Magyar Politika, 1944-2000. 2003. 09. 18. dec. 23-án lesz az írásbeli Magyar politikából, VIII. tanterem. A vizsga az előadásból (80%) fog összeállni. Bihari Mihály. Bevezetés: A politika a pillanatnyi lehetőségek és szükségszerűségek felismerésének a művészete. Hasonlít a színházhoz, megismételhetetlen. Rákosi, Nagy Imre és Kádár János a 44 utáni politika 3 legmeghatározóbb politikusa. USA számára a közép-kelet európai megszállott államok kezdetben, csak rabnemzetek voltak. (Churchill fultoni beszédében nevezte őket először rabnemzetnek ill.: nevezte vasfüggönynek a határt) Első időszak: Az első önállónak tekinthető szakasz: 1944-1945-1946. Vannak egyértelmű szakaszhatárok, vannak azonban olyan szakaszhatárok, cezúrák, melyek elmosódnak, mint például ez. Ekkor elindult egy polgári demokrácia, bár úgymond kényszerdemokráciaként. A szövetségesek ugyanis határozott követeléseket fogalmaztak meg, mint például Japánban az alkotmány módosítását a megszálló erők vezetője, MacArthur vezette. De Irakban is ez történt most. Kényszerdemokrácia. Magyarország tekintetében is érvényesült. Jelen esetben elveket írtak elő, mely el is indítja a polgári demokráciát és ki is alakult a parlamenti demokrácia. Viszonylag szabad választójoggal. Pártokat megszabták. Vorosilov marsall a SZEB elnöke, 1945 októberében a nemzetgyűlési választásokon ezt mondta: elegendő párt a 8-10, válasszanak ezek a közül a magyarok, úgyis kis nép. Tehát a kényszerdemokrácia ebbe is beleszólt. Aki tehát félt a komcsiktól, az a kisgazdákra szavazott. A kisgazda tehát gyűjtőpárttá vált és 1945 novemberében 57%-ot szerzett. Bibó: demokrácia válságban van, mert félelem alatt van a demokrácia. Félt a vörös terrortól (1919), ezért a jobboldalinak tekinthető pártra szavaztak. Ez egy konglomerátum. A másik félelem meg a fasiszta, nyilas terrortól fél, az úri középosztálytól, a hivatalnokrétegtől, ezek pedig a baloldalra szavaztak. Így nem a valódi megoszlás érvényesül. A középpártok nem jutnak szóhoz, írja Bibó. (Pl. nemzeti parasztpárt, szocdem párt) Pedig ezekre a párokra kellene alapozni a magyar demokráciát, nem pedig a szélső pártokra. De mivel nem így történik, a demokrácia labilissá válik, főleg, mikor a konglomerátum kisgazdákról kezdtek leválni a más elemek, akik csak a félelem miatt szavaztak rájuk. A kommunisták erre rá is játszottak: szalámi taktika. Követelni kezdték, hogy a kisgazdák zárják ki a szélső jobbosokat, ha be akarnak kerülni a parlamentbe. 3-4 év alatt elolvad a kisgazda többség. A szovjet csapatok bent voltak az országban, biztosítva az osztrák csapataiknak az ellátását. 1945-46-47-ben nem következik be azonnal a tanácsköztársaság oktrojálása. Visszafogott politikai erőként jelent meg a kommunista párt. Ekkor még választások útján nem tudta a kommunista párt felülmúlni a jobboldalt. Így likvidálni kell akkor a kisgazda, szocdem és parasztpárt jobboldalát, nem parlamenti eszközökkel. Szervezete: az ÁVO/AVH, pártközi értekezletek. Pártközi értekezleten minden pártnak csak 1-1 szavazata van, nem parlamenti arány dominál és ráadásul Rákosi a SZEB-bel a háta mögött fenyegetőzik. Előtérbe kerülnek tehát a háttér politikai szervezetek.
Macchiavelli: aki győz, az minden tettét meg tudja magyarázni. Ezek gátlástalanabbul vetették be a kényszert és legitimáltatják, elfogadtatják a döntéseiket a társadalom egy részével. A fokozott félelemben a társadalom elveszíti cselekvőképességét. Lemondatás: lemondatják a kisgazda miniszterelnököt: Nagy Ferencet, zsarolással--- összeesküvési perrel. Leváltják a köztársasági elnököt, Tildi Zoltánt, és egy kommunistát helyeznek a helyébe. Koalíciós kormány volt, melyben a kommunisták is benne voltak. De ők tűntettek több százezer emberrel: ki a reakciósokkal a kormányból! A kisgazdák bénultan nézték ezeket a tömegdemonstrációkat. A kommunisták koncepciós perekkel támadtak, de mivel mindig győztek, úgy tűnt igazuk van és ők tudták, hogy ezzel bármit elérhetnek. 1947-ben megválasztott parlament 60 tagját vonták vissza, kommunista bírósági ítélettel, mondván: választási csalás történt. Pedig ők csaltak legjobban: 60-80 ezer kékcédulával, melynek lényege: ha valaki nem otthon szavaz, bárhol szavazhat kék cédulával, tehát akár többször. Az hogy minden akciója sikeres, elvakulttá teszi a kommunistákat. A koalíciós kormányban szereplő kommunisták az ellenzéket teljesen a háttérbe szorítják. 1948-ban eljött az idő, mikor áttérhettek a polgári forradalomról szocialista forradalomra. Üzemek, bankok, kohók államosítása. (előtte már megvolt a földek kiosztása) Óvatosabban kezdtek bele, mert nem indíthattak a kisparasztok ellen offenzívát. 1949 szeptemberében, miután a szovjet csapatok a kétoldalú megegyezés miatt itt maradtak, Magyarország Szovjetunió érdekszférájába került. Ezt elősegítette a két blokk közötti katonai ellentét, vasfüggöny. Ez előrevetítette a 3. Világháború rémét. Szovjetunió 20 milliósra fejlesztette a hadseregét. Ez a katonai politika beszűkíti Magyarország mozgásterét. 1947-48 táján váltás áll be Magyarország belpolitikájában: szovjet mintát mechanikusan másoló, társadalmi-politikai berendezkedés jön létre. Ezt követően a kommunista belső ellenzékkel kell leszámolni. 1945-48 között a társadalomban olyan átalakulás zajlott le, mely visszafordíthatatlan volt. De szimpátia mellett: sok nincstelen paraszt, aki dolgozott földet kapott, földosztás. (kezdetben nem volt napirenden a kolhozosítás) Nagy vállalatok államosítása, anarchia felszámolása (csencselés = termékcsere, mert a pénz teljesen elértéktelenedett), ezek mind-mind népszerű intézkedések voltak. Gazdaság 1946 augusztusára konszolidálódik: forint bevezetése. A gazdasági fejlettség a háború utáni lepusztultság és emberi veszteség (1 millió) ellenére elérte az 1938-as szintet. (Budapest épületeinek 70%-a megsérült.) Sikeres kapitalista gazdálkodás alakul ki: piacgazdálkodás. Létrejön egy magyar középparaszti és kisparaszti réteg. Mivel társadalmi átalakulás zajlott le, átosztályozódott a társadalom. Tehát: tulajdoni, társadalmi és gazdasági változások zajlottak le: sikeres kapitalista modernizáció. 1947-48-ban pedig elindult az erőszakos rendszerváltoztatás, 50-től pedig kialakult a politikai despotizmus. 2. előadás. 2003. 09. 25. 1945 és 50 között 2 rendszerváltás: az egyik 1. 1945-48 közötti. Eredménye: modernizált kapitalista társadalmi berendezkedés. Konszolidált állami szervezeti rendszer, a 45 előtti. Egykamarás parlament, korlátozott többpártrendszer (valódi, versengő parlamenti demokrácia). (Vorosilov) 1949, az utolsó többpárti választás 1990-ig. 1946. 1. törvény: Magyarország kis alkotmánya: köztársaság kikiáltása. Itt biztosították az emberi jogokat, az elején van ez az általános deklaráció. Gazdasági tartalma ennek az időszaknak: magántulajdon kiterjedés, tulajdonos szerkezet megváltozása, sok paraszt földet kapott. Bankok, kohók államosítása 1946-ban, de a kis és
középüzemek magánkézben maradnak. Új politikai erők jelentek meg: kommunista párt. 1944-45-ben mintegy 3-4 ezer kommunista volt, illegálisan. Hazai kommunista párt vezetői: Rajk László, Kádár János. Rajkot 1944-ben letartóztatják, 45 -ben megmenekül. Nem végezték ki, mert bátyja, Rajk Endre nyilas vezető volt. Kádár János átvészeli, fel kellett vennie a kapcsolatot a jugó partizánokkal, de elfogják. Elítélik, de Komáromnál megszökik a rabtranszporttól. Ő fogadja a Moszkvából érkező kommunista vezetőket. Ők veszik át a kommunista párt vezetését. 2 hullámban jönnek haza: 1945-ben 1, csoport, köztük: Nagy Imre. Januárban érkezik: Rákosi Mátyás, Lukács György a hazajövő több ezer kommunista és a hazai réteg hozza létre a központi bizottságot. 1945 októberére 500 ezer lesz a tagság! 4- es fogat tagjai: Gerő Ernő, Révai József, Vas Zoltán, Nagy Imre. Kádár lesz a főtitkárhelyettes. Apró Antal is bekapcsolódik a munkába, 1945-85-ig volt a magyar országgyűlés tagja. Kállay Gyula, hazafias népfront főtitkára, 60 miniszterelnök ill. helyettes. Péter Gábor, az újjászervezett rendőrség vezetője lett. 1945. február 13-án Rákosi letartóztatta Demjén Pált, Péter Gábor tartóztatta le, pedig Demjén egy másik kommunista volt, csak tudott Rákosi köpéseiről. A párt tehát robbanásszerűen fejlődött: része volt benne a szociáldemokraták átállásának és a nyilasok menekülésszándékának is. Másik politikai erő: kisgazdák. 1945-ben 900 ezer fős, de belül erősen tagolt, megosztott. Kripto kommunisták: Dinnyés, Dobi István Jobb oldala: Pfeiffer Zoltán felszalámizás kifejezés tőle származik. Tildi Zoltán, az első elnök. Harmadik erő: szocdem, 1947-48 elejére majdnem 800 ezer fős. De ez is megosztott. Baloldal: (kripto kommunisták) Marosán György, Szakasits Árpád (szocdem elnöke) 1948-tól az MDP, az egyesültek (kommunisták, szocdemek) elnöke ill. köztársasági elnök lesz a lemondatott Tildi helyett. Róna Sándor (hazatért kommunista) 1949 után mintegy 10 évig házelnök volt. Reis István, szocdem ügyvéd, majd igazságügy miniszter helyettes. Jobb oldal: Kéthly Anna, később tagja a Nagy Imre kabinetnek. Bán Antal, pénzügyminiszter, Széli Imre, Szeder Ferenc. Ők nem támogatták a kommunistákkal való egyesülést. 1948. február és júniusa között 300 ezer embert zárnak ki a szocdemek közül, hogy egyesülhessen a kommunistákkal. A jobbosokat kizárták. A kripto kommunisták sokat segítettek a kommunistáknak a többi pártban munkálkodva, és mindeközben fennmaradt a többpártrendszer. Ez segítette a felszalámizást, 1945-től 1948-ig. Negyedik erő: nemzeti parasztpárt, 170 ezer taggal. Új párt. Háború alatt alakul meg, erősen baloldali agrárszocialista, de nem kommunista. Baloldal: Veress Péter, író. Koalíciós kormány hadügyminisztere lett. Darvas József, Erdei Ferenc a párt alapítója. Jobb oldal: Kovács Imre, később disszidál az Egyesült Államokba. Farkas Ferenc, Bibó István (politikaelméleti gondolkodó). Ő írja meg az NPP politikai programját. Termékeny író. Ő is tagja lesz Nagy Imre 2. kormányának. 1957-től 1963-ig börtönbe került. A szocialistáknak túl liberális volt, a liberálisoknak pedig túl szocialista volt. Polgári demokrata párt, 60 ezer fős. Magyar radikális párt, liberálisok. Csécsi Imre, Zsolt Béla, harcos publicista. Kereszténydemokrata néppárt, 1947-es választásokon ő lesz a 2. legnagyobb párt, de mivel mandátumaikat megsemmisítik, kikerül a politikai életből.
Ez az időszak nevezhető az első rendszerváltásnak: többpártrendszer, kapitalizmus 2. rendszerváltás: Kierőszakolt rendszerváltás 1948-50: egypártrendszer, a kommunisták kizárólagos uralma, tanácsrendszer kialakulása. Mezőgazdaság: megmarad a kisparasztság, csak 1950-53 között indul meg az erőszakos kolhozosítás, de nem jár sikerrel. Közép és kisparaszti réteg megmarad, csak 1960-61-ben indítják el újra erőteljesen a kolhozosítást. Gyárak, üzemek államosítása. Új társadalmi-tulajdoni berendezkedés alakul ki. 3. előadás 2003-10-02 II. világháború utáni magyar politikai viszonyok 3. időszaka. 1. 45-48. első rendszerváltás 2. 48-50. második rendszerváltás, kierőszakolt. Nemzetközi politikai hatalmi viszonyok gyorsították fel. Magyarország elvesztette politikai szuverenitását. Belső versengés alakult ki (kommunisták között) a szovjet típusú diktatúra másolására. Látszatországgyűlés alakult ki, mely alá lett rendelve a kommunista központi bizottságnak. Gazdaság tulajdoni viszonyait is másolták. De: földet nem vették állami tulajdonba, mint a Szovjetunióban. Ugyan szétaprózott, de magántulajdon maradt. Ezeket próbálják TSZcs-be fogni, majd TSZ-be. Ezekbe próbálják beerőszakolni a telekkönyv alapján tulajdonosnak számító parasztot. 1960-61-ben Kádár alatt próbálják meg újra TSZ-esíteni a gazdákat és sikerül a föld 80%-át TSZ-be fogni. De a gazda tulajdonos maradt, csak az eszközöket kellett TSZ-be vinni, állatot, cséplőgépet, traktort 3. 1950-től politikai despotizmus alakult ki. Legszélsőségesebb változata a diktatúrának a totalitárius despotizmus. A kemény diktatúrákhoz képest is speciális jellemzőkkel bír: 1950. január 1.-53 júliusáig, az első Nagy Imre kormányig (4.) tart a politikai totalitárius despotizmus. Oktrojált társadalmi berendezkedés, nem szervesen alakult ki. A háború után nem volt választása Magyarországnak a társadalmi berendezkedést illetően. Csak a szovjet típusú szocializmus volt alternatíva. Katonai megszállás jelen volt, de a társadalmi berendezkedést csak belső politikai hatalmi erővel (kényszer erő) tudták megvalósítani. Ez volt a kommunista párt szerepe Magyarországon. A belső oktrojáló hatalmi tényező voltak ők. Baloldali blokk: Kommunista, Szocdem és a Nemzeti parasztpárt alakította meg. A kormány vezető pártjával szemben jött létre. Közben pedig tagjai voltak a koalíciós kormánynak ki a reakciósokkal a kormányból! Jönnek a kizárások. 1950-től bevezették a tanácsrendszert. Ebben az évben a kommunisták 98%-ot szereznek. Kialakul az egypártrendszer és a pártnak alárendelt parlament lett. Elfogadják az új alkotmányt, ami kimondja a kommunista célokat, kizsákmányolástól mentes állami tulajdonon alapuló társadalmi rendszert. Államosítás az iskoláztatásban is, kivételt csupán néhány egyházi iskola képez. Addig az iskolák 63%-a egyházi kezelésbe tartozott. Mozik és színházak is állami tulajdonba kerülnek. Ezek mind egy politikai, hatalmi oktroj következménye. Belső, versengő erőszak, ki tud nagyobb győzelmi jelentést küldeni Sztálinnak? Külső és belső oktroj tehát egyszerre volt jelen. Sportegyesületeket is átnevezik: MTK=Vörös Lobogó, Kispest=Budapest Honvéd, UTE=Dózsa, bányászcsapatok, Ferencváros=Kinizsi, zöld-fehérből, vörös-fehér lett.
Despotizmus hatásai: A politika kriminalizálódik, mert maga az államszervezeti rendszer követ el tömegméretekben bűncselekményeket a társadalom ellen. Állami bűncselekmények. 1949 és 53 között: 55 főt végeztek ki. 1953-ban 1, 5 millió személyt tartott nyilván az ÁVH. Létszáma: 35-36 ezer fős. 1945-ben jött létre az AVO és ebből lett az AVH, feladata: a népellenes és háborús bűncselekmények felderítése. Rákosi vezette, neki volt alárendelve az egész rendszer. Tagjaihoz még kb. 40 ezer fős besúgóhálózatot tartott fel. Internálótáborok, több ezer fő. Budapestről 12 ezer főt telepítettek ki. Rendőrség 850 ezer esetben szabott ki büntetést. Bíróság 650 ezer ember ügyével foglalkozott, majdnem 400 ezer ítélet született 1950 és 53 között. 1953-as közkegyelem: több tízezer ember szabadul táborból, börtönből, akiket politikai okok miatt börtönöztek be. Társadalom totális kiszolgáltatottsága: minden egyes réteg totálisan ki lett szolgáltatva, nem tudta mikor válik a terror áldozatává. KMK: közveszélyes munkakerülő. Ezért akár egy évre is lecsukhattak bárkit. Sztálini elvek: a szocializmus előrehaladásával élesedik az osztályharc, mert a volt burzsoá egyre elkeseredettebb harcot indít. Ezért ébernek kell lenni! Meg kell találni az ellenséget. A másik elv: a párton belül, mert az ellenség nem mer nyíltan fellépni, ezért belép a pártba és így próbálja meg károsítani a szocializmust. Letartóztatják Kádárt is, Rajkot is, Szakasits Árpádot is, Péter Gábort is (cionista összeesküvéssel vádolják meg, illetve ekkor indulnak meg a magyar zsidó orvos perek, melyeknek Sztálin halála vet véget) Rákosit nem szerette Sztálin, ezért ő rettegett attól, hogy őt fogják letartóztatni, ahogy a szomszédos országokban (pl. Gomulkát Lengyelországban) a kommunista vezetőket, mint a párt ellenségeit. Bizonyítási kényszer volt benne is. Ideokratikus rendszer. A társadalom kiszolgáltatottsága miatt elveszítette a teljes ellenálló képességét. 1950-53 között bevezetik a jegyrendszert, óriási élelmiszerhiány alakult ki (a hadiipar felsrófolása miatt is), ami ahhoz is hozzájárult, hogy az emberek feketén vágják, s neveljék az állatokat. Féktelen személyi kultusz: Rákosi, Sztálint másolta. Magyar nép atyja, Sztálin legjobb tanítványa stb. Dolgozók ifjúsági szövetsége: DISZ. Alapítólevelében is megjelent a személyi kultusz Sztálin és Rákosi felé. Sőt a párt is, mint egy szentség jelent meg. Rákosi 60. születésnapjára vonatokkal hozzák föl neki az ajándékokat. Rákosi volt az első titkár, a politikai bizottság tagja, tagja a 3 tagú katonai bizottságnak, annak vezetője, neki van alárendelve az ÁVH. Miniszterelnök helyettes (mert a miniszterelnökséget általában kripto kommunistáknak adták át), majd 1952-től 53-ig miniszterelnök. Pártközi értekezleten Szakasits Árpáddal képviselik a baloldali pártokat. Ezeket a legfontosabb funkciókat koncentrálja Rákosi, a kommunista párt, ő volt élet-halál ura. Etatista (államosított) gazdasági rendszer. A termelőeszközök 80%-a állami tulajdonba kerül. Tervszerű gazdálkodás, normákat kell teljesíteni. Sztahanovonista mozgalmak totális állami kizsákmányolás alakul ki, mert a munkásnak muszáj teljesíteni a normát. Redisztribúció jellemzi, mert a vállalattól a bevételt elvonják, és azt tervszerűen újraosztják. A kevésbé vagy veszteségesen teljesítő vállalat kapott többet, ez nem tette érdekeltté a többi vállalatot. Sem a munkás, sem a vállalat nem lett érdekelt a termelésben, a legfontosabb a formális tervtermelés lett. Egy csomó eladhatatlan termék jött létre. Redisztributív, tervutasításos rendszer. Egyszerre van túltermelés és hiánytermelés. A Tervgazdálkodásban nem érvényesül a valódi kereslethez igazodó termelés. Egyszerre pazarló gazdálkodás és egyszerre hiánytermelő, mert hiány van az eladható árukban.
Ideokratikus társadalomszervezés: egyetlen ideológia uralmának a megteremtése. Előírja, milyen legyen a jövő embere, milyen a szocialista embertípus. Oktroj, a totális kiszolgáltatottság alapján történik. Kollektív kényszeres hazudozás társadalma alakul ki. Amíg ez van, addig oktrojjal kényszerítik ki a párt bizottságai alapján kidolgozott ideológiát. A magyar totalitárius despotizmus betagolódik egy nemzetközi totalitárius despotizmusba. 4. ELŐADÁS 2003-10-09 Politikai perek funkciója: a Rajk-per Perek funkciója: minden szocialista országban volt, de az 50 s években a látványos perek megszűntek. Addig viszont immanens, belső lényegi összetevői voltak. Az első nagyon látványos per, rivalizációs per, Trockij pere volt, 1928-ban és később. Kamenyev és Zinovjev pere már nem rivalizációs per. Totalitárius rendszer velejárója lett. Ezek a perek teóriát, elméletet igazoltak. Sztálin-Preobrazsenszkij elmélete: az osztályharc éleződik a szocializmus győzelmével, mert a fejlődés haladásával egymás rovására tudnak csak fejlődni. Ez nem volt helytálló, de propagandára jól alkalmazható. Osztályok viszonya: antagonisztikus. Szerintük az osztályharc egyre éleződik, de egyre inkább párton belülivé válnak. Párton belüli osztályellenség felfedezése a feladat. Ez a teória egy legitimációt ad a tömeges perekre. A perek tehát már nem bírtak meglepetéssel, hanem mindenki azt várta, ki lesz a következő? Perek: Mindszenty-per, Csornoky-per (egyiptomi követ, Tildy veje). De Rajk volt az első magas állású kommunista politikus. Ez indítja a párton belüli pereket. Pl.: 1950-Kádár-per. 1953 tavaszáig tartottak a nagy koncepciós perek. 1953. tavaszán a nagy cionista összeesküvés zárta le (Péter Gábor). Per céljai, általános funkciói: 1. Osztályharc kíméletlen gyűlöletre alapul. Valaki vagy barát, harcos kommunista, vagy ellenség, akit likvidálni kell. Ennek az eszköze a per, mert ráadásul a törvényesség látszatát kelti. 2. Éberségi pszichózis fenntartása. Kollektív, tömegpszichózist alakít ki. Őrületekig viszi ezt a kollektív tudatot. Ezt az ellenségkeresést is ösztönözték a perek. 3. Terror legitimálása forradalmi munkásparaszt diktatúra. Diktatúra minden ellenséggel szemben, de demokrácia a kommunistáknak. Diktatúrát erősíteni, fejleszteni kell. Kun Béla: ha a saját életem feláldozom a rendszerért, akkor másét miért ne? 4. Versengés a teória igazolására. Nemzetközi versengés folyt. Keresték Sztálin kegyeit. Sőt közvetlenül tőle kérték a per támogatását. 5. hűség próbája per. Az állampolgárok számára is, nem csak párttagok számára. 6. a per rendezői, szervezői szinte mind deformálódott személyiségek. Később rituális szinten félévente tartották ezeket a pereket. Rajk-per: Hazai illegális kommunista párt vezetői közé tartozott. Rajk és Kádár lesz az első számú vezetőjévé. Kikerül Németországba, amerikai fogságba esik. 1945 májusában érkezik
Magyarországra. Rögtön a kommunisták vezetői közé kerül. A négyes fogat után ő következik. 1948-ig belügyminiszter, 48-49-ig külügyminiszter. A politikai bizottság tagja, a NéKOSZ (népi kollégiumok országos szövetsége) elnöke. 1949. május 30-án tartóztatta le Péter Gábor. Június 7-én Rajkot felkereste Farkas Mihály és Kádár János, mert Rákosi nem akart személyesen találkozni Rajkkal. 1949. szept. 6-24. nyilvános tárgyalás. Rádió és sajtó is közli. 1949. október 15-én kivégzik Rajkot és társait, a Konti utcában, Kádár, Péter és Farkas részvételével. Péter Gábor jeltelen sírba temetteti őket. 1955-ben a letartóztatott Péter Gábor vezetésével exhumálják a sírokat és újratemetik Rajkot és társait. 1949. júniusában egy orosz kihallgató csoport jött és más taktikával kezdik kihallgatni. Azt közlik vele, hogy milyen hozzáállást vár el tőle a párt, a Tito elleni per lebonyolításában. Titót nem kedvelte Sztálin, barátból ellenség lett. Rajk elleni vád: demokratikus jogrend elleni támadás vezetése, hűtlenség. Horthysta besúgó és trockista. A Szovjetunióban ez volt az egyik legfőbb vád. Június közepétől ezt a trockista vádat váltja föl a Tito szál, titoizmus. Az oroszok arról győzték meg, hogy a Komintern számára nagyon jó lenne, ha vállalná a Titóval való kollaborációt. Azt hitték, a párt szolgálata érdekében kell vállalni, mert elkerülik a kivégzést. Komminform: kommunista információs iroda. 5. előadás 2003. október 16. 1953. július 4. Nagy Imre alakít kormányt. Új szakasz politikája indul el. Nagy Imre használta ezt a kifejezést. Nem reform! Autosztereotípia: önmagáról mit mond az ember, pl. a kommunisták: mi vagyunk a béketábor! Heterosztereotípia: kívülálló megnevezése. 1953. március 5. meghal Joszif Sztálin. 1953. március 11-én temették el. Az egész világban gyászolták, minden megállt 5 percre. Utódlás kérdése: júliusig kiderül. Egy triumvirátus alakul ki, de Nyikita Hruscsov lesz az utód. Ő celebrálta a temetést is. Hatalmi ambíciói Berijának is voltak, puccszerű körülmények között tudták csak megakadályozni. Magyarországon fogalmazódott meg az első alternatíva a szovjet szocialista típusú diktatúrától való eltérésnek, Nagy Imre kormányában. Egyetlen más szocialista országban sem volt ilyen, csak Magyarországon. Új mozgástér megnyílásához vezetett ez, Sztálin halála. Ennek közvetlen kihatása volt a magyar politikai életre, melynek eredménye: kinevezték Nagy Imre kormányát. 1953. május végén: lejár a 49-es parlament mandátuma. 5 millióból 67 ezer ellenszavazat volt és Rákosi dühöngött, hogy lehetséges ez. Ez évben, májusban, Moszkvában van, ekkor ő a párt főtitkára és a kormányfő. 1953. június 13-16. az első moszkvai tárgyalás, egy magyar delegációval. Kritikák hangzanak el Rákosival és a magyarországi helyzettel kapcsolatban. 1953. június 27-28. a KV (központi vezetőség) ülésezik. Nagy Imre beszélt itt, beszámolt a moszkvai útról és kritikát fogalmazott meg Rákosival szemben, illetve ismertette terveit.
1953. július 4. a megválasztott országgyűlés alakuló ülése, az új kormány bemutatkozása. A Nyilvánosság ekkor értesül a bírálatról, Rákosi politikájával szemben. Nagy Imre ismerteti kormányprogramját, az új szakasz politikáját. 1953. július 9-én letartóztatják Beriját. Berija sokat dolgozott Rákosi ellen, és sokat tett Nagy Imre kinevezése érdekében, ezért Rákosi reménykedik, meggyengül Nagy Imre pozíciója, de nem így történt. 1953. július: nagy budapesti pártaktíva. 1954. május 5. második moszkvai értekezlet. Nagy Imre is kiutazik, itt megerősítik Nagy Imre politikáját a szovjetek, Rákosi pedig erős kritikát kap, hogy nem segíti Nagy Imrét. 1955. január 8. harmadik értekezlet. Nagy Imre kap súlyos kritikát, nem hajlandó önkritikára, vitába száll a kommunistákkal. Ez kezdete a politikai bukásának. Áprilisig szanatóriumban volt, Gerő vezette közben a munkát. 1955. május 4. Nagy Imrét leváltják. 22 hónapig működött, és alapvető változásokat hozott. 1955. decemberében a pártból, az MDP-ből is kizárják. Részletek: 1956. tavasza: államilag szervezett terror, a politikai despotizmus tombol. Éles nemzetközi helyzet. Egy éve folyik a koreai háború. Kínai csapatok Észak-Koreában, az amerikai csapatok pedig Dél-Koreában, mint ENSZ csapatok segítik Dél-Koreát. Szovjetek segítik tanácsadókkal és fegyverekkel az északiakat. A szovjetek ezt ideológiai háborúként fogták föl. A szovjet forradalom permanens létét bizonyította ez, mármint, hogy folytonosan törnek ki szocialista forradalmak. Szovjet birodalomból Jugoszláviát kiátkozták, de a többi szocialista ország egységet alkotott, azonban belül ment az ideológiai háború (Sztálini elmélet.) Ez volt az ideológiai háború másik frontja. 1949 februárja: előkészítik a zsidó orvosok perét. Koncepciós per, letartóztatnak több száz orvost, antiszemita élt adnak ennek. Azt állították, ők kezelték félre Sztálint, Majakovszkijt. Ennek mintájára Rákosi is megszervezte a magyar zsidó orvosok perét is. Ennek keretében tartóztatták le Péter Gábort is, mint cionista összeesküvőt. Sztálin halála vetett véget a pereknek. Belpolitika: perek sorozata, terror, társadalom megfélemlítése: társadalom elveszítette az ellenállási képességét. ÁVH. 40 ezer fős, a minisztertanács egy személyén keresztül irányítják: Rákosin. (A rendszer volt totalitárius, mely kiválasztotta magának az embereket, akik magukévá tették a rendszert. Ezeknek biztosított fölfelé mozgásteret.) Az őrület saját magát a rendszert, személyi állományát is pusztította. A legfőbb emberek is féltek. Szocialista állam szorosan be volt tagolódva a nagy birodalomba. Lenin intézet: oroszul folyt a tanítás. Itt folyt a leendő kommunista vezetőnemzedék tanítása. Több ezer szovjet tanácsadó volt itt Magyarországon, hogy segítsék a magyar szocializmus kiépítését, és jelentéseket küldjenek (termelési adatok, mezőgazdaság, ipar eredményei). Egy ilyen szovjet tiszt jelentett Rákosiról is (jellemét, személyiségét, ezáltal az egész rendszert írta le). Ezek az összekötők is politikai klikkeket alkottak. Külön politikai vonalak voltak, pl. Beríja-vonal. Péter Gábor is jelentett Rákosi ellen. Lebukásának, letartóztatásának ez a jelentés volt az oka, mert Sztálin eljuttatta Rákosinak ezt. 1962. az MSZMP bizottsága felülvizsgálta a Rákosi személyi kultusz idején elkövetett törvénysértéseket, bűntényeket. 1961. novemberében jött létre a ez bizottság és a központi bizottság meghallgatta. Elítélték Rákosi tevékenységét.
Rákosi felelőssége: 1953-ben elismerte, ő vezette az ÁVH-t. Ő döntött, kit fogjanak el, kínozzanak meg. Nem valósította meg a kollektív vezetést, hanem kisajátította azt. Rajk perében ő szövegezte a vádiratot, ő szervezte meg a tárgyalást, ő választotta ki a védőket, egy csúnya zsidót, hogy a közönség előtt nem legyen rokonszenves. Módszerei: saját lakásán, dolgozószobájában fogatta el ellenfeleit. 1953. június 13-16. Moszkvában tárgyal a magyar küldöttség. A szovjet vezetés rendelte ki a magyar párt és kormányküldöttséget. 8 tagja volt, a meghívóban közölték ki legyen benne: vezetője: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Nagy Imre, Hegedűs András, Hidas István, Szalai Imre, Dobi István (elnöki tanács tagja) A szovjet küldöttség 7 tagból állt: Nikita Hruscsov, Malenkov, Bulganyin (elnöki tanács tagja), Mikojan, Beríja (NKVD vezetője), Bojkov. Kérdések: később részletesebben elemezve!!! 1. gazdasági helyzettel kapcsolatos kérdések. TSZ-ből sokan kiléptek, túlfeszített tervek, 360 millió rubeles tartozás, metró építésének kezdete, de leállítják, mert minek egy ilyen pici országnak? 200 ezer fős hadsereg, minek ekkora? Ahelyett, hogy az ország a SZU segítségét vette volna segítségül, egy csomó felesleges gazdasági projektet indított. 2. káderek kiválasztása: Rákosi alatt 1 millió 150 ezer ember ellen folytattak eljárást. Berija szerint nem jó, ha Rákosi személyesen ad parancsot elfogatásra és nem jó az erőszakos vallatás, mert így nem az igazat vallják Hruscsov szerint a kollektív vezetés nem érvényesül, ami szintén nem jó. Túl gyorsan lépnek föl a kuláksággal szemben. 3. 4. személyi kérdés. A politikai bizottság tagjai legyenek: Rákosi, Gerő stb. a minisztertanács elnöke legyen Nagy, stb. 6. előadás 2003-10-30 1968-ig, mint a magyar új szakasz politikája, addig ilyen jellegű reform Európában sehol sem jelent meg. Ennek közvetlen elindítója Magyarországon Sztálin halála volt. Ezt utódlási harcok követték. Hatalmi harc nyárra dőlt el, amikor a legambiciózusabb Beriját, aki nyíltan hatalomra tört, puccsal félreállították. Jelentős, mert ő nem szerette Rákosit, akivel szemben erős személyi kritikája volt. Szorgalmazója volt, hogy Nagy Imre kerüljön hatalomra. A moszkvai központ minden szocialista országra kihatott, ezért a klikkharcok is, így Berija halálával Nagy Imre meggyengülését várták. Nem következett be. Az utódnak rendet kellett tennie a birodalomban, körbe kell nézni a rabnemzetek körében. Ki is rendelték a delegációkat Moszkvába. Minden ország rendben volt, nem voltak leváltások. Zajlottak az ötéves tervek, az imperializmus elleni harc. Az első moszkvai tárgyaláson társadalmi kritikát, egy külső, objektív kritikát kapott a vezetés. Magyarország kivételezett, kritikai értékelést kapott. (A fő feladat tehát: utódlás megoldása, majd birodalmi körültekintés, mely során Magyarország objektív kritikát kapott.) Személyi váltás Magyarországon: ez reform alternatívát vetett föl a magyar vezetés előtt, de a szovjet vezetés csupán azt szerette volna, hogy a hibákat javítsa ki. Azonban ezzel egy
alternatívahordozó, reformképes ember került hatalomra, ami pedig nem volt célja a szovjeteknek. Nagy Imre nyitott volt egy eltérő, racionalizált szocializmus kialakítására. Pedig megtehette volna, hogy belesimul a meglevő hatalmi rendszerbe. De ő komolyan vette hatalmát, programot dolgozott ki. Eddig sehol nem került sor ilyen alternatíva kidolgozásra, a szocializmus átalakítására. 1953. június 13-16. moszkvai tárgyalás. Június 27-28-án a delegáció beszámolt a központi vezetés (KV) előtt a tárgyalásról. Nagy Imre beszélt. Megfogalmazta terveit, melyek 33 évig titkosan el voltak zárva. Beszédének kezdetén azonnal megfogalmazta, hogy Rákosit terheli a felelősség. Ezen kívül Gerő, Révai és Farkas elvtársé a fő felelősség. Trojka: AVH-t vezették. Sőt, az igazán fontos döntések 2 ember kezében: Rákosi és Gerő (titkárság vezetője, miniszterelnök helyettes, gazdasági ügyekért felelős párttitkár). A szovjetek szerint vezérkedés és személyi kultusz terheli őket, ami a kollektív vezetés megcsúfolásához vezetett. (Rákosi = a párt ) Születésnapján ódákat írtak neki, vonatokkal hozták föl az ajándékokat, és az operaházban 40 percig tapsoltak, skandáltak neki Rákosi hibája: tűrte ezt. Ezek a kritikák tehát a központi vezetőség előtt hangzottak el. Rákosi és Gerő nem engedtek be kritikát, csak részükről, ők nem követhettek el hibát, csak lent. A párton kívülieket lenézték, parancsolgattak. Ilyen éles kritika a párton belüliekről még soha nem hangzott el. Rákosi és a többiek ott ültek Nagy Imre mellett. További kritika: a párt elvtelen vezetése ahhoz vezetett, hogy megsértette a népi demokráciát. Rákosi egy személyben centralizálta a hatalmat. A kormány valójában árnyék volt, a párthatározatoknak szimpla végrehajtója volt csak. Nagy Imrénél megjelent a kormány, mint önálló hatalmi centrum. További kritika: falusi lakosokkal szembeni atrocitások. Tömeges büntetések. Legfontosabb feladata az új országgyűlésnek és a kormánynak: törvényhozási módon megoldani a hibákat, felosztani az internálótáborokat, amnesztiatörvénnyel a legsúlyosabb törvénytelenségeket felszámolja. (Ez már Nagy Imre reformja volt.) további kritika: nagyzási hóbort, politikai autarchia (önállóságra rendelkezett be). Gerő elvtárs felelőssége: védte az irreális terveket. A redisztributív tervutasítás gazdálkodás 1950-ben indult, a tervhivatal vezetője volt Gerő. A hivatal túlzottan követelte az irreális termelést, Gerő bíztatására. Kalandor jellegű gazdálkodási politika, Vass Zoltán volt később a vezetője, Gerő munkatársa. Nagy Imre szerint: a gazdaságpolitikában új szakaszra van szükség. Innen nyerte a politikája a nevét. Szó esik a begyűjtésről is, az agrárpolitikában elkövetett hibáról. A kulákság elleni harc folyamán a társadalomban megosztást okoztak, létrejöttek kisparaszt kulákok (25 hold alatt is lehet kulák, ha napszámost alkalmaz, és sikeres), kispolgári kulákok (maszek: cipész, piacon árulta termékeit), értelmiségi kulákok (ügyvédek, jogászok). Ez már messze túlment a valódi jelentésén. Pl. városi kulák, aki szórakozni jár: imperialista nézeteket vall. Kulákokat gazdaságilag megcsapolták és ideológiai harcot indítottak ellenük. Nem vették föl őket a TSZ-be. A politikai osztályellenségnek tartották őket, mint belső ellen. Az éberség tehát őrületig fokozódott, az a gyanús, aki nem gyanús! A KV elfogadja a határozatot: a moszkvai kritikát és Nagy Imre beszédét figyelembe véve határozatot hoz. 1953. június 28-án fogadta el. Alapvető feladatok: 1. feladat: túlzottan gyors iparosítás lassítása, nehézipar túlzottan gyors, lassítása. Kalandorpolitikával való szakítás. (később ezek végrehajtása lett Nagy Imre legnagyobb bűne ) 2. feladat: mezőgazdaság szövetkezetesítése túlhajtásának a megszűntetése. 1953 júliusa és decembere között a TSZ-ek fele föloszlik az enyhítés kapcsán. Ez a parasztság erejét bizonyította. (Nagy Imre tehát szétverte a szocialista mezőgazdaságot) Egyébként meg 1 millió kat hold (a teljes mg-i művelés alatt álló föld 10%-a) maradt megműveletlen ebben a primitív rendszerben, ez is magyarázza az ínséget. További határozat: magán kisipar
támogatása, ipari termelés túlméretezésének megállítása, túlórázás (lenini, sztálini munkanap: szombati nap, vasárnapi nap munkanap) megszűntetése. Adminisztratív, bírósági kihágások megszűntetése. 4. rész: személyi kultusz: káros vezérkedés, Rákosi, Farkas, Gerő felelőssége. A vezetés klikkszerűsége, nem bírálták egymást, a hatalmat kisajátították. Végül a személyi változások: párt főtitkári és miniszterelnöki pozíciót el kell választani. (1952 óta Rákosi azt egyesítette.) a kormányt az országgyűlésnek és nem a négyes fogatnak, pártnak kell alávetni. A minisztertanács 20-nál kevesebb főből kell, hogy álljon. 1953. július 4-e, az új kormány alakuló ülése. Nagy Imre megadja a kormányprogramját, amit a nagyközönség számára címzett. Revelatív erejű volt hangneme és kritikája Rákosival, Gerővel szemben. Megerősítő hatás: Ekkor volt kelet-berlinben egy munkástüntetés a szovjetekkel szemben, ami megerősítően hatott Nagy Imre politikájára. A SZU először szembesült először az ideológiailag égbe magasztalt munkásság szembefordulásával. Magyarországon nem volt tüntetés, csak fellélegzés. A magyar mezőgazdaság újjáéledt. Csak Kádár alatt tudják szövetkezesíteni, akkor is nagyon óvatosan. Már 1953 nyarán felállítja a rehabilitációs bizottságokat, bezárják az internálótáborokat. De nem úgy engedik haza, hogy ártatlan, hanem senki nem tudhat az elbocsátás körülményeiről, mert az bűncselekmény. (Déry Tibor: Szerelem) Tehát nem történik meg az igazságtétel, de mégis több tízezer ember hazamegy, köztük elsőként Kádár, Kállay és több kommunista vezető. Rajkot és társait is rehabilitálják. Rákosi azonban igyekszik ezt lassítani, főleg 1955, Nagy Imre leváltása után. Emberarcú szocializmus jellemezte Nagy Imre szocializmusát, szemben Rákosi szocializmusával. (ésszerűsített, racionalizált) Összesen 22 hónapig állt fenn. 1954. május 5. újabb moszkvai értekezlet. Hruscsov, Malenkij, Bulganyin, Vorosilov. Magyar részről: Rákosi (aki csak pártküldöttséget akart, hogy Nagy Imrét kihagyja), Nagy Imre, Gerő, Farkas, Hegedűs András (később ő váltja föl Nagy Imrét). Találkozó lényege: kritika Rákosival szemben, hogy nem támogatja eléggé Nagy Imrét. Megerősítik Nagy Imrét. Helyesnek ítélik a tetteit. 1955. január 8. nagy Imre bukását készítik elő. Éles kritikák hangzanak el Nagy Imrével szemben, szinte az előző KV határozatokat hozták föl ellene. Túlzottan gyengítette a nagyipart, a mezőgazdaság TSZ rendszerét, ezzel bátorította a kulákokat, bomlasztotta a pártegységet. Nacionalista ellentámadást indított Rákosi ellen az 1954 októberében Szabad Népben megjelent cikkében: ahol Nagy Imre bírálta, hogy túl lassú a rehabilitációs folyamat. Perekben Rákosi felelőssége egyértelmű. Nagy Imrét Moszkvában önkritikára hívják föl, politikáját tegye pártszerűbbé. Nagy Imre válasza: politikája, programja elvi meggyőződésből fakad, ebből nem enged, nem hajlandó önkritikára. Hazatérve szívrohamot kap, 3 hónapig szanatóriumban van, közben Gerő vezeti a miniszterelnökséget. Felszólítják lemondásra, 1955. május 4-én leváltják. Jelentősége: olyan reformot, másfajta lehetséges alternatívát mutatott föl, melyet senki előtte. Rákosi és a kritizálhatatlan kommunista vezetők nimbusza leáldozott. Nagy Imre hibái: senkit nem váltott le a rákosista vezetők közül. Csak Farkas Mihályt váltja le és kinevezi művelődési miniszternek. De egyéb komoly cserét nem hajtott végre. A szervezet tehát majdnem végig Nagy Imre ellen dolgozott, várták a Rákosi típusú berendezkedés visszatérését, restaurációt. Nagy Imre hibája: hagyta a korábbi politikai összetétel működését.
Politikája divergencia volt a szovjet modelltől. 1955, december 3-án a pártból is kizárták. Mert: Támogatta a jobboldali irányzatot, fékezte az iparosítást, fékezte a TSZ mozgalmat, megbontotta a párt egységét, nem gyakorolt önkritikát, nem értett egyet a párt irányvonalával. 7. előadás 2003-11-06 Rákosi restauráció: 1955 nyarától-1956 nyaráig, július 21-ig, Rákosi leváltásáig, de a rendszer a forradalomig túléli Rákosit. Ahogy Nagy Imre kinevezése sem Magyarországon dőlt el, úgy Rákosié sem. Nagy kinevezésekor nem Rákosi személyével, hanem a rákosista politikával volt problémája Moszkvának. Belső, a szovjet küldöttek által küldött, mintegy 10 ezer tanácsadó által, megfogalmazott kritikák miatt mozdították el Rákosit. De az első hatalmi pozícióból, pártfőtitkári helyzetből nem mozdították el, csak kineveztek mellé egy embert, Nagy Imrét, aki egy másfajta alternatívát valósított meg. 1989-ig nem volt ilyen éles kritika más kommunista vezetőkel szemben (kritikákban: négyesfogat, trojka, vezérkedés ). Nagy Imrét nem az MDP, Rákosi váltja le, hanem már a moszkvai tanácskozás. Önkritikára hívják föl Nagy Imrét, aki nem hajlandó engedni elveiből. Ez közrejátszott a leváltásában. Nagy Imrét lemondatják, és kizárják a KV-ből is, illetve decemberben az MDP-ből is kizárják. Az egész új szakasz politikáját, mint politikai alternatívát vetette el. Kulákságot bátorította, pártegységet bomlasztotta, nem hajlandó önkritikára, szembeállította a pártot és az állami vezetést Nagy Imre alatt a kormány vált a hatalmi rendszer központjává, kétközpontú hatalom jött létre, ami reformok elfogadhatatlanok voltak Moszkva számára. A változások azonban a társadalmi folyamatban olyan változásokat eredményeztek, melyek még távolabb vitték a szovjet szocializmustól a magyarországi folyamatokat, mert pl. a rehabilitációkat nem lehetett leállítani. Nagy Imre bukása után csupán Farkas Mihály esett ki a négyesfogatból, mert ő fölajánlotta szolgálatait Nagy Imrének. A személyi kontinuitás jellemezte a pártvezetést, államapparátust. Megmaradt Nagy Imre kormánya alatt, és azután is. Hegedűs András lett a miniszterelnök, semmi politikai súlya nem volt, fiatal, koncepciótlan. Nem tudják megakadályozni a rehabilitációkat, csak lassítani. Rákosi kénytelen megállapítani, hogy a Rajk per az imperialisták provokációja miatt történt, később pedig beismeri felelősségét. Rajk temetése tömegtüntetésbe fordult. A fennálló rendszer ellen 100 ezres tömeg tüntetett némán. A mezőgazdasági folyamatokat sem nagyon tudták megállítani, létrejött egy újra reaktivizálódott kisparaszti réteg. Az ötéves terveket érintő változások is sokat hatottak a rendszerre. Az egész tervutasításos gazdaság racionalizálódott. A tervutasításos rendszer a leghatékonyabb és legigazságosabb rendszerré szeretett volna válni, de ennek ellenére óriási a pazarlás, irracionális és állandósult hiánygazdasággá vált, amin egy kicsit javított az új szakasz politikája, némileg racionalizálta. Ez a racionalizáció sem szűnt meg. Annak ellenére, hogy kritizálták, nem szűntették meg. A tudati változásba sem tudtak beleszólni. Megszűnt Rákosi kritizálhatatlansága. Rákosi addig, mint hős, magyarok atyja, Sztálin legjobb tanítványa jelent meg. Ez megszűnt.
Megszűnt a legfelső vezetés kritizálhatatlanságának a mítosza. 1956 nyarán: Rákosit felszólítják, nem kell-e lemondania, a Rajk-per kapcsán (Litván György a kérdés után hazamehetett). Azelőtt ez elképzelhetetlen volt, az azt követő veseleverés és kínzás nélkül. (A politika a lehetőségek és egzigenciák tudománya, tudni kell, mit lehet és mit nem.) Ha van egy alternatíva a politikában, azt meg kell tenni, ha nem teszem, elúszik a lehetőség. Tehát ezek a tudati változások vezettek október 23-hoz, amikor a nép Nagy Imrét követelte miniszterelnöknek. Rákosi restauráció: Nem saját despotizmusát restaurálta, hanem egy szovjet típusú posztsztálinista diktatúrát, alternatíva nélkül. Csökken az iszonyatos személyi kultusz, de megmarad. 1955 nyara után: Semmiféle külön út nem jelent meg, semmilyen alternatívát, belső mozgást, eltérést nem engedtek meg a szovjetek. Egyetlen hatalmi blokkba fogott, centralizált birodalomban a változás csak a SZU részéről indulhatott. 1956. február vége, XX. Szovjet kongresszus, az összes kommunista pártot meghívják. Zárt ülés: csak a kongresszusi küldöttek és a delegációk vehetnek részt, Hruscsov beszámolója a Sztálini személyi kultuszról és az ez idő alatt elkövetett törvényszegésekről. Tehát ez nem szocializmus kritika, hanem Sztálin-kritika. Kijut a nyugati sajtóhoz. Jelentősége: a kommunista pártok történetében először hangzott el kemény személyi kritika az istenített vezetőkkel szemben. Áldozatok számáról, kivégzettekről, 5 marsallból 3-at kivégzett, táborokról, stb. 1941. június 22. német támadás. Ezt megelőzően a 30 s évek legvégén 30 ezer tisztet tartóztattak le a szovjet hadseregben. Elképesztő tömegű bűnök, a Krími tatárok, volgai németek kitelepítése, 20 millió kulákot telepít ki Szibériába. A személyi kultusz áldozatait mintegy 20 millióra teszik. A háború előtt a lakosság 10%-a pusztul el a személyi kultusz következtében. 1956 tavaszán több mint 1 millió fős az MDP. Felolvassák a zárt ülés anyagát. Ennek hatására indul el a változás, ami a Petőfi kör (értelmiségi szervezet) léthozásához vezet. 1956. március 15-én jön létre. Azért, hogy megvizsgálják a magyar személyi kultuszt, hogy a hibák ne történjenek meg újra, egy emberarcú szocializmus megteremtése érdekében. Gyűléseket tartanak, melyek szellemi gerjesztői lesznek a forradalomnak. Rákosi be akarja tiltatni őket és letartóztatni, de erre már nem kerül sor, mert időközben leváltják, Anasztaz Mikojan tárgyalt a KV-vel, majd lemondatták. Ezek a körök tehát revelatív erejűek, kritikai nézetet fogalmaztak meg a rendszerrel kapcsolatban. Pl. egy közgazdász, a tervhivatalból, egy kemény kritikát fogalmazott meg a tervutasítással kapcsolatban, de köntösbe bujtatva, mintha a javításával kapcsolatban írná. Kritikai tudat alakul ki tehát. Mi forradalmasít? Nem a legnagyobb szenvedés idején, hanem egy kis lazulás bekövetkezte után. Először a tudat forradalmasít, kritika jön létre. A kollektív félelem legyőzése pedig a leginkább forradalmasító. (Kapusinszki: Az iráni forradalomról) A forradalom kialakulásában a félelem játssza a fő szerepet. Miután megszűnik, forradalmasít. Szellemi erjedés indul el a szovjet kongresszus után, mert nem csak a SZU-ban működött ez a hatalmi rendszer. Rákosi összeállította a feltétlenül likvidálandók körét és be akarta tiltatni a Petőfi köröket. De lemondatják, ami erősítésül szolgált a kritikai nézetek erősödésének. Ezen a KV ülésen Rákosi ellenforradalomról beszél, értelmiség bírálat hangzik el, erre alapozva akarja Rákosi a letartóztatásokat és betiltásokat, erre érkezik Mikojan és leváltják Rákosit. Először tárgyal
Rákosival, majd a KV-el. A KV megállapítva Rákosi érdemeit, egyetért Rákosi kérelmével és fölmenti őt tisztségéből. Ez a levél Mikojan ösztökélésére született, betegségre hivatkozva kérte Rákosi a felmentését főtitkári pozíciójából. Utódja: Gerő Ernő. Nem volt más személy, akiben bízott a szovjet vezetés és mégis más volt, mint Rákosi, így a helyzet kényszere vezetett erre, ami csalódást okoz a magyar társadalomban. Más személyi változás nem következett be, még annyi, hogy Kádárt a PB-ba beválasztják, Marosánt pedig a KV-be. Újabb lépés a forradalomhoz: Rajk újratemetése. Óriási hatása a rehabilitációnak és annak, hogy Rákosinak és Gerőnek van felelőssége benne, illetve annak, hogy ehhez még 50 per kapcsolódott. Kérdés, ki legyen a szónok a temetésen? Apró Antal lett az. Október 6-án (az aradi vértanúk napján!!) temették újra őket. Ekkor Kádár Kínában volt, Gerő sem volt Magyarországon. A temetésen 100 ezer ember jelent meg, néma tüntetésbe torkollt a temetés. A diktatórikus rendszer bűne koncentrálódik Rajk és társainak a sorsában. Ez is hozzájárul a félelmi tömegpszichózis oldódásához. Még egy esemény: a Petőfi körben elhangzik, hogy legyen az egyetemistáknak saját ifjúsági szervezete. Addig csak a DISZ volt, a Demokratikus (Dolgozók) Ifjúsági Szövetsége. Az egyetemek önálló szervezeteket kezdenek követelni. Ez lesz a MEFESZ. Követelik, hogy önálló lapja lehessen. Ezeknek összehangolt gyűléseik voltak, október 19-22-ig több egyetem küldöttei tanácskoznak erről, de ezen túlmegy a tanácskozás. Már nem csak a MEFESZ-ről és lapjáról megy a tanácskozás, hanem egy forradalmi programról. Ezt sokszorosították, ezért akarták a 14 és a 16 pontjukat felolvasni a rádióban. Ez a 14 és 16 pont október 22-én véglegesül a szegedi gyűlésen. Első pontja: Nagy Imre miniszterelnökké kinevezése. Október 23-ra ezek az egyetemisták kérnek tüntetésre jogot, de ravaszul, nem a pontok felolvasására, hanem a Lengyelországban kibontakozó kommunista tüntetés iránti szolidaritásra. Ez a lengyel szolidaritási tüntetés a lengyel munkásvárosok tüntetésével kapcsolódott össze. Nyáron volt ez. Gomulkát szeretnék kinevezni, de ennek a lengyel szovjet vezetés ellenáll, amire szimpátiatüntetés indul Vladislav Gomulka mellett. Erre kényszeredetten kinevezik első titkárnak. Ez az az esemény, ami apropót ad az október 23-i tüntetésre. Tehát a lengyel kommunisták melletti, Gomulka melletti tüntetésre kérnek engedélyt. Piros László belügyminiszter először nem adja meg. Az MDP székházban közben folyamatosan ment a munka. Gerő persze közben Jugoszláviában tett látogatást. (a Jugoszlávia elleni vádak 1956 nyaráig tartottak, a trockizmus stb. Hruscsov ekkor ellátogat ide és elnézést kér a sztálini idők vádjaitól. A magyarok is kibékülnek velük, 14-től 23-ig kint vannak) ahogy hazatérnek, azonnal mennek az MDP székházba, a tüntetések követelése vizsgálatára. Gerő lövetni akar. De a rendőrség nem volt abban a helyzetben, hogy erőszakkal oszlasson. Piros újabb bejelentése erre: feloldja a tilalmát. Délután 2:30-kor megtartották a tüntetést. 8. előadás 2003-11-20 56-os forradalom. Magyarországon posztsztálinista diktatúra volt, a többi országhoz képest azzal a különbséggel, hogy itt Nagy Imre reformja is megjelent. Lengyelország: Gomulka kinevezésével kapcsolatos tömegtüntetés, Gomulka kinevezése a szovjetek beletörődnek. Ezek az események is hatással vannak a magyar eseményekre. Rákosi leváltása is a folyamatok leállításában volt szerepe.
Forradalom kiváltó okai: 1. magyarországi forradalmat nem külső események indították el, nem belső reakciós erők indították el, nem horthysta, imperialista összeesküvés volt 2. az első Nagy Imre kormánynak nagy hatása volt rá. Ekkor szűnt meg Rákosi kritizálhatatlansága. Szovjet típusú modell kritizálhatatlansága is megszűnt. 3. titkos határozat a XX. Kongresszuson, ennek hatására indult meg a Petőfi kör. A magyar szellemi életet tömegesen megmozgatta. Szellemi erjedés. Közvetlen kiváltó okok: 1. magyar egyetemi ifjúság (Debrecen, Szeged, Budapest) október 22-én, 23-án, egy önálló ifjúsági szervezet létrehozását követeli. Eddig csak a DISZ volt, ők a MEFESZt szerették volna létrehozni. Egyre több belpolitikai követelést vállaltak föl. Egy konfliktust felvállaló tömegmozgalom kezdett kialakulni. Október 22-én éjjel elfogadták a 14 pontot, ami a forradalom politikai programja lett. 2. október 6. Rajk László és társai újratemetése. Nem szerették volna, hogy nagy temetés legyen, de nem tudták megakadályozni. Egy rákosista rendszerrel szembeni néma tüntetéssé változott. Meg is rettent a pártvezetőség. Szociálpszichológiai integráló erőként hatott. Üzenete: még egyszer ilyesmi nem történhet meg, felelősöket nevükön kell nevezni. Ráadásul október 6-án jelentik be, hogy letartóztatják Farkas Mihályt, személyi kultusz idején elkövetett törvényszegéseiért. Nagy Imrét visszavették az MDP-be. Forradalom jellege: 1. fegyveres felkelés a diktatórikus szocializmus hatalmi rendszere ellen. (fegyverraktárakat feltörték, harcoltak a szovjet csapatok ellen, nem polgárháború!) 1956. október 30-ig tart a fegyveres harc. 30-án megállapodást kötnek a magyarokkal: Budapestről kivonták a SZU csapatait. Illetve azonnal megkezdték a tárgyalást az összes csapat Magyarországról való kivonásáról. 2. november 4. a második fegyveres harc kitörése, amikor a SZU csapatai bevonulnak Budapestre, november közepére a fegyveres ellenállás megszűnik, de az általános sztrájk folytatódik. Nőtüntetés a Hősök terén, decemberben ellentüntetés a nyugatinál, ahol haláleset is történik. Polgárháborúról tehát szó sem volt. A magyar hadsereg nem kapott éles lőszert, amikor kirendelték őket. Egy-két helyen került csak sor arra, hogy a hadsereg a tüntetők ellen föllépett volna. Második jellege: A forradalom, az politikai forradalom volt. Nem terjedt ki a tulajdonviszonyok, gazdasági élet, föld és agrárium átalakítására. Egy biztos, a diktatúra teljes eltörlésére igyekezett, de valószínű később társadalmi forradalommá eszkalálódott volna. Mitől politikai: 1. többpártrendszer visszaállítása. 45 után megalakult baloldali blokk pártjaiból többpárti kabinetet alakít. MDP megbénul, szétesik. Helyette november 1-én megalakul az MSZMP. Elfogadja a forradalom addigi vívmányait. Elfogadják, hogy a kommunista párt diszkreditálódik Rákosi és Gerő munkássága miatt. Elfogadják, hogy a kommunista párt kis párt lesz, nem hegemón. Több mint 30 párt alakult meg október