A magyar Alkotmánybíróság Alaptörvény 24. cikk 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról (Abtv.) Alkotmányjog 2. előadás, 2016. november 17.
Az Alkotmánybíróság jellege Az alkotmánybírák megbízatása Az Alkotmánybíróság szervezete Az Alkotmánybíróság hatásköre Az Alkotmánybíróság eljárása
Az Alkotmánybíróság jellege 3
A 2012-es alkotmánybírósági modell elemei, a karakterváltások A változások megítéléshez szükséges mérce felállítása (Velencei Bizottság állásfoglalásai) A teljeskörű alkotmánybíráskodás elvének részleges megbontása (hatáskörgyakorlás korlátozása) Az Országgyűlés erőteljesebb befolyása az AB működésére (parlamenti szuverenitás?) Hatásköri hangsúlyváltás (a normabíráskodástól az alapjogi bíráskodás irányába)
A modell átalakítása 1. Felülvizsgálati jogkör korlátozása: 2010 jelenleg 37. cikk (4) 2. Alaptörvény-módosítás felülvizsgálhatóságának rögzítése 3. Indítványhoz kötöttség alaptörvényi kikötése 4. Actio popularis indítványozás eltörlése 5. Alkotmányjogi panasz átalakítása 6. Jelölési szabályok megváltoztatása 7. Elnök parlamenti választása 8. Értelmezési szabályok R) cikk (3) 9. Alkotmányon alapuló gyakorlat hatályon kívül helyezése [13/2013. (VI. 17.) AB hat.] Hatáskör és felülvizsgálat terjedelme Szervezet Értelmezési monopólium
Az Alkotmánybíróság jellege önálló, alkotmányos állami szerv 15 tagból álló testület az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve határozata mindenkire kötelező (erga omnes) az alkalmazott jogkövetkezményeket maga állapítja meg tagjai függetlenek, az Alaptörvénynek és a törvényeknek vannak alárendelve egyedüli, egyfokozatú, sui generis jogintézmény, nem része a bírósági szervezetnek intézményi függetlenség, önálló költségvetés tevékenysége a hatályos Alaptörvényhez kötött: nem vizsgálhatja és semmisítheti meg annak rendelkezéseit, azt nem módosíthatja > 6
Az Alkotmánybíróság jellege Alaptörvényhez kötött (alkotmányellenes alkotmánymódosítás ügyek ) 61/2011. (VII. 13.) AB határozat (AB hatáskör-korlátozás) 45/2012. (XII. 29.) AB határozat (átmeneti rendelkezések) 12/2013. (V. 24.) AB határozat (4. módosítás, amely az Alaptörvény előtti AB határozatokat hatályon kívül helyezte) Precedensrendszer Alaptörvény előtt: láthatatlan alkotmány koncepció (Sólyom László) Alaptörvény után: alkotmányos kontinuitás 22/2012. (V. 11.) AB határozat 4. módosítás 13/2013. (VI. 17.) AB határozat: korábbi határozatok feltételesen hivatkozhatók 7
Az alkotmánybírák megbízatása 8
Az alkotmánybírák választása a tagokat az OGY választja 12 évre, képviselők 2/3-ának szavazatával; nem választhatók újra pozitív feltételek: büntetlen előélet, passzív ogy-i választójog, magyar állampolgárság jogász, 45. életévét betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár v. MTA doktora), VAGY min. 20 évi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlat negatív feltételek: megelőző 4 éven belül K tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy állami vezetői tisztséget töltött be Jelölés: OGY, jelölőbizottság (9-15 fős, létszámarányos), bizottsági meghallgatás (plénumot nem köti a bizottsági vélemény) eskü, vagyonnyilatkozat, mentelmi jog, összeférhetetlenségi szabályok 9
Az alkotmánybírósági tagság megszűnése 12 év letelte halál lemondás (írásban, indoklás és elfogadó nyilatkozat nem kell) összeférhetetlenség (ha 10 napon belül nem szüntetik meg) passzív ogy-i választójog elvesztése felmentés (neki fel nem róható okból) kizárás 10
Ki lehet zárni: neki felróható okból nem tesz eleget megbízásából eredő feladatainak tisztségére méltatlanná vált Kizárás kötelező esetei: jogerős ítéletben megállapított, közvádra üldözendő szándékos bcs.-t követ el neki felróható okból 1 évig nem vesz részt az AB munkájában vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl 11
Az Alkotmánybíróság szervezete 12
ELNÖK ELNÖKHELYETTES TELJES ÜLÉS TANÁCSOK EGYESBÍRÓ HIVATAL (FŐTITKÁR) TÖRZSKAROK
AB elnöke OGY választja, képviselők 2/3-ának szavazatával, AB tagjai közül megbízatása: alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart megbízatása megszűnhet: AB tagság megszűnésével, lemondással (a lemondás nem érinti az AB tagságát) Feladata összehangolja az AB munkáját összehangolja és vezeti AB teljes ülését, tanácsokkal kapcsolatos feladatok képviseli AB-t (OGY, más szervek, nyilvánosság előtt) irányítja AB Hivatalát Elnökhelyettes: Elnök javaslatára AB teljes üléssel választja, megbízatása megszűnik: új elnök hivatalba lépése, AB tagság megszűnése, lemondás 14
AB döntéshozatali szervei: teljes ülés tanácsok (állandó ötös tanácsok, ideiglenes tanácsok) egyesbíró Igazgatási munkaszervezet: AB Hivatala ellátja az AB szervezeti működtetési, ügyviteli és döntéselőkészítési feladatait főtitkár vezeti (elnök javaslatára a teljes ülés választja) elnök irányítása alatt a főtitkár közreműködik AB döntéseinek előkészítésében 15
Teljes ülés AB legfőbb testületi szerve; AB összes tagjából áll (szavazati és tanácskozási joggal vesznek részt); határozatképes: tagok 2/3, köztük az elnök (akadályoztatása esetén elnökhelyettes) jelen van; döntéseit nyílt szavazással (kivéve személyi kérdések), szótöbbséggel, tartózkodó szavazat nélkül hozza; tagok kötelesek a döntésben részt venni; szavazategyenlőség esetén elnöki szavazat dönt 16
Tanácsok minden olyan ügyben eljárhat, amit Abtv. vagy az Ügyrend nem utal a teljes ülés hatáskörébe tanácsok számáról, összetételéről, tanácsvezető személyéről az elnök javaslatára a teljes ülés dönt napirendjén szereplő ügyet a teljes ülés elé terjeszti, ha törvény megsemmisítésének van helye; a teljes ülés döntését az ügy társadalmi vagy alkotmányjogi jelentősége, bonyolultsága, az alkotmányos joggyakorlat egységének megőrzése, ill. egyéb fontos ok indokolja 17
Az Alkotmánybíróság hatásköre 18
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG JOGALKOTÓ SZERVEK BÍRÓSÁGOK
NORMA ALAPJOGI ÁLLAM ÉRTELMEZÉS Előzetes NK Utólagos NK absztrakt / konkrét NSZ-be ütközés AJP (kvázi, közvetlen) mulasztás Ex officio is Ex officio AJP valódi Hatásköri vita KE közjogi felelősség OGY egyes döntései Vélemények absztrakt [konkrét]
Hatáskörök korlát, At. 37. cikk (4)-(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az AB az Alaptörvény 24. cikk (2) bek. b)-e) pontjában foglalt hatáskörében a pénzügyekről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az ÉM-hoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az AB az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ezt azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az időszakban léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen időszak tekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg. 21
Alaptörvény 24. cikk (2) bek. b)-e) pont konkrét utólagos normakontroll alkotmányjogi panasz absztrakt utólagos normakontroll Pénzügyekről szóló törvények a központi költségvetésről, annak végrehajtásáról a központi adónemekről, az illetékekről és a járulékokról, a vámokról a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények 22
Előzetes normakontroll (Abtv. 23-23/A. ) Alaptörvény vagy alaptörvény-módosítás (4. at.-módóta) S) cikk (3) az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény (At. 6. cikk) nemzetközi szerződés egyes rendelkezései Házszabály (az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott normatív határozat) 23
Nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálata nemzetközi szerződés kötelező hatályának KE általi elismerését megelőzően kezdeményezheti: KE vagy Kormány (ha a szerződést Korm. rendelet hirdeti ki) Következmény at.-ellenesség esetén: kötelező hatály elismerésére addig nem kerülhet sor, amíg a nemzetközi szerződést létrehozó államok vagy a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel rendelkező egyéb alanyai az alaptörvényellenességet meg nem szüntetik, vagy ameddig fenntartás megtételével - ha ezt az adott nemzetközi szerződés lehetővé teszi - vagy a nemzetközi jog által elismert egyéb jogintézménnyel élve Magyarország nem zárja ki a nemzetközi szerződés és az Alaptörvény összeütközését 24
Házszabály előzetes kontrollja - Indítványozhatja - a normatív határozat elfogadására irányuló javaslat kezdeményezője, - a Kormány, - az OGY elnöke - At. 6. cikk (2) bek. szerinti eljárásrend -AB soron kívül, legkésőbb 30 napon belül dönt
Utólagos normakontroll (absztrakt) Abtv. 24-24/A. kezdeményez: Kormány, OGY képviselők ¼-e, Alapvető Jogok Biztosa, + Kúria elnöke, legfőbb ügyész (utóbbi kettő 4. at.-mód óta) jogkövetkezmény: AB a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést (kszsze-t, jed-t) teljesen vagy részben megsemmisíti (ezt az eljárást az Alaptv. előtt bárki indítványozhatta) + Alaptörvény, alaptv.-módosítás: ugyanezen kezdeményezők, kihirdetéstől számított 30 napon belül, csak közjogi érvénytelenségre hivatkozva, AB 30 napon belül dönt 26
Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt Abtv. 25. Ha a bírónak az előtte folyamatban levő ügyben olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az AB már megállapította, kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának a kizárását. AB soron kívül, legkésőbb 90 napon belül dönt 27
Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata Abtv. 32. kérelemre, vagy hivatalból kérelemre: OGY képviselők ¼-e, Kormány, Kúria elnöke, legfőbb ügyész, AJB + bíró (csak konkrét ügyben) jogkövetkezmény: AB felhívja a Kormányt, ill. a jogalkotót az ellentét feloldása érdekében intézkedések megtételére (ha a NSZ-t kihirdető jogszabályba ütköző belső jogszabály magasabb hierarchiai fokon áll); megsemmisít (ha a kihirdető jogszabályba ütköző belső jogszabály az előbbinél alacsonyabb hierarchiai fokon áll)
Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26-27. ) Abtv. 26. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak (+ kszsze-nek, jogegységi döntésnek) az Alaptörvénnyel való összhangját (kvázi panasz) Panasz benyújtható jogszabály ellen kivételesen akkor is, ha a jsz. alkalmazása, vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következik be a jogsérelem (közvetlen vagy kivételes panasz) Legfőbb ügyész kezdeményezése (ha személyek nagyobb csoportját érinti, v. az érintett nem képes jogainak védelmére) Abtv. 27. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját (valódi vagy individuális panasz) kezdeményez: egyedi ügyben érintett személy, vagy szervezet (határidő: 60 nap, kivételes: hatályba lépéstől 180 nap), ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alkalmazott jsz. vagy a bírói döntés - Alaptv.-ben biztosított jogát sérti - jogorvoslat nincs v. kimerítette Befogadási szempont: alapvető alk.jogi jeletőségű kérdés vagy bírói döntést érdemben befolyásoló alaptv.-ellenesség 29
Önkormányzati rendelet, közjogi szervezetszabályozó eszközök és jogegységi határozatok vizsgálata a normakontroll további tárgya Ök. rendeletet csak akkor, ha a vizsgálat tárgya kizárólag Alaptörvénnyel való összhang megállapítása, ök. rendelet más jsz-ba ütközésének vizsgálata nélkül (utóbbi: Kúria), Abtv. 24-26. szerinti eljárásokban KSZSZE és jogegységi határozat Alaptörvénnyel és nemzetközi szerződéssel való összhangjának vizsgálata (Abtv. 24-26. + 32. ) 30
Jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-elleneség Abtv. 46. (1)-(2) Ha az AB hatáskörei gyakorlása során a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a mulasztást elkövető szervet határidő megjelölésével felhívja feladatának teljesítésére. (Jogkövetkezmény) Mulasztás: nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztása, kifejezett jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladat ellenére nem került sor a jogszabály megalkotására, vagy a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos.
Alkotmányértelmezés Abtv. 38. konkrét: meghatározott alk.jogi konfliktus megoldása egyedi ügyben, járulékos jellegű (nem önálló hatáskör, hanem a jogalkalmazás része) absztrakt: OGY, OGY állandó bizottsága, KE, K, AJB indítványára feltételei: konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből
Hatásköri összeütközés feloldása Abtv. 36. bíróságok és közigazgatási hatóságok kivételével, állami szervek, ill. állami és ök-i szervek közötti hatáskör összeütközés: pozitív, negatív értelemben - AB kijelöli az eljáró szervet) OGY népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata Abtv. 33. népszavazást elrendelő, kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozatot, Alaptv.-nyel való összhang és törvényesség, 30 napon belül Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény Abtv. 34. helyi és nemzetiségi önk. működését, Kormány indítványára A vallási közösség alaptörvény-ellenes működésével összefüggő vélemény Abtv. 34/A. bevett egyház kormány indítványára, vallási szervezet bíróság indítványára Az Országgyűlés egyház-elismeréssel összefüggő döntésének vizsgálata Abtv. 33/A. elutasító határozatot, érintett vallási tevékenységet végző szervezet indítványára, törvényességi szempontból KE tisztségtől való megfosztása Abtv. 35. AB folytatja le az eljárást a közjogi felelősség megállapítása tárgyában 33
Az Alkotmánybíróság eljárása 34
az arra jogosult indítványa alapján jár el (kivételesen hivatalból) az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, meg kell jelölni: AB hatáskör, indítványozói jogosultság az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének a lényegét vizsgálandó jsz-i rendelkezést, bírói döntést (OGY határozatát, alaptörvény-ellenes működést, magatartást, hatáskörgyakorlást) Alaptörvény megsértett rendelkezését alaptörvény-ellenesség indokait kifejezett kérelmet a megsemmisítésre, AB döntés tartalmára közvetlenül AB-nál kell előterjeszteni (kivéve: alkotmányjogi panasz), nem vonható vissza 35
azonos tartalmú indítvány ismételt benyújtása: ha az előző kérelem alapjául szolgáló okok jelentős mértékben megváltoztak eljárás illetékmentes, az indítványozó a költségeket maga viseli eljárási bírság (20ezer-500ezer HUF) és a keletkező többletköltségek megfizetése (indítványozói joggal való visszaélés) az indítványok befogadhatóságának előzetes vizsgálata: főtitkár végzi érdemi elbírálás: van vagy nincs (a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik), eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, de az indítványozó, 3. személy meghallgatása elrendelhető (a jogszabály megalkotóját, a törvény kezdeményezőjét vagy képviselőjüket meghallgatja, illetve véleményüket eljárása során beszerzi, ha az ügy a személyek széles körét érinti; az eljárás e szakasza nyilvános) bizonyítási eszközök tekintetében Pp-t kell alkalmazni döntései: határozat (érdemi, részei: rendelkező rész és indokolás + lehet párhuzamos indokolás, különvélemény) vagy végzés 36
Jogkövetkezmények Megsemmisítés (de kivételek) vagy Elutasítás (nem alaptörvény-ellenes) vagy Visszautasítás (nincs érdemi vizsgálat, végzés) Megsemmisítés hatálya ex nunc (azonnali, határozat közzététele napján), ex tunc (visszamenőleges, kivételesen) pro futuro (jövőbeli időponttól) Alkotmányos követelmény megállapítása Alkalmazási tilalom elrendelése Mulasztás megállapítása 37
Köszönöm a figyelmet!