INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. augusztus - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged 2008. augusztus 6.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2008 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint a lehullott csapadék mennyisége 39 mm (Jánoshalma) és 215 mm (Jászberény) között alakult, az országos területi átlagérték 99 mm volt, amely 36 mm-rel (57 %-kal) volt több a júliusi átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország déli harmadán általában elmaradt a július havi átlagtól, az ország többi részén mindenütt az átlagot meghaladó csapadékmennyiséget jegyeztek fel. Síkvidéken a legtöbb csapadék a Jászság területére érkezett, ahol területi átlagban a júliusi középérték mintegy háromszorosa hullott le. A 2008. július havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 200 180 160 140 120 100 80 60 40 Országos áttekintésben a júliusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (17 mm) Jánoshalma, a legnagyobb csapadéktöbblet (161 mm) Jászberény állomáson fordult elő. A következő ábrán a 2008. január-július időszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktől. 100 A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése (%) a 2008. január-július időszakban 80 60 eltérés, % 40 20 0-20 -40 71-13 -19 46 57-40 -79-60 -80-100 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2
Az alábbi ábrán a 2008. január-július időszakban lehullott csapadék mennyiségének területi eloszlását szemléltetjük. A héthavi csapadékösszeg 250 mm (Kiskunmajsa) és 529 mm (Nagyecsed) között alakult, az országos területi átlagérték 371 mm volt, amely 41 mm-rel (12 %-kal) haladta meg az időszakos átlagot. A 2008. január-júliusi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 50 0 45 0 40 0 35 0 30 0 Síkvidéken a január-július időszakban lehullott csapadék mennyisége a Duna-Tisza köze déli részének kivételével meghaladta az időszakos átlagot. Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb héthavi csapadékhiány (50-121 mm) a Dunántúl délnyugati részén jelentkezett, a legnagyobb időszakos csapadékhiány (121 mm) Murakeresztúr, a legnagyobb héthavi csapadéktöbblet (183 mm) Jászberény állomáson fordult elő. Léghőmérséklet A július havi középhőmérséklet 15,3 C (Kékestető) és 22,3 C (Mosonmagyaróvár, Öregcsertő Csorna-puszta) között alakult, az országos területi átlagérték 20,5 C volt, ami 0,2 C-kal volt magasabb az átlagnál. A 2008. július havi léghőmérséklet ( C) 22.0 21.0 20.0 19.0 18.0 17.0 16.0 3
A havi középhőmérséklet az ország túlnyomó részén a júliusi átlag közelében alakult, az átlaghoz viszonyított legnagyobb negatív eltérés (1,4 C) Törtel [Pest m.], a legnagyobb pozitív eltérés (1,3 C) Mosonmagyaróvár és Öregcsertő Csorna-puszta állomáson fordult elő. Az alábbi ábrán a havi középhőmérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. 6,0 A havi középhőmérséklet országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése ( C) a 2008. január-július időszakban 5,0 4,0 3,0 eltérés, C 2,0 1,0 0,0 1,2 2,7 1,1 1,0 0,7 1,7 0,2-1,0-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban kifejezett talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. 2008. július 31-én az egy hónappal korábbi állapottal összevetve síkvidéken a talajok nedvességtartalma a legfelső, 0-20 cm-es rétegben az átlagosnál csapadékosabb időjárás hatására főleg a Kisalföldön és az Alföld északi részén kismértékben tovább növekedett. Ezen talajréteg nedvességtartalmát a síkvidéken általában a 70-85 % közötti telítettségi értékek jellemezték, de a Kisalföld északi részén a telített állapotot megközelítő, illetve azt elérő telítettségi értékek fordultak elő. Júliusban a 20-50 cm-es talajrétegben az átlagosnál csapadékosabb területeken számottevően nőtt a nedvességtartalom, a Kisalföldön és az Alföld északi felén a 60-90 % közötti telítettségi értékek voltak a jellemzők. Ugyanakkor az Alföld déli részén ahol a havi csapadékösszegek legfeljebb az átlagot érték el ezen talajréteg nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz képest mérsékelten csökkent, a 35-50 % közötti telítettségi értékek voltak jellemzők. Az 50-100-es talajréteg nedvességtartalma a Kisalföldön július 31-én az egy hónappal korábbi állapottól alig tért el, jellemzőek voltak a 70-80 % közötti telítettségi értékek. Az Alföld északi részén júliusban szintén nem változott számottevően ezen talajréteg nedvességtartalma, jellemzőek voltak a 60-90 % közötti telítettségi értékek. Az Alföld déli részén július folyamán az 50-100-es talajréteg nedvességtartalma jelentősen csökkent, a 35-50 % közötti telítettségi értékek fordultak elő jellemzően. Talajvíz Júliusban a síkvidéki területek jelentős részén kissé alacsonyabban (0-10 cm) helyezkedett el a talajvíztükör, mint egy hónappal korábban. A Szigetköz, az Alsó-Duna és az Alföld délkeleti részén azonban 5-10 cm közötti emelkedés mutatkozott. A Kisalföld jelentős részén, a Mátra 4
előterében, a Nyírség déli felén, a Hajdúság kisebb részén és a Szatmári-síkság csaknem egészén viszont kisebb (0-10 cm) emelkedés jelentkezett. Az 1971-2000 közötti időszak július havi középértékeinél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza közén a Homokhátság területén, a Mátra előterében (>200 cm). 100-200 cm közötti eltérés mutatkozott a Homokhátság peremterületén. 50-100 cm közötti eltérés a Hátság peremterületét, a Mátra előterét, kisebb körzetekben pedig a Nyírség és a Nagykunság északi felét, a Körös-Maros köze nyugati részét, a Dél-Mezőföld területét és a Felső-Szigetközt érintette. 50 cm-nél kisebb változások alakult ki a Duna és a Tisza völgysíkjain, a Bodrogközben, a Nyírség északi részén, a Körösök vidékén, a Körös-Maros köze nyugati részén, a Dráva-menti síkság és a Mezőföld egyes körzeteiben. A viszonyítási időszaknál magasabb talajvíztükör csak a Nagykunság kisebb körzetében (50-100 cm), illetve a Szatmári-síkság, a Hajdúság, a Sárrét, a Körös-Maros köze peremterületén, a Mezőföld egyes körzeteiben és a Kisalföld jelentős részén (0-25 cm) mutatkozott. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában júliusban az 1971-2000. közötti időszak július havi átlagértékénél 35-40 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2008 júliusában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 142,65 millió m 3 volt, amely 8,55 millió m 3 -rel (6 %-kal) haladta meg az előző havi mennyiséget. A július havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. Az ország északi részére érkezett bőséges csapadék hatására főleg a Kisalföldön alakultak ki belvízelöntések. Országos összesítésben a belvízzel elöntött terület maximális kiterjedése 4060 ha volt, amelynek mintegy 91 %-a a 03. Rábca-Hansági belvízrendszer területén jelentkezett. A tározókban visszatartott víz mennyisége az előző havi értékhez képest 3,05 millió m 3 -rel (3 %-kal) növekedett. Időjárás-előrejelzés 2. ELŐREJELZÉS Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2008. július 23-án kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint augusztus és szeptember az átlagosnál melegebb és átlagosan csapadékos lesz, októberben az átlagosnál melegebb és csapadékosabb időjárásra lehet számítani. A havi középhőmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi előrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhőmérséklet C Havi csapadékösszeg (mm) Augusztus 20,4 22,4 (20,1) 40-75 (61) Szeptember 15,6 17,5 (15,6) 35 70 (52) Október 10,3 12,5 (10,3) 35-85 (47) 5
Az OMSZ 2008. augusztus 6-án kiadott középtávú előrejelzése szerint a következő 10 napon folytatódik az idei nyarat eddig jellemző változékony időjárás. Az időszak első két napjára várható mérsékelten meleg és száraz időjárás után pénteken és szombaton egy nyugatról érkező hidegfront hatására ismét változékonyabb, csapadékos időre lehet számítani. A lehulló csapadék várható mennyisége területi átlagban valószínűleg nem haladja meg a 10 mm/nap értéket, de a hevesebb zivatargócokban előfordulhat 30-40 mm csapadék is. Vasárnaptól ismét szárazabb, fokozatosan melegedő időre lehet számítani, a jövő hét első felében a napi maximumhőmérséklet egyre több helyen haladja meg a 30 C-t. A jövő hét közepén újabb hidegfront érkezése valószínű, csapadékosra és néhány fokkal hűvösebbre fordul az idő. A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) 2008. augusztusra előrejelzett értékei Augusztus hónap - az időjárás-előrejelzés szerint az átlagosnál valószínűleg melegebb, és átlagosan csapadékos lesz, a GVM három változatban előrejelzett és a következő oldalon térképi feldolgozásban bemutatott - értékei közül a B-változatbeliek érdemlik a legnagyobb figyelmet. Ezek szerint a GVM az ország nagy részén 0,6-0,8 körüli lesz, tehát nagy területeken mérsékelten száraz vízháztartási helyzet valószínűsíthető. A B-változatban 0,6 alatti GVM csak Kistelek térségében adódott. Az ország peremterületein 0,8-1,0 közötti, helyenként (Gyöngyös, Kapuvár, Pátyod, Szendrőlád, Szombathely) 1,0 feletti GVM is lehet. Utóbbi érték mérsékelten nedves vízháztartási helyzetre utal. Aszály-előrejelzés A kiadós júliusi csapadékok - a korábbi előrejelzésekhez képes - jelentős mértékben megváltoztatták az aszály kilátásokat, különösen az ország északi felén. Az aszály becslésszerű előrejelzésére szolgáló aszályindexet (PAI) három változatban, az átlagosnál szárazabb (A-változat), átlagos (B-változat) és az átlagosnál csapadékosabb (C-változat) augusztus feltételezésével számítottuk ki. A C változatban az index előrejelzett értéke sehol sem éri el az aszályindex küszöbértékét jelentő 6,0-t, ezért erről a változatról nem adunk eloszlástérképet. A B-változatban - tehát átlagos nyári időjárás esetén az országnak csak egy kisebb részén - a Duna-Tisza közi Hátság keleti lejtőjén - valószínű aszályos helyzet kialakulása, de csak mérsékelt formában (PAI=6-7). Amennyiben augusztus csapadékszegény lenne (A-változat), a mérsékelt aszály az Alföld déli részét nagyobb mértékben érintené. Az aszályindex 2008. évre vonatkozó előrejelzett országos átlaga a B-változatban 4,10, az A-változatban 4,82. Ezek azt jelentik, hogy az idei esztendőt valószínűleg nem fogjuk az aszályos évek közé sorolni. 6
A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) 2008. augusztusra előrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény augusztusi időjárás esetén) B-változat (átlagosan csapadékos augusztusi időjárás esetén) GVM C-változat (átlagosnál csapadékosabb augusztusi időjárás esetén) 7
Az aszályindex (PAI) 2008-ra előrejelzett értékeinek területi eloszlása A-változat (csapadékszegény időjárás esetén) B-változat (átlagosan csapadékos időjárás esetén) PAI ( C/100mm) 8