AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.5.2007 COM(2007) 247 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A migrációval kapcsolatos általános megközelítés alkalmazása az Európai Unióval szomszédos keleti és délkeleti régiókra HU HU

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Az EU-val szomszédos keleti és délkeleti régiók országai... 4 2.1. Törökország és a Nyugat-Balkán... 5 2.1.1. A párbeszéd jelenlegi kerete... 5 2.1.2. Ajánlások... 6 2.2. Európai szomszédságpolitikai partnerországok Kelet-Európában és a Dél- Kaukázusban... 7 2.2.1. A párbeszéd jelenlegi kerete... 7 2.2.2. Ajánlások... 9 2.3. Orosz Föderáció... 11 2.3.1. A párbeszéd jelenlegi kerete... 11 2.3.2. Ajánlások... 11 3. Egyéb régiók... 12 3.1. Kelet-mediterrán térségbeli ESZP-partnerországok (Szíria, Libanon és Jordánia) és egyéb közel-keleti országok (Irán és Irak)... 12 3.1.1. A párbeszéd jelenlegi kerete... 12 3.1.2. Ajánlások... 13 3.2. Közép-Ázsia... 13 3.2.1. A párbeszéd jelenlegi kerete... 13 3.2.2. Ajánlások... 14 3.3. Ázsiai származási országok... 14 3.3.1. A párbeszéd jelenlegi kerete... 14 3.3.2. Ajánlások... 14 4. A koordináció javítása... 16 5. Következtetés... 17 I. melléklet: Rövidítések és használt kifejezések jegyzéke... 17 II. melléklet: Példák az EU és a közlemény által lefedett országok közötti együttműködésre és az ezen országoknak nyújtott támogatásra... 20 III. melléklet: Az EU-val szomszédos keleti és délkeleti régiók migrációs helyzetének és a régióból kiinduló és a régión belül megfigyelhető áramlatok áttekintése és statisztikák... 72 HU 2 HU

A migrációval kapcsolatos általános megközelítés alkalmazása az Európai Unióval szomszédos keleti és délkeleti régiókra 1. BEVEZETÉS Az Európai Tanács 2005 decemberében elfogadta a migrációval kapcsolatos általános megközelítést. Ez eredetileg Afrikára és a mediterrán térségre összpontosított. A 2006 decemberében elfogadott következtetéseiben 1 az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy az általános megközelítésnek az EU-val szomszédos keleti és dél-keleti régiókra való alkalmazására tekintettel a fokozott párbeszédre és a konkrét intézkedésekre tegyen javaslatokat. Ez a közlemény e felkérésnek tesz eleget. A migrációs útvonal koncepción (lásd az I. mellékletet az ezen szövegben használt fogalmak és rövidítések magyarázatáért) alapuló megközelítést javasol. Ezen közlemény fő súlypontját az EU-val szomszédos keleti és délkeleti régiók jelentik, amelyek a Bizottság véleménye szerint az alábbiakat foglalják magukban: Törökország, a Nyugat-Balkán (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia, Koszovót is beleértve 2 ); az európai szomszédságpolitika (ESZP) partnerországok Kelet- Európában (Ukrajna, Moldova és Fehéroroszország 3 ) és a Dél-Kaukázus (Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia); és az Orosz Föderáció. Ezen közlemény végrehajtása során elsősorban az ezen országokat közvetlenül érintő ajánlásokat kell figyelembe venni. Az általános megközelítés alkalmazása az EU-val szomszédos keleti és délkeleti régiókra a migrációs útvonal koncepciónak megfelelően azonban megköveteli a távolabbi származási és tranzitországok figyelembevételét is. Ezért figyelmet kell fordítani az alábbi országokra is: közel-keleti ESZP-partnerországok (Szíria, Jordánia és Libanon), Irán és Irak; Közép-Ázsia (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán); és ázsiai származási országok, úgymint Kína, India, Pakisztán, Afganisztán, Banglades, Srí Lanka, Vietnam, a Fülöp-szigetek és Indonézia. Ezen országok és régiók vonatkozásában e közlemény közép- és hosszú távú ajánlásokat fogalmaz meg. A Közösség és valamennyi felsorolt ország között már működnek a politikai és gazdasági párbeszéd és az együttműködési kapcsolatok intézményi keretei, amelyek általában kiterjednek a migráció területére is. Ezen keretekről a közlemény valamennyi országcsoport vonatkozásában beszámol. Egyes esetekben a migrációról és a kapcsolódó témákról (úgymint a foglalkoztatás és az oktatás) folytatott párbeszéd már igen előrehaladott. A migrációra vonatkozó párbeszéd és az 1 2 3 A migrációval kapcsolatos általános megközelítés egy év távlatában: helyzetértékelés az átfogó európai migrációs politikáról című bizottsági közlemény alapján, 2006. november, COM(2006) 735. Az ENSZ Biztonsági Tanács 1244. sz. határozatában meghatározottak szerint. Belarusz esetében a párbeszédet az EU-Belarusz kapcsolatokra alkalmazandó, a hatóságokkal való kapcsolatfelvételre vonatkozó korlátozásokkal összhangban, regionális kereteken belül kell folytatni. HU 3 HU

együttműködés esetleges erősítésének a már fennálló párbeszédre és együttműködésre kell épülnie, a kapcsolódó kérdések és szereplők teljes mértékű bevonásával, különösen a munkavállalói migráció területén. A II. melléklet az ezen országokban a migráció, vízumok és a határellenőrzés területén folyamatban levő, az EK által finanszírozott együttműködési projektek nem kimerítő jellegű felsorolását tartalmazza. Az általános megközelítés alkalmazása során szükség van a jogszerű és jogszerűtlen mozgásokról, a globális munkaerő-kínálatról és -keresletről, a munkavállalói migrációról és a gazdasági migráció kezeléséről, valamint a nemzetközi védelem szükségességéről készített átfogó elemezésre. A migrációs útvonalakat, trendeket és az útvonalak esetleges változásait szintén meg kell vizsgálni. A III. melléklet erre vonatkozó előzetes következtetéseket, valamint különféle statisztikákat tartalmaz a régió tekintetében. E régió jelentősége az EU számára már egyértelmű. Az EU-ban élő összes harmadik országbeli állampolgár hozzávetőleg egyharmada a keleti és délkeleti szomszédos országokból és az Orosz Föderációból származik. Az EU 2004- es és 2007-es keleti bővítése számos szomszédos ország számára megváltoztatta a határmenti ingázó forgalom és a migráció jogalapját, míg az EU-tagság magas gazdasági növekedésben és munkalehetőségekben megnyilvánuló előnyei vonzóbbá teszik az új tagállamokat a keleti szomszédos országokból kiinduló migráció számára. A szomszédos országok tapasztalják mind a képzett munkaerő visszanyerése, mind az agyelszívás hatásait, és a tiszta előnyök segítenek a magas munkanélküliségben és alacsony jövedelmekben megnyilvánuló, a politikai és gazdasági átmenet nehézségeinek következtében gyakran jelentkező nyomás enyhítésében. Megjegyzendő, hogy Latin-Amerikával és a Karib-térséggel eddig nem foglalkoztak a migrációval kapcsolatos általános megközelítés keretében, bár a migráció az e térséggel folytatott rendszeres politikai párbeszéd részét képezi. Tekintettel a migrációval kapcsolatos kérdések növekvő fontosságára a latin-amerikai és karibi országokkal való kapcsolatokban, a Bizottság és partnerei a következő EU LAC csúcstalálkozó (Lima, 2008. május) előkészítése során külön fognak foglalkozni a migráció kérdésével. Ez az általános megközelítéssel összhangban, a 2006. májusi bécsi csúcstalálkozón mindkét oldal által vállalt kötelezettségek teljesítését lehetővé tevő módon fog történni. 2. AZ EU-VAL SZOMSZÉDOS KELETI ÉS DÉLKELETI RÉGIÓK ORSZÁGAI Az általános megközelítés afrikai országokra vonatkozó kidolgozása során számos eszköz bizonyult hasznosnak a partnerországokkal való együttműködésben, így például a migrációs profilok és a migrációval és fejlődéssel foglalkozó együttműködési fórumok (lásd az I. mellékletet). Ezek az eszközök az általános megközelítés keleti és délkeleti régiókra való alkalmazása során is relevánsak lehetnek. Igénybevételüket azonban az egyes országok tekintetében külön-külön és/vagy regionális alapon is meg kell vizsgálni, figyelemmel az érintett országokban és régiókban már fennálló keretekre és a velük való kapcsolatokra, annak fényében, hogy alkalmazásuk mennyiben jelenthet hozzáadott értéket. A fentieken kívül ezt a közleményt az egyidejűleg elfogadott, A körkörös migrációról, valamint az Európai Unió és harmadik országok közötti mobilitási partnerségekről szóló közleménnyel összefüggésben kell értelmezni. HU 4 HU

2.1. Törökország és a Nyugat-Balkán 4 2.1.1. A párbeszéd jelenlegi kerete A migrációs kérdéseket Törökország vonatkozásában amellyel 1963 óta áll fenn társulási megállapodás a 2006-os csatlakozási partnerség szabályozza. A Nyugat-Balkán esetében a Stabilizációs és Társulási Megállapodás (STM), amely a régió valamennyi országával létrehozott vagy létrehozandó kapcsolatok szerződéses keretrendszerét jelenti, kiterjed a migrációs kérdésekre 5. Ezenkívül a migrációs kérdéseket gyakran igen részletesen a vonatkozó európai vagy csatlakozási partnerségekben is szabályozzák (Horvátország és Törökország esetében). A partnerségek végrehajtását főként az éves jelentések és az érintett országokkal való találkozások segítségével kísérik figyelemmel. A nyugat-balkáni országokkal tartott, a jogérvényesüléssel, szabadsággal és biztonsággal foglalkozó éves miniszteri találkozók során szintén foglalkoznak migrációs kérdésekkel. Horvátország, Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tagjelölt országok vonatkozásában a migrációs kérdéseket a megfelelő albizottsági üléseken részletekbe menően megvitatják, és ezeket a Társulási Bizottság és a Tanács keretein belül is fel lehet vetni. A Horvátországgal és Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások keretében átvilágították a migrációs kérdéseket, és ezeket többek között a Jogérvényesülés, szabadság és biztonság, valamint a Munkavállalók szabad mozgása fejezetek keretén belül követik nyomon. A régió többi országa vonatkozásában a migrációs kérdésekkel a különleges politikai tanácsadási és ellenőrzési folyamatok (konzultációs munkacsoport Albániával, reformellenőrzési eljárás Bosznia és Hercegovina esetében, fokozott állandó párbeszéd Montenegró és Szerbia esetében) keretein belül foglalkoznak, beleértve a szakmai munkacsoportok üléseit is. Koszovó vonatkozásában ezen kérdésekkel a stabilizációs és társulási folyamat előrehaladását nyomon követő mechanizmus keretein belül foglalkoznak. A délkelet-európai együttműködési folyamat egyre növekvő jelentőségre tesz szert a regionális együttműködés fórumaként az egész délkelet-európai régióban, és kiterjed a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság területén való együttműködésre is. A délkelet-európai együttműködési folyamat szerepet játszik a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény regionális utódául szolgáló, új regionális keret kialakításában. Valamennyi tagjelölt ország, valamint az elismert uniós csatlakozási kilátással rendelkező országok már teljes mértékben dolgoznak az uniós vívmányok átvételén. Ezen folyamat zökkenőmentes folytatása, valamint a délkeleti migrációs útvonalakon 4 5 Törökországot 1999 decemberében hivatalosan elismerték tagjelölt országként. A csatlakozási tárgyalásokat 2005. október 3-án kezdték meg. Horvátország szintén tagjelölt ország, amellyel tárgyalások folynak az EU-tagságról. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2005 decemberében kapott tagjelölt országi státuszt, azonban a csatlakozási tárgyalások még nem kezdődtek meg. Míg a Horvátországgal és a Macedónia volt Jugoszláv Köztársasággal kötött STM-ek már hatályba léptek, az Albániával kötött STM-et aláírták, de még nem ratifikálták, Montenegróval kezdeményezték STM megkötését, a Bosznia és Hercegovinával az STM-ről folytatott tárgyalások befejeződtek, Szerbiával jelenleg felfüggesztették a tárgyalásokat az STM-ről. HU 5 HU

folyó áramlások jobb kezelése érdekében általános prioritásként a következő intézkedési javaslatok születtek: 2.1.2. Ajánlások A kétoldalú és regionális fórumokon a migrációról folyó párbeszéd kiegészítése érdekében a migrációval foglalkozó nemzeti és szubregionális együttműködési fórumok tovább javíthatnák a résztvevők közötti párbeszédet, a migráció- és menekültügyi regionális kezdeményezés (Migration, Asylum, Refugees Regional Initiative, MARRI) tapasztalatait felhasználva. A tagjelölt és partnerországok hatóságaival folytatott párbeszédnek ki kell terjednie annak megvitatására, hogy a migráció fejlesztésre gyakorolt hatása hogyan segítheti a stabilitást és járulhat hozzá a növekedéshez a régióban. Az agyelszívást megelőző politikákat kell kidolgozni, mint például a képzésbe és a kapacitásépítésbe való befektetés a munkafeltételek javítása és a munkalehetőségek bővítése érdekében, egyúttal segítve ezzel a szakképzett munkaerő kivándorlásának megakadályozását. Tovább kell elemezni az átutalási költségek csökkentésének, valamint az ezen átutalások által a régió országainak fejlődésére gyakorolt hatás fokozásának lehetséges módjait. Tanulmányutakat kell szervezni szakértők részére a kapcsolatok építése és a közigazgatási szervek közötti közvetlen együttműködés ösztönzése, valamint az intézményi kapacitások vizsgálata érdekében. A migráció és a fejlesztési programterv különböző vonatkozásaival foglalkozó workshopokat kell szervezni. Végezetül, támogatni kell a magasan képzett bevándorlók, így például tudományos kutatók származási országukkal való összekötését célzó kezdeményezéseket. Bővíteni kell a körkörös migráció lehetőségeit, a régióban jellemző rövid távú szezonális, határon átnyúló mozgások figyelembevételével. Horvátország kivételével, amely már vízummentességet élvez az EU-val szemben, javítani kell és össze kell hangolni a vízumrendszereket a régióban, a munkaerő-áramlás lehetővé tétele érdekében. Meg kell vizsgálni továbbá a kutatók és diákok részére nyújtott szélesebb körű csereprogramok megvalósíthatóságát. Kellő figyelmet kell fordítani továbbá a bevándorlók kiutazásra való megfelelő felkészültségére, különösen ami az EU-ban való életről és a munkalehetőségekről alkotott reális képet illeti. Ezt a folyamatot képzésekkel vagy külön programokkal, valamint a munkaerő iránti kereslet és kínálat megfeleltetését szolgáló intézkedésekkel lehetne segíteni. Ebben a 2007 végétől már működő migrációs portálok kulcsszerepet fognak játszani. A már fennálló migrációs szolgáltatási központok működéséből nyert tapasztalatok értékelése után újabb központokat lehetne létesíteni. A kapcsolattartó pontok létrehozása a munkaügyi minisztériumokban vagy belügyminisztériumokban elősegítené a munkaerőpiaci igények és a migráció biztonsági vonatkozásai között kellőképpen kiegyensúlyozott, megfelelő szakpolitikai válaszok kialakítását. A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat illetően egyes nyugat-balkáni országokkal már kezdeményezett, a közösségi vízumkönnyítésről szóló megállapodások hozzá fognak járulni a vízumkiadási eljárások javításához és egyszerűsítéséhez ezen országok állampolgárainak egyes csoportjainak vonatkozásában. A menekültügyre és a menekültek védelmére vonatkozó jogalkotást erősíteni kell, vagy ki kell egészíteni a nemzetközi védelemre szoruló személyek jogainak védelmét szolgáló átfogó jogi biztosítékokkal. Montenegró és Szerbia még nem fogadta el a menekültügyre vonatkozó alapvető törvényeket, ezek elfogadását ösztönözni kell. Törökországnak még módosítania kell főbb menekültügyi jogszabályait a vonatkozó HU 6 HU

közösségi vívmányokkal összhangban, biztosítania kell azok hatékony végrehajtását, és az európai uniós bevált gyakorlatokkal összhangban létre kell hozni az igazgatási kapacitást. Valamennyi államban további erőfeszítésekre van szükség a megfelelő jogi rendelkezések gyakorlatban való alkalmazásának biztosítása érdekében. Erősíteni kell az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelmet. Ennek érdekében a FRONTEX-nek tovább kell fejlesztenie a régió országaival fennálló kapcsolatait. A határőrök és bevándorlási tisztviselők részére nyújtott továbbképzéseket és a bejelentett esetekre vonatkozó megbízható statisztikák kifejlesztését is magában foglaló technikai segítséget kell nyújtani a partnerországok részére olyan eszközök felhasználásával, mint például az előcsatlakozási támogatási eszköz, a twinning és a TAIEX. Az uniós tagjelölt és lehetséges tagjelölt országokban egyes határvédelemmel és migrációkezeléssel összefüggő intézkedéseket is támogatni lehetne az előcsatlakozási támogatási eszköz keretében. Az EK és a nyugat-balkáni országok közötti visszafogadási megállapodásokat végre kell hajtani, és Törökországgal haladéktalanul visszafogadási megállapodást kell kötni 6. Az EU-nak elő kell segítenie a szorosabb regionális multidiszciplináris bűnüldözési együttműködést a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, különösen az Europol és a bukaresti SECI-központ közötti fokozott együttműködés révén. E tekintetben az Europol és a SECI egyetértési nyilatkozatot fog aláírni, amely különösen az emberkereskedelemmel foglalkozik majd, a hosszú távú cél pedig egy operatív együttműködési megállapodás megkötése. 2.2. Európai szomszédságpolitikai partnerországok Kelet-Európában és a Dél- Kaukázusban 2.2.1. A párbeszéd jelenlegi kerete A kelet-európai és dél-kaukázusi országokkal fennálló kapcsolatok keretéül az ESZP szolgál. Bár a migrációra, vízumpolitikára, menekültügyre, határigazgatásra és egyéb összefüggő gazdasági és szociális kérdésekre vonatkozó együttműködés közvetett módon szerepel a partnerségi és együttműködési megállapodásokban, amelyek az EK ezen országokkal fennálló kapcsolatainak jogi alapját képezik, ezek a kérdések valamennyi, a keleti partnerekkel megállapodott ESZP cselekvési tervben szerepelnek. Ezen partnerországok közül néhány a fenti kérdésekre vonatkozó saját nemzeti cselekvési programmal is rendelkezik. Ukrajna esetében létezik egy külön JLS cselevési terv, amely az Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával és Moldovával megállapodott cselekvési tervek ezen részének felel meg, és a Bizottság Ukrajnával a JLS cselekvési terven alapuló mutatórendszer alapján is dolgozik, amely referenciaértékeket is tartalmaz. A migrációs kérdéseket Moldovával és Ukrajnával a megfelelő albizottságokban részletekbe menően megvitatják, és felvetik a jogérvényesüléssel, szabadsággal és biztonsággal foglalkozó rendszeres EU-Ukrajna miniszteri trojka során, valamint az Együttműködési Bizottság és az Együttműködési Tanács ülésein is. Hasonló 6 Az EK és Albánia közötti visszafogadási megállapodás 2006 májusától hatályos; Bosznia és Hercegovinával, Szerbiával, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal és Montenegróval kezdeményezték visszafogadási megállapodás megkötését, és a megállapodások várhatóan 2007. végén fognak hatályba lépni. HU 7 HU

megközelítést alkalmaznak a három dél-kaukázusi ország esetében, amelyek cselekvési terveit 2006 novemberében fogadták el. A párbeszéd és az együttműködés az egyes országokkal különböző ütemben halad, kapacitásuktól, méretüktől (ez különösen releváns Ukrajna esetében) és helyzetüktől függően. Bár Fehéroroszország különleges eset 7, a határkérdésekre, migrációra és szervezett bűnözésre vonatkozó technikai együttműködés a fehérorosz tisztviselőkkel való munkakapcsolatok szintjén, valamint regionális párbeszéd és programok keretében lehetséges. 7 Belarusszal nincs hatályos partnerségi és együttműködési megállapodás, és a tanácsi következtetésekkel összhangban az EU Belarusszal fennálló kapcsolatát kétlépcsős politika határozza meg, amely alapján a miniszteri szinten korlátozott kapcsolatok politikája mellett az EK által nyújtott segítség a demokratizálódásra és a lakosság szükségleteinek támogatására irányul. HU 8 HU

2.2.2. Ajánlások Az egyes országokkal fennálló kapcsolatok természetesen különbözőek, azonban a rövid távú prioritásoknak tartalmazniuk kell az alábbiakat: Bár a párbeszéd szükséges kerete ezen országokkal (Fehéroroszországot kivéve) kétoldalú szinten már fennáll, el kell kezdeni a tényleges párbeszédet ezekről a kérdésekről Örményországgal, Azerbajdzsánnal és Grúziával az ESZP cselekvési terveik keretében, míg Moldova és Ukrajna esetében a fennálló párbeszéd mélyítése van folyamatban. Bár Fehéroroszországgal korlátozottak a kapcsolatok, migrációs kérdésekben szakértői szintű kapcsolatokat kell kezdeményezni. Az ilyen párbeszéd az idegengyűlölet és annak migrációra és integrációra gyakorolt hatásainak kezelésében is fontos szerepet játszik. Regionális szinten, ahol a migrációs és ezzel összefüggő kérdéseket kezelik, felhasználhatók a söderköpingi és a budapesti folyamatból nyert tapasztalatok. Fokozni kell továbbá a partnerországoknak az illegális bevándorlók nemzetközi követelményeknek megfelelő kezelésére szolgáló kapacitásának javítását célzó támogatást. Ez vonatkozhat az illegális bevándorlók őrizetben tartására és az emberkereskedelem áldozatainak és más kiszolgáltatott személyek szükségleteire, valamint a menekültek védelmére vonatkozó nemzetközi követelményekre azokban az esetekben, ahol ezeknek az országoknak kötelezettségei vannak (többek között az Európa Tanács tagjaként), de még hiányoznak a menekültügyre és a menekültek védelmére vonatkozó hatékony törvények, eljárások és gyakorlatok. Folytatni kell a munkát a megfelelő szervezetekkel, a visszatérők újra beilleszkedése terén is. A migráció átfogó megközelítésének előmozdítása során a fekete-tengeri régió a tranzitmigráció és az emberkereskedelem szempontjából különös jelentőséggel bír. A baltitengeri térségben kiépített együttműködési struktúrákat mintaként használva, meg kell vizsgálni egy regionális együttműködési fórum létrehozásának megvalósíthatóságát, amelyen a migráció jobb kezelése érdekében részt vennének az érintett EU-tagállamok, EU-ügynökségek, egyéb, a Fekete-tengerrel szomszédos országok és regionális szervezetek, úgymint a Dél-Kelet-Európai Együttműködés Kezdeményezés (SECI), a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet (BSEC), a balti-tengeri munkacsoport a szervezett bűnözés ellen (TF-OC) és a Fekete-tengeri Fórum. Ebben az összefüggésben támogatni lehetne az információk megosztását, és össze lehetne hangolni a határőrzési és ellenőrzési tevékenységet. Az EU hozzájárulása a bűnüldözési hatóságok tisztviselőinek képzésétől (twinning) a FRONTEX-szel és az Europollal való együttműködésig, valamint a szociális védelemtől és a munkaügyi tisztviselők képzésétől az emberkereskedelem áldozatainak rehabilitációjáig terjedhet. Mint azt a Bizottság a 2006. decemberi közleményében kifejtette, a személyek mobilitása kulcsfontosságú az ESZP-partnerek és az EU számára is, ezen külpolitikai prioritás való teljes körű érvényesítése érdekében. A Bizottság javaslata szerint ezért komolyan meg kell vizsgálni, hogy miként lehetne csökkenteni a jelenlegi vízumkiadási eljárásokkal járó akadályokat, ami a szomszédos országokból az EU-ba (és fordítva) történő legális utazás megkönnyítését szolgálná. A kérdés természetesen csak olyan tágabb keretek között kezelhető, mely kiterjed ezzel összefüggő (a jogérvényesülésre, szabadságra és biztonságra vonatkozó) kérdésekre is. Következésképpen meg kell fontolni ezen országok esetében mobilitási partnerségek létrehozását, amelyek különösen a vízumkönnyítésre, munkavállalási engedélyekre és az EU-n belüli szezonális munkaerőpiaci szükségletekkel HU 9 HU

kapcsolatos információkra vonatkozó lehetőségeket tartalmaznának. Az ilyen partnerség létrehozásának megvalósíthatóságát Ukrajna esetében kiemelten kell megvizsgálni. A fentieken kívül vízumkönnyítéseket kell biztosítani nem munkavállalási célú (pl. üzleti, oktatási és turisztikai célú) tartózkodás esetére, valamint a reformokkal összefüggő megbeszélésekre utazó tisztviselők részére, mint az már a jelenlegi a Közös Konzuli Utasítás alapján is lehetséges. A Bizottság hangsúlyozottan ajánlja ennek alkalmazását, különösen azon tagállamok részére, amelyek területén a legfontosabb megbeszélésekre sor kerül (pl. az EU-intézményeknek otthont adó vagy a rotációs elnökségi feladatokat ellátó tagállamok). A Bizottság különösen kéri ennek haladéktalan megvalósítását az EUügyekben utazó személyek tekintetében (amely réteg a vízumkérelmek nagyon kis részét teszi ki), erre vonatkozóan ajánlóleveleket fog biztosítani, és együtt fog működni az érintett uniós tagállami nagykövetségekkel vagy konzulátusokkal. A migránsok hazautalásai szintén jelentőséggel bírnak a régióban, Örményország, Grúzia, Moldova és Ukrajna a világ hazautalásoktól leginkább függő országai közé tartozik. Meg kell vizsgálni a hazautalások tranzakciós költségeinek csökkentésére és az átutalásoknak a származási ország fejlődésére gyakorolt hatása fokozásának lehetőségeit (figyelemmel arra a tényre is, hogy a hazautalások magánjellegű tranzakciók). Végül támogatni kell ezen országok társadalmi-gazdasági fejlődésének serkentését szolgáló lehetőségeket, így a további agyelszívás megelőzését, a (magasan) képzett munkavállalók önkéntes hazatelepülésének megkönnyítését és a nagy diaszpórák származási országuk fejlesztéséhez való hozzájárulásának ösztönzését. Támogatni kell a magasan képzett bevándorlók, így a tudományos kutatók származási országukkal való összekötését célzó kezdeményezéseket. Figyelmet kell fordítani visszafogadási megállapodások kötésére. Ukrajnával már kezdeményezték visszafogadási megállapodás megkötését, Moldovával pedig már befejeződtek a tárgyalások, és a cél az, hogy a megállapodás 2007 során mielőbb hatályba lépjen. A jövőben meg kell fontolni tárgyalások kezdeményezését más országokkal is. Az EU-val ilyen egyezményt már kötött országok esetében a hangsúlyt az egyezmény végrehajtására vonatkozó kapacitásukra kell helyezni, valamint támogatni kell hasonló egyezmények megkötését ezen országok és keleti és délkeleti szomszédaik között is. Bár ezen országok jelenleg is jelentős közösségi támogatásban részesülnek, erősíteni kell a kapacitásépítést ezen országokban, akár saját határaik kezelésével (vagy általában a bűnüldözéssel), akár az egymással való együttműködésük növelésével összefüggésben (Ukrajna, fekvéséből és méretéből, valamint határai őrzésének módjából eredően egyértelműen különös kihívásokkal néz szembe; Fehéroroszország érdeklődését fejezte ki a határvédelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén való együttműködés iránt, míg a Fehéroroszországból kiinduló emberkereskedelem leküzdésében a tényleges munkát tovább lehetne erősíteni). A Moldova és Ukrajna közötti határon működő EU határőrizeti segítségnyújtó misszió (EUBAM) jó példa erre. Ezeknek a kezdeményezések összhangban kell lenniük a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén már folyamatban levő erőfeszítésekkel. Azonosítani kell a jogalkotási és intézményi keretek, valamint az adatgyűjtési és a migrációs áramlások figyelemmel kísérésére vonatkozó nemzeti kapacitások hiányosságait. Releváns technikai segítséget lehetne nyújtani, többek között az úti okmányok, tartózkodási engedélyek és vízumbélyegek, valamint az ezek alapjául szolgáló polgári HU 10 HU

információs rendszerek biztonságára vonatkozóan. Az okmányok biztonságának javítására vonatkozó erőfeszítéseknek fel kell használniuk a biometrikus azonosítók alkalmazására vonatkozó legújabb fejleményeket. Ezenkívül a technikai segítségnyújtási programok kiterjedhetnének különleges munkaügyi tájékoztatási, képzési és oktatási központok létrehozására. 2.3. Orosz Föderáció 2.3.1. A párbeszéd jelenlegi kerete A 2005 májusában elfogadott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térségre vonatkozó ütemterv fokozatos fejlesztése az EU-Oroszország partnerségi és együttműködési megállapodás keretében történik. Az EU-Oroszország Állandó Partnerségi Tanács kétévenkénti bel- és igazságügyminiszteri ülései során figyelemmel kísérik a közös térség általános végrehajtását. Ezenkívül informális párbeszéd is folyamatban van, és sor kerül szakértői szintű találkozókra is. Stratégiai partnerségünk a partnerségi és együttműködési megállapodásban és az ütemterveben is rögzített közös értékeken alapul, amelyek erősítik az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat. Ezen dokumentumok kifejezetten előirányozzák az együttműködés erősítését az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásán keresztül, mind az EU-tagállamokban, mind Oroszországban, amelynek az Európa Tanács tagjaként tiszteletben kell tartania az emberi jogok európai egyezményében foglalt rendelkezéseket. 2.3.2. Ajánlások A Szovjetunió felbomlása óta Oroszország a szomszédos országokból érkező menekültek és gazdasági migránsok egyik főbb célpontja volt, és az országon belül is sokan kényszerültek elhagyni lakóhelyüket. A közelmúltban ezenkívül jelentős tranzitországgá vált, főként a Délkelet-Ázsiából, Kínából és Afganisztánból Nyugat- Európa felé irányuló migrációs mozgások számára. A migrációs politikával és a személyek mozgásával kapcsolatos együttműködés Oroszországgal ezért növekvő jelentőséggel bír. Átfogó párbeszédet kell kezdeményezni Oroszországgal valamennyi migrációval összefüggő kérdésről, beleértve a menekültügyet, az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet, a munkaerő-migrációt és a migráció valamennyi releváns szociális vonatkozását. Az EU és Oroszország közötti tapasztalatcsere bővítése a munkaerő-migráció kezelése terén különösen gyümölcsöző lenne. Fokozni kell a közös térségre vonatkozó ütemtervben rögzített prioritások végrehajtását, nevezetesen a migráció kezelésére vonatkozó politikákra és bevált gyakorlatokra vonatkozó információk ideértve a statisztikák értékelését is cseréjét előíró, valamint a harmadik országokkal való együttműködést előíró célok tekintetében. Ebben az összefüggésben bátorítani kell a visszafogadási és vízumkönnyítési egyezmények végrehajtásáért felelős hatóságok közötti együttműködést, a végrehajtási folyamat szoros nyomon követésével, hozzájárulva így az illegális bevándorlás elleni küzdelemhez és egyúttal megkönnyítve az emberek közötti kapcsolatokat. Ezenkívül a közös térségről szóló dokumentumban foglaltaknak megfelelően megkezdődött a párbeszéd a vízummentes utazás mint hosszú távú cél feltételeinek megvizsgálásáról. Ezt az újonnan HU 11 HU

létrehozott keretet fel lehetne használni a kapcsolatok intenzívebbé tétele módjainak felderítéséhez a migrációval kapcsolatos egyéb területeken. El kell oszlatni az 1951-es menekültügyi egyezmény orosz törvényalkotás általi végrehajtására vonatkozó aggodalmakat az Orosz Föderációval a menekültügy területén való együttműködés erősítése révén. Szükséges továbbá az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek védelmének javítása a nemzetközi követelményekkel összhangban, nem utolsósorban a szomszédos országok menekültügyi rendszereire nehezedő nyomás elkerülése érdekében. Támogatni kell a jogalkotási keretre vonatkozó információcserét az emberkereskedelem valamennyi formájával összefüggésben, a szervezett bűnözés elleni munkacsoport keretein belül is. Különösen az Europol és Oroszország közötti 2003-as, a transznacionális bűnözés különböző formái elleni küzdelemről szóló együttműködési megállapodás végrehajtását kell erősíteni. További támogatást kell biztosítani az emberkereskedelem elleni küzdelemben a szervezett bűnözés elleni munkacsoport munkájának, amely a feketetengeri régióban különösen az Orosz Föderációval való regionális multidiszciplináris bűnüldözési együttműködés javítását szolgáló eszköz. Meg kell vizsgálni továbbá az Europol és a FRONTEX szerepe erősítésének módjait a balti-tengeri régióban. Fontos a hatékony operatív együttműködés a FRONTEX és az orosz határőrszolgálat közötti feladatmegosztásban rögzítetteknek megfelelően, különösen a határigazgatás terén bevált gyakorlatok támogatása szempontjából. 3. EGYÉB RÉGIÓK 3.1. Kelet-mediterrán térségbeli ESZP-partnerországok (Szíria, Libanon és Jordánia) és egyéb közel-keleti országok (Irán és Irak) 3.1.1. A párbeszéd jelenlegi kerete Libanonnal és Jordániával a migrációs és ezzel összefüggő kérdéseket a megfelelő migrációs és szociális ügyekkel foglalkozó albizottságokban, a társulási megállapodások és ESZP cselekvési tervek keretében vitatják meg. A Libanonra vonatkozó cselekvési terv külön hivatkozást tartalmaz a migráció és a határigazgatás terén való együttműködésre, a FRONTEX-szel való partnerségre, a munkaerőmigráció jobb kezelésére és a vízumkönnyítésre vonatkozó lehetőségekre. A Jordániára vonatkozó cselekvési terv a migrációs kérdésekkel foglalkozó szakaszt tartalmaz, beleértve a tranzitmigráció, a menekültügy és a vízummal összefüggő kérdések terén való együttműködés megvitatásának lehetőségét. A határigazgatás szintén kiemelt kérdés mindkét ország cselekvési tervében. Szíriával a jelenlegi együttműködési megállapodás keretében nem áll fenn formális kétoldalú párbeszéd. Az Euro-Mediterrán Partnerség, amelyben Libanon, Jordánia és Szíria is részt vesz, regionális párbeszédet is biztosít migrációs kérdésekről az EU és a partnerországok között. Nincs keretrendszer az Iránnal való párbeszédhez 8, és a migrációról és kapcsolódó kérdésekről nem áll fenn hivatalos párbeszéd Irakkal 9 sem. 8 2002-ben kereskedelmi és együttműködési megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások kezdődtek Iránnal. Az iráni nukleáris válság következtében 2005 júliusa óta nem került sor tárgyalási fordulóra. HU 12 HU

3.1.2. Ajánlások A Libanonnal és Jordániával folytatott párbeszéd során a migrációval, vízumokkal, menekültüggyel és határigazgatással összefüggő kérdésekkel intenzíven fognak foglalkozni a megfelelő albizottsági ülések keretében és az ESZP cselekvési tervekben rögzített prioritásokkal összhangban. Szíriával a Társulási Megállapodás aláírása után kezdeményezni fogják a migrációra vonatkozó kétoldalú párbeszédet. Tekintettel a menekültekkel összefüggő kérdések növekvő fontosságára ezen országokban, különösen az iraki konfliktusra és a szomszédos országokra gyakorolt hatására, valamint arra tényre, hogy eddig a legtöbb menekültnek a fogadó országok adnak otthont (Jordánia és Szíria fogadja be a legtöbb menekültet, 750 000 illetve 1 millió főt), az EU-nak készen kell állnia a vonatkozó regionális párbeszéd és együttműködési kezdeményezések további támogatására és az azokban való részvételre. Jordániával és Szíriával való kapcsolatukban az EU-nak és tagállamainak továbbra is elő kell mozdítania azon feltételeket, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi közösség részére, hogy humanitárius támogatást és nemzetközi védelmet nyújtsanak, beleértve a rehabilitáción és más programokon keresztüli támogatást. Iránt arra kell ösztönözni, hogy vállaljon aktívabb szerepet a szomszédaival való együttműködésben (különösen Törökország és a Dél-Kaukázus, de Pakisztán és Afganisztán vonatkozásában is) az embercsempészet és az emberkereskedelem megelőzése és üldözése terén. Ki kell alakítani a konkrét együttműködés kísérleti formáit. Valamennyi országot ösztönözni kell a genfi egyezmény és az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménye, valamint kiegészítő jegyzőkönyveinek ratifikálására és alkalmazására. 3.2. Közép-Ázsia 3.2.1. A párbeszéd jelenlegi kerete Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal a partnerségi és együttműködési megállapodások keretében előirányzott bel- és igazságügyi albizottsági üléseken vitatják meg a migrációs és kapcsolódó kérdéseket. A migrációs kérdéseket szintén vizsgálják az EU-Kirgizisztán partnerségi és együttműködési megállapodás alapján létrehozott Együttműködési Bizottságban. Türkmenisztánnal és Tádzsikisztánnal azonban jelenleg még nincs formális kétoldalú párbeszéd a migrációról. A fenti találkozókon kívül az EU és Közép-Ázsia között regionális párbeszéd is folyik a migrációs kérdésekről. Idővel az EU törekedhet annak biztosítására, hogy a migrációs kérdéseket beépítsék a közép-ázsiai országokkal folytatott politikai és gazdasági párbeszédbe. 9 Amint lehetségessé válik a kereskedelmi és együttműködési megállapodásra vonatkozó tárgyalások folytatása, az EU és az Iráni Iszlám Köztársaság közös érdekében állhat a migrációs kérdésekben folytatandó párbeszédre és együttműködésre vonatkozó rendelkezések beiktatása a megállapodásba. 2006 novemberében a Bizottság kereskedelmi és együttműködési megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokat kezdett Irakkal. Az Irakkal a migrációról, vízumokról és menekültügyről folytatott párbeszéd nagymértékben az iraki biztonsági helyzettől fog függni, valamint attól, hogy az iraki közigazgatás milyen mértékben növeli saját kapacitását. HU 13 HU

3.2.2. Ajánlások Meg lehetne vizsgálni a határigazgatás terén való további együttműködést a BOMCA projekttel vagy a munkaerő-migráció kezelése terén folyamatban levő más projektekkel összhangban. Meg lehetne fontolni a régió országai részére nyújtandó technikai segítségnyújtást az EUval, Törökországgal és a keleti ESZP-partnerországokkal való további együttműködés érdekében az illegális bevándorlás megelőzése, valamint az embercsempészet és emberkereskedelem elleni küzdelem terén. A partnerországokat ösztönözni kell a genfi egyezmény és az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménye, valamint kiegészítő jegyzőkönyveinek ahol szükséges ratifikálására és alkalmazására. 3.3. Ázsiai származási országok 3.3.1. A párbeszéd jelenlegi kerete Az Ázsiával való együttműködés politikai keretét az Európa és Ázsia: stratégiai keret a megerősített partnerségért című 2001-es közlemény 10 adja, amely számos területen az Ázsiával való párbeszéd és együttműködés erősítését irányozza elő, így a bel- és igazságügyi kérdések területén, ideértve a vízumokat, a menekültügyet, a bevándorlást és a személyek szabad mozgásával összefüggő egyéb területeket, valamint a szociálpolitika és a globális kihívások és lehetőségek területén is. A Bizottság véleménye szerint regionális szinten fokozni kell a politikai és gazdasági párbeszédet, olyan fórumokon, mint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége és az Ázsia Európa találkozó, valamint kétoldalú szinten is. Kína és a Közösség között rendszeresen kerül sor magas szintű konzultációkra az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelem tárgyában, az információk cseréjére és bizalomépítő intézkedésekre koncentrálva. Ebben az összefüggésben kerül sor a két oldal által elfogadott jogalkotásról való információcserére és tájékozódási célú megbeszélésekre a visszafogadás tárgyában, az Európába és az Európán belüli utazás jogszerű módjaira vonatkozó megbeszélések mellett. 3.3.2. Ajánlások A migrációs és a fejlesztéshez kapcsolódó kérdések mellett az Ázsiával való kapcsolatainkban növekvő jelentőségre tesznek szert az olyan területek, mint a vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgásával összefüggő egyéb politikák. Ennek hátteréül különösen a következők szolgálnak: a kereskedelmi kapcsolatok növekedése, beleértve a szolgáltatások kereskedelmét; az Ázsia legnagyobb részében a népesség nagymértékű növekedésével, míg Európában a népesség csökkenésével járó demográfiai változások; valamint a munkaerő-migráció növekvő terjedelme, illetve a munkaerő-kínálat és -kereslet megfeleltetésének fontossága egyes gazdasági ágazatokban globális szinten. Ezt támasztja alá a 10 COM(2001) 469, 2001.9.4. HU 14 HU

régióból eredő bevándorlás fokozódása, az ezen kérdésekről folytatott párbeszéd fejlődése, a migráció belefoglalása a délkelet-ázsiai országokkal kötött új együttműködési megállapodásokba és a bali folyamathoz hasonló globális kezdeményezések fejlődése. Ezenkívül egyes országok különös figyelemben részesülnek az EU visszafogadási politikája alapján nekik tulajdonított jelentőség következtében. Ezekkel az országokkal vagy jogalanyokkal a Közösség már kötött visszafogadási megállapodást (Hongkong, Makaó és Srí Lanka), a megállapodás megkötése folyamatban van (Pakisztán), vagy a Közösség tárgyalásokat szándékozik folytatni megállapodás megkötéséről (Kína). Az EU a munkaerő-migrációval összefüggő kérdésekről is kétoldalú és többoldalú párbeszédet kezdeményezett Ázsiával, beleértve a foglalkoztatást, a szociálpolitikát és oktatást. A régióban található harmadik országokból induló kivándorlás kiváltó okaival való foglalkozás mint kiindulópont mellett ezért: A folyamatban levő visszafogadási tárgyalásokat, valamint az embercsempészet és emberkereskedelem elleni küzdelemmel összefüggő kezdeményezéseket továbbra is támogatni kell. Középtávon valamennyi migrációs kérdésről folytatott párbeszédnek a régió országaival folyó politikai és gazdasági párbeszéd általános szempontjává kell válnia. Teljes mértékben ki kell használni az Ázsia Európa találkozó keretén belül zajló párbeszéd, valamint a jelenleg létrehozás alatt álló virtuális titkárság nyújtotta lehetőségeket a migrációs kérdésekre vonatkozó információk és bevált gyakorlatok cseréje érdekében. Meg kell fontolni az Ázsiából eredő munkaerő-migráció által nyújtott lehetőségeket. A régió országaiból származó személyek egyes csoportjainak fokozott és jól kezelt mobilitása nagy jelentőséggel bírhat az EU számára, valamint maguk az országok társadalmigazdasági fejlődése szempontjából is. A munkaerő-migráció az Indiával nemrég megkezdett párbeszéd napirendjének egyik fontos témája volt, és fennáll a lehetőség a Kínával folytatott párbeszéd kiszélesítésére is mindkét fél érdekében, a jelenlegi, illegális migrációra és idegenforgalomra helyezett súlypontokon túl a mobilitás megkönnyítése érdekében. Munkaerő-migrációról való eszmecserét az Ázsia Európa találkozó keretében is kezdeményeztek, és jelenleg vizsgálják a szorosabb párbeszéd és együttműködés lehetőségét a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével. A Bizottság ezért kísérleti jelleggel, a régió egyes kiválasztott országaival mobilitási partnerségek megkötését javasolja. HU 15 HU

4. A KOORDINÁCIÓ JAVÍTÁSA Számos kezdeményezés van folyamatban a migráció kezelésének javítása érdekében, mind a szomszédos, mind távolabbi országokban és régiókban. Tekintettel arra, hogy az átfogó megközelítés értékesebbé válna, ha biztosítani lehetne az ezen kezdeményezések közötti nagyobb koherenciát és egymást kiegészítő jelleget, a Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok egészítsék ki az e közlemény által lefedett országokat és régiókat érintő valamennyi közösségi kezdeményezést tartalmazó felsorolást (lásd az I. mellékletet) saját nemzeti kezdeményezéseik felsorolásával, annak érdekében, hogy teljesebb képet tudjunk alkotni a jelenlegi helyzetről. Ezenkívül még többet lehet tenni a keletről és délkeletről érkező migrációs áramlatok méretének és jellemzőinek megértése érdekében. A rendelkezésre álló információkat nem gyűjtik össze vagy használják fel rendszerezett formában. Számos szervezet rendelkezik értékes adatokkal a migráció átfogó megközelítésének részét képező különböző területekre vonatkozóan. Meg lehetne fontolni egy információcserehálózat létrehozását a FRONTEX, az EUROPOL, a Nemzetközi Migrációs Szervezet, a Migrációs Politikát Fejlesztő Nemzetközi Központ, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, különböző ENSZ-ügynökségek az ENSZ Fejlesztési Program, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa és különösen az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala, valamint egyéb nemzetközi és regionális szervezetek, mint például a Dél-Kelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés között. Az emberkereskedelem és az embercsempészet jelentőségére tekintettel összehangoltabb megközelítésre van szükség a jelenség kezelésére irányuló politikai kezdeményezések előbbre vitele érdekében. A konkrét kezdeményezések között szerepelhetne a jelenlegi kezdeményezések körének kiterjesztése (mint azt az Emberkereskedelem Elleni Szövetség már előkészítette), a harmadik országokkal az emberkereskedelem elleni hatékony politikák elősegítéséről folytatott párbeszéd erősítése és az egyes olyan, aggodalomra okot adó területek kezelése, mint az emberkereskedelem áldozatainak, különösen a nők és gyermekek védelme. A fentieken kívül az EU-nak meg kell fontolnia a folyamatban levő globális kezdeményezésekben, így az ENSZ emberkereskedelem elleni ügynökségek közötti együttműködési csoportban (Inter-Agency Cooperation Group on Human Trafficking, ICAT) való aktív részvételt. A nemrég elfogadott Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem elnevezésű program lehetővé teszi projektek pénzügyi támogatását a kiemelt területeken, úgymint a megelőzés, védelem és az áldozatok segítése, valamint az elkövetők üldözése és megbüntetése. Jelentősebb szerepet kell biztosítani a FRONTEX-nek az illegális áramlatok kezelése terén, egyúttal biztosítva a tevékenységei és az EU általános külpolitikája közötti összhangot és koordinációt. Az ügynökség földrajzi prioritásai között található 2007-ben az Oroszországgal, Ukrajnával, Moldovával, Grúziával, a nyugatbalkáni és ázsiai országokkal, különösen Kínával, Pakisztánnal és Indiával való együttműködés fejlesztése. A stratégia és a munkaprogram elfogadása után a FRONTEX számára biztosítani kell a feladata hatékony ellátásához szükséges erőforrásokat, és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy rendelkezzenek elegendő erőforrással a FRONTEX közös műveleteiben és kockázatelemzéseiben való részvételhez. Szintén ajánlott a gyorsreagálású határvédelmi csapatok HU 16 HU

alkalmazásának lehetősége a keleti és délkeleti határokon. A FRONTEX-nek tovább kell fejlesztenie a megfelelő hírszerzési módszereket a kockázatelemzések megbízhatóságának biztosítása érdekében, valamint támogatni kell harmadik országokkal közös projektekben, találkozókon, konferenciákon és képzéseken való részvételét is. Összehangoltabb megközelítésre van szükség a munkaerő-migráció kezelésének javításához is. A kezdeményezéseknek ezen a területen ki kell terjedniük valamennyi érintett szereplőre, így a kereskedelmi, a munkaügyi és az oktatási minisztériumokra és a többi résztvevőre, beleértve a szociális partnereket is. A konkrét kezdeményezéseknek fel kell mérniük a globális munkaerő-kínálatot és -keresletet képzettségi szint szerint, és erre vonatkozó előrejelzést kell készíteniük, kitérve olyan kérdésekre is, mint a készségek és képesítések elismerése, hozzáférés a munkaerőpiachoz, a bevándorlók beilleszkedése, a migráció új formáinak, úgymint az ideiglenes és a körkörös migrációnak a támogatása és megkönnyítése, valamint a kapacitásépítés harmadik országok foglalkoztatási szolgálatai vonatkozásában. A kezdeményezések szorosan kapcsolódnának a mindenki számára elérhető tisztességes munka elősegítéséhez a migráció vonatkozásában. Az EU-tagállamok növelhetnék a bevándorlási összekötő tisztviselők számát a régióban, és összekötő tisztviselői hálózatokat hozhatnának létre a főbb migrációs útvonalakon. A Közösség hozzá tud járulni ezekhez az erőfeszítésekhez az Európai Határok Alapon keresztül. Közös vízumkérelmi központok úgymint az Ausztria, Magyarország, Lettország és Szlovénia, valamint nemsokára Észtország és Dánia együttműködésével Moldovában nyitott központ létrehozása szintén segítheti a szolgáltatásnyújtás megosztását a tagállamok között. A fentieken kívül a vízuminformációs rendszer regionális kiépítése ösztönzésül szolgálhat a tagállamok képviseletének bővítéséhez és a közös vízumkérelmi központok létrehozásához e régióban. Az EU és tagállamai fokozzák a harmadik országok támogatására irányuló tevékenységüket a migráció jobb kezelése érdekében. A szakértők rövid távú kirendelésére szolgáló EK TAIEX eszköz fontos szerepet játszik a szükséges szakértők biztosításában harmadik országok részére a jogérvényesüléssel, szabadsággal és biztonsággal összefüggő egyéb területeken is. Az iroda feladatköre azonban jelenleg a tagjelölt országokra és az ESZP által lefedett országokra korlátozódik. A jövőben meg lehetne vizsgálni az együttműködés új formáit is. 5. KÖVETKEZTETÉS Az EU-val szomszédos keleti és délkeleti régiók fontosak a régió országai közötti, valamint az EU-ba irányuló legális és illegális migráció szempontjából. A migrációra vonatkozó párbeszéd és együttműködés e régiók számos országával már előrehaladott állapotban van, különösen az illegális bevándorlás elleni küzdelem terén. Az általános megközelítés alkalmazása ezekre a régiókra megköveteli az együttműködés továbbfejlesztését, kiegyensúlyozását és kiterjesztését a rendelkezésre álló keretek között, nevezetesen a mobilitással és a migráció fejlesztési dimenziójával összefüggő kérdések jobb kezelésével, az EU partnereivel szembeni HU 17 HU

hitelességének biztosítása és a velük való együttműködés következő szintjének elérése érdekében. Az első szakaszban a Bizottság szükségnek látja a mobilitással összefüggő kérdésekre vonatkozó párbeszéd és megállapodások erősítését az EU ESZPpartnerországaival való kapcsolataiban, a migrációs kérdések megvitatására szolgáló már létező keretek felhasználásával. Az ezen politikai prioritásnak való megfelelés érdekében értékelni kell a jelenlegi vízumkiadási eljárásokat, és 2007 végéig meg kell vizsgálni a jelenlegi vízumrendszerekben megtalálható, az utazók egyes kiemelt csoportjai számára a mobilitás megkönnyítését szolgáló gyakorlati intézkedéseket. Az EU határainak bővítést követő változására tekintettel különös figyelmet igényel a regionális együttműködés támogatása a fekete-tengeri régióval és a régión belül, különösen a határellenőrzés és az illegális bevándorlás elleni küzdelem terén. Az Orosz Föderációval való együttműködést szintén folytatni kell és intenzívebbé kell tenni. Ezenkívül a keletebbre fekvő származási országokkal való párbeszédet és együttműködést tovább kell erősíteni. Az általános megközelítés ezen régiókra való alkalmazásának kulcsfontosságú célkitűzése a politikák közötti összhang megőrzése és az egymást kiegészítő jelleg biztosítása az EU külpolitikájának általános keretén belül már folyamatban levő, a migrációra és kapcsolódó területekre vonatkozó párbeszéddel és együttműködési kezdeményezésekkel. A Bizottság, a tagállamokkal és valamennyi érintett szereplővel szorosan együttműködve biztosítani fogja ezen összhangot, egymást kiegészítő jelleget és megfelelő nyomon követést, ahol lehetséges, ütemterv meghatározásával, az általános megközelítés e régiókban való alkalmazásának koordinálása érdekében. HU 18 HU

Annex I: Acronyms and glossary 1. ACRONYMS ASEAN : Association of South-East Asian Nations ASEM : Asia-Europe Meeting BSBCIC : Black Sea Border Coordination and Information Centre BSEC : Black Sea Economic Cooperation BOMCA : Border Management in Central Asia ENP : European Neighbourhood Policy EUBAM : EU Border Assistance Mission ICAT : UN Inter-Agency Cooperation Group on Human Trafficking ICMPD : International Centre for Migration Policy Development ILO : Immigration Liaison Officer ILO : International Labour Organization IOM : International Organisation for Migration IPA : Instrument for Pre-Accession Assistance MARRI : The Migration, Asylum, Refugees Regional Initiative PCA : Partnership and Cooperation Agreement RABIT : Rapid Border Intervention Team SAA : Stabilisation and Association Agreement SECI : South-East European Cooperative Initiative SEECP : South-East Cooperation Process STM : Stabilisation and Association Process Tracking Mechanism TAIEX : Technical Assistance and Information Exchange Instrument TF-OC : Task Force on Organised Crime in the Baltic Sea Region UNDP : United Nations Development Programme HU 19 HU