kívül csak a perfelvételt lezáró végzés után szerez tudomást, - ennek valószínűsítése mellett, - a tudomásszerzéstől 30 napon belül, - de csak az első fokú tárgyalás berekesztéséig jelentheti be,
- az engedélyező határozat közlésétől számított 15 napon belül csatolhat bizonyítékot, tehet bizonyítási indítványt = tény és jogállítást nem tehet, mert nem lehet a perfelvételt már kiegészíteni!!! az ezt követően előterjesztett bizonyítékot, bizonyítási indítványt a bíróság figyelmen kívül hagyja = kötelező, nincs a bíróságnak mérlegelési jogköre;
A beavatkozással kapcsolatos eljárási szabályok Bejelentéskor meg kell jelölni a támogatott felet, Jogi érdekét; A bejelentést a felekkel közölni kell, meghallgatást lehet tartani, de csak szükség esetén; A beavatkozást elutasító ill. a per során kizáró végzés ellen csak az önálló beavatkozó fellebbezhet,
Az önálló beavatkozó ilyenkor a végzés jogerős elintézéséig a perbeli jogait gyakorolhatja; A fellebbezést 8 napon belül fel kell terjeszteni (csak a szükséges iratokkal), A másodfokú bíróság 15 napon belül határoz (azért soron kívüli, mert a perfelvételi szak nem zárható le, ill. érdemi határoztat nem hozható, amíg a beavatkozás nincs jogerősen elbírálva); Ha a perben a jogi képviselet kötelező, annak szabályait a beavatkozó képviselőjére is alkalmazni kell;
Közölni kell a beavatkozóval az iratokat, a határozatokat, idézést a fél személyes meghallgatására vonatkozó szabályok szerint kell meghallgatni (nem tanúként, mint az eddigi bírói gyakorlatban?????); Nincs joga egyezséget kötni, jogot elismerni, jogról lemondani; Minden egyéb eljárási cselekményre jogosult, amit az általa támogatott fél megtehet, ha azzal nem ellentétes (kivéve az önálló beavatkozó);
Perbehívás Fogalma nem változik; Határideje: - alperes a kereset közlésétől számított 45 napon belül; - a felperes az írásbeli ellenkérelem, a viszontkereset-levél, beszámítás vele való közlésétől 30 napon belül; - legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig;
Ha a perfelvételi szakban a kereset vagy az ellenkérelem változtatásra kerül, ennek közlésétől 30 napig még lehet, de itt sem lépheti túl a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát; Az ezt követően bejelentett perbehívás hatálytalan = olyan, mintha nem is lenne előterjesztve a bíróságnak formális elutasító végzést nem kell hoznia, fellebbezésnek nincs helye, egyszerűen figyelmen kívül hagyja;
A perbehívással kapcsolatos eljárási szabályok A perbehívó közli a perbehívottal írásban, amiben megjelöli az okot és a per állását, Írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni, Megjelölni a perbehívás okát, A közlés perbehívott általi átvételét és annak időpontját okirattal igazolni kell (nyilván a tértivevényt is elfogadja a bíróság),
A perbehívottnak az igazolt közléstől számított 30 napja van nyilatkozni az ezt követően tett nyilatkozat hatálytalan, Hatályos perbehívás bejelentésekor a perfelvételt ennek a 30 napnak a leteltéig, ill. az elfogadó nyilatkozat beérkezéséig nem lehet lezárni; Ha elfogadja, a perbehívóhoz (és csak hozzá!) beavatkozóként csatlakozhat, A közöttük lévő jogviszony ebben a perben nem dönthető el;
1) Perbeli jogutódlás Változások a felek személyében Fogalma nem változik, Felperesi, alperesi jogutód önként, alperesi jogutódot felperes vonhatja perbe felperesi jogutódot alperes nem vonhatja perbe, csak halál vagy jogutódlással történő megszűnés esetén; Írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni, közölni a felekkel és a perbevont jogutóddal;
A bíróság a kérelmet csak formailag vizsgálja: a fél személyében bekövetkezett változás eljárásjogi feltételeinek fennállását, a bejelentés szabályszerű-e, a hozzájáruló nyilatkozatok rendelkezésre állnak-e stb. => Nem vizsgálja a jogelőd és a jogutód között fennálló anyagi jogi jogviszonyt, a jogutódlás anyagi jogi megítélése az ügy érdemére tartozik, ítélettel kell elbírálni a perbeli legitimációt megilleti-e a jogutódot az érvényesített jog az alperessel szemben;
2) Téves perlés A jelenleg hatályos alperes csere A perfelvételt lezáró végzés meghozataláig lehet perbe vonni a jó alperest, Csak akkor engedélyezi a bíróság, ha az új alperessel szemben hatásköre és illetékessége van, Ha a perbevonási kérelem nem felel meg az eljárási szabályoknak, a bíróság a kérelmet visszautasítja fellebbezésnek van helye;
4) Felperesi perbelépés a pertárs jogán Fogalma ugyanaz, Kényszerű pertársaság esetén a tárgyalás berekesztéséig első fokon, A célszerű pertársaság a) és b) pontja esetében a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig lehetséges; Felperesi oldalon pertársaságot eredményez;
5) További alperes perbevonás Kényszerű pertársaság esetén első fokon a berekesztésig, Célszerű pertársaság a) és b) pontja esetén a perfelvételi végzés meghozataláig, A felperes vonhat perbe további alperest, Kivéve a jogutódlás esetét; Itt is csak az eljárási szabályosságot vizsgálja a bíróság, az új alperes legitimációja érdemi döntés kérdése;
4) 5) közös eljárási szabálya: Visszautasítja a bíróság, ha: - Meg nem engedett pertársaságot eredményezne (lsd. parkolási pótdíjas ügyek), - A bejelentés elkésett, - Bíróság felhívása ellenére a bejelentő nem terjeszt elő a személyváltozással összefüggő, a Pp előírása szerinti keresetet; - Külön fellebbezésnek van helye;
Más személyek részvétele a perben 1. A támogató; 2. Az ügyész; 3. Tolmács, jelnyelvi tolmács és fordító: - a kirendelt szakértőre vonatkozó szabályok irányadók, - főszabályként egyszerű fordítás alkalmazható, - hiteles csak ha jogszabály, EU kötelező jogi aktusa, nemzetközi egyezmény írja elő, a fordítás helyessége ill. teljessége tekintetében kétely merül fel;
A perbeli képviselet A 63. (1) bek. megismétli az Ütv. összeférhetetlenségi szabályát; Ha a nem természetes személy és a törvényes képviselője között áll fenn az érdekellentét, a fél képviseletére ügygondnokot kell kirendelni = beépíti a bírói gyakorlatot; A meghatalmazottak körét egyszerűsíti; Csak hozzátartozót említ + 7. (1) bek. 7. pont + Ptk hozzátartozó fogalma;
A jogtanácsos törvényi felhatalmazás alapján járhat el, a jogi előadó meghatalmazott lehet, mint alkalmazott csatolni kell meghatalmazást, nem elegendő a munkavállalói igazolvány; Az önkormányzatok és azok szerveinél egyszerűsít: - alkalmazott munkáltatója tevékenységével kapcsolatos perben, - az önkormányzati szerv SzMSz-ben meghatározott tisztségviselője, meg kell határozni azt is, milyen ügykörben jogosult eljárni =>
csatolni kell tehát az SzMSz-t + meghatalmazást!!!!! kikerült innen a szakszervezet 514. (3) bek. szabályozza a munkaügyi per szabályai között, hogy saját tagjának munkaügyi perében lehet meghatalmazott a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet = nem indokolt, hogy más perben eljárjon; kikerült az érdekképviseleti szervezet alkalmas volt az ügyvédi garanciák (felelősségbiztosítás) és törvényi követelmények (szakvizsga, iroda stb.) megkerülésére
egyedi peres ügyekben tehát nem járhatnak el, de megmarad a Ptk-ban szabályozott közérdekű keresetindítási joguk; Kikerült a szövetkezet külön nevesítve, bele tartozik a gazdálkodó szervezet alkalmazotti körébe; Nem tartalmazza az ügyvédi meghatalmazás speciális alakiságát, mert a 2017. évi LXXVIII. tv. (Ütv) 34. -ban benne van, szükségtelen a megismétlés;
A meghatalmazás terjedelmének szabályozása változatlan; A meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy annak hatálya mely ügyre vagy ügykörre terjed ki. = a bírói gyakorlat beépítése: történhet a feleknek és a per tárgyának meghatározásával, ügyszámra hivatkozással stb.; Az általános meghatalmazás lényege változatlan, csak a Ptk. korlátozza 5 évre, közhiteles nyilvántartását az OBH fogja vezetni
2017. évi XLIII. törvény a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról (hatály: 2018. január 1.) - Célja az ált.megh.-on alapuló képviseleti jog tényének és terjedelmének igazolása - Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy kiterjed bármely, e tv. hatálya alá tartozó eljárásban a képviseletre ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - Ha korlátozott, tartalmazza az ügyköröket és a bíróságokat, amire kiterjed;
- Az adatokat a kérelmező belföldi lakóhelye, székhelye szerinti törvényszék jegyzi be a nyilvántartásba (bejegyző bíróság) - OBH által rendszeresített nyomtatványon kell kérni + az ált.megh. tartalmazó okirat - Illetékmentes az eljárás - A meghatalmazónak kell előterjesztenie a kérelmet - A bíróság 15 napon belül dönt, vagy hiánypótoltat ennek hiányában a kérelmet visszautasítja, ami fellebbezhető végzés;
Ez a főszabály, Kötelező jogi képviselet Nem kötelező járásbíróságon, ideértve a fellebbezési és perújítási eljárást is, Járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggő felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél számára; Ahol kötelező, ott erről és a hiánya jogkövetkezményéről a bíróság tájékoztatja a felet, első kapcsolatfelvételkor, megfelelő határidő tűzésével;
Jogkövetkezmények Ha kötelező a jogi képviselő, de e nélkül nyújtja be a felperes a keresetlevelet, hiánypótlás nélkül visszautasítja a bíróság és e végzésben tájékoztat a kötelező jellegről (176. (1) bek. l)pont); Ha áttétel folytán kerül a keresetlevél olyan bíróságra ahol kötelező a képviselet, hiánypótlás és csak ha ezt nem teljesíti, akkor utasítja vissza a bíróság (176. (2) bek. d) pont);
Ha a fellebbezésnél is kötelező, a fellebbezési záradékban tájékoztatja erről a feleket a bíróság jogi képviselő nélkül nyújtja be a fél hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja a bíróság a fellebbezést; Ha megszűnik a felperes jogi képviselete a per során, fel kell hívni a felet pótlására ha nem teszi, a pert meg kellszüntetni; Ha ugyanez a helyzet a viszontkeresetet előterjesztő fél esetében csak a viszontkereset vonatkozásában lesz permegszüntetés;
A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan = úgy kell tekinteni, hogy perbeli cselekményt, nyilatkozatot nem tett (pl. 181. (1) bek. szerint bírósági meghagyás bocsátható ki); FONTOS!!! A kötelező jogi képviselet hiánya nem akadálya a határozat kihirdetésének és kézbesítésének közvetlenül a fél részére. (Ha a bíróság a tárgyalást a határozat kihirdetésére halasztotta el.)
Az ügygondnok Főszabályként kérelemre, de pl. személyállapoti perben, félbeszakadás esetén, a fél és törvényes képviselője közötti érdekellentét esetén lehet hivatalból kirendelni; Csak ügyvéd vagy ügyvédi iroda rendelhető ki = beépíti a bírói gyakorlatot + biztosítja a professzionalitást; Kirendelésének hatálya kiterjed az egész perre (jogorvoslat is), a vh eljárásra és az annak során indított perekre is= meghatalmazott jogállása;
Perköltség Fogalma: a félnél a perben vagy azt megelőzően a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen a) felmerült minden költség és b) a bíróság előtti megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesés;
Perköltség előlegezése Főszabályként a bizonyító fél előlegez, Ellenfél önként vállalhatja, ha nincs mentessége, Tolmács költségét, ha az nem függ össze a bizonyítási eljárással (pl. a per történéseit fordítja a félnek) az a fél előlegezi, aki miatt szükséges, Ha összefügg a bizonyítással (pl. tanú meghallgatása), a bizonyító fél előlegezi kérdés: a fél személyes meghallgatása minek minősül?
Ugyanez a szabály a fordító és a külföldi kézbesítés költségénél is; Felszámítása: a költség felszámításával kérheti a költségei megtérítését; Legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig ill. az eljárást befejező határozat meghozataláig lehet benyújtani => célszerű azonnal és folyamatosan, mert csak e miatt nem lehet halasztani; Ugyanezen időpontig vissza lehet vonni a felszámítást => ezt követően ugyanazt már nem lehet ismét előterjeszteni;
Jogi képviselővel eljáró fél költségjegyzék előterjesztése útján számíthatja fel; A felszámítás során fel kell tüntetni: Az igényelt költség összegét, Felmerülésének lényeges körülményeit, A perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, Okirattal is igazolni kell szükség szerint, A költségjegyzék tartalmának, vezetésének és benyújtásának részletes szabályairól külön jogszabály lesz!!!!!!!!!!!
A bíróság változatlanul az eljárást befejező határozatban, hivatalból dönt; A bíróság a döntésnél csak a felszámítást veheti figyelembe, nem terjeszkedhet túl rajta; Beépíti a 6/1986 (VI.26.) IM rendelet egyes rendelkezéseit; Új rész: szükségtelenül okozott perköltség viselése: egy helyen foglalja össze az alperesi elismerést, a régi 8. (5) bek., közvetítői eljárást, békéltető testületi eljárást;
Költségkedvezmények Megszünteti a személyes illetékfeljegyzési jogot, Bevezeti a személyes költségfeljegyzési jogot: elsődlegesen és általánosan igénybe vehető rászorultsági alapú kedvezmény, Megszünteti a részleges személyes költségkedvezményt, részlegest a személyes költségfeljegyzési jognál ismer, Pp 86. (3) szabályát külön nem fogalmazza meg, egyértelműnek tekinti (nem érinti az ellenfélnek megfizetendő perköltséget);
Ideiglenes intézkedés a perben Szerkezetileg a tárgyalás fejezetből átkerül az általános rendelkezések közé, Célja változatlanul a felek helyzetének átmeneti rendezése, ideiglenes, függő joghatások kiváltása, Alapja a kérelmező méltányolható és azonnali jogvédelmi igénye, A feltételek alapvetően nem változnak, csak általánosabban van megfogalmazva,
Főszabály szerint a kérelem a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő, de 108. szerint kivételesen perindítás előtt is: - az elrendelésének valamely feltétele fennáll, - a perindítás olyan időveszteséggel jár, ami a perrel megvédendő anyagi joga elenyészéséhez vezethet, - a bíróság elrendelő határozatában max. 45 napos perindítási határidőt szab,
- Perindítás tényét 45+8 napon belül az elrendelő bíróságnál igazolni kell A elrendelő bíróság végzéssel megállapítja, hogy az ideiglenes intézkedés a 46. napon hatályát vesztette; Ha a keresetlevelet a bíróság visszautasítja, a hatály addig marad fenn, amíg a keresetlevél hatálya;
- A perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kell előterjeszteni, vagylagos illetékességnél a kérelmező választ a perre ez a bíróság lesz kizárólagosan illetékes; - A kötelező jogi képviselet szabályait alkalmazni kell itt is; - A bíróság soron kívül bírálja el a kérelmet, - Tartalmi követelményeket fogalmaz meg a kérelemre;
Keresetlevéllel együtt előterjesztett kérelem eljárásjogi szabályai: Tartalmi követelményeket ír elő a kérelemre, Akkor intézkedik a bíróság, ha a keresetlevél alkalmas a perfelvételre, A bíróság az elbírálás körében bármely intézkedést max. 8 napon belül tesz meg, Fellebbezhető végzéssel dönt, de előzetesen végrehajtható, Hatályának szabályai változatlanok, csak egyértelműbben van megfogalmazva;
További általános szabályok 1) A bíróság általános intézkedési és tájékoztatási kötelezettsége - Ha a törvény másképp nem rendelkezik, 30 nap, - Nem alakszerű megjelölés, hanem tartalom szerint bírálja el a beadványokat, - Gondoskodik róla, hogy a felek mindent megismerjenek az eljárásban (fegyveregyenlőség),
- Jogi képviselő nélküli felet perbeli jogairól, kötelezettségeiről tájékoztatni, - Új szabály: nem kérhet a féltől olyan adat igazolását, melyet a fél az Info.tv. alapján köteles volt közzétenni vagy közhiteles nyilvántartás tartalmazza, kivéve: a fél azonosításához szükséges adat; (tulajdoni lap, cégkivonat????)
2) Nyelvhasználat az eljárás során Az eljárás nyelve magyar, beadványokat, határozatokat magyarul kell szerkeszteni, Anyanyelvhasználat most is biztosított tolmácsot kell alkalmazni, Ha uniós jogi norma, nemzetközi egyezmény vagy törvényi előírás alapján fordítás szükséges fordító alkalmazása, Külön kiemeli a hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos személyeket jelnyelv, más törvényi speciális kommunikáció, írásos nyilatkozat;
3) Beadványok Felsorolja az alaki kellékeket, Példányszámot határoz meg, Teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell előterjeszteni; 4) Hiánypótlás Határidő, hiány megjelölése, jogkövetkezmény: visszautasítás vagy hiányos tartalom szerinti elintézés;
5) Elkülönítés, egyesítés Elkülönítés változatlan, Egyesíteni csak olyan ügyeket lehet, ahol a perfelvételt lezáró végzést még nem hozták meg, ÚJ: A felek közös kérelemre az egy törvényszék területén működő járásbíróságok előtti perek is egyesíthetők;
6) Az eljárás félbeszakadása Az okok ugyanazok, Az eljárás bármely szakaszában alkalmazható!!!!! Fellebbezhető végzés állapítja meg, nincs hozzá kötve a bíróság, Bevezeti a részleges félbeszakadás intézményét: - csak a perfelvétel lezárása után, - pertársaság esetén egyik meghal, megszűnik,
- A többiekre nézve az eljárás folytatható, - Rájuk részítélet hozható (célszerű pertársaság) = bírói gyakorlat beépítése; - Kényszerű pertársaság esetén nem hozható a jogutód nélkül ítélet nem alkalmazható a részleges félbeszakadás megállapítása;
7) Az eljárás szünetelése Szünetelésnek a felek közös kérelmére az eljárás jogerős befejezéséig ugyanazon felek között legfeljebb három alkalommal van helye (I.+II. fokú eljárásban összesen) A szünetelés időtartama 4 hónap!!!!! A szünetelés a határidőket megszakítja, újra kezdődnek!!!!!!!!! Okoknál van változás: - csak az érdemi tárgyalás elmulasztása eredményezhet szünetelést,
- Valamennyi fél elmulasztja az érdemi tárgyalást, - És a mulasztó fél nem kérte a tárgyalás távollétében megtartását => alperes is kérheti!!! - a fél a megadott címen nem elérhető a felperesre is vonatkozik, - Ügygondnokot nem kér, vagy kér, de a díjat nem előlegezi megoldja a patthelyzeteket,
- A felperes bizonyítással nem összefüggő fordítás, külföldi kézbesítés díját nem előlegezi (ha a bizonyítással összefüggő költséget nem előlegezi, a bíróság a bizonyítást mellőzi), - Hirdetményi ill végrehajtói kézbesítésnek volna helye és nem kéri ill. a díjat nem előlegezi nem alakulhat ki patthelyzet; - Új szabály: ha mulasztások miatt szünetel, a folytatás iránti kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is folytatás elutasítása fellebbezhető, de nem köti a bíróságot; FA1
79. dia FA1 Fónyi Andrea; 2017.01.22.
- Végzéssel kell megállapítani a szünetelést (kezdő és befejező időpontját!) és a megszűnés tényét is; - ÚJ!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Minden határidő megszakad, minden cselekmény hatálytalan!!!!!!!! - Részleges szünetelés u.a. mint a félbeszakadásnál;
8) Az eljárás és a végrehajtás felfüggesztése Felfüggeszteni eljárást lehet és nem tárgyalást, Az írásbeli ellenkérelem vagy beszámítás előterjesztése után ha büntető vagy közig. hatáskör az előzetes kérdés, Ezt követően akkor is ha közig. vagy polgári per már folyamatban van; 126. (2) bek.!!! 127. (1) bek.!!!
Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetén a felek közös kérelmére az összegszerűség tekintetében fel lehet függeszteni a per tárgyalását; Végzéssel kell elrendelni a folytatást 15 napon belül; Minden határidő megszakad, minden érdemi cselekmény hatálytalan;
Részleges felfüggesztés is lehetséges, ha annak oka csak az egyik kereseti kérelemmel vagy annak egy elkülöníthető részével kapcsolatos; csak a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után; ÚJ!!!!! Általános végrehajtás felfüggesztési lehetőség: a per tárgya a folyamatban lévő végrehajtás tárgyául szolgáló követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony = nincs 369/A. a) szerinti vh megszüntetési per!!!!!!! Fellebbezhető végzés; Vht szabályait kell alkalmazni;
9) A kézbesítés Kézbesítési vélelem = kézbesítési fikció; Kézbesítési kifogás: - kézbesítési fikció megdöntésére, - egyéb szabálytalan kézbesítés esetén is; - tudomásszerzéstől 15 napon belül, de max. 3 hónap, jogvesztő;
10) Végrehajtói kézbesítés Keresetlevél vagy eljárást befejező érdemi határozat sikertelen kézbesítése esetén az ellenérdekű fél kérelmére a bíróság az irat Vht szerinti végrehajtói kézbesítését rendeli el; Kérelmező előlegezi a költségét; A bíróság átutalja a Magyar Bírósági Végrehajtói kar részére + megküldi a kérelmet elektronikus ügykiosztás; A Vht szabályai szerint jár el a végrehajtó (Vht. 36-37. );
11) Határidők Határidő hosszabbítási kérelem esetén a kérelemnek legkésőbb a határidő utolsó napján be kell érkeznie a bíróságra; A hosszabbítás időtartamát az eredeti határidő elteltét követő naptól kell számítani!!! Törvénykezési szünet: - július 15 - augusztus 20 - december 24 január 1 - tárgyalást kitűzni nem lehet;
12) Mulasztás Az elkésetten teljesített cselekmény hatálytalan erről az érintett felet értesíteni kell, vagy visszautasítani, ha ezt írja elő a törvény; 15nap/3 hónap; Elbírálásának szabályai maradnak; 13) Kifogás az eljárás szabálytalansága és elhúzódás miatt A szabályok maradnak;
14) Az eljárás anyagának rögzítése jegyzőkönyv rögzítése ugyanaz, + képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel: érdemi tárgyalási szakban, az eljárási cselekmény megkezdéséig, bármelyik fél kérheti, ha technikai feltételek megvannak + hivatalból is el lehet rendelni; 160. teljes részletességgel sorolja a jegyzőkönyv kötelező tartalmát;
15) A pénzbírság Legmagasabb összege 1 millióra emelkedik, de a pertárgy értékét nem haladhatja meg kiskorúval szemben 300.000.-Ft, de 14 év alatt nem lehet; max. 100.000.-Ft, ha a pertárgyérték nem haladja meg az 50.000.-Ft-ot;
I. Egyezségi kísérlet perindítás előtt 1. Közvetítői eljárás nélküli Nemperes eljárás, A jogvita perindítás nélküli elintézése, Hatályos 121/A -t elhagyja (kötelező előzetes egyeztetés) Biztosítja a végrehajthatóságot is, Törvényszéken is lehetővé teszi,
1. Közvetítői eljáráshoz kapcsolódik Ha a közvetítői eljárásban megállapodás jött létre, egyezségként való jóváhagyását, bármelyik fél kérheti, közösen is kérhetik, a per megindítása előtt, perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt, ha közösen kérik, bármely hatáskörrel rendelkező bíróságon kérhető!!!!!
A kérelemnek alaki kellékei vannak + csatolni kell a megállapodást, A jogi képviselet nem kötelező, 15/30 napos kitűzés A bíróság az egyezséget jegyzőkönyvbe foglalja, Egyezségre vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni a jóváhagyásra csak bíró teheti, Ha nem jön létre (valamelyik fél nem jön el, meggondolják magukat stb.) a bíróság végzéssel eredménytelennek nyilvánítja és lezárja;
2. Közvetítői eljárás nélküli Ha nem jött létre közvetítői eljárásban megállapodás, Perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál lehet kérni, A kötelező jogi képviselet szabályait alkalmazni kell, Ha nem jön létre egyezség, tájékoztatni kell a feleket a közvetítői eljárás lehetőségéről ha mindenki kéri, az eljárás közös kérelemre szünetel (a háromba beszámít!),
Csak akkor lehet folytatni, ha az ezt kérő fél csatolja a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást 30 napon belüli időpontra kitűzi a bíróság, Az 1. pontban írt szabályok szerint jár el, Ha nem csatolja a fél a megállapodást, a bíróság a folytatás iránti kérelmet elutasítja szünetelés folytán megszűnik;
Harmadik rész: Az elsőfokú eljárás I. Perindítás II. III. Perfelvételi szak Érdemi tárgyalási szak IV. A két szak közös rendelkezései V. Eltérő rendelkezések járásbíróság hatáskörébe tartozó perben VI. Fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek
II. Perindítás 1. Keresetlevél tartalma bevezető rész (a külzet adatai) érdemi rész: - határozott kereseti kérelem - érvényesíteni kívánt jog a jogalap megjelölésével, - ezeket megalapozó tényeket, - a fentiek összefüggését levezető jogi érvelést,
- a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat és biz. Indítványokat meg kell jelölni; záró rész: - pertárgyérték, az ehhez figyelembe vett tényeket és -t, - hatáskört illet. megalapozó tényeket és -t, - megfizetett illeték összegét és fizetési módját vagy kedvezményre kérelmet; törvényi kedvezmény esetén ennek tényét és -t;
- nem természetes személy jogképességét megalapozó tényeket és -t, - törvényes képviselő és meghatalmazott perbeli képviseleti jogát megalapozó tényeket és -t, - a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat; - keresethalmazat esetén keresetenként kell ezeket teljesíteni + feltüntetni a keresetek egymáshoz való viszonyát és eshetőleges kereset esetén az elbírálás kért sorrendjét;
- lehet alpereshez indokolt felhívást intézni: - állítási szükséghelyzet esetén információ szolgáltatására, - bizonyítási szükséghelyzet esetén a bizonyítási eszköz csatolására;
2. A keresetlevél mellékletei - meghatalmazás, vagy utalás az általánosra, - érdemi részben megjelölt bizonyíték, - záró részben megjelölt bizonyíték, költségkedvezmény esetén jogszabályban előírt iratok, - Idegen nyelvű irat egyszerű magyar fordítása;
3. A kereseti kérelem fajtái, keresethalmazat Marasztalás lejárt követelésre, Időszakos szolgáltatás le nem járt követelésre is, Lakás, helyiség, ingatlan visszabocsátása határozott időpont lejárata előtt is előterjeszthető (ítélet nem hozható), Jog vagy jogviszony fennállás, fenn nem állása megállapítása a felperes jogainak az alperessel szembeni megóvása érdekében szükséges + marasztalás nem kérhető a bíróság hivatalból vizsgálja;
Felek jogállapotának, jogviszonyának megváltoztatása (létrehozás, megszüntetés, módosítás) ha jogszabály kifejezetten megengedi; Valódi tárgyi keresethalmazat: ugyanabból vagy összefüggő jogviszonyból erednek + mindegyikre ugyanannak a bíróságnak van illetékessége;
Látszólagos tárgyi keresethalmazat: - hatályos Pp. nem, csak az Itv. szabályozza, - beépíti az 1/2003 (VI.17.) PK véleményt, - ugyanabból a jogviszonyból erednek, - nincs közte olyan, amely más bíróság hatásköre vagy kizárólagos illetékessége!! (általános ill. vagylagos lehet!), - ha több alperes van valamennyi keresetet valamennyi alperes ellen indítják (valamennyi kereset ugyanazon felek között álljon fenn),
nincs helye olyan keresetnek, ahol vagy az I.r. vagy a II.r. alperest kérik kötelezni, ill ugyanez a felperesi oldalon is kizárt; ugyanakkor ez nem zárja ki a törvény által megengedett, feltételhez kötött együttes perlést (pl. adós és sortartó kezes, bt és beltagja stb.); Fontos: látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén valamennyi keresetre beáll a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatás (res iudicata szempontja!) hiánypótlás visszautasítás!!!!!!!!!!!!!
4. Áttétel Más bíróság hatásköre, illetékessége nemperes eljárásra tartozik (pl. felszámolás, végrehajtás) vagy más hatósági eljárásra tartozik (pl közjegyző, adóhatóság, rendőrség) nem áttétel, hanem visszautasítás, Alperesnek csatolni a keresetlevelet, de ha nincs perbeli jogképessége, nem kell kézbesíteni a végzést, Fellebbezhető, de nincs kötve a bíróság;
Az áttételig a felek perbeli cselekményei ill. a bírói rendelkezések hatálytalanok, kivéve: - azok az áttétellel kapcsolatosak, - az áttételre okot adó keresetváltoztatás vagy kiterjesztés előtt történtek, - valamennyi cselekményt a felek jóváhagyják + valamennyi rendelkezést az új bíróság hatályában fenntartja;
5. A keresetlevél visszautasítása Hiánypótlás nélkül: Kizárt joghatóság, csak pontosítja; Más hatóság + büntető, szabálysértési ill. választott bíróság hatásköre, vagy polgári nemperes bírósági eljárásban érvényesíthető; Törvényben meghatározott más hatósági vagy egyéb eljárásnak kell megelőznie (pl. sajtó-helyreigazítás, vh megszüntetés)
Perfüggőség, res iudicata marad, Perbeli jogképesség hiánya marad, Bírósági úton nem érvényesíthető marad, Az időelőttiség kimarad, mert a per érdemére tartozó anyagi jogi kérdés ítélettel kell elbírálni (de igényper foglalás előtt?), Jogszabályon alapuló felperesi kereshetőségi jog marad (pl. vh per) legitimáció, mert az anyagi jogi, érdemi kérdés!!!
Munkáltató helytállási kötelezettségi körébe tartozó igény marad, ha személyiségi jogot sértő tevékenység miatt közigazgatási, bírósági, ügyészségi jogkörben eljáró személyt perelnek; Jogszabályban meghatározott perindítási határidő elmulasztása (ha azt mondja a jogszabály, hogy jogvesztő a határidő, vagy igazolásnak nincs helye, mert egyébként elévülési jellegű és csak az alperes hivatkozására és ítélettel érdemben lehet elutasítani);
A keresetlevél nem tartalmazza a kötelező alaki és tartalmi kellékeket vagy nem csatolta a kötelező mellékleteket => vigyázat, új!!! = jogi képviselő a főszabály!!!!!!!!!!!!!!!!! Nem fizette meg az illetéket és kedvezmény iránti kérelmet vagy hivatkozást sem terjesztett elő = jogi képviselő a főszabály!!! Kötelező jogi képviselet ellenére nélküle nyújtotta be = jogi képviselet a főszabály!!!
Hiánypótlással: Nem pótolja a fél mellőzött törvényes képviselőjét (eddig csak permegszüntetési ok volt), Nem állította perbe a jogszabály szerinti alperest, vagy akinek perben állása kötelező, Meg nem engedett keresethalmazat vagy pertársaság esetén nem nyújtott be törvény szerinti keresetlevelet,
Áttétellel, kijelöléssel olyan bírósághoz érkezik, ahol kötelező a jogi képviselet és erről a fél nem gondoskodik, Alaki tartalmi követelményeknek megfelel a keresetlevél, de egyéb okból hiányos jogi képviselőt is fel kell hívni hiánypótlásra, Van lerótt illeték, de kevés (téves számítás vagy jogértelmezés miatt) = beépíti a bírói gyakorlatot;
A visszautasítás közös szabályai: Ha a meghatározott ok csak a keresetlevél egy részét érinti, akkor is az egészet vissza kell utasítani = bírói gyakorlat beépítése (a keresetlevél kereset), A visszautasító végzést a bíróság a felperesnek kézbesíti, alperest értesíti, Csak a felperes fellebbezhet, A fellebbezést az alperesnek észrevételre nem kell megküldeni, Ha a felperesnek hirdetmény útján kell kézbesíteni, a bíróság hivatalból rendeli el;
Perindítás joghatását fenn lehet tartani: - hivatkozni kell az ügy előzményére, - jogerő után 30 nap alatt, - szabályszerűen újra előterjeszti, - mellékleteket nem kell újra, - a 30 nap jogvesztő, - ha jogerő előtt terjeszti elő, azt a már előterjesztett fellebbezés visszavonásának vagy a fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni, az ezzel ellentétes felperesi nyilatkozat hatálytalan = párhuzamos eljárások elkerülése;
6. A kereset közlése, a joghatások beállása A keresetlevél közlésével áll be, ÚJ: ha nem jogerős érdemi határozattal fejeződik be a per, a keresetlevél előterjesztésének és a perindításnak a joghatásai elenyésznek!!!!!!!!!!!!!!!! (pl. Ptk. 6:25. (1) bek. c) pont elévülés megszakítása) Látszólagos keresethalmazat esetén minden keresetre irányadók ezek a szabályok;
Ha a keresetlevél alkalmas a perfelvételre, A bíróság kézbesíti alperesnek, Egyidejűleg 45 nap az írásbeli ellenkérelemre + ha kell, alperes tájékoztatása a kötelező jogi képviseletről, Indokolt kérelemre, kivételesen max. 45 nappal lehet hosszabbítani az eredeti határidő elteltét követő naptól kell számítani;
A bírósági meghagyás: Az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztését elmulasztja, És beszámítást sem terjeszt elő írásban vagy azt a bíróság visszautasítja, A bíróság hivatalból, Tárgyaláson kívül, A közölt kereseti kérelemnek megfelelően, Bírósági meghagyással kötelezi, Kivéve, ha megszüntetésnek van helye;
Akkor is, ha van írásbeli ellenkérelem, de nem tartalmaz sem alaki (pergátló), sem érdemi védekezést, csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot tesz ( vitatom a jogalapot és az összegszerűséget, mind jogalapja, mind összege tekintetében a kereset alaptalan, annak elutasítását kérem, nem tartozom stb.), Ha csak alaki védekezést terjeszt elő, az érdemi védekezés hiányára a 203. (2) bek. szabályát kell alkalmazni (~hatályos 163. (2) bek.);
15 napos ellentmondási határidő, Ha csak a perköltséget, a meg nem fizetett illetéket, állam által előlegezett költséget sérelmezi a bíróság tárgyaláson kívül, fellebbezhető végzéssel határoz; Egyidejűleg az érdemi írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítási iratot is elő kell terjeszteni, Viszontkeresetet egyidejűleg nem lehet előterjeszteni,
A bíróság visszautasítja az ellentmondást, ha: - nincs írásbeli ellenkérelem, - elkésett, - csak általánosságban vitató nyilatkozat az ellentmondás, - csak beszámítást tartalmazó iratot terjesztenek elő és azt a bíróság visszautasítja, a visszautasító végzés ellen az ellentmondó fél fellebbezhet nem kell kimondani a BMH hatályban tartását;
BMH azon része, amit ellentmondással nem támadtak meg, ill. a bíróság jogerősen visszautasította, jogerőre emelkedik = az ellentmondásra nyitva álló határidő leteltét követő naptól; Megfelel az ellentmondás a törvénynek BMH ex lege hatályát veszti + perfelvétel szabályai szerint folytatódik az eljárás;
7. Perfelvételi szak A perfelvétel fogalma: A felek perfelvételi nyilatkozattal, a bíróság közrehatása mellett meghatározzák a jogvita kereteit!!!!!!! Perfelvételi irat fogalma: 7. 16. pont Az írásbeli ellenkérelem, A válaszirat, A viszontválasz, Az előkészítő irat, A viszontkereset-levél, A beszámítást tartalmazó irat;
A perfelvételi nyilatkozat fogalma: A felek perfelvételi iratban feltüntetett vagy perfelvételi tárgyaláson előadott tényre és jogra vonatkozó állítása, tagadása, be- vagy elismerése, ezekből következő kérelem, a tények megállapításához szükséges bizonyítási indítványa, A bizonyítékok és a bizonyítási indítványok értékelésére vonatkozó nyilatkozata, Bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátása;
Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén valamennyi keresetre egyidejűleg kiterjed, Bizonyítás a perfelvétel körében csak akkor lehet, ha törvény megengedi (az ügy érdemében nem lehet), Lezáró végzés meghozataláig a perfelvételi nyilatkozat az ellenfél hozzájárulása nélkül megváltoztatható, Aki úgy tesz perfelvételi nyilatkozatot vagy változtatja meg, hogy arra korábban már lehetősége volt (perfelvételi iratban vagy tárgyaláson) = kötelező pénzbírság!!!
Ha a fél nem vagy nem teljes körűen tesz meg perfelvételi nyilatkozatot a bíróság anyagi pervezetése ellenére a bíróság hiányos tartalma és a rendelkezésre álló peranyag alapján bírálja el!!!
Kereset- és ellenkérelem-változtatás perfelvétel során Csak akkor, ha a megváltoztatott kereset ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból ered (érdemi korlát) A keresetváltoztatást a keresetlevélre vonatkozó tartalmi követelmények szerint kell előterjeszteni, ha nem felel meg vagy egyébként is visszautasításnak lenne helye, a bíróság visszautasítja a keresetváltoztatást + indokolni köteles, de nincs fellebbezés!!!
Keresetváltoztatás fogalma 7. 12. pont: lehet tényállítás, jogállítás és a kérelem tekintetében; Ellenkérelem változtatás fogalma 7. 4. pont: lehet tényállítás, jogállítás tekintetében, vagy korábbi részben vagy egészben elismerő vagy nem vitató nyilatkozat visszavonása, pozitívan határozza meg (nem úgy, mint a hatályos 146. (5) bek.);
Állítási szükséghelyzet: Ebben van a fél, ha valószínűsíti, hogy a határozott tények állításához szükséges információval kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, Igazolja, hogy az információ megszerzése és megtartása érdekében szükséges intézkedéseket megtette, Az ellenérdekű fél bírói felhívásra nem adja meg az információt és Az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az első két feltétel ellenkezőjét;
Állítási szükséghelyzet esetén: A szükséghelyzettel érintett tényállítást A bíróság valónak fogadhatja el (nem kell feltárni a konkrét körülményeket, azok hiányában is megállapítható a konkrét törvényi tényállási elem fennállása hatályos 163. (2) bek.), Ha a tényállítás tekintetében a bíróságnak kételye nem merül fel; = bizonyítás nélkül megállapított releváns tény lesz az eredmény!!!
Perfelvétel menete: Írásbeli ellenkérelem után a bíróság: a)vagy további írásbeli perfelvételt rendel el, b)vagy kitűzi a perfelvételi tárgyalást, c)vagy egyiket sem teszi, ezek nélkül jár el; a) Az írásbeli ellenkérelmet kézbesíti a felperesnek + határidőt tűz + választ kér;
b) Kitűzi és a feleket idézi, ha: - a) esetében a felperes válaszolt vagy letelt a határidő, - nem rendelt el további írásbeli perfelvételt és a pf. tárgyalás mellőzése sem indokolt; Tárgyalási időköz: Ha a Pp másként nem rendelkezik, A felek a pf. tárgyalás előtt 15 nappal átvegyék az idézést, Sürgős esetben lerövidíthető;
a) Az idézéssel együtt kézbesíti a bíróság az alperesnek a felperes válasziratát és felhívja viszontválasz előterjesztésére (nincs több írásbeli kör ); b) Az idézéssel együtt kézbesíti a bíróság az alperes írásbeli ellenkérelmét; Nincs kitűzési határidő: csak annyi, hogy az előterjesztendő irat a többi félnek kézbesíthető legyen (az érdemi tárgyalásnál van max. 4 hónap); Ugyanez vonatkozik a halasztásra is;
A jogi vagy törvényes képviselő mellett a tényállítás, a bizonyítékok és a bizonyítási indítványok tekintetében a fél is hatályos nyilatkozatot tehet (eddig is tehetett, nem?); Nem lehet csak azért elhalasztani a pf. tárgyalást, mert a jogi képviselő azért nem tud nyilatkozni, mert a jelen nem lévő fél rendelkezik csak a szükséges ismeretekkel!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Egyébként van lehetőség folytatólagos pf. tárgyalásra is, főleg az ellenfél változtatása esetén (192.-193. );
A fél köteles gondoskodni, hogy személyesen vagy képviselő útján tudjon nyilatkozni tény- és bizonyítási kérdésekben = megjelenési kötelezettség a pf. tárgyaláson!!!!!!!!! A felperes nem kérheti távollétében megtartani a pf. tárgyalást!!!!!!!! - ha valamennyi fél elmulasztotta, - egyik fél mulasztott és jelen lévő nem kéri megtartását = a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti!!!!!!!!
Ha a jelen lévő fél kéri a megtartást, törvényi vélelmek állnak fenn: Úgy kell tekintetni, hogy a mulasztó a másik fél tény és jogállításait, bizonyítékait nem vitatja, kérelme, indítványa teljesítését nem ellenzi, kivéve ha korábban ezzel ellentétes nyilatkozatot tett; Úgy kell tekintetni, hogy a mulasztó keresete vagy ellenkérelme megalapozásához egy pf. nyilatkozatot nem akar vagy nem tud tenni;
A mulasztó féllel közöltnek kell tekinteni a jelen lévő nyilatkozatát, a tárgyaláson csatolt iratot; A perfelvétel lezárható (kivéve ha törvény másképp rendelkezik); mivel eljárásjogi vélelem, nem lehet megdönteni, csak a mulasztást igazolni;
A perfelvételi tárgyalás menete: A bíróság összegzi a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozatokat = az anyagi pervezetés lényeges megnyilvánulási formája = a felek ebből megismerhetik, hogy a bíróság miben és miként látja jogvitájukat; az összegzésre a felek észrevételt tehetnek = félreértések, -értelmezések kizárhatók, a bíróság meggyőződhet, hogy helyesen értelmezi a felek nyilatkozatait, jogérvényesítési szándékát;
Indokolás a 191. -hoz: A bíróság szükség esetén a jogvita ténybeli és jogi, valamint bizonyítási kereteinek a meghatározása és ezekre vonatkozó végleges nyilatkozatok megtétele érdekében az anyagi pervezetés eszközei mellett lehetőséget biztosít az ügynek a felekkel való megvitatására. Hhhhhhhhháááááááááááááááátttttttttttttttt?
Ha van alperesi pergátló kifogás, először erről tárgyal, vagy dönt azonnal vagy az eljárást befejező határozatában rendelkezhet (ismeretlen jogi fogalom; rendelkező részben? IGEN); Felhívja a feleket, hogy perfelvételi nyilatkozataikat adják elő;
Perfelvétel lezárása tárgyaláson: A felek pf. nyilatkozataikat megtették + halasztásnak nincs helye, Figyelmezteti a feleket a lezárásra + lehetőséget ad nyilatkozattételre, Végzéssel lezárja, nem fellebbezhető de ehhez kötve van a bíróság; => Az eljárásban később a pf. szakra tartozó percselekményeket csak akkor lehet tenni, ha a törvény megengedi = főszabályként tehát nem lehet erre a szakra visszatérni!!!
Ha egyik sem jön létre: - nyomban érdemi tárgyalást tarthat vagy - kitűzi annak napját és a feleket idézi!!!!!!!
Perfelvételi tárgyalás mellőzése: Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a felek a megtett nyilatkozatokkal meghatározták a jogvita kereteit, Tájékoztatja a feleket, hogy lezárja a pf.-t további írásbeli pf. ill. pf. tárgyalás kitűzése nélkül, Egyidejűleg a felperesnek kézbesíti az írásbeli ellenkérelmet, Figyelmeztet a pf. lezárásának következményeire,
Bármelyik fél 15 napon belül írásban kérheti pf. tárgyalás kitűzését köteles kitűzni!!! Ha a felek nem kérték a pf. Tárgyalás kitűzését, Tárgyaláson kívül, Végzéssel lezárja a pf.-t, És kitűzi az érdemi tárgyalást, a feleket idézi; A végzés nem fellebbezhető, indokolni kell, kötve van hozzá a bíróság;
Vélhetően akkor kerül majd erre a megoldásra a sor, ha: egyszerű a jogvita megítélése, a kereset alátámasztott, az ellenkérelem alkalmatlan a védekezésre vagy az alperes elismerte a keresetet, megfelelő és egyértelmű az írásbeli előkészítés,