Az új Polgári perrendtartás január 1-től

Átírás

1 Az új Polgári perrendtartás január 1-től Dr.Fónyiné dr.kazareczki Andrea A PKKB csoportvezető bírája, címzetes törvényszéki bíró 1 1

2 Az új eljárásjoggal szembeni elvárások Biztosítsa az igazságszolgáltatás időszerűségét, A jogviták ésszerű időn belüli elbírálását, A tisztességes eljárás követelményét, A bírósági út igénybevételnek hatékony biztosítását, A négyszintű bírósági szervezetnek megfelelő szabályozást, 2 2

3 A jogorvoslathoz való jog érvényre juttatását, A felek felelősségére építő szabályozás kialakítását, Az ítélkezés kiszámíthatóságának előmozdítása, Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom növelése, Az eljárás menetének előreláthatósága, A magán autonómiából következő önrendelkezési jog érvényesülése, 3 3

4 Összhangot teremteni az új Ptk és a perjogi szabályozás elvei között, A Ptk által újraszabályozott polgári anyagi jogi jogviszonyok és anyagi jogi normák érvényesülésének biztosítása, => Radikálisan új szemlélet kívánalma a perstruktúra valamint a felek és a bíróság közötti felelősség megosztás terén!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 4 4

5 Alapvetések I. Új szerkezet Első rész: - A törvény hatálya = ha jogszabály biztosítja a bírói utat; nem részletezi a polgári jogi jogvita fogalmát; - Csak kérelemre indul eljárás; - Alapelvek: a törvény értelmezése során kell alkalmazni az eljárás teljes tartama alatt; 5 5

6 1. Rendelkezési elv: a magánautonómiából következő önrendelkezési jognak kell érvényesülnie = a felek szabadon rendelkezhetnek perbe vitt jogaikkal + a bíróság a felek kérelmeihez és jognyilatkozataihoz kötve van. 6 6

7 2. Perkoncentráció elve: 7 a felek közötti jogvita mibenléte minél korábban tisztázódjon, a jogvita anyagi jogi és eljárásjogi keretei minél korábban rögzüljenek, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték a lehető legkorábban rendelkezésre álljon = az eljárás rendező elve!!!! A per legyen egyszerű, gyors és olcsó, a jogvitát egy, jól előkészített tárgyaláson lehessen elbírálni. 7

8 3. A felek eljárás-támogatási és igazmondási kötelezettsége: - a magánautonómiából eredő rendelkezési elv egyenes következménye a régi 141. (2) bek. - valamennyi eljárási cselekményre vonatkozik (nyilatkozatok, indítványok, bizonyítékok előterjesztése, tárgyaláson való megjelenés), - tevőlegességet, aktivitást kíván meg a felektől az időszerűség és hatékonyság érdekében, 8 8

9 - a perben jelentős tényeket kell előadni, - ezek alátámasztására szolgáló bizonyítékokat kell rendelkezésre bocsátani, - mindez a felek kötelezettsége főszabályként, kivéve ha a törvény eltérően rendelkezik; - az igazmondási kötelezettség az aktív és passzív tényállításokra terjed ki (állítástagadás), irányadó a képviselőre és a beavatkozóra is, amennyiben tényállítást vagy nyilatkozatot tesz; 9 9

10 => Aki önhibából valótlan nyilatkozatot tesz a perben jelentős tények vonatkozásában = kötelező pénzbírság!!! 4. A jóhiszeműség elve: régi 8., de több is Mindazon magatartástól tartózkodás, amelyek az eljárást elnehezítik ill. megvalósítják az eljárási jogok visszaélésszerű gyakorlását; Minden perbeli résztvevőre vonatozik, nem csak a felekre; Egyedileg nincs nevesítve, bíróság mérlegel;

11 Aki a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartást tanúsít = kötelező pénzbírság!!! 5. A bíróság közrehatási tevékenysége: A bíróság szerepének erősítése a jogvita tárgyi kereteinek tisztázásában, Eszköze az anyagi pervezetés, aktív hozzájárulása, hogy a felek tudják, mit kell tenniük a mielőbbi érdemi döntés érdekében,

12 Ugyanakkor nem vehet át a bíró olyan feladatokat a felektől, amelyek elvégzésére képesek és nem avatkozhat olyan kérdésekbe, melyek a felek magánautonómiája alá tartoznak; Célja a perkoncentráció biztosítása;

13 Második rész: Általános rendelkezések: minden perre irányadóak!! Értelmező rendelkezések: eljárásjogi fogalmak magyarázata = teljesen új!!!!!! Ami nagyon fontos ezek közül: - Anyagi jogi kifogás, - Ellenkérelem-változtatás, - Jogalap, - Keresetkiterjesztés,

14 - Keresettel érvényesített jog, - Keresetváltoztatás, - Perfelvételi irat, - Vagyonjogi per; Ahol a törvény ezeket a fogalmakat használja, az itt meghatározott tartalmat kell érteni alatta = ha a fél rosszul használja, a bíróság akkor is az itt meghatározottak szerint értelmezi!

15 A bíróságok Azonosan szabályozza a négyszintű bírósági rendszert, a bírák, titkárok, bírósági ügyintézők eljárását; Törvényszéken kivételesen 3 tagú tanácsot lehet alakítani a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig; Külön és egyértelműen szabályok vannak a bíróság kizárására a bíró kizárási szabálya mellett;

16 Ha a bíró jelent be elfogultságot, írásban köteles indokolni; Kiköti, hogy a fél csak az eljárást befejező határozat meghozataláig jelentheti be a kizárási okot; A fél az elfogultságra hivatkozva csak a tárgyalás megkezdéséig kérhet kizárást (kivéve az okról való későbbi tudomásszerzés); A nyilvánvalóan alaptalan vagy ismételten alaptalanul tett kizárási kérelem kötelező pénzbírságot van maga után!!!

17 Hatáskör Általános hatásköre a törvényszékeknek van, a járásbírósági hatáskörök vannak tételesen felsorolva. Indokai: a törvényszék szakmai súlya egy adott megyén belül meghatározó, mellette működnek a szakmai kollégiumok jogi személy, az igazgatási funkciók is ide vannak telepítve

18 Törvényszéki hatáskör Minden, ami nem járásbírósági hatáskör; Járásbírósági hatáskör a) Vagyonjogi perek: nem haladja meg a 30 milliót vagy a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem határozható meg + kivételek felsorolása =>ezek törvényszéki hatáskör; b) A személyi állapotot érintő perek; c) A végrehajtási perek;

19 Azaz: - A vagyonjogi per fogalmát az értelmező rendelkezés határozza meg: pont, - Járásbírósági hatáskör a meg nem határozható értékű kötelmi, dologi és öröklési jogi perek, - A személyiségi jogsérelem miatti, tisztás kártérítési, sérelemdíj iránti perek változatlanul járásbírósági hatáskör marad (pl. biztosítási kártérítés),

20 Járásbírósági hatáskör lett főszabályként, csak a pertárgyérték számít: - Szerződés érvénytelensége tisztességtelen szerződési feltételre hivatkozással, - Nemzetközi árufuvarozási és szállítmányozási szerződés, - Értékpapírral kapcsolatos perek, - Házassági vagyonjogi perek értékhatártól függően tartoznak valamely szinthez, - Házassági vagyonjogi kereset házassági perrel nem kapcsolható össze (462. ),

21 Cégperek törvényszéknél maradtak, felsorolásukat a pont tartalmazza; Személyi vagy tárgyai keresethalmazat esetében ha csak az egyik pertársra vagy keresetre a törvényszéknek van hatásköre, a törvényszék fogja tárgyalni => ez akkor is így van, ha másodlagos vagy harmadlagos keresetre van a törvényszéknek hatásköre ha az elsődleges kereset alapján a járásbíróságra adják be, át fogják tenni a törvényszékre!!!!!!!!!

22 A pertárgy értéke A fogalom változatlan, Egyes speciális pereknél számítási segítséget ad, kibővíti ezt a kört: - szerződés létre vagy létre nem jötte, érvénytelensége (végrendelet?), - szerződés létrehozása, megszüntetése, - dologi jogi per, - követelés biztosítása iránti per, - fedezetelvonó szerződés

23 Új megfogalmazás az egyévi értéknél: előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően teljesítendő, le nem járt szolgáltatás esetén; Valódi tárgyi keresethalmazat esetén a követelések összegét össze kell adni; Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a legnagyobb értékű jog vagy követelés;

24 Más hatósági határozatok hatálya a polgári perben: Az önálló közigazgatási perrendtartásra tekintettel rendezni kell a közigazgatási és polgári ügyekben eljáró bíróságok döntéseinek egymáshoz való viszonyát ha a közigazgatási bíróság megállapítja hatáskörét, az a Pp szerint eljáró bíróságot köti per megszüntetése hivatalból 240. (1) bek.i) pont;

25 közig. jogkörben okozott kár érvényesítésének feltétele, hogy a közig. bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa; Büntető bíróság ítélete??????????????

26 Illetékesség Az általános szabály marad, Kizárólagos: - fogyasztói szerződés alapján a fogyasztó lakóhelye szerint, - felelősségbiztosítás alapján a biztosítóval szembeni igény a felperes lakóhelye, székhelye; - kikötött illetékesség, kivéve ha a felek eltérően állapodnak meg; - változatlan, hogy a FT BKT és a PKKB vagyonjogi ügyekben nem köthető ki;

27 Vagylagos: Ingatlan esetében csak akkor lehet választani a fekvés szerinti bíróságot, ha a per tárgya az ingatlan tulajdonjoga, birtoka vagy a terhelő dologi jog; Tartásra, járadékra és más hasonló célú időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti perek közül csak a törvényen alapuló tartásnál választhatja a felperes a lakóhelyét;

28 Fogyasztói szerződésnél a fogyasztó választhatja a saját lakóhelyét, ha ő a felperes = nincs helye ezt kizáró kikötésnek (alávetésnek); Szerződéses jogviszonyból eredő pert az ügyletkötés helye vagy a teljesítés helye szerint bárki indíthat pert, nem csak a gazdálkodó szervezet; Delictuális kár iránt a károkozás vagy a kár bekövetkezésének földrajzilag meghatározható helye szerint is lehet indítani;

29 A személyállapoti perek vagylagos illetékességi szabályai a különleges eljárásoknál vannak meghatározva (437., 454., 465., 475., 479., 482., 486., 490. ); Külföldi nem természetes személy elleni vagyonjogi per ahol ügyinek vitelével megbízott személy lakik, ill. magyarországi fióktelepének, kereskedelmi képviseletének székhelye szerint is; A pertársasággal kapcsolatos illetékességi szabályok változatlanok;

30 Hatáskör, illetékesség vizsgálata: Változatlanul hivatalból, akár a fél kérelme ellenében is, de kérelemre is, Az írásbeli ellenkérelem (és nem az érdemi ellenkérelem!) előterjesztése után már nem lehet figyelembe venni, kivéve a kizárólagost; Kimaradt a hatályos 46. (3) bek. => az összeütközést megállapító és kijelölést kezdeményező végzés ellen van helye fellebbezésnek? Értelmetlen lenne és nem szolgálja a hatékonyságot;

31 Perképesség Perképesség = perbeli jog- és cselekvőképesség. Lényegében megegyezik a hatályos, már az új Ptk-hoz igazított szöveggel. A bíróság hivatalból vizsgálja a per bármely szakaszában a törvényes képviselő és a támogató ebbéli minőségét. Ha hi képviselőt, hiánypótlásra sem pótolják a törvényes a keresetlevél visszautasításának ill. az eljárás megszüntetésének van helye;

32 Pertársaság Más, csak kettős csoportosítás, de a szabályozás ugyanaz; Kényszerű: - kötelező perben állás vagy közös jog, közös kötelezettség; Célszerű : - a határozat jogereje perben állás nélkül is kiterjed rá, 32 - a követelés ugyanabból a jogviszonyból ered, - a követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek és a bíróság valamennyi alperesre illetékes; 32 32

33 Most sincs szankciója, ha nincs mindenkire illetékessége a bíróságnak mivel nem áll fenn az alperesi oldalon a pertársaság, azaz nem perelhetők együtt, vissza kellene utasítani a keresetlevelet. Egyértelmű szabályozás hiányában valószínűleg marad az eddigi lojális gyakorlat: azzal az alperessel szembeni keresetet, akire nincs illetékessége a bíróságnak, elkülöníti és átteszi

34 Keresethez csatlakozás: új jogintézmény!! 34 - kényszerű pertársaság esetén, - bármelyik alperes, - ha a keresetet nem ellenzi (nem kell elismerés!), - perfelvételt lezáró végzés meghozataláig csatlakozhat a keresethez, - ha a bíróság a csatlakozást engedélyezi, a végzés meghozatala után nem vonható vissza; 34 34

35 a felperessel azonos érdekű a költségek és a bizonyítás terén, a többi alperessel szemben ellenérdekű fél e szerint pernyertes vagy pervesztes; A csatlakozást engedélyező vagy elutasító végzés ellen nincs külön fellebbezés; A csatlakozó alperes pervesztessége esetén csak a saját perbeli cselekményeivel összefüggő költséget kell megtérítenie;

36 Beavatkozás Fogalma ugyanaz: jogi érdeke fűződik a per kimeneteléhez; azonos érdekű fél mellé lehet; Megmarad az önkéntes és a perbehívásos típusa, Csak a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig lehet szóban, írásban a bíróságnál bejelenteni érdemi tárgyalási szakban már nem lehet! A késve történő bejelentés hatálytalan = 36 mintha elő sem terjesztette volna 36 36

37 nem kell formális végzéssel elutasítani, jogorvoslatnak sincs helye; DE: az önálló beavatkozó más helyzetben van - jogi érdekéről önhibáján kívül csak a perfelvételt lezáró végzés után szerez tudomást, - ennek valószínűsítése mellett, - a tudomásszerzéstől 30 napon belül, - de csak az első fokú tárgyalás berekesztéséig jelentheti be,

38 - az engedélyező határozat közlésétől számított 15 napon belül csatolhat bizonyítékot, tehet bizonyítási indítványt = tény és jogállítást nem tehet, mert nem lehet a perfelvételt már kiegészíteni!!! az ezt követően előterjesztett bizonyítékot, bizonyítási indítványt a bíróság figyelmen kívül hagyja = kötelező, nincs a bíróságnak mérlegelési jogköre;

39 A beavatkozással kapcsolatos eljárási szabályok Bejelentéskor meg kell jelölni a támogatott felet, Jogi érdekét; A bejelentést a felekkel közölni kell, meghallgatást lehet tartani, de csak szükség esetén; A beavatkozást elutasító ill. a per során kizáró végzés ellen csak az önálló beavatkozó fellebbezhet,

40 Az önálló beavatkozó ilyenkor a végzés jogerős elintézéséig a perbeli jogait gyakorolhatja; A fellebbezést 8 napon belül fel kell terjeszteni (csak a szükséges iratokkal), A másodfokú bíróság 15 napon belül határoz (azért soron kívüli, mert a perfelvételi szak nem zárható le, ill. érdemi határoztat nem hozható, amíg a beavatkozás nincs jogerősen elbírálva); Ha a perben a jogi képviselet kötelező, annak szabályait a beavatkozó 40 képviselőjére is alkalmazni kell; 40 40

41 Közölni kell a beavatkozóval az iratokat, a határozatokat, idézést a fél személyes meghallgatására vonatkozó szabályok szerint kell meghallgatni (nem tanúként, mint az eddigi bírói gyakorlatban); Nincs joga egyezséget kötni, jogot elismerni, jogról lemondani; Minden egyéb eljárási cselekményre jogosult, amit az általa támogatott fél megtehet, ha azzal nem ellentétes (kivéve az önálló beavatkozó);

42 Perbehívás Fogalma nem változik; Határideje: - alperes a kereset közlésétől számított 45 napon belül; - a felperes az írásbeli ellenkérelem, a viszontkereset-levél, beszámítás vele való közlésétől 30 napon belül; - legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig;

43 Ha a perfelvételi szakban a kereset vagy az ellenkérelem változtatásra kerül, ennek közlésétől 30 napig még lehet, de itt sem lépheti túl a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát; Az ezt követően bejelentett perbehívás hatálytalan = olyan, mintha nem is lenne előterjesztve a bíróságnak formális elutasító végzést nem kell hoznia, fellebbezésnek nincs helye, egyszerűen figyelmen kívül hagyja;

44 A perbeívással kapcsolatos eljárási szabályok A perbehívó közli a perbehívottal írásban, amiben megjelöli az okot és a per állását, Írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni, Megjelölni a perbehívás okát, A közlés perbehívott általi átvételét és annak időpontját okirattal igazolni kell (nyilván a tértivevényt is elfogadja a bíróság),

45 A perbehívottnak az igazolt közléstől számított 30 napja van nyilatkozni az ezt követően tett nyilatkozat hatálytalan, Hatályos perbehívás bejelentésekor a perfelvételt ennek a 30 napnak a leteltéig, ill az elfogadó nyilatkozat beérkezéséig nem lehet lezárni; Ha elfogadja, a perbehívóhoz (és csak hozzá!) beavatkozóként csatlakozhat, A közöttük lévő jogviszony ebben a perben nem dönthető el;

46 1) Perbeli jogutódlás Változások a felek személyében Fogalma nem változik, Felperesi, alperesi jogutód önként, alperesi jogutódot felperes vonhatja perbe felperesi jogutódot alperes nem vonhatja perbe, csak halál vagy jogutódlással történő megszűnés esetén; Írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni, közölni a felekkel és a 46 perbevont jogutóddal; 46 46

47 A bíróság a kérelmet csak formailag vizsgálja: a fél személyében bekövetkezett változás eljárásjogi feltételeinek fennállását, a bejelentés szabályszerű-e, a hozzájáruló nyilatkozatok rendelkezésre állnak-e stb. => Nem vizsgálja a jogelőd és a jogutód között fennálló anyagi jogi jogviszonyt, a jogutódlás anyagi jogi megítélése az ügy érdemére tartozik, ítélettel kell elbírálni a perbeli legitimációt megilleti-e a jogutódot az érvényesített jog az alperessel szemben;

48 2) A pertárgy igénylése Ha a per tárgyát harmadik személy egészen vagy részben a maga részére igényli, Az alperes az igénylő perbeállítását kezdeményezheti (perbehívás fogalmának tudatos kerülése), A perfelvételt lezáró végzés meghozataláig, Írásban vagy tárgyaláson szóban kell bejelenteni,

49 Meg kell jelölni az okát, Az alperesnek egyidejűleg bírósági letétbe kell helyeznie a per tárgyát és ezt okirattal igazolni [irányadó a letétre a 27/2003 (VII.2.) IM rend.], A bíróság közli a perbeállítás kezdeményezését az igénylővel és a felperessel + röviden tájékoztatja a per állásáról, Az igénylő a közléstől 30 napon belül nyilatkozhat, elkésett nyilatkozat hatálytalan;

50 Ha a bíróság engedélyezi az igénylő perbelépését, az alperest a perből elbocsátja; Ha a perbeállítás kezdeményezése nem felel meg az eljárási szabályoknak, a bíróság a kezdeményezést visszautasítja => az igénylő anyagi jogi jogosultságát nem vizsgálja, az az érdemi döntésre tartozik;

51 2) Elődmegnevezés Ha az alperes ellen olyan jog iránt indítanak pert, melyet ő harmadik személy nevében gyakorol, Kezdeményezheti a harmadik személy perbeállítását, A perfelvételt lezáró végzés meghozataláig, Bejelentése, intézése ugyanaz, mint a pertárgy igénylésénél,

52 Ha a harmadik személy elismeri, hogy a vitás jogot az alperes az ő nevében gyakorolja, 30 napon belül perbe léphet, Az alperest cska kérelmére, a felperes hozzájárulásával lehet elbocsátani; Itt is csak az eljárási szabályosságot vizsgálja a bíróság, a harmadik személy anyagi jogát nem, az az érdemi döntésre tartozik;

53 3) Téves perlés A jelenleg hatályos alperes csere A perfelvételt lezáró végzés meghozataláig lehet perbe vonni a jó alperest, Csak akkor engedélyezi a bíróság, ha az új alperessel szemben hatásköre és illetékessége van, Ha a perbevonási kérelem nem felel meg az eljárási szabályoknak, a bíróság visszautasítja fellebbezésnek van helye;

54 4) Felperesi perbelépés a pertárs jogán Fogalma ugyanaz, Kényszerű pertársaság esetén a tárgyalás berekesztéséig első fokon, A célszerű pertársaság a) és b) pontja esetében a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig lehetséges; Felperesi oldalon pertársaságot eredményez;

55 5) További alperes perbevonás Kényszerű pertársaság esetén első fokon a berekesztésig, Célszerű pertársaság a) és b) pontja esetén a perfelvételi végzés meghozataláig, A felperes vonhat perbe további alperest, Kivéve a jogutódlás esetét; Itt is csak az eljárási szabályosságot vizsgálja a bíróság, az új alperes legitimációja érdemi döntés kérdése;

56 4) 5) közös eljárási szabálya: Visszautasítja a bíróság, ha: - Meg nem engedett pertársaságot eredményezne (lsd. parkolási pótdíjas ügyek), - A bejelentés elkésett, - Bíróság felhívása ellenére a bejelentős nem terjeszt elő a személyváltozással összefüggő, a Pp előírása szerinti keresetet; - Külön fellebbezésnek van helye;

57 Más személyek részvétele a perben 1. A támogató; 2. Az ügyész; 3. Tolmács, jelnyelvi tolmács és fordító: 57 - a kirendelt szakértőre vonatkozó szabályok irányadók, - főszabályként egyszerű fordítás alkalmazható, - hiteles csak ha jogszabály, EU kötelező jogi aktusa, nemzetközi egyezmény írja elő, a fordítás helyessége ill. teljessége tekintetében kétely merül fel; 57 57

58 A perbeli képviselet A 63. (1) bek. megismétli az Ütv. összeférhetetlenségi szabályát; Ha a nem természetes személy és a törvényes képviselője között áll fenn az érdekellentét, a fél képviseletére ügygondnokot kell kirendelni = beépíti a bírói gyakorlatot; A meghatalmazottak körét egyszerűsíti; Csak hozzátartozót említ + 7. (1) bek. 7. pont + Ptk hozzátartozó fogalma;

59 A jogtanácsos törvényi felhatalmazás alapján járhat el, a jogi előadó meghatalmazott lehet, mint alkalmazott csatolni kell meghatalmazást, nem elegendő a munkavállalói igazolvány; Az önkormányzatok és azok szerveinél egyszerűsít: - alkalmazott munkáltatója tevékenységével kapcsolatos perben, - az önkormányzati szerv SzMSz-ben meghatározott tisztségviselője, meg kell határozni azt is, milyen ügykörben jogosult 59 eljárni => 59 59

60 csatolni kell tehát az SzMSz-t + meghatalmazást!!!!! kikerült innen a szakszervezet 514. (3) bek. szabályozza a munkaügyi per szabályai között, hogy saját tagjának munkaügyi perében lehet meghatalmazott a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet = nem indokolt, hogy más perben eljárjon; kikerült az érdekképviseleti szervezet alkalmas volt az ügyvédi garanciák (felelősségbiztosítás) és törvényi követelmények (szakvizsga, iroda stb.) megkerülésére

61 egyedi peres ügyekben tehát nem járhatnak el, de megmarad a Ptk-ban szabályozott közérdekű keresetindítási joguk; Kikerült a szövetkezet külön nevesítve, bele tartozik a gazdálkodó szervezet alkalmazotti körébe; Nem tartalmazza az ügyvédi meghatalmazás speciális alakiságát, mert az évi XI. tv. (Ütv) 26. -ban benne van, szükségtelen a megismétlés?

62 A meghatalmazás terjedelmének szabályozása változatlan; A meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy annak hatálya mely ügyre vagy ügykörre terjed ki. = a bírói gyakorlat beépítése: történhet a feleknek és a per tárgyának meghatározásával, ügyszámra hivatkozással stb.; Az általános meghatalmazás lényege változatlan, csak a Ptk. korlátozza 5 évre, közhiteles nyilvántartását az OBH fogja vezetni;

63 Ez a főszabály, Kötelező jogi képviselet Nem kötelező járásbíróságon, ideértve a fellebbezési és perújítási eljárást is, Járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggő felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél számára; Ahol kötelező, ott erről és a hiánya jogkövetkezményéről a bíróság tájékoztatja a felet, első kapcsolatfelvételkor, megfelelő határidő tűzésével;

64 Jogkövetkezmények Ha kötelező a jogi képviselő, de e nélkül nyújtja be a felperes a keresetlevelet, hiánypótlás nélkül visszautasítja a bíróság és e végzésben tájékoztat a kötelező jellegről (176. (1) bek. l)pont); Ha áttétel folytán kerül a keresetlevél olyan bíróságra ahol kötelező a képviselet, hiánypótlás és csak ha ezt nem teljesíti, akkor utasítja vissza a bíróság (176. (2) bek. d) pont);

65 Ha a fellebbezésnél is kötelező, a fellebbezési záradékban tájékoztatja erről a feleket a bíróság jogi képviselő nélkül nyújtja be a fél hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja a bíróság a fellebbezést; Ha megszűnik a felperes jogi képviselete a per során, fel kell hívni a felet pótlására ha nem teszi, a pert meg kell szüntetni; Ha ugyanez a helyzet a viszontkeresetet előterjesztő fél esetében csak a viszontkereset vonatkozásában lesz 65 permegszüntetés; 65 65

66 A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan = úgy kell tekinteni, hogy perbeli cselekményt, nyilatkozatot nem tett (pl (1) bek. szerint bírósági meghagyás bocsátható ki); FONTOS!!! A kötelező jogi képviselet hiánya nem akadálya a határozat kihirdetésének és kézbesítésének közvetlenül a fél részére. (Ha a bíróság a tárgyalást a határozat 66 kihirdetésére halasztotta el.) 66 66

67 Az ügygondnok Főszabályként kérelemre, de pl. személyállapoti perben, félbeszakadás esetén, a fél és törvényes képviselője közötti érdekellentét esetén lehet hivatalból kirendelni; Csak ügyvéd vagy ügyvédi iroda rendelhető ki = beépíti a bírói gyakorlatot + biztosítja a professzionalitást; Kirendelésének hatálya kiterjed az egész perre (jogorvoslat is), a vh eljárásra és az annak során indított perekre is= 67 meghatalmazott jogállása; 67 67

68 Perköltség Fogalma: a félnél a perben vagy azt megelőzően a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen a) felmerült minden költség és b) a bíróság előtti megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesés;

69 Perköltség előlegezése Főszabályként a bizonyító fél előlegez, Ellenfél önként vállalhatja, ha nincs mentessége, Tolmács költségét, ha az nem függ össze a bizonyítási eljárással (pl. a per történéseit fordítja a félnek) az a fél előlegezi, aki miatt szükséges, Ha összefügg a bizonyítással (pl. tanú meghallgatása), a bizonyító fél előlegezi kérdés: a fél személyes meghallgatása 69 minek minősül? 69 69

70 Ugyanez a szabály a fordító és a külföldi kézbesítés költségénél is; Felszámítása: a költség felszámításával kérheti a költségei megtérítését; Legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig ill. az eljárást befejező határozat meghozataláig lehet benyújtani => célszerű azonnal és folyamatosan, mert csak e miatt nem lehet halasztani; Ugyanezen időpontig vissza lehet vonni a felszámítást => ezt követően ugyanazt már nem lehet ismét előterjeszteni;

71 Jogi képviselővel eljáró fél költségjegyzék előterjesztése útján számíthatja fel; A felszámítás során fel kell tüntetni: Az igényelt költség összegét, Felmerülésének lényeges körülményeit, A perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, Okirattal is igazolni kell szükség szerint, A költségjegyzék tartalmának, vezetésének és benyújtásának részletes szabályairól külön jogszabály lesz!!!!!!!!!!!

72 A bíróság változatlanul az eljárást befejező határozatban, hivatalból dönt; A bíróság a döntésnél csak a felszámítást veheti figyelembe, nem terjeszkedhet túl rajta; Beépíti a 6/1986 (VI.26.) IM rendelet egyes rendelkezéseit; Új rész: szükségtelenül okozott perköltség viselése: egy helyen foglalja össze az alperesi elismerést, a régi 8. (5) bek., közvetítői eljárást, békéltető testületi eljárást;

73 Ideiglenes intézkedés a perben Szerkezetileg a tárgyalás fejezetből átkerül az általános rendelkezések közé, Célja változatlanul a felek helyzetének átmeneti rendezése, ideiglenes, függő joghatások kiváltása, Alapja a kérelmező méltányolható és azonnali jogvédelmi igénye, A feltételek alapvetően nem változnak, csak általánosabban van megfogalmazva,

74 Főszabály szerint a kérelem a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő, de 108. szerint kivételesen perindítás előtt is: - az elrendelésének valamely feltétele 74 fennáll, - a perindítás olyan időveszteséggel jár, ami a perrel megvédendő anyagi joga elenyészéséhez vezethet, - a bíróság elrendelő határozatában max. 45 napos perindítási határidőt szab, 74 74

75 - Perindítás tényét 45+8 napon belül az elrendelő bíróságnál igazolni kell A elrendelő bíróság végzéssel megállapítja, hogy az ideiglenes intézkedés a 46. napon hatályát vesztette; Ha a keresetlevelet a bíróság visszautasítja, a hatály addig marad fenn, amíg a keresetlevél hatálya;

76 - A perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kell előterjeszteni, vagylagos illetékességnél a kérelmező választ a perre ez a bíróság lesz kizárólagosan illetékes; - A kötelező jogi képviselet szabályait alkalmazni kell itt is; - A bíróság soron kívül bírálja el a kérelmet, - Tartalmi követelményeket fogalmaz meg a kérelemre;

77 Keresetlevéllel együtt előterjesztett kérelem eljárásjogi szabályai: Tartalmi követelményeket ír elő a kérelemre, Akkor intézkedik a bíróság, ha a keresetlevél alkalmas a perfelvételre, A bíróság az elbírálás körében bármely intézkedést max. 8 napon belül tesz meg, Fellebbezhető végzéssel dönt, de előzetesen végrehajtható, Hatályának szabályai változatlanok, csak 77 egyértelműbben van megfogalmazva; 77 77

78 További általános szabályok 1) A bíróság általános intézkedési és tájékoztatási kötelezettsége - Ha a törvény másképp nem rendelkezik, 30 nap, - Nem alakszerű megjelölés, hanem tartalom szerint bírálja el a beadványokat, - Gondoskodik róla, hogy a felek mindent megismerjenek az eljárásban (fegyveregyenlőség),

79 - Jogi képviselő nélküli felet perbeli jogairól, kötelezettségeiről tájékoztatni, - Új szabály: nem kérhet a féltől olyan adat igazolását, melyet a fél az Info.tv. alapján köteles volt közzétenni vagy közhiteles nyilvántartás tartalmazza, kivéve: a fél azonosításához szükséges adat;

80 2) Nyelvhasználat az eljárás során Az eljárás nyelve magyar, beadványokat, határozatokat magyarul kell szerkeszteni, Anyanyelvhasználat most is biztosított tolmácsot kell alkalmazni, Ha uniós jogi norma, nemzetközi egyezmény vagy törvényi előírás alapján fordítás szükséges fordító alkalmazása, Külön kiemeli a hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos személyeket jelnyelv, más törvényi speciális kommunikáció, írásos nyilatkozat;

81 3) Beadványok Felsorolja az alaki kellékeket, Példányszámot határoz meg, Teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell előterjeszteni; 4) Hiánypótlás Határidő, hiány megjelölése, jogkövetkezmény: visszautasítás vagy hiányos tartalom szerinti elintézés;

82 5) Elkülönítés, egyesítés Elkülönítés változatlan, Egyesíteni csak olyan ügyeket lehet, ahol a perfelvételt lezáró végzést még nem hozták meg, A felek közös kérelemre az egy törvényszék területén működő járásbíróságok előtti perek is egyesíthetők;

83 6) Az eljárás félbeszakadása Az okok ugyanazok, Az eljárás bármely szakaszában alkalmazható!!!!! Fellebbezhető végzés állapítja meg, nincs hozzá kötve a bíróság, Bevezeti a részleges félbeszakadás intézményét: 83 - csak a perfelvétel lezárása után, - pertársaság esetén egyik meghal, megszűnik, 83 83

84 - A többiekre nézve az eljárás folytatható, - Rájuk részítélet hozható (célszerű pertársaság) = bírói gyakorlat beépítése; - Kényszerű pertársaság esetén nem hozható a jogutód nélkül ítélet nem alkalmazható a részleges félbeszakadás megállapítása;

85 7) Az eljárás szünetelése Szünetelésnek a felek közös kérelmére az eljárás jogerős befejezéséig ugyanazon felek között legfeljebb három alkalommal van helye (I.+II. fokú eljárásban összesen) A szünetelés időtartama 4 hónap!!!!! A szünetelés a határidőket megszakítja, újra kezdődnek!!!!!!!!! Okoknál van változás: - csak az érdemi tárgyalás elmulasztása eredményezhet szünetelést,

86 - Valamennyi fél elmulasztja az érdemi tárgyalást, - És a mulasztó fél nem kérte a tárgyalás távollétében megtartását => alperes is kérheti!!! - a fél a megadott címen nem elérhető a felperesre is vonatkozik, - Ügygondnokot nem kér, vagy kér, de a díjat nem előlegezi megoldja a patthelyzeteket,

87 - A felperes bizonyítással nem összefüggő fordítás, külföldi kézbesítés díját nem előlegezi (ha a bizonyítással összefüggő költséget nem előlegezi, a bíróság a bizonyítást mellőzi), - Hirdetményi ill végrehajtói kézbesítésnek volna helye és nem kéri ill. a díjat nem előlegezi nem alakulhat ki patthelyzet; - Új szabály: ha mulasztások miatt szünetel, a folytatás iránti kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is folytatás elutasítása; FA1

88 87. dia FA1 Fónyi Andrea;

89 - Végzéssel kell megállapítani a szünetelést (kezdő és befejező időpontját!) és a megszűnés tényét is; - ÚJ!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Minden határidő megszakad, minden cselekmény hatálytalan!!!!!!!! - Részleges szünetelés u.a. mint a félbeszakadásnál;

90 8) Az eljárás és a végrehajtás felfüggesztése Felfüggeszteni eljárást lehet és nem tárgyalást, az írásbeli ellenkérelem vagy beszámítás előterjesztése után; Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetén a felek közös kérelmére az összegszerűség tekintetében fel lehet függeszteni; Végzéssel kell elrendelni a folytatást 15 napon belül;

91 Minden határidő megszakad, minden érdemi cselekmény hatálytalan; Részleges felfüggesztés is lehetséges, ha annak oka csak az egyik kereseti kérelemmel vagy annak egy elkülöníthető részével kapcsolatos; csak a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után; ÚJ!!!!! Általános végrehajtás felfüggesztési lehetőség: a per tárgya vagy azzal kapcsolatos a folyamatban lévő végrehajtás tárgyául szolgáló követelés = nincs 369/A a) vh megszüntetési per!!!!!!!

92 9) A kézbesítés Kézbesítési vélelem = kézbesítési fikció; Kézbesítési kifogás: - kézbesítési fikció megdöntésére, - egyéb szabálytalan kézbesítés esetén is; - tudomásszerzéstől 15 napon belül, de max. 3 hónap, jogvesztő;

93 10) Végrehajtói kézbesítés Keresetlevél vagy eljárást befejező érdemi határozat sikertelen kézbesítése esetén az ellenérdekű fél kérelmére a bíróság az irat Vht szerinti végrehajtói kézbesítését rendeli el; Kérelmező előlegezi a költségét; A Vht szabályai szerint jár el a végrehajtó;

94 11) Határidők Határidő hosszabbítási kérelem esetén a kérelemnek legkésőbb a határidő utolsó napján be kell érkeznie a bíróságra; A hosszabbítás időtartamát az eredeti határidő elteltét követő naptól kell számítani!!! Törvénykezési szünet: 93 - július 15 - augusztus 20 - december 24 január 1 - tárgyalást kitűzni nem lehet; 93 93

95 12) A pénzbírság Legmagasabb összege 1 millióra emelkedik, de a pertárgy értékét nem kiskorúval szemben Ft, de 14 év alatt nem lehet; max Ft, ha a pertárgyérték nem haladja meg az Ft-ot;

96 Folytatjuk az elsőfokú eljárással! Köszönöm a figyelmet!