ÚJ KÉNYSZEREK ALKALMAZÁSA A VÍZÜGYI, VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉRDEKEK ÉRVÉNYESÍTÉSE SORÁN (Szedlák Gabriella, Háfra Mátyás KÖTIVIZIG) 1. Előzmények A vízügyi ágazati átszervezés, folyamatos átalakításra kényszeríti a vízügyi igazgatóságok szervezeti struktúráját és ügykezelési mechanizmusát. A vízügyi igazgatóságok területi és a vízgazdálkodási sajátosságaiból adódóan eltérő struktúrával, de kvázi egységes szerkezetben látják el (tudják ellátni) a rájuk szabot t feladatokat, a közép irányító (OVF) szakmai felügyelete és irányítása mellett. Így egyszerre kell megfelelni a jogszabályokban meghatározott törvényességi követelményeknek és megkövetelni azokon keresztül a gyakorlati, operatív vízkészlet-gazdálkodás, ár- és belvízi védekezés, a vagyonkezelői, vízrajzi előírások betartatását. Az állandóan változó rendszerben és hierarchiában folyamatosan jól megfelelni az ágazat egyik legnagyobb kihívásai közé tartozik. Kihívás azért is, mert például a klímaváltozás hatásainak mérséklése tekintetében az ágazat jelentősen érintett, mivel az intézkedései a jövőt illetően meghatározóak. Ennek megfelelő stratégia építése az állandó szervezeti változtatás miatt nagyon nehéz, inkább lehetetlen Az ágazati érdekek érvényesítése tekintetében a legnagyobb mértékű romlás akkor következett be, amikor a vízügyi igazgatóságokról elkerült a hatósági feladatkör. Ebben a feladatkörben a hatósági engedélyek kiadása (elvi, létesítési, üzemelési, szakhatósági) és a hatósági felügyeleti munka a feladat ellátójára összpontosultak. A feladatok közé tartozik az engedélyek kiadásához a feltételek meghatározása és a létrehozott vízimunka vagy vízi létesítmény előírtak szerinti üzemeltetésének ellenőrzése. A vízjogi engedélyekhez kötött létesítmények helyes meghatározása, megépítése, azok üzemeltetése vízgazdálkodási érdek, a jövőt meghatározó vízpolitika részei, melyek legnagyobb mértékben a vízügyi ágazathoz köthetők. Ezekről a legtöbb információval a vízügyi igazgatóságok rendelkeznek, hiszen meghatározói egy vízgyűjtő vagy térség vízgazdálkodásának. Ezért célszerű lenne a régi rendszerhez hasonlatosan integrálni a feladatokat és a felelős szervezeteket, melyben biztosított a folyamatos kontroll, így a vízkészlet-gazdálkodással érintett szakmai elméleti és a gyakorlati tevékenységek is. Jelenleg a szervezetek és feladatok szétváltak a folyamatos szakmai kontroll nem létezik. Légyegesen elkülönülnek a szakmai előírások és az üzemeltetői érdekeknek megfelelő (már
önkény alapján működő) üzemeltetési gyakorlat. Ezek az állapotok a víztestek minősítései során (hidromorfo lógia, fizikai-kémiai) is tetten érhetőek. A nem megfelelő vagy az engedélytől eltérő vízgazdálkodás folyatásával pedig a VKI követelményei szerint drága intézkedések megvalósítására kényszerültünk. Hosszú távon, de már középtávon sem, a meglévő gyakorlat nem folytatható! Összegezve tehát, a jövőt illetően nagyon fontos lenne a feladatok integrálása és az érintett és érdekelt gazdasági szereplőkkel egyeztetett módon tervezettebb és tudatosabb vízgazdálkodás gyakorlatának bevezetése. De addig is, a helyes vízgazdálkodási gyakorlat folytatására és szervezésére a vízgazdálkodásért felelős szervezeteknek milyen eszközrendszere van? Ezekre a meglévő eszközrendszerek alkalmazására hívja fel a dolgozat a figyelmet. A fentiekből következően a ma működtetett gyakorlat nem tudja szolgálni a jövő helyes vízgazdálkodását, de a tökéletesebb rendszer kialakításáig a meglévő eszközöket használni kell! 2. Jogszabályok ismertetése, melyek a vízgazdálkodási érdekek érvényesítéséhez jelenleg alkalmazhatók A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) 3. (3) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. (1) bekezdés d) és e) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. Korm. rendelet 22. (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdése értelmében, működési területükön a vízügyi igazgatóságok látják el a kizárólagos állami tulajdonban lévő felszín alatti vizek és a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeinek, valamint a felszíni vizek a kapcsolódó vízilétesítmények, árvízvédelmi fővédvonalak vagyonkezelését. A Vgtv. 3. (1) bekezdése értelmében a vizekkel és a vízilétesítményekkel összefüggő állami feladatok körében az igazgatási tevékenységeket (a továbbiakban: vízügyi igazgatás) - a 2. (2) bekezdésében megjelölt munkamegosztásra is figyelemmel - a vízügyi igazgatási szerv végzi. (3) A vízügyi igazgatási szervek látják el az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizeknek és vízilétesítményeknek a vagyonkezelését. A Vgtv. 1. (1) bekezdésének a) pontja alapján: vizek: a felszín alatti és a felszíni vizek.
A Vgtv. tartalmazza a vízkészlet gazdálkodás fogalmának meghatározását, mely szerint a vízkészlet-gazdálkodás: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a vízkészlethez való hozzáférés lehetősége ne csökkenjen;. A Vgtv. 16. (3) bekezdése értelmében a vízügyi igazgatási szervek feladata a folyók vízkárelhárítási célú szabályozása, a kettőnél több települést szolgáló vízkár-elhárítási létesítmények az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkár-elhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban: védművek) építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, azokon a védekezés ellátása, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatainak ellátása. A mezőgazdasági vízszolgáltatás részletes szabályait a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet határozza meg. A nemzeti vagyonról szóló törvény 4. (1) bekezdése alapján az állam kizárólagos tulajdonába tartozik: d) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre, e) az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek. A 347/2006. Korm. rendelet 22. (1) bekezdése értelmében a Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben vízügyi igazgatási szervként a) az OVF-et, valamint b) az igazgatóságot jelöli ki. (2) Vízügyi igazgatási szervként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az igazgatóság jár el. A vízügyi igazgatóságoknak a vagyonkezelői joguk gyakorlását az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet szerint kell ellátniuk
9. (1) A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait. (2) Amennyiben a vagyonkezelő a kezelt vagyon hasznosítását másnak átengedi, a használó magatartásáért, mint a sajátjáért felel. (3) A vagyonkezelő köteles teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az állami vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget, köteles továbbá tűrni az (5) bekezdés szerinti ellenőrzést, illetve annak lefolytatásában közreműködni. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1/A. -a alapján a vízügyi hatósági eljárásban a vízimunkával, illetve a vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá az építtető a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben az ügyféli jogállásra meghatározott előírások teljesülésének külön vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül. 1. (4) A vízügyi hatósági eljárásban a vízimunkával, vízhasználattal vagy vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá az építtető - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben az ügyféli jogállásra meghatározott előírások teljesülésének külön vizsgálata nélkül - ügyfélnek minősül. Ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vizeket (felszíni vizeket, felszín alatti vizeket, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeit), medret vagy vízilétesítményt érint, a működési területével érintett vízügyi igazgatóság a vízügyi hatósági eljárásban ügyfélnek minősül. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 15. (1) bekezdése alapján ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. A (4) bekezdés szerint az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Mindezek alapján az Igazgatóságok a törvény erejénél fogva megilletik az ügyfél jogai azokban az esetekben, amikor egy ügy a feladatkörüket érinti.
A vízügyi igazgatóság feladatai a 347/2006. Korm. rendelet 36. -a alapján; Az igazgatóság állami alaptevékenysége körében 1. véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyék területrendezési tervét; 2. közreműködik 2.1. a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésében és az intézkedési programok végrehajtásában, 2.2. a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában, 2.3. a vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységben; 3. gondoskodik a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá a saját célú vízilétesítmények fenntartói, üzemeltetési, rekonstrukciós és fejlesztési összhangjának megteremtéséről; 4. gondoskodik az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtásáról; 5. vízrajzi észlelőhálózatot és az annak részét képező víztest monitoringot tart fenn, üzemeltet és fejleszt, vízrajzi adatokat gyűjt és feldolgoz, a Vízgazdálkodási Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges feladatkörével összefüggő és a külön jogszabályokban meghatározott egyéb adatokat; 6. együttműködik 6.1. a helyi önkormányzatokkal a vízgazdálkodási feladatok megoldásában, továbbá 6.2. a vízitársulatokkal; 7. ellátja a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében; 8. fenntartja és üzemelteti a feladat ellátására a vízitársulatnak át nem adott állami tulajdonban lévő vízilétesítményeket, gondoskodik rekonstrukciójukról és fejlesztésükről; 9. végzi a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét; 10. ellátja az egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló egyes fejlesztések megvalósításával összefüggő feladatokat; 11. ellátja a víziközmű társulat törvényességi ellenőrzését; 12. ellátja a Startmunka program keretében megvalósuló vízügyi közfoglalkoztatási feladatokat; 13. ellátja a vízitársulatok szakmai felügyeletét, 14. ellátja a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti kárelhárítási feladatokat,
15. szervezi, irányítja a működési területén folyamatban lévő közmunkaprogramok végrehajtását. Álláspontunk szerint az Igazgatóságok nemcsak a vízimunkával, illetve vízilétesítménnyel érintett ingatlan vagyonkezelőjeként minősül ügyfélnek, hanem minden olyan engedélyezési eljárásban, amely az állam kizárólagos tulajdonában, az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő vizeket (legyen az felszíni vagy felszín alatti), bármilyen formában érinti. Adott esetben akkor is megilleti az Igazgatóságokat az ügyféli jogosultság, és ezzel együtt az engedélyek tartalmának megismerhetősége, ha az engedélyezés, nem a vagyonkezelésünkben lévő vizekre, de ahhoz kapcsolódó, illetékességi területünkön lévő vízilétesítményre, területre vonatkozik (pl.: Egy vízhasználattal igénybe venni szándékozott öntözőcsatorna nem az Igazgatóság vagyonkezelésében van, azt a társulat üzemelteti, a felhasznált víz vagyonkezelője azonban a VÍZIG.), mivel az engedélyezés ezekben az esetekben is érinti az Igazgatóságok feladatkörét. 3. Alkalmazott eljárások a KÖTIVZIG-nél 3.1. Felszíni vízgazdálkodás A felszíni vizeket érintő beavatkozások minden esetben csak a vagyonkezelő hozzájárulásával történhetnek. Létesítményt, vagy építési munkát kivitelezni csak érvényes hatósági engedély birtokában lehet. Az engedélyezési eljárás jellemzően vízjogi vagy építésügyi típusú. Mindkét esetben az engedély kiadásához szükséges a vagyonkezelő hozzájáruló nyilatkozata. Felszíni vízbe történő bevezetés során elsődlegesen azt vizsgálja Igazgatóságunk, hogy az érintett víztest befogadó képes-e, azaz az elvezetendő víz mennyiségileg kezelhető-e. A KÖTIVIZIG területén lévő befogadókra jellemző az időszakos, lökésszerű terhelés - belvíz -, így a mennyiségi terhelés vizsgálatával időbeli, mennyiségi korlátozás előírására sor kerülhet. A vízelvezetés további tervezéséhez szükséges befogadói nyilatkozatot Igazgatóságunk minden esetben megadja, hiszen a műszaki lehetőségek elérhetők annak érdekében, hogy a vízelvezetés teljes körűen biztosítható legyen. Abban az esetben, ha a terhelés a közérdek mértékén túli kötelezettség vállalást jelent, a felmerülő költségek átvállalásáról (szivattyúzás, többlet fenntartás, monitoring stb) szerződést kötünk az engedélyessel. A víz mennyiségi elvezethetőségének vizsgálata után történik a víztestek ökológiájának védelme érdekében a minőségi paraméterek vizsgálata. Az elvezetendő víz
keletkezésének helyétől függően történik az előírások meghatározása. Előírásainkat és kötelezéseinket a vagyonkezelői hozzájárulásban foglaljuk össze. Néhány példa a minőségi szempontjából alkalmazott előírásokra: - Halastavi lecsapoló víz, vagy rizstelepi technológiai víz magas lebegőanyag tartalom, a bevezetett víz minőségének olyannak kell lennie, hogy a befogadóban kialakult ökoszisztémát nem veszélyeztetheti. a lecsapolási időtartam előírása, közérdek mértéket meghaladó igénybevétel díja, szivattyús átemelés díja - Csapadékvíz bevezetés SZOE terhelés ülepítő, olajfogó műtárgy, belterület esetén záportározó előírása - Tisztított szennyvíz magas szeres- és tápanyagterhelés havária a tározó, technológia bővítés, szűrőmező a befogadó előtt, közérdek mértéket meghaladó igénybevétel díja, tartalék energia biztosítása - Használt termálvíz - magas összsó tartalom, ezen belül magas Na-ion koncentráció Új kihívás, megoldások keresése. Az időszakos vagy kis vízhozamú víztestek esetében a vízkivételek szabályozása érdekében nyomon követjük a kiadott engedélyek számát. A rendelkezésre álló szabad kapacitás vizsgálatával vízkivételi korlátozás léptethető életbe. Ennek mintájára, Igazgatóságunk munkacsoport keretében vízminőségi vizsgálatokon alapuló ökológiai vízhozam meghatározására végez méréseket. Az eredmények alapján meghatározható lesz egy olyan intézkedési sor sűrűbb laboratóriumi mérések, tisztítási technológia átmeneti módosítása, amely kellő biztonságot nyújt a befogadóban kialakult ökoszisztémának és a Víz Keretirányelv célkitűzéseinek elérését is támogatja. A vagyonkezelői hozzájárulásban alkalmazott előírások betartatása érdekében kötelezettségként kerül rögzítésre, hogy a kivitelezés teljes idejére Igazgatóságunk szakfelügyeletet biztosít. A szakfelügyelet keretében rendszeres helyszíni ellenőrzés történik, jellemzően fényképes dokumentálással. A szakfelügyelet biztosítására a partnerrel szerződünk. A vagyonkezelőiben meghatározott minőségi előírások betartásának nyomon követése érdekében Igazgatóságunk bekéri az önellenőrzés adatait, és saját akkreditációval rendelkező laboratóriuma mérési terv alapján monitorozza a felszíni víztesteket. A mérési
adatok alapján összeállítható egy szabadkapacitás vizsgálat, amely alapja a vagyonkezelői hozzájárulásunkban megfogalmazott minőségi előírásainknak. A nem Igazgatóságunk vagyonkezelésében lévő befogadók érintettsége esetén az engedélyező hatóság belföldi jogsegély ellátása keretében kéri vízügyi állásfoglalásunkat. Mint a vízgazdálkodási érdekeket képviselő területi szerv, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból vizsgálja a befogadót terhelő vízhozamot. A területismeret és üzemeltetési tapasztalat alapján összeállított vízügyi állásfoglalásunkat előírásokra tett javaslatainkat az engedélyező hatóság jellemzően beépíti a kiadott engedélyekbe. 2014. évben 260 db vagyonkezelői hozzájárulást, 30 db vízügyi állásfoglalást, 20 db belföldi jogsegélyt adtunk ki felszíni vizekre. 2015. első negyedévében 51 db vagyonkezelőit, 4 db vízügyi állásfoglalást, 6 db belföldi jogsegélyt adtunk ki. A kiadott engedélyekben foglalt előírások betartását vízhasználat ellenőrzése vízügyi szemle keretén belül végezzük. Az ellenőrzést előre meghatározott menetrend szerint, szakágazatonként valósítja meg Igazgatóságunk. A tapasztalatokat jegyzőkönyvbe rögzítjük. Szabálytalanság észlelésekor az engedélyező hatóság felé jelzéssel élünk. A KÖTIVIZIG a lehetőségeihez képest mindent megtesz annak érdekében, hogy az alkalmazott előírásoknak, legyen dokumentált kézzel fogható alapja, továbbá az engedélyekben meghatározott előírások betartása ellenőrizhető legyen. Ennek érdekében 2013. és 2014. évben 1-1 belvízelvezető csatorna hossz-szelvény vizsgálata (vízminőség, vízmennyiség) történt. A mérési eredmények alapot adtak a terhelhetőség hossz-szelvény vizsgálatokra, 2014. évben hidrodinamikai modell segítségével különböző vízkémiai jellemzők hossz-menti változásának futtatása történt. A HEC-RAS program képes az alga, oldott oxigén, BOI 5, összes-n, ammónium-n, nitrit-n, nitrát-n összes-p, oldott ortofoszfát-p komponensek lebontását összefüggésükben vizsgálni. 2015. évben további 2 csatorna (kettősműködésű és belvízelvezető) és a Zagyva folyó alsó szakaszának kisvizes, árvizes, belvizes időszakára kiterjedő hossz-szelvény vizsgálatát végezzük. Igazgatóságink, mint a Zagyva folyó vagyonkezelője vízminőségi adatokon alapuló ökológiai vízhozam/vízszint meghatározására végez méréseket. Az adatokra épülő tanulmány alapján a
Zagyva ökológiájának védelme érdekében vízbevezetést korlátozó terv mennyiségi, minőségi, időbeni készítése a cél. A tanulmány készítését a folyóra jellemző gyakori kisvizes állapot generálta. A vízügyi igazgatóságot, mint a Magyar Állam tulajdonában lévő vizek vagyonkezelőjét törvények kötelezik arra, hogy a közérdek mértékét meghaladó használaton túli igények kielégítésére az állami költségvetésből a mű üzemeltetésére, fenntartására nem fordíthat. A vizi létesítményt egyéb célokra használóknak (öntözés, tisztított szennyvízelvezetés, csurgalékvíz elvezetés) érdekeltségük arányában a fenntartási költségekhez hozzá kell járulniuk, mivel az állam csak a közérdek mértékéig (belvízelvezetés) finanszírozza a feladat ellátását. A fenntartási költségek a kiülepedett iszap eltávolítását tartalmazzák. Igazgatóságunk új alapokra helyezte a számítási metódust. Az elővizsgálatok a csatornákban található növényfajok begyűjtésére és elemtartalom vizsgálatára terjedtek ki, majd a növényfajokból képződő üledék meghatározása történt. Az iszap mennyiségének meghatározása két részből áll: 1. a kibocsátott szennyvíz ülepedő lebegőanyag tartalmából keletkező üledék 2. szervetlen kötésű nitrogén tartalomból keletkező üledék A meghatározott összes kiülepedett iszap és az aktuális fajlagos eltávolítási költség szorzata adja a fizetendő összeget. 3.2. Felszín alatti vízgazdálkodás A felszín alatti vízgazdálkodást érintő ügyek jelentős számban megnőttek, hiszen a szabályozásból adódóan a hatóság minden egyes esetben bevonja az igazgatóságot. A következő feladatokban veszünk részt: - Vízügyi állásfoglalások kiadása a vízbázisok, védőterületek kijelölésének felülvizsgálatáról - adatszolgáltatás - szakértői feladatok - Belföldi jogsegély kérés, melyre vízügyi állásfoglalást adunk - kármentesítési záró dokumentáció felülvizsgálata - egyéb szakértések
- Vagyonkezelői hozzájárulás megadása - elvi - létesítési - üzemeltetési - fennmaradási vízjogi engedélyekhez, vagy módosításához. - Szakfelügyelet ellátása A feladatot díjazás ellenében központi osztály látja el (VVGO). Ügy típusok: új kút, kút megszüntetése, mellé fúrásos kútfelújítás, visszasajtolás, bányatavak. A vagyonkezelői hozzájárulások száma 2013. évben 3 db 2014. évben 225 db 2015 I.né. 65 db Kiemelt feladatként kezeli Igazgatóságunk a felszín alatti vizek kutatását, hiszen csak a kutatási eredmények teljes birtokában vagyunk képesek a készletgazdálkodással (mennyiség, minőség) összefüggő feladatainkat elvégezni. A munkánkra a visszajelzések alapján nagy igény van, a tervezők, szakértők már a tervezés kezdeti szakaszaiba is bevonják az igazgatóságot. 4. Célkitűzések Jogszabályokból eredő lehetőségek kihasználása révén, a meglévő eszközrendszerek felhasználásával a vízgazdálkodás, vízkészlet-gazdálkodás minél magasabb szintű végrehajtása. Fontos a vizeink mind mennyiségi és minőségi védelme, mellyel hozzájárulunk a Víz Keretirányelv célkitűzéseinek végrehajtásához. A víztestek komplexebb üzemeltetésével a csapadék hiányból, vagy többletből adódó problémákat igyekszünk megoldani, vagy a kárt mérsékelni. Ez az egyik alapvető stratégiánk. Felszín alatti vizek vonatkozásában az engedélynélküli vízhasználatok felderítése a jövőre nézve is fontos feladat. A talajvízszint adatok teljes feldolgozása révén a felszín alatti vizekre ható tevékenységek szabályozása. Szolnok, 2015. május Szedlák Gabriella, Háfra Mátyás